Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-22 / 234. szám, szerda

A világ haladó erői tiltakoznak Németország SCommonista Pártjának betiltása ellen Varsó. (ČTK) — A Trybuna Ludu hírt közöl a lengyel dolgozók tömeg­tüntetéseiről, amelyeken elitélik a Nyugat-Németországban uralkodó kommunista ellenes terrort. A lap beszámol arról, hogy a lengyel köz­véleményt felháborította Németország Kommunista Pártjának betiltása, mert a lengyel nép tragikus körülmények között ismerte meg a hitleri gaztet­tek keserűségeit. A szabadság és de­mokrácia harcosainak szövetsége köz­leményt adott ki, amelyben hangsú­lyozza, hogy az az állam, amely pol­gáraitól megtagadja a polgári szabad­ságot és terrort alkalmaz, a dikta­túra és fasizmus útjára lépett. Ez az út új háborúk felé vezet és szenve­dést jelent a német népre és az egész emberiségre nézve. „Mikor Németor­szág Kommunista Pártjának felosz­latása ellen tiltakozunk, azon harco­sok oldalára állunk, akik fiatalságukat, szabadságukat — és sokan közülük életüket — áldozták Németország és az egész világ szabadságáért" hang­zik a nyilatkozat. Bukarest. 4000 román vasutas fogadta el a közös tüntetésén elhang­zott tüntető nyilatkozatot, amely a többi között így szól: Testvéri szoli­daritásunkról biztosítjuk Németország Kommunista Pártját és követeljük, hogy Németország Kommunista Párt­jának a béke, demokrácia és szocia­lizmus harcosának adják vissza jogait Peking. A Kvanminzsibao kínai lap így ír: Adenauer Hitler nyomdo­kaiba lépett, hogy ismét felépítse a Wehrmachtot, amelyre a béke és de­mokrácia erőinek leküzdésében van szüksége. Adenauer támadásai Né­metország Kommunista Pártja ellen a bonni reakcionáriusoknak nem az erejét, hanem a gyengeségét bizo­nyítják. Belgrád. A Borba ezt írja: „Egyes körök Nyugat-Németország­ban és Nyugat-Németországon kívül a Szövetségi Köztársaság alkotmány jogi bíróságának ítéletét alkotmányos és törvényes cselekedetnek szeretnék minősíteni, amelynek semmi hasonla­tossága nincs a több mint két évti­zed előtt lejátszódott eseménnyel. Ezt a beállítást azonban nem lehet jogi frázisokkal alátámasztani." Terrorcselekedet a béke és a demokrácia ellen A moszkvai Pravda cikke Németország Kommunista Pártjának betiltásáról Moszkva (ČTK). A moszkvai Pravda augusztus 21-iki számában szerkesz­tőségi cikkben foglalkozik Németor­szág Kommunista Pártjának betiltá­sával. A cikk rámutat az 1933. év ese­ményeire, amikor Hitler hatalomra ke­rült és hasonló támadást intézett a fasizmus és a háborús előkészületek ellen küzdő demokratikus szervezetek letörésére, és hozzáfűzi: Az utolsó évek során Nyugat-Németországban életre keltették a monopóliumok pénz­ügyi és gazdasági hatalmát és előfel­tételeket teremtettek a hadi előkészü­letekre. Mi késztette a nyugatnémet kor­mányköröket arra, hogy Németország Kommunista Pártját alkotmányellenes­nek jelentsék ki? Az egész világ is­meri Németország Kommunista Párt­jának programját, amely magába fog­lalja a párt céljait. Németország Kom­munista Pártja a német nép egységé­ért, Németországnak békeszerető és demokratikus alapon történő egyesí­téséért küzdött és küzd. A kormány-" körök azért tiltották be a kommunis­ta pártot, mert nem kívánják Német­ország egyesítését. A nyugatnémet kormány augusztus 17-i nyilatkozatá­ban durván becsapja a némát népet azzal az állítással, hogy a szabadság feltételei között történő egyesítés áL­lítólag még továbbra is politikájuk ve­zérelve. A nyugatnémet kormány a szabadságot hasonlóképpen értelmezi, mint Hitler. A cikk rámutat arra, hogy a nyugat­német hatóságok akciói elsősorban annak a valóságnak megvilágításában veszedelmesek, hogy Nyugat-Német­országban már korábban betiltottak olyan tömegszervezeteket, mint ami­lyen a Német-Szovjet Baráti Szövet­ség, a Békevédők Szervezete, a Szabad Német Ifjúság és a Demokratikus Nők' Szervezete. Ugyanakkor életre keltenek külön­féle katonai szövetségeket, militarista és soviniszta szervezeteket, amelyek nyíltan határrevíziót követelnek, vagyis azon területek visszaadását, amelyeket annak idején erőszakkal ragadott magához Hitler. A militarizmus, revansizmus, és az új háború előkészítése ellen küzdő Németország Kommunista Pártjának betiltása abban az időben, amikor bi­zonyos mértékben enyhült a nemzet­közi-feszültség, csak egyet jelenthet: Nyugat-Németországban előkészítik a háborúhoz vezető utat. Ezzel azonban a világ békeszerető erői nem érthet­nek egyet. Erről a nagyszámú tilta­kozó tüntetések tanúskodnak Német­országban és a többi államokban, ezt igazolják azok a feliratok és tiltakozó táviratok, amelyek a világ minden tá­járól érkeznek Bonnba. A támadást és az új háborús össze­tűzéseket előkészítő nemzetközi kö­röknek a német militaristák ezen kez­deményezése kapóra jött. Ezen körök nevében a Daily News amerikai lap nyilatkozott, amely a Német Szövet­ségi Köztársaság alkotmánybíróságá­nak a kommunista párt betiltásáról szóló ítéletét „a kommunizmus elle­ni harc serkentő példájának" minősí­tette és felhívta a többi országokat, hogy kövessék Bonn példáját. A Németország Kommunista Pártja elleni megtorlások nem törhetik meg a német munkásosztály elhatározását, hogy megvédje a békét, a szabadságot és Németország fejlődésének demok­ratikus útját. Németország Kommu­nista Pártja a német nép nagy céljai­ért, szebb jövőjéért harcol és fog küz­deni. A londoni értekezlet „középdöntője" Az NKP Közpjnti Bizottságának ber­lini épületében — a Kari Liebknecht Házban a rendőrök házkutatást vé­geznek (A Rudé Právo kiküldött tudósítójá­tól.) — Ma valamennyi londoni la$ el­ső oldalán K. Menonnak, az indiai kül­döttség vezetőjének fényképe látható. K. Menőn ma beszédet mondott az ér­tekezleten, melyben kifejtette India állásfoglalását a Szuezi-csatorna kér­déséhez és előterjesztette az indiai küldöttség konkrét javaslatait. A ja­vaslat elvei sok mindenben megegyez­nek nemcsak a Szovjetunió képviselő­jének a konferencián előterjesztett ja­vaslataival, hanem a nyugati hatalmak javaslatával is. Tekintettel arra, hogy Dulles ma elhangzott javaslatai sok irányban jelentősen módosultak, szá­mos pontban nagy közeledés látható az álláspontok között. India javaslata azonban szögesen el­tér a nyugatiak javaslatából abban, hogy nemcsak elismeri Egyiptom tu­lajdonjogát a csatornára, hanem azt is teljesen elismeri, hogy Egyiptom jogosult e csatornát igazgatni. E té­ren, mint annyi másban is, India ál­láspontja egyezik a szovjet küldöttség álláspontjával. Egyezik a szovjet ál­lásfoglalással Indiának az a javaslata is, hogy kössenek megegyezést a csa­torna használói és a Szuezi-csatorna egyiptomi vezetősége együttműködésé­nek bizonyos formájáról. A nyugati hatalmak mm javaslatait, melyeket Dulles adott elő az jelletnz', hogy még bonyolultabbak, még nyaka­tekertebben és homályosabban fogal­mazottak, mint az előző nyugati ja­vaslatok. Dulles mai beszéde bármennyire is enyhe és nagyrészt elfogadható volt a javaslat bonyolult szövegéből kitű­nik, az amerikai államtitkár a javaslat fő pontjában nem tér el előző javas­latától: nem ismeri el Egyiptom csa­torna igazgatásának jogát. i NASSZ ER; # H a elfogadnánk Dulles javaslatát, lemondanánk szuverenitásunkról" Nasszer elnök szombaton válaszolt Tom Littlenek, a MEN arab hírügy­nökség vezérigazgatójának több kér­désére. Nasszer elnök leszögezte, hogy Egyiptom semmilyen körülmények kö­zött sem fogadhatja el a Szuezi-csa­torna Társaság nemzetközi igazgatá­sát, melyet Dulles amerikai külügy­miniszter javasolt a londoni értekez­itetCTr „Ha ezt elfogadnánk — mondotta — lemondanánk szuverenitásunkról és nemzeti méltóságunkról. Erre pedig nem is gondolhatok. A csatorna egyiptomi területhez tartozik. Államo­sítása semmiképpen nem árt a biz­tonságnak és a hajózásnak". Ali Szabri repülőezredes londoni küldetéséről szólva az elnök kijelen­tette, hogy az csak a tájékozódásra korlátozódik. A londoni értekezlet munkájára cé­lozva az egyiptomi elnök ezeket mon­Pártunk harcos múltjából Csehszlovákia Kommunista Pártjának felszabadulás utáni harca a szocializmusért 1945-ben a fasiszta Németország le­győzésével, a Szovjetunió fényes győ­zelmével, s hatalmának, befolyásának kiterjesztésével véget ért a világhábo­rú. A kapitalista világ arra számított, hogy a Szovjetunió a háborúból le­gyengülten kerül ki, és így a kapita­lista államok kénye-kedvének lesz ki­téve. Számításukban azonban téved­tek, mert a Szovjetunió megerősödve került ki a háborúból, tekintélye főleg azzal emelkedett, hogy felszabadította a hitleri fasizmustól elnyomott nem­zeteket. így felszabadította a cseh és szlovák nemzetet is, ami 1945 máju­sában lehetővé tette az új Csehszlo­vák Köztársaság népi demokratikus alapon való megalakulását. Az ekképpen megalakult új, népi demokratikus Csehszlovák Köztársa­ság t'őleg abban tért el az első, Mün­chen előtti köztársaságtól, hogy ben­ne már a nép jutott döntő hatalomra, míg az első köztársaság a burzsoázia kizárólagos uralmát jelentette. Mi tette lehetővé az új, népi demok­ratikus köztársaság megalakulását? Elsősorban az a körülmény, hogy a szovjet hadsereg győzte.le a hitleri fasiszta hadsereget, tehát a Szovjet­uniónak, egy szocialista államnak £r­deme, hogy az emberiséget megszaba­dította a barbár fasizmustól, felsza­badította az elnyomott nemzeteket, a A G J SZÓ Í956. augusztus 22. . 1945 — 1948 többi között a cseh és a szlovák nem­zetet is. A Szovjetunió tekintélye_ nagy mértékben emelkedett és erős Íratás­sal volt a cseh meg a szlovák nép politikai Öntudatosodására. A szovjet hadsereg jelenléte Cseh­szlovákiában megakadályozta a bur­zsoáziát abban, hogy külföldi fegyve­res intervencióval megkísérelje hatal­mának polgárháború útján való visz­szaszerzését, ahogy ez másutt — például Görögországban — történt. Ekként a nép akarata akadálytalanul érvényesülhetett. Igen fontos körülmény volt az is, hogy a nemzeti felszabadító harcot a kommunista párt vezette munkásosz­tály irányította és így a kommunista párt képviselte a nemzeti érdekeket, ez lett a nemzet igazi vezetője. A kommunista párt már a nemzeti fel­szabadító harc folyamán megalakítot­ta a Nemzeti Frontot, mely magában .foglalta a nemzet valamennyi hala­.dó, antifasiszta erőit. A cseh és szlovák burzsoázia nagy része, főképpen a nagyburzsoázia, az idegen megszállókkal való együtt­működésével hitelét veszítette a nép­nél. Ez a körülmény meggyőzte a nép széles rétegeit egy olyan új köz­társaság létesítésének szükségességé­ről, melyben már nem a hitelevesztett burzsoáziának, hanem a dolgozó nép­nek lesz szava. Végül, de nem utolsó sorban az a körülmény is lehetővé tette a köz­társaságnak népi demokratikus alapon való újjáalakítását, hogy a Szovjet­unió azonnali erkölcsi, politikai és gazdasági segítséget nyújtott az újon­nan megalakult Csehszlovákiának. Az új népi demokratikus Csehszlo­vák Köztársaság programját a kom­munista párt által kidolgozott kassai kormányprogram tartalmazza. A kas­sai kormányprogram megadta a népi demokratikus Csehszlovák Köztársa­ság jogi-politikai alapját. Milyen jellege volt annak a for­dulatnak, illetve forradalomnak, mely 1945-ben következett be Csehszlová­kiában? Ez a forradalom nemzeti és demokratikus volt, s bár át volt szőve szocialista elemekkel is, még nem érte el a szocialista forradalom szín­vonalát. Nemzeti volt. mert a cseh és szlovák nemzetet felszabadította a nemzeti elnyomás alól és demokrati­kus volt, mert hiszen beiktatta az új, demokratikus jogokat és azonfelül a nemzeti bizottságok létesítésével, a kulcsipar, bankok s egyes más ipari vállalatok és földbirtokok államosítá­sával már szocialista elemeket is mu­tatott. A kassai kormányprogramot kény­telen-kelletlen elfogadta a burzsoá­ziának az a része is, mely a nemzeti felszabadító harcban részt vett és ennek alapján a Nemzeti Front és a kormány részesévé vált. A burzsoá­ziának ez a része azonban csakhamar akadályokat kezdett gördíteni a kas­sai kormányprogram megvalósítása dotta: „Ha az értekezlet arra számít, hogy határozatait jóváhagyatja az ENSZ-el, Egyiptom válasza a követ­kező lesz: az ENSZ alapokmánya semmilyen formában sem teszi lehe­tővé a beavatkozást az egyik tagállam belügyeibe. Egyiptom el van tökélve arra, hogy vérével is megvédi szuve­renitását". Tom Little ezután megkérdezte az elnököt, mi a véleménye arról, hogy a Szuezi-csatornát használó országok képviselőiből tanácsadó testületet ál­lítsanak fel, amely javaslatokat tenne Egyiptomnak a csatorna igazgatására és fejlesztésére. Nasszer ezt válaszol­ta: „Erről lehetne tárgyalni". Nasszer elnök elismeréssel nyilat­kozott az arab szolidaritásról és ki­jelentette, hogy harcában számít az arab országokra, majd így fejezte be nyilatkozatát: „Nyugalommal és tü­relemmel várjuk a londoni értekezlet eredményeit". / • elé, különösen a nemzeti bizottságok­kal, a kulcsipar, a bankok és egyéb nagyipari vállalatok államosításával kapcsolatban. A párt tevékenységét főképpen ar­ra irányította, hogy megvalósítsa a kassai kormányprogramot és lehetet­lenné tegye a burzsoáziának a hata­lom visszanyerését. De a kommunista párt már-akkor szeme előtt tartotta, hogy a munkás­osztály nem elégedhet meg a nemzeti demokratikus forradalommal, hanem arra kell törekednie, hogy a nemzeti demokratikus forradalom fokozatosan átnőjjön a szocialista forradalomba. Az ehhez szükséges feltételek már adva voltak, mert közben Csehszlo­vákia Kommunista Pártja tömegpárt­tá vált, 1945 augusztusában már 712 776 tagja volt, megnyerte a mun­kásság többségét, de a kisparasztság és a középrétegek között is erős be­folyásra tett szert. Ugyanakkor szo­cialista tömböt létesített a szociálde­mokratákkal és nemzeti szocialisták­kal, hogy együtt működjenek a kassai kormányprogram megvalósításából eredő kérdések megoldásában. A kommunista párt akkor elsősor­ban a nemzeti bizottságok megszilár­dítására törekedett, annál is inkább, mert a burzsoázia támadása főképpen ezek ellen irányult. További fontos feladat volt a demokratikus állambiz­tonsági szervezet és hadsereg létesí­tése. Nemzeti gondnokság alá helyez­ték a kassai kormányprogram szerint államosítandó ipari vállalatokat és földbirtokokat. Ily módon 1500 000 hektárnyi szántóföld került elosztás­ra béresek, mezőgazdasági munkások, kisparasztok és részben középparasz­tok között. Ezzel a párt nagy népsze­rűségre tett szert e rétegek köré­ben, mert bebizonyította, hogy való­ban harcol érdekeikért és jobban, Dulles mai beszédében a következő szavaknak kell figyelmet szentelni: „Mit teszünk ezután? E kérdésre adott válasz általában a konferencia jellegé­ből ered ... Nem olyan értekezlet ez, amely kötelező határozatokat hozna azokra nézve, akik nem értenek egyet vele. Hatékonyabbak leszünk, ha egyetértünk, s minden bizonnyal ke­resnünk kell az egyetértést. De sem­milyen többség, legyen az. bármily nagy, nem kötelezheti, még a legkisebb kisebbséget sem". Üdvözölnünk kell a nyugati nagy ha ­talmak állásfoglalásában ezt a fordu­latot, amelyek mint ismeretes azzal foglalkoztak, hogy ezen az ér­tekezleten szavazás útján írjének el „megoldást". Ezzel kapcsolatban meg kell jegyez­ni, hogy azon küldöttségek száma, amelyek állítólag készek voltak feltét­lenül támogatni a nyugati javaslatokat, a sajtó hírei szerint csökkent. Egyes országok állásfoglalása, mint például Etópia és Irán, valamint Spanyolor­szág, Nyugat-Németország, Olaszor­szág és bizonyos mértékben Dánia és Norvégia állásfoglalása nyílt mérlegeié-, sek tárgya .., *** A brit uralkodó körök egy részének nézetére jellemző az a vezércikk, ame­lyet a konzervatív Spectator hetilap utolsó száma közöl. A vezércikk első­sorban azt a következtetést vonja le, hogy „Nagy-Britanniának és Francia­országnak nincs semmilyen nemzetközi mandátuma arra, hogy lépéseket te­gyen a Szuezi-csatorna övezetében". A két nyugati hatalom katonai előké­születeiről a lap azt írja, hogy „káros hatásuk volt Nagy-Britannia és Fran­ciaország nemzetközi helyzetére". A legtöbb konzervatív lap azonban minden téren védelmezi a Szuezi-csa­torna „nemzetközi igazgatásának" gondolatát. Továbbra is éber figyelmet kell szentelni a régi Szuezi-csatorna Társaság intrikáinak. Picot úr, a társa­ság volt főigazgatója a Times tudó­sítójának cinikusan kijelentette, hogy e társaságnak „lehetősége nyílik arra, hogy alkalmazottainak lojalitását bár­mikor felhasználja a csatorna megbé­nítására, mert az egyiptomiaknak nincs elég technikai személyzetük". Az •értekezlet tájékozott körei úgy vélik, hogy már teljesen letettek a kétes szavazás gondolatáról és hogy K. Menőn mai beszédét holnap és holnap­után fogják megtárgyalni. A legtöbb küldöttség arra igyekszik, hogy az ál­láspontok annyira közeledjenek, hogy az értekezlet ne oszoljon szét anélkül, hogy meg ne egyeznének a további eljárás elveiben. Jirí Hochman. eredményesebben tudja irányítani az ország ügyeit, mint a burzsoázia. • A kommunista párt folytatta harcát a szocializmus felé való fejlődés ér­dekében: ennek egyik fontos állomá- . sa volt a párt ama követelése, hogy államosítsák az összes, több mint 50 alkalmazottat alkalmaztató üzemet. A burzsoáziának a kormányban levő kép-J viselői ellene szegültek ennek a kö­vetelésnek, de végül a tömegek nyo­mása alatt kénytelenek voltak meg­hátrálni és a törvényjavaslatot meg­szavazni. így az egész nemzetgazda­ság 60%-át sikerült kiragadni a bur­zsoázia kezéből. Egyidejűleg — ugyan csak a kommunista párt indítványára — kiadták az üzemi tanácsokról szóló rendeletet, mely lehetővé tette a dolgozóknak valamennyi üzem ve­zetésében való részvételét. 1946 márciusában összeült a párt VIII. kongresszusa, melyen már 1081544 tag küldöttei jelentek meg. Ez a kongresszus a párt feladatául tűzte ki azt, hogy nem szabad meg­engedni, hogy a hatalom visszakerül­jön a burzsoázia kezébe, ki kell ter­jeszteni, meg kell szilárdítani a mun­kásosztály hatalmát. Az ugyanabban az évben lefolyt nemzetgyűlési vá­lasztások. melyekben minden párt kü­lön lépett fel, a kommunista párt nagy győzelmével végződtek, mert el­nyerte a szavazatok 38%-át. Az or­szág legerősebb pártja lett és ennek alapján az új kormányban is döntő szerephez jutott. Most — a fejlédése további sza­kaszán •— a párt újabb politikai célt tűzött maga elé, mégpedig a nép többségének megnyerését, ami reális terv volt, mert a nép nagy réSze már akkor — a párt helyes politikájának eredményeként — a kommunista pár­tot követte. A párt 1946 őszén újabb mozgal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom