Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-31 / 212. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. július 31, kedd 30 íUIér IX. évfolyam, 212. szám. r Éberen őrizzük és tartsuk be a lenini normákat 1 Pártunk mind nagyobb súlyt fektet a lenini alapelvek rendít­hetetlen betartására, a pártszer­vek és szervezetek mindennapos tevékenységében, az összes párt­tagok gyakorlati munkájában. Ez természetes, hiszen a múlt ta­pasztalatai nyomatékosan megmu­tatták, hogy a Lenin által kidol­gozott alapelvek legkisebb meg­sértése is mennyire káros, meny­nyire felaprózza az erőket és vé­gül a kishitűség és bizalmatlan­ság légkörét alakítja ki, megren­díti a párt sorainak szoros össze­forrottságát és harcosságát, meg­gyengítí a párt kapcsolatát a dol­gozók tömegeivel. Ezzel aláássa a munkásosztály pártjának alapjait. És ez akarva-akaratlanul nem eredményezhet egyebet követ­kezményeiben, mint hogy hal­mozódnak a nehézségek, nehezeb­ben küzdjük le a fogyatékosságo­kat, meglassul a szocializmus és kommunizmus végső céljához ve­zető út. Az elmúlt években éppen ilyen jelenségeknek voltunk tanúi. Ilyenkor, bár a párt vonala tel­jesen helyes volt és annak elle­nére, hogy a Központi Bizottság által elfogadott határozatok he­lyesek voltak, egyes helyeken az elért eredmények távolról sem feleltek meg erőinknek és lehető­ségeinknek. A javulás útja csak egy lehet: alapvető fordulatot kell elérni a pártmunka egész terjedelmében és teljes mértékben érvényesíteni kell a lenini alapelveket. Világo­san beszélnek erről az országos konferencia határozatai. És a kommunisták e szavakat szív­ügyüknek tekintik. A SZKP XX. kongresszusa és az országos kon­ferencia óta már sok minden megjavult. Egész pártunk nagy lépést tett előre az új feladatok .teljesítéséért folytatott harcban. Nem hiányzik tehát sem az eltökéltség, sem a kedv a teremtő munkához. Egyes párttagok azon­ban még mindig nem látnak min­denben világosan. Ezt kérdezik: „Megőrizni a lenini alapelveket? Ez irányítsa munkánkat? igen, De mit jelent mindez?" Alapjában véve nincs szó sem többről, sem kevesebbről, mint arról, hogy minden kommunista megőrizze a párt alapszabályzatá­ban lerögzített alapelveket. Összes­ségükben éppen ezek tartalmazzák és fejezik ki a lenini munka alap­elveit. A Rudé Právo hosszú, sokolda­•ks levelet kapott. A levelet Šú­cha elvtárs a rokycani járási párt­bizottság volt vezető titkára írja. A levél tartalma röviden össze­foglalva annyit jelent: „Nem ér­tek egyet!" Nem ért egyet azzal, hogy a múlt év végén megfosz­tották funkciójától és figyelmez­tetésként megintést kapott. Miért került erre sor? Az okokat így le­hetne jellemezni: A lenini normák komoly megsértéséért, ami végül áldatlanul nyilvánult meg az egész járás lemaradásában. A járás minden tekintetben hátramaradt mind a pártmunká­ban, mind a gazdasági szakaszok feladatainak teljesítésében. Ez annak a helyzetnek volt a követ­kezménye, hogy megsértették a kollektív döntés, a demokratikus centralizmus alapelveit, hogy nem helyesen éltek, sőt visszaéltek a bírálattal. Šúcha elvtárs azonban ezt — úgy látszik — még mindig nem értette meg teljesen. Nem értette meg a lenini normák szi­gorú betartásának mérhetetlen jelentőségét, — ami minden párt­tag munkájára egyaránt kötelező. A fenti levele is erről tanúskodik. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a jövőben a pártszervek és szervezetek mindennapi tevékeny­ségében már seholsem kerül sor bizonyos hibákra. Csupán az nem csinál hibát, aki semmit •sem csi­nál. Döntő azonban az, hogy az elvtársak időben tudatosítsák hiányosságaikat és javulásra tö­rekedjenek. Ez pedig csupán ak­kor lehetséges, ha a pártszerveze­tek és az összes kommunisták az egész pártmunkában éberen őrzik és betartják a lenini alapelveket. Komoly lenini alapelv a mun­ka kollektivitása. A kollektíva közös bölcsesége zálbga annak, hogy a döntésnél nem kerül sor súlyosabb tévedésekre. A kollek­tivitás szorosan összefügg a pár­ton belüli demokrácia fejlődésével is, a párttagok azon elvitathatat­lan jogával, hogy szabadon és tár­gyilagosan tárgyalhassák meg a párt politikájának kérdéseit. Ez azonban összeférhetetlen azzal, hogy egyesek — a vezető funk­cionáriusokat is beleértve — alap­vető problémákban a döntés jogát igényeljék a kollektívára való tekintet nélkül, abban a tel­jesen téves felfogásban, hogy csupán az ő álláspontjuk a he­lyes, hogy nem kötelesek tekin­tetbe venni a pártszerv -többi tagjainak véleményét. A stribroi járásban az elvtársak — ide számítva Jaňour elvtársat, a járási pártbizottság vezető tit­kárát is — még az országos kon­ferencia után sem értették meg, hogy a járási bizottságnak rend­szeresen tanácskoznia kell a kom­munisták széles körével és azt sem, miért kell bizottságokat lé­tesíteni, melyekről a konferencia határozatai beszélnek. Az aktívá­val való munkát csupán úgy kép­zelték el, hogy időnként egybehív­ják az elvtársakat azért, hogy oda­adják nekik a feladatok jegyzékét és a szervezetekbe küldjék őket ezekkel a szavakkal: „Itt a fel­adatok, teljesítsétek őket-" Csupán a kerületi bizottság bírálata után tudatosították Stribro járásban hibáikat és most már maguk is meggyőződnek arról, mennyivel jobban lehet dolgozni a széles kol­lektívával. Mint ahogy az éremnek két oldala van, éppen úgy nem lehet elkülönítve értelmezni a párton belüli demokrácia sokoldalú fej­lesztését és a demokratikus cen­tralizmus alapelveinek betartását. Ez határozza meg a párthatároza­tok kötelező voltét az összes párt­tagokra egyformán, az alacsonyabb szerveknek a magasabb szervek alá rendeltségét. Csupán így lehet biztosítani a párt szilárd összefor­rottságát, egységét, akcióképessé­gét. Csupán így lehet a párt az egyformán gondolkodó emberek igazi harcos szövetsége. Igaz ter­mészetesen, hogy a kommunistá­nak nem szabad vakon, gondol­kodás nélkül hinnie. Ugyancsak nagyon kívánatos, hogy minden szervezet saját kezdeményezéséből és' önállóan oldja meg a helyi problémákat és ne várjon „felső utasításra", vagy minden dolognál „kész receptre." De egyidejűleg az öntudatos pártfegyelem egy­formán kötelező mind az egyszerű párttagokra, mind a vezető funk cionáriusokra. Só't ellenkezőleg, azt is mondhatjuk, hogy a vezetők­kel szemben a párt nagyobb igé­nyeket' és követelményeket támaszt abban a tekintetben, hogy rendít­(Folvtatás a 2. oldalon) Összeült a nemzetgyűlés Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát ® Antonín Zápotocký köztársasági elnök a nemzetgyűlés ülésén & A köztársaság átalakított kormánya bemutatkozott a nemzetgyűlésnek Hétfőn, július 30-án tartotta a nemzetgyűlés teljes ülését, melyen megtárgyalták a Csehszlovák Köztársaság átalakított kormányának nyilatkoza­tát és a képviselők egy csoportjának a szlovák nemzeti szervekről szóló alkotmánytörvényjavas- ' latát. Röviddel 15 óra előtt a nagy gyűlésteremben helyet foglaltak a párt és a kormány vezető té­nyezői: Rudolf Barák, Jaromír Dolánský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Vi- liam Široký, Antonín Zápotocký, Ľudmila Jankov- cová, Otakar Šimúnek és a kormány többi tagjai. A díszpáholyokban helyet foglaltak a prágai diplomáciai testület tagjai, köz- és kulturális éle­tünk képviselői, kül- és -belföldi újságírók. A gyű­lésen részt vettek az üzemek, a falvak és a külön­féle intézmények dolgozóinak küldöttei is. • Tizenöt óra van. Zdenék Fierlinger, a nemzet­gyűlés elnöke megnyitja a gyűlést és szívélyes szavakkal köszönti Antonín Zápotocký köztársasá­gi elnököt. A képviselők felállnak helyükről és hosszantartó tapssal üdvözlik a köztársasági elnö­köt körükben. Elsőként Ján Vodička képviselő kér szót, aki elő­terjeszti a mandátumbizottság jelentését. Többek között bejelenti, hogy V. Pokojný, K. Tcmašek, M. Ondruš képviselők a választó körzetekben le­mondtak mandátumukról. František Štefánik a senec-seredi 186. választó körzet képviselője, [Her­bert Ďurkovič mérnök az ilavai 329-es körzet kép­viselője és Pavol Bučák a levočai Sp. Nová Ves-i 346-os választó körzet képviselője letették a képvi­selői fogadalmat a nemzetgyűlés elnökének ke­zébe. Ezután a nemzetgyűlés megkezdte a tárgyalás főpontját: a kormánynyilatkozat megtárgyalását. Viliam Široký miniszterelnök emelkedett szólásra. Beszéde után a nemzetgyűlés 11. ülését meg­szakították és kedden 1956. július 31-én folytatják. (Viliam Široký miniszterelnök beszédét lapunk holnapi számában közöljük.) Berendezést gyártanak atomkutató intézetünk számára Atomkutató intézetünk a napokban kapja meg a ČKD Dukl» -Karlín tízem­ből az egyik berendezést, amelyet bel­földi tervek szerint készítettek. Ké­pünkön: a prágai ČKD Dukla-Karljn Üzemben kipróbálják a már elkészült berendezést. A zselízi traktorállomás teljesítette aratási tervét Az önkötözők és kombájnok a nyit­rai kerület déli járásaiban a gabona utolsó kalászait aratják. Sok szövetke­zet és állami gazdaság már befejezte az aratást. A gép- és traktorállomások munkaegyüttesei közül a nyitrai kerü­letben a zselízi traktorosok és kom­bájnosok jelentették az aratás tervé­nek 102.2 százalékra való teljesítését. Az EFSZ-ek és egyénileg gazdálkodó földművesek földjein a járásban több mint 9920 hektárnyi gabonát arattak le. A kombájnokra ebből 4496 hektár­nyi jut, a cséplés eredménye 10100 tonna. A gép- és traktorállomás azonban nagyon elmaradt a szalmagyüjtésben és a tarlóhántásban. A kombájnok után a szalmát csak 1305 hektárnyi terüle­ten hordták össze és a tarlóhántást csak 3414 hektáron végezték el. Ülésezett a Nemzeti Front Központi Bizottsága Hétfőn, július 30-án Prágában ösz­szeult a Nemzeti Front Központi Bi­zottsága, melynek tárgyalásán részt vettek a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöksége, s a politikai pártok és a tömegszer­vezete!. képviselői. A Nemzeti Front Közpcnti ' Bizott­ságának tárgyalásait Viliam Široký miniszterelnök, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke ve­zette. Az ülésen meghallgatták és megtárgyalták dr. Jaroslav Krofta képviselőnek, a nemzetgyűlés alkot­mányjogi bizottsága elnökének a szlo­vák nemzeti szervekről szóló alkot­mánytörvény javaslatára vonatkozó beszámolóját. A vitában részt vettek a Nemzeti Front politikai pártjainak képvise­lői, akik teljes egyetértésüket nyil­vánítottak a javasolt intézkedésekkel, melyek alapvetően bővítik a szlovák nemzeti szervek jogkörét. A Nemzeti Front Központi Bizott­sága az ülés befejezése során egyhan­gúlag a következő határozatot fogadta el: A Nemzeti Front Központi Bizott­sága értékeli azon képviselők kezde­ményezését, akik á Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konfe­renciájának határozatából kiindulva kidolgozták a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítésére vonatkozó al­kotmánytörvény-javaslatot. A szlovák nemzeti szervek népi demokratikus áV lamrendszerünkben elfoglalt alkot­mányjogi helyzetének javasolt rende­zésében a Nemzeti Front Központi Bizottsága a nemzetiségi kérdés he­lyes marxista-leninista politikájának, a szocialista demokratizmus további elmélyítésének kifejezését látja. A Nemzeti Front Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy ez á jelentős lépés továbbszilárdítja a cse­hek és szlovákok testvéri szövetségét és hozzájárul az állam egységének további megszilárdításához, hazánk szo­cialista társadalmi rendszere kiépíté­sének további sikereihez. A Nemzeti Front Központi Bizott­sága javasolja a nemzetgyűlés képvi­selőinek, hogy egyhangúlag fogadják I el az alkotmánytörvény javaslatát. Az Örava folyó űj medre 3680 méter hosszúságban szabályozták az Orava új medrét, ami lehetővé teszi további földterületekről a víz lecsapolását, úgyhogy az istebnéi Kovo­huty-üzem bővítésére, valamint több száz hektár termőföld megtermékenyí­tésére nyílik alkalom. A szabályozási munkák folyamán 480 ezer köbméter földet mozgattak meg. Képünk azt a pillanatot mutatja be, amikor a kotró­gép megnyitotta a víz útját az új mederbe. ŰJ TlPUSŰ SZERELT ISKOLAÉPÜLET Dr. Vladimír Krfik mérnök, a brati­slavai Szlovák Technikai Főiskola pro­fesszorának kollektívája egyemeletes szerelt részekből összeállítóit 9 osztá­lyú iskola épületének kísérleti tervén dolgozik. Az épület prototípusát köny­nyü keramzit-betonból és vasbetonból készített középnagyságú panelekből szerelik egybe. A típus szerkesztésénél figyelembe veszik a szocialista iskola és a politechnikai nevelés legkorsze­rűbb jpedagógiai elveit. Az iskolában műhelyek és laboratóriumok lesznek és a négyzetes alaprajzú, két oldalról megvilágított tantermekben a bútort különféle módozatok szerint lehet el­helyezni. Képünkön a bratislavai Mierová koló­niában 1957 első felében előregyártóit alkatrészekből építendő nyolcéves 9 osztályú iskola épületének prototípusát mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom