Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-01 / 152. szám, péntek

Nincs közöttünk semmilyen nagy és nehezen megoldható probléma Tito elnök nyilatkozata a TASZSZ belgrádi tudósítójának Belgrád, május 31. (TASZSZ). — A TASZSZ belgrádi tudósítójának kérésére Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, mielőtt hivatalos látogatására indult-volna a Szovjetunióba, a következő nyilatkozatot tette: „A szovjet kormány meghívására elvtársaimmal együtt látogatóba megyek a Szovjetunióba. Nagy örömmel jnegyünk erre az útra, mert meggyőződésünk, hogy nemcsak széleskörű véleménycserét folytathatunk az országainkat érdeklő különféle problémákról és a nemzetközi jellegű kérdésekről, hanem lehetőségünk nyílik arra is, hogy megismerkedjünk azokkal a nagy sikerekkel, melyeket- a Szovjetunió a háború ütán elért. Másrészt nagyon szívesen megyünk a Szovjetunióba, abba az országba, amellyel a múltban folytatott közös harc és közös szenvedések fűznek egybe bennünket, abba az országba, amelyet népeink mérhetetlenül tisztelnek azokért az áldozatokért, melyeket a fasiszta hódítók elleni háborúban hozott. Szovjetunióbeli utunkra két országunk együttműködése nagyon gyors normsÉzálásának és baráti kapcsolatok felvételének eredményeként kel! tekinteni. E téren rendkívül nagy jelentőségű volt a belgrádi deklaráció és a szovjet vezető tényezőkkel folytatott tárgyalások a deklaráció aláírásának idejében. Ma már megállapíthatjuk, hogy e deklaráció mindazon intézkedéseit, amelyek kölcsönös kapcsolatainkra vonatkoznak, száz százalékban teljesítettük. Hangsúlyozni szeretném azt a nagyon fontos tényt is, hogy két országunk kapcsolatai teljesen világos és szilárd jelleget öltöttek, mint két egyenjogú állam kapcsolatai és hogy az idei év folyamán teljesen kiküszöböltük mindazt, ami kétséget kelthetett volna kapcsolatainknak éppen ezen jellege felől. Ezzel egyben hangsúlyozni szeretném, hogy egyes embereknek az a hiedelme, hogy Jugoszláviát állítólag független helyzetének elvesztése fenyegeti, indokolatlan. Nincs már közöttünk semmilyen nagy és nehezen megoldható probléma. Sikeresen kiküszöböltünk úgyszólván minden negatív momentumot, ami a múltban felgyülemlett, ebből mindkét részről levontuk a következtetéseket és szabaddá tettük a sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális együttműködéshez vezető utat. Jelenlegi gazdasági együttműködésünk nagyon pozitív eredményeket hozott és meg kell mondanom, hogy ezekkel az eredményekkel teljes mértékben elégedettek vagyunk, főleg, ha tekintetbe vesszük azt, hogy e téren még nem merítettük ki az összes lehetőségeket és megvannak a gazdasági együttműködés további bővítésének és elmélyítésének előfeltételei, amely együttműködés kölcsönös bizalmunkat még jobban megszilárdítja. Kulturális együttműködésünk még csak most van kifejlődőben. Ügy vélem, hogy semmi sem akadályozza azt, hogy ez az együttműködés még jobban bővüljön és szilárduljon, mert a Szovjetunió a kulturális sikerek olyan óriási kincsestárával rendelkezik, amelyet nemzeteink nagyra becsülnek. Ez jelentős mértékben elősegíti sikereink jobb kölcsönös megismerését a kultúra különféle területein. A külpolitikai kérdésekben való együttműködésünkről úgy vélem, hogy nem lehet lebecsülni az eddig elért sikereket, mert a Szovjetuniónak és Jugoszláviának megegyezik nézete oly fontos kérdésekben, amilyen például a leszerelés, a kollektív biztonság, a békés és aktív egymás mellett élés stb. Ha egyes nemzetközi eseményekről különböző is nézetünk, ez nem lényeges. Véleményem szerint ez normális jelenség olyan államok közötti kapcsolatokban, amelyek önálló külpolitikát folytatnak. Magától értetődik, hogy a külpolitikai kérdésekben való együttműködés fejlődése során megegyezésre juthatunk olyan problémákban is, amelyekben ma még eltérnek nézeteink. Kormányunk legutóbbi külpolitikájának, azon politikának elemzése után, amelynek fő célja a béke és a nemzetközi együttműködés megőrzése, az államok közötti békés együttélés megteremtése, tekintet nélkül belső rendszerükre, úgy vélem, nem lehet kétséges látogatásunk célja és az az óhajunk, hogy szorosabb együttműködést létesítsünk Jugoszlávia és a Szovjetunió között. A Szovjetunióba való elindulásom előtt Jugoszlávia népeinek nevében forró üdvözleteimet küldöm a Szovjetunió népeinek s boldogságot és további sikeres fejlődést kívánok nekik." TITO ELVTÁRS ELINDULT MOSZKVÁBA < Belgrád, május 30. (TASZSZ). — Szerdán késő este (közép-európai idő szerint 22 órakor) vonaton utazott a Román Népköztársaságon keresztül a Szovjetunióba hivatalos látogatásra Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke. Tito elnökkel és feleségével együtt utazik Kardelj, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Mijalko Todorovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, Jakov Blazsevics, a Horvát Népköztársaság végrehajtó tanácsának elnöke és más személyíségekj A kommunisták és szocialisták megerősödve kerültek ki az olaszországi községi és megyei választásokból Moszkva a jugoszláv küldöttség fogadására készül (A Rudé Právo moszkvai tudósító- A Gorkijról elnevezett moszkvai Sz. M. Podinov, a moszkvai Pravjától). — Moszkva nagy eseményre Kultúra és Üdülés Parkjában most da olvasója visszaemlékezik arra. készül, amely már most leköti valamennyi szovjet polgár figyelmét. A Szovjetunió fővárosába holnap megérkezik J. Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a jugoszláv vezető tényezők küldöttségének élén. Előzetes hírek szerint a nyílt meg a „Üj Jugoszlávia 10 éve" című kiállítás. A rádió, a televízió és a sajtó szüntelenül rendszeresen, ismerteti a szovjet nép előtt a jugoszláv népek életét és munkáját. A legutóbbi napokban széles méreteket öltött a népszerűsítő tevékenyvendégek, akik fontos tárgyalásokat ség A rádióba

n f

ei

s

zólalnak azoknak zös harcunkat, amely örökre egybefognak folytatni, 21 napot töltenek a küldöttségeknek a tagjai, akik nem- kapcsolt bennünket", a Szovjetunióban, Moszkván kívül rége

n j

ugos

zi

á

viában jártak, tudósok, ellátogatnak Leningrádba és Kievbe szakszervez

eti dolgozók, művészek, is, megtekintenek számos üzemet, sport

oi

ók é

s mások. Hangversenysokalhozt stb. rozat kerül előadásra, amelyben JuElegendő, ha a moszkvaiakkal foly- goszlávia népeinek zenéjét mutatják mikor a belgrádi állomásért vívott harcokban a romok alól kiszabadított egy sebesült szerb katonát és viszont a Duna átkelésén^ jugoszláv partizánok mentették meg az ö életét. Levelét így fejezi be: „Sohasem felejtjük el a fasizmus ellen vívott köRóma, (ČTK). — Az olasz közigazgatási választásokról beérkező legújabb jelentések megerősítik azt, amit az Unita szerdán az egész lapot átfogó első oldalas címében így foglalt össze: Baloldali előretörés az 1953. évi választások eredményéhez képest. A választási eredmények szempontjából az olasz városok és községek három csoportba oszthatók: 1. a 88 megyeszékhely csoportja; 2. a 10 000 lakosnál nagyobb lélekszámú városok csoportja (e két csoportban az arányos választási rendszer szerint szavaztak); 3. a kisebb városok és községek, amelyekben a választások többségi rendszer szerint folytak le, vagyis kereszténydemokrata és baloldali egységlisták küzdöttek egymással. Ez utóbbi csoportnál az eredményt csak azon az alapon lehet megítélni, hogy hány község vezetését hódította el az egyik lista a másiktól. A mérleg mindhárom csoportban határozottan pozitív a baloldal számára. Az olasz belügyminisztérium május 30-án este közzétette a megyei tanácsokba való választások végleges eredményét. A legerősebb pártokként a kereszténydemokraták mellett a kommunisták és szocialisták kerültek ki a választásokból. 23 915 656 leadott érvényes szavazatból a kommunistákra és szocialistákra 8 396 314 szavazat, vagyis 35,1 százalék esett, összehasonlítva az 1951—1952-es években lezajlott legutóbbi megyei tanácsválasztásokkal ez 900 000-nyi szavazatgyarapodást jelent. A Kereszténydemokrata Párt 9 296 428 szavazatot (38,9 százalék) kapott. E pártok mögött messze viszszamaradtak a szociáldemokraták, akikre 1787 863 választó (2,5 százaE napokban Moszkvában megjelenik{ az „Üj idők" legújabb száma, amelynek tartalma szintén Jugoszláviával és a szovjet-jugoszláv kapcsolatokkal foglalkozik. E lap számába ciktatott beszélgetés során csak meg- b

e. A

z irodalmi műsorok keretében a keket És väzlatokat írtak szo

vjet fl«»ifífiVíI» ti }<>•* nhŕin n11 n o tem é>m it -t n _ J

. - r- „r i T. „ I^I^.ÁIA említjük a küszöbön álló eseményt, hallgatók megismerkednek a kiváló hogy meggyőződjünk arról, a szovjet jugoszláv költők és szépprózaírók alnép milý őszinte testvéri érzésekkel kotásaival. Jeleneteket adnak elő NuJeészül a jugoszláv népet képviselő szics komédiáiból. Most készülnek jugoszláv elvtársak üdvözlésére. A előadássorozatot sugározni, amelybarátságnak és a testvériségnek ez ben jugoszláv nemzeti dalokat, meséa légköre uralkodik valamennyi po- ket stb. adnak elő. litikai és kulturális eseményen, amely A szo

vj

e

t napilapok naponta cikMoszkvában a küldöttség érkeztének keke

t közölnek Jugoszláviáról, a juelőestéjén lejátszódik. goszláv gazdaságról, kultúráról, ifjúMeggyőzödtünk róla, mily melegen ságról, szakszervezetekről, a fejlődő és jugoszláv szerzők is. Az Ogonyok című folyóirat legújabb száma is Jugoszláviával és a jugoszláv-szovjet testvériességgel foglalkozik. Értesüléseink szerint a Borba című jugoszláv lap pénteki kiadása is a Szovjetunióról és a szovjet-jugoszláv kapcsolatokról ír. A szovjet nép valóban őszintén üdvözli a szovjet-jugoszláv tárgyalásokat. Ebben fontos eseményt lát, amely a jugoszláv harcosok oldalán harcol- fejlődése szempontjából is. tak a közös ellenség ellen. Emil Síp üdvözölték Moszkvában a jugoszláv kulturális kapcsolatokról. A lapok hadrámai színházat, melynek tagjai és s

ábjain beszámolnak benyomásaikról n

a™ jelentőségű lesz a nemzetközi igazgatója az ünnepi vacsorán meg- azok a szovjet polgárok, akik Ju- kérdések sikeres békés megoldásában indultán beszéltek arról, hogy lép- goszláviában jártak, megjelennek az és a ké

t szocialista ország közötti ten-nyomon mily meleg fogadtatás- olvasók levelei, akik közül sokan vagy politikai, gazdasági és kulturális kapban részesülnek. A színház 70 tagú mi

nt partizánok, vagy mint katonák csolatok további megszilárdulása és együttese hat ízben adta elő „Jegor Bulicov" című színmüvet és a „Dundo Mario" című régi jugoszláv vígjátékot. Az előadások nagy sikert arattak a közönség és a kritikusok körében egyaránt. Az együttes fellépett a V. I. Lenin moszkvai üzemben is és ez az előadás a szovjetjugoszláv barátság spontán manifesztációja lett. A színjátszóegyüttes most Gorkiba ment, majd pedig Kievben és Leningrádban lép fel. Baráti légkörben kezdődött Moszkvában a jugoszláv fümhét, amely lék) adta le szavazatát, a neofasiszták közös jelölőlistája (MST) és a nemzeti monarchisták, akik 1 342 235 szavazatot (5,6 százalékot), a liberálisok, akik 1013 695 szavazatot (4,2 százalékot), a népi monarchisták önálló jelölőlistája, amely 549 593 szavazatot (2,3 százalékot), a neofasiszta olasz szociális mozgalom önálló jelölőlistája, mely 452 963 szavazatot (1,9 százalék), a köztársaságiak, kik 265 714 (1,1 százalék), a nemzeti monarchista párt önálló jelölőlistája, mely 241077 (1 százalék), a független középpártok közös jelölőlistája, mely 190146 (0,8 százalék), a független jobbolodali pártok közös jelölőlistája, mely 90 441 (0,4 százalék), a radikálisok, akik 20 793 (0,1 százalék), és a kis csoportok, melyek 268 367 (1,1 százalék) szavazatot kaptak. A községi tanácsok választásainak végleges eredményeit még nem tették közzé, de már a részeredményekből is nyilvánvaló, hogy az egész vonalon erősen visszaestek a szélsőjobboldali pártok a monarchisták és a neofasiszták. A községi választások eredményei szükségképpen módosítják azt a politikai helyzetet, amely az 1953. júniusában tartott általános választások nyomán kialakult. Mind nehezebbé válik most fenntartani az úgynevezett középutat, a pártok koalícióját. A középpártok pozíciója a baloldal előretörése és a kereszténydemokraták meggyengülése folytán Rómában is meggyengült. Ugyanez a helyzet Milánóban, Firenzében, Genovában, Velencében és Triestben is. Piacenzában, Novarrában, ^Pisában, Imperiában, Rovigoban, Paviában és sok más városban az eddigi „középpárti többség" helyett baloldali többség alakulhat ki, feltéve, hogy a szociáldemokraták elfogadják a kommunisták és a szocialisták együttműködési ajánlatát. Ciprus lakossága a brit hatóságok önkényének megszüntetését követeli London, (ČTK). — A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Nicosiában a betiltott Ciprusi Dolgozók Haladó Pártja röplapokat terjesztett, amelyekben # követeli a brit hatóságoknak a helýi lakosság ellen foganatosított rendkívüli intézkedései megszüntetését, a politikai foglyok szabadonbocsátását és a normális élet helyreállítását. A brit sajtóban is egyre gyakrabban hangzanak el olyan kijelenté- > ni. sek, amelyek elítélik a Ciprus kérdésében folytatott brit politikát és követelik e politika revízióját. A Manchester Guardian szerkesztőségi cikkében hangsúlyozza, hogy NagyBritannia sohasem szentelt komoly figyelmet a Ciprusnak Görögországgal való egyesülésére irányuló mozgalomnak. „Helyén volna, hogy megértsük — írja a lap —, hogy valószínűleg kénytelenek leszünk engedA francia kormóny újból felveti a bizalmi kérdést Párizs, (ČTK). — A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint a francia kormány szerdai ülésén felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy a kormány általános politikájáról szóló vita során, amely május 31-én kezdődött a nemzetgyűlésben, felvesse a bizalmi kérdés*:. Az Albán Munkapárt III. kongresszusa Tirana, május 31. (ČTK) — Az Albán Munkapárt- III. kongresszusának május 30-i délelőtti ülésén Mehmet Sehu, a Minisztertanács elnöke tartott beszámolót az első ötéves terv teljesítéséről és a második ötéves terv irányelveiről. Rámutatott, hogy a mezőgazdaság óriási sikert aratott. A megnyitón nyers termelésének terjedelme 1955részt vett a jugoszláv filmesek kül- ben az 1950. évvel szemben 37 századöttsége. A filmfesztivál keretében lékka

l emelkedett. Az ötéves terv folyahat egész estét betöltő művészi film és hat dokumentáris film kerül bemutatásra. A fesztivált azután Leningrádban és a szövetségi köztársaságok 15 fővárosában is megtartják. Az ünnepi filmhét keretében a filmelőadások előtt rövid előadást tartanak az új Jugoszláviáról és a mozikban kis kiállításokat rendeztek a jugoszláv nép munkájáról és sikereiről. mán a vetésterületet 13 százalékkal terjesztették ki. Beszámolt továbbá a mezőgazdasági munkák fokozódó gépesítéséről és részletesen foglalkozott az albán falvak szocialista átépítésével. Albániában ma 694 földmüvesszövetkezet működik. Az Albán Munkapárt és kormány — hangsúlyozta a továbbiakban Mehmet Sehu — szüntelen figyelmet szentelt a dolgozók anyagi helyzete megjavításának és kulturális színvonala emelésének. A nemzeti jövedelem az első ötéves tervben 70 százalékkal növekedett, a munkások és alkalmazottak reálbére 20 százalékkal, a parasztok jövedelme 35 százalékkal emelkedett. Beszámolójának második részében Mehmet Sehu a második ötéves tervhez kiadott irányelvtervezetből származó feladatokkal foglalkozott. A második ötéves terv fő feladata az ipar további fejlesztése, a mezőgazdaság gyors fellendítése a szocialista átépítés alapján és így az albán nép életszínvonalának emelése. 1955-tel szemben az ipari nyerstermelés 1960-ban 91 százalékkal, a kőolajfejtés 56 százalékkal, a szénkitermelés 52 százalékkal növekedik, a kromérc fejtése 2,5-szeresére, a rézérc fejtése 28 százalékkal, a villanyenergiatermelés 86 százalékkal fokozódik. 1960-ban a könnyűipari termelés az 1955. évi termelés kétszeresére emelkedik, az élelmiszeripari termelés 96 százalékkal növekszik. A második ötéves terv egyik fő feladata — hangsúlyozta a felszólaló — a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetése. 1960-ban az összgabonatermelés több mint 516 000 tonnára, a gyapottermelés 87 százalékkal, a hústermelés 53 százalékkal növekedik. A második ötéves terv teljesítése — hangsúlyozta Mehmet Sehu végezetül — az albán népet újabb hatalmas lépéssel viszi előre a szocializmus felépítésében. A III, kongresszus délutáni ülésén megvitatták Mehmet Sehu beszámolóját. A kongresszust Szíria, Libanon, Ausztria és más országok kommunista pártjainak képviselői üdvözölték. A szíriai elnök Jordánia királyával tárayal Amman, (ČTK). — A Reuter hírügynökség tudósítójának jelentése szerint Ammanban tovább folynak a Kuvatli szíriai elnök és Husszein jordán király közötti politikai és katonai tárgyalások. A katonai tárgyalások folytatását jelentik azoknak a katonai megbeszéléseknek, amelyeket a múlt hónapban Jordánia katonai küldöttsége Damaszkuszban folytatott. Május 29-én Husszein jordán király és Kuvatli szíriai elnök a jordán és szír hadsereg vezérkari főnökeinek kíséretében ellátogattak Jeruzsálem jordániai részébe, elmentek egészen a jordániai-izraeli fegyverszün^i határig és részt vettek a jordán hadsereg hadgyakorlatain. Husszein király és Kuvatli elnök beszédeikben az arab országok egysége mellett foglaltak állást. A TASZSZ JELENTÉSE szerint tuniszi kulturális dolgozók küldöttsége érkezett Egyiptomba, hogy baráti kapcsolatokat vegyen fel az egyiptomi hivatalos körökkel és közéleti tényezőkkel. (ČTK). 0 J SZO 1956. június 1. 3