Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-02 / 214. szám, csütörtök

A szlovák nemzeti szervekről szóló 1956. július 31 -i alkotmánytörvény Azokból a társadalmi áta lakulásokból kiindulva, amelyekre a szocialista ország építés íolyamán került sor Szlovákiában és az egész Csehszlovák Köztársaságban, valamint a szocialista demokratizmusnak a köztársaság állami és társadalmi rendszerében végbement elmélyítése elvéből kifolyólag, Szlovákia dolgozó népe kezdeményezésének további fejlesztését, Szlovákia új gazdasági tartalékforrásainak felszabadítását, s a cseh és a szlovák nép testvéri kapcsolatainak további megszilárdítását tartva szem előtt, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése a következő alkotmánytör vényt hozta: munka- és tárgyalási rend határozmányai alapján. 9. §. 1. A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségét mindig egy évre választják. A Szlovák Nemzeti Tanács elnökének és alelnökeinek választása külön szavazással történik. 2. Az első választásokat mindjárt megtartják, mihelyt az újonnan választott Szlovák Nemzeti Tanács megalakul. A további választásokon az elnökség tagjai megtartják tisztségüket addig, míg nem választják meg az új elnökséget. Ha a Szlovák Nemzeti Tanács választási időszaka letelik, az elnökség tagjai megtartják tisztségüket addig, míg a Szlovák Nemzeti Tanács nem választja meg elnökségét és rájuk továbbá is érvényesek az alkotmány 43—47. §-ai, valamint a 48 § 1. és 3. bekezdése. 3. Ha egy tag helye az elnökség működési időszakának lejárta előtt bármilyen okból megürül, a hátralevő időszakra pótválasztást tartanak. 4. A Szlovák Nemzeti Tanács az elnökséget vagy annak egyes tagjait bármikor visszahívhatja. rend által megszabott feltételek mellett, vagy a Megbízottak Testülete, vagy a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői nyújthatják be. 2. A Szlovák Nemzeti Tanács minden törvényjavaslatához csatolni kell a tervezet és a javaslat pénzügyi méreteinek költségvetését a szükséges költségek fedezésére, mégpedig a költségvetési törvénnyel összhangoan. 16. §. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényeit a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Megbízottak Testületének elnöke és az a megbízott írja alá, akinek feladatául tűzik ki a törwny végrehajtását. 17. §. 1. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényének érvényességéhez szükséges, hogy kihirdessék, mégpedig a Szlovák Nemzeti Tanács törvénye által meghatározott módon. 2. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényeit a következő mondattal hirdetik ki: „A Szlovák Nemzeti Tanács a következő törvényt hozta". 18. §. A Szlovák Nemzeti Tanács 1. §• 1. A Szlovák Nemzeti Tanács az államhatalom nemzeti szerve Szlovávákiában. 2. A Szlovák Nemzeti Tanács székhelye Bratislava; átmenetileg a Szlovák Nemzeti Tanácsot összehívhatják más helyre is. 2. §• A Szlovák Nemzeti Tanács jogkörébe tartozik elsősorban: a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek meghozása, a Megbízottak Testületének, valamint e testület egyes tagjainak kinevezése és felmentése, számuk meghatározása, s annak megállapítása, melyik megbízott melyik megbízotti hivatalt irápyít, megtárgyalja és jóváhagyja Szlovákia népgazdaságfejlesztési tervét, megtárgyalja és jóváhagyja Szlovákia költségvetését, megtárgyalja a Megbízottak Testületének és az egyes megbízottaknak a Szlovákiában folyó szocialista országépítés kérdéseiről tartott beszámolóit, az egyenjogúság szellemében kedvező feltételeket biztosít a magyar és ukrán nemzetiségű polgárok gazdasági és kulturális élete számára. 3. §. A törvényhozó jogkört a Szlovák Nemzeti Tanács a nemzeti, vagy regionális jellegű ügyekben gyakorolja, amennyiben Szlovákia teljes gazdasági és kulturális fejlődésének biztosítása különleges intézkedéseket követel meg. 4- §• 1. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit Szlovákiában választási, körzetek szerint 6 év tartamára választják, mégpedig a Szlovák Nemzeti Tanács egy képviselőjét 35 ezer lakosra. 2. A Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokat a Szlovák Nemzeti Tanács törvénye rendezi. A választások napját a Megbízottak Testülete legkésőbb 60 nappal előre határozza meg. 5. §. . A Szlovák Nemzeti Tanács felülvizsgálja a Szlovák Nemzeti Tanács egyes képviselői megválasztásának érvényességét és dönt abban, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács képviselő-, jének funkciója összeegyeztethető-e más funkcióval. 2. A felülvizsgálást legkésőbb a Szlovák Nemzeti Tanács megalakítása utáni hat hónaoon belül, illetve a pótválasztáson megválasztott képviselők fogadalomtétele utáni három hónapon belül kell végrehajtani. 6. §. 1. A képviselő a Szlovák Nemzeti Tanács első ülésén, amelyen részt vesz, a következő fogadalmat teszi: „Fogadom, hogy hü leszek a Csehszlovák Köztársasághoz, annak népi demokratikus rendszeréhez és a Szlovák Nemzeti Felkelés örökéhez. Betartom törvényeit és megbizatatásomat legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint, a nép és az állam javára végzem". 2. A fogadalom megtagadása, vagy a feltétellel tett fogadalom önmagukban a mandátum elvesztésével járnak. 7. §• 1. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselői mandátumukat személyesen gyakorolják. Megbízatásukról bármikor lemondhatnak. 2. Mandátumuk betöltése idején térltményre van igényük, melynek magasságát a Szlovák Nemzeti Tanács törvénye szabja meg. 3. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselői mandátumának gyakorlásáról, a képviselők sérthetetlenségéről és tanúskodási joguk megtagadásáról, valamint szabadságigényükről és az elmulasztott keresetért való kárpótlás igényléséről a nemzetgyűlési képviselőkre kiadott hasonló intézkedések érvényesek. (Az alkotmány 44—47 . §-ai, valamint a 48. § 1. és 3. bekezdése érvényesek.) 8. §. 1. A Szlovák Nemzeti Tanács saját kebeléből 11 tagú elnökséget választ. 2. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége a Szlovák Nemzeti Tanács elnökébői. alelnökeiből és többi tagjaiból áll. 3. A Szlovák Nemzeti Tanács elnökét valamelyik alelnök képviseli a 10. §. 1. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége összehívja a Szlovák Nemzeti Tanács üléseit és berekeszti őket. Az első ülést 'egkésőbb négy héten belül a választások után köteles összehívni. 2. A Sz ovák Nemzeti Tanács elnöksége köteles a Szlovák Nemzeti Tanács üléseit legalább évente kétszer összehívni. 3. Ha abban „z időben, amikor a Szlovák Nemzeti Tanács nem tart ülést, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek töb mint fele a megtárgyalandó ügy megjelölésével a Szlovák Nemzeti Tanács ülé ének összehívását kéri, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége köteles az ülést egybehívni úgy, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács a kérelem beadása után 14 napon belül összejöjjön. 11. §• 1. Abban az időben, amikor a Szlovák Nemz°ti Tanács bármilyen okból nem tart ülést, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége funkciójában marad. (9. §. 2. bekezdése.) 2. Ebben az időben a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége kinevezi és felmenti a Megbízottak Testületét és egyes tagjait, s meghatározza, melyikük melyil: megbízót' hivatalt irányítja. 3. Az erre vonatkozó határozatokat az elnökséj a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjeszti megtárgyalás és jóváhagyás céljából a Szlovák Nemzeti Tanács leközelebbi ülésén. 12. §. 1. A Szlovák Nemzet Tanács tárgyalásainak alapelveit, a Megbízottak Testületével való ' apcsolatait és általában külső kapcsolatait a Szlovák Nemzeti Tanács munka- és tárgyalási rendjéről szóló törvénye szabályozza. Belső viszonyait és egyéb működési szabályait a Szlovák Nemzeti Tanács a törvény határain belül saját határozataival rendezheti. 2. A Szlovlk Nemzeti Tanács ülését az elnök, vagy valamelyik alelnök vezeti. 3. A Szlovák Nemzeti Tanács ülései rendszerint nyilvánosak. Zárt ülést a munka- és tárgyalási rend által meghatározott esetekben lehet tartani. 4. A Szlovák Nemzeti Tanács határozatképes, ha legalább a képviselők fele jelen van A határozat érvényességéhez a jelenlevők több mint felének szavazata szükséges. 13. §. 1. A Megbízottak Testülete elnökének és többi tagjainak joguk van részt venni a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, vagy bizottságainak bármelyik ülésém. Bármikor felszólalhatnak, amikor ezt kérik. 2. Ha a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége, vagy bármelyik bizottsága kéri, a Megbízottak Testületének tagja köteles személyesen részt venni az ülésen. 14. §. A Szlovák Nemzeti Tanács jogosult meginterpellálni a Megbízottak Test''etjnek elnökét és többi tagjait az ügykörükbe t .ó kérdésekben. A Megbízattak Testületének elnöke és többi tagjai kötelesek válaszolni a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek interpolációjára. 15. §. 1. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatait a munka és tárgyalási A Szlovák Nemzeti Tanács törvényei, amennyiben ellenkeznek az alkotminynyal, vagy alkotmánytörvénnyel, vagy pedig túllépik annak törvénynoző jogkörét, érvénytelenek. A törvények érvénytelenségéről a nemzetgyűlés elnöksége dönt. A Megbízottak Testülete 19. §. 1. A Megbízottak Testülete a kormány- és végrehajtó hatalom nemzeti szerve Szlovákiában. 2. A Megbízottak Testülete irányítja az államigazgatás valamennyi ágazatát és szakaszát Szlovákiában, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket a kormány közvetlenül irányít az állam egész területén, melyek a külüg.va külkereskedelem, a nemzetvédelem, a vasúti- és légiközlekedés. A kormány e közvetlen irányításában a Megbízottak Testületével való együttműködésre támaszkodik. 3. A Megbízottak Testülete hivatott biztosítani a gazdasági és kulturális országépítés feladatait Szlovákiában. A Megbízottak Testületének feladata főként: kidolgozni Szlovákia népgazdaságfejlesztési tervének javaslatát és biztosítani e terv teljesítését, kidolgozni Szlovákia költségvetési javaslatát és biztosítani teljesítését, az állami terv által meghatározott feladatok keretében rendelkezni a Szlovákia népgazdaságfejlesztési terve gazdaságos megvalósításához szükséges anyagi és pénzeszközökkel, irányítani és egybehangolni a megbízotti hivatalok munkáját, irányítani és egybehangolni a nemzeti bizottságok munkáját Szlovákiában, valamint a nemzeti bizottságok tanácsainak munkáját, emellett a Megbízottak Testületének joga van felülvizsgálni, megváltoztatni, vagy hatálytalanítani a nemzeti bizottságok és tanácsaik határozatait és intézkedéseit, irányítani a helyi fejlesztési tervek és helyi költségvetések kidolgozását és megvalósítását, biztosítani a közrendet, a polgárok jogainak és az állam érdekeinek védelmét, a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjeszteni a Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatait (15. §.) és a Megbízottak Testületének beszámolóit, a Szlovákiában folyó szocialista országépítés elvi kérdéseiről, kiadni a Megbízottak Testületének rendeleteit (25. §), működési körében kinevezni és felmenteni a dolgozókat és amennyiben a köztársasági elnök által való kinevezésekről van szó, a kormánynak megfelelő javaslatokat tenni, figyelemmel kísérni és ellenőrizni azon vállalatok és intézmények munkáját, amelyeket Szlovákiában közvetlenül a minisztériumok irányítanak és segíteni őket feladataik teljesítésében. 20. § 1. A Megbízottak Testülete az elnökből. az alelnökökből és a többi tagokból (megbízottakból) áll. 2. A Megbízottak Testületének rendes székhelye Bratislava. 3. \ megbízotti hivatalok törvénynyel, vagy kormányrendelettel létesülnek és szűnnek meg; ezeket 47/1950. számú alkotmánytörvény alapján adják ki. 4. A Megbízotttak Testülete testületileg hozza határozatait, határozatképes, Ha légaíábfi a tagok fele" jeíen van. 21. §. A Megbízottak Testületét és egyes tagjait a Szlovák Nemzeti Tanács nevezi ki és menti fel; a Szlovák Nemzeti Tanács határozza meg azt is, melyik megbízott, melyik megbízotti hivatalt irányítja. 22. §. A Megbízottak Testületének tagjai a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének kezébe a következő fogadalmat teszik: .fogadom, hogy hű leszek a Csehszlovák Köztársasághoz, annak népi demokratikus rendszeréhez és a Szlovák Nemzeti Felkelés örökéhez. Kötelességeimet lelkiismeretesen a nép akarata szerint, a nép és az állam érdekében teljesítem. Betartom az alkotmány- és egyéb törvényeket, valamint a kormány rendeleteit és irányelveit." . • 23. §. A Megbízottak Testülete és a testület tagjai felelősek a Szlovák Nemzeti Tanácsnak és kötelesek neki számot adni egész tevékenységükről. 24. §. 1. A Megbízottak Testülete és tagjai tevékenységükben a kormány alapvető irányelveihez igazodnak. Ugyanígy az egyes megbízottak is az illetékes miniszterek alapvető irányelveihez igazodnak. 2. A kormány elhatárolja azon kérdések körét, amelyeknél az állami terv csak a fő feladatokat és a fő mutatószámokat határozza meg; ezekben az ügyekben — feltéve, hogy teljesítik a fő feladatokat és az alapvető fontosságú mutatószámokat — a Megbízottak Testülete és a megbízotti hivatalok határoznak végérvényesen és ezért a Szlovák Nemzeti Tanácsnak felelőseit. Főként IsfioTa- és ku!turálisügyi, egészségügyi, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, helyigazdálkodási, élelmiszeripari, mezőgazdasági terménybegyűjtési és vízgazdálkodási kérdésekről van szó., 3. Ha a Megbízottak Testületének határozata, vagy a megbízott intézkedése ellentétben áll a törvényekkel vagy a kormány alapvető irányelveivel, a kormány jogosult az ilyen határozatot, vagy intézkedést hatálytalanítani. 25. §. í. A Megbízottak Testülete (megbízottak) a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek végrehajtása céljából rendeleteket adnak ki. 2. A Megbízottak Testülete rendelkező jogkörének terjedelméről (a megbízottak jogköréről) és a rendeletek aláírásának módjáról az alkotmány 90. §-ának idevonatkozó, rendelkezései érvényesek. Közös és záró rendelkezések 26. §. A .kormánynak és a minisztereknek a törvények végrehajtására kiadott rendeletei (az alkotmány 90. §-a) az állam egész területén érvényesek. 27. §. Ez az alkotmánytörvény pótolja az alkotmány 5. fejezetének rendelkezéseit. Ugyancsak pótolja az alkotmány és az alkotmánytörvények mindazon többi rendelkezéseit, amelyek ettől az alkotmánytörvénytől eltérő megállapításokat tartalmaznak. 28. §. Ez az alkotmánytörvény kihirdetése napján lép érvénybe; a kormány valamennyi tagja végrehajtja. A cseh és szlovák nép baráti kapcsolatainak további megszilárdításáért Dr. I. Rendek képviselő előadó az alkotmányjogi bizottság nevében a nemzetgyűlésnek tett jelentésében kiemelte azokat a nagy jogokat, melyeket a szlovák nemzeti szervek az új alkotmánytörvénnyel kapnak. Főleg azt a körülményt hangsúlyozta, hogy a szlov;'s nemzeti szerveknek a jövőben ki kell dolgozniok, meg kell tárgyalniok és jóvá kell hagyniok Szlovákia népgazdaságfejlesztési terve mellett ezpn országrés? költségvetését is az alkotmány megfelelő cikkelyeivel és az egységes országos gazdasági tervvel és költségvetéssel összhangban. Felmerül a kérdés, — mondta továbbá Rendek képviselő — mi teszi lehetővé moct a közelmúlttól eltérően a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítését. Az ok abban van, hogy a nemzetiségi kérdést, tehát a nemzeti szervek kérdését sem lehet elszigetelten megoldani. Mint ahogy a kapitalizmus nemzetiségi elnyomást szült, úgy a nemzeti szabadságért és egyenjogúságért, a nép gazdasági és kulturális felvirágzásáért folytatott harc is csupán akkor végződhet győzelemmel, la a kapitalizmus elieni, a szocializmus kiépítéséért folytatott általános harc részévé válik. A Szlovák Nemzeti Tanács a szlovák népnek a fasiz íus ellen folytatott illegális harcában keletkezett. Ez a harc a dicső Szlovák Nemzeti Felkelésben érte el tetőpontját. A Szlovák Nemzeti Tanács forradalmi feladatát — néhány hibától eltekintve — becsülettel teljesítette. A felszabadulás után Kassán is folytatta forradalmi tevékenységét a Szlovák Nemzeti Tanács, A szlovák reakció, minden igyekezete ellenére sem tudta megakadályomi a Szlovák Nemzeti Tanács fórra'.almi törvényeinek, például olyan törvénynek elfogadását, mint a fasiszta államapparátus szélnek eresztéséröl szóló törvény, a nemzetbiztonsági testület megalakítása, a kolaboránsok elitéléséről, az ellenségek és árulók vagyonának elkobozásáról szóló törvényeket. De már akkor megmutatkozott, hogy a szlovák burzsoá nacionalisták Husákkal és Novomeskývel az élen mennyire kihasználják a szlo 'ák nemzeti szerveket, elárulják a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát. A szlovák nemzeti szervek jogköre megőrzésének hamis jelszava alatt a szlovák burzsoá nacionalisták megakadályozták az prszágos törvények végrehajtását, s ezzel zavarokat okoztak a begyűjtésben és élelmiszerellátásban. úgy hogy az ipari körzetekben inség támadt. Ez a politika a reakció malmára hajtotta a vizet, ami az agroludák demokrata párt 1946. évben elért választási győzelmében mutatkozott meg. 1948 februárjában porrá zúztuk burzsoáziánk ellenforradalmi terveit és valamivel későbben szétvertük a Husák-féle burzsoá nacionalistákat. Elkövetkezett az államapparátus átépítésének ideje és a szocialista építés feladataihoz való alkalmazása. Ebben az időben kevés tapasztalt káderünk volt. a régi szakkádereket nem vizsgálták felül. Ilyen helyzetben központosítani kellett államunk irányítását, mert a túlságos centralizálás ebben az időszakban kisebb veszedelemmel járt, mint a túlságos decentralizálás. Ezen idő óta sok minden megváltozott. Megerősödtek a szocializmus pozíciói hazánkban. Szlovákia ma már nem mondható a köztársaság gyenge pontjának. A fejlődő iparosítás következtében megnövekedett Szlovákia munkásosztálya és megacélosodtak vezető káderei. Ilyen feltételek' között teljes mértékben lehetséges és előnyös kibővíteni a szlovák nemzeti szervek jogkörét, mely még jobban elősegíti „Szlovákia dolgozó népe kezdeményezésének további fejlődését, Szlovákia gazdasági tartalékainak és új forrásainak felszabadítását", mint ahogyan Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozata mondja. Az előterjesztett alkotmánytörvényjavaslat teljes mértékben megfelel államunk egysége elmélyítésének, a két nemzetünk közötti testvéri kapcsolatok megszilárdítása követelményének. Alkotmányjogi szempontból a javaslat azon koncepción alapszik, mely szerint a nemzetgyűlés és a kormány aktusai mint országos ezervek kötelezők a szlovák szervek, mint nemzeti és regionális szervek számára. Ennek következtében a nemzetgyűlés elnökségének joga van alkotmányos ellenőrzést gyakorolni a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó testülete felett, a kormánynak joga van biztosítani a kormányzó és végrehajtó hatalom egységét és érvényben maradnak az alkotmánynak az egységes gazdasági tervre stb. vonatkozó cikkelyei. Az előterjesztett alkotmánytörvényjavaslat abból indul ki, hogy államunk egységének alapja az egységes munkásosztály, annak kommunista pártja, két nemzetünk dolgozó népének erkölcsi politikai egysége. A szlovák kérdésben fő dolog maradt továbbra is a tényleges gazdasági, szociális és kulturális egyenlőtlenség megszüntetése a fejlettebb cseh országrészekhez viszonyítva. Az előterjesztett alkotmánytörvényjavaslat tehát azokból a mélyreható társadalmi változásokból indul ki, melyekre Szlovákiának az egész Csehszlovák Köztársaságban való szocialista kiépítésre került sor. Kiindul továbbá a decentralizálásnak és rendszerünk demokratizálásának alapelvéből, Szlovákia dolgozó népe kezdeményezésének további fejlesztésére, Szlovákia gazdasági tartalékainak és új forrásainak felszabadítására, s a cseh és szlovák nép testvéri kapcsolatainak további megszilárdítására irányul. Javaslom tehát az alkotmányjogi bizottság nevében, mely ülésein megtárgyalta a kezdeményező törvényjavaslatot, hogy a nemzetgyűlés fogad ja el a szlovák nemzeti szervek alkotmánytörvényét azon szövegezésben, amint azt az alkotmányjogi bizottság javasolja. oj szo 1956. augusztus 2.