Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-29 / 180. szám, péntek

Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió nemzetei és a mostani szovjet vezetők elsősorban az egész emberiség békéjét kívánják biztosítani, hogy békés feltételek mellett jobb jövőt lehessen építeni Joszip Broz-Tito elnök beszéde a belgrádi dolgozók gyűlésén Belgrád, június 28. (ČTK). — Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a belgrádi dolgozók gyűlésén köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Tolmácsolta a Szovjetunió nemzeteinek és a román'népnek őszinte és szívélyes üdvözleteit. Tito elnök kijelentette: Gyakran mélyen meghatott az a szívélyesség, amivel az egyszerű emberek, a városok munkásai, a kolhoztagok, öregek és fiatalok fogadtak. Éppen ezért háromhetes szovjetunióbeli tartózkodásunk szinte rövidnek tűnt. Mindez világosan mutatja, milyen örömmel üdvözölték a Szovjetunió nemzetei a velünk való baráti kapcsolatok felújítását. A Szovjetunió lakosaival való találkozásaink alkalmával megavőzödtünk arról, hogv mindaz, ami 1948-ban történt, teljesen távol állott tőlük, és számukra érthetetlen volt, hogy éppen úgy teher volt nekik is; mint nekünk, és az az óhajuk, felejtsünk el mindent, s hogy ez a nyomasztó kölcsönös viszony, amely néhány évig tartott, tanulság legyen a jövőben, hogy soha ehhez hasonló már ne történjék. A szovjet emberek e kívánságával természetesen egyetértettünk és tolmácsoltuk nekik a jugoszláv nép óhaját, hogy az országaink közötti együttműködés minél gyümölcsözőbb legyen és barátságunk még jobban megszilárduljon. s Rendkívül nagy hatással volt ránk az a hatalmas technikai haladás, amit a Szovjetunióban minden szakmában észleltünk. Láttuk, hogy sokat építenek ott, láttuk a hatalmas üzemeket és gyárakat, láttuk a beláthatatlan búzatáblákat. De amint már mondottam, a legmélyebb benyomást a szovjet emberek tették ránk, akiknek örömtől sugárzó arcából és szeméből azonnal ki lehet olvasni, hogy látják jövőjük nagyságát, hogy a szocializmus öntudatos építői. Láttuk, hogy az utóbbi két és három év folyamán hatalmas haladást tettek előre és most világos előttük az, hogy mi a lényege és alapja ennek az óriási fejlődésnek. < Tito elnök nagyra értékelte azokat a dokumentumokat, amelyeket a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és Jugoszlávia Kommunista Szövetsége között írtak alá és hangsúlyozta, hogy nagy lépést jelentenek a belgrádi deklaráció továbbfejlesztésének és megvalósításának útján; úgy jellemezte őket, mint olyan okmányokat, amelyek meghaladják a két ország közötti kapcsolatok keretét és nemzetközi fontosságú dokumentumok. Mély meggyőződésünket senki sem rendítheti meg, — hogy a Belgrád, június 27. (MTI) — Joszip Broz-Tito köztársasági elnök és a jugoszláv kormányküldöttség szerdán este 7 órakor megérkezett Belgrádba. Tito elnök fogadására a belgrádi pályaudvaron megjelentek a nemzetgyűlés Elnökségének elnöke és alelnökei, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökei és tagjai a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és végrehajtó bizottságának tagjai, a tömegszervezetek képviselői, a tábornoki kar, a jugoszláv kulturális élet és az egyház képviselői, valamint a diplomáciai testület képviselői. Tito elnök meaérkezése után a pályaudvar előtti díszemelvényről beszédet mondott a téren egybegyűlt mintegy kétszázezer embernek. Szovjetunió nemzetei és a mostani szovjet vezetők elsősorban a^ egész emberiség békéjét kívánják biztosítani, hogy békés feltételek mellett jobb jövőt lehessen építeni. Tito elnök á továbbiakban a jugoszláv kormányküldöttség szovjetunióbeli útjának külföldi visszhangjával foglalkozott és megállapította, hogy a nagy többség ezt az utat kedvezően ítéli meg és helyesen értelmezi, mint a nemzetközi együttműködés elmélyítésének és a béke megszilárdításának megerősítését. De egy jelentéktelen kisebbség — folytatta Tito — ezt nem szívesen látja, vagy pedig gyakran rossz értelemben magyarázza utunkat, mint a kommunista erő valamilyen jellegzetes újbóli összefogását, amint mondani szokták „a szabad világ ellen". Ogy gondolom, hogy mindenki, aki évek óta figyelemmel kísérte külpolitikánkat, ezt abszurdumnak tartja. Bizonyosan nem kell eltitkolni, hogy a legnagyobb esztelenség lenne, ha a szocializmust építő országok között nem volnának meg a baráti kapcsolatok és együttműködés. Sohasem titkoltuk azt a tényt, és még kevésbé csinálnánk ezt most, hogy szilárdan állunk az új igazságos társadalmi rendnek — a szocializmusnak építése útján. (Taps.) Ezért logikus, hogy azokkal az országokkal, amelyek ugyanezen cél felé haladnak, a lehető legjobb kapcsolatokat igyekszünk fenntartani. Tito alnök hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia a nyugati országokkal nemcsak a mostani jó kapcsolatokat akarja megőrizni, hanem még jobban el akarja mélyíteni őket, ahogyan ez megfelel a más, vagyis kapitalista társadalmi rendszerű államokkal való békés együttműködés és aktív egymás mellett élés politikája szellemének. Tito elnök kijelentette, hogy Jugoszlávia a népi demokratikus országokkal a jövőben szilárd kapcsolatokat akar teremteni. Most rendkívül gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködést kezdtünk úgyszólván minden szocializmust építő országgal. I NÉHÁNY SORBAN A REUTER HÍRÜGYNÖKSÉG tudósítója közli Dzaskartáből: -z indonéz hadsereg június 27-én jelentést tett közzé, hogy Celebesz szigetén 35 ezer felkelő engedelmességet esküdött az Indonéz Köztársaságnak és vezéreik közvetítésével ígéretet tett a fegyverletételre. (ČTK). AZ ÜJ KlNA SAJTÓIRODA jelenti, Kim Jon Ju, dél-koreai honvédelmi miniszter kijelentette, hogy Dél-Kpreában ettől az évtől kezdve minden évben 200 000 újoncot hívnak be. Egyidejűleg közölték, hogy erélyesen fellépnek azokkal szemben, akik ki akarják kerülni a katonai szolgálatot. (ČTK). AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága kedden fejezte be ülését. Részletesen megtárgyalták Palmiro Togliattinak, a párt főtitkárának a VIII. pártkongresszus összehívásáról szóló beszámolóját. A Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta a határozatot, amelyet a legközelebbi napokban tesznek közzé, majd két bizottságot választottak, amelyek kidolgozzák a pártprogram és a tézisek javaslatát. (ČTK) AZ ÜJ K INA sajtóiroda közli, hogy a thaiföldi kormány június 21-től beszüntette a nem stratégiai árufajták zárlatát. Thaiföld és Kína között a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése várható. (ČTK). SZERDÁN, JÜNIUS 27-ÉN kezdődött a budapesti Dinamo-sportcsarnokban a Dolgozó Ifjúság Szövetségének II. kongresszusa, amelyen az ország minden részéből ezer küldött vesz részt. A kongresszus június 30ig tart. (ČTK). A FRANCÉ PRESSE hírügynökség jelentése szerint június 26-án az izraeli—egyiptomi határon az „El Satha"-i sávban összetűzésre került sor, melyet az izraeli katonák támadása idézett elő az egyiptomi őrjárat ellen. Emberéletben nem esett kár. (ČTK). JÜNIUS 26-ÄN a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tagjai Kim Ir Szen miniszterelnök vezetésével , ellátogattak G. Damjanovhoz, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökéhez és A. Jugovhoz, a Minisztertanács elnökéhez. (ČTK). A LHUMANITÉ JELENTI, hogy június 27-én megkezdődött a bírósági eljárás a lap főszerkesztője, André Stil elein. A. Stil-t az állam „külső biztonságának veszélyeztetésével" vádolják, mivel ez év június 15-én a ĽHumanité közölte az Algériai Kommunista Párt közleményét. Amint ismeretes, ez a lap elkobzásához vezetett. (ČTK). JÜNIUS 27-ÉN sajtókonferencia volt Münchenben, amelyen a nyugat-németországi megszálló hatalmak alkalmazásában levő szakszervezetekben tömörülő 300 000 alkalmazott és munkás képviselője sztrájkot hirdetett és további intézkedéseket rendelt el a kegyetlen kizsákmányolás elleni tiltakozása jeléül. „A megszálló hatalmaknak mint vállalkozóknak és munkaadóknak szégyentelensége már nem ismer határt", hangsúlyozta a szakszervezeti csoport elnöke. (ČTK). JÜNIUS 1-TŐL 27-IG KARACSIBAN kereskedelmi tárgyalások folytak a szovjet és pakisztáni kormány képviselői között, aminek eredményeképpen kereskedelmi egyezményt írtak alá. (ČTK). De politikai együttműködésünk elmarad a gazdasági és kulturális kapcsolatok mögött. Azt szeretnénk, ha azt az űrt, amely eddig köztünk és a szocializmust építő egyes országok közötti kapcsolatokban volt, minél hamarabb áthidalnák, s elmondhatnák azt, hogy nincs különbség egyetlen országgal megteremtett baráti kapcsolatainkban és együttműködésünkben sem. (Taps.) Joszip Broz-Tito a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban kijelentette: „A felelős szovjet személyek határtalan megértésével találkoztunk és láttuk, hogy készek egészséges alapon olyan segítségben részesíteni bennünket, hogy megbirkózhassunk országunk építésének nehézségeivel. Ez a mód felel meg nekünk a legjobban és szívesen érvényesítenénk más országokkal való kapcsolatainkban is. Amikor megismertük a Szovjetunió rendkívüli technikai előrehaladását, meggyőződtünk, hogy az a nagy segítség, amelyet a Szovjetunió olyan beruházási eszközök szállításával valósít meg, amelyek további építésünk szempontjából és fizetési mérlegünk kiegyenlítése szempontjából rendkívül fontosak, reális. Erről a kérdésről tárgyal most Moszkvában küldöttségünk és az a meggyőződésünk, hogy a tárgyalások sikerrel végződnek. Tito elnök beszédében a továbbiakban egyes nyugati lapok kitalálásainak tüntette fel azt, hogy állítólag | vi'ágon. Jugoszlávia elveszti függetlenségét. Azt is elmondhatom, — folytatta az elnök, — hogy a szovjet vezető tényezők egyszer sem, egy szóval sem nyilatkoztak arról, hogy korlátoznunk kellene a nyugati országokkal való kapcsolatainkat gazdasági, politikai vagy kulturális téren. Ellenkezőleg, az ő álláspontjuk megegyezik a miénkkel, hogy ezt az együttműködést folytatni' kell és el kell mélyíteni, mivel ez általánosságban eredményes és megerősíti a nemzetek közötti bizalmat és békét. Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, amelyekről szó volt, — mondotta tovább Tito —, kijelenthetem, hogy a legfontosabb kérdésekben nézeteink megegyeztek, vagy nagyon közel álltak egymáshoz, mégpedig főleg a Németország egyesítésének, a leszerelésnek, az európai biztonságnak kérdéseiben és az Egyesült Államok azon feladatában, hogy meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy Közép-Keleten a helyzet újból stabilizálódjék. A német kérdésről Tito ezeket mondotta: Ügy véljük és én ezt újból hangsúlyozom, hogy ez a német nép Ugye és a többieknek segíteniök kell abban, hogy Németország újbóli egyesítésének kérdése reális megoldást nyerjen. Tito elnök továbbá a jugoszláv kormányküldöttség romániai látogatásával foglalkozott. Megállapította, hogy a „jugoszláv-román nyilatkozat nemcsak nagy lépés előre, hanem alapját képezi a baráti kapcsolataink és együttműködésünk megszilárdulásának". Tito elnök megemlítette, hogy a küldöttség megtárgyalta a Romániában élő jugoszláv kisebbség kérdését is. Az a nézetem, — mondotta befejezésül —, hogy a Szovjetunióba és Romániába tett útunknak rendkívül nagy jelentősége van a továbbfejlődés szempontjából és hogy rendkívül kedvező hatással lesz a nemzetek közötti együttműködésre a világnak nemcsak ebben a részében, hanem az egész A katonai megszállás a rabszolgaság egyik fajtája A tuniszi miniszterelnök követeli a francia katonaság távozását Tuniszból Párizs, június 28. (ČTK). — Habib Burgiba tuniszi miniszterelnök, aki jelenleg Párizsban a francia kormányképviselőkkel a két ország közötti katonai és diplomáciai együttműködésről tárgyal, nyilatkozott a Monde című lapnak, kijelentvén a . többek körött: .Elismerjük, hogy a tuniszi fegyveres erők önmagukban most nem tudják biztosítani Tunisz védelmét. A francia fegyveres erők ezt a feladatot átmenetileg teljesíthetik. De sohasem engedjük meg, hogy „a nyugati stratégia" örve alatt, vagy pedig „a szabad világ védelme" címén a francia katonaság jelenléte országunkban és főleg Bizertában tartóssá váljék. Az ország bármilyen megszállása idegen katonaság által az ország beleegyezése nélkül függetlensége elleni támadást jelent, és a rabszolgaság egyik formája. Burgiba hozzátette, hogy a tuniszi kormány a mostani francia-tuniszi tárgyfalások célját abban látja, hogy meghatározzák a francia katonaság távozásának módját Tunisz területérői Szíria harcolni fog az imperializmus ellen A szíriai kormány nyilatkozata Damaszkusz, június 28. (ČTK) — Június 27-én este felolvasták a szíriai parlamentben Sabri Asali kormányának nyilatkozatát. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint a kormány vállalta, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkezdi a tárgyalásokat Egyiptommal, hogy megerősödjenek ezzel az országgal kapcsolatai. A kormány reméli, hogy véQÜI megvalósulhat a teljes arab egysén és kijelenti, hogy megeről/ Munkáselbocsájtások Angliában London, június 28. (ČTK). — A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a „British Motor Corporation" brit automobilkonszern vezetősége elhatározta, hogy pénteken 6000 munkást elbocsát. A konszern eddig 55 000 dolgozót alkalmazott. A jelentések továbbá közlik, hogy a legközelebbi időben a munkások nagy része hetenként csak 3—4 napot dolgozhat. A felmondás okául a gépkocsik vásárlása után járó adó emelését, a részletfizetések megnehezítését és a költségek növelését hozták fel, ami a kereslet csökkentését okozta. Az elbocsátásról szóló döntés az alkalmazottak körében rémületet váltott ki. A felelős vezetők egyike az intézkedést úgy tüntette fel, mint a kormánypolitika következményét, ameiy „elindította a munkanélküliséget" š melynek senki sem ismeri a végét. siti az arab országok és Izrael köI zötti kapcsolatokat, és igyekezni fog az Arab Liga alapokmányának megszilárdítására. Kijelenti azt is, hogy támogatni fogja Algériában a nemzeti felszabadító mozgalmat. A szíriai kormány nyilatkozatában továbbá közli, hogy harcolni fog az imperializmus ellen, szembehelyezkedik a katonai paktumokkal és támogatni fogja Bandung szellemét. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kormány szabad és független politikát akar folytatni Egyiptom politikájával összhangban. Szíria kész elfogadni bármilyen külföldi segítséget, ha nem lesz politikai feltételekhez kötve. A kormány meg akarja valósítani a tervaazdálkodás politikáját és korlátozni akarja . behozatalt. Ezenkívül kötelezi magát, hogy kiépíti a szociális biztosítás rendszerét. Goa India szerves része Delhi, június 28. (ČTK). — Az indiai rádió közlése szerint Goának> az India nyugati részén elterülő portugál gyarmatnak néppártja brit nemzetközösség miniszterelnökéinek londoni konferenciájához memorandumot intézett, amelyben hangsúlyozza, hogy Goa India részét képezi. A memorandum főként Nagy-Britanniát hívja fel, hogy a portugál kormánynál járjon közbe Goa békés kiürítése érdekében. Eden nehéz napjai brit világbirodalmat feszítik a megzabolázhatatlan nemzeti erők, és az 1926-ban létrehozott Brit Nemzetközösséget (Commonwealth) nagyon gyenge szálak fűzik össze. A legutóbbi világpolitikai események merőben ellentétes csoportokra osztották a nemzetközösség tagjait. Legjellemzőbb példaként el.

g megemlíteni, hogy a közösségen belül ott találjuk a támadó katonai szövetségek híveit a semlegesség hirdetői mellett, sőt ott van. a ceyloni miniszterelnök is, aki a nemrégi választások után kijelentette, hogy Ceylon örjálló köztársaság akar lenni. Az évek óta felgyülemlett problémák megoldásának igényével hívták össze a Brit Nemzetközösség értekezletét, amely szerdán kezdte meg munkáját. Eden miniszterelnök nehéz dologra vállalkozott, amikor a tárgyalások tíz napja alatt az álláspontok összeegyeztetését tűzte programjára. A zártkörű értekezleten az alábbi miniszterelnökök vesznek részt: Nehru (India), Bandaranaike (Ceylon), Mohammed Ali (Pakisztán), St. Laurent (Kanada), Maureis (Ausztrália), Holland (Üj Zéland), Strijdon (Délalrikai Unió), Malvern (Közép-afrikai Szövetség) és az elnöklő Eden. A Daily Mail szerint Eden beszámol a szovjet államférfiak angliai látogatásainak eredményeiről, majd mérlegelni fogják a Szovjetunióhoz való új viszony kialakításának lehetőségeit. Megvitatják egv újabb négyhatalmi kormányfői találkozó összehívásának szükségességét. Felvetik a Nemzetközösség legégetőbb kérdéseit: Ciprust, Szingapúrt és Malájföldet, valamint Anglia létfontosságú tengeri útvonalai mentén fekvő támaszpontok (Malta, Aden stb.) problémáit. Tanulmányozni fogják a sterlingövezet gazdasági és pénzügyi kérdéseit. Több angol lap szerint Eden megkísérli az értekezleten „a szovjet kereskedelmi háború ellensúlyozásának lehetőségeit megtalálni". Az értekezlet minden bizonnyal bővelkedik feszültségben, s az alapvető nézetek teljes eltérésében. A Times szerint két fontos kérdésben megoszlanak a nézetek a Nemzetközösségen belül: „Az egyik a kommunista tömbbel szemben tanúsított magatartás, a másik a faji kérdés". Ez valóban kemény dió, hiszen a tárgyaló asztalnál üi a békés egymás mellett élés elvét hirdető, a Szovjetunióval jó viszonyt tartó Nehru és a szovjetellenes katonai tömb híve Mohammed Ali, pakisztáni miniszterelnök. Az Advertiser című ausztráliai lap szerint: „Az indiai semlegesség a legjelentősebb változás a Commonwealth életében". A Dél-afrikai Unió faji megkülönböztetését pedig legélesebben elítéli a Nemzetközösség egy sor tagja. A tárgyalásokon a napirendi pontok mellett minden bizonnyal szőnyegre kerül a Nemzetközösség léte és távlatai is. Az angol politikusok látják, hogy egyre nehezebb feladat összetartani a különböző politikai beállítottságú, más-más gazdasági érdekeket követő egykori koronagyarmatokat. A . brit politikusok lépéseket tettek annak érdekében, hôgy a Nemzetközösséget kiszélesítsék. Felszólították az európai országokat is, hogy lépjenek be, ýs olyan hiú ábrándok is elhangzottak,' hogy egyszer majd talán a nemrég önállóvá lett Indonézia, Burma és Szudán is tagja lesz a brit nemzetközösségnek. Az amerikai terjeszkedési politika ellensúlyozására kiagyalt terv azonban a jelenlegi világpolitikai viszonyok között nem áll reális alapon. Egyelőre Eden miniszterelnöknek sokkal nagyobb gondot okoz az, hogyan nyerje meg a brit politikától egyre távolodó országok támogatását, hogyan gyakoroljon rájuk befolyást. Egyes megfigyelők szerint ez az igyekezet hatással lehet a brit politikára és nyeresége lehet a nemzetközi helyzet enyhülésének. Az értekezlet tart, érdeklődéssel várjuk az eredményeket. Sz. B. A francia katonaság és az algériai felkelők között erős harcok folynak Párizs, június 28. (ČTK). — A Francé Presse tudósítója jelenti Algériából, hogy a katonai hivatalok köziései szerint a legutóbbi 24 óra folyamán Algéria különböző részeiben a francia katonaság és az algériai felkelők között újabb fegyveres összetűzésekre került sor, amelyekben több mint 100 felkelő vesztette életét. A tudósító azt is közli, hogy az egyik összetűzésben a Tltmcen-i Muzulmán egyetem 26 volt diákját is megölték, akik a felkelőkhöz csatlakoztak. OJ s z 5 1956, jüahís íc 3