Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-23 / 235. szám, csütörtök

A londoni értek ezle t hatodik ülése A szovjet küldöttség lehetségesnek tartja az indiai javaslat támogatását SEPI LOV: Az amerikai javaslat elfogadhatatlan London, augusztus 21. Az AFP első jelentése szerint a londoni értekezlet kedd délutáni ülé­se igen mozgalmas volt. Elsőnek a pakisztáni küldött szó­lalt fel, aki — értesülések szerint — megkísérelte összeegyeztetni a szuezi kérdés megoldására előterjesztett Dulles- és Menon-féle javaslatot és módosító indítványt nyújtott be. Utá­na az Egyesült Államok, Indonézia, Ausztrália, Spanyolország, Olaszor­szág, Norvégia és Dánia küldötte szó­lalt fel röviden. Pineau francia kül­ügyminiszter további módosítást ter­jesztett elő a pakisztáni módosító in­dítványhoz. Ezután az újzélandi kül­dött szólalt fel, majd félbeszakították az ülést. A szünet után Sepilov szov­jet külügyminiszter emelkedett szó­lásra. Az elsőként felszólaló Csaudhuri pakisztáni külügyminiszter országa, valamint Irán, Törökország és Eti­ópia nevében több módosító indít­ványt nyújtott be a Dulles-féle terv­hez, amelyet egyébként „csodálatra méltónak" nevezett. A pakisztáni külügyminiszter elöl­járóban kijelentette: Nem szabad, hogy bármilyen formában is felve­tődjék az, hogy az értekezlet akara­tát az egyiptomi kormányra kénysze­rítsék. A megoldásnál — tette hozzá — biztosítani kell valamennyi fél jo­gait. Az AFP jelentése szerint Csaud­huri először a Dulles-féle tferv azon pontjának módosítását javasolta, amely elismeri egyrészt Egyiptom szuverén jogait, másrészt a Szuezi­csatorna nemzetközi jellegét. Kérte, hogy e pontba iktassák be a követ­kező kitételt: „Meg kell egyezni ab­ban, hogy méltányos kártérítést fi­zessenek a volt Szuezi-csatorna Tár­saságnak, és hogy a kártérítés össze­gét általános egyezményben megsza­bott előírások alapján állapítsák meg." Pineau ehhez később toväbbi mó­dosítást nyújtott be, amely még vi­lágosabban leszögezi, hogy a kárté­rítésről nem a volt társaságnak kell tárgyalnia Egyiptommal.' Ez ugyanis Pineau szerint komoly bonyodalmak­ra vezethetne. A pakisztáni külügyminiszter má­sik módosító indítványa a Dulles­terv második pontjára vonatkozik, amely a Szuezi-csatorna „igazgatási rendszerét" határozza meg. Csaud­huri javasolta: a „rendszer" szó után tegyék hozzá: „amelyet Egyiptom szuverén jogainak figyelembe vételé­vel hoznak létre". Az AP jelentése szerint a pakisz­táni módosító indítványokat Dulles elfogadta. Az AFP legfrissebb jelentése arról számol be, hogy Sepilov szovjet kül­ügyminiszter csatlakozott Krisna Me­nőn hétfőn előterjesztett tervéhez.' Svédország, Ausztrália és Olasz­ország küldötte kijelentette, hogy el­fogadja az amerikai javaslatot a pa­kisztáni módosításokkal. Ezután Santa Cruz spanyol küldött terjesztett elő módosító indítványt az amerikai javaslat 3. pontjához. Java­solta egy egyiptomi szerv felállítását, amely igazgatná, fenntartaná és fej­lesztené a csatornát, s amelyben a csatornát igénybevevő országok egyenlő arányban képviseltetnék ma­gukat. Dulles javaslatának többi pontját magáévá tette a spanyol kül­dött. Ujzéland, Norvégia és Dánia küldötte kijelentette, hogy elutasítja a spanyol módosító indítványt, vi­szont elfogadja Dulles javaslatát a pakisztáni módosításokkal együtt. Abdul Gani indonéz külügyminisz­ter az indiai javaslat mellett foglalt állást, Indítványozta, hogy egy 9 ta­gú bizottságot bízzanak meg azzal, hogy a londoni értekezlet eredmé­nyeit az egyiptomi kormány elé ter­jessze. E bizottságban többek között benne lenne a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Franciaország és Nagy­Britannia. Nyugat-Németország, Japán, Hol­landia és Portugália képviselői csat­lakoztak az amerikai javaslathoz," a pakisztáni módosításokkal együtt. A brit külügyminisztérium szóvivő­je kedden este kijelentette, hogy a brit kormány elfogadja a Dul­les tervezetéhez Pakisztán által elő­terjesztett módosításokat. Eddig — Franciaországot és Nagy­Britanniát nem számítva — 15 or­szág fogadta el a londoni értekezleten előterjesztett amerikai javaslatokat a pakisztáni módosításokkal együtt. További tiltakozások Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen Sepilov beszéde Sepilov az indiai tervet általános­ságban támogatta, de — hírügynök­ségi jelentések szerint — több módo­sító indítványt terjesztett elő hozzá és megismételte múltheti javaslatát, hogy hat nemzet: az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, India és Egyiptorrf képviselőiből alakítsanak bizottsá­got, amely előkészítené a Szuezi­csatorna jövőjének megvitatására összehívandó szélesebb körű nem­zetközi értekezletet. Sepilov — nyugati hírügynökségek beszámolója szerint — a következő­ket mondotta: „A Szovjetunió küldöttségének Tíé­Jeménye szerint az indiai • kormány javaslatai munkánk célját szolgálják. Ezért a szovjet küldöttség nem ter­jesztett elő saját határozati javasla­tot, hanem lehetségesnek tartja, hogy India javaslatához csatlakozzék." Az amerikai javaslatról azt .mond­ta, hogy jelen formájában „sajnos, nem tartalmaz olyan kompromisszu­mot, amely elfogadható volna min­den érdekelt fél számára". Az ame­rikai javaslat célja az, hogy kivegye a Szuezi-csatornát Egyiptom szuve­rén tulajdonjoga és ellenőrzése alól. Semmiféle jogalap sincs arra, hogy a csatorna üzemben tartását kivegyék az egyiptomiak kezéből. Már mag^ az a szándék, hogy Egyip­tom óhajával ellentétben nemzet­közi testületet állítsunk fel Egyip­tom tulajdonának Igazgatására, igen komoly politikai következményekkel járó lépés lenne. Ez a lépés egyáltalán nem oldaná meg a szuezi problémát, hanem két­ségtelenül az állandó feszültség övezetévé, a nemzetközi súrlódások és viszályok forrásává tenné a Szu­ezi-csatorna térségét. A javasolt hattagú bizottság fel­'adatául a szovjet külügyminiszter azt jelölte meg, hogy gondosan tanulmá­nyozza a jelen értekezlet anyagát, hasonlítsa össze az előterjesztett ja­vaslatokat és igyekezzék általánosan elfogadható elveket kidolgozni. Ugyanez a bizottság fogalmazhat­h ná meg annak az új nemzetközi egyezménynek tervezetét is, amely kiegészítené az 1888-ban kötött konstantinápolyi egyezményt, vagy annak a helyére lépne és összehan­golná Egyiptom szuverenitásának érdekeit a csatornát használó nem­zetek érdekeivel. A bizottság ennek a munkának befejezése után a kö­zeljövőben összehívhatná az 1888-as egyezmény aláíróinak és a Szuezi­csatornát használó országoknak az értekezletét. A szovjet külügyminiszter felvetet­te azt a javaslatot is, hogy a csatornát használó országok kép­viselőiből konzultatív bizottságot állítsanak fel, amely tanácsokkal, és szükség esetén segítséggel szolgál­na Egyiptomnak a vízi út üzemben tartásához. Ez a bizottság elsősorban a hajózás szabadságát és a használati díjakat érintő kérdésekben szerepelne ta­nácsadóként. Felhívná až egyiptomi kormány figyelmét azokra az intéz­kedésekre, amelyeket az érvényes egyezmények végrehajtása szempont­jából szükségesnek tart. Ezenkívül érintkezésben lenne az ENSZ-szel és a hajózással foglalkozó nemzetközi szervezetekkel is. Ha valamilyen egyezmény végrehajtásával kapcso­latban vita állna elő, igyekeznék azt elsimítani, szükség esetén pedig az ENSZ-hez fordulna. Sepilov közölte az értekezlet rész­vevőivel, a Szovjetunió kormányá­nak tudomására jutott, hogy a volt Szuezi-csatorna Társaság bizonyos brit és francia körök jóváhagyásával és támogatásával meg akarja béníta­ni a Szuezi-csatorna hajóforgalmát, visszahívja a csatornában dolgozó révkalauzokat és más műszaki mun­katársakat. Sepilov elmondotta, hogy a volt csatorna-társaság sajtójelenté­se szerint kétévi fizetést igért a csa­tornánál működő személyzet tagjai­nak, ha otthagyják munkahelyüket. Ily módon — folytatta Sepilov — szándékosan meg akarják akadá­lyozni a Szuezi-csatorna normális működését és ezzel azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy Egyiptom kormánya nem képes gondoskodni a Szuezi-csa­torna hajóforgalmának zavartalansá­gáról. A volt Szuezi-csatorna Társaság és a vele összeköttetésben levő körök romboló tevékenysége teljesen meg­engedhetetlen mind a csatornát hasz­náló országok érdekei, mind a Siuezi­csatorna térségének békéje és nyugal­ma szempontjából. Az ilyen mester­kedések célja kétségtelenül az, hogy nem kívánatos bonyodalmakat idéz­zenek elő. A szovjet küldöttség felszólítja az érdekelt államokat, hogy határozot­tan Ítéljék el az említett mesterkedé­seket, tegyenek lépéseket e romboló terv megvalósításának megakadályo­zására — mondotta a szovjet külügy­miniszter. Bonn, augusztus 21. (ČTK). — A nyugatnémet lapok szerkesztőségei e napokban sok levelet kaptak, amelyek­ben az olvasók elítélik a karlsruhei szövetségi alkotmányjogi bíróság pro­vokatív ítéletét. Különféle szervezetek és egyes személyek táviratokat külde­nek a bonni hatóságoknak és a Német Szövetségi Kimársaság kormányénak. A táviratokban követelik a Németor­szág Kommunista Pártja felett hozott ítélet azonnali visszavonását. A közvélemény szembefordul a nyu­gatnémet rendőrség viselkedésével, amely az utolsó napokban a német kommunisták terrorizálásával bebizo­nyította, hogy semmiben sem külön­bözik az SA-alakulatoktól, amelyek 1933-ban a kommunistákat börtönbe vetették. Jellemző a nyugatnémet rendőrségre, hogy a házkutatások al­kalmával lefoglalja a fasisztaellenes mozgalom könyveit és brosúráit, ame­lyeket „veszélyeseknek" minősít. Németország Kommunista Pártja naponta kap leveleket a testvéri kom­munista pártoktól, amelyekben szoli­daritásukat nyilvánítják. Dánia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága óva inti a világ közvéleményét az olyan módszerektől, amelyeket az Adenauer-kormány használt a Német Szövetségi Köztársaságban. A nyugat­német kormány lépése ellen síkra szállt Japán Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, amely tiltakozó táviratot intézett a nyugatnémet alr: kottpány bírósághoz és követelte a pro-: vokatív ítélet azonnali visszavonását. A szovjet dolgozókat felháborítja a Németország Kommunista Pártja elleni terror Moszkva, augusztus 21. (ČTK). — A Szovjetunió dolgozóit felháborította a Németország Kommunista Pártja el­leni terror. 6 szovjet szakszervezetek lapja, a „Trud" augusztus 21-i számá­ban közölte a nyugatnémet hatóságok akcióit elítélő szovjet emberek leveleit. A szovjet dolgozók leveleikben rá­mutatnak arra, hogy a nyugatnémet kommunisták .országuk békés egyesí­téséért, az új háború előkészítése el­len küzdenek. Németország Kommu­nista Pártját olyan emberek tiltották be, akiknek nincsen Ínyére a népek között uralkodó béke. Ezek az embe­rek azt akarják, hogy az acélt ne ekékre és traktorokra, hanem tankok­ra, és légelhárító ágyúkra használják. G. Dubinyin leningrádi munkás, a Békevédők szovjet bizottságának tag­ja kijelentette, hogy a Németország Kairói körök az indiai javaslatról ŰJ SZO 1956. augusztus 23. Illetékes kairói körökben hétfőn este kijelentették: „Krisna Menőn londoni tervezete a lehetőségekhez képest híven tükrözi az egyiptomi álláspontot." India magatartásának az volt a kö­vetkezménye — hangoztatják —, hogy újraegyesítette a bandungi hatalmak frontját, és a szuezi konfliktust az „imperialista és volt gyarmati orszá­gok közötti kapcsolatok síkjára terel­te". Ezt bizonyítja az is — hangsú­lyozzák látható elégedettséggel a kor­mányhoz közelálló személyiségek —, hogy a bagdadi paktum tagjai gya­korlatilag „disszidensekké" váltak, amikor javasolták, hogy módosítsák a Dulles-tervet, méghozzá olyan for­mában, hogy annak elfogadása á nul­lával tenné egyenlővé azt, amit Kai­róban „nyugati törekvéseknek" ne­veznek. Az angol és francia sajtó a londoni értekezletről London, augusztus 21. (ČTK). — A Daily Telegraph and Morning Post szerint a londoni értekezlet válaszútra ért, mert két egymással homlokegye­nest ellenkező tervet, az amerikai és indiai tervet terjesztették elő. Több lap rámutat arra, hogy J. F. Dulles javaslatainak nyilvánosságra hozása előtt az első szövegezésben több változtatást eszközölt, "amelynek lényege abban nyilvánult meg, hogy a „Szuezi-csatorna nemzetközi igazga­tósága" kifejezést a „Szuezi-csator­na irányítása" kifejezésre változtatta. A megfigyelők többségének nézete szerint ez azonban nem változtat az amerikai terv lényegén abban a kérdésben, kinek kell a Szuezi-csator­nát igazgatnia. Éppen ebben a kérdés­ben nyilvánulnak meg az ellentétek a két terv között. Az amerikai terv — írjá a Daily Sketch — a csatorna nem­zetközivé tételét követeli, amíg az in­diai terv az államosításból indul ki. Párizs, (ČTK). — A jobboldali lapok folytatják az éles hangú kampányt Egyiptom ellen. E lapok megelégedés­sel fogadták az úgynevezett „Dulles­tervet". A jobboldali sajtó szemleírói hangsúlyozzák, hogy ez a terv fel­újítja a nyugati hatalmak követelését a nemzetközi ellenőrzés létrehozására a Szuezi-csatorna felett — Egyiptom szuverén jogai megsértésével. A l'Humanité hírmagyarázataiban hangsúlyozza, hogy a Dulles-ťerv cél­ja: ismét alávetni a Szuezi-csatornát a külföldi ellenőrzésnek. A lap hozzá­fűzi, hogy ilyen alapon nem lehet megoldani a szuezi kérdést. Helytelen volna azonban azt gondolni — fűzi hozzá a lap —, hogy London­ban nem lehetne megegyezésre jutni azokról az elvekről, amelyek minden kinek megfelelnének. A szovjet és az indiai javaslatok széles lehetőségeket nyitnak a szuezi kérdés békés megol­dására. Az ajtókat nyitva kell hagyni a további tanácskozások előtt. Finnország Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése Helsinki, augusztus 21. (ČTK) — Helsinkiben augusztus 20-án befeje­ződött Finnország Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülé­se. A Központi Bizottság megvitatta Marlti Malmbergnek, a Központi Bi­zottság politikai irodája tagjának be számolaját a párt feladatairól a köz­ségi választások előkészítésében és meghallgatta Inkeri Le:htinenek, politikai iroda tagjának beszámolóját a Francia Kolmmunista Párt kongresz­szusáról; Kommunista Pártjáról szóló hír felhá-» 'borított mindenkit, aki igaz barátja a német népnek. A szovjet munkás, a szovjet nép szolidaritásáról biztosít­ja német barátait és kifejezi azt a reményét, hogy Németországban végül is győzedelmeskedik az igazság és a jog­Az emberiség az utolsó évtized során saját szemével győződött meg arról, hogy a kommunisták a nép érdekeinek valódi védelmezői, a béke, a demokrá­cia és a népek közötti barátság igazi harcosai. A bonni kormánykörök, akik hajtóvadászatot rendeznek a kommu­nisták ellefl, azt hiszik, hogy ezzel gúzsba köthetik a munkásmozgalmat és a demokratikus szabadságot. Ez nem fog sikerülni nekik. A világ nem­zetei és a német nép meg fogják tud­ni védelmezni érdekeiket és jogaikat. Az olasz dolgozók Németország Kommunista Pártjának feloszlatása ellen Róma, augusztus 21. (ČTK) — Németország Kommunista Pártjának feloszlatása Olaszországban a felhábo­rodás hullámát váltotta ki. Az Olasz Szakszervezeti Szövetséghez tiltakozó üzenetek érkeznek • helyi szakszer­vezetektől és a munkakamarától. A Német Szövetségi Köztársaság római nagykövetségéhez naponta tiltakozó táviratokat intéznek az Olasz Kom­munista Párt tartományi bizottságai. A Pescarai Kommunista Szövetség táviratában hangsúlyozta, hogy a de­mokrácia, a béke és az egység Né­metországban végül mégis csak győz­ni fog. A Peruggai Kommunista Szö­vetség nyilatkozatot adott ki, amely­ben kifejezi a tartomány közvélemé­nyének felháborodását a német re­akció és a militaristák újabb táma­dása felett, amelyet a béke és sza­badság ellen intéztek. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza, hogy Marx-Engels-Ulbricht-Luxemburg és Thälmann pártja, amely győzedelmes­kedett a nácizmus felett, él és to­vábbi harcra vezet a szocializmus győzelméért. Az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség tiltakozó távirata Róma, augusztus 21. (ČTK) — Az Olasz Szakszervezeti Szövetség (CGIL) titkársága Cleimens von Brentanohoz, a Német Szövetségi Köztársaság ró­mai nagykövetéhez a következő táv­iratott intézte: „Az olasz dolgozók tudatában vannak annak, hogy minden a szabadság ellen irányuló támadás veszélyezteti az illető ország demok­ratikus életét, és hogy Olaszország­ban, valamint Németországban éppen a kommunista pártok elnyomása előz­te meg a szakszervezetek és az egé^z demokratikus mozgalom feloszlatását. A szakszervezetek nevében éles tiltakozást jelentünk be Németország Kommunista Pártjának felosztása el­len, amely párt a nácizmus ellen és a demokrácia felújításáért folytatott harcban Németországban a hősök ez­reinek életét áldozta." Jemen elismerte a Kínai Népköztárs~ságot Sanaa, augusztus 21. (ČTK). — Seif Ul-Islám al-Bad emir, jemeni trón­örökös Moszkvából való visszaérsz' :e után a jemeni kor|mány elhatározta, hogy elismeri a Kínai Népköztársaság kormányát és diplomáciái kapcsolato­kat köt vele. Jemen már a harmadik arab állam, amellvel Kína diplomáciai kapcsolatokra lép. A Londonban tartózkodó japán külügyminisztert visszahívták Tokióba Tokió, augusztus 21. (ČTK). — A Reuter hírügynökség tudósítása szerint a japán kormány elhatározta, visszahív­ja Tokióba Mámor Sigemicu külügy­minisztert, aki Japánt a Szuezi-csato'r­náról tárgyaló londoni értekezleten képviseli. Sigemicu Tokióban részt vesz a kormány tanácskozásain, ame­lyeken állást foglal a Szovjetunióval való további tárgyalások kérdésében a két ország közötti kapcsolatok fel­vétele végett. Szeptemberben tartják Dánia Kommunista Pártjának értekezletét Koppenhága, augusztus 21. (ČTK). — Dánia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága szeptember 21—23-ra pártértekezletet hív össze Koppenhá­gában. Az értekezleten megvitatják a dán munkásosztály új feladatait az egységért és szocializmusért folytatott harcban. A fő beszámolót Alex Lar^en, Dánia Kommunista Pártjának elnöke tartja majd. A laoszi kormányküldöttség a kínai kormány képviselőivel tárgyalt Peking, augusztus 21. (ČTK) — Az Új Kína sajtóiroda közlése szerint Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke augusztus 21-én délután tárgyalásokat folytatott Souvanna Phoummal, a laoszi minisz­terelnökkel, a Laoszi Királyság kor­mányküldöttségének vezetőjével. A tanácskozáson laoszi rCszrőI jelen volt Katay Sasorith, a miniszterelnök helyettese és Louarri Insisiengenay pénzügyminiszter, gazdasági és ter­vezési miniszter is, . A tárgyalás után a laoszi kormány­küldöttség tagjait Mao Ce-tung, a Kí­nai Népköztársaság elnöke fogadta. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke a laoszi kor­mányküldöttség tiszteletére este fo­gadást rendezett. A fogadáson Laosz miniszterelnöke kifejezte azt a re-ľ ményét, hogy a laoszi kormánykül­döttség látogatása a Kínai Népköz-' társaságban megnyitja a két ország között a barátság légkörét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom