Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-14 / 165. szám, csütörtök

A CSKP KB javaslata népgazdaságunk 1956—1960. évi második ötéves tervének irányelveiről (Folytatfii az 1. oldalról.) szocialista országépítés sikereinek további lényeges megszilárdítása kedvező módon nyilvánultak meg. Megerősítettük s munkásak és parasztok szövetségét a munkásosztály vezetésével, elmélyítettük államrendünk demokratizmusát és ezáltal megszi'érdltottuk pártunk helyzetét és tekintélyét a dolgozó tömegek előtt. Az elmúlt két évben pártunk Központi Bizottsága igen intenzív munkát végzett a második ötéves terv tervezetének előkészítésén, és annak érdekében, hogy megteremtse e terv megkezdésének és eredményes teljesítésének előfeltételeit. Nem csekély munkfit igényel a népgazdaságunk fejlesztésében elért eredmények elemzése, lehetőségeink és tartalékaink feltárása, a technika és a tudomány helyzetének és feladatainak tisztázása, további gazdasági fejlődésünk irányának és céljainak kitűzése Ez az egész széleskörű munka újból igazolta, hogy helyes és gazdaságilag indokolt pártunk alapvető irányvonala a szocialista gazdasági rend éoítésében. amint azt a pártunk IX. és X. kongresszusa megszabta. Helvea volt, hogy pártunk nem kezdett hozzá már 1954-ben a második ötéves tervhez, hanem hogy az elmúlt két évet a terv tüzetes előkészítéséra használta fel. hogy öszpontosft.ott igyekezettel enyhítsük a népgazdaság fejlődésében fellépő aránytalanságokat és hogy a második litéves terv tervezetét idejében is •qybetiangoljuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok távlati terveivel. • * » Hfila azoknak az intézkedéseknek, amelyet Dártunk az elmúlt két évben foganatosított a gazdasági és kulturális országéDítés szakaszán, általában kedvező körülmények között kezdhettük mea második ötéves tervünket. Ezeknek az intézkedéseknek a révén, különösen pedig a munkások, technikusak és más dolgozók áldozatos munkájával sikerült meggyorsítanunk a nehézipar alapvető ágazatainak fejlődési ütemét, ami az elmúlt esztendőben az általános gazdasági Hjlődés ütemének meggyorsulásában tt megnyilvánult. A mezőgazdasággal kapcsolatban leszögezhetjük, hogy az 1955. év, amelynek folyamán már kidomborodtak a pártnak a mezőgazdasági terihelés gyarapítására hozott intézkedéseinek eredményei, általában véve meafelelő alapot teremtett a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez a második ötéves tervben. Ezzel kapcsolatban különösen értékes jelenség, hogy az elmúlt év derekától, pártunk KözDonti Bizottságának júniusi ülésétől kezdve számos kerületben ismét lelentősen nő az újonnan alapított egységes földmüvesszövetkezetek száma. Tavaly lényeg és en sikerült megjavítanunk a bérek és a munkatermelékenység alakulásának külcsönös arányát. Ennek kedvező hatása jelentkezett abban, hogy 1955-ben sikerült első ízben jelentősebb mértékben csökkentenünk az ipari termelés önKöltségeit. Ezek vitathatatlanul rendkívül pozitív tények, amelyek a második ötéves terv küszöbén befolyásolják gazdasági életünk fejlődését. A fentebb jelzett körülmények kedvező hatását csökkenti, hogy a második ötéves tervet néhány komoly fogyatékossággal, gyöngével kezdtük. Elsősorban a beruházási építkezések szakaszán fennálló elégtelen helyzetről van szó, amely annál komolyabban veendő, mivel éppen a beruházási építkezések terén várnak ránk a második ötéves terv során igen igényes feladatok, főleg a terv első éveiben. A beruházási építkezésedben már hosszabb tdeje tartó komoly. fogyatékosságok, az e téren kialakuló elégtelen fejlődés kedvezőtlenül nyilvánulnak meg. Nem csupán a nehézipar alapágazatai termelési kapacitôsának kibővítésében és a népgazdaság műszaki színvonalának emelésében, hanem közvetlenül is érezteti hatását a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelkedőében. Különösen érezhető e haÜJ SZÖ 1956, Júnkis 14. V tás a lakások, iskolák és hasonló Intézmények építésének igen kedvezőtlen helyzetében. Elvtársak! A második Ötéves tervet fejlett, gyorsiramban terebélyesedő népgazdasággal kezdjük. Emellett kiegyenlítjük az általános fejlődéstől elmaradt ágazatok helyzetét, és igyekszünk a fejlődést a legmagasabb műszaki színvonalon előre vinni. Fejlett és eros nehéziparunk, és ugyancsak fejlett könnyűiparunk van. Mezőgazdaságunk a kezdeti fellendülés időszakát éli, fokozatosan áttér a szövetkezeti szocialista nagytermelésne. Lakosságunk életszínvonala — ezalatt a személyes és társadalmi fogyasztás összességét értjük — világméretben is igen magas és az ipari, mezőgazdasági termelés gyarapodásával karöltve egyrs emelkedik. A második ötéves terv küszöbén világosan látjuk magunk előtt a feladatokat, amelyeket gazdasági és kulturális fejlődésünk, szocialista országépítésünk szakaszán kitűztünk. Ugyanakkor tudatában vagyunk a még bennünket terhelő gyöngéknek és ismerjük azokat az utakat és módokat, amelyeken teljesíthetjük a feladatokat és megszüntethetjük a hibákat. A második ötéves terv sikeres teljesítésének legfontosabb előfeltétele: munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk öntudatossága és országépítő akarata, dolgozó népünk erősödő egysége, és növekvő bizalma annak az útnak a helyességében, amelyen pártunk vezeti népünket a szocializmusba. A második ötéves terv irányelveinek javaslatát megvitatta az egész párt és az egész nép. Pártunk Központi Bizottsága ennek a viténak rendkívüli jelentőséget tulajdonított. Az irányelvtervezettel kapcsolatban dolgozóink százezer! számra adták be észrevételeiket és kiegészítő indítványaikat. A vita eredményei kifejezésre juttatják, hogy a dolgozók egyetértenek a népgazdaság fejlődésének alapvető irônyaival és arányaival a második ötéves tervben, igazolják . a dolgozók igyekezetét, hogy hozzájáruljanak a kitűzött feladató* biztosításához. A vita eredményei meggyőzőn beszélnek arról, hogy dolgozóink szivükön viselik orszőgunk sokoldalú fejlődését, a szocialista országépítés sorsát. Ezek az eredmények arról is tanúskodnak, milyen óriás' mértékben szabadul fel a kezdeményezés, hibáink és fogyatékosságaink egészséges bírálata a Szovjetunió Kommunista Pôrtja XX. kongresszusa eredményeinek megvitatásával kapcsolatban pártunkban. Ezek az eredmények bizonyitjők továbbá a pártunk iránt megnyilvánuló növekvő bizalmat, a dolgozók pártunktól azt várják, hogy biztosltja valamennyi értékes észrevétel és javaslat minél gyorsabb felhasználását, gazdasági fejlődésünk meggyorsításának érdekében. A benyújtott észrevételeké javaslatok q gazdasági, kulturális és közélet szinte valamennyi szakaszét érintik. Van köztük számos észrevétel ös javaslat, amelyek közvetlenül az üzemek, illetve a vállalatok munkáját érintik, például a munka megszervezése, a termelés előkészítése, az anyagellátás, a vállalaton belüli tervezés, a beruházási építkezések, a termelés megszervezése, a bérezés gyakorlata, a szociális létesítmények, stb. szakaszán. A javaslatok és észrevételek túlnyomó többsége magában az üzemben megvalósítható, erről a párt üzemi szervezeteinek kell gondoskodniok. Az említett észrevételek és javaslatok egyrésze azonban nemzetgazdasági szempontból messzebbmenő jelentőségű. Elsősorban azokról az észrevételekről és javaslatokról van szó, amelyek a népgazdaság irányításának, tervezésének és pénzzel való ellátásának megjavítását és egyszerűsítését, az anyagi-myszaki ellátás kérdéseit, a kooperációt, a beruházási építkezéseket, a nyilvántartást és statisztikát, a minisztériumok, főigazgatóságok és más központi szervek munkáját illetik. Az említett észrevételek nagy száma igazolja a pártunk Központi Bizottságának áprilisi ülésén hozott határozatokban, valamint a pártunk országos konferenciőja elé terjesztett határozati javaslatban foglalt kérdések megoldásának helyességét és sürgősségét. Az észrevételek egy része a második ötéves terv irányelveinek tulajdonképpeni feladatával és tartalmúval foglalkozik. A dolgozók azt kérik, hogy a tervezetet további feladatokkal egészítsék ki, vagy pedig, hoj.v változtassák meg a feladatok megszövegezését. Pártunk Központi Bizottsága fontolóra vette ezeket az észrevételeket aszerint, hogy lehetséges-e megvalósításuk a második ötéves tervben. Természetesen nem mindegyik javaslat valósítható meg. A második ötéves terv során netn oldhatunk meg minden problémát minden szakaszon, mert nem téveszthetjük szem elől lehetőségeinket és raaasz|(odnunk kell terveink realitásához. A második ötéves terv irányelveiben be kell tartanunk a népgazdaságunk egészséges fejlődése megkívánta arányosságokat. A maguk jellegével az irányelvek közé taitozó észrevételeket a javaslati bizo"ság beszámolója alapján beillesztjüK majtl a tervezetbe. A második ötéves terv fő célja, hogy lényegében kiépítse a szocializmus anyagi-termelési alapját. Ez föltételezi tehát, hogy teljesen kihasználjuk országunk természeti kincsen, és gazdasági adottságait, rohamosan emeljük népgazdaságunk valamennyi ágazatának műszaki színvonalat, és minden eszközzel elősegítjük a szocialista világrendszeren belül a kölcsönös együttműködést, a nemzetközi munkamegosztást és kihasználjuk előnyeit. Természetesen a szocializmus anyagi-termelési alapjának teljessé tétele múlhatatlanul megkívánja, hogy a szocialista termelési viszonyok döntő túlsúlyra tegyenek szert a mezőgazdasági termelésben is. E fetada' teljesítése annál sürgetőbb, mivel a szocializmus anyagi-termelési alapba a népgazdaság minden ágazatáoan, tehát a mezőgazdaságban ls fejteit gépi nagytermelésre támaszkodik. A korszerű gépi nagytermelés pea u csak akkor vezethető be és hozhat kellő eredményt a társadalomnak, ha a mezőgazdaság fokozatos szövetkezeti alapon történő átalakításával nyitunk számára utat. A szocializmus anvagf-termeTési alapja magában foglalja a magas műszaki színvonalon megteremtett szt cialista ipart, amely biztosítja a munkatermelékenység szüntelen noveKedesét, amelyet a termelőeszközük termelésének elsődleges fejleszti" jellemez, — ez főleg a gépiparra vonatkozik — és amely biztosítja a tüzelőanyag-, energetikai és nyer*anyagalap szükségleteit: a korszerű, nagyteljesltő képességű közlekedést; a belterjes szocialista mezőgazdasagot, amelyben gyorsan emelkedik a munka termelékenysége, főleg a terv* szerűen munkába állított korszerű gépek segítségével; jóminőségü közszükségleti cikkek fejlett gyártását. Ilyen anyagi-termelési alapot kell teremtenünk, hogy képesek legyünk biztosítani a szocializmus végső győzelmét, új színvonalra emelni a társadalmi munka termelékenységét, és ezzel karöltve a társadalom anvaql és kulturális szükségleteinek kielégítését. igen kedvező az a körülmény, hogy a szocializmus anyagi-termelési alapját a szocialista világrend orszígai közjjtt egyre inkább elmélyUIő szocialista munkamegosztás előnyeit felhasználva építhetjük. A második ötéves terv irányelve'nek javaslatában, amelyet pártunk Központi Bizottsága terjeszt elő, felsoroljuk, melyek a megoldandó legfontosabb feladatok és problémák, hogy teljesítsük a második ötéves terv politikai és gazdasági célkitűzéseit és hogy népgazdaságunk az arányosság törvényével összhangban fejlődjön. A második ötéves terv Irányelveinek javaslata biztosítja az ipari termelés lényeges gyarapodását, előnyben részesítve a termelő eszközök termelését, ugyanakkor meggyorsítja a mezőgazdasági termelés fejlődését, és növeli a közszükségleti cikkek gyártását. A párt Központi Bizottsága úgy véli, hugy az irányelvek alapvető arányai és általános vonala megfcM természetes és gazdasági adottságainknak és lehetőségeinknek; úgy véli. Hnn» BT iVíxvoivek a szocializmus gazdasági alaptörvényével összhangban a gazdasági fejlődés és a beruházási építkezések Ütemét úgy szabják meg, hogy tekintetbe veszik országunk erőforrásalt, amelyeket megsokszoroz a szocialista tábor országaihoz fűződő egyUttműküdésUnk; az irányelvek tervezete tehát azt a célt követi, hogy a gyorsan emelkedő műszaki színvonal alapján a lehető legnagyobb mértékben kielégftsllk a dolgozók szükségleteit. Az ötéves terv céljait és feladatait kitűzve a Központi Bizottság jól tudja, hogv a dolgozók alkotó kezdeményezése a termelő erők fejlődésének újabb, további tartalékait tárhatja fe! és mozgósíthatja, — ez kétségtelenül meg is történik — és ezért a termelés a munkatermelékenység fejlesztésében, az önköltségek csökkentésében és a beruházási építkezések terén kitűzött feladatokat nem tekinti maximális feladatoknak. Elngedjék meg most, hogy foglalkoa kam a második ötéves terv fő feladataival, azokkal a legfontosabb problémákkal, amelyek összefüggnek a népgazdaság arányos fejlődése törvényének érvényesítésével a második ötéves tervben és ezzel kapcsolatban azokkal a kérdésekkel is, amelyeket a legélénkebben vitattak meg. A népgazdaság arányos fejlődésének legfőbb problémája a második ötéves tervben a termelőeszközök és a közszükségleti ríkkek termelésének növekedése közötti arány. Azzal számolunk, hogy míg az egész ipari termelés brutto értéke körülbelül 50 százalékkal emelkedik, a termelőeszközök termelése 57 százalékkal nő, a közszükségleti cikkeké 40 százalékkal. Ez az alapvető arány gondos elemzés eredménye, amelynek során számbavettük gazdasági életünk további fejlődésének szükségleteit a második ötéves tervben és az utána következő években. Miből következik az, hogy a termelőeszközök termelését a fentebbi arányban kívánjuk előnyben részest- I teni a közszükségleti cikkek termelésével szemben? Alapjában abból következik, hogy a népgazdaság arányos fejlődésének törvénye magéban hordja a termelőeszközök termelésének előnyben Részesítését. Máskülönben nem váltható valóra a bővített szocialista újratermelés, és nem fejleszthető egészséges és tartós alapokon a népgazdaság. Világos, hogy a termelőeszközök termelése fejlesztésének irama a közszükségleti cikkek termelésének gyarapításához képest, különböző Időszakokban és különböző országokban különféle lehet aszerint, milyenek a gazdasági-politikai feladatok és milyenek a népgazdaság fejlesztésének természeti és gazdasági előfeltételei. A mi mösodlk ötéves tervünkben, amely az ipari termelés gyarapodása érdekében igen felelős feladatokat tűz elénk a -beruházási építkezések szakaszán, Cs egyben a leghatározottabban felveti a népgazdaság műszaki színvonala emelésének szükségét, el-* sősorban az a fontos, hogy e feladatokat p termelő eszközök termelésének kellő méretei révén biztosítsuk. Az irányelvek, továbbá a tüzelőanyag-, érc-, energetikai- és nyersanyagalap szakaszán az erők és az eszközök minél nagyobb összpontosítását teszik feladatunkká, hogy ezekben az ágazatokban a lehető legnagyobb mértékben fejlesszük a termelést és a beruházási építkezéseket, hogy ennek eredményeképpen a második ötéves terv végéig lényegesen tovább csökkentsük a fennálló aránytalanságokat. E feladatokat -— amint az közismert tény — pártunk X. kongreszusán tűztük ki a legnagyobb határozottsággal és teljesítésüket a második ötéves tervben is gazdasági fejlődésünk egyik sarkalatos problémájának tekintjük. y Az irányelvek kellőképpen hangsúlyozzák a második' ötéves tervvel kapcsolatban is a gépipar vezető'helyzetét iparunkban. A gépipar valamennyi ágazatának termelése körülbelül 83 százalékkal emelkedik és eisősorbap termelőberenderések gyártására Irányul. Az irányelvek kötelességükké teszik fenntartani a gépipari termelés 'növelésének gyors ütemét, és ezzel kapcsolatban nemcsak a népgazdaság valamennyi ágazatában az álló alapok felújításának és kibővítésének biztosítását tartják szem előtt a bővített szocialista újratermelés szükségleteinek megfelelően, hanem külkereskedelmünk fejlesztésének szükségleteit is. Mindenki tudja, hogy számos fontos nyersanyag és segédanyag,- nagymennyiségű, közellátásunkat szolgáló élelmiszer behozataláért túlnyomórészt gépiparunk, nevezetesen nehézgépiparunk gyártmányainak kivitelével fizetünk. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy országunk természeti és gazdasági adottságai elősegítik a kohászat, a gépipar, a szénbányászat fejlesztését és ennek alapján az energetika és a vegyipar fejlesztését is. Ezért úgy vélem, hogy az Irányelvek teljes mértékben tiszteletben tartják a termelőeszközök termelésének elsődleges növelését és megten remtlk a bővített szocialista újratermelést és ezáltal annak előfeltételeit is, hogy népgazdaságunkat egészséges és tartós alapokon fejlesszük tovább.Ezek az Indokok, amelyeket a Központi Bizottság követett a termelőeszközök és a közszükségleti cikkek termelésének növelése között Javasolt arány megszabásában. A termelőeszközök termelésének Indítványozott' előnybe részesítése a közszükségleti cikkek termelése fölött tehát nem azt jelenti, hogy a lakosság életszínvonalának rovására háttérbe szorítjuk a közszükségleti cikkek termelése fejlesztésének jelentőségét. Éppen ellenkezőleg: ez az előny a lakoSsig anyagi és kulturális színvonala szüntelen, tartós emelésének alapvető, el«í" kerülhetetlen föltétele. A népgazdaság egyes ágazataiban fennálló aránytalanságok kiegyenlítésének, fejlődésük egybehangolásának legfontosabb eszköze a beruházási éDítkezések. Megvalósításától, a már sodik ötéves terv előirányzott keretének végrehajtásőtól függ az orszlj* gunk termelő erői fejlesztésével kap-* csolatos alapvető problémák megoldása, az Iparunk és egész népgazdaságunk számára szükséges szén-, energia és alapvető nyersanyagok biztosítása, a mezőgazdaság előrehaladó szocialista átalakításának viszonyaiban a mezőgazdasági termelés rohamos fejlesztése előfeltételeinek megteremtése, falvainkon a gazdálkodás szövetkezeti formáinak kibővítése és megszilárdítása. Ennek megvalósításától függ a lakosság legsürgősebb szükségleteinek kielégítése is a lakásépítkezés, továbbá iskolák, kulturális, egészségügyi és szociális létesítmények építése terén. A beruházási építkezések kérdéseiről az irányelvek közzététele után Igen széleskörű vita fejlődött ki. Pártunk Központi Bizottságához számos észrevétel és javaslat érkezet üzemekből, a nemzeti bizottságoktól és máshonnan., Javarészük a beruházód építkezésekben tapasztalható komoly hibák megszüntetésére irányul. Nem kevés azonban az új üzemek, vasutak, utak, kulturális és szociális létesítmények, lakások és iskolák építését szorgalmazó javaslat és észrevétel. Ha mindezeket az indítványokat és követeléseket valóra váltanánk, a második ötéves terv beruházásainak keretét 30—35 milliárd kóťonával kellene emelni. Noha sok esetben Indokolt követelésekről van sző, ugyanakkor azt

1 is meg kell lőtnunk, hogy a beruházási építkezéseknek a második ötéves terv keretében javasolt összege — együttvéve 152 milliárd 600 millió korona, —'a nemzeti Jövedelemben a személyes fogyasztás növelésének és a terv realitásának szempontjából egyaránt a lehetőség határán mozog. Milyen feladatokat tűzünk ki a beruházási építkezések szakaszán a második ötéves tervben és milyen problémák várnál^ ezzel kapcsolatban megoldásra ? Elsősorban föltétlenül meg keíí oldanunk azokat a problémákat, amelyek alapvető Jelentőségűek a termelőerők további gyarapodásában, fölttétlenül meg kell szüntetnünk vagy legalábbis ki kell bővítenünk népgazdaságunk szűk keresztmetszeteit. Ez megköveteli, hogy a beruházási építkezések terén nagy feladatokat tűzzünk ki és egész keretét úgy él(Folytatás a 3. oldaJon.) O