Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-14 / 195. szám, szombat

Nagy és szép feladaf áll előttünk A Kassai Szovjet Had ereg Gépgyár pártszervezetének taggyűlése MÜLT HÉT DEREKÁN taggyűlést | vetődött és harcolnak a normák rentartott a Kassai Szovjet Hadsereg | dezéséért, igazságos bérezésért és a Gépgyár pártszervezete, amelyen meg- : terv pgyenletes teljesítéséért. Az elvvitatták partunk országos konferen- társak az országos konferencia óta ciájának rendkívül fontos, további ] komolyan foglalkoznak a termelési munkánkat kijelölő határozatait. Már j program pontos meghatározásával, és jóval a taggyűlés megkezdése előtt , az üzemnek új épületekkel való bővíélénk beszélgetéseknek voltunk szem- 1 tésével. De a konferenciának a pártés fültanúi ! nrinka megjavításával kapcsolatos — Nagy és szép feladat ál! rao-.l ' határozatai végrehajtására a taggyűlés gyárunk dolgozói, de elsősoróan a ! nem mozgósított eléggé. kommunisták előtt. A konferencia a mezőgazdaság fejlesztését, ennek gépesítését hazánk boldogulásának, népünk jólétének, a szocializmus építésének fontos láncszemeként jelölte meg, — mondta többek között az egyik idősebb munkás a körülötte ülő fiataloknak. A taggyűlés azonban bizonyos eredményei mellett mégsem töltötte be teljesen feladatát. . Persze ezért nem a beszámolót kell hibáztatni. A pártbizottság beszámolója, amelyet Strosz Ferenc, az üzemi pártszervezet elnöke olvasott fel, általában színvonalas volt, ráirányította a figyelmet a konferencia főkérdéseire, helyesen elemezte ezek alapján az üzem helyzetét és a további tennivalókat. A felszólalók sok megoldásra váró problémával, eleven példával egészítették ki, támasztották alá a beszámoló megállapításait. Az elmondottakból megtudtuk, hogy a pártmunkában és a termelésben egyaránt van bizonyos javulás, ami az első félévi terv teljesítésében tükröződött vissza. De kiderült, hogy ez a fejlődés a kezdet kezdetén tart.. Sok még a nehézség, még nagyobb erőfeszítés szükséges ezek leküzdéséhez. A beszámoló és a vitafelszóialók elmondták, hogy sok helyütt meg nem értést, tehetetlenséget tapasztalnak. így például a normamegállapítók részéről is, akik ahelyett, hogy a műhelyekben, a munkapad mellett a dolgozókkal egyetértésben tudományos normák kidolgozásún fáradoznának, az irodában határozzák meg az egyes alkatrészek megmunkálására szükséges munkaidőt. Természetes az ilyen norma 'gazságtalan bérezésre, nem pedig a dolgozók anyagilag érdekeltté tételére vezet. Márpedig csakis a tudományosan megalapozott normák bevezetésével segíthetik elő a munkatermelékenység fokozását és az igazságos bérezés alkalmazását. A munkabérrendszernek — mutatott rá a beszámoló — egyszerűnek és érthetőnek kell lennie, hogy minden munkás világosan lássa az összefüggést munkája termelékenysége és keresete között. A munka termelékenységének emelése és a bérek növekedése közötti helyes arány biztosításában tehát fontos szerepe van a pontosan megállapított termelési normáknak. Talán annyiból hibáztatnánk a pártbizottságot, hogy a beszámolóban nem nevezte meg azokat, akik felületes munkával elégedetlenséget idéznek elő. A munkások jogosan követelik a normák rendezését, ami a vállalatnak és a dolgozóknak egyaránt érdeke. SOKAT FOGLALKOZTAK a vita során felszólalók, de különösen Kviatkovsky elvtárs, a szocialista munkaversennyel. Bár a dolgozók többsége papiroson „versenyben" áll, a valóságban azonban egy helyben topog a verseny és bizony a nevek is alig váltakoznak a versenytáblán. A műhelyek szakszervezeti bizottságai kevés gondot fordítanak a verseny szervezésére, még kevesebbet törődnek a verseny rendszeres értékelésével. Márpedig, ahol lemondanak arról, hogy a verseny a széles tömegek, az egész kollektíva ügye legyen, ahol néhány emberre, vagy csak „versenyfelelősre" akarják bízni a szocialista munkaversenyt, ott visszafejlődik a tömegek öntevékenysége és bürokrácia, d dolgozók kezdeményezésének elfojtása honosodik meg. Komoly eredménye az üzemi pártszervezet taggyűlésének, hogy mindez több más problémával együtt felAlig beszéltek a felszólalók a részlegszervezetek és pártcsoportok tevékanységérői. Pedig a taggyűlés akkor t Iti be hivatását, ha főleg előre mutat, ha a részvevők nem az elkövetett hibákon rágódnak, nem egyszerűen panaszokat sorolnak fel, hanem arra felelnek, hogyan dolgozzanak ezután. Különösen arról kellett volna többet beszélni, mit kell tenniök a párttagoknak azokon a helyeken, ahová a párt állította őket, mit kell tenniök a részlegszervezeteknek. Már az is hiba volt, hogy a taggyűlésen mindössze csak néhány munkás szólalt fel, aránytalanul többen az adminisztrációból és a gazdasági vezetők közül. Komolyabb hiba azonban, hogy ezek az elvtársak legtöbbször nem úgy beszéltek, mint a pártnak erre vagy arra az üzemrészlegre állított harcosai, hanem mint hivatali, vagy vállalati vezetők. Keveset, vagy semmit sem beszéltek arról, hogy nekik mint párttagoknak mit kell tenniök a munkahelyükön, a konferencia határozatainak valóraváltásáért. Nem derült ki a taggyűlésen, hogyan akarják mozgosítani a pártbizottságok az egész oárttagságot, s általuk a pártonkívülieket is. KÜLÖN MEG KELL EMLÍTENI Bialkő elvtársnak, a szerszámkészítő műhely egyik legjobb marósának felszólalását. Bialko Géza helyesen mutatott rá a népvagyon pazarlásának káros hatására, a dolgozók életszínvonalának emelésére. Abban ls Igaza van, hogy a káderek ide-oda való helyezgetése ne legyen csak a személyzeti osztály főnükének és esetleg a pártszervezet — vagy az üzemi bizottság főnökének ügye. Sok esetben a műhely dolgozói véleményének meghallgatása bizonyára elősegítené olyan döntések hozását, amelyek tényleg a vállalat munkamenetének javulását és a jó kollektíva megteremtését szolgálnák. Tehát, amikor élő emberekről, — szaktudásukról, társaikat segítő készségükből — van szó, az emberek megismerésében necsak az írásos anyag tanulmányozása döntsön, hanem az ember megismerése és annak a kollektívának a véleménye, amelyben az illető dolgozik. Bialko elvtárs felszólalásában munkatársai egészségének védelmével is foglalkozott. A szerszámkészítő üzemrészlegen az üzemi orvos a dolgozók egészségének védelmében betiltotta az ottani víz fogyasztását, így az üzemrészleg dolgozói ivóvíz nélkül maradtak. Hiába fordultak az illetékesekhez intézkedés végett, napokig süket fülekre találtak. (Meg kell jegyezni, hogy a taggyűlésen elhangzott bírálat után, másnap már teával látták el az üzemrészleg dolgozóit.) Végül felszólalásában külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Tehát Bialko elvtárs tömören, anélkül, hogy előzőleg jegyzeteket készített volna, őszintén feltárta azokat a fogyatékosságokat, amelyek elégedetlenséget szülnek a munkások között és fékezik a munkaidő minden percének kihasználását. A taggyűlés úgy határozott, hogy Bialko elvtárs felszólalásával f^lalkozzon még külön a pártbizotts™ is. Ez eddig rendben is volna. De másnap reggel az üzemi pártszervezet helyiségében több elvtárs Bialkot ellenségnek nyilvánította, mert szerintük a taggyűlésen éles bírálatával, helytelen politikai beállításával visszaélt a pártdemokráciával. Ez arra késztetett, hogy Bialko elvtársat felkrt-essem munkahelyén. Beszélgetésünk során megállapítottuk, hogy Bialko elvtársnak vannak téves nézetei és egy jó ocoo Július Suta. a lovinobán.vai magne-< zit üzem laboratóriumának doiguzója sikeresen próbálta ki a magne_.ttég!a ovártásának megjavítására irányuló iavai'atát. A vegyileo kötött • hrommagnezittéglák gyártására előkészített masszába a veqyszereket oldatok helyett szemc6és homok alakjában adia hozzá. Az összekevert m.isszába utólaa ad vizet. Ily módon megszünteti az eddigi .hosszadalmas és költséqes feloldó folyamatot, mely nagy hóenerqiát igényel és egészségre ártalmas qőzüket fejleszt. Ezen a héten kezdték meg újításának felhasználását a gyártásban. Az úi termelési eljárással két munkaerőt és nagymennyiségű 6zenet takarítanak meg, emellett a téglagvártás az eddigi minőség betartása mellett jelentékenyen leegyszerűsíthető. Új rekord a szénkutatásban A „Craelius 1200" jelzésű csehszlovák fúrószerkezet prototlpusú, melyet az Osztravai Sfcénkutatási nemzeti vállalat kísérleti telepén próbáltak ki, mind meggyőzőbben bebizonyítja előnyeit. Kedden, július 10-én az Evžen Sobotik előmunkás vezette fúróbrigád « 92. számú fúrásnál új rekordot ért adag bizalmatlanság is tapasztalható nála. De meggyőződtem arról is, hogy szereti a pártot, a szocializmusnak híve, mint marós derekasan kiveszi részét a munkából, gépének jó kihasználásával havonta 2000 korona keresetet is elér, tehát meg van elégedve és bírálatában nincs rosszindulat. Az, amit elmondott, a pártbizottság beszámolója szerint is megoldásra vár. Például jobb gazdasági eredmények biztosítása, az agitációs munka megjavítása stb. Hasonlóan vélekednek Bialko elvtársról Čaja és Šipos elvtársak, a városi és a kerületi pártbizottság dolgozói is, akik résztvettek a taggyűlésen. A PÄHTDEMOKRÄCIA LENINI ELVÉNEK érvényesítése megköveteli, hogy megszívleljék és megvalósítsák mindazt a hasznos dolgot, amit a tagok javasolnak. Legyen tehát a pártszervezet fő feladata a határozatok valőraváltásával megszüntetni azt a káros nézetet, amit elég sok munkástól hallottunk, hogy „hiába beszélünk úgy sincs foganatja". Üdvözölni kell, hogy az elvtársak bátran bírálnak, azonban tanítsuk meg ókét a bíráló szó helyes használatára és arra is, hogy ne legyenek kevésbé bátrak, ha saját mulasztásaikat kell feltárriiok. Az őszinte önkritika ugyanolyan erős fegyver munkánk megjavításához, mint a felfelé irányuló bírálat. Beismerni hibáinkat: ez a komoly változtatniakarás, a feladatok, a határozatok teljesítésének alapja. Erdősi Ede. HÍREK az aratásról Noha Kelet-Szlovákia járásaiban elég gyakori az esőzés, mégis egyre több községben kezdték meg az aratást. Az elmúlt hét folyamán, valamint e hét kezdetén közel 300 hektár repcét, őszi árpát, és rozsot arattak le. Múlt szembattól i kombájn csépel repcét a szövetkezetekben. A oodrogszerdahelyl, szentesi és géresi szövetkezetekben folyik a rozs aratása. Az állami birtokok gazdaságaiban is kezdetét vette a rozsaratás. * * * A töketerebesi járás déli községeiben is kezdetét vette az aratás. A Slovenské Nové Mesto-i, csörgői, kisújlaki. zemplénharancsi szövetkezetekben mintegy 18 önkötözö aratógép kezdte meg a rozs aratását. A szepsi járásban elsőnek a tornai szövetkezetben kezdték meg az aratást. Az első 4 hektár búzát már szombaton learatták. E héten a GTÄról 10 önkötözö aratógép kezdte meg a rozs és búza aratását a perényi, áji, vendégi és tornaújfalui szövetkezetekben. * * * A kassai járásban még nem lehetett az aratást megkezdeni, de a GTÁ-k és szövetkezetek teljes felkészültséggel állnak. A színai szövetkezetben már próbaaratást végeztek s a tagok megelégedésére kifogástalanul működnek a kombájnok. Ha az Idő kedvező, úgy hét végén a kassai járásban is kezdetét veszi az aratás. (k. i.) éé*4ü Egy új szövetkezetről r lérkezett az aratás és a cséplés ideje is. Gyors tempóban halad a munka a határban. Ez a pár hét fogja eldönteni, vájjon jól gazdálkodtak-e a szövetkezeti tagok egész éven át. Most beteljesedik az a köz-nondás, hogy ki mint vet, úgy arat. Ha a földnek megadják azt, ami megilleti, ha kellőképpen megművelik, megtrágyázzák és a vetőmag is jó, akkor a termésnek is jónak kell lennie. Most már csak arra kell törekedni, hogy időjében védett helyre kerüljön a gaLearatták az őszi árpát A nagykaposi szövetkezetben július ll-én befejezték az őszi árpa aratását. A nyolc hektáros dűlőben nagyon szépen sikerült a kombájnnal való aratás s alig másfél nap alatt minden veszteség nélkül arattak le. A tagok megelégedéssel beszélnek az ez évi első termés betakarításáról. Noha az időjárás az árpa fejlődésénél és beérésénél nem volt a legkedvezőbb, munkájuknak mégis megvan a gyümölcse, mivel egy hektárról 19 mázsás hozamot értek el. Ez a hozam a nagykaposi járásban elég szép eredmény. A JÖVŐ ÉV SIKERÉÉRT A múltban a csatai EFSZ nem volt a legjobb. Ennek nagyrészt az is volt az oka, hogy a termelési munkatervet nem jól dolgozták ki. A szövetkezet vezetősége azért elhatározta, hogy az idén nagyobb gondot fog fordítani a munkaterv kidolgozására s szakszerű alkalmazására, azért alaposan megtárgyalta az 1956. évre szóló termelési terv összeállításakor az eaves iránymutatókat. Az idén gazdálkodásuk sokkal jobban sikerült. Már március elején elvetették a borsót s most látják, hogy mennyire kifizetődött annak vetése, mert 32.000 Kös-t kaptak érte. A borsó szára pedig az állatok takarmányául szolgál. A korai burgonyájuk is jól sikerült s beadását már teljesítették. A juhtenyésztésből is nagy hasznuk volt H szövetkezeti tagoknak. A beadott gyapjúért 47 000 Kfs-t kaptak. A csatai EFSZ most arra törekszik, hogy a járásban az elsők közé küzdj* föl magát, azért mindent megtesz azért, hogv az !957-«s évben uazdálkodásuk még jobban sikerüljön. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy az aratási munkálatokat a tervezett határidőnél 3 nappal hamarabb végzik el. . (Levelezőnktől) bona s hogy minél kevesebb legyen a szem veszteség. A gazdasági gépek kihasználása sok segítséget nyújt a dolgozóknak s így módjukban van az aratási és cséplési munkálatokat gyorsított ütemben el-ľ végezni. Az idei termés várakozáson felüli. Zselíz és Léva között, különösen a Nagysalld és Várad közti határban hatalmas gyommentes érett búzatáblák várják az aratást, s bő termlést Ígérnek. Szépen fejlődik a kukorica is a zselízi határban, de jól is van gondozva. A magángazdálkodók földjein szintén szép termés mutatkozik. Ők ís iparkodtak s szorgalmas munkájuknak meg van az eredménye. A gondos gazda igyekszik termését mielőbb biztonságba helyezni s nem fog megfeledkezni elsősorban a kötelező beadásról sem. K/1

e9 kell emlékeznünk egy újon' ' nan alakított EFSZ-röl a zselízi járásban levő Lontó községéről. Ez évben alakult 23 taggal, akik nagyrészt kis- és középgazdák. A 111. típusú EFSZ szerényen kezdte meg működését, 114 hektárral és a tagok 14 tehenével és 47 sertésével. Örömmel kell megállapítanunk, hogy az első nehézségeket hamarosan leküzdötték, o tavaszi munkálatok második szakaszát az agrotechnikai határidőn belül elvégezték, gyönyörű répájuk, takarmányuk és kukoricájuk van. Az állatállomány kibővítése céljából új istállót építettek. Az aratásra jól fel készültek, ami nagyrészt Babiák József elnök körültekintő irányításának köszönhető. Nagy élmény lesz a lontöiaknak az első közös aratás, ami jónak ígérkezik. LEEGYSZERŰSÍTI

K a magnezittégla gyártását el: 1108 méter , mélyre fúrt és ezzel túlhaladta a szerkezettel elért eddigi legnagyobb teljesítményt, melyet Idén tavasszal Fojtik előmunkás csapatja ért el 1107.7 méteres mélységgel. A Sobotik-csoport a Ján Šverma Nagybánya szénmezőin végzett kísérleti fúrását tovább folytatja. Az idén is elsők akarnak lenni 208 gép arat a somorjai járásban Aki egyszer megkóstolta a dicsőség italát, nehezen szokik le róla. Somorja járás szövetkezetei is, — amelyek tavaly elsőnek teljesítették a ga onabeadást, — ez idén is meg akarják ismételni múlt évi sikerüket. Ez az oka annak , hogy a járás 40 szövetkeze- . te soha még ilyen felkészültséggel nem indult nski a nagy kenyércsatának. 126 kombájn és ľ2 kévekötő-aratógép aratja idén az a-unyos fejű acélosszemű gabonát, 63 szlovákiai, 63 csehországi kombájnvezető, 74 hazai és 8 csehországi önkötözös ifjú harcol hajnaltól késő éjszakáig, fľbgy minél előbb a raktárokba kerüljön a nép kenyerét b'zto.iító drága gabona. S ezer meg ezer kérgestenyerű dolgozó lesi egész évi munkája jól megérdemelt eredményeit. Már július eiső napjaiban megkezdték aratásukat a somorjai járási szövetkezeti parasztok. Az őszi re-jcét négy nap alatt aratták le, azonnal ki is csépelték a szemet, s nem csak a gyors munka, de eredménye is a legnagyobb megelégedést váltotta ki a szövetkezetekben. A tavalyi 10 mázsás átlagos terméssel szemben, ez idén 14—15 mázsa átlagos hozamot jövedelmezett a szorgalmas munka, s bebizonyította hogy nem csak a föld minősége, s nem a szerencse határozza meg a termési eredményeket, hanem igenis az igyekezet, a hozzáértés, a határidők legpo-.tosabb betartása. Igy például Szarván — ahol mindig nagyon törődnek a földdel — 22 mázsa repcét csépeltek ki egy-egy hektárnyi föld terméséből, — Csallóközcsütörtökön pedig — amelynek dolgozói hanyag munkájukról voltak híresek, — úgy megembereljék magukat az előkészítő munkálatokban —, hogy 14—15 mázsás átlagtermést kaptak a tavalyi 8 mázsással szemben. Az őszi árpa aratását és cséplését szintén elvégezték már a somorjai járási szövetkezeti parasztok. Itt már nagyobb részt kombájnok végezték az aratást, július ó-ára kopaszok is lettek az árpaföldek, s olyan szép termést arattak, hogy nagyrészét sörárpának lehet majd felhasználni. Az átlagos termérhozam itt is ióval felülmúlta a múlt évit, — 20 mázsán felül csépeltek hektáronként, — ám Szarván ebből is csúcseredményt állított be a jó munka. Harminckét mázsa árpát csépeltek ki egy-egy hektárnyi föld terméséből, ilyen bőséget b'ztosított a jó talajmegművelés, a bőséges trágyázás, s a vetés időpontjának pontos betartása. Ugyancsak érdemes megemlíteni a csallóközcsütörtökiek javulófélben levő földgondozását is, amellyel tavalyi 11 mázsás hektárhozamukat fel. 18 mázsás átlagra emelték Persze az igazi „kenyércsata" még csak e héten kezdődött el a somorjai járási szövetkezeti földeken is. F hét közepén mindenütt megjelentek a lomha testű aratógépek, a fürge önkötözők, cseh, szlovák, magyar vezényszavak pattognak az öles gabonatáblákban, s ezer meg ezer barnára sült izmos kar öleli a gyönyörű aranyfejű gabonát. Elsőnek Olgyán és Csenkén kezdték meg az év legörömtelibb munkáját, 85, illetve 65 százalékra tarlókká kopaszodtak már e két helyen a gabonaerdők, s aranyszínű szőnyegekként szárad már a betonon a kicsépelt, drága kenyérnek való. Itt is, mint a járás minden falvában, nappal aratnak, éjszaka tisztitnak, nincs gyermek, lány vagy férfi, aki ne venne részt ebben " legszebb paraszti munkában, s nincs tekintet, amelyből a? önös érdeken kívül ne ragyogna ki a nagy verseny nagy közös hevülete is. — Ne csak jókor, ne csak ideiében takarítsuk be magtárainkba a jövő kenyerét, hanem biztosítsuk elsősorban a városok, egész népünk kenyerét is, — ez villog a somorjaiak szemében, — elsőnek akarják leróni államuk iránti kötelezettségüket. Jó munkát, sok sikert kívánunk, somorjaiak! (n. j.)