Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-31 / 212. szám, kedd

» j • A nemzetközi Szuezi-csatorna Társaság áGiamosításáróI szóló törvény szövege Megkezdődtek a szovjet-japán tárgyalások A japán küldöttség Moszkvában Moszkva, július 29. (TASZSZ) — A Szovjetunió és Japán viszonyának rendezéséről folytatandó tárgyalásokra július 29-re virradó éjjel repülőgépen Stockholmból Moszkvába érkezett a japán küldöttség. A tárgyalásokat, amelyeket a japán fél kérésére az idén tavasszal félbeszakítottak, a megállapodás értelmében július 31-ig kell újból megkezdeni. Sigemicu, a japán küldöttség vezetője a repülőtéren a mikrofon előtt kijelentette: — Mostani tárgyalásaimnak az a célja, hogy ovoraan véget érjen az a természetellenes hadiállapot, amely a háború befejezése óta már több mint 10 éve tart, és hogy megtaláljuk a szovjet-japán viszony ^rendezésének útját. A Japán és a Szovjetunió közötti tartós, békés viszony megteremtése a két ország államférfiainak kötelessége. Ogy vélem, olyan megoldást kell találnunk, amely mindkét felet kielégíti és egyúttal nem hagyja meg a jövendő kapcsolatokat megmérgező rossz gyökerét. Éppen ezért szándékozom a szovjet kormány felelős képviselőivel nyílt eszmecserét folytatni és kedvező eredményt elérni. AusztriáKommunista Pártja Központi Bizottsága a munkásosztály egységéért 1. sz. törvénycikk A Nemzetközi Szuezi-csatorna Társaságot állandósítjuk. Minden vanvonát, jogait és követelését-az állam veszi át, A társaság igazgatósága által eddig megbízott valamennyi igazgató szervet és bizottságot feloszlatjuk. A részvényesek és az alaprészvények tulajdonosainak kártalanítását a párizsi tőzsde záró árfolyamai alapján állapítjuk meg, a törvény életbelépése előtti utolsó nap árfolyama szerint. Ezt a kártalanítást kiutaljuk, mihelyt.az állam átveszi az államosított társaság teljes vagyonát.'' 2. sz. A Szuezi-csatorna tranzito szolgálatának irányítását olyan független szervre bízzuk', amely jogi személy lesz és a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe fog tartozni. A köztársaság elnöke dekrétummal állapítja meq e szerv összetételét és tagjainak fizetését. Ezt a szervet a közszolgálat igazgatására a szükséges hataskörrel ruházzuk fel és nem lesz ráutalva a kormány rendeleteire és intézkedéseire, Anélkül, hogy korlátoznánk a bíróság ama jogát, hogy a társaság mérlegét ellenőrizze, e szervnek önálló költségvetése lesz, amelyet a kereskedelmi vállalatokban érvényes elvek alapján állapítunk meg. A költségvetési év július 1-vel kezdődik és június végével végződik. A költségvetést és a mérleget a köztársasági elnök dekrétuma alapján hagyják jóvá. Az első költségvetési év azzal a pappal kezdődik, amikor ez a törvény életbelép és 1957 június végével végződik. E szervnek hatalmában lesz egy vagy több tagját megbízni határozataink végrehajtásával és a feladatok teljesítésével. E szervnek hatáskörében áll tagjai sorából vagy más személyek I bevonásával technikai bizottságokat létesíteni tanulmányi vagy kutató célzattal. A bíróság és más kormányszervek előtt és harmadik személlyel szemben a szervet annak elnöke képviseli. 3. sz. Az államosított társaság vagyonát mind az Egyiptomi Köztársaságban, mind a külföldön zároljuk. Megtiltjuk valamennyi banknak, szervezetnek és személynek, hogy bármiféleképpen rendelkezzék ezzel a vagyonnal és bármilyen összeget kifizessen, vagy folyósítson a második törvénycikkben foglalt szerv határozata nélkül. 4. sz. A szerv átveszi az államosított társaság összes eddigi hivatalnokait, funkcionáriusait és munkásait, akik kötelesek munkájukat tovább végezni. Megtiltjuk, hogy helyüket bármilyen okból elhagyják a második törvénycikkben foglalt szerv előzetes beleegyezése nélkül. I 5. sz. A harmadik törvénycikkely határozatainak bárminemű megszegését szabadságvesztéssel és pénzbírsággal büntetjük az okozott kár teljes értékének háromszoros összegében. * A negyedik törvénycikkely bárminemű megszegését a fizetésre, nyugdíjra vagy kárpótlásra való jogok elvesztésén kívül fogházbüntetéssel sújtjuk. 6. sz. Ezt a dekrétumot közzétesszük a hivatalos lapban és a közlés napjával törvényerőre emelkedik. A kereskedelmi miniszter e dekrétum életbeléptetésére megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezt a dekrétumot állami pecséttel láttuk el és-törvényereje van. A törvényt 1956. július 26-án tették közzé az egyiptomi kormány hivatalos lapjában és ezzel a nappal érvénybe lépett. Franciaország ellenőrzés alá vette az egyiptomi számlákat Párizs, (ČTK) — A párizsi hivatalos közlöny július 29-én közzétette a francia kormány határozatát, melynek alapján a franciaországi-egyiptomi számlákat kormányellenőrzés alá veszik. A jövőben a Franciaországban levő egyiptomi folyószámlákkal való összes műveletek a francia kormány engedélyéhez vannak kötve. Hasonló „visszavágó intézkedéseket" tett röviddel ezelőtt Nagy-Britannia kormánya is, melyekkel a Szuezi-csatorna Társaság államosítását akarják megtorolni. az arab kelet örül „Nasszer elnök nyilatkozata a Szuezi-csatorna Társaság államosításáról bátor és határozott lépés, amelynek teljes sikert kívánunk. Ez a lépés Egyiptom érdekeinek biztosítására irányul és jellege szerint Egyiptomnak, mint független és szuverén államnak belügye. íftért nem értem, mi az oka annak a kavarodásnak, amelyet egyes nyugati országok idéznek elő Egyiptom körül," Az Ar-Raid című lap ,,A' Szuezicsatornát visszaadták a népnek" című cikkében üdvözli az egyiptomi kormány határozatát. A Szuezi-csatorna Társaság államosítása — írja a lap — azt jelenti, hogy az arab kelet már nem akar mások fejőstehene lenni. Szilárdan elhatározta, hogy az egyenlőség és kölcsönös előnyök elvén alapuló gazdasági politikát folytat. Az arab kelet természeti gazdaságát az arab nemzetek és nem a külföldi monopóliumok érdekében kell kihasználni. Minden szuverén államnak joga van az államosításra A New Times of Birma a Szuezicsatorna Társaság államosításával kapcsolatban ezt írja: Egyiptom elnöke határozatával nagy népszerűségre tett szert. A kairói hatóságoknak teljes joguk van kisajátítani olyan vállalatot, amely területükön működik. A Ne./ Light of Birma szerkesztőségi cikkében írja: „El kell ismernünk, hogy minden szuverén államnak joga van államosítani. Tekintettel erre az elvre, nincs okunk bírálni a csatorna államosítását". Egyiptomi cáfolat Kairó, (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Kairóban július 29-én hivatalosan megcáfolták azokat a híreket, amelyek szerint állítólag az egyiptomi kormány emelni szándékozik a Szuezi-csatornán való áthajózás illetékét. * * * Kairóban bejelentették, hogy a Szuezi-csatorna Társaság igazgatóságának székhelyét, amely eddig Párizsban volt, j július 29-től Kairóba helyezték. Indonézia a külföldi koncessziók államosítása mellett New York, július 28. (ČTK) — Dzsakartai hír szerint dr. Vílopo volt miniszterelnök az Indonéz Nemzeti Párt kongresszusának július 28-i ülésén kijelentette hogy Indonézia gazdasági élete csakis akkor szilárdulhat meg, ha megszüntetik ,az ültetvénykoncessziók jogát, amelyek külföldiek kezében vannak. Dr. Vilopo rámutatott arra, hogy a külföldiek tulajdonát képező ültetvények Indonéziában mintegy 2 025 000 hektárt tesznek ki és azt javasolta, hogy ezeket az ültetvényeket államosítsák. Bécs, (ČTK). — Az Oesterreichische Volksstimme közölte Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának „A munkásosztály egységéről" hozott határozatát. A határozat megállapítja, hogy az osztrák munkásmozgalom előtt fontos feladatok állanak: védelmezni a munkásosztály és az egész dolgozó akosság közvetlen érdekeit, megvédeni Ausztria semlegességét, teljesen támogatni az együttélés politikáját, harcolni a remzetközi feszültség enyhüléséért és a leszerelésért, fejleszteni a szomszédos népekkel való barátságot. A határozat hangsúlyozza, hogy e feladatok megvalósításához nélkülözhetetlenül szükséges a munkásosztály egysége, A határozat továbbá rámutat, hogy az osztrák .munkásosztály teljes egységét nem lehet addig elérni, míg a szocialisták és a kommunisták a bel- és a külpolitika különféle legfontosabb kérdéseiben egymás ellen lépnek fel. ' munkásosztály egyesítésének első lépése a dolgozók mindennapos gazdasági érdekeiért vívott közös harc. nyugati nagyhatalmak dühöngnek Abdullah Halil s Egymáshoz való viszonyunkat külföldi beavatkozás nélkül kell rendeznünk A szudáni lapok közlik Abdullah Halil szudáni miniszterelnök kijelentését Egyiptom ama határozatával kapcsolatban, hogy államosították a Szuezi-csatorna Társaságot, „ez a lépés megfelel Egyiptom nemzeti érdekeinek." Szudán miniszterelnöke megemlékezett Nasszer elnök nyilatkozatáról az egyiptomi és szudáni tanácskozásokat illetőleg a Nílus vizének elosztása ügyében és hangsúlyozta: „Egyetértünk Naszszer elnökkel, hogy egyáltalán nem indokolt idegen állam 'CSj beavatkozása ac Egyiptom—Szudán közötti tárgyalásokba a Nílus vizének elosztása \ kérdésében, mert ez az ügy csak a két t országot érinti.' Egymáshoz való viszonyunkat külföldi beavatkozás nélkül kell rendeznünk. A görögöknek Egyiptomhoz hasonló álláspontra kell helyezkedniök a nyugati hatalmakkal szemben 'Az athéni lapok élénken foglalkoznak Egyiptomnak a Szuezi-csatorna Társaság államosításáról szóló határozatával. A Kathimerini című lap azt Írja: Sok görög úgy véli, hogy a görögöknek Egyiptomhoz hasonló álláspontra kell helyezkedniök a nyugati hatalmakkal szemben. Az Ethnikos Kyryx című lap véleménye szerint az egyiptomi határozat csapást mért a megfélemlítés politikájára. Az Afgi című lap az egyiptomi kormány lépését a független politika mintaképének minősíti. Az Ethnos azt írja: „Nasszer határozata kedvező hatást gyakorolt a görög közéletre". Amennyiben Nagy-Britannia, az USA és Franciaország mozgalmat akar indítani Nasszer ellen — hangsúlyozza a lap, — Görögországnak nincs szándékában példájukat követni. Görögország helytelennek tartja a Nyugat elnyomó politikáját az arab országokkal és különösen Egyiptommal szemben. A csatorna államosítása az az út, amelyet az arab államok követni fognak Egyiptomnak a Szuezi-csatorna Társaság államosítására vonatkozó határozata a legszélesebb körű támogatással találkozott a libanoni hivatalos államférfiaknál, és a közéletben, Huszszeln el-Uemi, a libanoni politikai pártok és szervezetek nemzeti konferenciájának elnöke, volt libanoni miniszterelnök Nasszer elnökhöz üdvözlő táviratot intézett. A távirat a többi között rámutat arra, hogy a csatorna államosítása az az út, amelyet a forrásaik és természeti kincseik felszabadításáért küzdő arab államoknak követniük kell. Aid Oszejran, a libanoni parlament elnöke kijelentette, hogy az egyiptomi kormány határozata a hazának az imperializmus alól yaló felszabadítására irányul. Ami en^n illet, mint arab polgár és politil® üdvözlöm ezt az intézkedést és a^asonló további lépéseket, amelyeket Egyiptom, vagy más állam foganatosít. A Szuezi-csatorna államosítása nagyszerű buzdítás mindenkinek, aki az imperializmus ellen küzd A pekingi Kvanmlnzs

lr

iao szerkesztőségi cikkében hangsúlyozza, hogy a Szuezi-csatorna államosítása nagyszerű búzdítás mindenki számára, aki az imperializmus ellen küzd A kínai nép teljes szívéből támogatja az egyiptomi nép rendkívül fontos döntését a Szuezi-csatorna államosításáról — írja a .lap. Kell, hogy ez a vlziút az egyiptomi népet és érdekeit szolgálja. Az a helyes és határozott akció, amelyet Egyiptom a nemzetközi Szuezi-csatorna Társasággal szemben kezdeményezett, teljes mértékben megfelel Bandung szellemének. Ez az akció minden bizonnyal teljes megértésre talál minden, a gyarmatosítás ellen fellépő nemzetnél. A Szuezi-csatornát visszaadták a népnek Ben Halim, < Líbia miniszterelnöke az egyiptomi kormány határozatával kapcsolatban a „Tabalrusz Al — Gharb" lap szerkesztőjével folytatott beszélgetésében kijelentette: OHenhauer sikra szállt Bonn fegyverkezési politikája ellen Lüneburg, július 30. (ČTK) — Erlch OHenhauer. a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke július 28-ikt lüneburgi beszédében kijelentette, hogy „a nemzetközi feszültség enyhülését csakis általános leszereléssel lehet biztosítani". Helytelenítette a szövetségi kormány politikáját. „Ha Adenauer nem hajlandó más politikát folytatni, akkor ideje — mondotta Ollehauer —, hogy helyét más politikusnak adja át". A Szociáldemokrata párt elnöke ismételten tolmácsolta pártja elutasító álláspontját az általános hadkötelezettség bevezetésének kérdésében a Német Szövetségi Köztársaságban. Kijelentette, hogy a Szociáldemokrata párt Képviselői a parlament következő ülésén mindent megtesznek e törvény visszavonásáért. OHenhauer beszédének további részében ismertette pártja azon követelését, hogy biztonsági rendszert teremtsenek Európa valamennyi népe száméra. Rár mutatott arra a veszedelemre, hogy a Szövetségi Köztársaságban az atomerőt hadi célokra használják fel. Követelte ezért, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban az atomenergia felhasználását ne bízzák a nagyiparosok korlátlan rendelkezésére, hanem s nyilvánosság ellenőrzésére. Londonban megkezdődtek a három nyugati nagyhatalom megbeszélései a Szuezi-csatorna kérdéséről London, (ČTK) — Amint a Reuter jelenti, július 29-én délután Londonban összeültek a három nyugati nagyhatalom képviselői, akiket nagy hamarjában hívtak egybe a Szuezi-csatorna Társaságnak az egyiptomi kormány által való államosítása közzététele után. A tárgyalásokon részt vett Sellwyn Lloyd brit külügyminiszter, Chrisitian Pineau, francia külügyminiszter és Róbert Murphi, az USA külügyi államtitkárának helyettese. A hír- j b«|l nyilvánvaló, hogy azokról a szankciókról tárgyalnak, amelyekkel Egyiptomot állásfoglalása megváltoztatására akarják kényszeríteni. Az esti órákban Londonban megkezdődtek a brit—francia—amerikai tárgyalások, melyeken részt vesz Sellwyn Lloyd brit külügyminiszter, Chrisztian Pineau franoia külügyminiszter és Róbert Murphy, az USA külügyi államtitkárának helyettese. A sajtó jelentésekből kitűnik, hogy a. megbeszélések fő tárgyát azok az intézkedések képezik, amelyekkel az egyiptomi kormányra és közvéleményre nyomást akarnak gyakorolni a Szuezi csatorna-Társaság államosításával kapcsolatban. Ügy vélik, h gy a megbeszélések folyamán tárgyalásra kerül az északafrikai és a távol-keleti helyzet, valamint a leszerelés, a nemzetközi kereskedelem problémái és néhány más kérdés is. A vasárnapi ülés után a nagyhatalmak meghatalmazottja kijelentette, hogy a három állam képviselőinek azonos a nézete „a helyzet komolyságát illetőleg" és egyformán azt a nézetet vallják, hogy meg kell őrizni a csatorna nemzetközi víziútként való alkalmazásának lehetőségét valamennyi tengermenti állam számára az 1888, évi konvenció feltételeinek megfelelően. Mint ismeretes, az egyiptomi kormány már kijelentette, hogy az államosítás a Szuezi -.satornán való átkelést semmiképpen sem zavarja. A meghatalmazott továbbá kijelentene, hogy megbeszélések folyamán megtárgyalták a probléma valamennyi szempontját, — a katonai, gazdasági, pénzügyi és jogi szempontokat. A MOSZKVAI TANÄCS rendelkezése értelmében a gépkocsik a Szovjetunió fővárosában augusztus 1-től figyelmeztető jelzés nélkül fognak közlekedni. (ČTK) Libanon elutasította az USA tiltakozását Párizs, (ČTK). — A Francé Presse hírügynökség bejrúti tudósítójának jelentése szerint Szaeb Szalam libanoni éllamminiszter elutasította azt a tiltakozó jegyzéket, amelyet az .USA a libanoni kormányhoz intézett azzal kapcsolatban, hogy Libanon jövedelmi adót vetett kJ a Trans-Arabian Pipeline társaságra. Többek közt az államminiszter kijelentette, hogy „Libanon sohasem enged semmilyen nyomásnak, vagy külföldi beavatkozásnak, mert Libanon szuverenitásával összefüggő nemzeti méltóságának és jogai védelmének kérdéséről van szó". Nehru nyilatkozata Koreáról Delhi, július 30. (ČTK) —Az Oj Kína sajtóiroda közlése szerint Krisna Menőn India tárcanélküli minisztere az indiai parlament július 27-iki ülésén folytatott vita során kijelentette, hogy Korea egyesítésének kérdését nem szabad a végsőkig halasztani. Nehru, India miniszterelnöke összefoglalta Korea fejlődését ez év márciusától és hangsúlyozta, hogy a koreai-kínai fél egyetértett az inspekciós csoportok ideiglenes visszavonásával a leszerelési övezetbe azzal a feltétellel, hogy ez az ideiglenes visszavonás nem jelenti a nemzetközi felügyelő bizottság statútumának megváltoztatását mindaddig, amíg a fegyverszüneti bizottságban nem jön létre a kétoldali kölcsönös egyezmény. Az ENSZ haderőinek parancsnoksága azonban ezeket a feltételeket nem fogadta el —< mondotta Nehru. Az iráni áradások súlyos következményei Teherán. (ČTK) — A -TASZSZ jelentése szerint Aliam belügyminiszter, az iráni szenátus ülésén beszámolt az árvízsújtotta területeken tett látogatásáról. Az áradások következményei, amint a belügyminiszter mondotta, sokkal rosszabbak, mint ahogy feltételezték. Egyes területeken egész községek tűntek el a föld színéről, lakosságuk elpusztult. Eddigi tájékoztatások szerint 1800 méter öntözőcsatorna semmisült meg, és a becslések szerint a károk helyrehozására mintegy 500 millió reálra lesz szükség. OJ SZO 1956. július 3L