Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-22 / 234. szám, szerda

A világ haladó erői tiltakoznak Németország SCommonista Pártjának betiltása ellen Varsó. (ČTK) — A Trybuna Ludu hírt közöl a lengyel dolgozók tömegtüntetéseiről, amelyeken elitélik a Nyugat-Németországban uralkodó kommunista ellenes terrort. A lap beszámol arról, hogy a lengyel közvéleményt felháborította Németország Kommunista Pártjának betiltása, mert a lengyel nép tragikus körülmények között ismerte meg a hitleri gaztettek keserűségeit. A szabadság és demokrácia harcosainak szövetsége közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy az az állam, amely polgáraitól megtagadja a polgári szabadságot és terrort alkalmaz, a diktatúra és fasizmus útjára lépett. Ez az út új háborúk felé vezet és szenvedést jelent a német népre és az egész emberiségre nézve. „Mikor Németország Kommunista Pártjának feloszlatása ellen tiltakozunk, azon harcosok oldalára állunk, akik fiatalságukat, szabadságukat — és sokan közülük életüket — áldozták Németország és az egész világ szabadságáért" hangzik a nyilatkozat. Bukarest. 4000 román vasutas fogadta el a közös tüntetésén elhangzott tüntető nyilatkozatot, amely a többi között így szól: Testvéri szolidaritásunkról biztosítjuk Németország Kommunista Pártját és követeljük, hogy Németország Kommunista Pártjának a béke, demokrácia és szocializmus harcosának adják vissza jogait Peking. A Kvanminzsibao kínai lap így ír: Adenauer Hitler nyomdokaiba lépett, hogy ismét felépítse a Wehrmachtot, amelyre a béke és demokrácia erőinek leküzdésében van szüksége. Adenauer támadásai Németország Kommunista Pártja ellen a bonni reakcionáriusoknak nem az erejét, hanem a gyengeségét bizonyítják. Belgrád. A Borba ezt írja: „Egyes körök Nyugat-Németországban és Nyugat-Németországon kívül a Szövetségi Köztársaság alkotmány jogi bíróságának ítéletét alkotmányos és törvényes cselekedetnek szeretnék minősíteni, amelynek semmi hasonlatossága nincs a több mint két évtized előtt lejátszódott eseménnyel. Ezt a beállítást azonban nem lehet jogi frázisokkal alátámasztani." Terrorcselekedet a béke és a demokrácia ellen A moszkvai Pravda cikke Németország Kommunista Pártjának betiltásáról Moszkva (ČTK). A moszkvai Pravda augusztus 21-iki számában szerkesztőségi cikkben foglalkozik Németország Kommunista Pártjának betiltásával. A cikk rámutat az 1933. év eseményeire, amikor Hitler hatalomra került és hasonló támadást intézett a fasizmus és a háborús előkészületek ellen küzdő demokratikus szervezetek letörésére, és hozzáfűzi: Az utolsó évek során Nyugat-Németországban életre keltették a monopóliumok pénzügyi és gazdasági hatalmát és előfeltételeket teremtettek a hadi előkészületekre. Mi késztette a nyugatnémet kormányköröket arra, hogy Németország Kommunista Pártját alkotmányellenesnek jelentsék ki? Az egész világ ismeri Németország Kommunista Pártjának programját, amely magába foglalja a párt céljait. Németország Kommunista Pártja a német nép egységéért, Németországnak békeszerető és demokratikus alapon történő egyesítéséért küzdött és küzd. A kormány-" körök azért tiltották be a kommunista pártot, mert nem kívánják Németország egyesítését. A nyugatnémet kormány augusztus 17-i nyilatkozatában durván becsapja a némát népet azzal az állítással, hogy a szabadság feltételei között történő egyesítés áLlítólag még továbbra is politikájuk vezérelve. A nyugatnémet kormány a szabadságot hasonlóképpen értelmezi, mint Hitler. A cikk rámutat arra, hogy a nyugatnémet hatóságok akciói elsősorban annak a valóságnak megvilágításában veszedelmesek, hogy Nyugat-Németországban már korábban betiltottak olyan tömegszervezeteket, mint amilyen a Német-Szovjet Baráti Szövetség, a Békevédők Szervezete, a Szabad Német Ifjúság és a Demokratikus Nők' Szervezete. Ugyanakkor életre keltenek különféle katonai szövetségeket, militarista és soviniszta szervezeteket, amelyek nyíltan határrevíziót követelnek, vagyis azon területek visszaadását, amelyeket annak idején erőszakkal ragadott magához Hitler. A militarizmus, revansizmus, és az új háború előkészítése ellen küzdő Németország Kommunista Pártjának betiltása abban az időben, amikor bizonyos mértékben enyhült a nemzetközi-feszültség, csak egyet jelenthet: Nyugat-Németországban előkészítik a háborúhoz vezető utat. Ezzel azonban a világ békeszerető erői nem érthetnek egyet. Erről a nagyszámú tiltakozó tüntetések tanúskodnak Németországban és a többi államokban, ezt igazolják azok a feliratok és tiltakozó táviratok, amelyek a világ minden tájáról érkeznek Bonnba. A támadást és az új háborús összetűzéseket előkészítő nemzetközi köröknek a német militaristák ezen kezdeményezése kapóra jött. Ezen körök nevében a Daily News amerikai lap nyilatkozott, amely a Német Szövetségi Köztársaság alkotmánybíróságának a kommunista párt betiltásáról szóló ítéletét „a kommunizmus elleni harc serkentő példájának" minősítette és felhívta a többi országokat, hogy kövessék Bonn példáját. A Németország Kommunista Pártja elleni megtorlások nem törhetik meg a német munkásosztály elhatározását, hogy megvédje a békét, a szabadságot és Németország fejlődésének demokratikus útját. Németország Kommunista Pártja a német nép nagy céljaiért, szebb jövőjéért harcol és fog küzdeni. A londoni értekezlet „középdöntője" Az NKP Közpjnti Bizottságának berlini épületében — a Kari Liebknecht Házban a rendőrök házkutatást végeznek (A Rudé Právo kiküldött tudósítójától.) — Ma valamennyi londoni la$ első oldalán K. Menonnak, az indiai küldöttség vezetőjének fényképe látható. K. Menőn ma beszédet mondott az értekezleten, melyben kifejtette India állásfoglalását a Szuezi-csatorna kérdéséhez és előterjesztette az indiai küldöttség konkrét javaslatait. A javaslat elvei sok mindenben megegyeznek nemcsak a Szovjetunió képviselőjének a konferencián előterjesztett javaslataival, hanem a nyugati hatalmak javaslatával is. Tekintettel arra, hogy Dulles ma elhangzott javaslatai sok irányban jelentősen módosultak, számos pontban nagy közeledés látható az álláspontok között. India javaslata azonban szögesen eltér a nyugatiak javaslatából abban, hogy nemcsak elismeri Egyiptom tulajdonjogát a csatornára, hanem azt is teljesen elismeri, hogy Egyiptom jogosult e csatornát igazgatni. E téren, mint annyi másban is, India álláspontja egyezik a szovjet küldöttség álláspontjával. Egyezik a szovjet állásfoglalással Indiának az a javaslata is, hogy kössenek megegyezést a csatorna használói és a Szuezi-csatorna egyiptomi vezetősége együttműködésének bizonyos formájáról. A nyugati hatalmak mm javaslatait, melyeket Dulles adott elő az jelletnz', hogy még bonyolultabbak, még nyakatekertebben és homályosabban fogalmazottak, mint az előző nyugati javaslatok. Dulles mai beszéde bármennyire is enyhe és nagyrészt elfogadható volt a javaslat bonyolult szövegéből kitűnik, az amerikai államtitkár a javaslat fő pontjában nem tér el előző javaslatától: nem ismeri el Egyiptom csatorna igazgatásának jogát. i NASSZ

ER; # H

a elfogadnánk Dulles javaslatát, lemondanánk szuverenitásunkról" Nasszer elnök szombaton válaszolt Tom Littlenek, a MEN arab hírügynökség vezérigazgatójának több kérdésére. Nasszer elnök leszögezte, hogy Egyiptom semmilyen körülmények között sem fogadhatja el a Szuezi-csatorna Társaság nemzetközi igazgatását, melyet Dulles amerikai külügyminiszter javasolt a londoni értekezitetCTr „Ha ezt elfogadnánk — mondotta — lemondanánk szuverenitásunkról és nemzeti méltóságunkról. Erre pedig nem is gondolhatok. A csatorna egyiptomi területhez tartozik. Államosítása semmiképpen nem árt a biztonságnak és a hajózásnak". Ali Szabri repülőezredes londoni küldetéséről szólva az elnök kijelentette, hogy az csak a tájékozódásra korlátozódik. A londoni értekezlet munkájára célozva az egyiptomi elnök ezeket monPártunk harcos múltjából Csehszlovákia Kommunista Pártjának felszabadulás utáni harca a szocializmusért 1945-ben a fasiszta Németország legyőzésével, a Szovjetunió fényes győzelmével, s hatalmának, befolyásának kiterjesztésével véget ért a világháború. A kapitalista világ arra számított, hogy a Szovjetunió a háborúból legyengülten kerül ki, és így a kapitalista államok kénye-kedvének lesz kitéve. Számításukban azonban tévedtek, mert a Szovjetunió megerősödve került ki a háborúból, tekintélye főleg azzal emelkedett, hogy felszabadította a hitleri fasizmustól elnyomott nemzeteket. így felszabadította a cseh és szlovák nemzetet is, ami 1945 májusában lehetővé tette az új Csehszlovák Köztársaság népi demokratikus alapon való megalakulását. Az ekképpen megalakult új, népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság t'őleg abban tért el az első, München előtti köztársaságtól, hogy benne már a nép jutott döntő hatalomra, míg az első köztársaság a burzsoázia kizárólagos uralmát jelentette. Mi tette lehetővé az új, népi demokratikus köztársaság megalakulását? Elsősorban az a körülmény, hogy a szovjet hadsereg győzte.le a hitleri fasiszta hadsereget, tehát a Szovjetuniónak, egy szocialista államnak £rdeme, hogy az emberiséget megszabadította a barbár fasizmustól, felszabadította az elnyomott nemzeteket, a A G J SZÓ Í956. augusztus 22. . 1945 — 1948 többi között a cseh és a szlovák nemzetet is. A Szovjetunió tekintélye_ nagy mértékben emelkedett és erős Íratással volt a cseh meg a szlovák nép politikai Öntudatosodására. A szovjet hadsereg jelenléte Csehszlovákiában megakadályozta a burzsoáziát abban, hogy külföldi fegyveres intervencióval megkísérelje hatalmának polgárháború útján való viszszaszerzését, ahogy ez másutt — például Görögországban — történt. Ekként a nép akarata akadálytalanul érvényesülhetett. Igen fontos körülmény volt az is, hogy a nemzeti felszabadító harcot a kommunista párt vezette munkásosztály irányította és így a kommunista párt képviselte a nemzeti érdekeket, ez lett a nemzet igazi vezetője. A kommunista párt már a nemzeti felszabadító harc folyamán megalakította a Nemzeti Frontot, mely magában .foglalta a nemzet valamennyi hala.dó, antifasiszta erőit. A cseh és szlovák burzsoázia nagy része, főképpen a nagyburzsoázia, az idegen megszállókkal való együttműködésével hitelét veszítette a népnél. Ez a körülmény meggyőzte a nép széles rétegeit egy olyan új köztársaság létesítésének szükségességéről, melyben már nem a hitelevesztett burzsoáziának, hanem a dolgozó népnek lesz szava. Végül, de nem utolsó sorban az a körülmény is lehetővé tette a köztársaságnak népi demokratikus alapon való újjáalakítását, hogy a Szovjetunió azonnali erkölcsi, politikai és gazdasági segítséget nyújtott az újonnan megalakult Csehszlovákiának. Az új népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság programját a kommunista párt által kidolgozott kassai kormányprogram tartalmazza. A kassai kormányprogram megadta a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság jogi-politikai alapját. Milyen jellege volt annak a fordulatnak, illetve forradalomnak, mely 1945-ben következett be Csehszlovákiában? Ez a forradalom nemzeti és demokratikus volt, s bár át volt szőve szocialista elemekkel is, még nem érte el a szocialista forradalom színvonalát. Nemzeti volt. mert a cseh és szlovák nemzetet felszabadította a nemzeti elnyomás alól és demokratikus volt, mert hiszen beiktatta az új, demokratikus jogokat és azonfelül a nemzeti bizottságok létesítésével, a kulcsipar, bankok s egyes más ipari vállalatok és földbirtokok államosításával már szocialista elemeket is mutatott. A kassai kormányprogramot kénytelen-kelletlen elfogadta a burzsoáziának az a része is, mely a nemzeti felszabadító harcban részt vett és ennek alapján a Nemzeti Front és a kormány részesévé vált. A burzsoáziának ez a része azonban csakhamar akadályokat kezdett gördíteni a kassai kormányprogram megvalósítása dotta: „Ha az értekezlet arra számít, hogy határozatait jóváhagyatja az ENSZ-el, Egyiptom válasza a következő lesz: az ENSZ alapokmánya semmilyen formában sem teszi lehetővé a beavatkozást az egyik tagállam belügyeibe. Egyiptom el van tökélve arra, hogy vérével is megvédi szuverenitását". Tom Little ezután megkérdezte az elnököt, mi a véleménye arról, hogy a Szuezi-csatornát használó országok képviselőiből tanácsadó testületet állítsanak fel, amely javaslatokat tenne Egyiptomnak a csatorna igazgatására és fejlesztésére. Nasszer ezt válaszolta: „Erről lehetne tárgyalni". Nasszer elnök elismeréssel nyilatkozott az arab szolidaritásról és kijelentette, hogy harcában számít az arab országokra, majd így fejezte be nyilatkozatát: „Nyugalommal és türelemmel várjuk a londoni értekezlet eredményeit". / • elé, különösen a nemzeti bizottságokkal, a kulcsipar, a bankok és egyéb nagyipari vállalatok államosításával kapcsolatban. A párt tevékenységét főképpen arra irányította, hogy megvalósítsa a kassai kormányprogramot és lehetetlenné tegye a burzsoáziának a hatalom visszanyerését. De a kommunista párt már-akkor szeme előtt tartotta, hogy a munkásosztály nem elégedhet meg a nemzeti demokratikus forradalommal, hanem arra kell törekednie, hogy a nemzeti demokratikus forradalom fokozatosan átnőjjön a szocialista forradalomba. Az ehhez szükséges feltételek már adva voltak, mert közben Csehszlovákia Kommunista Pártja tömegpárttá vált, 1945 augusztusában már 712 776 tagja volt, megnyerte a munkásság többségét, de a kisparasztság és a középrétegek között is erős befolyásra tett szert. Ugyanakkor szocialista tömböt létesített a szociáldemokratákkal és nemzeti szocialistákkal, hogy együtt működjenek a kassai kormányprogram megvalósításából eredő kérdések megoldásában. A kommunista párt akkor elsősorban a nemzeti bizottságok megszilárdítására törekedett, annál is inkább, mert a burzsoázia támadása főképpen ezek ellen irányult. További fontos feladat volt a demokratikus állambiztonsági szervezet és hadsereg létesítése. Nemzeti gondnokság alá helyezték a kassai kormányprogram szerint államosítandó ipari vállalatokat és földbirtokokat. Ily módon 1500 000 hektárnyi szántóföld került elosztásra béresek, mezőgazdasági munkások, kisparasztok és részben középparasztok között. Ezzel a párt nagy népszerűségre tett szert e rétegek körében, mert bebizonyította, hogy valóban harcol érdekeikért és jobban, Dulles mai beszédében a következő szavaknak kell figyelmet szentelni: „Mit teszünk ezután? E kérdésre adott válasz általában a konferencia jellegéből ered ... Nem olyan értekezlet ez, amely kötelező határozatokat hozna azokra nézve, akik nem értenek egyet vele. Hatékonyabbak leszünk, ha egyetértünk, s minden bizonnyal keresnünk kell az egyetértést. De semmilyen többség, legyen az. bármily nagy, nem kötelezheti, még a legkisebb kisebbséget sem". Üdvözölnünk kell a nyugati nagy ha talmak állásfoglalásában ezt a fordulatot, amelyek mint ismeretes azzal foglalkoztak, hogy ezen az értekezleten szavazás útján írjének el „megoldást". Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azon küldöttségek száma, amelyek állítólag készek voltak feltétlenül támogatni a nyugati javaslatokat, a sajtó hírei szerint csökkent. Egyes országok állásfoglalása, mint például Etópia és Irán, valamint Spanyolország, Nyugat-Németország, Olaszország és bizonyos mértékben Dánia és Norvégia állásfoglalása nyílt mérlegeié-, sek tárgya .., *** A brit uralkodó körök egy részének nézetére jellemző az a vezércikk, amelyet a konzervatív Spectator hetilap utolsó száma közöl. A vezércikk elsősorban azt a következtetést vonja le, hogy „Nagy-Britanniának és Franciaországnak nincs semmilyen nemzetközi mandátuma arra, hogy lépéseket tegyen a Szuezi-csatorna övezetében". A két nyugati hatalom katonai előkészületeiről a lap azt írja, hogy „káros hatásuk volt Nagy-Britannia és Franciaország nemzetközi helyzetére". A legtöbb konzervatív lap azonban minden téren védelmezi a Szuezi-csatorna „nemzetközi igazgatásának" gondolatát. Továbbra is éber figyelmet kell szentelni a régi Szuezi-csatorna Társaság intrikáinak. Picot úr, a társaság volt főigazgatója a Times tudósítójának cinikusan kijelentette, hogy e társaságnak „lehetősége nyílik arra, hogy alkalmazottainak lojalitását bármikor felhasználja a csatorna megbénítására, mert az egyiptomiaknak nincs elég technikai személyzetük". Az •értekezlet tájékozott körei úgy vélik, hogy már teljesen letettek a kétes szavazás gondolatáról és hogy K. Menőn mai beszédét holnap és holnapután fogják megtárgyalni. A legtöbb küldöttség arra igyekszik, hogy az álláspontok annyira közeledjenek, hogy az értekezlet ne oszoljon szét anélkül, hogy meg ne egyeznének a további eljárás elveiben. Jirí Hochman. eredményesebben tudja irányítani az ország ügyeit, mint a burzsoázia. • A kommunista párt folytatta harcát a szocializmus felé való fejlődés érdekében: ennek egyik fontos állomá- . sa volt a párt ama követelése, hogy államosítsák az összes, több mint 50 alkalmazottat alkalmaztató üzemet. A burzsoáziának a kormányban levő kép-J viselői ellene szegültek ennek a követelésnek, de végül a tömegek nyomása alatt kénytelenek voltak meghátrálni és a törvényjavaslatot megszavazni. így az egész nemzetgazdaság 60%-át sikerült kiragadni a burzsoázia kezéből. Egyidejűleg — ugyan csak a kommunista párt indítványára — kiadták az üzemi tanácsokról szóló rendeletet, mely lehetővé tette a dolgozóknak valamennyi üzem vezetésében való részvételét. 1946 márciusában összeült a párt VIII. kongresszusa, melyen már 1081544 tag küldöttei jelentek meg. Ez a kongresszus a párt feladatául tűzte ki azt, hogy nem szabad megengedni, hogy a hatalom visszakerüljön a burzsoázia kezébe, ki kell terjeszteni, meg kell szilárdítani a munkásosztály hatalmát. Az ugyanabban az évben lefolyt nemzetgyűlési választások. melyekben minden párt külön lépett fel, a kommunista párt nagy győzelmével végződtek, mert elnyerte a szavazatok 38%-át. Az ország legerősebb pártja lett és ennek alapján az új kormányban is döntő szerephez jutott. Most — a fejlédése további szakaszán •— a párt újabb politikai célt tűzött maga elé, mégpedig a nép többségének megnyerését, ami reális terv volt, mert a nép nagy réSze már akkor — a párt helyes politikájának eredményeként — a kommunista pártot követte. A párt 1946 őszén újabb mozgal-