Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-04 / 216. szám, szombat

Egyiptom elutasítja a Szuezi nemzetközi konferenciát A csatornán normális a hajózás A Kínai Népköztársaságnak ünnepélycsen átadták a csehszlovák kormány ajándékát ' Csanszien f ČTK) — Auqusztus 2-án Antonín Vašek, a Csehszlovák Köz­társaság kínai ügyvivője a Hopej tar­tományban levő Csanszienben átadta a „Kínai—Csehszlovák Barátság" ne­vű állami gazdaság berendezését, ame­lyet a csehszlovák kormány Csu Te marsall 1956 januárjában tett cseh­szlovákiai látogatása alkalmával aján­dékozott a kínai népnek. Az ünnepi átadás a csanszieni szín­házban folyt le, amelyen részt vettek a Kínai Népköztársaság neves szemé­lyiségei. Vašek csehszlovák ügyvivő az átadás alkalmával beszédében hang­súlyozta, ez állami gazdaság alapítása jő lehetőséget nyújt arra, hogy orszá­gaink kicseréljék a mezőgazdasági ter­melésben szerzett haladó tapasztala­taikat. A gazdaság gépesített felsze­relése mintegy 70 különféle gépet fog­lal magába, K-25-ös traktorokat, lánctalpas és kerekes Zetor-super traktorokat, aratógépeket, cséplőgé­peket és egyéb modern mezőgazdasági gépeket. Az NSZK és a Csehszlovák Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok (elvételéért So»w (ČTK)— Viliam Široký minisz­terelnöknek a nemzetgyűlésben mon­dott kormánynyilatkozatával kapcso­latban a Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata augusztus 1-én újból állást foglalt a Német Szövetségi Köz­társaság és Csehszlovákia diplomáciai kapcsolatainak felvétele mellett. A szociáldemokrata párt sajtószolgá­lata emlékeztet arra, hogy a bonni kormánykörök nem foglaltak állást a csehszlovák kormány nyilatkozatához, és a következőket írja: „A szövetségi kormánynak azok a Meghalt 1.1. Noszenko Moszkva (ČTK) — A TASZSZ je­lentése szerint az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa a következő közleményt adta ki: „Az SZKP Központi Bizottsága és ä Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal jelenti, hoov 1956. augusztus 2-án súlyos betegség után elhúnyt Ivan Izidorovics Noszenko elvtárs, a Szovjetunió hajóipari minisztere, az SZKP KB tagjelöltje, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, a szovjet hajóipar egyik legkiválóbb szervezője". s » * I. I. Noszenkot, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának határozata szerint a Vörös-téren a Kreml falába temetik. A temetés megszervezésére a Szovjet­unió Minisztertanácsa kormánybizott­ságot nevezett ki. Folynak a tárgyalások a szovjet­japán kapcsolatok normalizálásáról Moszkva, (TASZSZ.) — Moszkvában tovább folynak a két ország kapcso­latainak normalizálásáról indított szovjet-japán tárgyalások. Augusz­tus 3-án délelőtt a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának épületében tar­tották a Szovjetunió és Japán kor­hiányküldöttségeinek második ülését. kifogásai, hogy a keleti tömb álla­maival való diplomáciai kapcsolatai­nak felvétele elmélyítené Németor­szág kettészakítottságát, nem állják meg helyüket... Maga a szövetségi kancellár-vetette el ennek az érvnek a súlyát, amikor a Szovjetunióval való nagykövetcsere mellett döntött... A helyzet annál is visszásabb, mert a szövetségi kormány már régóta kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Csehszlovákiával és Lengyel­országgal. A Kínai Népköztársaságban gazdag vasérclelőhelyet fedeztek fel Peking, (ČTK) — Csekian tartomány északi részében, nem messze az ismert Saoszintől, gazdag vasérclelőhelyet fe­deztek tel. A Csunkuocsinnienpao című lap jelentése szerint a vasérclelőhely félmillit tonna évi kapacitású acél­termelési üzemet 150 évig képes el­látni. Az érc első százezer tonnáját kísérleti módon az ansani vasművek dolgozzák fel. Az új lelőhely lénye­gesen elősegíti Délkelet-Kína partvi­déki területeinek ipari fejlődését. A Szuezi-csatorna Társaság új vezetőségének első ülése Kairó, (ČTK.) — Amint a Francé Presse hírügynökség jelenti, augusz­tus 2-án Izmailában tartotta első illését a Szuezi-csatorna igazgatására alakult új egyiptomi bizottság. Az illésen Mohammed Abu Moszeir ke­reskedelmi miniszter elnökölt. Jól tájékozott körökből jelentik, hogy a bizottság utasítást adott arra, hogy biztosítsák valamennyi hajó szabad átkelését a csatornán, tekintet nél­kül arra, hogy Egyiptomnak, vagy pedig a régi társaságnak fizeti-e az Stkelési illetményt: Ez természetesen nem érinti Egyiptomnak azt a jogát, hogy a hajózási társaságokat felelős­ségre vonja az illetmények rendes fizetéséért. London, (ČTK.) — Kairói sajtóiro­dák jelentése szerint egyiptomi hiva­talos körök augusztus 2-án este el­utasították a Szuezi-csatorna nemzet­közi ellenőrzésére tett nemzetközi ja­vaslatot és ezt a javaslatot össze­egyeztethetetlennek minősítették Egyiptom azon jogával, hogy szuve­renitását érvényesíthesse saját hatá­rain belül. Kijelentették, hogy Egyip­tom „sohasem érthet egyet a Szuezi­csatorna nemzetközi ellenőrzésével épp úgy, mint az Egyesült Államok nem engedték meg ezt a Panama­csatorna esetében." Több más országból — a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriá­ból, Hollandiából, Olaszországból, Dá­niából, Norvégiából, Svédországból és Pakisztánból érkező hírek azonban arról tanúskodnak, hogy mindezen országok kormányai fontolóra \^pzik a meghívást és valószínűleg részt vesznek a konferencián. A japán kor­mány már elhatározta, hogy elfogad­ja a konferenciára való meghívást. * * * A Reuter hírügynökség párizsi je­lentése szerint Christian Pineau francia külügyminiszter Párizsba való megérkezése után tájékoztatta Guy Mollet miniszterelnököt azokról a lé­pésekről, amelyeket a londoni három­hatalmi konferencián a Szuezi-csator­na államosításának ügyében tettek. Pineau Mollet-tal való találkozása után kijelentette, hogy a „Szuezi vál­ságnak ennek a stádiumában eddig nem mérlegelték a katonai intézkedé­seket", jóllehet a franciaországi és az angliai hírek intenzív katonai elő­készületekről beszélnek. Hozzátette azonban, hogy „a katonai intézkedé­seket elég idő lesz akkor mérlegelni, Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda augusztus 3-i számában fenti címmel közli a „szemleíró'' cikkét. A cikk szerzője emlékeztet a brit hatóságoknak azokra a katonai intéz­kedéseire, amelyeket a Szuezi-csator­na Társaság államosításával kapcsolat­ban tesznek és rámutat, hogy egyes reakciós lapok igyekeznek e hírek körül hisztérikus légkört teremteni és fenyegetik Egyiptomot. A londoni sajtó — írja a „szemleíró" — láza­san igyekszik legalább valamilyen ér­vet találni a katonai intézkedések in­dokolására. A közvélemény nagy erő­vé vált a nemzetközi ügyekben, és nem lehet figyelmen kívül hagyni. A brit lapok olvasásakor azonban meg­győződünk arról, hogy ma nem men­tegethetünk semmilyen 'épést, amely a nemzetközi feszültség fokozására irányul. A brit lapoknak nincs indo­kuk arra, hogv érveléseikkel az Egyip­tom belügyeibe való beavatkozást mentegessék, bármennyire is igyekez­nek kigondolni ilyen indokokat. A cikk London, (ČTK) — Londonban augusztus 2-án este véget ért Nagy­Britannia, Franciaország és az Ameri­kai Egyesült Államok megbeszélése, amelyet sürgősen hívtak össze a Szue­zi-csatorna Társaságnak az egyiptomi kormány által való államositása után. A vasárnap óta folyó tárgyalásokon részt vett Christian Pineau francia, külügyminiszter, Selwyn Lloyd brit külügyminiszter és John Foster Dulles, amerikai külügyi államtitkár. A tár­gyalások első napjaiban az USA-t Mur­phy államtitkárhelyettes képviselte. A tárgyalások végén közös nyilatko­zatot adtak ki. A három kormány kép­viselői a nyilatkozatban tudomásul ve­szik az egyiptomi kormánynak, a Szue­zi-csatorna Társaság államosításáról hozott határozatát és e társaság funk­cióinak átvételét. A nyilatkozat nem tett említést arról az ismert tényről, hogy a Szuezi-csatorna Társaság jogi­lag egyiptomi társaság volt és egyip­tomi területen működött, hanem ezzel szemben a társaság „nemzetközi jelle­gére" hivatkozik, s ezt a részvényesek hovatartozásával indokolja, valamint „a Szuezi-csatornának, mint nemzetkö­zi viziútnak rendes menetéért viselt felelősséggel". A nyilatkozat továbbá emlékeztet az 1888-ban kötött kons­tantinápolyi konvencióra, a csatorna szabad hajózásáról és azt állítja, hogy a konvenció „egyszer s mindenkorra megerősítette a csatorna nemzetközi jellegét". A nyilatkozat ugyan elisme­ri, hogy Egyiptom 1954 októberében megerősítette azt a határozatát, hogy ha meglátjuk, ml történik a nemzet­közi konferencia összehívására tett javaslattal". Pineau továbbá bejelentette, a kor­mány azt tanácsolta az Egyiptomban élő francia polgároknak, hogy küldjék feleségüket és gyermekeiket Francia­országba. A Reuter hírügynökség Kai­róból jelentette, hogy a kairói fran­cia nagykövetség az Egyiptomban élő valamennyi 15 ezer francia polgárnak ajánlotta, hogy hagyják el az orszá­got. Hasonló felhívást intézett au­gusztus 2-án a brit polgárokhoz a kairói brit nagykövetség is. A Reuter ügynökség továbbá jelentette, hogy az Egyesült Államok egyiptomi nagy­követsége tájékoztatta az Egyiptom­ban élő 2000 amerikai polgárt, hogy majd értesítik őket, ha a további fej­lemények azt mutatják, hogy szüksé­ges elhagyniok az országot. * • * Az egyiptomi hatóságok augusztus 2-án Issza el- Koracsinak, a New York Dail News kairói tudósítójának megtiltották, hogy továbbra is tudó­sításokat küldjön lapjának. Amint je­lentették, már augusztus 1-én két brit újságírót kiutasítottak Egyiptomból, mert igyekeztek katonai tudósításo­kat szerezni és Nagy-Britanniába küldeni. * * * Az afrikai és ázsiai országok, főleg azok, amelyek csak nemrégen szaba­dultak fel a gyarmati uralom alól, továbbra is támogatják Egyiptomot, függetlenségének megszilárdításáért vívott harcában. Egy damaszkuszi jelentés azt mondja, hogy Mohamed al-Badr jemeni trónörökös, aki éppen Sziriá­szerzője idézi a Times kijelentéseit, amely arra törekedve, hogy mente­gesse a brit uralkodó köböknek a Szuezi-csatorna Társaság államosítása kérdésében elfoglalt álláspontját, azt írta, hogv ma „meg kell erősíteni és védelmezni a Szuezi-csatorna nemzet­közi statutumát". Kl akarja azonban megsérteni a Szuezi-csatorna nemzet­közi statutumát? — kérdezi a „szem­leíró". Hisz az egyiptomi kormány már iúlius 26-án kijelentette, hogv a Szuezi-csatornán való átkelés minden­ki számára szabad lesz. A csatornán való hajózás tehát akadálytalanul fo­lyik. Semmiképpen sem bizonyítható, hoqv nemzetközi érdekeket egy ma­flánkereskedelmi társaság biztosíthat és hoov egy szuverén államnak saját országában nincs lehetőséqe arra, hogy biztosítsa a szabad hajózást. Ami a munkáspárti Daily Heraldnak azt a kijelentését Illeti, hoov nem lehet Eqviotomra bízni „olyan tengeri út ellenőrzését. amely létfontosságú a nemzetek közösségére'* — a cikk író­ja a következőket hangsúlyozza: „E betartja a konstantinápolyi konvenciót, hallgat azonban arról, hogy Nasszer egyiptomi elnök a múlt napokban is több ízben megerősítette, hogy Egyip­tom betartja a csatorna szabad hajó­zásának elvét és a csatorna üzeme az államosítás után is teljesen normális lesz. A nyilatkozat továbbá rámutat, a három kormány „nem tagadja, hogy Egyiptom gyakorolhatja a szuverén és független ország valamennyi jogát, be­leért^ azt az általánosan elismert jo­got is, hogy megfelelő feltételek mel­lett államosíthatja az ő törvényhozása alá tartozó tulajdont". A valósággal el­lentétben azonban a nyilatkozat azt mondja, hogy nem csupán „az államo­sítás egyszerű tényéről", hanem „a Szuezi-csatorna üzemben tartásával megbízott nemzetközi intézmény egy­oldalú megszerzéséről" van szó. Amint ismeretes a Szuezi-csatorna Társaság nem nemzetközi Intézmény, hanem ka­pitalista társaság, amely egyiptomi te­vékenységéből jelentős nyereségeket söpört be. A három kormány képviselői ezután felháborodásukat fejezik ki afölött, hogy most a Szuezi-csatorna „kizáró­lag egyiptomi nemzeti érdekeket" szol­gál és hozzáteszik, hogy „ezáltal az egyiptomi határozat következményei még súlyosabbá válnak". A londoni megbeszélések, résztvevői a nyilatkozat további részében szüksé­gesnek tartják „olyan intézkedések megtételét, amelyekkel megtalálnák" a csatorna nemzetközi alapokon való ban tartózkodik, kijelentette, hogý Jemen teljes mértékben támogatja a Szuezi-csatorna államosítását. A Szuezi-csatorna államosításának kérdése India figyelmének középpont­jában áll. A lapok széleskörűen kom­mentálják ezt az eseményt. A Natio­nal Herald, a Times of India, az India Express és a többi lapok cikkeikben Egyiptom mellett foglalnak állást. A Free Press Journal felhívja az ázsiai országokat, hogy „közösen lépjenek fel a nyugati imperializmussal szem­ben, amely szövetkezik Egyiptom el­len". Egyiptom támogatása mellett fog­lalt állást a szingapúri pártok számos vezetője is. Az egyiptomi sajtó nagy figyel­met szentel Rasszem el-Mosszami szíriai képviselő javaslatának, aki a Szuezi-csatorna államosításával kap­csolatban azt követelte, hogy vala­mennyi arab ország azonnal államo­sítsa az országa területén működő összes kőolajtársaságokat. # * » A Német Demokratikus Köztársa­ság rádiója augusztus 2-án közölte tudósítójának a Szuezi-csatorna part­jain az államosítás után tett útjáról írott riportját. A német tudósítók je­lentik, hogy a csatornán való átkelés és hajóforgalom teljesen normális és zökkenőmentes. Rámutatnak, Magmud Junisz, a Szuezi-csatorna Társaság új főigazgatója közölte velük. Hogy csupán augusztus 1-én 52 hajó ha­ladt át a csatornán. A német tudósí­tók ezután beszélgettek a Wilhelm Bahrendt holland hajó kapitányával, aki közölte velük, hogy hajója a leg­kisebb nehézség és zökkenő nélkül haladt át a Szuezi-csatornán. mérlegelések alapián szükséges, hogy mindazokat az utakat, amelyeken brit hajók haladnak át. Nagv-Britannia el­lenőrizze és akkor talán az egész vi­lágon nem marad egy kikötő sem, amellyel szuverén "llam rendelkezne*. A brit sajtó a Szuezi-csatorna Társa­ságot védelmezve nyilvánvalóan meg­feledkezett arról a politika) aranysza­bályról, hoqv nem szabad csupán a saját kívánságunkat mérlegelnünk, hanem tekintetbe kell venni a való életet is. A cikk írója véqül azt írja, a brit sajtóból kitűnik, hoqv nincs semmi­lyen ok és semmllven mentség a brit hatóságok katonai Intézkedéseire. Mind ez indokolatlan ideqeskedés. Nem ártana azonban, ha azok az emberek, akik készek az államok között keletke­ző bármiiven ellentét miatt mozgósí­tási parancsot kiadni, emlékeznének arra. hoov ezt a oMitikát véglegesen elítélte a történelem, mert közvetle­nül a nemzetközi helyzet mesterséges bonyolításához vezet. „irányításának módját". Ezért azt java­solják, hogy augusztus 16-ra London­ba hívják össze a konstantinápolyi konvenció aláíró államainak és más or­szágoknak konferenciáját, amelyet a brit kormány hlv egybe. A Francé Presse hírügynökség to­vábbá jelentette, hogy erre a konfe­renciára a következő országokat hívják meg: Egyiptomot, Franciaországot. Olaszországot, Hollandiát, Spanyolor­szágot, Törökországot, Nagy-Britanniát, a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Ausztráliát, Ceylont, Dániát, Etiópiát, a Német Szövetségi Köztársaságot, Görögországot, Indiát, Indonéziát, Iránt, Japánt, Oj-Zélandot, Norvégiát, Pakisztánt, Portugáliát és Svédorszá­got. Az egyes államokat külügyminisz­tereik képviselnék. Nehru üdvöz Ite az egyiptomi lépest Delhi, (ČTK.) — Az indiai rádió je­lentése szerint Nehru miniszterelnök augusztus 1-én beszédet mondott az indiai Puna városában tartott tömeg­gyűlésen. Beszédében rámutatott, hogy a Szuezi-csatornának az egyip­tomi korminy által való államosítása azt bizonyítja, hogy fokozatosan csök­ken az európai befolyás Ázsiában és Afrikában. E két kontinensen — foly­tatta Nehru — a szabadság új erői növekednek s Ázsia és Afrika népei lerázzák a gyarmati igát OJ SZft i 1956. augusztus i. Eden előzetes katonai intézkedéseket javasol a Szuezi kérdésben Az angol alsóház vitája London, (ČTK) — Az angol alsóház­ban a Szuezl-csatornával kapcsolatos vita, augusztus 2-án a brit parlament nyári szünideje előtti napon zajlott le, és megmutatta, hogy nagy az egyet­értés a konzervatív és a munkáspárti felszólalók beszédeiben és gondolkozá­sában. Eden beszédét nemcsak a kon­zervatívok, hanem a munkáspárti kép­viselők is helyesléssel fogadták, és H. Gaitskell munkáspárti vezér beszédét zajos tapssal és elismerő szavakkal ju­talmazták az ultrakonzervatív imperia­lista hívek. A. Eden miniszterelnök beszéde után, aki mint ismeretes „katonai jel­legű előzetes intézkedéseket" javasolt, H. Gaitskell munkáspárti vezető emel­kedett szólásra. Egyetértését nyilvání­totta a kormány katonai, intézkedései­vel és azt mondotta, hogy „bizonyos körülmények között erőszakot lehet alkalmazni". Mint egyetlen „feltételt" azt kötötte ki, hogy a kormány a fegy­vereket „más országokkal együtt lehe­tőség szerint az ENSZ parancsnoksága alatt" alkalmazza. Színleg ugyan kije­lentette, hogy a munkáspártnak semmi kifogása sincs a csatorna államosítása elleri, de egyben teljesen támogatta Edennek azon szavait, amelyek szerint,. Egyiptomnak „nem lehet hinni", és hogy „Egyiptom nem képes a csatorna igazgatására". _ H. Gaitskell a túlhaladott gyarmati rendszer védelmezőinek szellemében aggodalmát fejezte ki, hogy a Szuezi­csatorna kérdésének fejleményei na­gyon kedvezőtlenül befolyásolhatják Nagy-Britannia helyzetét a Közép-ke­leten, és nyíltan azt mondotta, hogy „a Közép-Kelet feletti brit uralom" forog kockán. „Ha elveszítjük tekintélyünket ebben a térségben — mondotta —, barátaink elhagynak bennünket és átállnak Egyiptomhoz ... Nem szabad lebecsül­nünk a többi arab államra gyakorolt befolyást. Ez talán a legfontosabb eredménye a csatorna államosításának. Irakra, Jordániára és Szaudi-Arábiára gondolok. Azt mondották, hogy ez a többi arab államok kőolajforrásainak államosításához vezet. Azonban nem ez a fő veszély. A veszély sokkal in­kább politikai jellegű. Veszélyesebb az, hogy a hozzánk húzó iraki kormányt egy teljesen más kormány válthatja fel". Gaitskell támogatta a nemzetközi konferencia összehívására tett javasla­tot és azt mondotta, hogy a konferen­ciára meg kell hívni a Szovjetuniót és Egyiptomot is. A konferenciát nézete szerint az ENSZ védnöksége alatt kell tartani. Gaitskell beszédét nagyon pozitívan értékelte a vita következő felszólalója C. Waterhouse képviselő, a konzerva­tív párt legreakciósabb csoportjának tagja. W. Elliot konzervatív képviselő a nemzetközi konferencia gyors összehí­vását követelte, valamint egy olyan kőolajvezeték kiépítését, amely helyet­tesítené a Közép-Keletről a Szuezi­csatornán át hajókkal történő kőolaj­szállítást. A. Head, hadügyminiszter ezután fel­olvasta a királynő nyilatkozatát, amely felhatalmazza a kormányt, hogy 400 ezer főnyi tartalékot hívjon be katonai szolgálatra. Teljesen indokolatlan idegeskedés Vécét értek a Szuezi-csatornáról f olyó londoni tcrnvalások A Szuezi kérdéssel foglalkozó nemzetközi értekezletet augusztus 16-ra hívják össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom