Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-27 / 208. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Közlemény a kormány üléséről 1856. július 27. péntek 30 tiliér IX. évfolyam, 208. szám, Köztársaságunk békecselekedete Hazánk összes polgárainak mé­lyen szívében gyökerezik a béke utáni vágy, az összes országokkal való jóbaráti és szomszédi kap­csolatok vágya, társadalmi rend­szerükre való tekintet nélkül. Bé­kében akarjuk építeni és felvirá­goztatni hazánkat, dolgozni né­pünk jobb életéért. A cseh­szlovák nép e kívánságaival tel­jesen összhangban áll népi de­mokratikus államunk következetes békepolitikája, melyet a világ ösz­szes népei rokonszenvvel fogadnak. Köztársaságunk most újabb lé­péssel járul hozzá a béke ügyé­hez. Július 24-i ülésén a kormány jóváhagyta a csehszlovák néphad­sereg állományának további 10 ezer fővel való csökkentéséről szó­ló határozatot. Ez a határozat a múlt évben hozott, 34 ezer fővel való csökkentésről szóló határoza­tot követi. Kormányunk határozatában hangsúlyozza, hogy ezzel akar hozzájárulni a népeknek a lefegy­verzésre irányuló törekvéséhez és hogy jelenleg a lefegyverzésre irányuló hatékony intézkedéseket a népek közötti békés kapcsolatok és kölcsönös bizalom megszilár­dítása fő eszközének tartja. Az elmúlt évek tapasztalatai és a jelenlegi nemzetközi helyzet teljes mértékben megerősítik, hogy ez valóban így van. Elérkezett az ideje annak, hogy a lefegyverzés­ről szóló beszédekről áttérjünk a konkrét tettekre._ a tényleges le­fegyverzésre. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetében már tíz éve folynak tárgyalások a lefegyver­zésről. bárminemű kedvező ered­mény nélkül. A nyugati nagyha­talmak ismételten újabb eszközö­ket találnak a tárgyalások össze­bonyolítására és a különféle „elő­zetes feltételek" kiagyalására. Is­mételten elodázzák a megegyezés lehetőségét azzal, hogy amint a Szovjetunió az egyezmény érde­kében hajlandó elfogadni feltéte­leiket, úgy azonnal elállnak, tőlük. Ebben a helyzetben a Szovjet­unió elhatározta, hogy nem vár tovább a lefegyverzésre vonatkozó általános egyezményre és konkrét tettekkel kezébe ragadja a kez­deményezést. Röviddel a négy nagyhatalom kormányfőinek múlt évi genfi konferenciája után, mely új időszakot, a feszültség enyhíté­sének és a népek közötti békés együttműködés fejlesztésének idő­szakát nyitotta meg a nemzetközi kapcsolatokban, elhatározta, hogy 1955. december 15-ével 640 ezer fővel leszállítja fegyveres erőinek állományát. Ňem sokkal ezután a szocialista 'tábor többi országai — Csehszlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Bulgária ós Albánia is bejelentették fegyveres erőik létszámának csökkentését. E határozatok elfogadásának le­hetősége természetesen nem az ég­ből pottyant. A Szovjetunió és a többi békeszerető ország hosz­szúéves szívós békepolitikájának gyümölcse volt. Ez a politika egy­re -nagyobb visszhangot és támo­gatást nyert a világ közvélemé­nyében, mely végül a júniusi genfi konferenciával kikényszerí­tette a hidegháború és az „erőpo­litika" beszüntetését. S bár Nyugaton még kísérlete­ket tesznek a nemzetközi légkört mérgező jelenségek fejlesz­tésére, kétségtelen, hogy a bé­ke erői az egész világon allan­dóan szilárdulnak. Jelentősen ki­terjedtek az államok közötti kap­csolatok, felújították a nagyhatal­mak államférfiai közötti üléseket és kapcsolatokat. Most ismét a Szovjetunió volt az, amely példás tette! támogatta a nemzetközi helyzet e kedvező fejlődését. 1956. május 14-én a szovjet kormány bejelentette fegy­veres erői létszámának további l 200 000 fővel való leszállítását. Röviddel ezután N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felhívással fordult több nyugati ország kormányfőihez és tiasonló konkrét intézkedések meg­lételére hívta fel őket, melyeket még a lefegyverzésre vonatkozó általános egyezmény elérése előtt meg lehetne valósítani. Hasonló szellemű volt a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának 1956. június 16­án a világ összes országainak par­lamentjéhez intézett felhívása is. Kormányunknak a csehszlovák véderők állományának további csökkentésére vonatkozó határoza­ta kétségtelenül e szovjet kezde­ményezés jelentős támogatása, melynek célja újból helyes irányba terelni a zsákutcába jutott lefegy­verzési problémát. Természetesen a lefegyverzési probléma megol­dásában legnagyobb jelentőségű a nagyhatalmak védereje létszámá­nak leszállítása, mert ők viselik a fő felelősséget a világbéke meg­őrzéséért. Azonban ez mit sem változtat a tényen, hogy az álta­lános lefegyverzés megteremtésé­ben nagy jelentőségű bármely ál­lam erre vonatkozó konkrét intéz­kedése. Annál inkább vonatkozik ez köztársaságunkra, mely nem­csak kulcspozíciót foglal el Közép­Európában, hanem egyúttal föld­rajzilag is a szocialista tábor leg­nyugatibb állama. A kormány határozata egyúttal ismételten kinyilvánítja azon aka­ratunkat, hogy jószomszédi viszo­nyok között éljünk nyugati szom­szédainkkal: mind Ausztriával, mind a Német Szövetségi Köz­társasággal. Azt kívánjuk, hogy az osztrák államszerződés alá­írásával a csehszlovák—osztrák kapcsolatokban beállott kedvező fejlődést a Német Szövetsé­gi Köztársasággal való poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink kedvező fejlődése kövesse, üdvözlünk minden elő­revezető lépést ezen a téren, mely megerősítené nyugati határaink biztonságát és a jövőben lehetővé tenné hadseregünk állományának további leszállítását. Ami határaink biztonságát illeti, ez fegyveres erőink jelenlegi csök­kentése után is annyira biztosított maradt, hogy népünk nyugodtan folytathatja építő munkáját. Kor­mányunk békelépésének semmi köze sincs a pacifizmushoz és ah­hoz a csalóka gondolathoz, hogy a békét egyoldalú lefegyverzéssel biztosítani lehet. Kormányunk határozatánál köz­társaságunk reális, mindinkább megszilárduló nemzetközi hely­zetéből indult ki, amit a számos külföldi hivatalos látogatás is bi­zonyít. A nemzetközi kapcsolatok feszültségének enyhülésére tá­maszkodva határozatában egyúttal azt is tudatosította, hogy cseleke­dete e kedvező fejlődéshez való további- hozzájárulást jelent. A szovjet kormányhoz hasonlóan a mi kormányunk is gyakorlatilag megmutatta, hogy elvarázsolt kör­höz. hasonlóan nem lehet állandó­an megkerülni a lefegyverzés problémáját. Nem lehet azt mon­dani, hogy „mi szívesen csökken­tenők fegyveres erőink létszámát, ha mások is ezt tennék, ha eny­hülne a feszültség". iHiszen a fe­szültség enyhítésének egyik felté­tele éppen - a lefegyverzés kérdé­sében való előrehaladás: Valaki­nek meg kell tennie az első lépést és mi, a szocialista tábor országai vagyunk azok, akik ezt az első lépést megtesszük. (Rudé právo.) Szociális és gazdasági kérdéseket tárgyaltak meg a kormány szerdai ülésén Szerdán, 1956. július 25-én meg­tartották a kormány rendes ülését. A kormány megtárgyalta a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének és az egészségügyi miniszternek jelen­téseit az 1956. |vi betegbiztosítás le­folyásáról és a munkaképtelenség ala­kulásáról. A betegbiztosítási költségvetést 1955-ben 276 millió koronával lépték túl, ugyanakkor a betegbiztosítási ki­adások 10,1 százalékkal magasabbak Befejezték az aratást A dunaszerdahelyi állami gazdasá­gokon e hó 23-á.. befejezték az ara­tást. Ezerötszáz hektárt arattak le. Az aratást két nappal • tervezett ha­táridő előtt fejezték be. Hét 25-ös Zetor hidraulikus emelővel a szalma­gyűjtést végzi. Az állami gazdaság igazgatósága négy kombájnt kölcsö­nöz az gységes földművesszövetke­zeteknek, hogy ezzM' kisegítse őket. Ha a szükség úgy kívánja, még több gépet is kölcsönöz. Az aratásnál a lenjobb eredményt Hradečný Miklós mutatta fel. Össze­sen 76 hektárt aratott le. Volt eset, amikor 6 óra alatt 9 raktárról taka­rította be a termést. Szűcs József Nagy Gyula aratógépekkel vágták a termést és ugyancsak szép ered­ményt értek el. Mondok Gábor, Dunaszerdahely. voltak, mint 1954-be.n. Az ezen ki­adások növekedését befolyásoló egyik fő ok a munkaképtelenek állandóan nö­vekvő százaléka volt, mely 1951-ben 4,80 százalékot tett ki és 1955-ben már 5,25 százalék volt. A munkakép­telenség okozta veszteségek 230 ezer dolgozó egész évi munkáját jelentik. A betegség és baleset miatti egyre növekvő munkamulasztás éles ellen­tétben áll az állandóan javuló mun­kafeltételekkel, a lakosság életszin­További rekorcifejtés az észak-csehországi bányamedencében Az észak-csehországi bányászok az ez idei bányásznap előtti időszakban fokozzák a munkaiitemet, hogy be­csület. 3n : gállják helyüket a köz­társasági elnök zászlajáért vívott harcban. _E zászlót az észak -csehorszá­gi Ján Šverma !-Hn"a kapta a múlt évi bányá_z-nap alkalmából. Július 24-én elérték a legmagasabb teljesítményt, amikor ut !só, július 13-án elért rekordjukat, több mint 3 ezer tonna szénnel túlszárnyalták és napi tervüket 9,6%-kal túlteljesí­tették. E kiváló eredményben nagy része volt a Duchcov bánya vájárai­nak. A hónai kezdetétől rz észak-cseh­országi' bányászok ^5 724 tonna szén­nel fejtettek ibbet. A komáromi magyar színház Sratisíavában A komáromi Ma­gyar Területi Szín­ház együttese a színiévad befejezé­se előtt a brati­slavai Üj Színpa­don két előadással vendéoszereoelt. Július 24-én Jókai Mór regénvéből ké­szült színiátékot. az „Aranyember"-t mutatták be. szer­dán Bródy Sándor ..A tanítónő' 1 címú darabiát adták elő. Konrád József az „Aranyember", Cséfalvay Kató mint Noémi és Ki­rály Dezső mint Ali Csorbadzsi vonalának emelkedésével és a foko­zódó egészségügyi gondoskodással. Ezért a kormány az indokolatlan mulasztás megszüntetését — mely az összes dolgozók érdekeit károsítja — nemcsak az üzemvezetők és orvosok, hanem a szakszervezeti szervek fon­tos feladatának tartja, melyek rend­szeres nevelő munkával jelentékenyen hozzájárulhathak teljesítésükhöz. (Folvtatás a 2. oldalon) Kedves ismerős Megörül az ember, ha külföldön is­merőssel találkozik. Még akkor is, ha ez az ismerő^ nem más, mint a Škoda 440-es csehszlovák gépkocsi Képün­kön a linzi Münchenhof-kávéház előtt látjuk a formás Skodát. Napi 14 vagorv szenet fejtenek terven felül A kékkői szénbányák összes munka­helyein a bányásznap előtt a vájárok és előkészítők csoportjai lelkesen küz­denek a kötelezettségvállalások leg­jobb teljesítéséért. Szeptember 9-ig 8300 tonna szenet fejtenek ki terven felül a kékkői bányászok. A bánya dolgozóinak szorgalmas munkája lehetővé teszi, hogy július elejétől átlagosan 14 vagon szénnel túlteljesítsék a napi fejtést. Eddig 14 és fél vagon gabonát gyűjtöttek be A királyhelmeci járásban július 25­ig 14 és fék vagon gabonát gyűjtöt­tek be. A legtöbb gabonát a perbení­ki szövetkezetesek adták be, akik a 11 vagon kötelező beadáson kívül még nyolc és fél vagont adtak át. A zé­tényi és bodrogszerdahelyi szövetke­zetesek 2—2 vagon ,afcrnát szállí­tottak a begyűjtési raktárba. Elsők a komáromi járásban Az Örsújfalusi Állami Gazdaság dolgozói július 21-én bejelentették, hogy befejezték az aratást. Két hét alatt 20 hektár őszi árpát, 75 hektár tavaszi árpát és 45 hektár búzát arat­tak ie. Dicséretet érdemelnek Kovács Irén, Galambos Mária, Tóth Gizella, Návrady Aranka, akik szorgalmukkal példát mutattak a férfiaknak is. \z igazgatóság különösen Bartus István Jjj^víolnár István kombájnosokat di­cséri, akik kiválóan dolgoztak. Hét­főn, július 23-án megkezdték a csép­lést. (Az örsújfalusi agit. központ.) A gölnici völgyben új érclelőhelyeket tárnak fel Keletszlovákiai Érckutató Vállalat dolgozói az ércekben gazdag gölnici völgyben új lelőhelyeket keresnek. A Mníšek nad Hnil­com-i üzem kutatói ez idén a poproči bányaüzemnek átadták a Helcmanov­ce melletti a \timon lelőhelyet és e hónapban átadnak a Szlovákiai Vasérc­bányák máriahutai üzemének egy új abb lelőhelyet. A kutatók az eddigi eredmények alapján feltételezik, hogy 1958-ban Helcmanovce és Smólnik mellett további két érclelőhelyet ad hatnak át. A legélénkebb kutató munkálatokat most a Helcmanovce melletti Ma­ťaška régi bányában végzik, A bányá ban új folyósókat és kéményeket vágtak. A bánya legna­gyobb részét ered­ményesen átkutat­ták, amelyet a bá­nyászat számára 1958-ban adnak át. Képünkön Ján Lenďňák és Adam Kuchár vájárok az új bányában egy műszakban 84 centiméter bánya­folyósót tárnak fel. A legjobb fo­lyosóvájók közé tartozik Štefan Malinak, aki a második negyed­évben 6!,8 méter bányatelycsót tárt sz akr;j csaknem 43 centimétert jelent. A képen egy fel, ami egy mű- e nj ej ösvényen látjuk, amikor munk ába indul. Tovább fejlesztik a túlsúlyos mozgalmat. A bratislavai vasútnál a diszpécse­rek, mozdonyvezetők és - onatvezetők közötti együttműködés mind jobb feltételeket •'er m. a túlsúlyos moz­galom sikeres fejlesztésére. Az utolsó három hónapban a túlsúlyos mozga­lomban résztvevő mozdonyvezetők 3345 túlsúlyos vonatot vezettek 56 millió bruttótonna-kilom^ter túl­súllyal. A második negyedévben a legtöbb­túlsúlyos vonatot a Bratislavai Ke­leti-állomás mozdonyvezetői szállítot­ták. Az általuk szállított túlsúlyú­rakományból 41 teljes súllyal meg­terhelt vonatot lehetne összeállítani. Az augusztus '1-én megrendezendő va­sutasnap előtt a bratislavai vasút mozdonyvezetői és többi vasutasai kőzett versenyt fejlesztenek a túlsú­lyos mozgalom további kiterjesztésé­ért és a vonatok menetrend szerinti közlekedésének megjavításáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom