Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-09 / 160. szám, szombat

Hozzászólás a második ötéves terv irányelveihez A vas- és acéltermelésben a II. ötévej terv előirányzata a következő: alapul véve az 1955. évi termelést, a százalékos emelkedés 1960 végéig: nyervas termelésben . . . 59,3% nyersacél termelésben . . . 45,3% Emelkedik természetesen a vasérctermelés is, amely a II. ötéves terv végén, vagyis 1960-ban 46 százalékkal lesz uagyobb az 1955. évinél. Minden fontos tényező pontos és teljes összhangja, egyszerű, bürokráciamentes adminisztráció és rugalmas tervellenőrzés szükségesek ahhoz, hogy a nagy feladatot idejében, sőt ha lehet, még határidő előtt teljesíthessék köztársaságunk vasércbányáinak dolgozói. — A tervelőirányzat a termelés fokozásának meghatározásával egyúttal kimondja: „Különös tekintettel kell lenni !az ércek megfelelő előkészítésére, olyan új módszerek bevezetésére, melyek a fémtartalom legnagyobbfokú kivonását biztosítják a leggazdaságosabb termelési ár mellett." Hogyan érhetjük tehát el a vasérctermelés 46 százalékos fokozását? A felelet a következő: 1. Üj érclelőhelyek felkutatásával és feltárásával s ezeken új bányák kiépítésével. 2. A már üzemben levő, nagyobb érctartalmú bányák kapacitásának emelésével. 3. Az összes vaskő-bányaüzem korszerűsítésével. Vizsgáljuk meg most szlovákiai vaskőbányászatunk helyzetét tekintettel azon módokra, melyekkel a termelés fokozását el kell érnünk. — Tehát az első mód: új érclelőhelyek felkutatása, feltárása, valamint új bányák létesítése. — Vasérckutatásunk e téren, sajnos, elmarad. Ennek oka egyrészt az, hogy Szlovákia vasércbányászata már sok évszázados múltú s a nagy, könnyebben elérhető érclelőhelyeket már régen feltárták és sok helyen már csak ezek maradványait fejtjük. Másrészt kutató-geológusaink bizonyos fokú óvatossága is hátráltatta a szélesebbkörű kutatást. — Ugyanis a terv minden évben előírja, hogy az ipari ércvagyont ennyi és ennyi százalékkal kell növelni. így könnyebb a már ismert érclelőhelyek mélységbeli vagy hosszanti kiterjesztésének követése, mert itt csaknem bizonyos, hogy a geológus az előírt százalékot teljesíteni tudja, míg ismeretlen területen nagyobb a kockázat. Viszont az előbb vázolt kutatási, illetve feltárási mód teszi lehetővé a legnagyobb szlovákiai vaskőbányánk kapacitásának még nagyobbfokú emelését, miáltal köztársaságunk legnagyobb mélységi üzemű vaskő-bánvága lesz. Hatalmas új ércelőkészítőmű is épül a II. ötéves terv során, mely az itteni érc különböző fémeinek komplex kivonásával egyedülálló lesz Európában. Nézzük most, mik a teendők új érclelőhelyek felkutatása és új bányák létesítésének lehetősége terén. Érckutatásunkat a már kifejtettek alapján fokozni kell és szélesebb alapokra kell helyezni. A kutatónak nem lehet előre pontosan megállapítani, hogy mit találjon, mert ha ezt már tudja, akkor már nem kutat, hanem ismertet tár fel. Technológiai kutató-intézeteinknek intenzívebben kell foglalkozniok a kisebb fémtartalmú ún. „szegényebb" vasérceink előkészítésének és kohósításának gazdaságos technológiájával. Üj bányák nyitásának és új ércelőkészítőmúvek építésének egyik alapfeltétele az ipari feldolgozás technológiájának pontos ismerete. Sajnos gyakran előfordul, hogy az idő rövidsége miatt a tervező mérnök még nem ismeri a feldolgozás technológiáját s azt csak utólag vagy a tervezés folyamán kapja meg, ami az előírásokkal is ellenkezik. Ez természetesen jóvátehetetlen hibák forrása lehet a tervezésben és kivitelezésben egyaránt. Előfordul az is, hogy új, nálunk még gyakorlatban nem látott munkamódszereket (pl. új fejtési módot) kell tervezni és bevezetni, tisztán a sokszor elégtelen szakirodalom alapján. Feltétlenül szükséges, hogy a tervező és a kivitelező technikus a helyszínen és személyesen tanulmányozhassa a bevezetendő új munkamódszert, tökéletesen kitapasztalhassa annak különböző fortélyait s közvetlenül szerzett tapasztalatait mind a tervezésben, mind a kivitelezésben érvényre juttassa. Nehézkes az új üzemek tervezési módja is. Nálunk általában három, sőt négy fokozatban történik az új beruházások műszaki tervezése. Először elkészül a beruházási tájékoztató terv. Majd ennek alapján az előzetes terv, utána a tényleges műszaki terv s végül — főleg építkezéseknél — a kiviteli tervrajzok. Mindezen tervek elkészítése az egyes fokozatokban rengeteg munkaidőt igényel és ezek sokszor nem egyebek, mint az elózö fokozat kibővítései s így igen sokszor egyes részletek ismétlődnek. Ehhez járul még a jóváhagyási procedúra a minisztériumokon: sokszor több időt igényel, mint maga a tervezés. Itt szovjet mintára kétfokozatú tervezést kell bevezetni és a jóváhagyási ügyvitel bürokráciáját egyszerűsíteni. A kutatás, tervezés és beruházási eljárás fent vázolt hibáinak kiküszöbölése magasabb szerveink, minisztériumaink elsőrangú feladata. Természetes azonban, hogy a beruházási terv pontos teljesítésében az alsóbb szervek és más iparágak dolgozóinak legnagyobbfokú együttműködésére is szükség van. Fontos az építkezések gyors és megfelelő kivitelezése, a gépek leszállítása, stb. Nézzük a továbbiakban, mi volna a teendő többi bányaüzemeink viszonyainak megjavítása, korszerűsítése terén? Szlovákiában, a szepes-gömöri érchegységben több kisebb-nagyob vaskövet termelő bányaüzemünk van, több-kevesebb ércvagyonnal, mint Gömörben Rozsnyó, Vashegy, Dernő stb., a Szepességben Luciabánya. Slovinky, sťi. E bányaüzemek javarészt már hosszabb idő (száz sőt több év) óta termelnek vaskövet és érckészletük csökkenőben van. Természetes, hogy termelési kapacitásukat fokozni és nagyobb beruházásokat eszközölni nem lehet, illetve nem volna gazdaságos. De igenis lehet a meglevő viszonyokon javítani, a termelékenységet fokozni s így a termelési költségeket csökkenteni. Hogyan érhetjük ezt el? Oj fejtési módszerek bevezetésére történtek már évekkel ezelőtt is és folynak most is kísérletek üzemeinkben, mint például Rozsnyón, Dernőn, Rudňanyban stb., de ezek — talán az egy Rudňanyt kivéve — nem tudtak állandósulni és kellő mértékben kiszélesedni. A hiba egyrészt a technikusoknál, másrészt a bányászoknál keresendő. Sokszor nem volt elég gondosan kiválasztva a megfelelő munkahely, nem volt pontos terv kidolgozva, nem volt kellő ellenőrzés. így aztán a bányász se végezte gonddal a munkáját, elhanyagolta a biztonságot, ami aztán hiányos előrehaladást, esetleg üzemzavarokat eredményezett. Sokszor az új munkamódszerek bevezetésének előirányzata sem volt kellő gonddal előkészítve. így pl. egyik nagy bányaüzemünknél még 1954. év őszén külön bizottság vizsgálta felül — minden munkahelyet részletesen megvizsgálva — az új fejtési módszerek bevezetésének és az ércrakodás gépesítésének lehetőségét. A bizottság egyhavi fáradságos munka, után gyönyörű tervezetet állított össze, pontosan megjelölve, hogy melyik munkahely milyen új módszerrel fog fejteni, hogy lesz gépesítve a rakodás, mennyi gyorshajtás lesz stb... stb. Ezt a tervezetet egy 1954. év decemberében tartott széleskörű műszaki és pártértekezlet jóvá is hagyta. S mi valósult meg a szép tervből? Még talán ötven százaléka sem. Hol itt a hiba? A bizottság végezte felelőtlenül munkáját, vagy a kivitelezésért felelős •technikusok? Mivel a bizottság a vállalat és az üzem legjobb szakembereiből (technikusok és bányászok) állt s így csaknem ugyanezek felelősek az általuk kidolgozott tervezet végrehajtásáért, nem nehéz itt feleletet megtalálni. A tanulság: új munkamódszerek bevezetésénél a legnagyobb gonddal és körültekintéssel kell eljárni, hogy amit tervezünk, az végrehajtható is legyen. Ugyanezen üzem részére a minisztérium előírta az 1955. évre a fúrási munkálatok mechanizálását oszlopos fúrógépekkel vágatok hajtásánál. Benne volt a tervben, hogy ennyi és ennyi km vágathoz hány darab szovjet túrógépet kell az üzemnek kapnia. Azt hiszem, az üzem a mai napig is vár ezekre a gépekre, mivé' az illetékes szervek erről tovább már nem gondoskodtak; fő, hogy a vágatok gépesített hajtású kilométerei benne voltak a tervben. Tanúiság, mint az előző pontban. A szocialista munkaverseny szervezése — bármily szép eredmények születtek is már — még mindig hiányos. Még mindig inkább tervszerűtlenség és papír-bürokrácia jellemzi, mint a dolgozók közös akaratának megnyilvánulása. A ROH üzemi csoportja, a pártszervezet, s az üzemvezetőség is a munkaverseny megszervezését rendesen arra a szerencsétlen munkavezetőre hagyja teljesen, aki azt sem tudja, hol áll a feje, hogy üres csillékről gondoskodjék-e, vagy a fejtéseket ellenőrizze-e és így más módja nem marad, mint egy papírral végigszaladni a munkahelyeken és úgy „kutyafuttában" megkérdezni: — No, János, hamar, mennyi csillével, hány százalékkal adsz többet? S a bányász sokszor így felel: — írjon be, nem bánom, 105 százalékot. És ha megvizsgáljuk havi munkateljesítményét, esetleg azt látjuk, hogy előírt tervét külön kötelezettség nélkül is havonta 110 százalékra teljesíti rendszeresen. Itt kell intenzíven bekapcsolódniok a szakszervezeti és pártfunkcionáriusoknak s a munkaverseny lényegét és fontosságát tudatosítani a dolgozókban, felkelteni az érdeklődést, a munkaversenyt kellően propagálni, s az eredményeket kiértékelni. Fontos tényező a műszaki és adminisztratív dolgozók helyes munkabeosztása, iskolázottsága és képességeik teljes kihasználása. Nem egészséges állapot, hogy egyik nagy bányavállalatunk főmechanikusa (gépészeti főszakértője) nem mérnök. Tisztelet az illető igyekezetének és becsületességének, de ez a funkció főiskolai végzettséget és sokévi tapasztalatot Igényel. Nagy kerékkötője a terv teljesítésének s így az üzemvezetésnek is a fölösleges bürokrácia és túlméretezett adminisztráció. A terv ellenőrzésének nemcsak a statisztikai kimutatások ellenőrzésére kell szorítkoznia, hanem a helyszínen a munkamenetet és feltételeket kell rendszeresen és állandóan ellenőrizni s egyúttal a nehézségeket azonnal kiküszöbölni. Vonatkozik ez elsősorban üzemmérnökeinkre, kik most már szép számmal vannak bányaüzemeinknél. Fiatal mérnökök első kötelessége a bányajárás, a munkahelyek pontos ismerete, a bányászokkal való közvetlen kapcsolat, mert a kellő gyakorlatot csak így szerezhetik meg. De vonatkozik ez a felsőbb szervekre, igazgatóságokra, minisztériumokra is, melyeknek szintén javukra válik, ha az üzemeket gyakrabban látogatják s a kérelmeket, panaszokat nemcsak felírják noteszükbe, hanem orvosolni is igyekszenek, ha lehet. A szakszervezeti és pártszervezetek aktívabb tevékenységének szükségességét a szocialista munkaverseny szervezésében már vázoltam. Hasonló aktivitás volna szükséges az üzem' élet minden terén. Kell, hogy a dolgozók lássák, hogy a párt és a szakszervezet az a két tényező, mely munkájukat, politikai életüket helyesen irányítja és érdekeiket megfelelően képviseli. Fentiekben vázolni igyekeztem azon tényezőket, ismertetni azon módokat, melyek második ötéves tervünk megvalósításához vaskőbányászatunkban szükségesek. Ing. Barabás J. Röviden a beadásról a galántai járásban A sertéshúsbeadást a hrušovi EFSZ teljesíti legjobban. A beadások időtervét 139 százalékra teljesítették. « » * A diószegi szövetkezetben az utóbbi időben erősen javult az állattenyésztési termelés. A tagok pontosan teljesítik a tojás- és sertéshúsbeadást. A sertéshizlalás szakaszán azonban nagyobb igyekezetet kell kifejteniük, mivel a sertéshús beadásában lemaradtak. • * * A galántai szövetkezet 157 százazalékra teljesítette a sertéshúsbeadás tervét. F. Krajčovič, Galánta. Segít a szocialista munkaverseny A szocialista verseny, valamint a felajánlási mozgalom mély gyökeret eresztett a Kiráiyhelmeci Állami Gazdaságban. Dobos Imre, a gazdaság új igazgatója — aki naponta a dolgozók között van — nagy súlyt helyez arra, hogy a termelés növelésében érdekelve legyen valamennyi dolgozó. Az idei verseny értékelése kiváló eredményekről ad számot, amelyeket az állattenyésztésben értek el. A kistárkányi gazdaságban Petrik Béla tehéngondozó 8,1 liter tejre tett felajánlást egy tehéntől, és ezt eddig 8,4 literre emelte. Ezzel elérte, hogy 1384 liter tejjel termelt többet, aminek pénzértéke 2906 korona. A perbenyíki gazdaságban Kertész Bertalan csoportja 6397 liter tejjel termelt többet, ami 13 096 jövedelememelkedést jelent. Ugyanott Fucsku Sándor a növendékállatok súlygyarapodását 0,60-ról 0,70 kg-ra emelte s így terven felül 280 kg-mal tér-! melt többet s ezzel 5120 korona jöve1 delmet biztosított terven felül. Bodrogszögön Trója László a gondjaira bízott 12 tehéntől 947 liter tejjel termelt többet, mint amennyit vállalt. A fejszési gazdaságban Tirpák József sertésgondozó a tervezett 7826 kg súlygyarapodás helyett 9012 kg-ot ért el, ami pénzben kifejezve 11907 koronát jelent. A szocialista verseny és a felajánlások értékelése mintegy 130 448 korona értéket mutat, vagyis az egész évi felajánlásoknak 15 százalékát teszi ki. A további eredmények növe-? lésének érdekében bevezetik az el-? sődleges nyilvántartást minden termelési ágban, ami nagymértékben hozzájárul majd a további szép ered-! mények eléréséhez. Jól jövedelmez a juhtenyésztés Majoros Ferencről, a mokcsakerészi juhászról sokat beszélnek az utóbbi időben. Példás munkájának gazdag a gyümölcse. Majoros az elmúlt évekhez viszonyítva kiváló eredményeket ért el a juhtenyésztésben. Az eredményekről ékesen beszélnek a számok. Például 100 anyajuhfői a tervezett 85 birka helyett 118 darabot nevelt fel. A fejlődést világosan mutatja a pénzügyi terv Is. Gyapjúért a tervezett 95 755 korona helyett 152 824 koronát kaptak. A kisbárányok eladása a tervezett 8500 korona helyett 40 ezer koronát jövedelmezett. E szép eredmények után Majoros Ferencről beszélnek az egész nagykaposi járás szövetkezeteiben s minden szövetkezetben példaként állítják a többi juhász elé. Sokba kerül az ilyen álom Bányáink sikeres munkájának egyik legnagyobb kerékkötője a sok üzemzavar. A szlovákiai szénbányákban ez év négy hónapja alatt 14 000 tonna szén kibányászását akadályozták meg az üzemzavarok. Gyakoriak az olyan üzemzavarok, amelyek hanyagságból, fegyelmezetlenségből keletkeztek. Az ilyen üzemzavar következményeit mutatja az alábbi példa, amely a novákyi Béke Bányában történt. Kedden, június 5-én, röviddel az éjszakai műszak megkezdése után az első fejťórészlegen a szállítószalagokat kezelő fiatal bányász elaludt. Alexander Dudáš, a szállítószalagok alvó kezelője nem ügyelt a szállítóberenA dezésre és komoly üzemzavart okozott. Amíg Dudáš aludt, a szállító-, szalagokról ömlő szén eltorlaszolta a folyosót és a szomszédos folyosókba is ömleni kezdett. A felgyülemlett szén nyomása alatt a fő szállítószalag elszakadt. Az üzemzavart csak szerdán reggel sikerült helyrehozni. A felelőtlenségből származó kár 14 000 koronát tesz ki. Az emiatt ki nem termelt szén mennyisége 100 tonna, Az eredmény: a novákyi Béke Bánya kedden, június 5-én nem teljesítette a napi szénfejtési tervet. Bazalt KONTRA acél A második ötéves tervben az iparunkra váró hatalmas feladatok teljesítéséhez egyre nagyobb mennyiségű vasra, acélra és másféle fémre lesz szükségünk. Mivel hazai vasércfejtésünk nem fedezheti teljesen iparunk szükségleteit, ezt külföldről vagyunk kénytelenek behozni. A behozatal pedig sok pénzbe kerül. A behozatal csökkentésének egyik lehetősége, hogy a fekete fémeket olvasztott bazalttal igyekszünk helyettesíteni ott, ahol csak lehet. A bazalt elegendő mennyiségben található hazánkban. A természetes bazaltot nálunk ez idáig főleg építőanyagként használták fel. A bazaltból olvasztással azonban különböző formájú öntvényeket készíthetünk, amelyek minőségükkel teljes mértékben helyettesíthetik, sőt több esetben jobban is beválnak, mint a fekete fémek és egyes acélfajták. Szlovákiában a Nová Baňa-i üzemben, Csehországban pedig Stará Vodán utcaköveket, vályúkat, csöveket, hajlított csöveket, T-darabokat, Y-darabokat és más különféle öntvényeket készítenek belőle. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az olvasztott bazaltból készült gyártmányok jól ellentállnak a kopásnak, csiszolásnak, a magas hőfoknak, a különböző vegyi és éghajlati hatásoknak. Ezért a bazaltot sikerrel használjuk a hidraulikus csövek és vályúk bélelésénél is. Az olvasztott bazaltból készült gyártmányok értékes szolgálatokat tesznek népgazdaságunknak. A szlovákiai magnezit-üzemekben pl. azelőtt 8 mm vastag acéllemezekből készítették a siklóvályukat. Ezeket egy év alatt ötször kellett váltani. A siklóvályukat bazalttal rakták ki és egyéves üzemeltetés után a kopásnak semmi jelét sem vették észre rajtuk. A tŕineci V. M. Molotov Vasművekben a vasérctárolókat és a kokszolókat olvasztott bazaltból készült betétekkel bélelték. Azelőtt mangánönt-. vényből készült lemezeket használtak erre a célra, amelyek 12%-ban mangánt tartalmaztak. A bazaltbetét ötször olyan tartósnak bizonyult, mint a mangánöntvényből készült lemezek. A Kostolany n/Hornádom-i Dimitrovüzem oxigén-gyártó részlegében 1953. óta bazaltból készült padló van. Annak ellenére, hogy ezen a padlón éles peremű, nehéz oxigén palackokat görgetnek, a padló ez idáig sem sérült meg. Amíg a padló kemény cementből volt, állandóan javításra szorult. Több példát sorolhatnánk fel arról, hogy milyen előnyei . vannak az olvasztott bazaltnak. Az eddig elért eredmények arra serkentenek, hogy ezt az új anyagot a jövőben sokkal szélesebb körben használjuk fel. A bratislavai Technika Házában a Könynyűipari Megbízotti Hivatal az elmúlt napokban az Oj Technika Napja keretében bemutatta -az olvasztott bazalt felhasználásának módjait. A bemutatón szakelőadások hangzottak el az olvasztott bazaltnak a gyakorlatban való felhasználásáról. A rendezvény iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Szlovákia különböző üzemeiből 170 műszaki dolgozó és technológus vett részt az előadásokon. A Bratislavában megrendezett sikeres Oj Technika Napja után a bazaltról előadásokat rendeznek június második felében Kassán Is. Július elején Zllinán mutatják be a bazalt felhasználásának módjait. A jövőben szükséges lesz, hogy technikusaink közelebbről megismerkedjenek ezen új, kiváló minőségű hazai anyag előnyeivel. Fontos, hogy nagyobb bizalommal alkalmazzuk az olvasztott bazaltot. Alkalmazásával sok fémet és értékes devizát takarítunk meg népgazdaságunknak. Karol Weiss. OJ SZÖ