Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-18 / 169. szám, hétfő

A CSKP Központi Bizottságának irányelvei a (Folytatás a 4. oldalról.) 3. Tegyük belterjesebbé a már megművelt területen a gazdálkodást és növeljük 230 ezer hektárral a szántóterületet, főleg az ugaron heverő földekből, nevezetesen Karlovy Vary, České Budejovice, Plzeň, Ostí n/Labem, Ostrava, Olomouc, Besztercebánya, Nyitra és Prešov kerületben és biztosítsuk állandó meqművelésük feltételeit. Ezenfelül 60 000 hektárnyi kishozamú rét és legelő termőképességét rekultiváció révén kell növelni oly módon, hogy átmenetileg felszántjuk és termékenyebb takarmánynövényekkel vetjük be. Óiból termővé kell tenni az eróziós és kizsarolt földeket. 4. A kenyérgabona termesztését főleg azáltal fokozzuk, hogy a búza hektárhozamát 19 százalékkal, a rozsét 16 százalékkal növeljük. 2,2-szeresére kell bővíteni a nagy fehérjetartalmú magvastakarmányok vetésterületét (hüvelyesek és hüvelyesgabonakeverékek). A teljes viaszérésben betakarított magkukorica vetésterületét 74 százalékkal kell növelni, hozamát 29 százalékkal fokozni. Azokon a vidékeken, ahol a kukorica nem érik magba, a teies viaszérésre termelt kukorica vetésére legalább százezer hektárt kell kijelölni. Növelni kell az ipari burgonya keményítőtartalmát és a legjobb minőségű fajták számarányát fokozni kell a fogyasztásra szánt burgonya termesztésében. 5. Ki kell terjeszteni hagyományos ipari növényeink vetésterületét. A cukorrépa cukortartalmát több mint 18 százalékkal kell fokozni, a cukorgyáraknak szállított cukorréDa mennyiségét 31 százalékkal. Ezt elsősorban azáltal érjük el, hogy fokozzuk a cukorrépa hozamait és kibővítjük vetésterületét. A cukorrépa vetésterületét 7 százalékkal növeljük, nevezetesen Plzeň, České Budejovice, Hradec Králové, Pardubice, Karlovy Vary, Bratislava, Nyitra, Kassa, Besztercebánya és Prešov kerületekben. Oj telepítések révén javítsuk meg a komlókertek állapotát, fordítsunk nagyobb gondot a komló termesztésére, elsősorban a permetezésre, a szárításra és a tárolásra. Ezáltal biztosítjuk a termelés gyarapodását és a komló jobb minőségét. Gondoskodni kell a len jobb ápolásáról és veszteségmentes betakarításáról. 6. A hektárhozamok növelését főleg azáltal biztosítsuk, hogy terjesztjük a növényápolás bevált haladó módszereit, lényegesen növeljük a műtrágya és mész felhasználását, nagyobb mennyiségben alkalmazunk nemesített vetőmagot, amely megfelel a helyi természeti viszonyoknak. Meg kell javítanunk a természetes trágya kihasználását, el kell terjeszteni a komposzttrágya készítését és a zöldtrágyázást. Használjuk fel trágyakészítésre a városi és ipari hulladékokat. A talaj szerkezetének mielőbbi megjavítására fogjunk hozzá a tőzegfejtéshez és használjuk fel trágyázásra. Legalább 600 000 hektárnyi területen, amelyet pillangósvirágú növényekkel, magvastakarmányokkal, burgonyával és cukorrépával vetünk be, növeljük lényegesen a baktériumtartalmú trágyák alkalmazását. A folyékony és gáznemű trágyák arányát növeljük a felhasznált nitrogéntartalmú trágyaféleségeket tartalmazó tiszta tápanyagok 6 százalékára. A lehető legnagyobb mértékben alkalmazzunk vegyianyagokat a gyom pusztítására a növények kártevői ellen, elsősorban aerosol permetezéssel és repülőgépről való széthintéssel. Alkalmazzunk olyan vegyianyágokat, amelyek fokozzák a növény f-.ilődését, főleg a cukorrépánál, a zcldségnél és a szőlőnél. Lényegesen növeljük az állami gazdaságokban és az EFSZ-ekben a hibrid kukoricavetőmagvak termelését és elsősorban különleges vetőmagtermesztő gazdaságokban termeljünk elegendő lucerna, fűmagot és ültetőburgonyát. Olyan mennyiségben, amely a tervszerű vetésforgóhoz szükséges. A vetőmagtermesztés fejlesztésével kapcsolatban megfelelő figyelmet kell szentelni a méhészetnek. Csökkentsük a magveszteségeket a kombájnnal történő betakarításnál és megfelelő körülmények között két műszakban arassunk kombájnnal. Csökkentsük a burgonya elraktározásánál, valamint a takármányfélék és szénabetakarításnál keletkező veszteségeket. Tovább csökkentsük a begyűjtési és elraktározási veszteségeket a begyűjtési szerveietekben, a szárítóberendezések teljes felhasználásával és a raktárhelyiségek befoga' képességének növelésével. A szántóföldek és rétek termőképességének fokozása érdekében az öntözőberendezéseket újjá kell építeni és bővíteni olymódon, hogy az öntözött területek mintegy 890 ezer hektárt tegyenek ki. Az öntözött és locsolt területek nagyságát, főleg a száraz vidékeken 50 ezer hektárra növeljük. 7. Építsünk üvegházakat és melegágyakat az ipari központok és nagyvárosok közelében levő gazdaságokban és támogassuk az ilyen építkezéseket az EFSZ-ekben. Használjuk fel az ipari üzemekben melléktermékként keletkező gőzt és meleg vizet a zöldség gyorsított termelésére. Biztosítsuk, hogy a zöldségnek a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz való szállítása legalább 30 százalékra fokozódjék. Fokozott gondot szenteljünk a gyümölcskertek fejlesztésének és több gyümölcsfát ültessünk ki főleg a kihasználatlan hegyoldalakra. 8. Növeljük az állattenyésztési termelés intenzitását és érjünk el országos méretben egy hektár mezőgazdasági föld után 50 kg-os átlagsúlyt és 660 liter tejhozamot, egy hektár szántóföld után pedig vágósertésnél 110 kg-ot és 470 tojást. A termelés fokozását elsősorban a gazdasági állatállományok hasznosságával és számának növelésével és a megfelelő fajták tenyésztésének bővítésével kell elérni. A tehenek átlagos évi tejhozamát 2230 literre növeljük, a vágómarha átlagsúlyát 420 kg-ra, az egy juhról nyírott gyapjút 3,7 kg-ra, a 100 tehéntől egy év alatt felnevelt borjúk számát 80 darabra és az egy anyasertéstől egy év alatt felnevelt malacok számát átlagosan 11 darabra. A szarvasmarhaállományt 10 százalékkal és a tehénállományt 5 százalékkal növeljük. Egy hektárnyi felületű halastóból érjünk el 180 kg haltermést és fokozottan tenyészszünk vízibaromfit az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban. 9. Az állatenyésztési termelés fejlesztésének- biztosítása céljából növeljük a takarmány termelését és javítsuk meg felhasználását. Növeljük azoknak a takarmánynövényeknek a termelését, amelyek egy hektár földről a legtöbb tápanyagot nyújtják. Növeljük a zöld kukorica és a tejeskukorica vetésterületét. Lényegesen javítsuk meg az állandó rétek és legelők kihasználását és gondozását. Fejlesszük a takarmánynövények silózását. Növeljük a takarmánykeverékek termelését és használjuk fel teljes mértékben az élelmiszeripari hulladékokat. Fokozzuk a zöldtakarmány mesterséges szárítását, főleg a burgonya és a répaszeletek szárítását. A mesterséges szárítás céljaira használjuk fel az élelmiszeripari minisztérium vállalatait és fokozatosan lássuk el azokat megfelelő szárítóberendezéssel. Javítsuk meg az etetés technikáját, alkalmazzunk antibiotikumokat, elsősorban aureomicint (B-12 vitaminnal és egyéb anyagokkal kombinálva is), úgy, hogy 1960-ban így végezzék a sertés és a baromfi hizlalását az állami _ gazdaságokban és az EFSZ-ek közös tenyészeteiben. A legnagyobb mértékben harcolnunk kell zootechnikai intézkedésekkel az állati betegségek megelőzéséért. Elegendő takarmáhykészletet biztosítsunk a téli időszakra és érjük el, hogy az év folyamán egyenletes legyen a hústermelés. 10. Lényegesen emelni kell a mezőgazdasági osztályok irányító és szervező munkájának színvonalát. A tervekben és a tervek szétírásában biztosítani kell a mezőgazdasági ter-*, melés helyes széthelyezését és a helyi természeti és gazdasági feltételek hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb mennyiségű terméket kell elérni 100 hektár mezőgazdasági és szántóföldön. 11. Lényegesen javítsuk meg az állami gazdaságok termelési és gazdasági eredményeit, tekintettel fontosságukra a mezőgazdasági szövetkezetek kiépítésének folyamatában. Lényegesen növeljük az úllami gazdaságokon a hektárhozamokát és a gazdasági állatok hasznosságát. Fokozzuk az állami gazdaságokban a takarmányfélék termelését úgy, hogy 1960-ban a központi alapokból kiadott takarmányok részaránya az 1956. évi mennyiség felére csökkenjen. Egészítsük ki az állami gazdaságok gépállományát úgy, hogy befejezhessük a legfontosabb növények gondozásának komplex gépesítésé^. 1957től kezdve az állami gazdaságokban valamennyi tehénistállót és sertéshizlaldát komplex gépesítéssel építsük fel. Gépesítsük a fáradságos munkákat az eddigi istállókban, amelyek az utóbbi években épültek, főleg az állatok itatását, a takarmány előkészítését és az állatokhoz való szállítását, elsősorban a trágyalévai való műveleteket és a fejést gépesítsük. A termelés fokozásával, a dolgozók stabilizálásával, a termelés gazdaságosságának fokozásával és a munkatermelékenység növelésével érjük el az állami gazdaságokban a termelési önköltségek lényeges csökkentését. Biztosítsuk valamennyi dolgozó produktív kihasználását a mezei idénymunkákon kívül is. 12. Szilárdítsuk meg az EFSZ-ek gazdálkodását, bővítsék tagalapjukat és szervezetten alakítsunk új szövetkezeteket, A haladó termelési és gépi technika bevezetésével és a munkatervezés megjavításával, valamint jobb jutalmazási rendszerrel fejleszszük az EFSZ-ek gazdálkodását úgy, hogy mind a termelés ökonómiájával, mind pedig az életszínvonallal kifejezésteljesen bizonyítsa a szocialista nagytermelés fölényét és lényegesen jobb eredményeket érjen el, mint az egyénileg gazdálkodók. Növeljük az EFSZ-ekben a közös állatenyésztési termelés intenzitását. Az egy hektár mezőgazdasági föld utáni vágómarha termelését 56 százalékkal, a tejhozamot 46 százalékkal, a vágósertések termelését 24 százalékkal, a tojásét 38 százalékkal kell növelnünk. Az EFSZ-ek gazdasági fejlődését közös termelési berendezések, főleg marha-, sertésistállók és baromfiólak tipizált terveinek alapján történő építésével biztosítsuk. Az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban meg kell oldani a belső szállítás kérdését és megfelelő mennyiségű és alkalmas típusú járművet kell biztosítanunk számukra. Biztosítani kell, hogy az EFSZ-ek 1957-től kezdve az újonnan épített tehén- és sertésistállókba vezessék be a komplex gépesítést és hogy az újonnan adaptált és a meglevő istállókban hatékonyan gépesítsék a fáradságos munkákat, főleg az itatást, a takarmány előkészítését és az állatokhoz való szállítását, a trágyalével való műveleteket és a fejést. Az EFSZ-ek, főleg az újonnan alapított szövetkezetek beruházási felépítését egyszerű és gyors tervezési előkészítéssel, rugalmas és megfelelő anyagellátással, valamint gépesített eszközökkel kell biztosítani. Ajánljuk az EFSZ-eknek, hogy fordítsák anyagi eszközeiket helyi forrásokból származó építőanyagtermelésre is. Biztosítsuk az EFSZ-ek vezető dolgozói és tagjai szakképzettségének rendszeres fokozását. Az EFSZ-eket meg kell erősíteni a mezőgazdasági közép- és főiskolák végzettjeivel is. Különös 'és rendszeres gondot kell fordítani a falvak iskolai tanulóira, akik az általános iskolákból közvetlenül a mezőgazdaságba, vagy mezőgazdasági tanonciskolákba mennek. 13. Továbbra is nyújtsunk termelési segítséget a kis- és középparasztoknak a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló törekvésükben, meggyőzően mutassuk meg nekik a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeit és nyerjük meg őket a szövetkezet tagjai közé. 14. Jelentősen növeljük a mezőgazdaság gépesítésének színvonalát, a mezőgazdaságnak 36 300 traktort, 8300 gabonakombájnt, "7100 burgonyakombájnt, 3900 répakombájnt, 3400 kukoricakombájnt, 5800 silókombájnt, elsősorban a magasszárú növények számára 400 komlókombájnt, 5000 hétkévés kévekötőgépet, 17 500 traktorral vontatott vetőgépet 7600 automatikus cséplőgépet, nagyteljesítményű rakodógépeket és autóbágereket trágyarakodás céljára, traktor pótkocsikat, valamint további gépeket kell juttatni. A gép- és traktorállomásokat teljes mértékben használjuk fel a mezőgazdasági tudomány legjobb tapasztalatainak és ismereteinek terjesztésére. -Az EFSZ-ek fejlődésének biztosítása céljából a mezőgazdaság fokozódó szocializálásával összhangban építsük ki a gép- és traktorállomás brigádközpontjait. A gép- és traktorállomásokat lássuk el szakképzett káderekkel; érjük el a munkaerők stabilizálását, főleg a traktorosok és kombájnvezetők egész éves alkalmaztatottságának megszervezésével és a brigádközpontok jobb felszerelésével. Ezeket az állomásokat lássuk el fejlet gépi berendezésekkel, óly módon, hogy a géppel végzett mezei munkák terjedelme, beleszámítva a cséplést, is, több mint kétszeresére emelkedjék. Biztosítsuk valamennyi segédmunka gépesítését és így az egyes munkafolyamatok gépesítéséről térjünk át a fő mezőgazdasági növények gondozásának és betakarításának komplex gépesítésére. A gép- és traktorállomásokon növeljük a munka minőségét, tegyük gazdaságosabbá üzemüket és az átlaghektárra eső költségeket legalább 23 százalékkal csökkentsük. 15. A mezőgazdasági termelés további fejlesztésének biztosítása céljából folytassuk tovább a határvidék önkéntes betelepítésének akcióját és minden téren emeljük a határvidéki járások gazdasági és kulturális színvonalát. Folytassuk tovább az új telepek számára történő lakóházak összpontosított célszerű adaptálását és fejlesszük az állami támogatással történő egyéni lakásépítést. Növeljük a szántóföldek területét és biztosítsuk tartós megművelésüket és termőképességük növelését. Biztosítsuk az állattenyésztési termelést, főleg a szarvasmarhatenyésztés gyors fejlesztését és a hegyvidékeken vezessük be a szállás- és a karámgazdálkodást. A határvidék általános gazdasági színvonalának javítása céljából fokozott gondoskodást kell szentelni a lakosságnak nyújtott szolgálatoknak, a lakások karbantartásának és javításainak, valamint az ipari üzemek karbantartásának, nem csökkenteni, hanem növelni kell a munkalehetőségek számát, különösen az üzemképes objektumok felhasználásával a határvidéken. 16. Az erdészetben fokozott gondot fordítsunk az erdőkre, növeljük az erdők termőképességét, valamint egyéb fontos vizgazdasági és klimatikus funkcióit, amelyeket egyes körzetekben a túlzott fakitermelés, vagy egyéb kedvezőtlen befolyások megzavartak. Fokozatosan csökkentsük a fakitermelést úgy, hogy 1960-ban 20 százalékkal alacsonyabb legyen, mint 1955-ben volt. A fakitermelésnél és fával való müveleteknél előforduló veszteségeket csökkentsük a kitermelt fa alapos kihasználásával, főleg a helyes műveletekkel és osztályozással. Legalább 450 ezer hektár erdőterületet fásítsunk be és érjünk el azt, hogy 1960. végéig ne legyenek egy évnél öregebb irtványok. Évente átlagosan legalább tíz millió nyárfa és fűzfacsemetét ültessünk ki, ebből Szlovákiában 6 milliót s a faiskolák területét legalább 3000 hektárra növeljük. Csökkentsük a fásításnál keletkező veszteségeket oly módon, hogy a kiültetés utáni 5 éven belül ne pusztuljon el a facsemetéknek több mint 25 százaléka. Fokozzuk a facsemetékről való gondoskodást, megfelelő jó minőségű facsemetéket biztosítsunk, úgy, hogy az ötéves terv folyamán a fásítás intenzitása fokozatpsan növekedjék. Az erdőgazdálkodási terveknek megfelelően valamennvi 40 éven aluli erdőben végezzünk ritkítást. Fokozott figyelmet szenteljünk annak, hogy erdei utakat építsünk a nehezen hozzáférhető hegyvidékeken, lényegesen gazdaságosabbá tegyük építésüket és megteremtsük a fakitermelési helyek egyenletes elosztásának feltételeit. Fokozott gondoskodást kell szentelnünk a favágók átmeneti elszállásolásának erdei munkáikon. Csökkentsük a tüzelőanyag részarányát a fenyőfatermelésben 8,2 százalékra, és a lombos fák termelésében 45,2 százalékra. Gépesítsük a nehéz- és fáradságos munkákat átlag legalább 60 százalékra a fakitermelésben, az erdők megközelítésében, a fa elszállításában és felrakásában. A motoros fűrészek évi átlagos teljesítményét legalább 3600 térfogatméterre, a traktorok teljesítményét az erdők megközelítésében 4500 térfogatméterre, a teherautók évi teljesítményét a fa fuvarozásánál 5500 térfogatméterre és a traktorokét 4400 térfogatméterrel növeljük. III. Közlekedés és távösszeköttetés 1. Korszerűsíteni és állandóan bővíteni kell a közlekedés technikai alapját, fokozni biztonságát és lényegesen javítani irányító tevékenységét valamennyi fokon. A szállítás egész terjedelmét (az üzemekén kívül) 1960-ig 44 százalékkal (tonnákban) növelni kell. Rendkívül fontos feladatunknak tartjuk a vasúti szénszállítás biztosítását az észak-csehországi és sokolovi barnaszénmedencékből. El kell érnünk, hogy lényegesen meggyorsuljon a vasúti szállítás és emelkedjék az utazás kultúrája. 2. A vasúti áruteherforgalom terjedelmét tonna-kilométerekben 35 százalékkal kell növelni. A személyszállításban 1960-ban mintegy 7—8 százalékkal több személyt kell szállítani, mint 1955-ben. El kell érnünk a vasúti közlekedés lényeges meggyorsítását. E feladatok elvégzése céljából lényegesen növelni kell főleg a műszaki színvonal jelentős emelésével a fontos vasútvonalak és rendezőpályaudvarok üzemi kapacitását. A vasúti közlekedésben a technikai fejlőd dés fő irányvonalának a nem gazdaságos gőzzel való közelekedésnek villamos és Diesel-motorok közlekedésre való fokozatos átállítását kell tekinteni. Az elektromos és Dieselmotoros vontató részarányát a brutto-tonnakilométerekben szállított egész szállítási terjedelem egy negyedére kell emelni. Ezzel kapcsolatban növelni kell a vasútvonalak és állomások biztonsági berendezéseinek automatizálását. Üzembe kell helyeznünk további 750 kilométer hosszúságú vasútvonalat. Az Ostí nad Labem — Česká Tŕebová — Valašské Meziŕici — Žilina — Košice vonalat villamosítani kell, valamint a Praha — Kolin vonalat és meg kell kezdeni a Hranice — Bohumín és további szakaszok .villamosítását. Az elektromos vontatást további 284 villanymozdonnyal és 44 villamosközlekedési eszközzel kell biztosítanunk a peremvárosi forgalomban. A vasútvonalak és állomások felépítésében nyert tapasztalataink alapján a villamosítást olyan módon kell végeznünk, hogy csupán a bevezető vágányokat és a váltókat kell átalakítani. Ki kell küszöbölni a villamosítás előkészítő tervében mutatkozó hiányosságokat, valamint a szakképzett káderek nevelésében levő hibákat. Az 1957-es évtől a teherszállításnál a nem gazdaságos gőzmozdonyokat Diesel-mozdonyokkal kell helyettesíteni: a vasúti közlekedési eszközök állományát mintegy 440 drb. 1200 lóerős Diesel-mozdonnyal kell bővíteni. A villany- és Diesel-mozdonyak javítása céljából műhelyeket és mozdonyszineket kell építeni, szakképzett kádereket kell nevelni a karbantartási és gépkezelési munkákra. Lényegesen korszerűsíteni kell a teher- és személykocsiállományt. 2100 modern személykocsit kell beállítani, ebből legalább 45 hálókocsit és mintegy 36 ezer, főleg négytengelyes tehervagont; a nyitott tehervagonok állományát főleg önműködő kiszóróval ellátott vagonokkal kell bővíteni. A tehervagonokat hamarosan el kell látnunk új csehszlovák gyártmányú automatikus fékekkel. A tehervonatok átlagsúlyát 935 tonnára kell növelni, terjeszteni a túlsúlyos mozgalmat, tovább növelni az iránytehervonatok számát, csökkenteni a kocsik vesztegelési ideiété, a ki- és berakodásnál el kell érni a kocsifordulónak 3,6 napon való meggyorsítását. Lényegesen meg kell javítani a tehervagonokkal való gazdálkodást. A műszaty, gazdasági mutatószámok megjavításával a közlekedés terén csökkenteni kell a tűzelőanyagfogyasztást. Az átlagos napi teherberakodást 26 ezer vagonegységre, vagyis 20 százalékkal kell emelni. A kirakodásnál és berakodásnál végzett munkák gépesítését 80 százalékra kell fokozni. A kirakodási és berakodási munkák gépesítése számára megfelelő berendezéseket kell biztosítani, amelyek megfelelnek a kocsiál omány összetételének. S kocsiegységek sztatikai kiegyensúlyozását 17 tonnára, vagyis 8 százalékkal növeljük. 282 kilométer automatikus blokkberendezéssel ellátott vonalat kell üzembehelyezni. Ki kell építeni az automatikus blokkberendezést az ústi nad Labem — Nimburg — Kolin vonalon és további vonalakon és be kell azt fejezni a Praha — Česká Tŕebová vonalon. Automatikus váltókkal és vágányfékekkel kell ellátni legalább 5 rendezőpályaudvart és dróttalan összeköttetéssel 18 rendezőt. Meg kell kezdeni a vasútak autóstoppal való ellátását. Az eddiginél sokkal gyorsabban kell bevezetni a vasúti forgalomba a haladó közlekedési berendezéseket és biztosítási technikát. A pályafenntartásban maximális mértékben gépesíteni kell a nagy fáradságot igénylő munkafolyamatokat, elsősorban a pályafenntartás javításának és helyreállításának munkálatait. A vasúti töltések általános javításainak évi mértékét 600 kilométerről 900 kilométerre kell emelni és el kell érnünk, hogy az egész vasúthálózatban a vonalaknak legalább 35 százaléka 20 tonnás tengelynyomású és 29 százaléka 18 tonnás tengelynyomású vonal legyen. Ezzel egyidejűleg összhangba kell hozni e vonalakhoz tartozó iparvágányok tengelynyomását. Lényeges mértékben növelni kell a betontalpfák alkalmazását a fatalpfák helyett és a betontalpfák beépítését évi egy millió darabra kell emelni. Lényegesen fokozni a résmentes vágányok alkalmazását. Tovább kell emelni a vasúti dolgozók szakképzettségét, úgy, hogy elsajátítsák az új technikai eszközök kezelését és az új technológiai eljárásokat. (Folytatás a 6. oldalon.) OJ SZÖ Q ľ>56. június 18.