Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-25 / 206. szám, szerda

A mezőgazdasági doigozók szibériai konferenciája AIX. NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL Moszkva, (ČTK) — Üj-Szibériában megkezdődött a szibériai mezőgazda­sági dolgozók konferenciája. Több mint 2000 küldött vesz részt az érte­kezleten Irkutszkból, Omszkbó 1, Ju­menből és a szibériai autonom köztár­saságok területeiről és kerületeiből, hogy közösen megtárgyalják a kolho­zok, GTÄ-k és a szovhozok előtt álló feladatokat. Az értekezlet résztvevői melegen üdvözölték N. Sz. Hruscsov­nak, az SZKP KB első titkárának és N. I. Beljajevnek, az SZKP KB titkárá­nak részvételét az elnökségben. N. I. Beljajev rövid bevezető beszé­de után M. A. Jasznov, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót „A begyűjtésről, az állat­tenyésztési termelésről és a mezőgaz­dasági termények begyűjtési tervének biztosításáról az 1956-os évben". Film egy amerikai kispolgárról Az SZKP küldöttsége Franciaország an Párizs, (ČTK) — Az SZKP küldött­sége — amelynek tagjai M. A. Szusz­lov, az SZKP elnökségi tagja és a Központi Bizottság titkára, A. I. Kiri­csenko, az SZKP KB elnökségi tagja és B. N. Ponomarev, az SZKP KB tag­ja július 23-án, hétfőn meglátogatta a Párizs melletti Renault automobil­üzemeket, ahol megismerkedtek a termelési eljárással. Az SZKP küldött­sége előzőleg részt vett a Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusán. A küldöttség Párizsba való visszatérte után megkoszorúzta a Pére-Lachaise temetőben a Kommunardok falát. Tito elnök Korfu szigetére utazott A koreaiak hosszabb dokumentum­filmje, a Szép dal, amely szombaton délután került bemutatásra, csekély érdeklődést keltett. Korea legneve­sebb művészegyüttesei énekelnek és táncolnak a filmben, az Állami Mű­vészszínház kollektívája egy operarész­ietet mutat be; fülbeniászóak a dal­lamok, tetszetősök a táncok, jóhan­gúak az énekesek, — mindez azonban nem elég, hogy másfél óráig lebi­lincselje a nézőt, és a film végén ýž felhangzó taps inkább tiszteletadás volt a hősi koreai népnek, mint ma­gának a filmnek. A bolgárok sem jártak sikerrel az esti előadáson. A dimltrovvárosi bri­gádosok című filmjük nem jelent ha­ladást filmművészetükben. Szépek a Brioni, július 23. (Tanjug) — Jo­szip Broz-Tito a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a görög király meghívására vasárnap est° a Galeb­hajó fedélzetén elutazott Korfu szi­getére. Tito elnök feleségével együtt rövid W füm képei, a rendező munkáját sem -ül* /-.X—Ľ —I * pihenőt tölt Görögországban. A ju cjoszláv államfőt Pál görög király és Frederika királyné fogadja majd a korfui kikötőbeij. Kedden a sz'getre érkezett Karamanlisz miniszterelnök és Averoff külügyminiszter. A mi­niszterelnö: és a külügyminiszter csak egy napot töltött a szigeten és találkozott Tito elnökkel. Brioniban A. !. Mikofan meglátogatta Tito elnököt Brioni, (ČTK) — A Tanjug jugoszláv hírügynökség közlése szerint A. I. Mi­kojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese felkereste Brioni szigetét. Joszip Broz-Tito elnök A. I. Mikojan tiszteletére vacsorát adott, amelyen részt vett Mosa Piade, a Szövetségi Népi Szkupstina elnöke, Eduard Kardelj és Alexander Ran­kovics, a Szövetségi Néptanács elnö­kének helyettesei, Ivan Gosnjak tábor­nok, nemzetvédelmi államtitkár, Ko­csa Popovics külügyi államtitkár, M. Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és N. P. Firjubin, a Szov­jetunió belgrádi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. A tudósítás szerint A. I. Mikojan Brioniba kétnapos nem hivatalos láto­gatásra jött. A. I. MIKOJAN TANÁCSKOZÁSA A MAGYAR KORMÁNY ÉS A PÁRT KÉPVISELŐIVEL Budapest, (CTK) — Budapesten, jú­lius 22-én a kővetkező hivatalos köz­leményt adták ki: A. I. Mikojan elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese Budapesten megszakította útját. A. I. Mikojan elvtárs július 21-én elhagyta Magyarországot. A repülőtérre elkísér­te őt Gerö Ernő, az MDP KV első titkára, Hidas István, a Miniszterta­nács elnökének első helyettese, Kádár János és Marosán György, az MDP KV Politikai Bizottságának tagjai, Ró­nai Sándor, a nemzetgyűlés elnöke és Vég h Béla, az MDP KV titkára. A. I. Mikojan elvtárs megbeszéléseket foly­tatott az MDP és a magyar kormány vezető tényezőivel. A. I. MIKOJAN HAZAÜTAZTÁBAN SZÓFIÁBAN MEGSZAKÍTOTTA ÚTJÁT Szófia, július 24. (ČTK) — A bolgár sajtóiroda közlése szerint A. I. Miko­jan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja Jugo­szláviából hazautaztában július 23-án Szófiában megszakította útját. Bulgá­ria Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának politikai irodája A. I. Mi­kojan tiszteletére ebédet adott, ame­lyen részt vett Todor Zsivkov, Bul­gária Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a BKP KB politikai irodájának tagjai és a szó­fiai szovjet nagykövetség képviselői. Tito elnök Kambodzsába látogat Belgrád, július 24 (ČTK) — A Tan­jug jugoszláv hírügynökség közlése szerint Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke el­fogadta a kambodzsai kormány meg­hívását a Kambodzsai Királyság meg­látogatására. A kambodzsai kormány meghívását Norodom Szihanuk herceg adta át jugoszláviai tartózkodása al­kalmával. Az indiai földrengés 117 áldozatot követelt Delhi, (ČTk) — Kate északnyugati indiai államban erős földrengés volt, amely különösen Andzsar városát sújtotta. Hivatalos hírek szerint And­zsarban és környékén 117 személy életét vesztette és 250 megsebesült. 2 Harminc személynek nyoma veszett és * általánosságban az a felfogás, hogy a J házak romjai temették el őket. Sz a 5 földrengés a legnagyobb elemi osa- g pás, amely Indiát 1950 óta érte, ami- Jj kor a földrengésnek 574 áldozata volt. £ ÁRVIZEK IRÁNBAN 0 Teherán, (ČTK), — A Francé Presse í hírügynökség közlése szerint Közép- ^ és Dél-Iránt e napokban hirtelen zá- * poresök okozta árvizek sújtották. Az * árvíz nagy károkat okozott. * több mint 1000 polgár hajléktalan ma- * radt. az anyagi kárt 20 millió frank­ra becsülik. * érheti gáncs, ám a tucatnyi pontot összemarkoló forgatókönyv ele­' ve lehetetlenné teszi a sikert. Mun­kaverseny, élmunkásmozgalom, szabo­tázs — mindez még nem ad filmet, ha nem az emberből indul ki, ha a konf­liktus nem fakad indokoltan az em­beri jellemekből, nem adódik életsze­rűen, hitelesen megfestett helyzetből. Annál nagyobb érdeklődés kísérte az éjszakai ^előadáson bemutatott Martyt. Mindjárt elöljáróban megje­gyezhetem, a film a felcsigázott vá­rakozás ellenére sem okozott csaló­dást. A fesztivál előírásainak egyik pontja kimondja, hogy nemzetközi versenyen már részt vett film nem in­dulhat az itteni versenyen. Tekintet­tel arra, hogy a Marty tavaly Can­nesben már bemutatásra került és ott elnyerte a nagydíjat, itt, Karlovy Va­ryban csak versenyen kívül szere­pelhetett. Moskowitz úrtól, az amerikai filmkül­döttség egyik tagjától megtudom, hogy a Marty az „Oscar" nevű leg­nagyobb amerikai díjat nyerte tavaly és további Oscar-ral tüntették ki Del­bert Mannt, a rendezőt, s a két fő­szereplőt, Ernest Borgninet és Betay Blairt, végül Padda Chayefskyt, a film forgatókönyvének íróját is. — A Martyt a Hecht-Lancaster ne­vű független filmtársaság készítette egy félórás televíziós darab alapján. Delbert Mann, aki már a Marty tele­hogy elveszti fiát és telefecsegi a fejét, hogy a lány csúnya, idős is hozzá. Marty puha lélek, hajlik anyja szavára, és hogy végleg elfeledje a lányt, könnyelmű barátaival mulatni indul. Ott a lokálban aztán valami megmozdul a szívében, bármit mon­danak is a barátai és bárhogy akarja édesanyja a kedvét szegni, Marty ér­zi, hogy a lánnyal életében először volt boldog és ezt a boldogságot nem szabad elveszítenie, indul a telefon­hoz, hogy Clárát felhívja. Mindössze ennyi a huszonnégy óra alatt lepergő történet. Nem sok ez, talán kevés is, de a film ezt a ke­veset tökéletesen fejezi ki. A felsza­badulás óta nem láttunk amerikai filmet, amely ily közvetlen, emberi volna. íme, a nagy sikerhez nem kell körmönfontan kitalált, némi' gyilkos­ságokkal fűszerezett mese, nem kel­lenek idegizgalmak, revü sem kell a meztelen nők tucatjaival —, elég, ha a film az élet valóságát adja, mondjuk egy jólelkű, dolgos mészá­roslegény aprónak, egészen jelenték­telennek tűnő gyötrelmek, hogy üres­nek, céltalannak találja az életét, hogy boldogság után vágyódik, mint minden ember, akinek szíve' az élet minden­napi harcában nem kérgesedett el és nem éri be a test futó örömeivel, az olcsó szórakozással. Marty bemutatóján az amerikai filmküldöttséget az USA itteni nagy­követe vezette, és üdvözlő beszéde, amelyben az amerikai és a csehszlo­vák nép barátságát hangoztatta, ugyanolyan meleg tapsokat kapott, mint a film, amely a dolgozók ro­konszenves Amerikáját hozta 3 né­zők elé. Apróbb események, apróbb tapasztalatok Szinte törvényszerűségnek mondha­tó, hogy azokban az államokban, ahol a filmművészet még a kezdetnél tart, a múlt megrajzolása .kerül előtérbe. Állítható ez még a jugoszláv kinema­tografiáról is, amely • ugyan már ki­nőtte a gyermekcipőket, de témáiban a legszívesebben a múltat, a parti­Varsói szirén (lengyel) jövendő fesztiválon meg tudjuk győz­ni önöket. A kínaiak filmje, Kémtevékenység a Jangcse-Kiangon az 1949-es hábo­rús eseményeket ecseteli. Az eddigi háborús kínai filmekkel szemben ez az új filmjük jelentékenyebb, mert a hangsúly a tömegjelenetekről átto­lódott az emberre, néhány katona hősi tetteinek megfestésére, jellemének rajzára. Üj igazolása ez a régi igaz­ságnak, hogy aki egy nagy kollektíva — ez esetben egy egész hadtest — életét hitelesen akarja megragadni, mélyedjen el az egyénben, érje be egy kis csoport tevékenységének, hősi ki­állásának megfestésével. A zsűri tagjai talán még jobban el vannak foglalva, mint a híreket gyűjtő, érdekességeket hajszoló új­ságírók. Tisztjük titoktartásra kény­szeríti őket, ezért nyilatkozataik, be­szélgetéseik ritkán tartalmaznak ér­demes feljegyezni valót. Alberto Cavalcanti, aki két eszten­dővel ezelőtt a Tenger éneke című filmjével elnyerte a rendezés nagydí­ját, ugyanígy hallgatásba burkolódzik, s csak terveiről beszél szívesen. El­Marty (amerikai) Árvíz Afganisztánban víziós adását is rendezte, jelentéke­nyen bővítette a New York Bronx vá­* rosrészében lejátszódó történet Kémtevékenység a Jangcse-Kiangon (kinai) fasiszta megszállást árvizek sújtották. A Helmanda és az Argastan folyók kiléptek medrükből. \ A kabuli rádió jelenti, hogy az utolsó ' tíz év alatt e térségben ezek voltak a legnagyobb árvizek. Kabul, (ČTK) - Amint a kabuli rá- * kör nyezetrajzát és a filmben arra dió jelenti, Kandahar tartományt nagy J törekedett > ' hoa y a mai Amerikának tipikus képét mutassa. A Marty nagy sikerének titka való­ban ez az élethű környezetrajz, olasz Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa a kevéssé fejlett országok iparosításáról tárgyal Genf, (ČTK) — Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának gazdasági bi­zottsága július 23-án délután meg­kezdte Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárána beszámolójával kapcsolatos vitát a kevéssé fejlett or­szágok iparosításának problémájáról. A vitában felszólaltak, Kanada, Anglia, Norvégia, Franciaország, a Csehszlo­vák Köztársaság, Hollandia és más országok küldöttei. A tőkés ország küldötteinek több­sége egyetértett a főtitkár beszámo­lójával annyiban, hogy a konkrét in­tézkedéseket el kell halasztani, míg nem áll rendelkezésükre az egyes kérdések részletes elemzése és első­sorban a tőke segítségét kell biztosí­tani. Ladislav Novák csehszlovák kül­dött kijelentette, hogy a kevéssé fej­lett országok általános gazdasági fej­OJ S 2 0 1956. július 25. lődésének alapvető előfeltétele az f iparosítás és a me őgazdasági terme-** lés fejles-lése. Az amerikai államok deklarációja * Panamában * A panamai értekezleten résztvevő £ amerikai államfők vasárnap, k"; t napos értekezletük végeztével aláírták a namai deklarációt". A nyilatkozat sür- Jŕ geti az amerikai országok közötti együttműködést a gazdasági problé­mák megoldása céljából. Az amerikai országok közüs szerve­zeteinek és ezek tevékenységének megerősítését tűzi ki célul, továbbá hangoztatja, hogy Amerika legyen bástyája az emberi szabadságnak és a nemzeti függetlenségnek." Az AFP kommentátora a páname­rikai értekezletről megjegyzi, hogy az \ udvariassági formulák és az általános­ságok mögött megmutatkoznak az ér­tekezleten résztvevő államok közötti nézeteltérések. bevándoroltak apró családi gondjai­nak, örömeinek és bánatainak mesteri megfestése. Ezek az olaszok ameri­kaiakká váltak ugyan, de régi hazájuk emlékei még bennük élnek. Szoká­saikban, gondolat- és érzésvilágukban még kísért az otthagyott olasz föld és talán ez teszi a film főhősének, a mészárossegéd Martynak és Clara­nak, a tanítónőnek az alakját és sze­relmüknek történetét oly rokonszen­vessé. Marty már nem fiatal ember, test­vérei mind megtalálták életük párját, csak ö maradt egyedül anyjával. Fé­dpus ^ lénk természetű, meq van qvózcdve ,.pa- * „ zánharcokat, ecseteli. A görögök is olyan filmet hoztak a fesztiválra, amely a fasiszta megszál­lás emlékeit idézi. A Véres karácsony emléket állít azoknak a hősöknek, akik életüket adták a görög nép sza­badságáért. A görög filmben az az új és rokonszenves, hogy nem a fron­tokon küzdő harcosok sorsát festi le, hanem a hátországban küzdőket, akik mártírhalált haltak. A Véres karácsony egyike az első görög játékfilmeknek, és így magán viseli a kezdetlegesség jeleit mind a film technikájában, mind pedig a történet lebonyolításá­ban. — A görög film ma — ahogy Jor­ges A. Zervos, a film jelenlevő ren­dezője mondja —, jóval messzebb tart és reméljük, hogy erről az el­mondja, hogy Romániába készül, ahol forgatásra alkalmas témát keres Majd ismét Franciaországba utazik, ahol remélhetőleg akad számára jó forga­tókönyv. A jó forgatókönyv! Valamennyi rendezőnek, a szovjet Rosalnak, Hejficnek, a francia Daquin-nek, a brazil Cavalcantinak, az argentin Ka­rillnak, a svéd Mattsonnak, a hindú Bomal Roynak, és a többieknek, a cseh Fričnek, VVeissnak, Kádárnak, Klošnak is ez az álma. És mert az eredeti forgatókönyv ritka, mint a fehér holló, ezért készül minden na­gyobb regényből, új színpadi sikerből film. Nem ez a korszerű új film igazi útja, nem is ideális megoldás — ez­zel a film dolgozói mind tisztában vannak. EGRI VIKTOR. oooc arról, hogy csúnya férfi, akiben sem­mi vonzót nem találnak a lányok. Anyja és rokonai hiába sürgetik, hogy keressen magának élettársat, eddigi kudarcai miatt visszahúzódik. Aztán az ő életében is megjelenik a nő, Clara személyében megtalálja azt a lányt, aki előtt meg tudja nyitni szívét. Clara sem fiatal már, és nem az a szokványos amerikai szépség, akit a fiatalok körülrajonganak és feleségül vesznek. Marty végre bol­dog, először életében érzi az élet teljességét, de ekkor az anyában fel­ébred az önző szeretet, attől tart, Hírek a film világából A bécsi opera balettkarának közre­működésével készítik Bécsben az Ope­rabál című színasfilmet. A felvételek­hez a stúdióban felléptetik a bécsi operát. * * » Laurence Olivier, a Macbeth és a Lear király című Shakespeare-dráma megfilmesítésére készül. A Német Szövetségi Köztársaságban másodszor is betiltották az Ördögi kör című film bemutatóját A Szovjetunióban ez idő szerint egész sor új filmstúdiót építenek, mert a jelenleg rendelkezésre álló 34 fiimstudió már nem elég. Filmstúdiók épülnek többek között Minkszkben, Taskentben és Bakuban is. A közel­jövőben Moszkvában kezdik meg egy tudományos filmek gyártására alkal­mas filmváros építését. * * * Goethe Faust című drámai költe­ményét viszi filmre az egyik nyugat­berlini filmgyártó vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom