Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-01 / 152. szám, péntek

Ä Jugoszláv Kommunisták Szövetségének közleménye Tito és Togliatti megbeszéléseiről Togliatti elvtárs sajtónyilatkozata Belgrádban Belgrád, május 30. (ČTK) — Pal­miro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szerdán, május 30-án hazatért Jugoszláviából. A belgrádi repülőteret 13.30 órakor hagyta el, s később Triesztbe érkezett. A Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének Központi Bizottsága Togliatti elvtárs látogatásáról a következő je­lentést adta ki: „Palmiro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára Luigi Amadesi elv­társnak, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának kísére­tében május 28—30-án a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának meghívására látogatást tett Belgrádban. Azokon a megbeszé­léseken, amelyeket Togliatti elvtárs Joszip-Broz Tito elvtárssal, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége * Köz­ponti Bizottságának főtitkárával, a Központi Bizottság Végrehajtó Bizott­sága más tagjaival folytatott, vala­mint más összejöveteleken, barátsá­gos légkörben kicserélték nézeteiket az olasz és jugoszláv kommunistákat kölcsönösen érdeklő kérdésekről, va­lamint a további érintkezésekről, ame­lyeknek az a célja, hogy Olaszország és Jugoszlávia kommunistái között helyreállítsák az együttműködést." Amint a Tanjug hírügynökség je­lenti, Togliatti elvtárs a belgrádi re­pülőtérről való elindulása előtt vá­laszolt az újságírók kérdéseire. A többi között bejelentette, hogy a két kommunista párt küldöttségei felke­resik egymást — mert mint mon­dotta: „Szükséges, hogy az olasz és jugoszláv kommunisták jobban meg­ismerkedjenek". Az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkára még hozzátette: „Célszerű tudnunk, hogy a jugoszláv elvtársak milyen lépéseket tesznek a szocialista társadalom építésének út­ján, ami náluk nyilvánvalóan más módon történik, mint a Szovjetunió­ban és más országokban. Együttmű­ködésünk szükséges a nemzetközi fe­szültség enyhítése és a béke védel­mének érdekében." Arra a kérdésre, vajon az olasz kommunisták ugyanazt a vonalat fog­ják-e követni, mint a jugoszláv kom­munisták, Togliatti elvtárs azzal vá­laszolt, hogy „különbséget kell tenni olyan kommunista pártok között, amelyek már hatalmon vannak és az olyanok között, amelyek még nin­csenek hatalmon". A „Borba jugoszláv lap „Előnyös kap­csolatok" című cikkében hangsúlyozza, hogy az Olasz Kommunista Párt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közvetlen kapcsolatainak fejlődése kedvező hatással lesz a két ország jószomszédi kapcsolataira. „Az Olasz Kommunista Párt és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége közötti kapcso­latok újrafelvétele fontos esemény, amelyet üdvözölni kell." A Német Szociáldemokrata Párt képviselői közvetlen tárgyalásokat követelnek az NDK kormányával Berlin. (ČTK) — A nyugatnémet szövetségi parlament május 30-án megtárgyalta az egyes pártok által benyújtott interpellációkat a Német­ország két része közötti kapcsolatok kérdésében. E kérdéssel kapcsolat­ban Jákob Kaiser miniszter tartott kormánynyilatkozatot. A nyilatkozat szemérmetlenül tá­madja a Német Demokratikus Köztár­saságot és elferdíti az NDK helyze­tének képét. Egyetlen konkrét javas­lata, amely elősegítené Németország két részének közeledését: a technikai kapcsolatok felvétele Németország két része között, a határok felsza­badítása és az egységes össznémet közlekedés felújítása. A nyugatnémet kormány azonban újból elutasít bár­milyen kapcsolatot az NDK kormá­nyával. A Kaiser miniszter kormánynyilat­kozatáról szóló vita megkezdése előtt Mommer szociáldemokrata párti kép­Kína és Egyiptom nagykövetet cserél Peking, május 30. (Oj Kína). — A Kínai Népköztársaság kormánya és az Egyiptomi Köztársaság kormánya má­jus 29-én a következő közös közle­ményt adta ki a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről: „Figyelembe véve mindkét ország közös "óhaját, a Kínai Népköztársaság kormánya és az Egyiptomi Köztársa­ság kormánya úgy döntött, hogy a két ország között diplomáciai kap­csolatot létesítenek és nagyköveti ranggal diplomáciai képviselőket cse­rélnek." viselő javaslatokat terjesztett elő, amelyek a Németországon belüli kap­csolatok technikai problémáival fog­lalkoznak. Azt javasolta, hogy a Né­metország két része közötti techni­kai problémákról magasabb szinten tárgyaljanak a két német állam mi­niszterei. A Német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának nevé­ben Mommer képviselő követelte, hogy a szövetségi kormány kezdjen hivatalos, közvetlen tárgyalásokat az NDK kormányával. Emellett foglalt állást Wemer képviselő is, és köve­telte, hogy Nyugat-Németországban .bocsássák szabadon a politikai okok­ból bebörtönözött személyeket. A koreai sajtó melegen üdvözli a csehszlovák kulturális küldöttség látogatását Phenjan, (ČTK). — Az egész ko­reai sajtó és a rádió na^y figyelmet szentel a csehszlovák kulturális kül­döttség látogatásának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A csehszlovák küldöttség, amelyet Bau­ma mérnök, a bratislavai Csehszlovák Állami Film igazgatója vezet, meg­látogatott egy nagy textilüzemet Phenjanban, valamint egy katonai is­kolát, ahol elbeszélgettek a koreai néphadsereg hőseivel. A koreai dol­gozók mindenütt nagyon szívélyesen és barátságosan fogadták a csehszlo­vák kulturális dolgozókat. Nézeteltérések a hat nyugat-európai ország külügyminisztereinek értekezletén Róma, (TASZSZ). — Velencében május 29-én és 30-án az Európai Szén- és Acélunió hat nyugat-euró­pai tagállamának külügyminiszterei kétnapos értekezletet tartottak. A megbeszéléseken részt vettek Martino (Olaszország), Pineau (Franciaország), Spaak (Belgium), Beyen (Hollandia), Béche (Luxemburg) külügyminiszte­rei, valamint Hallstein, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügyi állam­titkára. A magenergia felhasználására ala­kult Európai Társaság (Euratom) irá­nyító terveiről, valamint az .európai „közös piac" terveiről Spaak tartott beszámolót. Amint a sajtójelentésék­ből kitűnik, e kérések megtárgyalá­sánál a hat ország képviselői között nézeteltérésekre került sor. Szerdán Velencében nyilatkozatot tettek közzé, amely rámutat, hogy „a miniszterek kifejtették kormányuk álláspontját Spaak beszámolójához". Továbbá hangoztatja, a hat ország kormányai elhatározták, hogy ezt a beszámolót alapul veszik az új tár­gyalásoknál, amelyek június 26-án kezdődnek Brüsszelben. A nyilatkozat rámutat arra is, hogy a hat ország miniszterei „javasolni fogják", hogy hamarosan nyilatkozzanak „számos problémáról", többek között „a mag­energia katonai célokra való felhasz­nálásának lehetőségeiről". Számos francia lap bírálóan nyilat­kozik erről az értekezletről és hang­súlyozza, hogy az értekezleten han­goztatott tervek ellentétben állanak Franciaország nemzetközi érdekeivel. A gyermekvédelem nemzetközi napja Számok és adätok a Szovjetunióból A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1950. évi kezdeményezésé­re a világ legtöbb országában minden évben június 1-ét a gyermek­védelem nemzetközi napjaként ünneplik. Ez év június elsejét az Anyák Világkongresszusának a gyermek­védelem érdekében hozott határozata teljesítése jegyében ünneplik. Az Anyák Világkongresszusa a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség keretében Pekingben 1955 júliusában hozta e határozatot. Ez « nap jelenti a közélet mozgósítását a gyermekek megvédése iránti küz­delemre a háború borzalmaitól, a leszerelésért, az atombomba betil­tásáért, a gyermekek szebb életéért, a demokratikus nevelésért és azon eszközök kihasználásáért, amelyek a fegyverkezés csökkentésé­vel jelszabadulhatnak a gyermekek javára. Június elsejét valamennyi olyan erő egyöntetű törekvésének jegyében tartjuk meg, amelyek ér­deke a háború meghiúsítása, a gyermekek életének megőrzése, mert a béke és a gyermekek poldogsága egymástól elválaszthatatlan fogal­mat alkotnak. Az ötödik ötéves tervben a Szov­jetunióban a bölcsődék férőhelye 133 000-rel emelkedett. Az óvodák gyermekeinek száma az ötéves terv végén elérte az 1700 000-et, ami 48 százalékos emelkedésnek felel meg. A hatodik ötéves terv során az óvo­dák és bölcsődék férőhelye mintegy 45 százalékkal emelkedik majd. 2,4­szer több gyermekről gondoskodó intézmény létesül, mint amennyit az ötödik ötéves terv keretében építet­tek. A középiskolák száma 1955-ben az 1950. évhez viszonyítva 80 százalék­kal emelkedett. A középiskolák — a munkás- és falusi iskolákat is bele­számítva — 8—10. osztályai tanu­lóinak száma 4 300 000-rel emelkedik, ami 3,4-szeres növekedést jelent. A megelőző ötéves terv során Moszkvában 147 iskola éi 38 óvo­da épült. A hatodik ötéves terv ke­retében a Szovjetunió fővárosában az iskolák százait, sok óvodát és böl­csődét építenek. Az Orosz SZSZSZK-ban az általá­nos középiskolai oktatást 122 város­ban vezették be. A műszaki oktatás megvalósításá­val kapcsolatban az iskolákban mint­egy 15 000 műhelyt és munkahelyi­séget rendeztek be. Az Orosz SZSZSZK messzefekvő északi tájain több mint 20 nemzeti­ség él. Ezek a forradalom előtt csak­nem teljesen írástudatlanok voltak". Jelenleg 7 nemzetiségi körzetben több mint 600 iskola van, amelye­ket 40 000-nél több tanuló látogat. 200 nevelőintézetben, az északi tájak nemzeteinek 7000 ifja teljes állami ellátásban részesül. A hatodik ötéves tervben minderi városban és minden faluban megva­lósul az általános tízéves középfo­kú oktatás. Ezzel kapcsolatban körül­belül 4 millió tanuló részére építe-. nek új iskolákat, vagyis kétszer any-í nyit, mint az ötödik ötéves tervben.; A tízosztályos középfokú oktatást až ötéves terv során 6 300 000 tanuló éri el, vagyis 2,5-szer annyi, mint az ötödik ötéves terv folyamán. A Szovjetunióban évente több mint 5 500 000 gyermek tölti szünidejét pionírtáborokban, óvodákban, bölcső­dékben, szanatóriumokban és turis­taszállókban. A gyermekek nevelésében számos iskolán kívüli intézmény áll a szü­lők segítségére. A. Szovjetunióban 1911 palota és pionirotthon, 193 ifjú technikus-ház, 168 ifjú természet­tudósok háza, 102 turistaszálló és 575 sportnevelő-intézet van. Négy­ezer gyermekkönyvtár — nem szá­mítva a felnőttek könyvtárainak gyermekosztályait — és 140 gyer­mekszínház szolgálja a gyermekne­velés ügyét. Megkezdődött az ázsiai és afrikai országok főiskolásainak értekezlete Bandung, május 30. (ČTK). — Az Oj Kína sajtóiroda jelenti, hogy má­jus 30-án Bandungban megkezdődött az ázsiai és afrikai orszájjok főiskolai hallgatóinak értekezlete. Az értekezle­ten részt vesznek India, a Kínai Népköztársaság, a Fülöpszigetek, Pa­kisztán, Tunisz, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság, Egyiptom, Japán és még további más húsz ország főis­kolai hallgatóinak képviselői. Az értekezlet részvevői meghallgat­ták Szukarno indonéziai elnök üzene­tét. aki azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a jóakaratú emberek egységes törekvése megszüntetheti a gyarmati rendszert és megakadályozhatja a há­borúk kirobbantását. Ilyen körülmé­nyek között — mondja Szukarno elnök üzenetében — az ázsiai és afrikai or­szágok diákjainak fontos szerepük van. Ali Szasztroamidzsozso miniszterel­nök felhívta az értekezlet részvevőit, hogy szüárdítsák meg a „bandungi szel­lemet", tömörítsük. soraikat a í>=k<5 biztosítása és valamennyi ázsiai és afri­kai ország nemzeti függetlensége ér­dekében. QQQQQOQQQt^ ©©©©©©OOOOCXDOOOO^ OG0GOGGOOOOOOOOOO Csehszlovákia Kommunista Pártja — az egy nézetet valló emberek harcos szövetsége Csehszlovákia Kommunista Pártja, a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és értelmiség elismert vezetője, e napokban töltötte be dicső útjá­nak 35. évét. Ez a 35 év a tömegek körében végzett hatalmas szervező és nevelő munkával van megtöltve, áldozatokkal és tagjainak vérével van megpecsételve. Csehszlovákia Kommunista Pártja 35 éves útján bo­nyolult fejlődésen ment keresztül, történetében nemcsak győzelmekkel találkozunk, a jelenünkhöz vezető út nem volt közvetlen, akadálytalan. An­nál értékesebbek a történelmi sike­rek, melyeket pártunk megalapítása óta a fasizmus fölött aratott győze­lemig «s a jelenlegi időszakban a szocializmus építésében elért. Tör­ténettudósainkra az a termékeny, megtisztelő feladat vár, hogy a párt létezése 35 évének gondos tanul­mányozása alapján megírják nemze­teink történetének kétségtelenül leg­szebb és legtermékenyebb időszaka­nak- fejezetét, a párt nagy harcainak fejezetét születésétől a mai napig. *** Milyen forrásokból merítette és meríti erejét Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, hogy minden akadály és nehézség ellenére országunk né­peit a szocializmushoz vezette? El­sősorban a párt sorainak szervezeti és eszmei egysége ez, amely a mar­xizmus-leninizmus megrendíthetetlen alapjaira épült. A kapitalizmus fö­lött aratott győzelem megszervezése, OJ SZO 195§. június 1. írta: Augustín Michalička Szlovákia Kommunista Pártja KB titkára országunkban a szocializmus kiépí­tésének célkitűzése és sikeres meg­valósítása a kommunisták százezrei egységes, összetartó munkájának eredménye, akik egy akarattal és egységes munkával megnyerték a tö­megeket e gigantikus mű megvalósí­tásának. Pártunk az egy nézetet val ­ló emberek harcos szövetsége, csu­pán ennek köszönhetjük, hogy orszá­gunkban a fejlődést oly nagy mér­tékben vittük előre. Csehszlovákia Kommunista Pártja természetesen az egy néze­tet valló emberek harcos szövetségét sohasem értelmezte és ma sem értel­mezi úgy, mint nyugalmi állapotban levő, örökre adott dolgot. Sohasem értelmezte úgy, hogy ez a szövetség máris teljes valóság volt, mihelyt ki­fejezésre jutott ennek követelménye és a sikeres munka föltétele. Nem. Elérni azt, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja valóban az egy né­zetet valló emberek harcos szövet­sége legyen, állandó feladat, régi és mindig új feladat, amelynek megvaló­sítása a párton belül állandó folyamat keretében történik. Az egy nézetet valló emberek — kommunisták — harcos szövetségének megteremtését a párt nevelő munkával, tagjai szo­cialista öntudatának elmélyítésével és megszilárdításával valósítja meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint az egy nézetet valló emberek harcos szövetsége, nem öncél, de nem is cél. Döntő eszköze ez annak, hogy a párt sikerrel teljesíthesse tör­ténelmi feladatát — nemzeteinknek a kommunizmusba való elvezetését. A CSKP ezért tagjai tetteinek és aka­íatának egységét, harcos szövetségét nemcsak hirdeti, hanem fejlődésének egyes szakaszain céltudatosan meg is szervezi. Ezért van, hogy a párt alapításától a mai időkig vezető út a párt programjának teljesítésére irá­nyuló igyekezettel együtt a párt szer­vezési és eszmei egységének megva­lósítására irányuló törekvés útja is. Hiszen ez a kommunista program teljesítésének fő feltétele. A pártban az eszmei és szervezési egység a viták és a nézetek közötti harcok útján valósul meg. Nem jön létre a maradi nézeteknek a forra­dalmi gondolatokkal és. nézetekkel való nyílt összecsapása nélkül. Ez fő feltétele annak, hogy az új valóban s necsak formálisan győzedelmesked­jék elméletben és gyakorlatban is, ez fő feltétele a párttagok állandó ideológiai növekedésének, ez a leg­erősebb biztosíték a dogmatizmus ellen, az elméletnek a szocialista építés gyakorlati feladataitól való el­szakítása ellen. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának 35 év előtti megalapítása tulaj­donképpen a forradalmi marxizmus és az opportunista szociáldemokratiz­mus közötti szívós küzdelem ered­ménye volt. Akkor a marxista bal­oldal a forradalmi gondolkodás' em­berek harcos szövetségét igyekezett megteremteni a marxizmus-leniniz­mus alapján. Nehéz harc volt. Ez okozta a szociádemokrácia válságát, ebből született kommunista pártunk és a csehszlovák proletariátus olyan vezetőt kapott — amilyen pártunk. Ezzel az egy nézetet valló embe­rek — a kommunisták harcos szö­vetségének megteremtéséért vívott harc természetesen nem fejeződött be. Már az 1924—1925-ós években meg kellett védeni ezt a szövetséget Bubniknak és követőinek likvidátor csoportjával szemben. Ebben a vál­ságban is győzedelmeskedtek a párt egészséges erői, a harcos szövetséget megvédték és egyben meg is szilár­dították. A későbbi években, amikor a kapi­talizmus ideiglenes megszilárdulása létrehozta a Jílek, Bolen és uszály­hordozóik által hirdetett opportunis­ta elméleteket a forradalmi harc ki­látástalanságáról, ismét csupán pole­mikával és a nézetek-közötti harccal — amelyben újból találkoztak a forradalmi marxisták az opportunis­tákkal — lehetett az opportunistákat a párttömegekben és a proletariátus köreiben leleplezni, elszigetelni és a párt egységét megőrizni. Az ellenük folytatott harc és a forradalmi irány győzelme egyszersmind a kommunis­ták harci szövetségének nagy • meg­erősödését és felzárkózottságát jelen­tette. A rákövetkező évek folyamán is a' tőke ellen és a párt soraiban az árulás ellen folytatott harcban edző­dött és szilárdult a kommunista párt tagjai akaratának és tetteinek har­cos egysége. A párt fejlődésében és a forradalmi mozgalomban minden új időszak új harcokat, a párt so­rainak új megformálását követelte meg. És ebben az állandóan ismétlő­dő folyamatban, amelynek mindig magasabb volt a minőségi színvonala és amelyet szüntelen nézetharc kí­sért, edzette a párt sorait, fejlőd­tek ideológiailag tagjai; ennek kö­vetkezménye volt, hogy a párt irány­vonalát mindig megvédték, a mar­xizmus-leninizmus helyes forradalmi eszméi és nézetei mindig győzedel­meskedtek. *** Az a feladat, hogy a párt eszmei és szervezési egységét szilárdítsuk és egyre magasabb színvonalra emeljük, az a feladat, hogy folytas­suk az egy nézetet valló emberek —' a kommunisták harcos szövetsége építésének folyamatát, ma ugyanúgy előtérben áll mint akkor, amikor pár­tunk az állam uralkodó és vezető erejévé vált. Az új, sokkal kedvezőbb munkafeltételek közepette is támo­gatni és bátran fejleszteni kell á pártban a véleménycserét. A vita ma is a problémák megtárgyalása, a né­zetek megmagyarázása fő formáinak egyike, eszköze annak, hogyan kap­csoljuk be a szocializmus építésével kapcsolatos problémák megoldásába az egész párttagságot és a pártonkí­vüli tömegeket. Sajnos, a párttevékenység e jelen­tős, harcban bevált formáját főleg 1948 februárja után gyöngítettük. A viták, amelyekben kikristályosodnak a nézetek, nélkülözhetetlenek a párt Központi Bizottságának helyes dön-: téseiben és a párt mély demokráciá­jának megnyilvánulásai. Az alkotó viták és a nézetcsere hiánya viszont nemcsak a párttagok és pártonkívü­liek érdeklődését csökkenti a szo­cializmus építésével és a pártmunká­val kapcsolatos alapvető és döntő kérdések iránt, hanem valősággai megteremti az alkotó gondolkozás egyhelyben maradásának peltéte'.eit annak minden, a párt gyakorlati te­vékenységére és a kezdeményezés el-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom