Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-18 / 169. szám, hétfő

ft CSKP Központi Bizottiágának irányelvei a Csehszlovák Köztáriatág népgazdasága rr,r II|II I I Hl 1 11 m. 1 1)1 1 Hl I ai mnU T^^—— "" 'ihmii 1956—1960-as második ötéves fejlesztési tervének kidolgozására (Folytatás az 5. oldalról) ,3. Az automobil közlekedésben a tenerszállítás terjedelmét tonnakilo­méterekben számítva 23—25 száza­lékkal kell növelni, úgy, hogy az egész országúti forgalomnak legalább 45 százalékát tegye kt. Gyorsítani kell az üzemi szállítás­nak bekapcsolását a technológiai szállítás kivételével a nyilvános te­herszállításba olyan módon, hogy a nyilvános teherszállításban levő rész­aránya legalább 85 százalékkal növe­kedjék. Továbbá vegye át i rövid tá­vú szállításokat,, az iparvágányra va­ló szállítások kivételével a Csehszlo­vák Automobilközlekedési Vállalat a Csehszlovák Állami Vasutaktól. A Csehszlovák Automobilközlekedé­si Vállalatnak növelnie kell a sze­mélyszálítást 13—14 százalékkal. Meg kell javítani a dolgozóknak nyújtott szolgálatot, főleg azáltal, hogy biz­tosítjuk a dolgozók biztonságos és megoizható eljuttatását munkahe­lyükre. A kirándulók és üdülők szál­lítását nagyjában háromszorosára kell emelni. E feladatoknak megfelelően fel kell újítani és ki kell bővíteni, mintegy 3500 autóbusszal és 1100 autóbusz­pót sival, a nyilvános automobil­szá; tás állományát. Újabb beszerzé­sekkel, illetve már használatban lévő kocsik átvételével további 9100 te­hergépkocsit és 190 teherpőtkocsit kell beállítani. Meg kell kezdenünk 9 autóbuszállomás építését azokban a városokban, ahol erős az autóbusz­forgalom. Autóbuszvárótermeket kell építenünk a védtelen helyeken, kü­lönösen a keresztezéseknél! elsősor­ban a községek szépítésének akció­ja keretében. A gépkocsiközlekedés fejlesztésének megfelelően fejleszteni kell a gép­kocsik javítását e munkálatok iparo­sítása alapján és figyelmet kell szen­telni a javítások jobb technológiá­jának és minőségük javításának. Az országutak építése terén a por­talan kocsiutak 24 százalékos rész­arányát legalább 29 százalékra kell növelni az országutak hálózatában. Jelentős figyelmet kell szentelni az országutak karbantartásán és álta­lános javításán végzett munkálatok gépesítésének. Portalanítani kell leg­alább 15 ezer kilométer úttestet, az utak minőségét meg kell javítani hengereléssel és az útszegélyek ren­dezésével a kavicsos utak legalább 50 százalékánál és újjá kell építeni legalább 8500—8900 folyóméter hi­dat. Tovább kell bővíteni a portalan országút karbantartását, ipari anya­gok és hulladék alkalmazásával. Va­lamennyi útépítő szakaszt képzett dolgozókkal kell ellátni és meg keil javítani az apró karbantartási mun­kálatokat. Meg kell kezdeni a beton­utak építésének gépesítését. 4. A víziközlekedésben tonnakilo-­méterekben számítva 25 százalékkal növelni kell a teherszállítás terjedel­mét. A műszaki színvonal emelése céljából a hajóállományt 32 vontató­hajóval, 7 teherhajóval, 10 személy­szállító hajóval és 52 teherszállító uszállyal, közöttük 6 tank-uszállyal kell bővíteni. Be kell fejeznünk az észak-csehországi átrakodó építését Loubí nad Labemnél és meg keil kez­denünk a bratislavai és komáro­mi Duna-kikötők átépítését. Bővíte­ni kell a rekreációs utazásokat a Moldván, az Elbán és a Dunán. 5. A légiforgalom terén a személy­szállítás tonnakilométerekre átszá­mítva 65 százalékkal kell emelni, el­sősorban a nemzetközi légiforgalom növelésével. A mezőgazdaságnak nyújtott szolgálatokat legalább 50 százalékkal kell növelni. A repülő­gépállomány új .műszaki színvonalát biztonságos, műszakilag tökéletes és gazdaságos repülőgépekkel kell nö­velni. Be kell fejezni a fő repülőterek építését, korszerűsíteni kell a fedél­zeti és repülőtéri biztorísáqi és távbe­szélő berendezéseket, elsősorban Prá­gában, Brnóban, Bratislavában, Ko­šicén és Ostraván, emellett korszerű síteni kell a légiutak biztonsági be­rendezéseit. Folytatni kell a Praha—Ruzyn-i fő csehszlovák repülőtér átépítését. Fej­leszteni kell a rövidtávú helikopte­res közlekedési hálózat kutató mun­kálatait és előkészítését.. 6. A távösszeköttetés terén bőví­teni és fokozni kell a távösszekötte­tési szolgáltatások színvonalát. A gépesítés, automatizálás és motorizá­iás bevezetésével ki kell küszöbölni a kézel végzett fárasztó munkákat, meg kell könnyíteni és gvorsabbá ten­ni a távösszeköttetés működését és felépítését. A postahivatalok hálózatát 20 szá­zalékkal kell növelni. Meg kell gyor­sítani a postaszállítást úgy, hogy a küldeményeket legkésőbb feladásuk utáni napon kézbesítsék. Lényegesen bővíteni kell a távbe­szélő, távíró és távolbaíró hálóza­tot. Be kell vezetni a köztársaság ke­rületi városai kö-ötti gyors távbeszé­lő összeköttettést. Gyors összeköt­tetést kell teremteni a kerületi és járási városok közt. A városok kö- , .,,.,. , .. ;iSci t U beszélgetéseknek legalább 90 el. A lakóhazak J^releses^ ep.teset százalékát 30 perccel bejelentésük megszervezni, amely egyre kevésbé függ az időjárástól és a legnagyobb mértékben felhasználja az iparilag előgyártott épületrészeket. A lakóházak folyamatos építését oly módon kell fejleszteni, hogy részarányuk az egész lakás- és pol­gári építkezésben 80 százalékot érjen után kell kapcsolni. A távbeszélő fél­automatizálásával és automatizálásá­val biztosítani kell a megszakítás nél­küli távbeszélő összeköttetést. Auto­matizálni kell 62 járás és 3 csomó­pont hálózatának telefonmüködését. Az automatizált járási hálózatokban a várakozás nélküli városközi beszélge­tések részarányát 80 százalékra kell emelni. Növelni kell a helyi telefon­hálózatok és automatatelefon-közpon­tok kapacitását mintegy 60 százalék­kal, a telefonállomások számát 42 százalékkal és a lakásokban levő te­lefonállomások számát legalább 100 százalékkal. Automatizálni kell legalább 6 to­vábbi távolbaíró központot és a tá­volbaíró állomások számát 50 szá­zalékkal kell növelni. Be kell ve­zetni a képtávírót. A távkábelek kiépítésénél le kell fektetni a koaxiális kábelek fő vo­nalait -a távbeszélő és televízió szá­mára és ezzel megjavítani a nem­zetközi távösszeköttetést is. Tovább kell bővíteni a telefonhír­mondó építését. A rádió vételét meg kell javítani, a Praha I.—Liblice új leadóállomás felépítésével és az eddigi leadok újjáépítésével vagy helyreállításával. Tovább kell fejleszteni a televíziót további 7 televíziós leadóállomás üzembehelyezésével, méqpedig Brati­slavában, Brnóban, Hradec Královén, Besztercebányán, Plzeňben, Kassán és České Budéjovicén. Ezáltal lehető­vé kell tenni a televízió vételét a Csehszlovák Köztársaság területének kb. 80 százalékán. Televíziós stú­diókat kell üzembe helyezni Prágában és Bratislavában. Kapcsolatot kell lé­tesíteni a hazai és külföldi televíziós programok kicserélésére. További ri­portkocsikat adunk a sport- és kul­túrprogramok közvetlen közvetítése céljából. Előkészítjük a modulált frekven­ciájú leadóállomások hálózatát és a színes televízió kiépítését a követ­kező ötéves tervben. Wr IV. Beruházási felépítés és építészet 1. A népgazdaság valamennyi ága­zata fejlesztése biztosításának céljá­ból az 1956—1960-as évekre a be­ruházások összterjedelmét 152,6 mil­liárd koronára (az 1955. július 1-i árakat véve alapul), vagyis 61,5 szá­zalékkal magasabbra kell növelni, mint az 1951—1955. évi beruházások voltak. Emellett a legfontosabb fel­adatnak a tüzelőanyag, energetikai, a nversonvagalap és a mezőgazdasági felépítést kell tekinteni. Különös fi­gyelmet kell szentelni, a lakásépítés­nek, a lakásépítés minősége megja­vításának és komplex voltának. 2. Az összes anyagi források és pénzeszközök hatásosabb kihasználá­sa céljából a beruházási felépítés­ben: a) el kell érni a beruházási eszkö­zök maximális összpontosítását és nem szabad megengedni, hogy a be­ruházások szétforgácsolódjanak nagy­számú építkezésekre és objektumok­ra; b) biztosítani kell új építkezések megkezdését, idejében való egyszerű és alapos tervezési előkészítéssel. Az építést szervezési tervek és kötele­ző harmonogramok, valamint költ­ségvetések szerint kell végezni és ál­landóan csökkenteni kell az építke­zési költségeket; c) az új üzemek felépítéséhez csu­pán akkor szabad hozzálátni, amikor a termelés szükséges növelését nem lehet hatékonyabban elérni a meg­levő vállalatok jobb kihasználásával, esetleg korszerűsítésével, újjáépíté­sével vagy kibővítésével; az építést és a rekonstrukciós munkálatokat minimális építkezési munkával kell megvalósítani; d) 2 beruházások széthelyezésénél maximálisan takarékoskodni kell a telkekkel, főleg a mezőgazdasági főiddel, ami alapvető termelőesz­köz; e) a beruházási építkezések meg­oldásában minden túlzást ki kell kü­szöbölni és az egyes reszortok ke­retében folytatott célszerű építkezé­seken 5 százalékos minimális megta­karítást kell elérni az építési mun­kákban. Az így nyert pénzt és anyagi eszközöket lakásépítésre kell felhasz­nálni. 3. A tervezési intézetek és terme­lés 1' szervezetek munkáját a legprog­0 J SZÓ 1956. június 18. resszívabb technika és technológia szerint kell megvalósítani és a ter­vezett építkezéseknél maximális gaz­daságosságra kell törekedni. Meg kell szüntetni a túlméretezett tervezést, különösen az építkezéseknél. Lényegesen meg kell rövidíteni a tervezés idejét és olcsóbbá kell ten­ni az építést, a tervező szervezetek munkája minőségének megjavításával, a tervezési dokumentációról szóló előírások célszerű leegyszerűsítésével, a típusos és ismétlődő tervek legszé­lesebb mértékben való alkalmazásá­val. Az építkezések gazdaságosságát ideiében végzett mérnöki-földtani ku­tatómunkálatokkal kell biztosítani. 4. Lényegesen meg kell javítani a beruházási felépítés tervezése irá­nyításának és szervezésének színvo­nalát, különösen a tervező intézetek, a beruházók és a szállítók közötti bürokratikus viszonyt kell megszün­tetni. Ezzel egyidejűleg alaposabbá kell tenni a beruházási építési ter­vek teljesítésének ellenőrzését, és fo­kozni kell a beruházók felelősségét a kiadott pénzösszegekkel, való gaz­dálkodásáért, azok célszerűségéért és hatékonyságáért. 5. Lényegesen meg kell javítani az építkezési és szerelési munkák, az anyagok és készítmények minőségét és műszaki színvonalát és jobban kell biztosítani a beruházási építkezést a gépek és berendezések idejében tör­ténő és komplett szállításával, külö­nösen vonatkozik ez individuálisan gyártott gépekre és berendezésekre. 6. Az álló alapoknak általános javítá­sokhoz szolgáló eszközeit a gé­pek zavarmentes üzemének biztosí­tására és azok korszerűsítésére kell felhasználni. Emellett gondoskodni kell az általános javítások és a kor­szerűsítés célszerűségéről és nem szabad megengedni javító munkákat olyan esetekben, amikor nagyobb eredményt érünk el új gépek beállí­tásával. 7. Különös figyelmet kell szentelni a beruházási felépítés előkészítésé­nek és minden téren való biztosítá­sának az Ostravai, Ostí nad Labem-i és Karlovy Vary-i kerületekben. 8. Az építészetben 73,6 százalék­kal kell növelni az építkezési és sze­relési munkák terjedelmét, a munka­termelékenység 52,9 százalékos emel­kedése mellett. Ezt elsősorban az építészet fokozott iparosításával keil elérni. Az építészet fő termelési módsze­révé a folyamatos építési módszert kell tenni. Az építészeti termelést egész évi folyamatos munkaként kell oly módon kell fokozni, hogy a töm bőkből, alkatrészekből és panelékből szerelt lakásegységek részaránya kb. elérje a 35—40 százalékot és a tel­jesen szerelt lakásegységek részará­nya megközelítse a 13 százalékot. Meg kell teremteni az építészet iparosításának feltételeit, a kötelező típusos lakás szociális, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági és ipa­ri építkezések tervezésének legna­gyobb fokú tipizálásával, a kutató­munkálatok irányításával és felhasz­nálásával, új építőanyagok gyártásá­val, az épületek előavártásának és főleg a befejező munkálatok számá­ra készülő előgyártmányok fokozá­sával. Valamennyi fajta építkezésen na­gyobb mértékben alkalmazni kell a szerelt épületszerkezeteket és alkat­részeket, legyenek azok vasbetonból, tömbökből vagy panelekből. Széles mértékben át kell térni a nedves munkafolyamatokról a száraz építke­zésekre, amikor is iparilag elöre­qyártott épületrészeket szerelnek össze. Ez intézkedések seqítséqével qyors ütemben kell növelni a munka termelékenységét, lényegesen meg kell rövidíteni a különféle fajta épít­kezések idejét és jelentősen csök­kenteni kell súlyukat. Meq kell kez­deni a szereltházak, nyárilakok és qa-«zsok ipari termelését. Felére kell rövidíteni a lakásépítések idejét és lényeqesen meq kell rövidíteni a töb­bi építkezések átlagos idejét is. Gépesíteni kell a fáradsáqos és munkaigényes építkezési és fejtési munkákat, az anyagok, készítmények és alkatrészek szállítását. Eqész fo­lyamatokat komplexen gépesíteni kell, a földmunkákat 85 százalékban és a betonozó munkákat 80 százalék­ban. Az építkezéseken végzett kis­qépesítéssel ki kell küszöbölni min­den fáradsáqos munkát. E feladatok teljesítése érdekében az építkezéseket új nagy teljesítmé­nyű gépekkel kell ellátni. 52 száza­lékkal kell növelni a kotrógépek ál­ományát, főleq a kis űrméretű ka­nalakkal ellátott kotrógépek, daruk, továbbá a magánjáró új konstrukciók és eqyéb építkezési qépek számát. Be kell fejezni a qépállomány, külö­nösen a szállítóberendezések megújí­tásának jelentős részét. Lényeqesen növelni kell az épít­kezési gépek kihasználását, jelentő­sen meq kell gyorsítani és olcsóbbá kell tenni javításukat. A folyamatos építés és az építke­zés iparosítását az építészeti terme­lés, a tervezés, az építőanyagok ku­tatásának és termelésének helyes meqszervezésével kell biztosítani. Meq kell teremteni a i építészeti dol­qozók stabilizálásának és további to­borzásának feltételeit, állandó komp­lex és szakosított munkacsanatok alakítása céljából. El kell érnünk azt, hoqv az állandó munkacsapatok rész­aránya a munkások eqész számának legalább 60 százalékát teqye ki. Az építészet qvors műszaki fejlődése ér­dekében megfelelően tovább kell fo­kozni a dolqozók, főleq a mérnöki dolqozók szakképzettségét. Követke­zetesebben és erélyesebben kell érvé­nyesíteni a munka szocialista módon való jutalmazásának elvét. Az építé­szeti és szerelési szervezetekben és különösen a Helvi Gazdálkodási Mi­nisztérium vállalataiban növelni kell a nők tartós munkalehetőségét lakó­helyükön, méqpediq félnapi munkára is. A tervezésben, az építőanyaqipar­ban és az építészetben rejlő tarta­lékok mozqósításával biztosítani kell a beruházási felépítés sziqorú qaz­daságosságát, a termelővállalatok ren­tabilitását és az építkezések kiváló minőségét, főleg a lakás- és polqári építkezéseken. A qazdaságossáqot el­sősorban a vállalaton belüli önálló el­számolás rendszerének (hozrascsot) szüntelen megszilárdításával és kiter­jesztésével kell elérnünk az építke­zési és szerelési szervezetekben. Až anyagellátás gazdasáqos megszervezé­sével lényeqesen csökkenteni kell a szállítási költségeket, melyek az épít­kezési kiadások lényeges részét al­kotják. Az előregyártó üzemektől tá­volfekvö nagy építkezéseken ambu­láns előqvártást kell berendezni. Lényeqesen csökkenteni kell az épí­tőanyaq fogyasztását; a faanyag fo­gyasztását pedig legalább 50 száza­lékkal kell csökkenteni. Biztosítani kell az építkezési mun­kákat az egyéni lakásépítés számára, amit az építkezési szervezetek meg­rendelésre készítenek. Meq kell javí­tani és növelni az építkezési szerve­zetek által az EFSZ-eknek nyújtott V. Tudomány, kutatómunka és műszaki fejlődés Ä szocializmus anyagi termelési alapjainak felépítése orszáqunkban megköveteli, hoqv ebben tevékenyen részt vegyen a tudomány, a, kutatás és a technika. Csupán a fejlődő tu­dománynak és a gazdaság technikai fejlesztésében való érvényesítésének alapján emelhetjük életszínvonalun­kat, nemcsak árleszállítások útján és a kereset növelésével, hanem egyben a munkaidő megrövidítésével is. A második ötéves tervnek ezért igazi fordulatot kell jelentenie a tudomány és a technika fejlődésében, a társa­dalom szükségleteire való felhaszná­lásában. E feladatok teljesítéséhez elsősor­ban: 1. Meq kell teremteni a munkafel­tételek lényeqes megjavítását a tudo­mány, a kutatás és a technikai fejlő­dés terén; figyelemmel kell követni és a le­hető legjobban fel kell mindazt hasz­nálni, amit a tudomány és a techni­ka a legfejlettebb ipari államokban elér; \ támoqatni kell a munka egybehan­golásának fejlesztését, a tudomány, az alapvető kutatás és a technikai fejlődés terén a szocialista rendszer államai között. 2. A tudomány terén minden erőt és eszközt elsősorban a fizikai, a technikai, kémiai és gazdaságtudo­mányok fejlesztésének meqqvorsítá­sára kell fordítani, uq.vanakkor fej­leszteni kell a matematikát, főleq az alkalmazott matematikát, amely szá­mos tudományos szakasz fejlődésé­nek fontos módszerbeli feltétele. A kutatás terén meq kell gyorsí­tani a fejlődést, elsősorban az alap­fokú kutatási munkáknál és íqy me.q­bízható elméleti alapot kell adni a termelés technikája és technolóqiája minőségbeli emelkedésének a jövő ötéves tervekben. 3. A második ötéves tervben a tu­dományos és kutató tevékenvséqet a CSKP Központi Bizottságának, vala­mint a Csehszlovák Köztársasáq kor­mányának a tudomány feladatairól szóló határozatával összhangban olvan irányban kell fejleszteni, hogy az a csehszlovák ipar műszaki színvona­lának fejlesztése és emelése révén a) biztosítsa az atommagfizika te­rén és a rádióchemiában véqzett rendszeres kutatómunkálatokat, azzal az irányzattal, hogy szem előtt tart­ják a maqenerqia és a rádioaktív­suqárzás qyakorlati békés felhaszná­lását; b) tanulmányozni kell ä szilárd anyagok, főleq a fémek tulajdonsá­gait, meq kell magyarázni viselkedé­süket az átmeneti állapotokban; ezzel kapcsolatban ki kell bővíteni a fél­vezető anyagok kutatását. A kutató­munkálatokat az ipar, elsősorban a qépipari termelés anyaqi alapjának bővítésére és minőségének megjaví­tására kell irányítani; c) fejleszteni kell az alapvető föld­tani kutatást, a földrétegek nyomá­sának és mozgásának kutatását, a hazai nyersanyagok gazdaságos fej­tési és előkészítési módszereinek ku­tatását abból a célból, hogy maximá­lisan bővítsük a saját nyersanyag­alapunkat, főleg a kohó-, vegyi-, épí­tőanyagipar, az üveggyártás és a ke- ramika számára; d) kutató munkálatokat kell foly­tatni a vegyipar nyersanyagalapja, a nyersanyagok gazdaságos és komplex kihasználása terén, a barna- és kő­szén, a földgáz és kőolaj vegyi fel­dolgozása céljából; célunk, hogy fel­számoljuk a vegyipar lemaradását qazdaságunk szükséqletei möqött; e) alapvető kutató munkálatokat kell véqezni a maqas molekulaszámú anyaqoknál és kutató munkálatokat kell folytatni termelési technolóqiájuk és feldolgozásuk terén, abból a célból, hoqv biztosítsuk új anvagok és ros­tok. főleq a qvapjú tulajdonsáqaival rendelkező műrostok, nevezetesen a fa komplex felhasználása terén; f) új típusú mezőgazdasági vegyi­anyagokat kell keresni, * mezőgaz­dasági termelés nagyobb hatékony­ságának biztosítására; g) újfajta gyógyszereket kell elő­állítani, főleg az eddig le nem küz­dött betegségek ellen; h) tovább kell tökéletesíteni a sze­gény ércek dúsítását és új dúsítási módszereket kell keresni; ugyanakkor a kohászati koksz termelésének új módszereit kell megállapítani és új, alapvető kutató munkákat kell foly­tatni a kohászati folyamatoknál és nyersanyagoknál, a kohászati folya­matok hatékonyságának növelése cél­jából; i) az energia különböző formáinak új, gazdaságos átalakítási módszereit kell keresni, főleg a hő- és sugárzó­energia közvetlen villanyenergiává való átalakítása terén; tanulmányozni kell az energia legcélszerűbb kihasz­nálásának és az energiaforrások leg­jobb elhelyezésének feltételeit az energetika további fejlesztése céljá­ból, valamint kutatni kell a kárbave­sző energiafajták felhasználásának lehetőségét; j) fejleszteni kell a gépelméle­tet és tökéletesíteni a számítási mód­szereket a gyártott gépek és beren­dezések legmagasabb fokú műszaki színvonalának biztosítása céljából, kü­lönös tekintettel azok legmagasabb hatékonyságára, biztonságos voltára és arra, hogy emberi munkát, anya­got és energiát takarítsanak meg a gépek automatikus irányítása révén, azok előállításában és üzembentartá­sában; k) meg kell vizsgálni a legmagasabb szilárdságú acélfajták termelésének feltételeit, különös tekintettel azok edzettségére, tisztaságára és egyen­letességére; fejleszteni kell a kuta­tást az acél feldolgozása terén, el­sősorban az acél formázásában, ön­tésében és hegesztésében, és bizto­sítani kell a kész gyártmányokat a külső behatásokkal szemben, abból a célból, hogy a gépszerkesztőknek el­sőrendű, kipróbált tulajdonságú anyag álljon rendelkezésükre; 1) meg kell vizsgálni r termelési fölyamatok technológiáját és tudo­mányosan fel kell dolqozni az új, pro duktív módszereket és munkafolya­matokat, hogy elérjük a gyártmányok (Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom