Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-01 / 213. szám, szerda

á nép, a párt és a kormány teljes egysége a szocializmus építésében Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát (Folytatás az 1. oldalról) • útján, nem véve tekintetbe a né­met nép széles rétegeinek ellenál­lását, nem véve tekintetbe, hogy ez a lépés kétségtelenül rosszabbítja Európa helyzetét és elodázza Német­ország egyesítését, nincsenek tekin­tettel az európai béke és biztonság érdekeire. Bizonyára kevés olyan állam van a világon, amelynek olyan közvetlen érdeke volna a német kérdésnek a béke és az európai biztonság érdé­keivel összhangban való megoldása, mint a Csehszlovák Köztársaság. Ezért Nyugat-Németország milita­rista köreinek újból tudtára kell adni — és ez nemcsak a mi köztársasá­gunk népeinek, hanem a világ vala­mennyi békés erőjének nézete —, hogy az új Wehrmachttal való fenye­getéssel mitsem érnek el és hogy Európa népei, — főleg Nyugat-Né­metország szomszédai — nem hagy­nak magukra kényszeríteni olyan megoldást, amely ellenkezne bizton­ságuk érdekeivel, Mélységes meggyő­ződésünk, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság népére sem lehet újból rákényszeríteni azt a rendszert, amelynek egyszer s mindenkorra vé­get vetett. Minél előbb ébrednek tu­datára e ténynek a Német Szövetsé­gi Köztársaságban és a többi nyugati államokban, és minél előbb győzedel­meskedik náluk a nyílt problémák, reális megközelítése, annál hamarább lehet komolyan megkezdeni a német kérdés megoldását is. Bár a német probléma megoldása most zátonyra futott, a nyugati ha­talmak politikája által emelt homok­zátonyra és megfeneklett a Német Szövetségi Köztársaság kormányának remilitarizációs politikáján, ez egy­általán nem jelenti azt, hogy a né­met kérdés megoldását napjainkban — természetesen az általános had­kötelezettség bevezetése után súlyo­sabb körülniények között — ne lehet­ne megvalósítani. Az alapvető kérdés persze az, hogy közvetlen tárgyalá­sokra kerüljön sor a németek között, a Német Demokratikus Köztársaság Ss a Német Szövetségi Köztársaság között, mert enélkül nem képzelhető el a két állam egyesítése. Nem két­séges, hogy jelentős lépést jelentene a német kérdés megoldásában az, ha megegyezést érnének el a fegyverke­zés általános csökkentésében és a tö­megpusztító fegyverek eltiltásában, ha egyezmény jönne létre az európai biztonság megszilárdításáról, egyez­ményeket kötnének a külföldi csa­patok létszámának csökkentéséről és az atomfegyverek eltiltásáról Német­ország területén és egyéb ehhez ha­sonló egyezményeket kötnének. Csehszlovákia igyekezett és minden téren igyekszik, hogy a maga részé­ről hozzájáruljon a német kérdés megoldásához. Szem előtt tartva azt, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság a német nép legjobb haladó hagyományait testesíti meg és a né­met nemzetnek az egységes, demok­ratikus, békeszerető és független né­met állam megalakítására irányuló tö­rekvései fő hordozója, Csehszlovákia támogatja és továbbra is támogatni fogja a Német Demokratikus Köztár­saság béketörekvéseit, tovább szilár­dítja és erősíti a vele fenntartott sokoldalú baráti kapcsolatait. Ezzel egyidejűleg a csehszlovák kormány abból indulva ki, hogy a jelenjegi időben két német állam áll fenn, tel­jes készségét nyilvánította arra, hogy diplomáciai kapcsolatokat vegyen fel a Német Szövetségi Köztársasággal is, fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait Nyugat-Németor­szággal a ió szomszédi viszony alap­ján. Csehszlovákia kormánya előnyös­nek tartaná meg nem támadási szer­ződést kötni a Német Szövetségi Köz­társasággal. Azt a nézetet valljuk, hogy ha elfogadnák a csehszlovák kormánynak ezeket- a javaslatait, ez kifejezésteljesen elősegítené Közép­Európa békéjének és biztonságának erőscdését és mindkét állam javára válnék. Sajnos, a Német Szövetségi Köztársaság vezető tényezői mind­eddig nem fogadták el az őszintén nyújtott kezet, sőt ellenkezőleg, a bonni kormány egyes hivatalos kép­viselői részt vesznek a Csehszlovákia ellen irányuló revánsista kampá­nyokban és minden téren arra törek­szenek, hogy ellenségeskedést szít­sanak a két állam népei között. Rö­vidlátó politika ez, amely szöges el­lentétben áll a béke érdekeivel, az európai államok kapcsolatainak fej­lődésével. Ez a politika nem a német nép érdekeit szolgálja, hanem egye­dül és kizárólag azoknak az erőknek az érdekeit, amelyek a nepizetközi feszültség kiélezésére törekszenek, 0 J S Z O 1956. augusztus 1. sorsukat a „hidegháborúdhoz kötöt­ték. A német nép és a mi népünk közös érdeke megköveteli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság .és a Cseh­szlovák Köztársaság kapcsolatai is úgy fejlődjenek, amint az jó szom­szédokhoz illik. Csehszlovákia kor­mánya kész ehhez hozzájárulni. A személyes kapcsolatok fejlesztése jelentősen hozzá­járul a béke ügyéhez A nemzetközi helyzet javulása és valamennyi állam kapcsolatainak fej­lődése érdekében az elmúlt időszak­ban, főként ez év eleje óta külpoliti­kánk újabb jelentős aktivitást mutat, amely már nem csekély pozitív ered­ményeket hozott. Amint a tapasztala­tok mutatják, a béke ügyének meg­szilárdítására és a más államokkal való kapcsolatok megjavítására főként az egyes államok vezető tényezőinek közvetlen személyes kapcsolatai nagy jelentőségűek. Ugyancsak fontosak az egyes parlamentek kölcsönös kapcso­latai is. A vezető államtényezők köz­vetlen kapcsolatai lehetővé teszik a másik kormány nézeteinek és állás­pontjának alaposabb megismerését, lehetővé teszik a kölcsönös ismere­tek és tapasztalatok kicserélését és elősegítik azt, hogy megtalálják azo­kat a pontokat, amelyek a két felet összekötik. Ezenkívül a kölcsönös lá­togatások az államok .vezető tényezői­nek lehetővé teszik, hogy közelebbről megismerjék a másik állam életét, lakosságát. Ez kétségtelenül jelentős mértékben elősegíti kapcsolataik to­vábbi javulását és erősödését, meg­könnyíti kölcsönös érintkezésüket és előnyére válik a béke ügyének. Alig két héttel' ezelőtt tért vissza állami látogatásáról a Lengyel Nép­köztársaságból a csehszlovák kor­mányküldöttség. A nemzetgyűlés képviselőinek és valamennyi polgá­runknak lehetősége nyílott, hogy fi­gyelemmel kísérje a sajtóhírekben és főleg a záróközleményben e látogatás lefolyását és eredményeit. Ez lehe­tővé teszi számomra, hogy csak na­gyon röviden tegyek említést néhány kérdésről. A Lengyel Népköztársaság­ban tett látogatás a kormányküldött­ség valamennyi tagjában mély benyo-_ mást keltett. Saját szemünkkel győ-' ződtünk meg arról, hogy valóban gi­gantikus művet alkotott a lengyel nép, amikor üzemeinek, városainak és falvainak a második világháború­ban való borzasztó pusztulása után néhány rövid év alatt képes volt vég­hezvinni az újjáépítés és felépítés munkáját. Örömmel láttuk, hogy a testvéri Lengyelországnak ma erős és megbízható ipari alapja van, amely a lengyel népnek lehetővé teszi nem­csak az útjában álló akadályok le­küzdését, hanem hazájának új, ha­talmas felvirágoztatását is. A másik erös benyomás, amelyet látogatásunk alkalmával szereztünk, az a mélysé­ges és rendíthetetlen meggyőződés, hogy a Lengyel Népköztársaságban, a Lengyel Egyesült Munkáspártban, a népi Lengyelországban, a népi Len­gyelország kormányában és a lengyel dolgozó népben valóban jó és hűsé­ges barátaink vannak, akik szívük mélyéből óhajtják minden téreh fo­kozni és bővíteni országaink és né­peink testvéri kapcsolatait. Végül szeretném hangsúlyozni, hogy mind a tárgyalások, mind pedig a lengyel néppel való találkozásunk meggyőzően megmutatták, hogy távolról sem hasz­náltuk ki valamennyi szakaszon a köl­csönös együttműködés fejlesztésének valamennyi lehetőségét. Hangsúlyozni szeretném, hogy vannak új lehetősé­gek ennek az együttműködésnek még hatékonyabb fejlesztésére, a szocia­lizmusra, népeink boldogságára és a békére irányuló közös törekvésünkben. Még egy kis megjegyzést szeretnék tenni a testvéri Lengyelországban tett látogatásunkkal kapcsolatban. A Nyugat imperialista körei, mint már mondottam, éjjel nappal arról álmo­doznak, hogyan okozhatnának szaka­dást a szocialista táborban, főleg ho­gyan lazíthatnák meg a népi demok­ratikus államoknak a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatait. Mint tudjuk, az óhaj'a gondolat szülőanyja. Bármeny­nyire csodálatos is, Lengyelországi utunk is azt a reményt keltette ezek­ben a körökben, hogy a lengyel­csehszlovák együttműködés talán eh­hez hasonló tendenciákat rejthet ma­gában. Szívesen biztosítjuk ezeket a köröket, hogy tévedésük katasztro­fális. Csehszlovák'ia és Lengyelország őszinte barátsága és együttműködése éppúgy, mint a szocializmus többi ál­lamáé. e tábor szilárduló és erősödő egységének tényezője és továbbra is az marad, tovább erősíti közös sze­retetünket a Szovjetunió iránt. (Lel­kes taps.) A Lengyel Népköztársa­ságban tett látogatásunknál nem ke­vésbé kedvező eredményekét hozott az a több jelentős látogatás és tár­gyalás is, melyekre a Csehszlovák Köztársaság és a szocialista tábor egyes államainak képviselői között ke­rült sor. Különösen szeretném ki­emelni a Kínai Népköztársasággal va­ló baráti kapcsolataink és testvéri együttműködésünk további fejleszté­sének óriási lehetőségeit mind gaz­dasági, mind kulturális és politikai téren. Jelentős mértékben elősegítet­te barátságunk erősödését elsősorban Csu Teh elvtársnak, a Kínai Nép­köztársaság alelnökének Csehszlová­kiában tett látogatása. Bejelenthe­tem a nemzetgyűlésnek, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának meghí­vására az idén a csehszlovák kor­mányküldöttség látogat Kínába. Tá­vol-keleti útja alkalmával ez év őszén a csehszlovák kormányküldöttség el­látogat más baráti államokba is. A szocialista tábor államainak köl­csönös kapcsolatai fejlett gazdasági kötelékekre támaszkodnak, amelyek­nek intenzitása évről évre növekedik. A szocialista tábor államai közti test­véri kapcsolatok bővítésének további lehetőségei ezért a gazdasági együtt­működés új formáira való áttérés­sel, a népgazdaságfejlesztés táv­lati terve egybehangolásának for­májára való áttéréssel kapcsolatban és a termelési programok megosztása folytán új lehetőségeket nyitnak. Jól­lehet e törekvésnek még csak a%kez­detén vagyunk, már most megmutat­kozik, hogy a termelés további fej­lesztésének, a munkatermelékenység növelésének, az önköltségek csökken­tésének és ezáltal a nép anyagi és kulturális színvonala emelésének mily hatalmas tartalékait lehet majd fel­tárni és a szocialista államok egybe­hangolt közös törekvéseit céltudato­san felhasználni. A termelési progra­mok megosztása elsősorban megte­remti az ipari termelés gépesítése és automatizálása sokkal hatékonyabb .kihasználásának feltételeit. A gazdasági tervek egybehangolása természetesen nem elszigetelt kérdés. Ezzel egyidejűleg és ezzel összhang­ban kell fejlődnie a szocialista ál­lamok együttműködésének valamennyi téren, tovább kell egymáshoz köze­ledniük a szocialista tábor népeinek. Ennek jelentős eszköze a tudomány, a kultúra és a sport terén folytatott együttműködés fejlesztése, valamint a turistaforgalom széleskörű kibontakoz­tatása. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a - jövőben is minden erő­feszítést megtesz arra, " hogy Cseh­szlovákiának, valamint a szocialista tábor többi államai együttműködésé­nek -mindezek a formái intenzíven to­vább fejlődjenek és maximális mér­tékben elősegítsék közös érdekeinket, a szocializmus és a béke érdekeit. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya rendkívül fontos feladatának tartja, hogy mindenképpen hozzájá­ruljon Csehszlovákia és a testvéri Ju­goszlávia kölcsönös kapcsolatainak további fejlesztéséhez és bővítéséhez. A múlt évben alapvető fordulat ál­lott be Jugoszláviához fűződő kap­csolatainkban. Nemcsak e kapcsolatok teljes normalizálására került sor, ha­nem lényeges bővítésükre is vala­mennyi területen az őszinte barátság és a kölcsönös együttműködés alap­ján. Teljes megoldást nyertek a nyílt kérdések, fejlődik a gazdasági, kul­turális, tudományos-műszaki stb. együttműködés. Már az eddigi tapasz­talatok azt mutatták, hogy még e téren sem merítettük ki távolról sem az összes lehetőségeket. A csehszlo­vák kormány mindeA erőfeszítést megtett arra, hogy a csehszlovák és a jugoszláv nép őszinte testvéri együttműködése tovább szilárduljon és bővüljön, mind állami vonalon, mind pedig a társadalmi szervezetek vonalán. A csehszlovák kormány meg van győződve arról, hog^ a két Sllam tapasztalatainak sokoldalú köl­csönös kicserélése és őszinte együtt­működése előnyös lesz mindkét ál­lamnak és lehetővé teszi a szocialista országépítés valamennyi feladatának megoldását a közös békeharcban. Valamennyi országgal fejlesz­teni akarjuk együttműködé­sünket és barátságunkat A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya nagy jelentőséget tulajdonít a valamennyi országgal való barátság és együttműködés és az igazi köze­ledés fokozódásának és megszilárdí­tásának. Barátságunkat fokozni akar­juk mindazokkal az országokkal, amelyek őszintén óhajtják a béke megőrzését és az államok közötti baráti kapcsolatok megteremtését. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben bővültek baráti kapcsolataink az In­diai Köztársasággal. Ezt elsősorban Dzsavaharlal Nehru kiváló államférfi­nak, az Indiai Köztársaság kormány­elnökének látogatása és később Rad­hakrisnannak, az Indiai Köztársaság alelnökének látogatása segítette elő. A csehszlovák nép nagyra becsüli az Indiai Köztársaság hozzájárulását a világbéke ügyéhez és minden téren törekedni fog a két állam kölcsönös baráti kapcsolatainak tovább erősíté­sére. Ugyancsak a Távol-, Közel- és Kö­zép-Kelet egyéb államaival, főleg azokkal, amelyek aktív békepolitiká­jukkal a béke világövezetébe tar­toznak, a Csehszlovák Köztársaság egyre szélesebbkörü kapcsolatokat épít ki. Jemen és Kambodzsa magas­rangú képviselőinek és jelentős ál­lamfőinek nemrégen tett látogatása meggyőzően mutatta, hogy Csehszlo­vákia, valamint ezen államok között teljesen megegyező nézet uralkodik számos fontos nemzetközi kérdésben és hogy nagy lehetőségek nyílnak ezen országok közeledésére és gyü­mölcsöző együttműködésére. E láto­gatások eredményei teljes mértékben megerősítik, hogy azon államok kö­zött, amelyek tevékeny békepolitikát folytatnak, lehetséges és hasznos a sokoldalú együttműködés nagyméretű fejlődése. Hosszúéves és hagyományos barát­ság fűzi már köztársaságunkat Afga­nisztánhoz. Az idén alkalmunk nyílik, hogy körünkben üdvözölhessük az Af­gán Királyság kormányelnökét. Cseh­szlovákia ma Burmával, Indonéziával és számos más állammal is termékeny kapcsolatokat tart fenn. Sikeresen fejlődnek Csehszlovákia baráti kap­csolatai Egyiptommal, Szíriával, s a Közel- és Közép-Kelet további álla­maival. Az idén köztársaságunkban üdvözölhetjük Nasszer egyiptomi el­nököt, akinek tevékeny békepolitiká­ja, harca a gyarmati rendszer ellen és országának függetlenségére, vala­mint a közel- és közép-keleti térség biztonságára irányuló törekvése kivív­ta valamennyi békeszerető nemzet ro­konszenvét. (Taps.) A Távol-, Közel- és Közép-Kelet országainak egész sora régi történe­te, gazdag, fejlett kultúrája ellenére a gyarmatosítók évszázados uralma következtében a gazdaságiiig kevéssé fejlett országok közé tartozik. Cseh­szlovákiának, mint fejlett ipari ál­lamnak lehetősége nyílik ezen orszá­gok népét segíteni népgazdaságuk felépítésében. Ezért Csehszlovákia a kevéssé fej­lett államokkál való kereskedelem fejlesztésének nagy figyelmet szentel. Csupán az 1953—1955-ös években ezekkel az államokkal lebonyolított árucsereforgalmunk megközelítőleg 140 százalékkal emelkedett. 1956-ban a nem szocialista államokkal folytatott kereskedelmünknek már csaknem 40 százalékát képviseli és a második öt­éves terv folyamán ez a részarány még tovább növekedik. Csehszlovákia, amelynek oly keményen kellett har­colnia saját szabadságáért és függet­lenségéért, mély megértéssel és ro­konszenvvel viseltet i k a gyarmati rendszer végleges Eltüntetéséért, valamennyi nemzet lé^^Tiért, szabad­ságának és függetlenségének kibonta­koztatásáért harcoló nemzetek nagy világtörténelmi mozgalma iránt. (Hosz­szantartó taps). A köztársaság kormánya minden­képpen kapcsolatainak megjavítására törekszik Európa és Amerika tőkés államaival is. Elsősorban a szomszédos és semleges államokra vonatkozik ez. Csehszlovákiának nagy érdeke, hogy tovább bővítse és javítsa a szomszé­dos Osztrák Szövetségi Köztársasággal való kölcsönös kapcsolatait. Kormá­nyunknak az a nézete, hogy óriási le­hetőségek állanak fenn az Ausztriá­val való kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági együttműködés továbbfej­lesztésére, valamint a kulturális és egyéb kapcsolatok további bővítésére. Az a néhány még nyílt probléma, me­lyekről tárgyalás folyik, a két fél jó­akarata mellett kétségtelenül sikeres megoldást nyerhet. Sajnos, egyes ausztriai körök min­den áron igyekszenek, hogy minden ürügyet felhasználjanak arra, hogy kölcsönös kapcsolatainkban mestersé­ges nézeteltéréseket támasszanak. így volt például azon sa jnálatra méltó ese­mények esetében, amelyekre nemrégen a csehszlovák államhatároknak oszt­rák polgárok által való megsértése következtében került sor. Egyes oszt­rák helyek az utóbbi időben azt a kö­vetelményt hangoztatják, hogy a cseh­szlovák kormány az Ausztriával szom­szédos államhatárt, amennyiben lehet­séges, teljesen őrizetlenül hagyja, egyrészt állítólag a kölcsönös kapcso­latok érdekében, másrészt pedig azért, mert Ausztria békeszerető állam. Ezzel kapcsolatban elsősorban rá kell mu­tatni, hogy államhatáraink védelme senkit sem akadályoz, aki rendes pol­gárként megfelelő okiratokkal érkezik Csehszlovákiába. Továbbá hangsúlyozni kell, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya, amely teljesen elismerte Ausztria semlegességét, valóban olyan államnak tartja Ausztriát, amely sen­kit sem veszélyeztet és — szilárdan hisszük, — hogy Ausztria részéről so­hasem fog fenyegetni a támadás ve­szélye. Csehszlovákia államhatárainak védelmét sohasem tartotta és tartja öncélúnak. Ott, ahol erre nincs szük­ség, nem is teszünk különleges intéz­kedéseket a határok védelmére. A ta­pasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a semleges Ausztria szuverén területével visszaélnek a nyugati im­perialista államok ügynökségei, hogy innen a Csehszlovák Köztársaság te­rületére bevessék ügynökeiket. Ez el­len az ellenséges tevékenység ellen, amely veszélyezteti hazánk és polgá­raink biztonságát, védekezünk és ter­mészetesen továbbsa is éberen kell határainkat őriznünk. Ennek az álla­potnak véget vetni nein áll a cseh­szlovák kormány módjában, hanem kizárólag az osztrák kormány dolga. Ha ez megtörténik, akkor nem lesz semmi ok arra, hogy lényegesen kor­látozzuk határaink védelmét. A Cseh­szlovák Köztársaság kormánya őszin­tén óhajtja ezt a fejlődést. A kölcsönös kapcsolatok megjavu­iásának széles lehetőségei állanak fenn a többi tőkés országokkal is. Annak ellenére, hogy köztársaságunk és a tőkés államok társadalmi rendszere, különböző, számos közös érdekünk van. Ezek kereskedelmi és általában gaz­dasági jellegű érdekek, továbbá kul­turális, tudományos és egyes politi­kai kérdésekbén való érdekek. Nem kétséges, hogy e közös érdekeink alapján tovább bővíthetnők és javít­hatnék kapcsolatainkat például Fran­ciaországgal, Olaszországgal, az észa­ki államokkal, Nyugat-Európa álla­maival, Nagy-Britanniával és az Ame­rikai Egyesült Államokkal. A köztár­saság kormánya nem csekély erőfeszí­tést tesz, hogy a Csehszlovák Köz­társaság és egyes nyugati államok között eddig még nyílt kérdéseket megegyezés útján, mindkét fél elő­nyére megoldják. Ha partnereink ré­széről is meglesz a jóakarat, akkor nyitva áll az út a kölcsönös kapcso­latok fejlődésének lényeges javulásá­hoz, amit valóban őszintén óhajtunk. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya a tőkés államokkal való kapcsola­taiban következetesen a szocializmus és a kapitalizmus békés együttélésé­nek és versengésének lehetőségéről szóló lenini tanításból indul ki. A kü­lönféle társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lehető­ségeit nagyon találóan tartalmazza az ismert öt elv: a területi sérthetetlen­ség és szuverenitás kölcsönök tiszte­letbentartása, a meg nem támadás, a másik állam belügyéibe való be nerrí avatkozás, az egyenlőség és a kölcsö­nös előnyök elve, a békés egymás mellett élés, és a gazdasági együttmű­ködés elve. Csehszlovákja teljesen egyetért ezekkel az elvekkel és azon a nézeten van, hogy ha ezeket az elveket valamennyi állam elismerné és következetesen érvényesítené, ez azt jelentené, hogy kiküszöbölnék a háború veszélyét és enyhülne a nem­zetközi feszültség. Igaz, emellett egyáltalán nem lep­lezzük azt a teljes meggyőződésünket, hogy a kapitalizmussal való békés együttéléssel a szocialista társadalmi rendszer egyre szemléltetőbben mu­tatja meg valamennyi nemzet előtt e rendszer fölényét, nem tagadjuk, hogy végül győzedelmeskedünk a ka­pitalizmus felett. Nézetünk szerint minden nemzetnek vitathatatlan joga szabadon megválasztani azt a társa­dalmi rendszert, amelyet a legjobb­nak tart. Éppen ezért azonban elke­rülhetetlen, hogy a békés együttélés­ben és versengésben megmutatkozza­nak az egyes rendszerek előnyei, illetve negatívumai. Csehszlovákia állást foglal a két világrendszer nyílt és be­csületes versenye mellett. Egyetlen más államra sem kényszerítjük rá és sohasem fogjuk rákényszeríteni a szo­cialista rendszert, azonban teljes eréllyel követeljük, hogy más államok is szigorúan betartsák velünk szemben a belügyeinkbe való be nem avatkozás elvét. Egyes körök Nyugaton, főként az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi időben ismét jelentős mérték­ben felélénkítették az államok közötti kapcsolatokról alkotott furcsa elkép­zeléseiket. Ogy tűnik, hogy ezeknek a' köröknek nincs túlságos bizalmuk saját, vagyis kapitalista társadalmi rendszerük erejében, e rendszernek abban a képességében, hogy megállja helyét a szocializmussal vívott ver­senyben. A két társadalmi rendszer történelmi küzdelmét nem tudják másképp elképzelni, mint vagy kato­nai összetűzés formájában, vagy leg­alábbis a „hidegháború" formájában. Az Amerikai Egyesült Államok hivata­los képviselőinek az utóbbi időben tett egyes kijelentéseit, többek között Dul­les úr nyilatkozatát a legenyhébb ki­fejezésmód mellett sem lehet másnak minősíteni, mint durva beavatkozásnak belügyeinkbe. Nem kérjük sem Dulles úrtól, sem a Nyugat más vezető té­nyezőitől, hogy a szocializmusnak esetleg propagátoraivá legyenek. Ogy véljük azonban, hogy számukra is érvényesek az Egyesült Nemzetek és az egész civilizált világ által elfoga­(Folytatás a 3 oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom