Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-23 / 235. szám, csütörtök

T*- **** VOROSILOV : Mindig azon leszünk, hogy a szovjet-finn kapcsolatok barátiak legyenek A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG felszabadulásának 12. évfordulója A moszkvai rádió különtudósító ja jelenti Helsinkiből: kedden hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke. Helsinki központi pályaudvarán Vorosilovot és a kísé­retében levő személyiségeket Urho Kekkonen finn köz­társasági einök, Fagerholm miniszterelnök, Törngren külügyminiszter és a finn kormány más tagjai fogadták. Amikor a különvonat befutott a pályaudvarra. Voro­silov és a kíséretében levo személyiségek kiszálltak a vonatból, a zenekar a szovjet himnuszt játszotta. Utána Helsinki város törvényhatósági tanácsának elnöke for­dult üdvözlő szavakkal Vorosilovhoz, majd Vorosilov válaszolt az üdvözlésre. Vorosilov Kekkonen kíséretében elhaladt a peronon felsorakozott díszszázad előtt, majd elhagyta a pályaud­var épületét. A pályaudvar előtti téren, valamint az el­nöki palotába vezető útvonalakon nagy töimeg üdvözölte a Szovjet vendégeket. Nem sokkal megérkezése után Vorosilov látogatást tett Urho Kekkonennél, majd Paasikivinél és Fagerholm miniszterelnöknél, A finn államférfiak későbl viszonoz­ták a látogatást. Vacsora K. J. Vorosilov tiszteletére Helsinki, augusztus 22. (ČTK). UVho Kekkonen, a finn köztársaság elnöke augusztus 21-én este palotájában ün­nepi vacsorát adott K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­sége elnökének tiszteletére. A vacsora rendkívül barátságos légkörben folyt le. U. K. Kekkonen elnök és K. J. Vo­rosilov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnöke a vacsorán pohárköszöntőt mondottak. U. K. Kek­konen beszédének bevezető részében utalt J. K. Paasikivinek, a Finn Köz­társaság akkori elnökének tavalyi moszkvai látogatására. Ezután beszélt a Szovjetunió és Finnország között fennálló kölcsönös kapcsolatokról, a két ország közötti növekvő együttműködésről a kultu­rális és közélet valamennyi terén. A finn elnök hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió békeszerető politikájának érdeméből az utolsó időben enyhült a nemzetközi feszültség. Kekíonen azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy e feltételek között további kölr csönös megbeszélésekre kerül sor. K. J. Vorosilov beszédének bevezető részében köszönetet mondott a finn elnöknek a szívélyes fogadtatásért. „A Szovjetunió és Finnország közöt­ti kapcsolatokat — mondotta — a háború utáni időben szilárd alapon, a barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés alapján építettük. Államaink kölcsönös kapcsolatai az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a függetlenség és szu­verenitás kölcsönös tiszteletben tar­tása, a mindkét félre előnyös gazda­sági kapcsolatok alapján fejlődtek." K. J. Vorosilov a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a két ország kö­zötti kapcsolatok az utolsó évben a finn küldöttség szovjetunióbeli látoga­tása után különösen kedvezően fejlőd­tek, ami igazolja, a két állam politi­kájának helyességét. A Szovjetunió és Finnország közötti jószomszédi kap­csolatok megszilárdításában nagy ér­deme van Paasikivi volt és Kekkonen jelenlegi elnöknek. K. J. Vorosilov a továbbiakban így folytatta: „örömmel emlékezem meg tavalyi moszkvai találkozásunkról a finn államférfiakkal. Ez a találkozás mély nyomot hagyott a szovjet vezető tényezők szívében. Küldöttségünk ma szívesen hallaná, hogy Finnország szi­lárdan elhatározta, továbbra is a két ország közötti békeszerető baráti kap­csolatok útján halad és mi minden törekvésünkkel azon leszünk, hogy or­szágaink kölcsönös kapcsolatai mindig barátiak és szívélyesek legyenek és azokat ne homályosítsa el semmi kel­lemetlenség". K. J. Vorosilov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alapkö­ve volt és marad a különböző társa­dalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élése, valamint a szilárd és állandó béke biztosítására irányuló harc a világ valamennyi né­pének érdekében. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszusa jóváhagyta ezt a külpolitikai irányvo­nalat, amelyet valamennyi ország em­bermilliói támogatnak. Országunk békeszerető külpolitiká­ját konkrét tettek bizonyítják. A Szovjetunió, amint az ismeretes, teljesen felszámolta külföldi katonai támaszpontjait. A szovjet kormány gyakorlati leszerelési intézkedéseket valósít meg. Az egész világ előtt is­meretes tény, hogy a Szovjetunió had­erőinek számát 640 ezer fővel csök­kentette és további 1 200 000 fővel le­szállítja. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa nemrégen felszólította valamennyi ország parlamentjét, hogy vitassa meg és támogassa a Szovjetunió kezdemé­nyezését és hatékony intézkedéseket valósítson meg a lázas fegyverkezés beszüntetésére, valamint a fegyveres erők és felszerelés csökkentésére. A japán parlamentnek az atom- és hidrogénfegyver teljes betiltására és e fegyverekkel való kísérletek azonnali beszüntetésére vonatkozó felhívásával kapcsolatban a Szovjetunió Legfelső Tanácsa megelégedéssel állapította meg a Szovjetunió és Japán népeinek egyöntetű nézetét ez életbevágóan fontos kérdésben. A Legfelső Tanács kifejezte azt a reményét, hogy a Szov­jetunió és Japán álláspontját e nemes harcban támogatják majd a többi álla­mok parlamentjei is. K. J. Vorosilov ezután hangsúlyoz­ta, hogy a vitás nemzetközi kérdések­nek békés úton való megoldása mind több hívre tesz szert. Példaként fel­hozta a Szuezi-csatorna kérdését, amelyet békés eszközökkel meg le­het oldani Egyiptom szuverén jogainak tiszteletbentartása és a többi állam ér­dekeinek tekintetbe vételével. A Finn Köztársaság független kül­politikája, a tömböktől való távolma­radás és a baráti kapcsolatok ápolása valamennyi országgal, hozzájárulnak Finnország nemzetközi helyzetének megszilárdításához — mondotta végül Vorosilov elvtárs. Szovjet segítség Afganisztánnak Kabul, augusztus 22. (ČTK). Az Af­gán Nemzeti Tanács hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió Afganisztánnak 100 millió dollár összegű hitelt nyújt­son, amelyet az afgán népgazdaság fejlesztésére használnak fel. A szovjet hitel jelentős mértékben segíti az afgán kormányt abban, hogy valóra váltsa gazdasági fejlődésének ötéves tervét. A szovjet és afgán szer­vezetek és minisztériumok között több mint 10 egyezményt írtak alá afga­nisztáni ipari üzemek és villamosmű­vek építésének előkészítő munkálatai­ról. A szovjet szakemberek ezenkívül segítenek az afgán dolgozóknak két afgán repülőtér átépítésében és egy­úttal afgán szakembereket képeznek ki. NÉHÁNY SORBAN Németország Szociáldemokrata Pártjának vezetősége nem támogatja a kommunistákat Bonn, augusztus 22. (ČTK). A Frank­furter Allgemeine tudósítása szerint Németország Szociáldemokrata Pártjá­nak képviselője kijelentette, hogv Né­metország Szociáldemokrata Pártja intézkedéseket foganatosított ..a kom­munista terjeszkedés" elleni védelem­re. A szociáldemokrata frakciókba semmiféle járási, kerületi vagy tarto­mányi kommunista képviselőt nem vesznek fel. A DPA nyugatnémet ügynöks5g közléséből kitűnik, hogy Ollenhauer, Németország Szociáldemokrata Pártjá­nak elnöke „határozottan visszautasí­totta", hogy Németország Kommunista Pártjának betiltásáról nyilatkozzék. A visszautasítást azzal indokolta, hogy jelenleg szabadságon van és nem haj­landó politikai nyilatkozatokat tenni. Kínában új, hatalmas visérclelőheiyet találtak Peking, augusztus 22. (ČTK). A kí­nai geológusok Anhvej tartomány ke­leti részében a Maan hegyláncban négyévi kitartó munka után hatalmas vasérc-lelőhelyre bukkantak. A Zsen­minzsibao augusztus 21-i cikkében azt írja, hogy e területen talált vasérc­készletek sok millió tonnát tesznek ki és ezért e helyen nagy vas- és acél kombinátot építenek. A Maan hegy­lánc érce több mint 50, helyenként pedig 65 százalék vasat is tartalmaz. A HARKOVI traktorgyár megkezd­te egy újfajta traktor sorozatos gyár­tását. Ez a DSZS-14 Diesel motorral felszerelt négykerekes traktor, ame­lyet a legkülönbözőbb mezőgazdasági munkákban használhatnak. Az első 120 traktort már el is küldték a gép- és traktorállomásoknak. (ČTK) A ZÁGRÁBI rádió közlése szerint szeptember elején a zágrábi olajgyár­ban új műhelyt helyeznek üzembe margarin készítésére, melyet Jugosz­láviában eddig nem gyártottak. (ČTK) A DEMOKRATIKUS IFJÚSÁGI VI­LÁGSZÖVETSÉG meghívására Prágába jön a dbiliszi Kirov Politechnikai Szak­iskola tanulóinak dalegyüttese. A dal­kör Prágában grúz, orosz és nyugat­európai zeneszerzők műveit és grúz népdalokat ad elő. (ČTK) A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁGBAN 15 évi börtönre ítélték V. Rammot, aki amerikai kémszerve­zeteknek tudósításokat közölt szovjet katonai egységekről. (ČTK) A JAPÁN folyami rendőrség au­gusztus 22-ére virradó éjjel széles­körű hajtóvadászatot tartott a folya­mi kalózokra, akik a tokiói öbölben már hosszabb ideje fosztogatják a ha­jókat. A kalózoknak, akik erős mo­torral ellátott csónakokkal rendelkez­nek, sikerült az öböl száíntalan kis szigete között elrejtőzniük. (ČTK) A FLORIDAI WEST PALM BEACH-i repülőtér közvetlen közelében augusz­tus 21-én lezuhant egy Globemaster C 124. típusú amerikai katonai re­pülőgép. A repülőgép motorja földet érve felrobbant. A szerencsétlenség­nek hat halálos áldozata van. (ČTK) A z örökség nem mindig öröm­teljes. Románia felszaba­dulásakor. alig fejlett háború­dúlta ipart, kopár falvakat, százezrnyi hadiözvegyet és árvát örökölt, a feu­dális-kapitalista rendszertől. Ezt a súlyos örökséget kellett Romániának egy évtized folyamán felszámolnia. A nép azonban nem hagyta el ma­gát. Még sokkal azelőtt, hogy a győ­zelem beköszöntött, a számbelileg gyenge és állandóan üldözött Román Kommunista Párt hordozta a soha ki nem alvó harci fáklyát. És amikor a szovjet hadsereg 1944-ben öröm­mel üdvözölt felszabadítóként Romá­nia földjére lépett, az idegen dikta­túra kártyavárként omlott össze. 1944. augusztus 23-án Románia le­rázta a megszállás béklyóit, és a had­sereg a párt felhívására fegyvereit a visszavonuló hitleri hordák ellen for­dította. Ez a történelmi dátum nyi­totta meg az 1947. december 30-hoz vezető utat, amikor megdőlt a múlt utolsó bástyája „a monarchia" 'és ün­nepélyesen kikiáltották a népköztár­saságot. Augusztus 23-a nemcsak a múltra emlékezés alkalma. Utal a román nép lüktető mai életére is a legkisebb északi határállomástól egészen a Fe­kete-tenger partjá ;g. Romániában nem volt és nem lehetett azelőtt olyan kormány, amely az adott feltételek között ily rövid idő alatt annyit te­hetett volna a dolgozó nép javáért. Ploestyi hegyoldalain és síkságain azelőtt is petroleumfúrótornyok erdei emelkedtek. De távolról sem volt annyi, mint ma és főleg nem voltak a nép tulajdonában, hanem úgyszól­ván az ország minden kőolaja a kül­földi monopoliumok mesés nyereségé­nek forrása volt. A Román Népköz­társaság kormánya a kőolajmezők dolgozóinak áldozatkész segítségével oly magas színvonalra emelte a fej­tést, hogy ma az ország a világ első kőolajtermelő államai közé tartozik. Románia minden kőolajkitermelési berendezést maga gyárt, sőt e beren­dezéseket külföldre is szállítja, Kíná-. ba, Indiába és más országokba. Meg­valósítja a sok milliárd köbméter földgáz mérhetetlen gazdagsága ki­használásának merész terveit. Ez a gáz nitrogénes műtrágyák formájában (íj tápanyagokat ad a földeknek, gyógy*' szerek és festékek készítésére szota gál, helyettesíti a természetes kau«' csukot, sőt most dolgoznak szintetii! kus szövetekre való feldolgozásán is. A második ötéves terv minden egyes román ember szeme elé nagyszerű perspektívákat vázol, amelyek megva* lósulásában senki sem kételkedik. R eményteljes fejlődés állott be" a mezőgazdasági termelés te­rén, amely a szövetkezeti nagytermelés útjára lépett. Ma a me­zőgazdasági termelés meghaladja á háború előtti színvonalat. Gyökeresen megváltoztak az osztály- és szociális viszonyok a falvakon, egyre fokozó­dik a mezőgazdasági munkák gépesí­tése. A felszabadulás előtt Románia nem gyártott traktort, cséplőgépet és vetőgépeket. Ma Dobrudzsában, az or­szágnak e félreeső vidékén csaknem két és fél ezer traktor szántja a földeket és egész Romániában több mint 3000 traktor áll a mezőgazdaság szolgálatára. A Román Népköztársaság szabad életének 12 éve alatt rengeteg in­tézkedést tett az emberről való gon­doskodás érdekében, annak ellenfere, hogy a fiatal államra súlyosan nehe­zedett a régi kapitalista múlt örök­sége. Az élelmiszerellátás szűkös helyzete, amely még néhány évvel ezelőtt érzékenyen érezhető volt az országban, szüntelenül javul. A köz­pontoktól legtávolabb eső falvakat is sorban bekapcsolják a villamosháló­zatba, s az orvosi gondoskodás ma már az egész országra kiterjed. Mind ez arról tanúskodik, hogy 12 évvel ezelőtt a békeszerető román nép helyes, sikeres útra lépett. A szovjet hadsereg győzelme és saját fiainak felszabadító harca új távlato­kat- nyitott meg az ország előtt. A román dolgozók munkáspártjuk veze­tésével rohamos ütemben építik gyö­nyörű országukat, s áldozatkész mun­kájuk már meghozta gyümölcseit. Augusztus 23-ának ünnepén Cseh­szlovákia népe legforróbb üdvözleteit küldi a testvéri Román Népköztársa­ság népének és őszinte szívből to­vábbi nagy sikereket kíván neki or­szága szocialista építésében. Milán Mádr. Megkezdődött Szófiában a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Tanácsának ülése Szófia, (ČTK). — Szófiában augusz­tus 21-én kezdődött a Demokratikus^ Ifjúsági Világszövetség Tanácsának ülése. Az ülésen csaknem 70 ország ifjúsági szervezeteinek küldöttei vesz­nek részt, közöttük a szovjet ifjúság küldöttsége, amelyet Sz. K. Romanov­szkij, a Szovjetunió Ifjúsági Szerveze­tei Bizottságának elnöke vezet. Az ülést B. Bernini, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség elnöke nyitotta meg. A bolgár ifjúság nevé­ben M. Zaharijeva, az ifjúság Dimit­rov Szövetségének titkára üdvözölte az ülés részvevőit. B. Bernini, a DÍVSZ elnöke az ifjú­ság tevékenységével kapcsolatban rá- l mutatott arra, hogy a szervezet mű­ködése az ifjúság érdekeinek védelmé­re irányult a gyarmatosítás elleni, va­lamint a nemzeti függetlenségért és szabadságért, az atomháború vesze­delme ellen, a nemzetközi feszültség enyhüléséért, a leszerelésért és békéért folytatott harcban. S. P. KIRSANOV, a Szovjetunió hol­landiai nagykövete augusztus 21-én J. Beijen holland külügyminiszternek ^£adta a Szovjetunió Legfelső Taná­csának valamennyi- ország parlament­jéhez intézett leszerelési felhívását, azzal a kéréssel, hogy adja át a hol­land parlament elnökének. (ČTK) AUSZTRIÁBAN A ZILLER folyő völgyében hatalmas felhőszakadás áradást okozott, melynek következ­tében 5 ember életét vesztette. A folyó kiöntött és 5—6 km hosszú­ságban elárasztotta a völgyet. A Bren­ner-hágón beszüntették a közlekedést. (ČTK) A kolonializmus újból megmutatta ragadozó karmait A Szuezi-csatornáról tárgyaló érte­kezlet még nem ért véget, pedig szá­mos londoni újságíró biztosra vette, hogy ma befejeződik. A délutáni ülés alapos'an elhúzódott a szokott időpon­ton túl, és úgyszólván valamennyi kül­döttség a sajtó rendelkezésére bocsá­totta küldötteinek beszédét. A konfe­rencia kezdete óta a mai vitában szó­laltak fel a legnagyobb számban a kül­döttek. Az általános vita befejezése után tegnap délután már megmutatkozott az egyes küldöttségek nézetei között fennálló éles ellentét a fő kérdést il­letőleg — vagyis ki irányítsa a Szue­zi-csatorna üzemét: Egyiptom vagy külföldi erők. Tekintettel a nyugati hatalmak be­jelentett törekvéseire, főleg az USA­nak arra a szándékára, hogy kompro­misszumos megfogalmazást érjen el az elvek kérdésében, várható volt, hogy a mai délelőtti tárgyalások a nyugati javaslatok elfogadható megfogalmazá­sát eredményezik. Az értekezlet dél­utáni ülése azonban egyáltalán nem ezt mutatta. A nyugati hatalmak nem egyeztek bele Dulles tervének további módosításába, annak ellenére, hogy ez a terv nyilvánvalóan elfogadhatatlan Egyiptom számára és ezenkívül annyi kész megoldást tartalmaz, hogy nem adna lehetőséget vitára. Az újságírók körében az a nézet uralkodik, hogy a nyugati hatalmak a mai délelőttöt el­sősorban az egyes küldöttségek „meg­dolgozására" használtak fel, hogy eze­ket a küldöttségeket meggyőzzék az ő felfogásuk helyességéről. E törekvések eléggé jellemző ered­ménye volt a pakisztáni külügyminisz­ter felszólalása, aki délután „módosí­tó" javaslatot terjesztett élő Pakisz­tán, Törökország, Irán és Ethiópia küldöttségének nevében. E javaslato­kat nehezen tarthatjuk módosító ja­vaslatoknak, mert a valóságban mit sem változtatnak a nyugati terven. Főleg semmit sem változtatnak a Szuezi-csatorna „nemzetközi igazga­tásának" tervén, amely Egyiptomnak elfogadhatatlan. E „módosító javaslatok" körül ki­sebbfajta jelenetet rögtönöztek, mely­nek az a célja, hogy jó benyomást keltsen a világ közvéleményében. Dul­les a nyugati hatalmak nevében meg­indultan fogadta ezeket a „módosító" javaslatokat, amelyek mit sem módo­sítanak, és nagyon dícséröleg nyilat­kozott a négy ország „kezdeményezé­séről". Röviddel ezután a nyugati kül­döttségekhez közelálló körökben már elterjedtek a nyugati javaslatok „erő­södő támogatásának" hírei és ismét közszájon forgott „a szavazás" elmé­lete, amely ezen a konferencián, mint ismeretes, egyáltalán nem érvényes. Mit bizonyít a négy küldöttségnek a nyugati terv módosítására tett ja­vaslata, már abból is megítélhető volt, hogy a rendszerint nagyon jól tájéko­zott Press Association már a délutáni tárgyalások kezdete előtt kijelentette: „Nem lehet India .és az Egyesült Ál­lamok javaslatainak kompromisszumá­ra számítani". Az a vélemény alakult ki, hogy a „módosító javaslatot" előterjesztő négy ország eljárására döntő befo­lyással bírtak a bagdadi paktum or­szágainak délelőtti tárgyalásai, ame­lyeken Nagy-Britannia részéről Lloyd külügyminiszter vett részt. Tény marad, hogy az egész mester­kedés, amelyhez Irán, Törökország, Pakisztán és Ethiópia folyamodtak, sajnos rosszabbá tette olyan megol­dás elérését, amely minden résztvevő számára elfogadható volna. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisz­tere, aki a mai délelőtti ülés végén szólalt fel, nagy alapossággal elemezte a nyugati hatalmak állásfoglalását és bebizonyította, hogy Egyiptom szuve­renitásának tiszteletben tartásáról szó­ló hangzatos szavak mögött az a régi terv rejlik, hogy az országot megfősz ­szák szuverén jogaitól. Az esti lapok újból különféle verzió­kat közölnek a „többségi tervről" és a brit, valamint az amerikai küldöttség köreiből az hírlik, hogy most már csak arról van szó, hogy megtalálják a mó­dot, amivel Egyiptomot Dulles elvei alapján tárgyalásra kényszeríthetnék. Néhány napig tartó udvarias viták, és óvatos szavak után tehát ma ismét megmutatta ragadozó karmait a gyar­mati rendszer. A Times ismét idege-, sebb hangnemben írt vezércikkében. Azt írja, hogy a szuezi válság állítólag Angliának és egész Nyugat-Európának épp oly érzékeny problémája, mint a berlini légi híd volt 1948-ban, az a provokáció, amelynek nyomán meg­indult a hidegháború Németországban. De azokat a körülményeket, ame­lyekből a közép-keleti népek ellenállása származik mindenféle provokációval szemben, nem lehet semmilyen mes­terkedéssel megváltoztatni. A Szov­jetunió, India, Indonézia, Ceylon, az összes arab államok és számos más ország szilárdan Egyiptom oldalán ál­lanak. A kulisszák mögötti alkudozá­sok csak késleltethetik, de nem hiú­síthatják meg e kérdés 'végleges békés megoldását. London, augusztus 21. Jlftl HOCHMAN. 03 S Z ô 1956. augusztus 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom