Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-27 / 208. szám, péntek

Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány további tárgyalása so­rán foglalkozott az 1955. évi nyug­díjbiztosításról szóló jelentéssel. A nyugdíjasok száma Csehszlovákiában 1955 végéig 1944 512 volt és 1954­hez viszonyítva több mint 3 százalék­kal megnövekedett. Egyúttal 8,5 szá­zalékkal emelkedett a munkaviszony­biztosításból eredő újonnan elismert rokkantsági és öregségi nyugdíjak átlagos magassága. Az egy lakosra esö szociális biztosítási költségek Csehszlovákiában iényegesen maga­sabbak. mint a nyugat-európai álla­mokban. Franciaországhoz és a Német Szövetségi Köztársasághoz viszonyítva pl. körülbelül kétszeresen, Angliához viszonyítva körülbelül három és fél­szeresen magasabbak e költségek. Eddig hiányosságok mutatkoznak a csökkent munkaképességű személyek elhelyezése terén és a véleményező bizottságok tevékenységében. Ezért a kormány meghagyta az Állami Jára­dékbiztosítási Bizottság elnökének, vizsgálja felül a véleményező tevé­kenység szakán való tudományos ku­tatás megvalósításának és a csökkent munkaképességű személyek munkael­helyezésének lehetőségeit. A fő alapok 1954 végén és 1955 elején megvalósított általános leltá­rozása nagy és jelentőségteljes köz­gazdasági munka volt, melynek alap­ján megállapították népgazdaságunk szocialista szektorának Összes fő alapjait, kivizsgálták fizikai és erkölcsi állapotuk fokát és új­ból egységesen értékelték azokat. Megbízható alapot kellett nyerni a leírások, a termelési önköltségek, a generáljavítások és beruházások meg­felelő arányának helyes meghatározá­sára. Az általános leltározás előtt a további fontos gazdasági intézkedé­sek megtételénél azonban meg kellett valósítani az általános leltározás fo­kozatos felülvizsgálását. A felülvizsgálás első szakaszának eredményei a fő ipari minisztériumok legfontosabb vállalatainál — melyeket a kormány megtárgyalt — kimutat­ták, hogy a fő alapok tényleges lel­tározását és értékelését általában he­lyesen végezték, úgyhogy az általá­nos leltározás teljesítette feladatát. Rendet teremtettek a fő alapok nyil­vántartásában, áttekintést nyertek összetételükről, időtartamukról és el­használtságuk fokáról; megkezdhették a leírási tarifák elemzését és a ge­neráljavítások leírásai helyes arányá­nak megállapítását még a második ötéves terv folyamán. A felülvizsgálat többek között kimutatta, hogy az ipar által követelt generáljavítások leírási aránya túlzott és nem felel meg sem a szükségletnek, sem az állami tervben foglalt generáljavltá­sok anyagi fedezése eddigi lehetősé­geinek. Megvilágította egyes eddig rendezet­len tulajdonviszonyokat a fő.alapok­nál és lehetővé tette a népgazdaság általános mérlegének az alapvető ala­pokkal való kiegészítését. Az általá­nos leltározás és felülvizsgálat eredményei abban az irányban is ked­vezően nyilvánultak meg, hogy irány­normákat lehet bevezetni a generál­javításoknál és az állami tervben el­hagyhatják a generáljavításoknalk, mint megnevezett feladatoknak ter­vezését. A kormány meghagyta az illetékes minisztereknek, hogy folytassák a fő alapok leírási normáinak meghatáro­zását, mélyítsék ki az alapvető ala­pokról való gondoskodást, hogy fő­leg a fő alapok javítását, mindenek­előtt a generáljavítások szervezetét rendszeresen javítsák oly módon, hogy elvégzésük alapvetően gazdaságosabbá váljék és megjavuljon. * * * A Megbízottak Testületének a szlo­vákiai körzeti tervezSs szakában való feladatairól szóló határozatai alapján a kormány jóváhagyta az önálló Ál­lami Körzeti Tervezési Intézet létesí­tését Bratislavában azzal, hogy ezen intézet munkafeladatait a Megbízottak Testülete fogja meghatározni. Szlovákia gyorsan növekvő beruhá­zási építkezésénél mind nagyobb je­lentőségű a beruházások helyes el­osztása. A bratislavai Állami Körzeti Tervezési Intézet ki fogja dolgozni azon körzetek terveit, melyekben Szlovákia kiépítésének súlypontja összpontosul. » * * A célszerű decentralizálás érdeké­ben a kormány elhatározta, hogy to­vábbi önálló város- és falutervezési állami intézeteket létesít Liberecen, Hradec Královén, Olomoucban, Gott­waldovon, Nyitrán, Zvolenban és Kas­sán. Ezzel az intézkedéssel megterem­tik a feltételeket a tervmunkák ope­ratívabb megvalósítására a polgári és lakásépítkezések szakaszán az egyei kerületek szükségletei szerint. A kormány további intézkedéseket tárgyalt meg főként a nemzetközi kapcsolatok és a külkereskedelem ágazataiban. Szilárd munkafegyelem a feladatok teljesítésének alapja A TOLMÄCSI KIROV-ÜZEM pártszervezetének bizottsága rendkívüli ülésen elemezte a gyár gazdasági helyzetét és a második félévi terv tel­jesítésének biztosítására többek között a következő határozatot hozta. „Tekintettel arra, hogy a második félév termelési feladatainak teljesítése nagyban függ az új munkások felvé­telétől is, amit rövid időn belül az üzem nem biztosíthat, szükséges, hogy a pártszervezet és az üzemi bizottság a CSISZ-szel együtt nagyobb munkater­melékenységre vezesse az üzem dol­gozóit. Mivel az üzemben a munkaidő nincs teljesen kihasználva, a tízperces gyűléseken meggyőző munkát kell folytatni a munkások között a munka­idő jobb kihasználása érdekében, ezenkívül a terv teljesítésére hatáso­sabban kell felhasználni a szocialis­ta munkaversenyt, amelyben a kom­munistáknak kell élen járniok." Ezt a pontot ragadtuk ki a határo­zatból, amely egyik kérdése a terme­lési terv egyenletes teljesítése biztosí­tásának. Az üzemben ugyanis olyan szokás vált mindennapossá, hogy 5— 10 perccel a munka befejezése előtt már 200—300 dolgozó ácsorog a kapu előtt, várva a pillanatot, amikor az óra mutatója pontosan három órát, azaz „fajrontot" mutat. Utána pedig félórát is várakoznak a hazafelé induló autó­buszra. Hétfőn hét órakor a munkaidő kezdetén még csend van a műhelyek­ben, mert félórákat, egy órát is késnek a műszakokból. Szombaton délután azonban annál hamarább távoznak, otthagyva csapot, papot, rendetlensé­get a következő műszaknak. Az üzemvezetőség egyes tagjai már megpróbálták elejét venni ennek a fe­gyelmezetlenségnek. Munkájukat azon­ban eddig nem koronázta siker. A pártbizottság ezért most az összes kommunistákat mozgósítja, hogy meg­győző munkával, jó példamutatással segítsenek az üzem vezetőségének a munkafegyelem megszilárdításában. Nagyon fontos tehát, hogy a határozat erre vonatkozó részét következetesen teljesítsék a pártszervezet tagjai. A pártszervezetnek és a tömegszer­vezeteknek nagyon komolyan kell gyű­léseiken foglalkozni a munkafegyelem megszilárdításának kérdésével, a dol­gozók politikai nevelésével. Az üzem vezetőségének pedig intézkedéseket kell hozni, hogy a munkaidő a legutol­só percig be legyen tartva. A mostani időszakban, amikor egyre jobban kö­zeledik a heti 46 órás munkaidő beve­zetésének határideje és amikor az egész ország dolgozói a munkaidő leg­jobb kihasználásának lehetőségeit OJ S2Ö 1958. július 27. keresik, hogy ezzel megteremtsék a munkaidő további lerövidítésének alap­jait, nem lehet megtűrni egyetlen üzemben sem a munkaidő, az értékes percek hasonló pazarlását. A MÁSODIK FÉLÉV nagyobb termelési feladatok elé állítja a tolmácsi Kirov-gyár dolgozóit. Eddig sok nehézséget okozott, hogy nem volt pontosan meghatározva a termelési program és az anyagellátásnál is hibák voltak a túlzott centralizáció miatt. Most ez a probléma már nem áll fenn. A gyárnak megvan minden lehetősége, hogy a második félév termelési felada­tait határidőre teljesítse. Az üzemi pártszervezet gyűlésén minden kommunistát személy szerint megbíztak feladatokkal, melyeknek teljesítéséért az egyes munkaszaka­szokon felelősséggel tartozik. Az üzemben sok kiváló munkás van, akik eredményes munkájukkal, újító javaslataikkal igyekeznek helytállni a munka frontján. 63 újító javaslat meg­valósításával évente 213 342 Kčs-t ta­karítanak meg az üzemben. Érdemes megemlíteni Pavel Mikula mérnök és Solcsánszky Mihály első negyedévben beadott újítási javaslatát a szekrény­katlanok csomagolásának megváltozta­tására, mellyel évente 188 köbméter faanyagot lehet megtakarítani. A má­sodik negyedévben ugyancsak értékes újítási javaslatot adott be Ciglán Fe­renc, mely évente 73 342 korona meg­takarítást eredményez. Molnár Tibor javaslata pedig előreláthatólag 100 000 korona önköltségcsökkentést jelent. AZ ÜJ MUNKAMÓDSZEREK alkalmazásánál nagyon jól bevált Mi­kula Pavel mérnök és Bednárik elv­társak módszere, amely szerint az egyes műszakok dolgozói nem külön darabon dolgoznak, hanem folytatóla­gosan egyen, amivel kétszeresen meg­rövidítik a munkát és jóval csökkentik az önköltséget. Ezt a módszert még csak az 1220. számú műhelyben alkal­mazzák. Szükséges azonban, hogy a többi műhelyekben is mielőbb áttérje­nek erre a módszerre. Ezáltal több hely is lesz a műhelyben, melyet aztán gazdaságosabban lehet kihasználni. Mi­chal mérnök a kisgépesítés keretében egy kovácsműhely felépítésére adott be javaslatot, pontosan kidolgozva a tervet és a költségvetést. Ez a kis be­ruházás 620 000 korona költségmegta­karítást jelent majd az üzemnek, A kiváló munkások példáját köves­sék az üzem összes dolgozói. Legyen a terv teljesítése, a munkaidő teljes ki­használása, a termelés menetének ál­landó javítása, a takarékos gazdálkodás minden dolgozó szívügye. Ez az égés* állam és minden dolgozó érdeke. . H. S. Baráti est a „Béke és barátság útjának" részvevőivei A Béke és barátság hajóút részt­vevői július 25-én baráti esten vettek részt a prágai polgárokkal együtt a gépipari dolgozók smíchovi kultúrhá­zában. Az est kultúrműsorában kiváló mű­vészek és együttesek léptek fel cseh­szlovák, lengyel és német zeneszer­zők műveivel. A program befejező részében Frid­rioh Frierl, a német küldöttség vezetője, a német béketanács titkár­ságának tagja üdvözölte a prágai kö­zönséget. Az SZLKP KB titkárságának levele Jókívánságok a szenei járás dolgozóinak A szenei járás vezető funkcionáriusai külön táviratban jelentették Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a gabonabegyüjtés ter­vének időelötti teljesítéséről szóló hírt. Az SZLKP KB titkársága a távirat-* ra a következő levéllel válaszolt: Tisztelt elvtársak, az SZLKP KB titkársága örömmel fogadta a táviratot, amelyben jelentik, hogy 1956. július 24-én 20 órakor a járás 101,20/ n-ra teljesítette gabona­begyűjtési kötelezettségét. A begyűjtést így 23 nappal a kormány által meghatározott határidő előtt teljesítették, mint Szlovákia és a Csehszlovák Köztársaság első járása, örvendetesek az önök további sikerei a. széna, a repce és az állattenyésztési termékek begyűjtésének teljesítésében is. Jókívánságainkat fejezzük ki önöknek e nagy sikerükhöz és az önök köz­vetítésével köszönetet mondunk az összes szövetkezeti tagoknak, kis- és középparasztoknak, továbbá a párt és közéleti dolgozóknak, akik hozzájárul­tak e jelentős hazafias feladat kiváló teljesítéséhez. Az aratásnál és a begyűjtés teljesítésénél elért sikereik a járás dolgozói között helyesen fejlesztett politikai tömegmunka eredményei, a gépesítés, -öleg a kombájnok helyes elosztása és kihasználása és az egyesek, mun­kacsoportok, községek és egységes földművesszövetkezetek között kifej­lesztett széleskörű munkaverseny eredményei. De elősegítette az eredményt i cseh kerületek GTÁ-i kombájnosainak és dolgozóinak nagy segítsége is, ikik kezdeményezően és önfeláldozóan részt vettek az aratási munkákban és még jobban megszilárdították népeink egységét. HisszUk, hogy e sikerek által felbuzdulva tovább folytatják az aratási munkák befejezését, a gabona, hús és más termények begyűjtését oly mó­don, hogy járásuk minden mezőgazdasági üzeme teljesítse és száz százalé­kon felül túlteljesítse begyűjtési kötelességeit s az aratási és begyűjtési munkák tapasztalataiból tanulva megtesznek minden intézkedést az EFSZ­ek kiterjesztésére és megszilárdítására, a többi begyűjtési munkák gyors és jóminőségü elvégzésére és a föld helyes megművelésével jó feltételeket készítenek elő az őszi gabonaneműek vetése és a jövő évi termés számára. További munkájukban sok sikert kíván önöknek az SZLKP KB TITKÁRSÁGA Műszaki értekezlet és kiállítás a komáromi hajógyárban A komáromi Stelner Gábor Hajó­gyár üzemi klubjának mozitermében, amelyben kedden este a hegesztési technika napjának keretében műszaki értekezletet tartottak az üzem dol­gozói, ezt a jelszót olvashattuk a fa­lon: „A legjobb munkások, újítók és technikusok ismeretei és tapasz­talatai legyenek üzemünk vala­mennyi dolqozójának birtOKában.' 1 Eszerint reméltük, hogy a vitát be­vezető beszédek után, élénk vita lesz. Nem tévedtünk. A termelésben dol­gozó elvtársak közül sokan beszéltek tapasztalataikról, hiányzott azonban a technikusok szava, akik a hegesztés­nek oly komoly következményéhez, amilyen a tágulás és a gyártmányok deformálása, igazán hozzászólhattak volna. Az első felszólaló Šlár elvtárs volt, aki az eddig eszközölt újításokról beszélt. A gyártmányok deformálásá­val kapcsolatban azt ajánlotta, hogy A kassai népművészeti kiállításon A Kassai Kerületi Képtár helyi­ségeiben megrendezték G szlo­vákiai népművészet értékei­nek seregszemléjét. A mindennapi élet szükségleti tár­gyait látjuk itt, amelyeknek a szép­ség iránti vágyakozás adott tetsze­tős külsőt, nemes formát, alkotóik művészi tehetsége, szépérzéke díszí­tést. Varrottasok, csipkék, kézzel szőtt anyagok, gyapiúból, lenből és kenderből készült sokszínű változatos kelmék a vitrinekben, a falakon. A különféle népviseletek, fafaragás, és a fa megmunkálásának különböző módjai, kosárfonás, a szalma- és ku­koricaháncsból készült női táskák, szandálok, kosárkák ízléses és szép darabjai méltán keltik fel a kiállítás látogatóinak érdeklődését. Nem ke­vésbé a majolika, a fazekasmester­ség remekei, a bőrárúk, üvegfestés és a hagyományos népművészet dí­szítő elemeinek, gazdag skáláidnak minden változata. Ezeknek a művészi értékeknek fennmaradásáról, továbbfejlesztéséről, kultúrális és gazdasági jelentőségének kiaknázásáról gondoskodnunk kell. Ezt a célt szolgálja a bratislavai, a tátrai és prágai állandó kiállítás, s ez a célia a Kassán most megrendezett kiállításnak is. S ha ez a kiállítás érdeklődésre, kellő visszhangra talál, sor kerül egy állandó kassai kiállí­tás, sőt egy elárusító üzlet létesíté­sére is. Népművészetünk tevékeny asszo­nyait, f ér f iáit, a hímzönóket, a csíp­keverőket, a fafaragókat, szövőket, fazekasokat s a többieket fölkeresik Szlovákia egész területén. A bratisla­vai központ feléleszti a magyar és ukrán etnikum népművészetét is. A magyar lakosságú falvak fazekasmes­terei. a kukoricaháncsból készített íz­léses használati tárgyak mesterei a központtól irányítást, munkaalkalmat kapnak. (mgy) JÓL SIKERÜLT VENDÉGSZEREPLÉS A naoofcban a Csemadok rimaszom­bati kultúresoportja egész estét betöl­tő esztrádmüsorral szórakoztatta az ózdi és putnoki közönséget. Az együt­tes fellépését a határokon túl nagy szeretettel fogadták. Különösen a tán­cosok nyerték meg a közönség tet­szését. Az együttes nagy örömmel ké­szült ezekre a fellépésekre és hogy jól felkészült, azt az a mély barátság bizonyltja, amelyet ottlétük alatt kö­töttek. Ennek a gyümölcse, hogy az ózdi kultúresoport a közeljövőben meglátogatja városunkat. Tankó László, Rimaszombat A BÍRÁLAT NYOMÁN A lapunkban megjelent „Szűnjön meg a protekció" című cikkünkre vá­laszolva a tornaijai mozi pénztárosnője közli, hogy a mozi vezetősége a felme­rült reklamációk alapján a múlt hó 18-tól kezdődően elhatározta, hogy a belépőjegyeket kizárólag a mozipénz­tárnál lehet 2 órával az előadás előtt beszerezni. JÜLIUS 25-ÉN Zilinán külföldi játé­kok-kiállítása nyílott, amely a maga nemében Szlovákiában az első. A kiál­lítást elsősorban a játékgyárainkban alkalmazott újítók és módosítók szá­mára rendezték. A ĎUMBIER alatti Liptovský Jan-i nemzetközi gyermek-béketábor e na­pokban több budapesti pionírt lát ven­dégül, akik 50 csehszlovák pionírral együtt kellemesen töltik a gyönyörű környezetben szünidejüket. A magyar pionírokat a jővő hónapban bolgár pio­nírok váltják fel. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk július 25. szerdai számának első oldalán „A bányásznap tiszteleté­re" című cikkbe sajtóhiba került. A cikk második bekezdése helyesen Így hangzik: „A bányásznapi vállalásokkal kapcsolatban megemlItendő'Farkas Jó­zsef vájár hattagú csoportja, amely felajánlotta, hogy terven felül 400 ton­na vasércet termel." A harmadik be­kezdésben pedig nem a rudňanyi, ha­nem a rozsnyói üzemhez tartozó Rud­na-bánya bányászainak kötelezettség­vállalásáról van szó. a daruszállításnál gondosabb munká­val javítani lehetne ezeken. Bónyai elvtárs kifogásolta, hogy bizonyos hegesztési munkához nem kapnak szükséges elektronokat. Pálfy Béla, a hegesztési munkálatok további javí­tásának lehetőségét a fiatal hegesz­tők jobb oktatásában látja. Németh elvtárs a munkabiztonsági osztály ré­széről kifogásolta a hegesztők által használt villanykábelek ťossz állapo­tát. — Ezek úgy szikráznak nálunk — mondotta — mint a csillagszerűk. A villanykábelek azért rongálódnak meg, mert nincsenek kihasználva a számukra készített állványok, a ve­zetékek földön hevernek és kocsik haladnak át rajtuk. A mérnököknek és technikusoknak ügyelniök kellene erre. Bahorec elvtárs, az elektronok vizes pincékben való raktározása "llen emelt szót. Már évek óta kifogásol­ják ezt a hegesztők, de javulás nem állt be. Majd a munkahelyek egész­ségvédelméről és a hegesztők jobb iskolázásának szükségességéről be­szélt, s ezeket mondotta: — A gépek nincsenek nálunk jókarban tartva. Ezért nem a karbantartók a hibásak, hanem az a gyakorlat, mely szerint dolgoznak. Nálunk ugyanis előre ter­vezik, hogy mikor melyik gép kerül javításra. Nem veszik tekintetbe, hogy a gép milyen állapotban van, hanem a jó gépeket is javítják, a "rosszaknál pedig — ha nem telt le a használatukra tervezett idő — nem végzik el a generáljavításokat. A felsoroltakon kívül számos dolgo­zó vett részt a vitában, melynek zá­rószavát Michálek mérnök, a bratisla­vai hegesztési kísérleti intézet dol­gozója, — aki nemrégen a komáromi Steiner Gábor Hajógyár alkalmazottja volt — tartotta meg. Foglalkozott a jövőbeni feladatokkal is és ígéretet tett, hogy e tudományos dolgozók továbbra is szoros kapcsolatokat tar­tanak fenn az üzemmel és mindenkor segíteni fognak a dolgozóknak a technikai kérdések megoldásában. Az értekezlet után Rangéi mérnök megnyitotta az új technika és újító­javaslatok kiállítását az üzemi klub helyiségeiben. Ismertette a kiállítás anyagát. — Bemutatjuk itt — mondotta többek között — hogyan folyik ná­lunk a káderek nevelése hogyan teljesítjük a technikai fejlesztés és a technikai-szervezési intézkedé­sek tervét, képet adunk a hajóépítés technológiájának fejlődéséről, az újí­tójavaslatokról, az egyes munkame­netek korszerűsítéséről. A kiállításon az üzem tanoncainak egy csoportja a belépőjegyekhez csa­tolt sors iegvekről társalgott. — Ta­lán aktatáskát nyerek ezzel a bilétá­val — mondja az egyik. De ha a tizenöt díj közül egyet sem sorsolnak ki számára. ^Kkor is a nyerők között lesz ez az ifjú. Hisz részt vehetett egy értékes technikai értekezleten és láthatta a kiállítást. Tanulhatott az ctt kiállított újítások­bői, melyekkel az 'izem élenjáró dol­gozói példát mutatnak neki és a töb­bi fiatal dolgozónak. D. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom