Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)
1956-06-07 / 158. szám, csütörtök
A kolhoz gazdagságának forrása A KUKORICA írta V. Szorokin, a Timosevszkij járás „Út a kommunizmushoz" kolhozának elnöke Az SZKP xx. kongresszusán jóváhagyták a Szovjetunió nemzetgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervének irányelveit, amelyekből kitűnik, hogy 1960-ig elérjük a 11 milliárd pud országos gabonatermést. Az állattenyésztésben kétszeresére kell emelni a hús és más termékek termelését. A növénytermesztés és az állattenyésztés további fokozásának' fontos tartaléka a kukorica. Kubányban már régóta termesztik a kukoricát. Olyan szakértők nevelkedtek itt fel, akik megszerették ezt a növényt és értenek termesztéséhez. A helyi növénynemesítők magashozamú kukoricafajtákat tenyésztettek ki és a kolhozokban, szovhozokban termesztésükkel sok tapasztalatot szereztek. A kolhoztagok saját tapasztalataikból meggyőződtek arról, hogy a kukorica egyike a leghasznosabb növényeknek. Nemcsak bőséges szemet, hanem a- szár és a levelek silózásával sok nedvdús tápláló takarmányt ad és anyagot a csövek silózásához. A kukorica betakarítása tej- és viaszérés idején tápértékegységekben nemcsak nem csökken a tejes érettséggel összehasonlítva, hanem általában még nagyobb. Ennek az értékes takarmánynövénynek nálunk a legutóbbi időkig nem szenteltünk kellő figyelmet. Ez azért történhetett meg, mert a' tervező szervek indokolatlanul a kaszálók növelésével törődtek. A mi kolhozunkban a szántóterületek egyötöd része legelő és kaszáló volt. Ennek eredményeként az állattenyésztésnek nem volt szilárd takarmányalapja és évről évre jelentéktelen hasznot hajtott. A termelés új módszere fokozta a kolhoztagok kezdeményezését. Tavaly tavasszal a kolhozok vezetősége a kolhoztagokkal és szakemberekkel felülvizsgálta a vetésterületet. Egyetlen célt tartottunk szemünk előtt: gazdaságosan kihasználni a földet, azonos területen minél többet termelni. A kevéshozamú kaszálókat csökkentettük és hatszorosára növeltük a kukorica vetésterületét. De a vetésterület növelése csak félmunka. Fontos a növény jó gondozásának megszervezése és a termés idejében való és veszteségnélküli betakarítása. Kolhozunkban ezt a feladatot sikerrel oldottuk meg. ,. . A kukoricát négyzetes-fészkes módszerrel vetet«9) 1 f,, v- tük el. A sorközti munkálatok gépesítésével sok munkaegységet megtakarítottunk és így csökkentettük a szem és a takar,, mány önköltségét, jj Felsorolok néhány adatot: A kukorica soros vetése hektáronként legalább 7 napi emberi munkát igényel, míg négyzetes-fészkes vetéssel ugyanerre a munkára elég volt 2 és fél napi emberi munka. Emellett nőtt a kukoricatermelés kultúrája. Ismeretes, hogy a kukoricát kibújása után 10 napon belül egyelni kell és meg kell tisztítani a gyomoktól. Ha nem gépesítettük volna a munkát olyan hatalmas területen, nem lettünk volna idejében készen az egyelés befejezésével. Meg kell dicsérni a Medvegyovszkij gépállomás kollektíváját. A gépesítők és agronómusok segítségével kolhozunkban gazdag termést értünk el. Hektáronként 40 mázsa morzsolt kukoricát kaptunk. Mária Leononova munkacsoportja 52 mázsás, Viera Terescsenkova munkacsoportja pedig 86 mázsás hektárhozamot ért el. '•'A kukorica alapvetően emelte a gazdaság egész szemes termését. Míg 