Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-22 / 234. szám, szerda

India küldötte a londoni értekezleten reális tervet terjesztett elő a szuezi kérdés megoldására A Szuezi-csatornáról tárgyaló értekezlet ötödik ülése London, (ČTK). — A Szuezről tárgyaló londoni értekezlet résztvevői a vasárnapi szünet után, amelynek folyamán nem hivatalos eszmecserére került sor, hétfőn a Lancaster' House-ban az ötödik ülésre jöttek össze. A TASZSZ hírügynökség különtudósítójának jelentése szerint a brit főváros közvéleménye ezt az ülést renkívül nagy érdeklődéssel várta. Szombaton ugyanis befejezték az általános vitát, amelyen India kivételével az összes résztvevők ismertették kormányaik álláspontját és most — mint ahogy azt a szovjet küldöttség kijelentette — az általános elvek kidolgozására kerül sor, amelyek elfogadható alapot jelentenének a szuezi probléma konkrét megoldására. A nehézségek azonban — amint az ismeretes — ott vannak, hoo" ellentétek merültek fel abban az alapvető és döntő kérdésben, ki jogosított a Szuezi-csatorna igazgatására. Ismeretes, hogy a szovjet küldöttség kellő figyelmet szentel a megbízható kezességek biztosításának a szabad hajózást illetőleg, valamennyi állam hajói számára, tekintettel van azonban arra. hogy e kérdésben a nemzetközi egyezménynek teljes mértékben el kell ismernie Egyiptom szuverén jogait a Szuezi-csatoma felett. A szovjet kormány ezen álláspontjával ellentétben, amely álláspontot az értekezlet egyes további résztvevői is elismernek és támogatnak, a három nyugati hatalom — az USA, Nanv-Britannia és Franciaország — terve Egyiptom törvényes szuverén jogaival ellentétben az. hogy a csatornát egy nemzetközi szervezetre bízzák, vagyis, hogy a csatorna felett idegenek hatalmát szervezzék meg. A sajtó közléséből kitűnik, hogy a három hatalom ezen tervét ..Dulles terv"-nek nevezték el, nagy reklám kíséretében mint a nyugati hatalmak „új" álláspontját a vitatott kérdésben. Azonban az új tervben lefektetett formális biztosítása annak, hogy tiszteletben fogják tartani Egyiptom szuverenitását és hogy a csatornán való hajózásból eredő jövedelmet igazságosan fogják szétosztani, egyáltalán nem változtat a terv gyarmatosító lényegén. Az alapvető kérdésben, ki legyen a csatorna gazdája és kinek kell azt kezelnie, a Dulles terv a három hatalom tervét tükrözi, amely azt kívánja, hogy a csatornát idegen kezekbe adják. Hogyan képzeli el ezt a három nyugati nagyhatalom ľ Az úgynevezett Dulles terv, amelyet hétfőn szétosztottak valamennyi küldöttség között, elsősorban a javasolt elintézés céljairól szóló nyilatkozatot tartalmazza, továbbá négy pontban összefoglalja, hogyan kellene e célokat elérni. Az első pont azt kívánja, hogy Egyiptom és a többi érdekelt államok között együttműködést létesítsenek a csatorna használatát, igazgatását és tökéletesítését illetőleg. E célból megalakítanák a Szuezi-csatorna hivatalát, amelynek Egyiptom megadna minden jogot és lehetőséget a funkciók teljesítéséhez. Ez Egyiptomot felmentené a csatorna igazgatása alól és az új hivatalban csak a tagok egyikének jogait élvezné, a többi tagok az egyes államok képviselői lennének, akiket úgy választanának, hogy az megfeleljen a csatorna geofizikai helyzetének és használatának. E hivatal az Egyesült Nemzetek Szervezetének terjesztené elő időszaki jelentéseit. A második pont azt javasolja, hogy egy bizottságot létesítsenek, amely megoldaná azokat a vitás kérdéseket, amelyek a csatorna jövedelmének Egyiptomot illető részéből erednének, megoldaná továbbá a volt Szuezi-csatorna Társaság kártalanítását és más a csatornán való hajózást érintő problémát. A harmadik pont hatékony szankciókat követel a szerződés minden egyes megszegéséért. Ezek közé tartozik az erőszak használata vagy az erőszakkal való fenyegetődzés ellen; szankció, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak és elveinek megszegéséért járó szankció. E pontban nem történt említés a Biztonsági Tanácsról, holott az ENSZ alapokmányának értelmében egyedül a Biztonsági Tanács dönthet a szankciókról, a béke veszélyeztetése esetén. A negyedik pont végül azt javasolja, hogy a szerződés tartalmazzon határozatot az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez való csatlakozásról és az esetleges revízióról. Krisna Menőn: A megoldás csakis Egyiptom részvételével lehetséges A hétfői ülésen elsőként Krisna Menőn India képviselője beszélt; felhívta az értekezlet résztvevőit, hogy törekedjenek a probléma békés megoldására, mert szerinte más megoldásnak olyan következményei lennének, amelyek jelentős mértékben túllépnék Egyiptom és a többi résztvevő állam keretét. India képviselője beszédének további részében a többi között kijelentette, hogy Egyiptom Dulles javaslatának alappontjait diktátumnak minősíthetné, ami az egész tanácskozást zsákutcába vezetné. Bármilyen diktátum is tönkre tenné az Európa és Ázsia között a legutóbbi 30—40 évben létrejött kapcsolatok fejlődését. India küldötte rámutatott arra, hogy a Szuezi-csatorna életbevágóan fontos az indiai gazdasági életre nézve, mert a csatornán át bonyolódik le az indiai behozatal 76 és a kivitel 70 százaléka. India ezért a csatorna fontosságának teljes tudatában fog a probléma megoldásához. Hozzáfűzte, hogy semmiféle végleges döntés sem lehetséges Egyiptom részvétele nélkül. A jelenlegi értekezlet nagyfokú feszültség légkörében jött össze — folytatta az indiai küldött. A végrehajtott katonai előkészületek Afrikában és Ázsiában nagy nyugtalanságot keltettek, s az őket kísérő sajtókampány csak fokozta a feszültséget, a gyanút és az aggodalmakat. India nagyon szívesen korlátozná a tanácskozást arra a kérdésre, hogyan biztosítsák a hajózást a csatornán. Emellett reális helyzetből kell kiindulni, abból, hogy milyen az egyes országok berendezése'és kik a politikai tényezői. Nem lehet a probléma megoldásához hozzáfogni olyképpen, hogy előbb meg szeretnők változtatni más ország kormányát vagy alkotmányát. Az indiai küldött emlékeztetett arru. nagyon sokat beszéltek arról a kérdésről, hogy a Szuezi-csatorna Társaság nemzetközi volt. A társaságnak azonban koncessziója volt az egyiptomi kormánytól és nem rendelkezett semmiféle vagyonnal és joggal, amelyek nem keletkeztek volna e koncesszióból. A Szuezi-csatorna Társaságot nem lehet azonosítani magával a csatornával. A társaság csak a csatornát igazgató szerv volt. Az indiai küldött ezután javaslatokat tett, amelyek abból indulnak ki. hogy a helyzetet az ENSZ alapokmányával összhangban kell megoldani. Véleménye szerint a tanácskozást a következő elvgk alapján kellene megkezdeni: 1. Egyiptom szuverén jogainak elismerése ; 2. elismerése annak a ténynek, hogy a csatorna Egyiptom oszthatatlan részét képezi, és hogy nemzetközi jelentőségű víziút; 3. szabad és zavartalan hajózást kell biztosítani valamennyi állam részére az 1888. konvenció alapján; 4. az illetékeket és díjakat a csat rnán való hajózásért megfelelő öszszegben kell megállapítani és a csatorna berendezését megkülönböztetés nélkül valamennyi állam számára rendelkezésre kell bocsátani; 5. a csatornát a tengeri hajózás korszerű műszaki követelményeivel összhangban megfelelő állapotban kell tartani; 6. tekintettel kell lenni a csatorna használóinak érdekeire. India képviselője javasolta továbbá, állapítsák meg, hogy Egyiptom már néhányszor — utoljára 1956. július 31-én — kijelentette, kész betartani valamennyi, az 1888. évi konvencióból eredő nemzetközi kötelj&srgét és az 1954. évi angol-egyiptomi egyezményben foglalt kezességét. Ezután a szuezi probléma megoldásának konkrét tervét a következő 5 pontban foglalta össze: 1. a Szuezi-csatornáról szóló 1886 évi konvenciót vizsgálják felül olyképpen, hogy ismételten megerősítik elveit és keresztülvezetik a szüks'ie.s változtatásokat, egyben bővítik azokkal a határozatokkal amelyek az illetékek megfelelő magasságáról és a csatorna rendbentartásáról intézkednek; 2. hogy elérjék az első pontban foglalt célokat, tekintetbe vesznek minden esetleges lépést, beleszámítva az 1888. évi konvenció aláíróinak és valamennyi olyan állam értekezletét, amelyek a csatornát használják; 3. anélkül, hogy megsértenék Egyiptom tulajdonjogát és a csatorna igazgatóságának jogát, tekintettel lesznek a csatorna nemzetközi megfigyelői és a Szuezi-csatorna egyiptomi hivatala közötti összeköttetés lehetőségére; 4. tanácsadó szervet létesítenek a földrajzi képviselet és érdekek alapján, amely szerv összekötő jelleggel fog rendelkezni; 5. az egyiptomi kormány az Egvesül Nemzetek Szervezetének előterjeszti a Szuezi-csatorna egyiptomi hivatalának évzáró jelentéseit. Az indiai küldött után Dulles, az USA államtitkára emelkedett szólásra. Meyjet yezte hogy a küldöttségek között szétosztott javaslatot más államokkal folytatott tanácskozások után dolgozták ki. Beszédének további i észében arról biztosított, hogy a nyilatkozatot nem tekintik Egyiptomhoz intézett ultimátumrak, ennek ellenére azonban azt állította, hogy Egyiptom vagy elfogadhatónak tekinti azt a további tanácskozás alapjául, vagy „új helyzet áll elő, amely kormányunkat arra fogia kényszeríteni, hogy a helyzetet újabb mérlegelés tárgyává tegyék". Dulles államtitkár beszéde után az értekezletet elnapolták. Az AFC jelentése szerint a hétfői ülés előtt a bagdadi paktum tagállamainak Törökországnak, Iránnak és Pakisztánnak képviselői összeültek és megegyeztek a Dulles tervre vonatkozó egyes hozzászólásokban, amelyeket azután ismertettek a brit kormány képviselői előtt. Kijelentették, hogy a csatorna igazgatásával megbízott nemzetközi szerv létesítését összeférhetetlennek tartják Egyiptom szuverenitásának elismerésével. E három állaim képviselői úgy vélik, hogy a nyilatkozat nyugati javaslatából törölni kellene az esetleges szankciókra vonatkozó bekezdést. K. J. Vorosilov Finnországba utazott Moszkva, (ČTK). — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke U. K. Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének meghívására augusztus 20-án este Finnországba utazott. K. J. Vorosilovot útján A. F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere és F. B. Varaszkin, a Szovjetunió papír- és fafeldolgozó minisztere kíséri. Velük együtt utazott E. A. Wuori. Finnország szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A demokratikus Németország Nemzeti Frontja elnökségének ülése D. T. Sepilov Menonnal, Sabrival és Dulles-szel tárgyalt London, (CTK). — A TASZSZ tudósítása szerint D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere augusztus 20-án tanácskozott Menonnal, a Szuezi-csatornáról tárgyaló londoni értekezleten résztvevő indiai küldöttség vezetőjével, valamint Ali Sabrival, az Egyiptomi Köztársaság elnöki irodája politikai osztályának vezetőjével. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere úgyanaz nap tárgyalt Dulles amerikai államtitkárral is. A Szuezi-csatorna volt részvényesei folytatják kártevő működésüket London, (ČTK). — A Francé Presse londoni jelentése szerint az államosított Szuezi-csatorna Társaság egyiptomi igazgatósága felhívta a társaság alkalmazottait, írjanak nyilatkozatot alá, amely szerint továbbra is lojálisán fogják teljesíteni kötelességeiket és így biztosítják a csatorna rendes üzemét. Az egyiptomi igazqatóság főleg azt akarja, az alkalmazottak nyilatkozatban kötelezzék magukat, hogy nem hosszabbítják meg önkényesen szabadságukat, vagy nem zavarják meg egyéb módon a fegyelmet. A volt részvényesek érdekeit védelmező régi társaság azt ajánlotta az alkalmazottaknak, hogy ezt a nyilatkozatot ne írják alá. A brit külügyminisztérium képviselője a régi társaságnak e tettével kapcsolatban hétfőn egy sajtókonferencián kijelentette, hogy „a brit kormány teljesen azonosítja magát ezzel az akcióval." A brit külügyminisztérium szóvivője állítólag még nem tudja, hogy a brit kormány fog-e tiltakozni Egyiptom kormányánál az ellen, hogy a csatorna igazgatósága ilyen nyilatkozatot kíván. Berlin, augusztus 21. (ČTK) — A d mokratikus Németország Nemzeti Frontja néptanácsának bővített elnöksége auQus-tus 20-i ülésén az élet d mokratizálásáról szóló vita erediménveivel foglalkozott. Az ülésen közölték, hogy a demokratizálásnak a Német Demokratikus Köztársaságban való fejlesztéséről szóló vitában eddig több mint 28 000 gyűlésen 4 460 000 polgár vett részt. A Nemzeti Frontban/kéoviselt pártok és t3me

n' tervezetek küldöttei elítélték Németország Kommunista Pártiának betiltását és kijelentették, hogy erre a cselekedetre valamennyi lakos még fokozottabb együttműködésével kell válaszolni a demokrácia fejlesztése és a szocializmus építése terén a Német Demokratikus Köztársaságban. A Nemzeti Front néptanácsa elnöksége által elfogadott határozat Németország Kommunista Pártjának betiltásáról így szól: „Ez a betiltás figyelmeztető jel minden hazaszerető nélmet számára. A karlsruhei bíróság ezzel a szégyenteljes ítélettel az '933 —1945. évek végzetes fejleményeit idézi elő. A nyugatnémet militarizmus zavartalanul akar haladni az agresszió és háború útján. Ezért ez a tetiltás nemcsak a kommunisták ügye. hanem egész Németország lakossagánák minden rétegéé, de egyszersmind nemzetközi jelentőségű ügy is. Palmiro Togliatti beszéde Aostáhan Róma, (ČTK). — A kommunista sajtó hónapjának keretében augusztus 19-én Olaszország különböző városaiban népgyűléseket tartottak. Az aostai gyűlésen néhánvezer jelenlevő előtt Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mondott beszédet. Beszédében kitűzte a kommunista sajtó feladatait és hangsúlyozta, hogy e sajtónak még hatékonyabban kell küzdeni a kapitalista sajtó hazugságai ellen. Palmiro Togliatti beszédében elítélte a karlsruhei alkotmányjog! bíróságnak Németország Kommunista Pártja betiltásáról szóló ítéletét. Kijelentette, hogy ez a lwtározat nemcsak a német kommunisták t; munkások, hanem Nyugat-Európa valamennyi nemzete szabadságát is veszélyezteti. Palmiro Togliatti felhívta az olasz komfnunistákat, hogy még jobban erősítsék meg a pártot és a lehető iegnagyob mértékben járuljanak 1 zzá a szabadságért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelemhez, Norodom Szihanuk kalituttai nyilatkozata Delhi, (ČTK). — A Press Trust of India hírügynökség kalkuttai tudósítójának közlése szerint Norodom Szihanuk kambodzsai herceg a kalkuttai repülőtéren hazatértében a Szovjetunióban és Európa egyes keleti országaiban tet látogatása után kijelentette, hogy a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia Kambodzsának pénzügyi és gazdasági támogatást nyújtanak, „mindennemű feltétel nélkül". Hozzáfűzte, hogy Kambodzsa ilyen segélyben részesült már a Kína: Népköztársaság kormányától. Utam célja az volt, — mondotta Norodom Szihanuk herceg —, hogy megszilárdulni Kambodzsa barátságát ezen országokkal. Az NDK népi kamaráját augusztus 29. és 3í-ra híviák össze Berlin, augusztus 21. (ČTK). — A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöksége augusztus 20-i ülésén elhatározta, hogy a népi kamarát augusztus 29. és 30-ra hívja öszsze. A tárgyalási programon szerepel a kormány nyilatkozata ' a demokráclá széleskörű fejlesztésének elveiről, a népi kamara jogait és kötelezettségeit tartalmazó törvény a helyi népi képviseleti szervekkel szemben, amelyeket megvitatás és határozathozatal végett a demokratikus Németország nemzeti frontjának néptanácsa terjesztett a népi kamara elé. Ezenkívül a népi kamara megvitatja az államhatalom helyi szerveire vonatkozó törvényt is. DONTO ISAPOK Moszkva, (ČTK). — A moszkvai Pravda kedden a fenti cim alatt közölte Nyekraszovnak, london'' tudósítójának a cikkét. A cikk Írója az úgynevezett „Dulles tervvel" foglalkozik, amelyet megtárgyalás céljából a konferencia résztvevői elé terjesztettek és a következőket írja: Az új terv lényegében semmi változást sem jelent azokban a javaslatokban, amelyeket az értekezlet kezdeményezői még a konferencia kezdete előtt előterjesztettek. Ugyanaz a gyarmatosító terv, amely az egyiptomi nép szuverén jogainak korlátozására irányul. Ezt a tervet nem menti az egyiptomi szuverenitás tiszteletben tartásának szükségességére való álszent hivatkozás, valamint annak a jognak elismerése, hogy Egyiptom emeli az illetékeket a csatorna használatáért. A csatorna „nemzetközi igazgatásának" lényege, amelyről a londoni értekezlet kezdeményezői beszélnek, egyáltalán nem biztosítja a csatornán való szabad hajózást, hanem csupán helyreállítaná a régi állapotokat újabb formában. Egyiptom ellenállása a múlt gyűlölt rendszerének kényszere ellen érthető és igazságos. A csatornán való szabad hajózást csupán Egyiptom biztosíthatja, nem pedig valamilyen „nemzetközi szerv". Ez a kétségtelen igazság egyre jobban megszilárdul a józan megfigyelő tudatában. Azok a hangok, amelyek Egyiptom szuverén jogainak elismerését követelik és tiltakoznak belügyeibe való beavatkozás ellen, egyre gyakrabban és erélyesebben hangzanak. A szuezi kérdést, amint azt számos közéleti tényező hangsúlyozza, csupán az Egyiptommal vafó megegyezés alapján lehet megoldani. Ez az egyezmény teljesen elismerné Eayipt^mnak azt a joqát, hogy saját ügyeiben döntsön. Ilyen helyzetben nevetségesen hatnak egyes angol lapoknak azon kísérletei, melyekkel bizonygatni igyekeznek, hogy •a közvélemény egyhangúlag támogatja a csatorna „nemzetközi igazoatásának" tervét. E lapok szerkesztőit és tudósítóit senki sem akadályozza msg abban, hogy meghallgassák, mit mondanak a dolgozók a gyárak kapuiban, mit hangoztat a hallgatók nagy egyetértésével a Hyde-parki hagyományos népgyűlések legtöbb szónoka. Senki sem akadályozza őket abban, hogy elolvassák, mit írnak az angol emberek a lapokhoz és folyóiratokhoz intézett leveleikben. A közvélemény már elért egy nagy győzelmet. Kivívta azt, hogy megszűnjenek az erőszak alkalmazásáról folyó beszédek. A konferencia részvevőinek többsége egyértelműen állást foglalt az ilyen tervek ellen. A gyarmati' rendszer hívei most arról biztosítják az olvasókat, hogy az értekezlet sikeresen halad előre. Miben keresik ezt a sikert? Azokban a szavazatokban, amelyeket, mint remélik a „nemzetközi igazgatásra" adnak majd le? Eayes komm-ntá<-rok emellett sejtetik, hogy a nemzetközi igazgatás tervének szerzői „el-jiorban a konferencia azon részvevő államainál keresnek támogatást, amelyek tagjai a nyugati hatalmak katonai tömbjeinek". Azonban semmilyen mesterkedés sem leplezheti azt a tényt, hogy e tervek mögött az a remény rejlik, hogy egyik pontban visszatérítsék a múlt állapotokat. Nyekraszov rámutat, hogy akik Egyiptomra elfogadhatatlan feltételeket akarnak rákényszeríteni, még nem mondtak le minden pozíciójukról. Javaslataiknak ultimátumszerű mellékíze van. Terveket szőnek Egyiptom leplezetlen zsarolására és fenyegetésére, ha nem fogadja el a rákényszerített „nemzetközi igazgatást". Az indiai küldött javaslatairól Nvekraszov azt írja, hogy a javaslatokat a realitás jellemzi. OJ szo 1956. augusztus 22, 3