Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-29 / 180. szám, péntek

„Az arab országok számíthatnak a Szovjetunióra! mint önzetlen barátjukra" Sepilov szovjet külügyminiszter beszéde a libanoni köztársasági eínök estebédjén Camiile Chamoun libanoni köztár­sasági elnök kedd este ebédet adott Sepilov szovjet külügyminiszter tisz­teletére. Chamoun elnök rövid beszédében üdvözölte Sepilov külügyminisztert, majd Sepilov elvtárs mondott vá­laszbeszédet. Az orsz-agunk népeit a libanoni nép­pel egvbefüző barátság, a kis- és nagynépek szabadsága és független­sége, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése, a területi integritás és szuve­renitás kölcsönös tiszteletben tartá­sa, a meg nem támadás és az egy­más belügyeibe való be nem avatko­zás nagy elveinek szilárd és biztos alapján, a teljes egyenlőség és a köl­csönös előnyök alapján fejlődik és izmosodik — mondotta Sepilov elv­társ. — A szovjet kormány mindig együtt­érzéssel viseltetett Libanonnak ál­lami függetlenségéért vívott harca iránt és az Egyesült Nemzetek Szervezetében támogatta Libanon azon jogos követelését, hogy terü­letéről vonják ki az idegen csapa­todat. Tudjuk, hogy a földgömb ezen részé­nek megvannak a maga megoldatlan kérdései. így például az egész világ ismeri az arab menekültek súlyos helyzetét, hiszen nincs hajlékuk és nincsenek létfenntartási eszközeik. Ezeknek az embereknek százezrei mértéktelenül szenvednek. Ogy véljük, mivel jelenleg az arab országok legfőbb problémája állami szuverenitásuk további megszilárdítá­sa, valamint a gazdasági élet sokol­dalú fejlesztése, ezen országok első­rendű szükséglete a közel-keleti béke és biztonság fenntartása. E téren az arab országok számít­hatnak a Szovjetunióra, mint hű, biztos és önzetlen barátjukra, amely nem keres a maga számára politikai vagy gazdasági előnyöket vagy nye­reséget, nem keres nevezetesen előnyöket az arab országok termé­szeti kincseinek kiaknázásában. A Szovjetunió elvileg visszautasítja a gazdasági terjeszkedés politikáját, amely az imperialista monopóliumok­nak lehetőséget nyújt arra, hogy az elmaradott népek idegeit és izmait, verejtékét és vérét a haszon arany­rűdjaivá változtassák át. A Szovjetunióban megértik és nagyratartják Libanon politikáját, amelynek értelmében nem vesz részt az agresszív katonai tömbök­ben E politika összhangban áll a twp létérdekeivel és a béke ügyé­vel. A Szovjetuniónak és Libanonnak sok közös érintkezési pontja és közös ér­deke van, ami lehetőséget nyújt a két ország baráti kapcsolatainak fejlődé­sére. Ezen egyezmény előmozdította — mint reméljük — és a jövőben is előmozdítja országaink üzleti kapcso­latainak bővítését. Szép távlatok nyíl­nak ezenkívül országaink között a tu­dományos együttműködés, a kultúra és a művészet terén kifejtendő hat­hatós kapcsolatok kiépítésére és fej­lesztésére is. A Szovjetunió a teljes egyenlőség alapján hozza létre e kap­csolatokat. Sepilov szovjet külügyminiszter és a libanoni kormány vezetői kedden délután tárgyalásokat folytattak a két felét érdeklő kérdésekről. (MTI.) — Nyugati államok jegyzéke a Német Szövetségi Köztársasághoz Bonn, június 28. (ČTK). — Nagy­Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Görögország, Norvégia és Dánia június 27-én jegy­zékben fordultak a Német Szövetsé­gi Köztársasághoz, hogy fizessen kár­térítést azon állampolgáraiknak, akiket a német megszállás idején a nácizmus megkárosított. Á Biztonsági Tanács nem iűzi napirendjére az algériai kérdést A Biztonsági Tanács kedden szava­zott a 13 arab és ázsiai országnak arról a javaslatáról, hogy tűzzék na­pirendre az algériai kérdést. A ja­vaslatot hét szavazattal kettő elle­nében elvetették. A Szovjetunió kül­dötte a tanácskozás kezdetén azt javasolta, hogy az algériai kérdés tárgyalását bizonytalan időre napolják el, de indítványát a többség elve­tette. Ezután Szoboljev szovjet kül­dött az algériai kérdés napirendre tűzése mellett szavazott. Indokolásul kijelentette: a Biztonsági Tanácsnak meg kell hallgatnia a javaslattevő országokat és a tanács tagjainak vé­leményt kell cseréiniök arról, hogy Algériában valóban veszély fenyege­ti-e a békét és a nemzetközi bizton­ságot. Dzselal Abdoh iráni küldött is á napirendre tűzés mellett szavazott, hangsúlyozva: „A felszabadítás! moz­galmat semmiféle gyarmati háború­val nem lehet elfojtani, még akkor sem, ha mind nagyobb létszámú ka­tonasággal és mind korszerűbb fegy­verekkel folytatják". Hozzáfűzte, mindazonáltal reméli, hogy „Francia­ország hű marad liberális hagyomá­nyaihoz és teljesíti az algériai nép jogos követeléseit". A kérdés napirendre tűzésének el­lenzői — Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia, Peru, Kuba, Bel­gium és Ausztrália — valamennyien azzal érveltek, hogy „ez beavatkozás lenne Franciaország belügyeibe". Brilej jugoszláv küldött, aki a csankajsekisták küldöttével együtt tartózkodott a szavazástól, hangsú­lyozta; reméli, hogy a két érdekelt fél mindent elkövet majd a kielégítő eredmény mielőbbi elérésére. (MTI). A Béke-Vilógtanács felhívása Szüntessék be a kísérleti atomrobbantásokat! Párizs, június 27. (MTI). — A Bé­ke-Világtanács irodája június 23—25 között ülést tartott Párizsban. Az ülé­sen megvitatták a Frédéric Joliot­Curie előterjesztette jelentést. Az ülésről kiadott nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a Béke-Világtanács úgy véli: a nemzetközi helyzet nem csupán újabb erőfeszítésekre szólít, hanem a békéért folyó küzdelem el­gondolásainak és módszereinek mély­reható átalakítását is szükségessé te­szi. A Béke-Világtanács irodája ezután örömmel üdvözli a nemzetközi enyhü­lés új légkörét, majd így folytatja: ilyen körülmények között a Béke-Vi­Jágtanács állandóan keresi a kapcso­latokat mindazokkal a szervezetekkel, amelyek a békéért munkálkodnak és szem előtt tartva a közvéleménynek a leszerelésre irányuló általános óha­ját, azt kéri minden békeerőtől, hogy — saját jellegének megfelelően — kezdjenek széleskörű kampányba, hogy a kormányok és az ENSZ szer­vezetei — túl a szándéknyilvánításo­kon — végre eljussanak azokig az el­ső leszerelési egyezményekig, amelye­ket valamennyi nép vár. A Béke-Világtanács felhívást intéz az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormányaihoz, hogy haladék nélkül kössenek egyezményt az atomfegyverek kísérleti robbantá­sainak beszüntetéséről. Indonézia elfogadta a szovjet segítséget Dzsakarta, június 27. (ČTK). — Az Üj Kína sajtóiroda jelentése szerint Indonézia elfogadta a hitelnyújtási és technikai segítséget a Szovjetuniótól. Várható. hogy júliusban szovjet kereskedelmi küldöttség látogat In­donéziába. Az indonéz külügyminisz­terhelyettes nyilatkozata szerint In­donézia a szovjet hitelt arra használ­ja fel, hogy gépi berendezéseket vá­sárol a Szovjetuniótól. M n J S 7 ô 1956, június 29, Az USA szenátusa jóváhagyta a katonai kiadásokról szóló törvényt Washington, június 27. (ČTK). — A Reuter hírügynökség közli, hogy az Egyesült Államok szenátusa június 26-án jóváhagyta a katonai kiadások­ról szóló törvényt az 1956—1957. költségvetési évre. A kiadások 34 mil­liárd 783 millió dollárt tesznek ki és így 635 millió dollárral haladják meg azt az összeget, melyet erre a cél­ra a kormány követel. A katonai ki­adások jóváhagyott összege 3 mil­liárd dollárral több, mint amennyi ebben a költségvetési évben volt. A. Zápotocký a „Virradat" olvasókonferenciáján Szerdán Antonín Zápotocký köztár­sasági elnök feleségével Klatovyba ér­kezett a „Virradat" című könyvének olvasokonferpnciájára. A könyv, mely a klatovyi munkásság múlt évszázad­beli életéről szól, nagy érdeklődést keltett a klatov.viak körében. Erről ta­núskodik nagy részvételük a szerző­vel folytatott olvasókonferencián, melven nemcsak a klatovyak, hanem a környékbeli községekből is sokan megjelentek. Dr. Ján Petrmichel irodalomkritikus bevezető szavai és Otokar Korbelár felolvasása után, akik a regény egyes részleteit ismertették, a vita számos résztvevője arról beszélt, mit adott nekik a könyv. Főleg idősebb asszo­nyok, a könyvben tárgyalt időszak kortársai beszéltek élményeikről. A vita befejezéseképpen Antonín Zá­potocký, a „Virradat" szerzője vá­laszolt az egyes kérdésekre és is­mertette a mű keletkezésének tör­ténetét. JUGOSZLÁVIAI NŐKÜLDÖTTEK A CSEHSZLOVÁK NŐK PRÁGAI ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁN Június 27-én este Prágába érkeztek Szoka Krajacicsová, a Jugoszláv Szö­vetséai Népköztársaság szkupstinájá­nak képviselője, a horvátországi nő­bizottság elnöknője és Milka Perisi­csová. a szerb nőbizottság elnöknője, hogy részt vegyenek a csehszlovák nők országos konferenciáján. A kül­dötteket a pályaudvaron a csehszlovák nőbizottsáa vezető dolgozói üdvözöl­ték. A fogadáson jelen volt Ignjat Miljkovics, a JSZN nagykövetségének első titkára is. KEREKES ILONA, a nok országos konferenciájának küldötte Munkahelyén, a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság elnökhelyettesi szobájában kerestem jel Kerekes Ilo­nát. Ahogy elnéztem a kicsi asszony­kát, s hallgattam szavait, az volt a meggyőződésem, hogy ö az igazi, szo­cialista asszonytípus. Szavai őszintén, bizalmat keltően hangzottak. Még csak harmincnégy éves, de már a rozsnyói JNB elnökhelyettese. Eleté­ről beszél... ÜLÉSEZETT A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS KÉPVISELŐINEK TANÁCSA A Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selőinek tanácsa szerdán, 8. ülésre iött össze, melyet František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke veze­tett. A képviselők tanácsa a szlovákiai karületi képviselő-szövetségek jelenté­se alapján értékelte a Szlovák Nem­zeti Tanács kerületi képviselő-szövet­ségeinek az elmúlt időszakban vég­zett tevékenységét. A képviselő-ta­nács megállapította, hogy a kerületi szövetség munkája, ,rnind szervezetileg mind technikailag megjavult. A kép­viselők szövetségei gondoskodnak vá­lasztkörzeteik és választóik ügyes-ba­jos dolgainak megoldásáról. — Bányászcsaládból származom. A munkanélküliség idegenbe hajtotta szüleimet. Tizenöt évet töltöttem ve­lük Franciaországban ... Nagy sze­génységben éltünk ott is ... Aztán hazajöttünk, de itt is csak újabb nélkülözések vártak ránk ... Mint háztartási alkalmazott kerestem meg kenyeremet. Keserű kenyér volt... Beszéd közben apró szüneteket tart. Emlékezetében kutat... Édesapja kommunista volt. Üldözték, majd a háború alatt elhurcolták. Öten men­tek el a családból és ketten tértek vissza... — Nem jó arra még vissza sem gondolni — mondja keserűen. — Dé elmúlt ez is ... Sok áldozatba került, míg elnyertük a szabadságot... Must azért kell dolgoznunk, hogy még szebbé tegyük életünket! — cseng határozottan hangja. Igen, ö ezért dolgozik hivatalában — férje pedig a bányában. Kerekes Ilona a felszabadulás óta a tömegmozgalmi munkának élt. Megszervezte asszonytársait és szá­mos közérdekű feladatot oldottak meg eredményesen. Lelkes, törekvő munkájáért iskolába Küldték. 1953­ban a JNB-én működött mint a já­rási női bizottság előadói funkcioná­riusa. S ma a JNB elnökhelyettese. Bevallom őszintén, hogy kezdet ­ben igen nehéz volt. De nem csüg­gedtem. Megtanultam szlovákul, s ma már könnyebben oldok meg bármilyen problémát. Szervezőképességéről ékesen be­szél a járás asszonyainak eredményes társadalmi munkája. A pelsőci, rozs­nyói és csetneki asszonyok munkája a falvakon Kerekes elvtársnő ráter­mettségét is bizonyítja. Szerénységé­re jellemző, hogy nincs megelégedve magával. Állandóan tanul, továbbké­pezi magát, hogy másokat nevelhes­sen, s hogy hivatását még tökélete­sebben tölthesse be. Két gyermeke van. Feleség, anya és funkcionárius. Nem könnyű fel­adat'. Az erős akarat azonban min­den nehézséget leküzd. Kerekes Ilo­nában van erő és van akarat. Ami­kor a nők prágai országos konferen­ciájára küldöttnek választották meg, nagyo l boldog volt. Száz és száz kér-. dést raktározott el magában s örült, hogy mindezeket megbeszélheti asz­sonytársaival; új ötletekkel, úi él­ményekkel gazdagodva még eredmé­nyesebben dolgozhat a közösség ja­vára. Kászonyi István AZ NDK ÉS NSZK BÉKEVÉDÖI PRÁGÁBA ÉRKEZTEK Szerdán délután Prágába érkeztek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság békemozgalmának dolgozói. A német vendégek 14 napig maradnak Cseh­szlovákiában. meglátogatják a gott­waldovi kerületet és Luhačovicét. Az amerikai léggömbök állandó veszedelmet jelentenek A POLGÁRI LÉGIFORGALMI FŐIGAZGATÓSÁG LEVÉLVÁLTÁSA AZ ICAO-VAL. A polgári légiforgalmi főigazgatóság június 7, keltezésű levelet kapott C. Ljungberg úrtól, az ICAO (a pol­gári légiforgalom nemzetközi szerve-< zete) főtitkárától, melyben többek kö­zött közli, hogy az USA légiereje be­szüntette a különleges és a szokott­nál nagyobb meteorológiai léggöm­bök felbocsátását, melyekkel, a Né­met Szövetségi Köztársaság terüle­téről a meteorológiai viszonyokat ál­lapította meg, és hogy a jövőben nem tervez hasonló akciót. Június 25-én F. Novák, a polgári légiforgalmi főigazgatóság főnöke vá­laszolt az ICAO főtitkárának. Azon jó szándékok és intézkedések értékelé­sén kívül, melyeket az 1956. február 22-én beadott csehszlovák panasz alapján már megtettek, F. Növák vá­laszában felemlíti azokat az eseteket, amikor az úgynevezett Szabad Európa Bizottság amerikai szervezete a Né­met Szövetségi Köztársaság területé­ről továbbra is léggömböket bocsátott fel, melyek sajtóanyagot tartalmaztak. Visszautasítja továbbá azt az állítást, hogy légkörkutató léggömbökről van szó és megerősíti a tényt, hogy a Szabad Európa léggömbjei továbbra is állandó veszedelmet jelentenek a légiforgalom számára. Levele befejező részében kéri, tegyék meg a szük­séges intézkedéseket arra, hogy az ICAO tagállamok légiterének sérthe­tetlenségét a nemzetközi légiforga­lomra vonatkozó egyezmény megfelő intézkedéseivel összhangban teljes mértékben betartsák. AZ U J SZO POSTÁ JÁBO L Egy traktor sorsa „Nevem 25-ös kultívációs Zetor. 1953-ban születtem. Munkámat di­csérték az emberek, jó gép voltam. 1955-ig sikerült elkerülnöm a duna­szerdahelyi traktorállomás traktorkór­házát. Generáljavításra küldtek. Tűrtem, szenvedtem, a gyomromban kotorászott a „doktor". A nagy mű­tét után gondosan átnéztek „az or­vosok" és különféle funkcionáriusok. Kaptam új ruhát és útra bocsátot­tak Bősre. Végre itthon voltam. Ta­nulgattam a járást, de csak lassan, mert megoperált csontjaim cudarul nyilallottak. Egy hónap múlva sza­kaszszerelőm megállapította, hogy „lötyögnek" a csapágyaim. Ez a szak­kifejezés azt jelentette, hogy hajtő­kar csápágyaimnak a megengedettnél nagyobb volt a mozgási távolsága a főtengelyen, afrii a motor működése szempontjából veszélyes, mert fenn­áll a hajtókarszakadás, vagy főten­gelytörés veszélye, Láttam, szakasz­szerelőm gondolkozott, ne küldjön-e vissza a „kórházba", de úgy látszott, nem akart a kórházbelieknek kelle­metlenséget, hát így maradtam. Szenvedtem pár hónapig, de nem bírtam soká, újra „kórházba" kerül­tem. Lármáztak, jegyzőkönyveztek, er­ről-arról. , — Hibás volt á traktorista! — ftibás a szerelő! — hangoskod­tak körülöttem. A megírt jegyző­könyvben azonban csak ennvi volt: hi­bás, kopott volt a főtengely és ez volt minden baj oka. Én azonban emlékszem arra, amikor szerelőm ki­hozta a főtengelyt a raktárból és mindenkinek megmutatva kijelentette, hogy nem ajánlja felhasználását. Egyszóval tudták, hogy rossz, mégis azt használták fel. Tehát újra genéráljavítást kaptam, befestettek, hazaküldtek. Egy hét múlva be kellett csiszolni szelepjei­met. S azóta is minden héten van rajtam valami javítani való. Ojra 1 ds kellett állítani a gyújtásomat, nem bírtam elhúzni a legkisebb terhet sem. Legtöbbször azonban ún. diffe­renciáljavítás nevű nyavalya kerül­getett. Szükségem lett volna egy Pastorek nevű fogaskerékre, mert az enyémnek kitörtek a fogai. A bri­gádvezető szakaszszerelőm tanácsára már 1956 március elején akart egyet hszni, mert mint mondották, már nem bírom soká. A várakozás ellenére egész május 15-ig kibírtam. Fogaske­rék azonban még mindig nincs és mint mondják, nem is lesz! Én csak állok itt, a dunaszerdahelyi GTÁ ud­varán. Már ellopták a levegőszűrőmet, ülésemet, lassan teljesen megkopasz­tanak, pedig lenne Bősön sarabolni való kukorica, répa. Az elvtársak pedig várnak és nem cselekszenek: várják, míg itt lesz az aratás és a gépek üzemképtelenek. Körül kellene nézni a dunaszerdahe­lyi gépállomáson. Zetor—25 TO-05-36." Megvalósult Az Üj Szó közbenjárására a ČSAD eleget tett a diákság és a tanítók ké­résének és a Kováčovce—Bušince— Žihlava—Modrý Kameň vonalon diák­járatokat állított be. Ennek köszön­hető. hogy az iskolában rendszere­sen 3/f8-kor megkezdhettük a tanítást. Köszönjük a ČSAD-nak a tanulóif­júság érdekeit szem előtt tartó meg­oldást. Budai József, Bušince Közös munkában rejlik a falu ereje Ä faluszépítés akcióiba már sok­szor bekapcsolódott á tornóci lakos­ság nagy része. Erről tanúskodik a fa­lusi park, a tornóci stadion stb. Az újabb nagyszabású akció mindezeket meghaladja. A néppel való legutóbbi beszélgeté­sen a falu lakosai arra kérték a HNB tagjait, hogy betonozzák ki végre a járdákat Tornőcon. A HNB tagjai a kérelmet sajátjukként tolmácsolták és a faluszépítési akció keretén belül el­intézték a felsőbb szervekkel, hogy az állam által kiutalt anyagból kapja­nak e közös célra és társadalmi mun­kával elvégezzék a falu legfontosabb járdáinak betonozását. A lakosság ezt a megoldást elfogadta és közös mun­kával nekifogott a betonozásnak. ' A munkát úgy osztották be, hogy nagy részét szombaton és vasárnap végezték. A munkákat jól szervezték meg. Homola Antal tapasztalt kőmű­ves irányítja a legfontosabb munká­kat. Bekapcsolódtak azonban a többi kőművesek is, ifj. Homola Mihály és Liszioky György. De nemcsak ők, szívesen dolgozik itt mindenki. Tud­ják, hogy maguknak csinálják a jár­dát. Dolgoznak itt EFSZ-tagok, idegen­ben és helyben dolgozó munkások, és a helyi értelmiség tagjai is kiveszik részüket a munkából. Látszik is az eredmény. A Fő-út mentén már kész a betonjárda és a közös munka nyo­mán napról napra hosszabbodik. Jó volna, ha a tornóciak példáját mások is követnék. Lovász Lajos, Nyitra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom