Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)
1956-08-04 / 216. szám, szombat
Egyiptom elutasítja a Szuezi nemzetközi konferenciát A csatornán normális a hajózás A Kínai Népköztársaságnak ünnepélycsen átadták a csehszlovák kormány ajándékát ' Csanszien f ČTK) — Auqusztus 2-án Antonín Vašek, a Csehszlovák Köztársaság kínai ügyvivője a Hopej tartományban levő Csanszienben átadta a „Kínai—Csehszlovák Barátság" nevű állami gazdaság berendezését, amelyet a csehszlovák kormány Csu Te marsall 1956 januárjában tett csehszlovákiai látogatása alkalmával ajándékozott a kínai népnek. Az ünnepi átadás a csanszieni színházban folyt le, amelyen részt vettek a Kínai Népköztársaság neves személyiségei. Vašek csehszlovák ügyvivő az átadás alkalmával beszédében hangsúlyozta, ez állami gazdaság alapítása jő lehetőséget nyújt arra, hogy országaink kicseréljék a mezőgazdasági termelésben szerzett haladó tapasztalataikat. A gazdaság gépesített felszerelése mintegy 70 különféle gépet foglal magába, K-25-ös traktorokat, lánctalpas és kerekes Zetor-super traktorokat, aratógépeket, cséplőgépeket és egyéb modern mezőgazdasági gépeket. Az NSZK és a Csehszlovák Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok (elvételéért So»w (ČTK)— Viliam Široký miniszterelnöknek a nemzetgyűlésben mondott kormánynyilatkozatával kapcsolatban a Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata augusztus 1-én újból állást foglalt a Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia diplomáciai kapcsolatainak felvétele mellett. A szociáldemokrata párt sajtószolgálata emlékeztet arra, hogy a bonni kormánykörök nem foglaltak állást a csehszlovák kormány nyilatkozatához, és a következőket írja: „A szövetségi kormánynak azok a Meghalt 1.1. Noszenko Moszkva (ČTK) — A TASZSZ jelentése szerint az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa a következő közleményt adta ki: „Az SZKP Központi Bizottsága és ä Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal jelenti, hoov 1956. augusztus 2-án súlyos betegség után elhúnyt Ivan Izidorovics Noszenko elvtárs, a Szovjetunió hajóipari minisztere, az SZKP KB tagjelöltje, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, a szovjet hajóipar egyik legkiválóbb szervezője". s » * I. I. Noszenkot, a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata szerint a Vörös-téren a Kreml falába temetik. A temetés megszervezésére a Szovjetunió Minisztertanácsa kormánybizottságot nevezett ki. Folynak a tárgyalások a szovjetjapán kapcsolatok normalizálásáról Moszkva, (TASZSZ.) — Moszkvában tovább folynak a két ország kapcsolatainak normalizálásáról indított szovjet-japán tárgyalások. Augusztus 3-án délelőtt a Szovjetunió külügyminisztériumának épületében tartották a Szovjetunió és Japán korhiányküldöttségeinek második ülését. kifogásai, hogy a keleti tömb államaival való diplomáciai kapcsolatainak felvétele elmélyítené Németország kettészakítottságát, nem állják meg helyüket... Maga a szövetségi kancellár-vetette el ennek az érvnek a súlyát, amikor a Szovjetunióval való nagykövetcsere mellett döntött... A helyzet annál is visszásabb, mert a szövetségi kormány már régóta kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Csehszlovákiával és Lengyelországgal. A Kínai Népköztársaságban gazdag vasérclelőhelyet fedeztek fel Peking, (ČTK) — Csekian tartomány északi részében, nem messze az ismert Saoszintől, gazdag vasérclelőhelyet fedeztek tel. A Csunkuocsinnienpao című lap jelentése szerint a vasérclelőhely félmillit tonna évi kapacitású acéltermelési üzemet 150 évig képes ellátni. Az érc első százezer tonnáját kísérleti módon az ansani vasművek dolgozzák fel. Az új lelőhely lényegesen elősegíti Délkelet-Kína partvidéki területeinek ipari fejlődését. A Szuezi-csatorna Társaság új vezetőségének első ülése Kairó, (ČTK.) — Amint a Francé Presse hírügynökség jelenti, augusztus 2-án Izmailában tartotta első illését a Szuezi-csatorna igazgatására alakult új egyiptomi bizottság. Az illésen Mohammed Abu Moszeir kereskedelmi miniszter elnökölt. Jól tájékozott körökből jelentik, hogy a bizottság utasítást adott arra, hogy biztosítsák valamennyi hajó szabad átkelését a csatornán, tekintet nélkül arra, hogy Egyiptomnak, vagy pedig a régi társaságnak fizeti-e az Stkelési illetményt: Ez természetesen nem érinti Egyiptomnak azt a jogát, hogy a hajózási társaságokat felelősségre vonja az illetmények rendes fizetéséért. London, (ČTK.) — Kairói sajtóirodák jelentése szerint egyiptomi hivatalos körök augusztus 2-án este elutasították a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzésére tett nemzetközi javaslatot és ezt a javaslatot összeegyeztethetetlennek minősítették Egyiptom azon jogával, hogy szuverenitását érvényesíthesse saját határain belül. Kijelentették, hogy Egyiptom „sohasem érthet egyet a Szuezicsatorna nemzetközi ellenőrzésével épp úgy, mint az Egyesült Államok nem engedték meg ezt a Panamacsatorna esetében." Több más országból — a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, Hollandiából, Olaszországból, Dániából, Norvégiából, Svédországból és Pakisztánból érkező hírek azonban arról tanúskodnak, hogy mindezen országok kormányai fontolóra \^pzik a meghívást és valószínűleg részt vesznek a konferencián. A japán kormány már elhatározta, hogy elfogadja a konferenciára való meghívást. * * * A Reuter hírügynökség párizsi jelentése szerint Christian Pineau francia külügyminiszter Párizsba való megérkezése után tájékoztatta Guy Mollet miniszterelnököt azokról a lépésekről, amelyeket a londoni háromhatalmi konferencián a Szuezi-csatorna államosításának ügyében tettek. Pineau Mollet-tal való találkozása után kijelentette, hogy a „Szuezi válságnak ennek a stádiumában eddig nem mérlegelték a katonai intézkedéseket", jóllehet a franciaországi és az angliai hírek intenzív katonai előkészületekről beszélnek. Hozzátette azonban, hogy „a katonai intézkedéseket elég idő lesz akkor mérlegelni, Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda augusztus 3-i számában fenti címmel közli a „szemleíró'' cikkét. A cikk szerzője emlékeztet a brit hatóságoknak azokra a katonai intézkedéseire, amelyeket a Szuezi-csatorna Társaság államosításával kapcsolatban tesznek és rámutat, hogy egyes reakciós lapok igyekeznek e hírek körül hisztérikus légkört teremteni és fenyegetik Egyiptomot. A londoni sajtó — írja a „szemleíró" — lázasan igyekszik legalább valamilyen érvet találni a katonai intézkedések indokolására. A közvélemény nagy erővé vált a nemzetközi ügyekben, és nem lehet figyelmen kívül hagyni. A brit lapok olvasásakor azonban meggyőződünk arról, hogy ma nem mentegethetünk semmilyen 'épést, amely a nemzetközi feszültség fokozására irányul. A brit lapoknak nincs indokuk arra, hogv érveléseikkel az Egyiptom belügyeibe való beavatkozást mentegessék, bármennyire is igyekeznek kigondolni ilyen indokokat. A cikk London, (ČTK) — Londonban augusztus 2-án este véget ért NagyBritannia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok megbeszélése, amelyet sürgősen hívtak össze a Szuezi-csatorna Társaságnak az egyiptomi kormány által való államositása után. A vasárnap óta folyó tárgyalásokon részt vett Christian Pineau francia, külügyminiszter, Selwyn Lloyd brit külügyminiszter és John Foster Dulles, amerikai külügyi államtitkár. A tárgyalások első napjaiban az USA-t Murphy államtitkárhelyettes képviselte. A tárgyalások végén közös nyilatkozatot adtak ki. A három kormány képviselői a nyilatkozatban tudomásul veszik az egyiptomi kormánynak, a Szuezi-csatorna Társaság államosításáról hozott határozatát és e társaság funkcióinak átvételét. A nyilatkozat nem tett említést arról az ismert tényről, hogy a Szuezi-csatorna Társaság jogilag egyiptomi társaság volt és egyiptomi területen működött, hanem ezzel szemben a társaság „nemzetközi jellegére" hivatkozik, s ezt a részvényesek hovatartozásával indokolja, valamint „a Szuezi-csatornának, mint nemzetközi viziútnak rendes menetéért viselt felelősséggel". A nyilatkozat továbbá emlékeztet az 1888-ban kötött konstantinápolyi konvencióra, a csatorna szabad hajózásáról és azt állítja, hogy a konvenció „egyszer s mindenkorra megerősítette a csatorna nemzetközi jellegét". A nyilatkozat ugyan elismeri, hogy Egyiptom 1954 októberében megerősítette azt a határozatát, hogy ha meglátjuk, ml történik a nemzetközi konferencia összehívására tett javaslattal". Pineau továbbá bejelentette, a kormány azt tanácsolta az Egyiptomban élő francia polgároknak, hogy küldjék feleségüket és gyermekeiket Franciaországba. A Reuter hírügynökség Kairóból jelentette, hogy a kairói francia nagykövetség az Egyiptomban élő valamennyi 15 ezer francia polgárnak ajánlotta, hogy hagyják el az országot. Hasonló felhívást intézett augusztus 2-án a brit polgárokhoz a kairói brit nagykövetség is. A Reuter ügynökség továbbá jelentette, hogy az Egyesült Államok egyiptomi nagykövetsége tájékoztatta az Egyiptomban élő 2000 amerikai polgárt, hogy majd értesítik őket, ha a további fejlemények azt mutatják, hogy szükséges elhagyniok az országot. * • * Az egyiptomi hatóságok augusztus 2-án Issza el- Koracsinak, a New York Dail News kairói tudósítójának megtiltották, hogy továbbra is tudósításokat küldjön lapjának. Amint jelentették, már augusztus 1-én két brit újságírót kiutasítottak Egyiptomból, mert igyekeztek katonai tudósításokat szerezni és Nagy-Britanniába küldeni. * * * Az afrikai és ázsiai országok, főleg azok, amelyek csak nemrégen szabadultak fel a gyarmati uralom alól, továbbra is támogatják Egyiptomot, függetlenségének megszilárdításáért vívott harcában. Egy damaszkuszi jelentés azt mondja, hogy Mohamed al-Badr jemeni trónörökös, aki éppen Sziriászerzője idézi a Times kijelentéseit, amely arra törekedve, hogy mentegesse a brit uralkodó köböknek a Szuezi-csatorna Társaság államosítása kérdésében elfoglalt álláspontját, azt írta, hogv ma „meg kell erősíteni és védelmezni a Szuezi-csatorna nemzetközi statutumát". Kl akarja azonban megsérteni a Szuezi-csatorna nemzetközi statutumát? — kérdezi a „szemleíró". Hisz az egyiptomi kormány már iúlius 26-án kijelentette, hogv a Szuezi-csatornán való átkelés mindenki számára szabad lesz. A csatornán való hajózás tehát akadálytalanul folyik. Semmiképpen sem bizonyítható, hoqv nemzetközi érdekeket egy maflánkereskedelmi társaság biztosíthat és hoov egy szuverén államnak saját országában nincs lehetőséqe arra, hogy biztosítsa a szabad hajózást. Ami a munkáspárti Daily Heraldnak azt a kijelentését Illeti, hoov nem lehet Eqviotomra bízni „olyan tengeri út ellenőrzését. amely létfontosságú a nemzetek közösségére'* — a cikk írója a következőket hangsúlyozza: „E betartja a konstantinápolyi konvenciót, hallgat azonban arról, hogy Nasszer egyiptomi elnök a múlt napokban is több ízben megerősítette, hogy Egyiptom betartja a csatorna szabad hajózásának elvét és a csatorna üzeme az államosítás után is teljesen normális lesz. A nyilatkozat továbbá rámutat, a három kormány „nem tagadja, hogy Egyiptom gyakorolhatja a szuverén és független ország valamennyi jogát, beleért^ azt az általánosan elismert jogot is, hogy megfelelő feltételek mellett államosíthatja az ő törvényhozása alá tartozó tulajdont". A valósággal ellentétben azonban a nyilatkozat azt mondja, hogy nem csupán „az államosítás egyszerű tényéről", hanem „a Szuezi-csatorna üzemben tartásával megbízott nemzetközi intézmény egyoldalú megszerzéséről" van szó. Amint ismeretes a Szuezi-csatorna Társaság nem nemzetközi Intézmény, hanem kapitalista társaság, amely egyiptomi tevékenységéből jelentős nyereségeket söpört be. A három kormány képviselői ezután felháborodásukat fejezik ki afölött, hogy most a Szuezi-csatorna „kizárólag egyiptomi nemzeti érdekeket" szolgál és hozzáteszik, hogy „ezáltal az egyiptomi határozat következményei még súlyosabbá válnak". A londoni megbeszélések, résztvevői a nyilatkozat további részében szükségesnek tartják „olyan intézkedések megtételét, amelyekkel megtalálnák" a csatorna nemzetközi alapokon való ban tartózkodik, kijelentette, hogý Jemen teljes mértékben támogatja a Szuezi-csatorna államosítását. A Szuezi-csatorna államosításának kérdése India figyelmének középpontjában áll. A lapok széleskörűen kommentálják ezt az eseményt. A National Herald, a Times of India, az India Express és a többi lapok cikkeikben Egyiptom mellett foglalnak állást. A Free Press Journal felhívja az ázsiai országokat, hogy „közösen lépjenek fel a nyugati imperializmussal szemben, amely szövetkezik Egyiptom ellen". Egyiptom támogatása mellett foglalt állást a szingapúri pártok számos vezetője is. Az egyiptomi sajtó nagy figyelmet szentel Rasszem el-Mosszami szíriai képviselő javaslatának, aki a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatban azt követelte, hogy valamennyi arab ország azonnal államosítsa az országa területén működő összes kőolajtársaságokat. # * » A Német Demokratikus Köztársaság rádiója augusztus 2-án közölte tudósítójának a Szuezi-csatorna partjain az államosítás után tett útjáról írott riportját. A német tudósítók jelentik, hogy a csatornán való átkelés és hajóforgalom teljesen normális és zökkenőmentes. Rámutatnak, Magmud Junisz, a Szuezi-csatorna Társaság új főigazgatója közölte velük. Hogy csupán augusztus 1-én 52 hajó haladt át a csatornán. A német tudósítók ezután beszélgettek a Wilhelm Bahrendt holland hajó kapitányával, aki közölte velük, hogy hajója a legkisebb nehézség és zökkenő nélkül haladt át a Szuezi-csatornán. mérlegelések alapián szükséges, hogy mindazokat az utakat, amelyeken brit hajók haladnak át. Nagv-Britannia ellenőrizze és akkor talán az egész világon nem marad egy kikötő sem, amellyel szuverén "llam rendelkezne*. A brit sajtó a Szuezi-csatorna Társaságot védelmezve nyilvánvalóan megfeledkezett arról a politika) aranyszabályról, hoqv nem szabad csupán a saját kívánságunkat mérlegelnünk, hanem tekintetbe kell venni a való életet is. A cikk írója véqül azt írja, a brit sajtóból kitűnik, hoqv nincs semmilyen ok és semmllven mentség a brit hatóságok katonai Intézkedéseire. Mind ez indokolatlan ideqeskedés. Nem ártana azonban, ha azok az emberek, akik készek az államok között keletkező bármiiven ellentét miatt mozgósítási parancsot kiadni, emlékeznének arra. hoov ezt a oMitikát véglegesen elítélte a történelem, mert közvetlenül a nemzetközi helyzet mesterséges bonyolításához vezet. „irányításának módját". Ezért azt javasolják, hogy augusztus 16-ra Londonba hívják össze a konstantinápolyi konvenció aláíró államainak és más országoknak konferenciáját, amelyet a brit kormány hlv egybe. A Francé Presse hírügynökség továbbá jelentette, hogy erre a konferenciára a következő országokat hívják meg: Egyiptomot, Franciaországot. Olaszországot, Hollandiát, Spanyolországot, Törökországot, Nagy-Britanniát, a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Ausztráliát, Ceylont, Dániát, Etiópiát, a Német Szövetségi Köztársaságot, Görögországot, Indiát, Indonéziát, Iránt, Japánt, Oj-Zélandot, Norvégiát, Pakisztánt, Portugáliát és Svédországot. Az egyes államokat külügyminisztereik képviselnék. Nehru üdvöz Ite az egyiptomi lépest Delhi, (ČTK.) — Az indiai rádió jelentése szerint Nehru miniszterelnök augusztus 1-én beszédet mondott az indiai Puna városában tartott tömeggyűlésen. Beszédében rámutatott, hogy a Szuezi-csatornának az egyiptomi korminy által való államosítása azt bizonyítja, hogy fokozatosan csökken az európai befolyás Ázsiában és Afrikában. E két kontinensen — folytatta Nehru — a szabadság új erői növekednek s Ázsia és Afrika népei lerázzák a gyarmati igát OJ SZft i 1956. augusztus i. Eden előzetes katonai intézkedéseket javasol a Szuezi kérdésben Az angol alsóház vitája London, (ČTK) — Az angol alsóházban a Szuezl-csatornával kapcsolatos vita, augusztus 2-án a brit parlament nyári szünideje előtti napon zajlott le, és megmutatta, hogy nagy az egyetértés a konzervatív és a munkáspárti felszólalók beszédeiben és gondolkozásában. Eden beszédét nemcsak a konzervatívok, hanem a munkáspárti képviselők is helyesléssel fogadták, és H. Gaitskell munkáspárti vezér beszédét zajos tapssal és elismerő szavakkal jutalmazták az ultrakonzervatív imperialista hívek. A. Eden miniszterelnök beszéde után, aki mint ismeretes „katonai jellegű előzetes intézkedéseket" javasolt, H. Gaitskell munkáspárti vezető emelkedett szólásra. Egyetértését nyilvánította a kormány katonai, intézkedéseivel és azt mondotta, hogy „bizonyos körülmények között erőszakot lehet alkalmazni". Mint egyetlen „feltételt" azt kötötte ki, hogy a kormány a fegyvereket „más országokkal együtt lehetőség szerint az ENSZ parancsnoksága alatt" alkalmazza. Színleg ugyan kijelentette, hogy a munkáspártnak semmi kifogása sincs a csatorna államosítása elleri, de egyben teljesen támogatta Edennek azon szavait, amelyek szerint,. Egyiptomnak „nem lehet hinni", és hogy „Egyiptom nem képes a csatorna igazgatására". _ H. Gaitskell a túlhaladott gyarmati rendszer védelmezőinek szellemében aggodalmát fejezte ki, hogy a Szuezicsatorna kérdésének fejleményei nagyon kedvezőtlenül befolyásolhatják Nagy-Britannia helyzetét a Közép-keleten, és nyíltan azt mondotta, hogy „a Közép-Kelet feletti brit uralom" forog kockán. „Ha elveszítjük tekintélyünket ebben a térségben — mondotta —, barátaink elhagynak bennünket és átállnak Egyiptomhoz ... Nem szabad lebecsülnünk a többi arab államra gyakorolt befolyást. Ez talán a legfontosabb eredménye a csatorna államosításának. Irakra, Jordániára és Szaudi-Arábiára gondolok. Azt mondották, hogy ez a többi arab államok kőolajforrásainak államosításához vezet. Azonban nem ez a fő veszély. A veszély sokkal inkább politikai jellegű. Veszélyesebb az, hogy a hozzánk húzó iraki kormányt egy teljesen más kormány válthatja fel". Gaitskell támogatta a nemzetközi konferencia összehívására tett javaslatot és azt mondotta, hogy a konferenciára meg kell hívni a Szovjetuniót és Egyiptomot is. A konferenciát nézete szerint az ENSZ védnöksége alatt kell tartani. Gaitskell beszédét nagyon pozitívan értékelte a vita következő felszólalója C. Waterhouse képviselő, a konzervatív párt legreakciósabb csoportjának tagja. W. Elliot konzervatív képviselő a nemzetközi konferencia gyors összehívását követelte, valamint egy olyan kőolajvezeték kiépítését, amely helyettesítené a Közép-Keletről a Szuezicsatornán át hajókkal történő kőolajszállítást. A. Head, hadügyminiszter ezután felolvasta a királynő nyilatkozatát, amely felhatalmazza a kormányt, hogy 400 ezer főnyi tartalékot hívjon be katonai szolgálatra. Teljesen indokolatlan idegeskedés Vécét értek a Szuezi-csatornáról f olyó londoni tcrnvalások A Szuezi kérdéssel foglalkozó nemzetközi értekezletet augusztus 16-ra hívják össze