1954-ben 10 ezer mázsa volt a kukoricatermés, tavaly már 53 ezer mágsa fölé emelkedett. rVyV J J -5 ? Nagy területen tej- és viaszérésben törték a kukoricát. A silógödrökbe 20 ezer mázsa csövet raktunk, ezenkívül 100 ezer mázsa zöld tápanyagot siIóztunk. A gazdasági állatok konzervált kukoricacsővel és értékes silóval való etetése lehetővé tette az állattenyésztés produktivitásának és hasznosságának lényeges emelését. A fejési átlag egyetlen év alatt tehenenként 617 kg-ra növekedett nálunk és elérte a 2000 kg-ot. Az államnak eladtunk 1230 sertést. Száz hektáronként 1955-ben 112 mázsa tejet termeltünk az eiőző évi 75 mázsával szemben és 25,8 mázsa húst az előző évi 18 mázsával szemben. Ennek eredményeként a kolhoz teljes bevétele 16,200 000 rubelt ért el. Sikereink csak a kezdetét jelentik annak a nagy munkának, amelyek az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozataiból reánk hárulnak. Minden kolhoz előtt széles távlatok nyílnak. Most minden rajtunk, kolhozvezetőkön, szakembereken, mezőgazdasági gépesítőkön és a kolhoz-tagságon múlik. Ogy kell dolgoznunk, hogy határidő előtt teljesítsük az ötéves terv feladatait. Megvan a lehetőségünk erre. Kolhoztagjaink elhatározták, hogy a hatodik ötéves terv első tavaszát a magas agrotechnika tavaszává teszik. Amint a földről eltakarodott a hó, valamennyi traktorosbrigád és mezei csoport munkához látott. A napi teljesítménynormát tömegesen túlszárnyalták. Az újítók tapasztalatainak és a haladó agrotechnikai munkamódszereknek bevezetését nyilvánosan ellenőrizzük. Gyakran hallunk olyan nézeteket, hogy a kubányi fekete földnek nem kell a trágya. Ez teljesen helytelen. Kiszállítottunk a földekre több mint 5000 tonna trágyát és előkészítettünk 400 tonna ásványi műtrágyát. Saját tapasztalatunkból meggyőződtünk arról, hogy a földek termőképessége közvetlenül a trágyázástól és az agrotechnika szigorú betartásától függ. A gabonaneműek össztermésének fő tartaléka a kukorica. Ez évben 3095 ha területen vetettük ezt? az értékes növényt. A négyzetes-fészkes vetéshez mindent gyorsan előkészítettünk. Megjavítottunk 14 vetőgépet és képzett munkásokat osztottunk be hozzájuk. Kolhozunk nagy figyelmet fordít a hibridkukorica vetésterületének növelésére. Ismeretes, hogy országunkban az utóbbi években nagy terméshozamú hibridkukoricát tenyésztettek ki. A hibridek széleskörű bevezetése a kolhozokban és szovhozokban lehetővé teszi a kukorica hozamának alapvető emelését mind nálunk, a Krasznodarszkij kerületben, mind egész Ukrajnában és más területeken, ahol termesztik ezt a növényt. Azt, hogy a hibridek termése nagyobb, bebizonyították a tudományos és kísérleti intézetek adatai és főleg számos kiváló kolhoz és szovhoz tapasztalata. A hibridkukorica vetése lehetővé teszi a szemtermés csaknem 30 százalékos növekedését a közönséges (nem keresztezett) kukoricafajtával szemben. Erre való tekintettel kolhoztagjaink nagy gondot fordítanak arra, hogy ez évben az egész vetésterületre kitűnő minőségű, a mi körülményeink között kipróbált hibridvetőmagot szerezzenek be. Úgy számítunk, hogy az idén legalább 90 000 q szemet és 150 ezer mázsa silótakarmányt érünk el. A siló többségét csövekkel együtt készítik elő. Az ilyen silótakarmány — amint a gyakorlat igazolja — nagyon hatékony eszköz a fejős állatok hasznosságának növelésére. A kukorica segítségével alapvetően emelni akarjuk a hústermelést. Körülbelül 9000 sertést hizlalunk. Ezt a munkát úgy szervezzük meg, hogy ez évben 100 ha szántóföldre 36 mázsa hús jusson, ebből 31 mázsa sertéshús 100 hektáronként. Így kolhozunk már ez évben teljesíti az 1960-ra kitűzött feladatokat a hústermelésben. Egyik szomszédos kolhoz vezetője nemrég így szólt hozzám: „Előrelátóan gondoskodtatok. Hiszem, hogy a kukorica teljesen biztosítja az állatok takarmányát. De hol tesztek szert ólakra?" Bizony ez komoly kérdés. A szarvasmarha és sertésállomány alapvető növeléséhez további istállók, ólak kellenek. Szarvasmarhaistállóink elegendők. De nincsen elég sertésólunk. Azonban itt is van megoldás. A példás kolhozok tapasztalatai alapján felhagyunk a drága sertésólak építésével és áttérünk az olcsóbb, könnyebb típusokra. A mi körülményeink között ezekben a sertésólakban télen is eredményesen lehet hizlalni. Az állattenyésztési termelés munkájában a példás dolgozók tapasztalataira támaszkodunk. A voronyezsi terület mezőgazdasági munkásai voltak kezdeményezői annak a hazafias felhívásnak, amely 1956-ban a hús-, tej- és más termék alapvető növelésének versenyére szólított fel. Ezt a felhívást kolhozunk dolgozói egyöntetűen támogatták, mert hozzásegít népűnk életszükségleteinek és a könynyüipar nyersanyag-biztosítása nagy feladatának megoldásához. A széleskörű versenymozgalom, amely új erőt önt belénk és további belső lehetőségekre serkent, bevált út a kolhozgazdaságban az újabb sikerek eléréséhez. Hangsúlyozni kell, hogy a kubányi kolhozok megtanulták a nagy kukoricatermés elérését. De a betakarítás nem mindig kielégítő. A mezőgazdasági gépipar dolgozóival szemben nagyok az igényeink. A kukoricát mindeddig a KU-2-es kombájnnal takarítottuk be. Hogy ez a gép nem felel meg a modern követelményeknek, megállapítható abból is, hogy egy-egy műszak alatt mindössze 2,5 hektáron képes elvégezni a munkát. Hány ilyen kombájnra lenne szükség a betakarításhoz csak a mi kolhozunkban? De ez még nem minden. A KU-2-s kombájn nem valami tartós. A gazdag termés-betakarításnál gyakran elromlik. Emellett nagy veszteséggel jár vele a munka. Tavaly ezért kénytelenek voltunk mindenfélét megpróbálni, aminek következtében a betakarítás egészen novemberig elhúzódott. A kukorica alapvető terjesztésével nagy teljesítőképességű, erős kombájnokat kell szerkeszteni. A kukoricának az az előnye, hogy betakarításánál nem számít a harmat. Ezért éjszaka is begyűjthető. A kukoricakombájnok szerkesztőinek erre a jelentős körülményre is gondolniok kell, mért megrövidíti a begyűjtést. A kolhoztagoknak és gépesítőknek minden gondolata és törekvése arra irányuljon, hogy elősegítsék a párt XX. kongresszusának a földművelés elé tűzött feladatok teljesítését. A gabonatermelés növekedésének és a kolhozgazdálkodás minden ágazatának fontos tartaléka a kukorica. Kolhozunk növeli vetésterületét, emeli hozamát és ezzel az állattenyésztés produktivitását. Kolhozunk 20 millió rubel bevételre számít. Ilyenek terveink a közeljövőre. Nem kétséges, hogy sikerrel valóra váltjuk őket. Ebben szilárdan hisznek kolhoztagjaink, gépesítőink és a földművelés szakemberei. Egész energiájukkal és áldozatkészségükkel erre törekszenek. (Megjelent a moszvkai Pravdában.) * Baráti tapasztalatcsere * Nagy megtiszteltetés érte a Losonci Állami Gazdaság dclgo-: zóit. Május 20-tól 26-ig a Magyar Népköztársaságban voltak. A Biri-; tói Állami Gazdaság dolgozói látták őket vendégül. Megtekintették a növénytermelést, az új munkamódszerek alkalmazását. A mi gazdaságunk dolgozói sokat tanultak ott. A biritói gazda-: ságban szarvasmarhákat hizlalnak,kizárólag kivitelre. A hizlalásban igeit szép eredményeket érnek el. A súlygyarapodás naponta 1,17 kg darabonként. Az anyasertésektől 11,6 malacot választanak el 18 kg-, os átlagsúlyban. A sertéshizla&sban is szép eredményeket érnek el. Megtekintették dolgozóink a Kanacs és Juhépusztai birtokot is, ahol törzskönyvezett szarvasmarhát tenyésztenek. Juhé-pusztán 4200 lite-, res fejéshozamot érnek el és 1960-ig 5000 literre emelik a fejéshoza-. mot. E gazdaságban dolgozóink megtekintették azt a tehenet is, amely 5200 liter tejet ad 4 százalékos zsírtartalommal. Nagy benyomást tett dolgozóinkra az alsótekeresi gazdaság gyümölcsészeti és szőlészeti iskolája és a badacsonyi birtok a Balaton partján. Küldöttségünk tagjai megtekintették a nagykiterjedésű szőlő-, ket és a gépesítést a szőlőkben. E vendég>ctás alí<a máva szocialista versenyt kötöttünk a magyarországi Biritói Állami Gazdasággal, amelyet negyedévenként értékelünk ki. Búcsúzáskor egyben meghívtuk hazánkba vendégekül a Biritói Állami Gazdaság dolgozóit. Stanislav Tureček, a Losonci Állami Gazdaság igazgatója. A verseny eredményei A téli hónapokban kötelezettséget vállaltak egyes termékek túlteljesítésére. E vállalásukat jól teljesítik s ez ideig terven felül 40 ezer liter tejet és 1393 kiló marhahúst adtak be. A tavaszi munkálatok idején még tyúkfarmot is építettek 500 baromfi részére. Sípos Magda, Besztercebánya A többért, jobbért A Malinovoi EFSZ tagjai május 26-án taggyűlést tartottak a második ötéves terv irányelvtervezetének reájuk vonatkozó részéről. A vitában főleg az etetők szólaltak fel. Bírálták, hogy az őszi eleségek vetése miért nem többféle, kevert, miért csak rozsos, amely kevesebb tápanyagot tartalmaz. Machán Béla, Malinovo A kalondai szövetkezet felhívására a besztercebányai kerület több szövetkezete kidolgozta saját munkaverseny-tervét. A tavaszi munkák értékelésében a horná mičinai EFSZ került az első helyre. Három munkacsoportot alakítottak s a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól végezték munkájukat. Nagy súlyt helyeztek a rétek rendbehozására: 200 ha rétet és legelőt megszórtak műtrágyával, 12 hektár gyengehozamú rétet felszántottak, 160 hektár rétet és legelőt kitisztítottak, 70 hektárt mésszel szórtak meg. Hogy biztosítsák a gazdagabb termést, 56 hektár őszivetést műtrágyával megjavítottak. A silótakarmányrói sem feledkeztek meg s 38 hektáron silótakarmányt vetettek, melynek kétharmadát silózásra használják fel. Megjavult a munka A NAGYKAPOSI SZÖVETKEZETBEN A nagykaposi szövetkezet is a fellendülés útjára lépett. Az idei eredmények ékesen beszélnek erről, s világosan bizonyítják, hogy ha jó a munkaszervezés, ha megvan a vezetőség és a tagok állandó kapcsolata, akkor jól megy a munka és gazdag a termés. A nagykaposi EFSZ május végével eleget tett 100 százalékra a tejbeadásnak s június 1-től naponta mintegy 1000 liter tejet adnak el a szabadpiacon. A szövetkezetben ma már nem fordul elő, hogy a növények megmuveletienül maradnak. Minden munkát idejében elvégeznek s a tagság igazi példaképe az egyénileg gazdálkodóknak, akik a szép eredmények láttán elismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A jó munkakedv főként az érdemszerinti jutalmazásnak köszönhető, melyet ebben az évben minden termelési ágban bevezettek. Ma már a nagykaposi szövetkezetben a Steiman-bódék nem állnak üresen, megkezdték a borjak mesterséges nevelését. Ezelőtt egy héttel bevezették a Surikov gyorshizlalási módszert a sertéstenyésztésben. A haladó módszereket a növénytermesztésben is alkalmazzák. A cukorrépánál 6 hektáron prosenicei módszert alkalmaznak. A fellendülés mellett azonban még mindig van egy fájó pont, és pedig a szakkáderek nevelése. Nagyon fontos volna, ha a nagykaposi szövetkezet nagyobb súlyt helyezne szakkáderek nevelésére. A szövetkezeti tagság felajánlást tett, hogy a még szövetkezeten ' kívül levőket is megnyerik a közös gazdálkodás gondolatának. -kiír* Traktoros lesz belőlem..." E gyik tavaszi reggel, amikor a nap még fösvényen szórta sugarait a földre, véletlenül találkoztam Rudolf Kudlo CSISZ-taggal, aki nemrégen hagyta el az iskola padjait és barátjával, Domino Halabrinnal a párt- és a kormány felhívására a határvidékre ment. Kíváncsi voltam, hogy otthonától távol, hogy érzi magát, elégedett-e új életével, és hogy meddig akar ottjnaradni. A feketehajú, állandóan mosolygó fiú életkedvtől duzzadón beszélni kezdett: — Amikor a határvidékre mentem, a többi brigádoshoz hasonlóan 600 korona értékű ingyen felszerelést kaptam. Így el voltam látva téli kabáttal, munkazubbonnyal, bakancsokkal, munkaköpennyel, sállal, kesztyűvel, sapkával, szóval mindennel, amire szükségem volt feladatom teljesítéséhez. Engem legjobban a traktoros szakma érdekelt — szerettem volna traktoros lenni. Alig érkeztünk meg rendeltetési helyünkre, a traktorosokhoz kértem magam. A žateci járásban lévő gép- éd traktorállomás egyik brigádjába osztottak be. Ott vagyok ma is. Két hónap múlva már valóra vált álmom. Nemsokára kitanult traktoros lesz 'jelőlem, — mondja örömmel a jövő traktorosa. Mivel láttam, hogy a fiú jó színben van, megkérdeztem, mi a helyzet a határvidéken élelmezés dolgában. — A koszt kitűnő, — volt a válasz — a reggelin kívül bőséges tízórait is kapunk. Ebédelni az étterembe járunk. ahol ebéd után nyomban megkapjuk az uzsonnát is. Munka után kitűnő vacsora vár ránk, úgyhogy senki sem panaszkodhat az ellátásra. És mindezért — napi ötszöri étkezésért csupán 5 koronát Űzetünk. Havonta ezer koronát, sőt többet is keresünk. Aki szeret dolgozni, az szépen kereshet Ogy igyekszem, hogy minél többet keressek, mivel karácsonyra Jáwa 250es motorkerékpárt akarok vásárolni. Nemrégen vettem egy Earorit kerékpárt 1200 koronáért és egy sportkabátot 240 koronáért. Közben örömtől sugárzik a szeme. Hiszen minden fiatal fiú szeretné megismerni szép hazánkat, és közben munkája jutalmaképpen Favorit vagy Jáuia kerékpárt is szívesen venne. aa ivei Rudolf Kud'"> lo fiatal CSISZtagnak tetszik a halár-, vidéken, elhatározta, hogy az egyéves brigádmunkát megtoldja két évvel. Ezenkívül mint öntudatos CSISZtag, vállalta, hogy tiyáron Bratislavában két barátját ráveszi, menjenek vele a határvidékre. Ebből láthatjuk, mi mindenre képes ifjúságunk' S. J.
