Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-02 / 214. szám, csütörtök

Fokozódik a katonai fenyegetés Egyiptom eilen r London, augusztus 1. (ČTK) — Július Sl-én folytatták Londonban Selwyn Lloyd brit külügyminiszter, Christian Pineau francia külügyminiszter és Róbert Murphy az USA alállamtitkára közötti tanácskozásokat azokról az intézkedésekről, amelyeket a nyugati hatalmak akarnak foganatosítani a Szuezi-csatorna Társaságnak az egyiptomi kormány által történt államosításával kapcsolatban. A Reuter hírügynökség közölte, hogy Murphy tájékoztatta a tanácskozás részvevőit az Egyesült Államok kormányköreinek nézetéről a tanácskozások lefolyását illetően. Mint közöltük, a londoni tanácskozásokon részvevő három nyugati nagyhatalom megvitatja egy nemzetközi értekezlet összehívásának és nemzetközi hivatal megalakításának kérdését, amely pótolná a Szuezi-csatorna egyiptomi igazgatóságát. Bár hivatalos forrásokból közölték, hogy a londoni háromhatalmi értekezleten főképp diplomáciai és gazdasági intézkedésekről volt szó, nem cáfolták azokat a híreket, amelyek az esetleges katonai lépésekről számolnak be. Eden szakadatlan tanácskozásai után Head hadügyminiszterrel, Watkinson közlekedésügyi miniszterrel. Tempier tábornokkal, a brit vezérkari főnökkel és a többi miniszterek egész sorával, amely tanácskozások július 31-én a késő esti órákig folytak, a brit hadügyminisztérium jelentette, hogy a brit szárazföldi és tengeri erők átcsoportosítását hajtották végre. A különböző helyekről érkező hírek arról számolnak be, hogy a nyugati hatalmak gazdasági szankción és lázas diplomáciai tevékenységen kívül katonai előkészületeket foganatosítanak, amelyek célja Egyiptom megfélemlítése. A nyugati hatalmak Egyiptomra úgy akarnak nyomást gyakorolni, hogy erőszakot alkalmaznak. A Bulwark és Oceán angol repülőgép anyahajókon kívül készültségbe helyezték a Theseus repülőgép anyahajót is, amely parancsot kapott a Glasgow páncéloshajóhoz hasonlóan, hogy azonnal készüljön útra a Földközi-tenger térségébe. Mindkét hajó legénységének megtiltották Portsimonth elhagyását, amelynek kikötőjében a két hajó horgonyoz. A Daily Mail közölte, hogy Nagy-Britannia 20 ezer tartalékost fegyverbe szólít, főképp a szárazföldi hadsereg tagjait „óvintézkedésként" a Szuezicsatorna Társaság államosításával kapcsolatban. Eden brit miniszterelnök a sajtó közlése szerint az alsóházban nyilatkozott, amelyben részleteket közöl a tartalékosok mozgósításáról. A tartalékosok behívását a brit haderő vezérkari főnökeinek július 31-i ülésén határozták el. Az United Press hírügynökség tudósítása szerint a brit földközi-tengeri hajóraj máltai főparancsnoksága készültséget rendelt el, hogy szembeszállhasson akármilyen helyzettel a Szuezi-csatorna földközi-tengeri bejáratánál. Hasonló intézkedéseket foganatosítottak a Perzsa-öbölben állomásozó brit haderőknél. Ezen intézkedések egyikénél sem közölték, hol és hogyan veszélyeztették a britek biztonságát, hanem mindenütt nyíltan „óvintézkedésekről" és várt „veszedelem" elleni védelemről beszélnek. A Reuter hírügynökség közlése szerint Lloyd brit külügyminiszter a konzervatív párt képviselőivel folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy Nagy-Britannia elhatározta, kérlelhetetlenül ragaszkodik azon követeléséhez, hogy „az életbevágóan fontos Szuezi-csatorna ellenőrzését kiragadja Nasszer egyiptomi elnök kezéből." A képviselők a Lloyddal folytatott beszélgetésük után kijelentették, hogy a miniszter szavai azt a benyomást keltették, hogy „a kormány nem fog késlekedni katonai intézkedéseket foganatosítani, ha nem használ a diplomáciai eljárás." A Francé Presse hírügynökség kairói tudósítójának közlése szerint Ali Sabri őrnagy, az egyiptomi elnök irodájának vezetője az újságírók kérdésére kijelentette, hogy „Egyiptom nem türi idegen hadihajók jelenlétét a Szuezicsatorna kikötőjében a jóakaratú látogatások kivételével." A sajtóügynökségek londoni híreiből kitűnik, hogy a nyugati diplomaták és megfigyelők az augusztus 1-én 10 órakor kezdődött tanácskozásokat döntőnek tartják a Szuezi-csatorna hajózási illetékei fizetésének kérdésében. A tanácskozásokon Eden, Dulles, Pineau és más diplomaták is részt vesznek. Jól informált körök úgy vélik, bogy a brit, francia, amerikai tanácskozások, amelyek Dulles érkezésével és részvételével új stádiumba jutottak, ugyanaz nap nem érnek véget. . Japánban 700.000 a munkanélküliek száma Tokio, augusztus 1. (ČTK). — A Kiodo hírügynökség közlése szerint a japán munka^vi minisztérium jelentést közölt, amely szerint ez év áprilisától júniu-áig Japánban átlag 700 000 teljes munkanélküli volt, ami 50 000-rel töb\ mint a múlt év hasonló időszakában. Az alkalmilag foglalkoztatott egyének száma a múlt évi részleges munkanélküliek számával összehasonlítva 2,4-szeresére emelkedett. Megindultak Moszkvában a japán-szovjet tanácskozások Moszkva, július 31. (TASZSZ). Július 31-én reggel a Szovjetunió külügyminis ztériuimánaik épületében felújították a Szovjetunió és Japán közötti kapcsolatok normalizálására a tanácskozásokat. A tárgyalások felújítását az 1956. május 14-i szovjet-japán közlemény állapította meg. A szovjet küldöttséget D. T. Sepilov, ja Szovjetunió külügyminisztere, a japán küldő tséget Mamoru Sigemicu' japán külügyminiszter vezeti. Az első ülésen, a küldöttségek vezetőinek rövid beszéde után mindkét tárgyaló fél állást foglalt a SzovjetUnió és Japán közötti kapcsolatok rendszeresítése tárgyában. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az 1955. jújiius 1.—1956. március 20-ig tartó jondoni tanácskozások során megegyezést értek el a békeszerződés javaslata cikkelyeinek legnagyobb részében. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere és M. Sigemicu japán külügyminiszter rámutattak a Szovjetunió és Japán kormányainak a szovjet-japán kapcsolatok normalizálására irányuló törekvésére. A két külügyminiszter kifejtette a két fél álláspontját a békeszerződés javaslata azon cikkelyeire nézve, amelyekben még egyezmény nem jött létre. Ezek közé tartozik a területi kérdés. Ezenkívül eszmecserére került sor azon japán állampolgárok hazatérte ügyében, akik jelenleg büntetésüket töltik a Szovjetunióban. A két fél megegyezett, hogy a következő ülést augusztus 3-ám tartja. Az NSZEP Központi Bizottsága a párt XX. kongresszus óta végzett munkájáról tanácskozott Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága július 27—29. között ülést tartott. Az ülésen egyetlen napirendi pontot vitattak meg, amelynek címe: „Németország Szocialista Egységpártjának az SZKP XX. kongresszusa óta végzett munkája és a III. pártkonferencia határozatainak végrehajtása." Előadó Walter Ulbricht, a párt Központi Bizottságának első titkára volt. A beszámolót követő vitában 25-en szólaltak fel. Walter Ulbricht zárószava után a Központi Bizottság a beszámolót egyhangúlag elfogadta, majd több határozatot hozott. Elfogadták a párt előtt álló ideológiai feladatokról szóló határozatot. A Központi Bizottság határozattal fordul az NDK valamennyi dolgozójához, hogy a legjobbjaikat küldjék a párt soraiba. A III. pártkonferencia határozataiOJ SZQ 1956. augusztus 2. nak végrehajtása céljából a Központi Bizottság tagjaiból bizottságokat alakítottak. A bizottságok feladata a körszerű technika fejlesztése, az ipari dolgozók munkaidejének lerövidítése, a dolgozók nyugdijának rendezése, a mezőgazdasági termelés fejlődését szolgáló további intézkedések kidolgozása, s a második ötéves tervben százezer lakás felépítése. Ezenkívül Franz Dahlem pártbüntetését megszüntették és Dahlem elvtársat rehabilitálták. Megszüntették továbbá Ackermann, Jendretzky és Elli Schmidt elvtársak pártbüntetését is. A Központi Bizottság felülvizsgálta 1950. augusztus 24-i határozatát és e határozatnak azokat a részeit, ame lyek a magyarországi Rajk-perre és a bulgáriai Kosztov-perre támaszkodtak, érvénytelenítette. A Központi Bizottság ülésének értékelésében Grotewohl elvtárs kiemelte a vita magas színvonalát és rámutatott, hogy a párt megerősödve lát hozzá a további munkához. KÜLPOLITIKAI ÖSSZEFOGLALÓNK EGY HET A NAGYVILÁGBAN t _ t Washingtonba egyre-másra érkeznek a nyugtalanító hírek, hogy a világ nem akar a régi megszokott vágányban futni, új utakat keres, olyanokat, amelyekről az USA hivatalom körei nem akarnak tudni. De a világ folyásának nem lehet útját állni. Milyen rövid idő .egyetlen hét, a béke megrögzött ellenségeinek mégis mennyi keserűséget hozhat: az angol alsóház külpolitikai vitája, a Szuezi-csatorna államosítása, és a japán-szovjet tárgyalások. De lássuk sorjában és összefüggéseiben az eseményeket. A változó világ sodrában Aki figyelemmel kíséri a világ eseményeinek folyását, egyre nagyobb biztonsággal állapíthatja meg, hogy Anglia a gyorsan változó világesemények sodrában egyre gyakrabban pendít meg olyan hangokat, amelyek kicsendülnek az atlanti hűség megkövetelte szótárából. Ez legszembetűnőbben az angol alsóház külügyi vitájában mutatkozott meg. A Kelet-Nyugat közötti gazdasági együttműködés mellett két fontos probléma emelkedik ki a vitából: 1. A német kérdéssel kapcsolatos angol álláspont kimozdulása a szövetségi hűség megkötötte értelmetlen merevségből. Eden ugyanis beszédében elhallgatta azt a vitás pontot, hogy az egyesített Németország feltétlenül tagja legyen a NATO-nak Ez az eredmény jelentős lépés lenne, de a további fejlemények arról tanúskodnak, hogy a washingtoni és bonni igen ingerlékeny szövetségesektől való félelem elvágta az angol állásoont részletezését és Eden valamint Lloyd külügyminiszter újra hűséget esküdött az Atlanti Szövetségnek. 2. A másik pozitív eredmény Eden miniszterelnök álláspontja a hidrogénfegyver kísérletek korlátozásában, függetlenül az általános leszerelési egyezménytől. Ez a nézet az ENSZ leszerelési bizottságában elhangzott szovjet -és indiai javaslathoz közeledik. Az angol külpolitikai vita munkáspárti képviselőinek felszólalása és más alkalmakkor elhangzott kijelentések egy-egy vonással kiegészítik ezt az elütő hangot, amit a New York Times így jellemez: „Noha a nyugati táborban látszólag teljes az egyetértés, kénytelen-kelletlen szembe kell állítani a hajlékony politika angol értelmezését Dulles amerikai külügyminiszter sokkal merevebb vonalvezetésével." Leszerelési iszony Az USA imperialista köreinek európai balkezén: Adenaueren a legutóbbi héten még fokozottabb mértékben erőt vett a leszerelési iszony. A nyugati sajtóban ugyanis az a hír kapott szárnyra, hogy Franciaország és NagyBritannia vezetői bizonyos fokú leszerelésen törik a fejüket. A bonni kancellár nyomban működésbe lépett, cikket írt, nyilatkozatokat adott és haza rendelte diplomáciai képviselőit Franciaországból, Nagy-Britanniából, Rómából és az USA-ból. Ezekkel a diplomatákkal a bonni kancellár és közvetlen munkatársai tüstént tanácskozásokat folytattak és a megbeszélések eredménye az lett, hogy Nyugat-Németország jegyzékben helytelenítette a nyugati nagyhatalmak hadseregének csökkentését. A nyugat-német kancellár diplomáciai tevékenységét az a félelem váltotta ki, hogy ha a nagyhatalmak mégis arra a következtetésre jutnak, hogy fölösleges a jelenlegi hatalmas létszámú haderő, ezzel elvetik a hidegháborút és Adenauer alatt vágják a fát, mert ebből az is következik, hogy megszűnt a háborús veszély és ezért szükségtelen a nyugatnémet hadsereg felszerelése, hiszen a nyugati hatalmakat nem fenyegeti keletről semmiféle veszély. Adenauernak elég problémája van az új Wehrmacht felállításával otthon Nyugat-Németországban is. Igy is egyre bizonytalanabb lába alatt a talaj. Ehhez már csak az hiányozna, hogy holmi leszerelési kezdeményezéssel nyugati szövetségesei is cserben hagyják. Igy tehát nem csoda, ha Adenauer iszonyodik a leszereléstől. Egyiptom kemény dió Az elmúlt héten, amikor az Eqyesült Államok visszavonta az asszuáni gát építésére felajánlott kölcsönt, az elfogulatlan világpolitikai megfigyelők diplomáciai nyomásnak tüntették feí ezt a lépést, amit maguk az amerikaiak sem titkoltak. A Daily Express cinikusan reménykedve ezt az álláspontot így fejezte ki szavakban: „ha nincs gát — nincs Nasszer." Azóta már az egész világ figyelmének középpontjában áll az egyiptomi kormány bátor lépése, a Szuezi-csatorna Társaság államosítása. A Daily Express okoskodását valahogy így lehetne most időszerűslteni: Nasszer marad — gát is lesz és Szuezi-csatorna is. Az államosítás óta száz és száz hírmagyarázat és újságcikk jelent meg Egyiptom lépéséről. Ezekből kitűnik, hogy a békeövezet országai teljes mértékben egyetértenek Egyiptom lépésével. De nem így a nyugati hatalmak. Mint ismeretes, Londonban fanácskozik Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok külügyminisztere, hogy valamiképpen visszaszerezzék a részvényeseknek busás hasznot hajtó csatornát, de ha már ez nem sikerül, legalább is valami nemzetközi felügyelet ürügyével elvegyék Egyiptomtól a Szuezi-csatornát. Az eddigi tanácskozásokról hivatalos közleményt még nem adtak ki, de a sajtótüdósításokból és az angol miniszterelnök és külügyminiszter egyes szűkszavú mondataiból arra lehet következtetni, hogy a nyugati hatalmak körömszakadtáig védeni akarják a Szuezi-csatorna részvényeseinek érdekeit. Másról itt nem is lehet sző, hiszen az egyiptomi kormány az államosítás óta többször is kijelentette, hogy tudatában van a Szuezi-csatorna óriási nemzetközi fontosságának és éppen ezért minden marad a regiben, csak az egyiptomi nép munkájával, vérével egyiptomi területen épített csatorna ezentúl nem az idegen tőkéseknek hoz hasznot, hanem az egyiptomi népnek, amely a létfontosságú asszuáni gát felépítésére fordítja a csatorna tiszta jövedelmét. Egyes nyugati körökben olyan együgyű érveket hoztak fel, hogy Egyiptom nem képes a csatorna karbantartására sem. A legújabb jelentések azonban arról tanúskodnak, hogy az egyiptomi kormány már az államosítás első napjaiban fontolóra vette a csatorna esetleges kiszélesítését és a kikötők felszereléseinek korszerű kibővítését. Az egyiptomi kormány az első angol gazdasági korlátozásokra nem válaszolt bosszúval. A londoni jelentések mégis arról számolnak be, hogy NagyBritannia a gazdasági korlátozásokon kívül esetleg a katonai beavatkozástól sem retten vissza. Állítólag Anglia 20 000 tartalékos katonát behív és több repülőgép-anyahajót és más haditengerészeti egységet készültségbe helyez. Ezzel a katonai nyomással igyekszik majd Egyiptomot meghátrálásra kényszeríteni, aminek sikere azonban nem valószínű. Hruscsov elvtárs tegnapelőtti beszédében a V. I. Lenin-stadion felavatásának ünnepségén a Szovjetunió álláspontját szögezte le, amikor felhívta az angol államférfiakat, hogy könnyelmű tézisekkel ne mérgesítsék el a nemzetközi feszültség amúgy is oly nehezen elért enyhülését. Az a nép, mely szabadságát évszázados küzdelemben vívta ki, mely a békés jövő útján halad, nem ijed meg a fenyegetésektől, a gazdasági korlátozásoktól, a katonai blokádtól, mert tudja, hogy az igazság és a világ becsületes közvéleménye nem azok oldalán van, akik a részvényesek hasznáért hadihajókat és katonaságot tartanak ké-jzenlétben, hanem azokén, akik népük gazdasági és kulturális felemelkedéséért birtokba vesznek mindazt, ami jogosan megilleti őket. Újabb lépés — a szovjet-japán tárgyalás Moszkvában a Sigemicu japán külügyminiszter vezette küldöttséggel megkezdődtek a szovjet-japán tárgyalások, melyeknek célja a Szovjetunió és Japán között a hadiállapot megszüntetése, a diplomáciai kapcsolatok felvétele és további gazdasági és kereskedelmi egyezmények lehetőségének mérlegelése. A második világháború óta Japánban erősen érvényesül az amerikaiak befolyása. Elsősorban ez akadályozta eddig a kapcsolatok rendezését. A japán politikai életben azonban egyre követelőbben jelentkezik a Szovjetunióval és a Népi Kínával való baráti kapcsolatokat sürgető erő. Ennek és a Szovjetunió következetes kezdeményező békepolitikájának tulajdonítható a Moszkvában megindult tárgyalás is, amely Ázsiában jelentősen meggyorsítja a feszültség további enyhülését. Szűcs Béla llltlIllllllllllliniIllllllllllllllllllllHllltMItlIlllllltlBllllllllllllllllllllllIllllltlIlllllllltlIlllUllllllflllttllllllllllllllll KlllitllflllUtlIIIIIIlllillllllltlIllllltlillllllllllIllllllllllllllllfllllliBllllllllltlIlllllltl További árleszállítás a Szovjetunióban Moszkva, augusztus 1. (ČTK.) — A TASZSZ hírügynökség közlése szerint a Szovjetunióban augusztus v 1től néhány árucikk árát leszállították. A. "Sarov, az Orosz SZSZSZK kereskedelemügyi miniszterének helyettese ezzel kapcsolatban közölte a „Szovjetszkaja Roszia" tudósítójával, hogy az árleszállítás a többi között a televízorok, a porszívógépek, a fényképezőgépek, egyes cigarettafajták, gyermekjátékok stb. áraira vonatkozik. A televíziós felvevő készülékek és a fényképező gépek 100 rubellel lettek olcsóbbak, egyes szövetek ára 20%-al csökkent. A legjobb minőségű cigaretták árát 30 százalékkal szállítják le. Lemondott a kambodzsai kormány Pnom Phen, augusztus 1. (ČTK). — Az Üj Kína sajtóiroda közlése szerint Thim Tit miniszterelnök kormánya július 28-án beadta lemondását. A lemondás okát nem közölték, azonban az a - élemény alakult ki, hogy belpolitikai ügy okozta. Az UP hírügynökség jelentette, hogy Kambodzsa királya nem fogadta el Thim Tit kormányának lemondását és megkérte a miniszterelnököt, hogy maradjon hivat Iában Szihanuk hercegnek európai útjáról. való viszszatéréséig. NÉHÁNY SORBAN D. P. SEPILOV, a Szovjetunió külügyminisztere az iráni külügyminiszterhez részvéttáviratot intézett azokkal az elemi csapásokkal kapcsolatban, amelyek az iráni népet sújtották. (ČTK.) A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGNAK Mihaj Ralea akadémikus vezette kormányküldöttsége Moszkvába érkezett, hogy átvegye a román művészet történelmi emlékeit, amelyeket az -első világháború alatt adtak át Oroszországnak megőrzés végett. (ČTK.) TOKIÖBÖL érkezett hír szerint augusztus 1-én Okinava szigete felett egy / őráig tartó heves tájfun dűlt, amely 160 km-es óránkénti sebességű volt. A tájfun következtében sok helyen mégrongálódott a villanyvezeték és a sziget egy része víz alá került. A sziget fővárosában több lakóház elpusztult. (ČTK.) ISKANDER MIRZA, Pakisztán elnöke Mohammed Zahir sah afgán király meghívására augusztus 7-én négynapos látogatásra Kabulba utazik. (ČTK.) AZ ALBERTA TARTOMÁNY kanadai szot® .áldemokrata pártszervezete vezető dolgozóinak csoportja Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságán találkozott a párt vezető tényezőivel, akikkel szívélyes és baráti beszélgetést folytattak. Szovjet részről a találkozáson részt vett N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Központi Bizottságának első titkára, B. N. Ponomarev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja és mások. BRAZÍLIA NEMZETI KONGRESZSZUSÁNAK képviselői csoportja követeli, hogy Brazília vegye fel a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval. (ČTK.) URUGUAY PARLAMENTI küldöttsége július 31-én a Szovjetunió Legfelső Tanácsa meghívására Moszkvába érkezett. (ČTK.) A magyar országgyűlés vitája Budapest, július 31. (ČTK) — A magyar országgyűlés, amely július 30-án kezdte ülésszakát, kedden, jújius 31-én folytatta munkáját. A délelőtti ülésen vita folyt Hegedűs Andrásnak, a minisztertanács elnökének a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa működéséről szóló beszámolójáról. A vitában részt vett képviselők egyhangúlag jóváhagyták a minisztertanácsnak az elmúlt időszakban végzett munkáját. Az országgyűlés képviselői a kormányhoz és az egyes miniszterekhez 19 kérdést intéztek. A július 31-i ülésen meghallgatták Non Györgynek, a Magyar Népköztársaság fő-A!lamügyészének beszámolóját az ügyészség működéséről és a szocialista törvényesség megszilárdításáról Magyarországon. A július 31-i ülésen határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint az országgyűlés jóváhagyja a minisztertanács működését és további tevékenységének programját,