Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-07 / 158. szám, csütörtök

A második brnói gépipari kiállítás előtt A legtöbb országban évente egyszer különböző kiállításokat rendeznek. Tavaly egy továbbival bővült e kiállítások névsora. Ezt az új kiállítást a gépoarnak szentelték. A csehszlovák gépipar kiálításáról van szó. Brnóban rendezték meg ősszel, ahol a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok, a Technoexport, a Strojexport, a Kovo és a Motokov kb. 4000 terméket állított ' ki gépiparunk minden ágazatából. A brnói gépipari kiállítás eredménye felülmúlt minden várakozást. Annak ellenére, hogy először rendezték meg Brnóban, több ezer vendég érkezett a világ minden tájáról,

v az európai á'lamokból és távolabb fekvő világrészekből is. ötvenkilenc államból érkeztek vállalkozók és gyárosok, kereskedők és technikusok, de meglátogatta a kiállítást több kormányküldöttség is, miniszterek és külföldi újságírók. A kiállítás rendezőinek a legfontosabb az volt, hogy a kiállítást kereskedelmi sikerrel fejezték be. A megkötött üzletek elérték a százmilliós öszegeket és nemcsak újdonságokat sikerült eladni, hanem, több régebbi gépet és gépi berendezést is. Mérőműszereket és különleges berendezéseket vásárolt a Német Demokratikus Köztársaság, India, Jugoszlávia, Hollandia, Magyarország, Svájc, Ausztria. Textilgépeket elsősorban Ausztria, Olaszország, Szíria, Libanon, szivattyúkat Lengyelország, Ausztria, az NDK, India, Indonézia, famegmunkáló gépeket pedig Norvégia, Libanon — hogy legalább néhányat említsünk belőlük. Különösen örvendetesek voltak a külföldi látogatók kijelentései a kiállításról. „Már Prágában találkoztam svájci kereskedőkkel, akik nagyra értékelték a brnói gépipari kiállítást. Ez azonban, amit láttam, felülmúlta minden várakozásomat. Kiváló szervezés, a kiállított tárgyak jó összeállítása és a csehszlovák árufajták kiváló minősége — ezek a fő benyomásaim. Azt hiszem, hogy a csehszlovák rádióalkatrészek a világ legjobbjai közé tartoznak és elérik a leghíresebb világmárkák színvonalát," — ezek A. Hueller Sao Paulo-i, brazil ipari vállalkozó szavai. Hasonló értelemben beszéltek a hivatalos személyiségek is, akik országaik küldöttségeit vezették Brnóba. Az egyiptomi hadügyminiszter helyettese, H3ssan Ragab Fahy mérnök vezérőrnagy kétszer látogatta meg ezt a kiállítást. „A kairói csehszlovák kiállításon megismertem országuk ipari fejlettségét — mondotta a látogatás után —, a sokkal nagyobb brnói kiállításon azonban újra megerősödött bennem az a hit, hogy Csehszlovákia a legfejlettebb ipar: államok közé tartozik. A legmélyebb benyomást az keltette bennem, hogy oly rövid" idő alatt építették újjá és konszolidálták iparukat annyira, hogy ma már olyan gépeket és árufajtákat gyártanak, mint "kevés más ország a világon. Meggyőződtem róla, hogy az Egyiptom és Csehszlovákia közötti kereskedelmi kapcsolatok, amelyek oly kedvező irányt vettek, eredményesek lesznek mindkét nép számára és hogy még tovább bővíthetjük azokat." Elég azonban a múlt évi sikerek ismertetéséből annak ellenére is, hogy ezek az eredmények döntőek voltak az idei kiállítás megrendezésében. Ez idén ősszel, szeptember 9-től 30-ig megismételjük a brnói gépipari kiállítást, mégpedig sokkal nagyobb területen és sokkal több kiállított tárggyal. A kiállítás fő tengelyét ezúttal nem az állandó kiviteli program termékei képezik majd, amint ez tavaly volt, hanem gépiparunk ezen a kiállításon legújabb gyártmányait akarja bemutatni. A legkorszerűbb és legújabb gyártmányokból több mint háromszázat állítunk ki. Ugyanazok a külkereskedelmi vállalatok vesznek részt a kiállításon, mint tavaly, de beiktattuk közéjük a csehszlovák kerámiát is. Az újdonságok közül felemlíthetjük pl. a Hydrana rotációs-kemence hajtóművét, egy géptisztító berendezés prototípusát, a nyolchengeres kompresszort —, amely a legnagyobb Európában. Fontos az is, hogy a gépek többségét üzemeltetés közben mutatjuk be és némely kiállított tárgy számára különleges bemutatási vonalat építünk (pl. a motorkerékpárok, autók számára). A kiállítás területét ebbtn az évben lényegesen növeljük, úgy hogy a tavalyinak kétszerese lesz. A kiállítási terület múlt évben 35 000 négyzetmétert tett ki. A fedett kiállítási területeket tipizált pavilonokkal cővítjük, olyanokkal, amilyeneket külföldi kiállításainkon építünk. Mi lesz az idei kiállítás célja? A súlypont újra " a külkereskedelmen nyugszik, amelyek érdeke megismertetni külföldi megrendelőinkkel gépipari termékeink kiváló minőségét a szállítási határidőket és bemutatn' iparunk haladását. A kiállítás céljai közé tartozik az is, hogy serkentőleg hasson hazai szakembereinkre a munkatermelékenység növelése, a jó minőség, a szállítási határidők betartásának fontossága terén, mert ezek a tényezők a döntőek külkereskedelmünkben. Arról, hogy dolgozóink körében nagy v'sszhangra talált a kiállítás megrendezése, tanúskodik az is, hogy gépipari üzemeinkben felajánlásokat tesznek a kiállítás sikere érdekében. A slanái Šverma Művek dolgozói felhívták gépiparunk minden üzemét, amelyek a kiállított tárgyakat gyártják, hogy versenyezzenek a kiállított tárgyak idejében történő és pontos elkészítésében, példás karbantartásában a kiállítás tartama alatt és a kiváló felvilágosító szolgálat megszervezésében. Ezen felhíváshoz az elsők között a Május 9. Jawa-üzem csatlakozott. A második brnói gépipari kiállítás előkészületei már folyamatban vannak. A világ minden tájáról hívtak vendégeket és annak ellenére, hogy a kiállítás megnyitása csak néhány hónap múlva lesz, többen már megígérték részvételüket. Ez a legnagyobb kiállításunk bizonyára a csehszlovák ipar újabb győzelmévé válik. Dr. František Šulc Teljes ütemben folyik a lipoveci vízierőmű építése A Váhostav munkakollektívája Július Kasanický mérnök vezetésével megtárgyalta azokat a feladatokat, amelyek a második ötéves tervben a kollektívára várnak. A Kis-Fátra alján, a Vág folyó jobb partján építik ki a Vág felső folyásán a vízesések harmadik fokát, amely a krpel'ani gáttól 18 km távolságban van. A lipoveci vizierőmű évente 100 millió kilowattóra elektromos energiát termel. Minden nap, amellyel lerövidítik ennek a vízierőmünek építését, népgazdaságunk számára 165 ezer korona megtakarítást jelent. A lakótelep építésén is szorgalmasan dolgoznak. 1400 lakásegység épül a panel-rendszer szerint. Hogy lerövidítsék a földmennyiség áthelyezésének idejét, nagymértékben alkalmazzák a szállítóberendezéseket, amelyeknek segítségével több mint 4 millió köbméter földmennyiséget hordanak a kijelölt helyre. Szlovákiában ez lesz az első vízierőmű, ahol keskeny sínpárokon futó vasúti kocsik nélkül valósítják meg a földmennyiség áthelyezését. A lipoveci építészek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ellenőrzés biztosításának. Segítségével az ellenőrzéssel megbízott személy a fő tervező helyetteseként minden huzavona nélkül saját hatáskörében megváltoztathatja a terveket s az építkezés folyamán ésszerű intézkedéseket vezethet be és dönthet az újítási javaslatok érvényesítéséről. A lipoveci vízierömü építői ezekkel üdvözlik a CSKP KB irányelvtervezetét. Az a szándékuk, hogy feladataikat határidő előtt teljesítik. A vízierőmű építkezésén a második ötéves terv folyamán 100 ezer köbméter betont helyeznek el és körülbelül 130 ezer köbméternyi kocsiutat építenek. Ezért szocialista munkaversenyt indítanak. Segítségével az év folyamán három hónappal lerövidítik a Vágót átszelő híd építését és még ez idén teljes ütemben megkezdik a lakótelep építését. A nők vagy a ýérýiak városa Nemrég hallottam az ivanovói esetről. Ivanovo városában a Szovjetunióban sok a textilgyár, sok a női munkás és kevés a férfi. Ügy mondják: Ivanovo a nők városa. Most születeti egy határozat, amely nehézipari üzemek létesítését rendeli el Ivanovóban. Hogy Ivanovo ne a „nők városa" legyen, hanem a „szovjet családok városa". Jól van ez így. Jó határozat született. Hazánk rendkívül fejlett iparral rendelkező állam, de egyes iparágak földrajzi elhelyezése még nem mindenben fedi elképzeléseinket. Néhány éve még Gottwaldovban is a könnyűipar dominált. Gottwaldov is a nők városa volt. Ma már megváltozott a helyzet. A városban és környékén jelentős nehézipari vállalatok vannak. Gottwaldov a „megelégedett családok városa". Talán éppen a mi bevált tapasztalataink is hozzájárultak az ivanovói megoldáshoz. Nem hiába hangoztatják szovjet elvtársaink, hogy szívesen tanulnak. Milyen messze van Gottwaldovtól Ivanovo ? Többezer kilométernyire. És milyen messze van Gottwaldovtól I dosok meg azért, mert feleségük száOst rava? Százhuszonöt kilométernyi re. Már pedig Ostrava (vagy inkább a tervhivatal) nem tanult a gottwaldovi jó példából. Hogyan — kérdezhetné valaki — hát Ostrava is a nők városa ? Ellenkezőleg — Ostrava a férfiak városa, köztársaságunk acélszíve, ahová az egész országból toborzunk bányászokat, kohászokat, építömunkásokat. Ostravában jók a kereseti lehetőségek, a munkaviszonyok. Csak a nők számára nincs elegendő munkaalkalom. Ezért a férfiak szívesebben vállalnak ott párhónapos brigádmunkát és> utána hazamennek. Pedig maradnának, ha... A jól kereső férfiak családalapításra gondolnak, jogos kívánságuk, hogy családjuk körében élhessenek. A nehéz munka után édesebb a nyugalom, ha családunk szeretete vesz körül. Asszonyaink is szívesörömest kapcsolódnak be a szocializmus építésébe. És mert erre Ostravában alig van mód, a férfiak, egy része elkívánkozik onnan. A nőtlenek azért, mert nehezen találnak, ott élettársat, a csalámára nem találnak állást. Van megoldás: könnyűipari és élelmiszeripari munkalehetőséget a nőknek az ostravai körzetben'. Fontos dolog ez, nem lébecsülerp dö probléma. Beszéljünk az ilyen kényesnek látszó kérdésekről is éppen most, amikor a jövő életünket megszabó irányelvtervezetet tökéletesítjük. Nem furcsa, Ostrava foglalkoztat és Petőfire gondolok: Be más lenne itt az élet, Ha egy ifjú feleség ... Ostravában és mindenhol sürgősen teremtsük meg az előfeltételeket, hogy egyre több nő helyezkedhessen el. Mindenki tehet érdemleges javaslatot. Az eredmény az lesz, hogy megjavul a munkaerkölcs, megszűnik a munkaerövándorlás. A mi hibánk, ha figyelemreméltó észrevételeinket nem érvényesítjük illetékes helyen. Régen nem érvényes az ősi jelszó: Ejh, ráérünk arra még! JÓ SÁNDOR Az oktatásügy további demokratizálásáért A szocialista és á kapitalista államok között kifejlődő békés verseny felöleli a néptömegek kulturális fejlődésének kérdéseit is. A szocializmus győzelme szempontjából áz egyik elsőrendű feltétel a nép képzettségének és műveltségének állandó, lényeges gyarapítása. Ezért valósul meg nálunk párhuzamosan a gazdasági építéssel a kulturális forradalom is. A gazdasági építést népi demokratikus rendszerünk teszi lehetővé. Ugyanakkor. ez az építés maga után vonja a kulturális forradalmat, amely viszont meggyorsítja az országépítő munkát, és így hozzájárul a népi demokratikus államhatalom megszilárdításához, a szocializmus győzelméhez. A kulturális forradalom megvalósítása, a szocialista kultúra kialakítása a közművelődés mély demokratizálásától függ. Szükséges, hogy a lehető legszélesebb tömegek meríthessenek a tudomány és a kultúra valamennyi forrásából. Ezért épült fel szocialista iskolarendszerünk is azon az elven,' hogy a középiskolai oktatást folyamatosan kiterjesztjük az egész ifjúságra. Ebből az elvből indul ki iskolaügyünk valamennyi kérdésének megoldása. E szemszögből növeljük az általános iskolák iránti igényeinket. Kijelentjük, hogy tizenegyéves középiskolánk a termelőerők adott fejlettségi -fokán megfelelő. Persze ez nem jelenti azt, hogy eddig érvényes tantervben, tananyagban és tankönyvekben kitűzött tartalom helyes, és nincs szükség változtatásokra. Ellenkezőleg, a legnagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatás < i s t O 1956. június 2. W írta: dr. František Kahuda iskolaügyi miniszter. helyes tartalmának megállapítására, és ezzel az iskolákban az oktató- és nevelőmunka minőségének megjavítására. Erről tanúskodnak a bíráló megjegyzések, amelyek már az SZKP XX. kongresszusa előtt, de különösen most hangzanak el a pártunk kezdeményezéséből megszervezett viták során, és a tanítók, valamint az iskolaügyi dolgozók X. országos konferenciája előtt, s amelyek bírálják középiskoláink túlságosan nagy tananyagát. Ezek a megjegyzések csak igazolják a párt múlt év júniusában keltezett határozatának helyességét, hogy emelni kell az általános iskolák színvonalát, tovább kell fejleszteni őket. A most befejeződő iskolai évben már megtettük az első lépéseket e határozat teljesítésére. A tananyag meghatározását most már a pártdokumentum azon irányelvével összhangban kell folytatnunk, amely feladatunkul tűzi ki, hogy a második ötéves terv során előkészítsük és kipróbáljuk a tizenegyéves középiskola új tantervét. Ez a tanterv az 1960' 61-es iskolai év kezdetétől lép érvénybe. Az új tanterv kialakítása összefügg azzal, hogy milyen műveltséget kell nyújtanunk dolgozóink egyes kategóriáinak, kezdve a szakképzett munkások előkészítésétől egészep a főiskolákra kerülő ifjúságig. Eközben a hosszú ütemű távlati elgondolásokból kell kiindulnunk, hiszen az új tanterv szerint oktatott ifjúság az általános iskolát csak az ötödik ötéves terv elején fejezi be, a szakiskolákat valamint a főiskolákat pedig az ötödik ötéves terv során és a hatodik ötéves terv első éveiben. Habár az általános iskola új oktatási tartalmát teljes mértékben csak az új tanterv állapítja meg, — amelyet nemsokára a pedagógiai és más tudományos intézmények vezetésével kipróbálunk, és amelyet a tanítókkal és a szülőkkel megvitatunk — már az ötéves terv során további részlegváltoztatásokat akarunk megvalósítani, hogy az új tantervre való átmenet zökkenőmentes legyen, és hogy erre az iskolák személyzetileg és tárgyi felszerelés tekintetében is felkészülhessenek. Ezért ismertettük a tanítókkal az iskolaügyi dolgozók X. országos konferenciája előtt azt az irányelvtervezetet, amely az általános és a pedagógiai iskolák 1956/57. iskolaévben való oktatás nevelési munkájával foglalkozik. Ezen irányelvtervezet értelmében többek között bizonyos mértékig korlátozzuk az elméleti tantárgyak óráinak számát, és gyakorlati jellegű tantárgyakat iktatunk be, amelyek segítségével az iskola még közelebb kerül az élethez. Ezek az új tantárgyak hozzájárulnak az iskolákban a politechnikai oktatás minőségének megjavításához és továbbfejlesztéséhez. Üj tantárgy lesz az I. —III. évfolyamban a kézimunka, (hetenként egy óra), a gyakorlati munkaműhelyekben és az iskolai földeken (hetenként 2 óra), a hatodik évfolyamban, gépipari elektrotechnikai és mezőgazdasági gyakorlat (hetenként 2 óra) a kilencedik évfolyamban. Ezeket a tantárgyakat az 1958/ 59. iskolai évben már kötelezően fogják tanítani a nyolcéves és a tizenegyéves köiépiskola valamennyi osztályában. Az Iskolaügyi Minisztérium most a szünidőben rendezett tanfolyamok segítségével gondoskodik arról, hogy e tantárgyak tanítói szakmailag felkészülhessenek, és hogy az illetékes minisztériumok termelési terveikben biztosítsák az iskoláknak a politechnikai oktatáshoz szükséges anyagi berendezést. Ezenkívül ez év szeptember l-től az általános iskolákban néhány további nem kötelező tantärgvat vezetnek be, mint például a lányok számára a hatodik—nyolcadik évfolyamban (hetenként 2 óra) háztartási munka, a 8—11. évfolyamban (hetenként 1 óra) zenei nevelés, amelynél tekintetbe veszik a helyi lehetőségeket, és különösen a zeneiskolák segítségét veszik igénybe, a 9—11. évfolyamban hetenként két óra beszédgyakorlatokat egy további élő nyelven. A szülők munkáját is megkönnyítő további intézkedés az, hogy ez év szeptember l-től kezdve valamennyi tankönyvben megjelölik azt a tanyagot, amely már nem képezi a kötelező alaptananyag részét, és amelyet a tanítók kihagynak, avagy néhány esetben, mint feltétle nül szükséges összekötő részt, csak kifejtenek. A jövő iskolai év oktatási-nevelési munkájára vonatkozó irányelvtervezet további megvitatásra kerülő kérdéseket tartalmaz, mint például további intézkedéseket a politechnikai oktatás kifejlesztésére, a diákok előmenetelének megjavítására és ifjúságunk nevelése minőségének fokozására, s ugyanakkor felhívja a tanítóságot, a tantestületeket és a pedagógiai rangosokat, hogy kezdeményezően járuljanak hozzá az irányelvek kiegészítéséhez és megjavításához. Nem kevésbé fontos intézkedés az, hogy ez év szeptember l-től minden kerületben egy tizenegyéves középiskola folyamatosan áttér az új tanterv szerinti oktatásra. Ezt a tantervet is közlik a pedagógiai folyóiratok, (Učitelské noviny. Rodina a škola és a módszertani folyóiratok) és a tanítók, valamint szülők megvitatják. A vitában felmerült helyes javaslatokat, a helyi feltételeket szem előtt tartva, kipróbáljuk az új tanterv két kisebb módozata egyikének keretében. Folyamatosan kiadjuk az új tantervvel kapcsolatos új tananyagot, amelyet megfontolunk abból a szempontból is, vajon nem túlméretezett-e. Ez a tananyag az 1960/61es iskolai évtől lép érvénybe. Hasonló a helyzet a tankönyvek folyamatos kiadásával kapcsolatban is. Világos tehát, hogy ezek a javaslatok és intézkedések általános középiskolánk jól megfontolt társadalmi funkciójából erednek. Segítségükkel az eddiginél még jobban követjük a szocialista célt, hogy egész nemzeti alapunknak, minden gyerekünknek legmagasabb színvonalú általános középiskolai műveltséget nyújtsunk. Az általános középiskolák feladata tehát nem szakemberek nevelése. Azokat a szakiskolákon és a főiskolákon neveljük, esetleg a gyakorlatban válnak azokká. A tizenegyéves iskolák végzettjei tehát mind nagyobb mértékben más iskolákban, (kétéves szakiskolákban, avagy 4—5 éves főiskolákon) folytatják tanulmányaikat, hogy szakemberekké váljanak, illetve közvetlenül alkalmazásba lépnek, ahol rövid tartamú, legfeljebb egyéves irányított termelési gyakor^tot folytatnak, hogy szakminősítést nyerjenek, és magasan képzett m 'nkásokká váljanak. Sokan közülük azután az esti, avagy pedig a táviskolázás segítségével középiskolai vagy főiskolai minősítéssel rendelkező