Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-01 / 213. szám, szerda

A nép, a párt és a kormány teljes egysége a szocializmus építésében Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát (Folytatás a 2. oldalról.) d ott elvek. E körök állásfoglalása és törekvései természetesen nem tartóztathatják fel a világban végbemenő fejlődést, nem tarthatják vissza a béke és a szocializmus erőinek világszerte való növekedését. Nem képesek erre köztársaságunkban sem. Ha ezt megértik, nem áll semmi sem a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok piegjavításának és kibővítésének útjában, ami valamennyi ország érdeke. Az utóbbi időben a világban végbement események meggyőzően mulatják, hogy a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért vívott harc nem egyszerű kérdés, hanem szívós küzdelem azoknak az erőknek elszigeteléséért, amelyek minden módon arra törekednek, hogy visszafelé forgassák a történelem kerekét, feltartóztassák és ellenkező irányba tereljék a világban végbemenő fejlődést. Ez természetesen nem sikerülhet. A Csehszlovák Köztársaság kormányának mély meggyőződése, hogy népünk szilárd egysége, valamennyi szocialista állam testvéri egysége, a béke fenntartásában és megszilárdításában őszintén érdekelt nemzetek együttműködése, minden előfeltételt megad arra, hogy az agresszív erők fondorlatai továbbra is csődöt mondjanak és a nemzetközi helyzet úgy fejtődjék, ahogyan a népek békés együttélésének érdekei megkövetelik. (Taps). A CSKP országos konferenciája után rendületlenül előre «— a szocializmus alapjainak felépítése felé Tisztelt nemzetgyűlés! A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa történelmi határozatainak hatalmas befolyása jegyében folyik ma nemcsak a nemzetközi fejlődés. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának eredményei mélyen befolyásolták népi demokratikus köztársaságunk egész belpolitikai fejlődését. Azok a fontos határozatok, amelyeket az SZKP XX. kongresszusának qazdag tanulságai, saját feltételeink és tapasztalataink megfelelő elemzése alapján az országos konferencia jóváhagyott, beható pozitív beavatkozást jelentenek életünk valamennyi szakaszába. A CSKP országos konferenciája széles utat nyitott mindazon hibák kiküszöböléséhez és kijavításához, amelyek előrehaladásunkat gátolták a népgazdaság és a szocialista demokratizmus még hatalmasabb fejlődéséhez, népi demokratikus rendszerünknek a kapitalista rendszer feletti túlsúlya még behatóbb hangsúlyozásához. Egyben azonban megerősítette — és ebben rejlik a CSKP országos konferenciájának nagy jelentőségű eredménye — a szocialista országépítés fő irányvonalának teljes helyességét, manifesztálta az egész csehszlovák népnek azt a rendíthetetlen elszánt akaratát, hogy továbbhalad és fokozott törekvéssel végzi a szocialista országépítést s a második ötéves tervben lényegében felépíti a szocializmus alapjait hazánkban. Az a lelkes egyöntetűség, mellyel CSKP-nk országos konferenciája erre a következtetésre jutott és amely teljesen egyezik népünk túlnyomó többségének és a Nemzeti Front valamennyi részének gondolkozásával, megfelelő választ adott a nyugati imperialista reakció dühödt kampányára, amely nagy erőt és sok pénzt áldoz arra, hogy népünknek a szocializmushoz vezető útba vetett hitét és meggyőződését megingassa. Ebben a kampányban nagy aktivitással részt vesznek az Amerikai Egyesült Államok egyes hivatalos tényezői is. A nemzetközi imperializmus erői azonban nem elégszenek meg csupán a hírveréssel. Ezzel egyidejűleg minden téren arra igyekeznek, hogy aktivizálják és kiterjesszék ügynökségeiket Csehszlovákiában. Mindenféle módszerrel és eszközzel törekszenek valamiképp befolyást gyakorolni fejlődésünkre, népünket letéríteni a szocialista országépítés útjáról. Érthetően elsősorban a kizsákmányoló osztályok maradványaira számítanak, és azokra, akik kapcsolatban állottak a tőkés rendszerrel. Abban bíznak, hogy sikerül befolyásolniok azokat az ingadozó elemeket, melyek még nem forrottak teljesen egybe népi demokratikus rendszerünkkel. Megkísérlik azt is, hogy megtévesszék becsületes dolgozóinkat. Ez az egész Csehszlovákia-ellenes kampány nem elszigetelt jelenség. Részét alkotja annak a messze szétágazó politikai tervnek, amelytől elsősorban' az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei remélik azt, hogy világszerte meggyengülnek a szocializmus pozícipi. Mindezeknek a reakciós köröknek népünk találó választ adott. Jól válaszolt azoknak az egyéneknek is — rendszerint álcázott hazai ellenségeinek —. akik azt qondolták, hogy .,a kritika" ieple alatt népi demokratikus rendszerünk alapjai ellen támadhatnak és híveket szerezhetnek a kapitalizmus visszatérésének. Államunk egész belpolitikai fejlődése megerősítette azt, hogy népünk a szocializmushoz vezető útról senki és semmi által nem hagyja magát eltéríteni. A szocialista demokratizmus fejlődése, a kritika és az önbírálat erősödése tovább szilárdította és mélyítette a dolgozó parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel szövetségben álló munkásosztálynak — a városi és falusi dolgozók Nemzeti Frontjának — hatalmát, a nép uralmát országunkban. A szocializmus ellenségei egyáltalán nem értették meg a bírálat értelmét és lényegét. Ez a bírálat abban áll, hogy a dolgozók mint gondos gazdák bírálták a rendellenességeket és fogyatékosságokat, hogy saját szocialista hazájukban, amelyet annyi áldozattal harcoltak ki és építettek fel, a munka és az élet jobbá és szebbé váljék. Valóban mily okuk volna dolgozóinknak arra, hogy a kapitalista viszonyok visszatérésére vágyjanak. Vajon a tőkés államokban nem a kizsákmányolás, jogtalanság, munkanélküliség és mindenféle megaláztatás a dolgozók osztályrésze? Bizony a valóság az, hogy a dolgozók életfeltételei a tőkés államokban nem javulnak, hanem rosszabbodnak. Vajon a tőkés államokban és a gyarmati országokban a dolgozók ellen nem követnek-e el már olyan erőszakos tetteket és nem alázzák-e meg őket olyan módon, hogy ez a szabadságról és a demokráciáról szóló álszent beszédek és burzsoá' hírverés kigúnyolása csupán? Bizony a valóság az, hogy a tőkés államokban élő dolgozók elleni elnyomáson és jogtalanságon semmi sem változott. Tény továbbá, hogy a tőkés elnyomás elleni ellenállás növekszik; tanúi vagyunk a gyarmati rendszer széthullásának, amely rendszeren az egész imperialista szisztéma alapul. Hogy a szocialista rendszerben is előfordultak hibák? Igen, előfordultak. De ezek a hibák és fogyatékosságok mégiscsak egész másfajták, mint a tőkés államokban. Nálunk sor került egyes jelenségekre, amelyek ellenkeznek a szocialista demokrácia elveivel, társadalmi rendszerünk vezérelveivel. Ez a rendszer azonban lényegénél fogva mindig mélységesen igazságos és demokratikus társadalmi rendszer volt és marad. E hibák kiküszöböléséért harcolva tulajdonképpen rendszerünk erőit mozgósítjuk, további megszilárdításáért és erősítéséért harcolunk. Ezzel szemben a kapitalizmus egész lényegénél fogva népellenes, a ^abadság ügyének ellenséges rendszer. A kapitalizmus lényegénél fogva összefügg az elnyomással és kizsákmányolással. E „hibák" ellen harcolni azt jelenti, hogy maga a kapitalizmus ellen kell harcolni. A szocialista társadalmi rendsser minden lehetőséget és előfeltételt megad nekünk ahhoz, 'hogy a nálunk előfordult hibákat necsak teljes mértékben kiküszöböljük, hanem megakadályozzuk megismétlődésüket is. Azáltal, hogy következetesen betartjuk a lenini alapelvet egész köz- és államéletünkben, valamint azáltal, hogy dolgozó népünk fejlettsége és öntudatossága szüntelenül növekszik, minden feltétel kialakult arra, hogy idejében szembehelyezkedjünk minden fogyatékossággal, ne engedjük, hogy e hibák komoly arányokat öltsenek. Már a jelenlegi fejlődésben fontos eredményeket értünk el az új, magasabb társadalmi rendszer, az új típusú demokrácia építésében, amely alapjaiban különbözik a régi burzsoá demokráciától. Dolgozó népünk saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy a demokratikus burzsoá köztársaság is mindig csak olyan gépezet, amely arra szolgált, j íiqgy a tőke elnyomja a dolgozókat,' a ',-t.bke politikai hatalmát ís a burzsoázia diktatúráját szolgálja. Ennek a demokráciának, a kizsákmányolók demokráciájának véglegesen búcsút mondottunk. Kialakítottuk és építjük az új szocialista demokráciát, mely megteremtette a tömegek, a dolgozók, a munkások és a dolgozó parasztság demokráciáját. Megteremtettük és építjük azt a társadalmi rendszert, amely valóra váltja a múlt nemzedék legmerészebb vágyait és álmait, azt a rendszert, amely felszabadította és felszabadítja az embert a kizsákmányolás alól, az osztály- és nemzetiségi elnyomás, az éhség és a munkanélküliség alól. Megteremtettük azt a társadalmi rendszert, amely minden feltételt megad a társadalom anyagi és szellemi erőinek korlátlan fejlődésére, az anyagi jólét, az alkotó erők páratlan fejlődésére és az egyének képességeinek teljes kibontakoztatására. Ez a rendszer nem szorítkozik csupSn arra, hogy proklamálja a szabadságot, és a nép uralmáról szónokoljon, hanem ténylegesen lehetővé teszi a nép hatalmát, ténylegesen megadja a szabadság és demokratikus jogokat. Nyugaton ma sokat beszélnek életünk úgynevezet liberalizálásáról. A burzsoá ideológusok ezzel arra gondolnak, hogy ,.szabad teret" kell adni a reakciós erőknek és ideológiáknak. Hiú remények ezek. Közéletünk szocialista demokratikus alapelvei fejlesztésének és elmélyítésének folyamatát következetesen továbbfolytatjuk, azonban nem szándékszunk szabad teret engedni a szocializmus ellenségeinek. Valóban következetes demokráciái akarunk és épitünk, olyan demokráciát, amilyent csupán szocialista rendszerben lehet megvalósítani. Az SZKP XX. kongresszusának és a CSKP országos konferenciájának ielentősége nemcsak abban van, hogy valóban mélyreható, igaz és sokoldalú betekintést nyújtottak és megmutatták munkánk jó oldalait és fogyatékosságait, rámutattak nagy vívmányainkra és egyúttal életünk árnyoldalaira. — hanem abban és főleg abban, hogy megteremtették további sikeres előrehaladásunk feltételeit. Itt mindenekelőtt a lenini normák következetes érvényesítésének sürgős követelményére gondolok köz- és államéletünkben, arra a mélységes emberiességre, mely ezeket a normákat áthatja. Nagy gyakorlati jelentőségű továbbá az osztályharc kérdéseinek megvilágítása a kapitalizmusból a szocializmusra való áttérés feltételei között. A kongresszus felszámolta azt a helytelen elméletet, hogy a szocialista építés folyamatában törvényszerűen sor kerül az osztályharc szüntelen kiélesédésére, és ez lehetővé tette a népi demokratikus állam fontos funkciójának, a gazdasági-szervezeti funkciónak és az eddiq igen gyengén érvényesített kulturális-nevelő funkciónak kifeiezőbb érvényesítését. Kitűn'k, hogy megfelelő súlyt kell fektetni a szocialista eszméknek és a szocialista rendszernek a lakosság minden rétegére való nevelő befolyására. Egyúttal azonban nem engedhető meg az osztályellenséo tevékenvsége és aktivizálása lehetőségeinek lebecsülése a mi feltételeink között, mikor még léteznek ? kizsákmányoló osztályok maradványai és a nemzetközi imperializmus erői szüntelenül érvényesíteni igyekeznek befolyásukat. Egyébként — mint már említettem, — az imperialista ügynökségek fokozott tevékenységével összefüggő egyes események megfelelően kioktatnak bennünket e lehetőségekről. A köztársaság kormánya következetesen biztosítani kívánja a polgárok elvitathatatlan jógáit, fejleszteni akarja a szocialista demokratizmust és a szocialista törvényességet és egyúttal biztosítani akarja szocialista társadalmunk érdekeit az ellenséges intrikák ellen. A CSKP országos konferenciája 3 második ötéves terv irányelveinek jóváhagyásával kitűzte hazánk gazdasági és kulturális fejlődésének további programját és számos intézkedést fogadott. el a közéletünk bírálaWna* tárgyát képező fogyatékosságot megszüntetésére. Kétséqtelen. hoqv a CSKP orszá gos konferenciájának határozatai kifejezik köztársaságunk és az egész dolqozó nép alaovető szükséglete.t. akaratát és váovait. A köztársaság iormányának szilárdan eltökélt szándéka minden erővel és következetesen biztosítani a konferencia határozatainak teljesítését. Ma az életünket oly kifejezően érintő összes intézkedések megvalósításának 'kezdetén tartunk. Az az aktivitás és kezdeményezés, mely számos munkahelyen megnyilvánul, világosan kifejezi annak tudatát, hoqy a szocialista építés új feladatainak teljesítését és a fogyatékosságok megszüntetését csupán fentről és lentről jövő közös törekvéssel valósíthatjuk meg. A köztársaság kormánya ezért meg van győződve arról, hogy törekvésében továbbra is a Nemzeti Front összes szerveinek és az egész szilárd és törhetetlen egységére támaszkodhat. Új győzelmek felé a gazdasági és kulturális építésben Tisztelt nemzetgyűlés! A gazdasági és kulturális épités területén a kormány tevékenységében a CSKP országos konferenciáján jóváhagyott második ötéves terv irányelveiből fog kiindulni és mindent megtesz ezen irányelvek megvalósításáért. Az első ötéves tervben és a rákövetkező években népgazdaságunk fejlő'désében, a lakosság életszínvonalának emelésében, népi demokratikus rendszerünk megszilárdításában és a szocialista társadalom alapjainak kiépítésében elért jelentőségteljes sikereik után a második ötéves tervben a szocializmus és benne a mezőgazdaság alapjai kiépítésének maqas célját tűzzük maounk elé. A második ötéves terv irányelvei sokoldalú áttekintést nyújtanak a kormánynak az elkövetkező időszakban követendő qazdasági politikájáról, ezért második ötéves tervünk komoly problémáinak rövid jellemzésére korlátozom szavaimat, melyekre fel kell hívni a szélesebb néptömegek figyelmét. Ez mindenekelőtt a nehézipar és főleg a tüzelő, energetikai és nyersanyagalap gyorsított fejlesztésének kérdése. Az irányelvekről folytatott vita megmutatta, hogy népünk helyesen értelmezi a népgazdaság e szakaszainak fejlesztésére irányuló törekvéseket és egyetért velük. Ezért joggal elvárjuk, hogy a nehézipar ágaiban, főleg a tüzelőanyag, energetikai és nyersanyag alap kiterjesztésére irányuló feladatok továbbra is és az eddiginél még jobban az egész dolgozó nép ügyévé váljanak, mivel e feladatok teljesítésével lerakjuk jövő jólétünk szilárd alapjait. Már most, a második ötéves terv kezdetén megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a fenti szakaszokon kifejtett eddigi törekvéseknek köszönhetően, a szocialista rendszerű államokkal való szoros gazdasági együttműködésnek és a külkereskedelmi fejlődésének kösznöhetően helyzetünk » népgazdaságnak tüzelőanyaggal, villanyenergiával és nyersanyaggal való ellátása terén megjavult. A kormány nagy igyekezetet fog kifejteni a gépipar további fejlődésének biztosítására is, melynek döntő szerepet kell játszania népgazdaságunk műszaki színvonalának emelésében, melytől az építészeten kívül a beruházási építkezés naqv feladatainak teljesítése is függ, s melynek gyártmányai mind nagyobb jelentőségűek külkereskedelmünkben. Kormányunk egyik a legelső helyek egyikére állítja a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A legutóbbi két évben elért eredmények feljogosítanak annak feltételezésére, hogy leküzdjük a mezőgazdaság lemaradását. Ennek érdekében törődni fog a kormány azzal, hogy teljesítsék a feladatokat a szántóterületek kiterjesztésében és hogy minden földet kihasználjanak a belterjesebb termelés érdekében. Egyúttal biztosítja, hogy a lehető leggyorsabban befejezzék a mezőgazdasági termelés körzetesítésének munkáját és annak eredményei szerint a köztársaság egyes természeti és gazdasági körzeteiben mindenekelőtt olyan terményeket termesszenek és a mezőgazdasági termelés olyan ágait fejlesszék, melvek minden hektárról magas munkatermelékenység és alacsony ön-költségek mellett maximális hozamot nyújtanak. Természetesen a siker alapvető feltétele a mezőgazdasági termelés szövetkezetesítésének további fejlesztése oly módon, hogy a második ötéves terv folyamán a szocialista szektor döntő fölénybe jusson a földterület mennyiségében és az egész mezőgazdasági termelésben. Sokoldalú gondoskodást igényel a beruházási építkezés fejlesztése is. Mint az 1956 év első félévének lefolyása bizonyítja, mind az ipari építésben, mind pedig a lakSs, iskola és szociálisegészségügyi intézmények építésében nagy erőfeszítést kell tenni nagy feladataink biztosítására, mert ezek sikeres teljesítéséből függ a második ötéves terv termelési feladatainak teljesítése és a népgazdaság fejlesztésének biztosítása az elkövetkező években. A fő hangsúly a munkatermelékenység; fokozásán van A szocialista építés feladatainak teljesítésében a lakosság életszínvonalának emelésében döntő jelentőségű a munkatermelékenység lehető leggyorsabb ütemű fokozása. A munkatermelékenység fokozásának jelentősége építésünk jelenlegi időszakában annyival hangsűlyozottabb, hogy a második ötéves tervnek a lakosság életszínvonala emelésére és a termelés növelésére irányuló feladatainak teljesítése alapjában korlátozott munkaerőforrások mellett túlnyomó részben a munkatermelékenység fokozásától függ. A munkatermelékenység tervezett növeléséne' és túlhaladásának fő eszköze a munkaszervezés további megjavít; -án kívül, a gépek és berendezések lűszaki tökéletesítések, a tökéletesebb technológia, a szakképzettség emelése, a tudomány és kutatás ismereteinek fejlesztése és érvényesítése, egyszóval a műszaki haladásra való rendszeres törekvés. És itt ismételten hangsúlyozni kell, hogy nem elégedhetünk meg népgazdaságunk ágainak többségénél e törekvés jelenlegi fokával, és, hogy a pártnak és a kormánynak a műszaki fejlődésvonatkozó határozatait mép általában elégtelenül vezetik be a gyakorlatba. Helye? lesz, ha az egyes minisztériumok munkáját nem utolsó sorban aszerint fogjuk megítélni, -hogyan biztosítják és ösztönzik ágázatuk gyakorlatában a műszaki fejlődést. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mind az egv munkás által bizonyos időegységben készített gyártmányok számának növeléséről, mind pedig az önköltségek rendszeres csökkentéséről és az °nyagok, gépek és berendezések — melyekben a m'ltban kifejtett és megörökített munka van, —: gazdaságosabb kihasználásáról van szó. A m .nkatermeléRenység növelésének problémáját nem lehet csupán azon 'ermelés területére korlátozni, melyben közvetlenül új értékeket termelünk. Arról van szó. hogy az egész társadalom legcélszerűbb munkaszervezésével, az adminisztráció leegyszerűsítésével és az egész nem termelő ágazat célszerű tervezésével megszüntessünk minden pazarlást, hogy teljes mértékben kihasználjuk a termelőeszközök és munkaforrások legracionálisabb tervszerű kihasználásának előnyeit, melyeket a szocialista társadalmi rendszer lehetővé tesz, hoqy elérjük a munkatermelékenység lehető legmagasabb társadalmi átlagát, vaqyis az egy lakosra eső termelés lehotő legmagasabb színvonalát. A társadalmi munkatermelékenység tartós és gyors növelése biztosításának szükségessége annál sürgetőbb, mert még a második ötéves tervben fokozatosan megkezdjük a hétórás munkanapra való áttérést. A munkaidő lerövidítése messzemenő jelentőségű lesz mind népünk, mind pedig az egész társadalom számára. Több szabad időt ad a dolgozóknak pihenésre és üdülésre, ami kedvezően megnyilvánul majd a nép eqészséqüqyi állapotának, fizikai edzettségének és az egész nemzet egészségének megszilárdításában. Ezenkívül nagyobb lahetőséget nyújt" a dolgozóknak műveltségük kiegészítésére, szakismereteik és képzettségük növelésére, ami kétségtelenül kedvezően nyilvánul meg a termelésben, s a munkatermelékenységben is. A munkaidő lerövidítése lehetővé teszi a dolgozók kulturális színvonalának emelését, lehetőséget nyújt nekik a köz- és politika^ életben való szélesebbkörű részvételre és ily módon mint államunk egész társadalmi élete, politika és kulturális fejlődése fontos tényezőjéként nyilvánul meg. A köztársaság kormánya a munkaidő fokozatos lerövidítésének vonalát követve megteszi a szükséges intéz* kedéseket arra, hogy már 1956. októ ber 1-től heti 46 órára rövidítsük le a munkaidőt a bérek leszállítása nélkül. E határozat valóra váltása a termelésben számos intézkedés megvalósítását, egyes szakaszoknak munkaerőkkel való megerősítését követeli meg, főként azokon a szakaszokon, ahol megszakítás nélküli üzemvitel van, hogy legkisebb mértékre korlátozzák a túlórát, melyet a kormány semmikéoen sem tart a termelési problémák ideális megoldásának. A köztersasáq- kormánya számít rá, hogy dolgozóink, akik a munkaidő lerövidítésére vonatkozó határozatot széles körben oly, kedvezően fogadta«, — az üzemek, az építkezések és az összes többi munkahelyek vezető dolgozri együtt biztosítják, hogy a munkaidő lerövidítése no tükröződjék vissza kedvezőtlenül a tervfeladatok teljesítésében, hanem ellenkezőleg, hogy a munkaidő teljes kihasználásában, a munkafegyelem megszilárdításában és a munkatermelékenység fokozása tartalékainak felfedésében nyilvánuljon meg. Elvárjuk, hogy a munkatermelékenység növelését kedvezően befolyásolják a bérpolitika szakaszán megvalósított és előkészületben lévő intézkedések. A kormány állandó figyelmet és gondosságot szentel a munkajutalmazás kérdéseinek. Itt abból indul ki, hogy a helyesen szervezett bér- es fizetési rendszer, melyben jól érvényesülnek a munkajutalmazásnak a munka mennyisége és minősége szerinti szocialista alapelvei, alapvető gazdasági jelentőségű a munkatermelékenység fokozása szempontjából es eros társadalmi-szociális hatása van, mivel meghatározza minderi egyennek a nemzeti jövedelemből szármázó osztályrészét és ezzel együtt egyéni életszínvonalát. A bérrendszerben több ösztönzésre van szükség a munkások és más dolgozók magasabb szakképzettségre irányuló törekvésében annál is inkább mert a műszaki színvonal sokoldalú fejlesztésére törekszünk. A szocialista társadalom, mely gazdasági és kulturális fejlődését a technika magasfokú fejlesztésére építi, abból indul ki, hogy a technikai emberek műve, hogy fejlődését kizárólag a káderek magasfokú szakmai műszaki színvonalának fejlődését helyes bérpolitikával (Folytatás a 4. oldalon) O

J szo 1956. augusztus JL. \