Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)
1956-07-17 / 198. szám, kedd
A CSKP küldöttsége a Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusára Párizsba érkezett Párizs, (oTK) — Július 15-én délelőtt repülőgépen Párizsba érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége, amely részt vesz a Francia Kommunista Párt XIV. kongreszszusán. A kongresszust Le Havreban tartják július 18-a és 21-e között. A CSKP küldöttségét Jozef Való és František Tymeš képviselők, a CSKP KB tagjai alkotják. A küldöttséget a párizsi Orly-rei ülőtéren a Francia Kommunista Párt képviselői üdvözölték Francois Dilloux-nak, a politikai iroda tagjának vezetésével. A repülőtéren jelen voltak továbbá a párizsi csehszlovák nagykövetség képviselői. Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának ülése London, (ČTK) - 'Július 14-én Nagy-Britannia Kommunista Partjanak végrehajtó bizottsága ülést tartott. Az ülésen J. Gollan főtitkár azokról a meqbeszélésekröl számolt be, amelyeken 'Harry Pollittal, a párt elnökével együtt Moszkvában részt vett. E megbeszéléseket az SZKP vezető tényezőivel folytatták. A beszámoló megvitatása után külön nyilatkozatot és határozatot hoztak e megbeszélésekről, valamint az SZKP KB-nak a személyi kultusz és annak következményei leküzdéséről hozott nemrégi határozatáról. Az ülés elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a párt még ebben az évben rendkívüli konferenciát tart. A konferencia egyik fö pontja „A szocializmushoz vezető brit út" programjának előkészítése lesz. Valamennvi párttagot felhívják, hogy kapcsolódjon be a konferencia előtti országos vitába és így járuljon hozzá a párt programjának kidolgozásához. A Belga Kommunista Párt küldöttségének moszkvai útjáról Brüsszel (ČTK) — A Drapeau Rouge Dimanche július 15-én közölte Ernest Burnelle interjúját a Belga Kommunista Párt küldöttségének moszkvai látogatásáról. E. Burnelle, a Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára a küldöttség nevében megelégedéssel nyilatkozott szovjetunióbeli látogatásukról és az SZKP vezetőivel folytatott megbeszéléseiről. „Moszkvai tárgyalásaink -mondotta — a kommunista pártok normális és testvéri kapcsolatainak egyik formáját jelentik." E. .Burnelle végül rámutat, Moszkvából a jövőbe, a szocialista tábor erejébe vetett nagy hittel tértünk vissza. Meggyőződésünk, hogy olyan időben élünk, mely döntö jelentőségű a dolgozók és a munkáspártok akcióegysége, a béke és a szocializmus győzelme szempontjából. Nasszer egyiptomi elnök Szarajevóban Belgrád (ČTK) — Szombatról vasárnapra virradó éjszaka Gamel Abdel Nasszer. az Egyiptomi Köztársaság elnöke elutazott Belgrádból. Vasárnap reggel különvonatja Bosznia és Hercegovina fővárosába, Szarajevóba érkezett. Az egyiptomi elnök meglátogatott több vállalatot és .múzeumot Délután a zenicei jugoszláv kohóközpontot tekintette meg. Szombaton Belgrádban tovább folytak a jugoszláv-egiptomi tárgyalások, elsősorban a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseiről. Ha újra harcolni kell, hát harcolni fogunk A tuniszi miniszterelnök rádióbeszéde Párizs, (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Habid Buriba. tuniszi miniszterelnök rádióbeszédet mondott a francia-tuniszi tárgyalások megszakításának okairól. Többek között kijelentette: s „Teljes nyíltsággal, felelőségem teljes tuddtában mint miniszterelnök kijelentem, hogy nem vagyok hajlandó tárgyalni addig, míg a francia küldöttség kitart az állandó katonai megszállás elve mellett. Megszoktuk a harcot. De beszüntettük a tüzet, mert úgy véltük, hogy elértük céljainkat. Ha újra harcolni kell, hát harcolni fogunk." Bármily tárgyalás előfeltétele, hogy a francia csapatok távozzanak Tuniszból, mert a tárgyalások nem lehetnek addig érvényesek, míg a partnerek nem egyenjogúak. Az NDK kormányküldöttsége elutazott Moszkvába Berlin, július 16. (ČTK) — A Schönfeld nevű berlini repülőtérről július 16-án O rto Grotewohl miniszterelnök vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége repülőgépen Moszkvába utazott. A Német Demokratikus Köztársaság kormánvküldöttséae a Szovjetunióban időszerű kérdésekről tárgyal. Az arab országok értekezlete az atomenergia békés felhasználásáról Kairó, július 16. (ČTK) — Irak, Szaúd-Arábia, Jordánia és Szíria képviselői július 15-én repülőgépen Kairóba érkeztek, hogy az egyiptomi képviselőkkel együtt megkezdjék az atomenergia békés célokra való felhasználásáról tárgyaló értekezletet. A Szovjetunió javasolta összeurópai szervezet a béke és biztonság megszilárdulását szolgálná A népi demokráciák sajtója a szovjet kormány ato.nerőügyi nyilatkozatáról BUDAPEST Budapest, (ČTK.) — A Szabad Nép a szovjet kormánynak az atomerő békés felhasználása terén végzendő összeurópai együttműködésről tett nyilatkozatával kapcsolatos kommentárjában hangsúlyozza, hogy széleskörű szervezetet kell létesíteni az atomerő békés felhasználására. Többek között a lap rámutat: „Bármit is mondanak a nyugat-európai államférfiak az Euratom békés céljairól, e szervezet veszélyezteti Európa békéjét. Az összeurópai szprvezet. amelyet a Szovjetunió javasol, hozzájárulna az európai béke és biztonság megszilárdításához és az atomerő békés felhasználásában végzett nemzetközi együttműködés új, kedvezőbb lehetőségeket teremtene a vitás kérdések megoldására." A Magyar Nemzet rámutat, hogy a magyar közvélemény örömmel üdvözöl a jó szomszédi kapcsolatok politikájára irányuló minden lépést és kész kivenni részét az európai népek együttműködését szolgáló törekvésből. BUKAREST Valamennyi román lap július 15-i számában az atomerő békés felhasználása terén való összeurópai együttműködésre tett szovjet kormánynyilatkozattal foglalkozik. A Scinteria azt írja, hogy a szovjet kormány nyilatkozata komolyan elősegíti az e téren való nemzetközi együttműködést. Az európai országoknak különös érdeke ez az együttműködés. Az Euratom keretében javasolt együttműködés azonban nem szolgálhatja sem a békés célokat, sem pedig a népek javát. Az „az együttműködés, amely a Szovjetunió és a tizenegy európai és ázsiai ország között alakul ki a nemzeti szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján, a a Szovjetunió béketörekvéseinek újabb bizonyítéka". VARSÖ, A Trybuna Ludu július 15-én a következő címmel közölte az atomerő békés felhasználásának összeurópai szervére tett szovjet javaslatot: „Jelentős, kezdeményezés". A cikk írója többek között rámutat, hogy a Szovjetunió kezdeményezése, amelyet mint az atomerő békés felhasználásának úttörőjét világszerte elismernek, már pompás eredményeket hozott: megalakult az atomkutatás egyesült intézete és így az európai és az ázsiai szocialista államoknak lehetősége nyílik a Szovjetunió tapasztalatait épp olyan mértékben felhasználni. mint ahogy azokat a Szovjetunió maga használja fel. A lengyel közvélemény — írja végül a Trybuna Ludu cikke — a Szovjetunió javaslatait egyetértéssel fogadja, mert úgy véli, hogy e javaslatok általános elfogadása elősegítené a ma oly nélkülözhetetlen nemzetközi bizalom kialakulását. SZÓFIA A Rabotnyicseszko Delo vezércikkében üdvözli a szovjet kormány leszerelési javaslatát és az atomerő békés felhasználására, s az összeurópai együttműködésre tett nyilatkozatát. A lapok e két dokumentumot újabb bizonyítékának tartják annak a ténynek, hogy a Szovjetunió korszakunk legfontosabb problémájának sikeres megoldására, a leszerelés csökkentésére és az atomenergiának az emberiség javára való felhasználására törekszik. Az azerbajdzsáni kőolaj hatásos gyógyszer Moszkva. (ČTK) - A Szovjet Azerbajdzsán az egyedüli hely a világon, ahol gyógyhatású kőolajlelőhelyek vannak. E gyógyótó kőolajat „naftalan"-nak nevezték el. Lelőhelye már a régi időkben is ismeretes volt. Marco Poli feljegyzéseiben is említést tett róla. A naftalan-t azonban csak a legutóbbi 30 év során vizsgálták meg alaposan, amikor nagyobb mértékben kezdték a gyógyászatban alkalmazni. Azon a helyen, ahol az olajat fe''árt.ák fürdőt építettek, amelyet az utóbbi időben mindinkább felkeresnek a betegek. A gyakorlat igazolta, hogy a „naftalan"-nak naayszerű gyógyhatása van az ízületek és izmok megbetegedésénél, az idegbetegségeknél, a trombózisnál, a hátgerinc megbetegedésénél. További betegségek egész sorát is jó eredménnyel gyógyítja. Dél-Vietnam megtagadja a genfi megállapodásokat Moszkva, (TASZSZ.) — A Szovjetunió külügyminisztériuma és NagyBritannia külügyminisztériuma, mint ismeretes, 1956. május 9-én az indokínai kérdés megvitatására összehívott genfi értekezlet két elnöke nevében a két vietnami kormányhoz, Franciaország kormányához és a vietnami nemzetközi felügyelő bizottsághoz üzenetet intézett a genfi megállapodások végrehajtásáról. A Szovjetunió és Nagy-Britannia kormánya között létrejött megállapodás alapján a Szovjetunióban közzétették az üzenetekre érkezett válaszjegyzékek szövegét. Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere felkéri a genfi értekezlet két elnökét, tegyék meg a szükséges intézkedéseket a genfi egyezmény végrehajtására. Amennyiben a dél-vietnami hatóságok továbbra sem akarnak általános választásokról hallani, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya újabb genfi értekezlet összehívását kéri. Vu Van Mau (Dél-Vietnam), a Vietnami Köztársaság külügyminisztere bejelenti ugyan, hogy nem fogja megsérteni a jelenlegi demarkációs vonalat, de leszögezi, hogy nem tartja magára nézve kötellzőnek a genfi megállapodást. A francia kormány közli, hogy kivonta Indokínából az expedíciós hadtestet és április 28-a óta „többé nem felel az 1954-es megállapodás teljesítéséért." Ultrahang a növénybetegségek ellen Moszkva (ČTK) — K. Didebulidze és M. Hvedelidze, a Grúz Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet dolgozói eredeti ultrahangot terjesztő műszert szerkezteitek a citromfák penészbetegsége ellen. A műszer elektromos generátorból és ultrahamgtaullám-leadóból áll. A leadóállomást a beteg fatörzshez helyezik és ult-rahangú hullámokkal megsemmisítik a betegséget okozó penészgombákat. Azok a kísérletek, melyeket az intézet a növényvédelmi intézettel közösen folytatott, jó eredményekkel jártak .A citromfacsemeték kiültetésük után jól és gyorsan növekednek és semmilyen betegség jelét sem mutatják. Stassen sajtóértekezlete Washington, július 16. (ČTK). —< Harold Stassen, Eisenhower elnök személyes tanácsadója a leszerelés kérdéseiben, a közelmúltban egy washingtoni sajtóértekezleten A. A. Gro J mikónak, a Szovjetunió képviselőjének az ENSZ leszerelési bizottságában tett kijelentésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy A. A. Gromiko „csekély mértékben" járult hozzá a Szovjetunió és a nyugati hatalmak álláspontjának összeegyeztetéséhez. Stassen nézete szerint a Szovjetuniónak hozzá kell járulnia Eisenhower tervéhez a légi ellenőrzést illetőleg. Ezt a tervet, amint ismeretes, a szovjet küldött ismét elverette, mert a repülőgépről való fényképfelvételek seqítséqével nyert tájékoztatás lázas fegyverkezést idézne elő és támadó szándékból harmálhatnák fel. Moszkvai építészetitechnikai kiállítás Moszkva, (ČTK) — A moszkvai építészeti-technikai kiállítás szovjet és külföldi látogatóinak első tízezrei már megtekintették azt a több mint 3500 kiállított anyagot, amely nagyrészt a Szovjetunió építészeti, iparitechnikai újdonságait mutatja be. Lenin nagy szerepe a Szovjet Köztársaságok Szövetségének megszervezésében Az alábbiakban rövidítve közöljük a Moszkvai Pravda július 11-1 cikkét, amelyet Z. Levina és A. Romanova, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus-Leninizmus Intézet munkatársai írtak. LENIN, aki alkotó módon tovább fejlesztette a marxista tanítást, nevelte a pártot és előkészítette arra, hogy vezesse a tömegeket a szocialista forradalomban és a szocializmus építésében, igen nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek. V. I. Lenin a pártnak a nemzeti kérdésben követendő politikáját kidolgozva, az elnyomott nemzetek önrendelkezési szabadságát és függetlenségét követelve abból indult ki, hogy a nemzeteket valóban demokratikus és valóban internacionális alapokon kell közelebb hozni egymáshoz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Lenin közvetlenül irányította a népek egyenjogúságának és barátságának kialakítását szolgáló gyakorlati politikát, s lerakta a soknemzetiségű szovjet állam '^lapjait. A párt programtervezetének fogalmazványában (1919) rámutatott arra, hogy különös óvatossággal kell kezelni a nemzeti érzést, gondosan valóra kell váltani a nemzetek egyenlőségének és szabadságának elvét, hogy 4 i s z O 1956. július 17. így megszüntessék a bizalmatlanság alapját, és elérjék a nemzetek minél szorosabb önkéntes szövetségét, amely a testvéri egység világos felismerésén, az önkéntes beleegyezésen alapszik. Lenin nemegyszer hangsúlyozta, hogy ezA szövetséget nem lehet egy csapásra létrehozni, hanem ahhoz a 'legnagyobb türelemmel és óvatossággal kell eljutni. V. I. Lenin feladatul tűzte ki, hogy egy szövetségi államban kell egyesíteni a szövetséges köztársaságokat, s bebizonyította, hogy e feladat megvalósítása mily rendkívüli fontosságú a szocialista építés kimenetele szempontjából, valamennyi szovjet nép mindenoldalú gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából. Ezt különösen hangsúlyozni Ml, mivel az irodalomban a párttörténet rövid tanfolyamában a mai napig nincs keltőképpen megvilágítva Lenin szerepe a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakításában. Sok könyvben és cikkben e történelmi jelentőségű feladat megoldását rendszerint csak Sztálin nevével hc-zták kapcsolatba. A kérdés effajta megvilágítása eltorzította a való történelmet, az igazság ellenére csökkentette Leninnek, a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége megszervezőjének elméleti és gyakorlati szerepét. SZÁMOS eddig közre nem került okmányt őriznek az SZK" Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézetben Ezekből teljesebben és helyesebben kiviláglott V. L Lenin szerepe a szovjet köztársaságok egy szocialista államban való eoyesítését célzó legfontosabb elvek kidolgozásában. Lenin rendkívül nagy figyelmet fordított a nemzetiségi politika helyi megvalósítására. így például már 1919-ben az ukrajnai munka téziseinek tervezetében azt írta, hogy a legnaqyobb óvatossá.qqal kell kezelni a nemzeti hagyományokat, „a legszigorúbban ügyelni kell az ukrán nyelv és kultúra egyenjogúságára, valamennyi felelős személynek okvetlenül meg kell tanulnia ukránul stb.". Lenin azt javasolta, hogy Baskirija és Kirgizia szovjet- és pártmunkásaitól követeljék meg a havi beszámoló megküldését az alábbi kérdésekben: „1. Mit adtunk a baskíroknak, kirgizeknek stb? 2. A közoktatási munka eredményei általában? 3. És különösen az iskolák, az adott népcsoport kommunistái -zámára" ? Lenin határozottan elvetett mindenfajta gondolatot annak lehetőségéről, hogy bármilyen erőszakot is alkalmazhatnak a kis népekkel szemben. Preobrazsenszkijnak arra az állítására, hogyht. a proletariátus g"őzelme után Európában nem lesznek meg a feltételek a gyarmatokkal való önkéntes egyesüléshe', úgy elkerülhetetlen az erővel való elnyomás és a volt oy-rmatok gazdaságilag fontos íkeinek erőszakkal való egyesítése az európa; köztársaságok szövetségével, Lenin haragosan válaszolta: „Ez túlkapás. Nem bebizonyítható, és helytelen azt mondani, hogy „elkerülhetetlen" „az erővel való ELNYOMÁS". Gyök rében hf" 'telen." 1922-ben kezdődött i..eg a szovjet köztársaságok egy állami szövetségbe való egyesítésének gyakorliti előkészítése. " Az OSZSZSZK és a többi független szovjet köztársaság kölcsönös viszonyának kérdését a párt központi bizottságának teljes ülése előtt való megvitatásra az OK(b)P Központi Bizottságának albizottsága készített elő, amelynek kötelékében minden nemzetiségi köztársaságnak volt képviselője. E bizottság munkájában részt vett V M. Molotov, A. F. Mjasznyikov, G. K. Ordzsonikidze, G. I. Petrovszkij, J. V. Sztálin és többen mások. A lenini dokumentumok világosan tükrözik azt az éles harcot, amely a szovjet köztársaságok egyesítési alapjainak kidolgozásakor abban az időben dúlt. Ebben a harcban a helyes lenini elvtől való kétféle elhajlás jelentkezett: a nagyhatalmi soviniszta és a helyi nacionalista. Az első, a veszedelmesebb, azt a törekvést juttatta kifejezésre, hogy az állami szövetségben továbbra is minél nagyobb mértékben 'tartsák fenn a volt uralkodó nemzet előjogait. A helyi nacionalisták az egyenjogúságért és függetlenségért folyó harc zászlaja mögé bújva javasolták, hogy töröljék el a föderációs képződményeket. Mind a két irányzat valójában a szovjet népek szoros szövetségének szétszakításához vezetett volna. A PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK teljés ülésére J. V. Sztálin az előbb emiitett Mzottság tagia, összeállította „az OSZSZSZK és a független köztársaságok kölcsönös viszonyára vonatkozó határozattervezetét" A tervezet első pontja célszerűnek ismerte el, hogy a független szovjet köztársaságok az autonómia alapján lépjenek be az OSZSZSZK kötelékébe. Ilyen módon a köztársasayok egyesülésének alapiául az úgynevezett „autonomizálási" eszmét tették. A tervezet 2. pontjában arról volt szó, hogy az Össz-szövetségi Központi Végrehajtó Bizottság, a Népbiztosok Tanácsa és az OSZSZSZK Munka- és Honvédelmi Tanácsa kompetenciáját ki kell terjeszteni a köztársaságok megfelelő központi szovjetintézményeire. Lenin a Politikai Iroda tagjaihoz 1922. szeptember 27-én intézett levelében komolyan bírálta ezt a tervezetet. Javasolta, hogy alaposan változtassak meg a tervezet első pontját, és „az OSZSZSZK-ba való belépés" helyett mondják: „Formális egyesülés az OSZSZSZK-val szöv(etségi) köztársságok szövetségébe ..." Lenin emellett rámutatott arra, hogy be kell tartani valamennyi köztársaság legteljesebb egyenjogúságát: „Egyenjogúaknak ismerjük el magunkat az Ukr(án) SZSZK-val és a többiekkel, s velük együtt, *s egyenlő jogon kerülünk be az új szövetségbe, az új föderációba." Lenin azt javasolta, hogy 5 határozat második pontját is az első pont e megfogalmazásának megfelelően változtassák meg. Szükségesnek tartotta, hogy az' OSZSZSZK központi szervei funkcióinak a köztársaságok intézményeire való gépies átruházása helyett, hozzák létre a „Szovjet Köztársaságok Szövetségének Össz-Szövetségi Központi Végrehajtó Bizottságát." Lenin óriási jelentőséget tulajdonított ennek a kérdésnek. Kitartott amellett, hogy a szovjet köztársaságok egyesítéséről szóló javaslatokat alaoosan oondolják át. és minden vo-