Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-18 / 169. szám, hétfő

á CSKP Központi Bizottságának irányelvei a Csehszlovák Küztáriatág népgazdasága 1956—1960-as második ötéves fejlesztési tervének kidolgozására 50 százalékkal kell növelni. 1,5 mil­lió tonnával kell fokozni a kőolaj feldolgozására szolgáló üzemek ka­pacitását és el kell sajátítani a kén­tartalmú kőolaj feldolgozásának leg­tökéletesebb módszereit. Oj' mazut­krakkoló üzemet kell építeni, amel.v kiváló minőségű kenőolajokat állít elő, meg kell kezdeni a krakk-gázok feldolgozására, az üzemanyagok­fluid kokszosítására és minőségének megjavítására szolgáló üzemek fel­építését. Meg kell javítani az üzem­anyagok minőségét. A Sztálin Mű­vekben ki kell bővíteni a hidrogéne­ző eljárás alkalmazását, és sokkal gazdaságosabbá kell tenni a szinte­tikus anyagok gyártását. Ki kell fej­leszteni a szénhidrogén gázok, feno­lok, a kén és egyéb melléktermékek feldolgozásának új munkamódszereit, — mindezen melléktermékek a Sztá­lin Müvek gyártási folyamatai során adódnak. Sürgősen ki kell bővíteni a kőolaj és üzemanyagok tárolására szolgáló berendezéseket. Lényegesen növelni kell a műtrá­gyák és egyéb, a mezőgazdasági ter­melés nagyobb hozamait biztosító gyártmányok előállítását. Az ammó­niák termelését 2,8-szeresére kell emelni. A Thomasliszt gyártását leg­alább 93 százalékkal kell növelni és bevezetni a foszfortrágvák gyártá­sát. Sürgősen növelni kell a kén­savgyárak kapacitását, biztosítani a koksz- és pörkgázokből származó kén felhasználását. Be kell vezetni a me­zőgazdasági termények kártevői és kórokozói, valamint a gyom leküzdé­sére szolgáló új, hathatósabb vegyi­anyagok ipari gyártását, egyben a többi qazdasági ágakban az élősdiek ellen alkalmazandó szerek_ gyártását. A legfontosabb feladatok egyiké­nek kell tekinteni a szintetikus kau­csuk előállítására szolgáló üzem mi­előbbi gazdaságos felépítését és a szükséges nyersanyagok biztosítását. Mielőbb hozzá kell foqni egy után­feldolgozó és nehézvizet előállító üzem felépítéséhez és el kell sajátí­tani a rádioizotópok gyártását. Elő kell készíteni egv nyersbenzol­és kátrányfeldolgozó új üzem építé­sét. Fokozni kell a mürostok, neveze­tesen a kordselyem és a szintetikus fonalak gyártását. Fel kell építeni kapronselymet gyártó üzemet és el kell sajátítani a gyapjúpőtló poliész­terfonalak gyártási módszerét. Rend­kívüli figyelmet kell fordítani a mü­rostok gyártásához szükséges nyers­anyagalap kiszélesítésére, nevezete­sen azáltal, hogy új technológiai fo­lyamatokat vezetünk be a fenol cik­lohexanon, kaprolaktan és tereftálsav előállításánál. Lényegesen növelni kell a festő­anyagok, valamint a textilipar segéd­anyagainak gyártását, meg kell javí­tani minőségüket és ki kell bővíteni választékukat. Fokozni kell a plasztikus műanya­gokból készült közszükségleti cikkek és csomagoló cikkek gyártását, ki kell szélesíteni választékukat; tovább kell fejleszteni a színes fémeket, bőr és egvéb nyersanyagokat helyettesítő műanyagok, nevezetesen a polidinil­chlorid és a polietilén gyártását. Széles körben kell bevezetni a mo­sószerek gyártásánál a zsírsavas nyersanyagokat helyettesítő műanya­gok előállítását. Növelni kell a fes­tékek, lakkok, elektroszigetelő anya­gok, pneumatikok. szállítószalagok és egyéb gumigyártmányok előállítását, meg kell javítani minőségüket. Lényegesen fokozni kell a vegyipa­ri termelést, nevezetesen ammóniák, kénsav, polidinilchlorid, mürostok, nátriumhidroxid, kátrányfestékek, kát­rányból készült félkészáruk és festő­anyagok gyártását. Komplex módon ki kell használni a nyersanyagokat, be kell vezetni a folyamatos és kata­litikus gyártási folyamatokat, a fluid technikát. Racionálisan meg kell tisz­títani és ki kell használni a szenny­vizet, valamint az illanó gázokat. Gazdaságosan korszerűsíteni keil az elavult üzemeket, ezáltal csökken­teni az önköltséget és megjavítani a munka egészségügyi feltételeit. Na­gyobb gondot kell fordítani a gépi berendezések állapotára és növelni kell a munka termelékenységét, fő­ként a gépkarbantartásnál és a gép­műhelyekben. A vegyipari üzemekben gépesíteni kell az erőfogyasztó, egészségre ká­ros munkafolyamatokat, a lehető leg­r.a—'ibb mértékben a gumigyárakban. A vegyipari üzemekben lényegesen meg kell javítani a mérések színvo­nalát, be kell vezetni a munkafolya­ÜJ szö 1956. június 18. mátok távirányítását és önműködő szabályozását. Messzemenően meg kell javítani a vegyipari üzemek kiépítésének elő­készítését és irányítását, nevezetesen a Sztálin Művekben, a lovosicei és nováki üzemekben, a bratislavai, kra­lupyi és homonnai új gyárakban, va­lamint a szlovákiai új nitrogéngyár­ban. 12. Az építőanyagiparban minde­nekelőtt azoknak az anyagoknak a gyártását kell fejleszteni, amelyek lehetővé teszik az építészet iparosí­tását; nevezetesen könnyű építőanya­gokról, különleges habarcsanyagokról, égetetlen falanyagokról van szó, va­lamint olyan anyagok és gyártmányok előállításáról, amelyek a népgazdaság egyéb ágazataiban szükséges nyers­anyagokat, főleg a fát helyettesíthe­tik. Ki kell építeni a korszerű mész-, és kőfeldolgozó ipart. Minél nagyobb mértékben ki kell használni a helyi nyersanyagforrásokat, főként az ipa­ri hulladékokat építőanyagok gyártá­sára. őrölt mészkő előállításának lé­nyeges növelésével elegendő meny­nyiségű mésztartalmú anyagot kell biztosítani a mezőgazdaság számára, kellő mennyiségben és minőségben kell biztosítani mészkövet a kohászat ŕs vegyipar céljaira. Fejleszteni kell a nagy fal-, lép­cső-, mennyezet-, tető- és egyéb elemek, illetve tömbök gyártását oly­képpen, hogy 1960-ban az állami la­kásépítkezések keretében legaiál.b 21 000 szerelt lakásegység legyen fel­építhető, ebből 7000 kizárólag nagy komDlett elemekből és panelekből. Tovább keli fejleszteni a mezőgazda­sági építkezések, iskolák, családi há­zak, garázsok és üdülőházak építésé­hez szükséges elcgyártott elemek e'i­állitását. Az előfeszített betonból és vasbetonból készült épületelemek gyártását ?26 százalékkal kell növel­ni. Az épületelemek összes mennyi­ségének legalább 30 százalékát küny­nyü anyagokból kell előállítani és nö­v?lri ; ke'l a mindenfajta csövek gyár­tását. A vasból és előfeszített betonból készült talDfák gyártását 11,5-szörö­sére, az árbocok és oszlopok gyártá­sát 24,4-szeresére kell emelni, ki kell bővíteni az előgvártott sarokelemek útjelző kövek gyártását. Meg kell javítani a tűzálló, szige­telő és kerámiai csempeanyag minő­ségét, ki kell bővíteni e gyártmányok választékét. A téglagyárakban, mészégetőkben és épületelemeket gyártó üzemekben fokozatosan át kell térni a hávom műszakos üzemre, emellett a foko­zott gépesítés és jobb munkaszer­vezés révén lényegesen csökkenteni kell a foglalkoztatott dolgozók szá­mát. Valamennyi cementfeldolgozó üze­met és nagyobb építkezést fel kell szerelni a szabadon tárolt cement át­vételezésére és raktározására alkal­mas berendezésekkel. Meg kell oldani és be kell vezetni a cementégető, ro­tációs és kerámiai alagútkemencék és egyéb gyártó részlegek önműködő szabályozását. Minél nagyobb mértékben gépesí­teni kell az erőfogyasztó és egész­ségre ártalmas munkákat, valamint az eddig kézi erővel végzett munkafo­lyamatokat, éspedig nevezetesen a téglagyárak és mészégetők gyűrűs­kemencéinél, a kőfejtőkben és az elő­gyártott épületelemek előállításánál. Az Építészeti Minisztérium hatás­körében új gyárakat kell üzembe­helyezni, amelyek összes kapacitása 1414 ezer tonna cement, 390 ezer tonna mész, 850 ezer köbméter elő­gyártott épületelem, egymillió darab előfeszített és vasbetonból készült talpfa, 130 ezer darab oszlop és 2330 ezer négyzetméter csempe. 13. A fafeldolgozó és papírgyártó iparban gazdaságosabbá kell tenni a fa feldolgozását, ki kell fejleszteni a fát pótló anyagok gyártását, elsősor­ban a fahulladék ipari feldolgozásá­nak kiszélesítésével. Csökkenteni kell a fafeldolgozásnál beálló anyag vesz­teségeket, elsősorban a faanyag szak­szerű tárolásával, kezelésével és a technológia tökéletesítésével. Be kell vezetni a folyamatos sajto­lás rendszerén felépülő falemez­gyártást. A forgácsból és fűrészpor­ból készült lemezek gyártását 30­szorosára kell növelni, a keményfa­rostos lemezekét kétszeresére. Meg kell oldani a keményfarostos lemezek gyártásának száraz technológiáját és fel kell építeni az ehhez szükséges berendezéseket. Minden falemezgyár­tó üzemben be kell vezetni a meg­szakítás nélküli folyamatos munkát. Meg kell javítani a bútorok és bútor­darabok minőségét, ki kell szélesíteni választékukat és növelni kell gyár­tásukat. Meg kell javítani az épület­asztalos készítmények minőségét. Meg kell javítani a viszkózafonal minőségét; legkésőbb 1958-ig kiváló minőségű viszkózafonalat kell gyár­tani kordselyem céljairá. Tovább kell növelni a nagyhozamú cellulóze gyár­tását. 1958 végéig meg kell oldani a bükkfából előállítandó félceUulóze gyártásának technológiai kérdéseit, valamint felhasználását egyes papi­rosfajták előállításánál. 1960-ban meg kell kezdeni egy új üzem építését, amely évente 30 000 tonna félcelluló­zet állít elő lombos fából, főleg bükk­fából. A kiváló minőségű papirosfaj­ták és kartonok gyártásához szüksé­ges faféleségek feldolgozásánál növel­ni kell a lombos fák, erdei fenyők és fahulladék arányát. Tovább kell javítani a papiros mi­nőségét, és legalább 10 százalékkal csökkenteni átlagos grammsúlyát. Elő kell készíteni és meg kell kezdeni egy 45 000 tonna kapacitású rotomű felszerelését és ki kell dolgozni egy 35 000 tonna kapacitású kartongyártó üzem terveit.. Valamennyi papírgyárban, elsősor­ban azokban, melyekben a papírgyár­tást cellulóze gyártással kombinálják, be kell vezetni a megszakítás nélküü munkamenetet. Sürgősen el kell sajá­títani a fotoipar számára szükséges kiváló minőségű papiros ipari elő­állításának módszereit. Korszerűsíteni kell a cellulóze- és papírgyárak egy részét, nevezetesen a fa elszállításának, feldolgozásának és tisztításának gépesítésével, a mé­rés és szabályozás automatizálásával. A gyárakat fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely lehetővé tesz' erősebb sav alkalmazását. Ki kell szé­lesíteni a szulfid-lúgok feldolgozását és 55 százalékkal növelni kell a szul­fid-szesz gyártását. 14. A könnyűiparban biztosítani kell a lakosság szükségleteinek fo­lyamatos kielégítését kellő mennyisé­gű és bő választékú gyártmányokkal, amelyek minőségét lényegesen javí­tani kell. Mindezt elsősorban azáltal érjük el, hogy tökéletesítjük a nyers­anyagok feldolgozását és az áruk csomagolását. • A fésült pamutfonálból készült áruk gyártását kétszeresére, a fésült gyap­iufonalból készültekét 45 százalékkal kell növelni. Továbbá meg kell javí­tani a gyapjúáru minőségét azáltal, hogy mintegy 18 százalékkal növel­jük a fésült fonálból készült szövetek gyapjútartalmát. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a szövetek ne gyűrődjenek és a nem gyűrődő szövetek gyártását kb. négyszeresére kell emelni. Mesz­szemenő mértékben kell foganatosí­tani egyéb, a szövet minőségét javí­tó intézkedéseket, (vízhatlan, éghe­tetlen, mosásban nem fakuló szöve­tek). Üjfajta, új mintájú textilgyárt­mányokat kell tervezni, meg kell ja­vítani színezésüket. Fokozni kell a műszálból készült kiváló minőségű áruk gyártását. Tovább kell fejlesz­teni a nem fonott és nem szövött anyagból készült gyártást. Meg kel! rövidíteni a technológiai folyamato­kat, nevezetesen a mű- és szintetikus szálak feldolgozásánál. Meg kell javítani a nyersanyagok kihasználását, elsősorban azáltal, hogy az átlagos méterszámot pamut­szövetek esetében 46,8-ra, kártolt gyapjúszövetek esetében 9-re és fé­sült gyapjúszövetek esetében 37,2-re kell emelni. Ezzel egyben növelni kell a finom minőségű textilgvártmánvok előállítását is. A könnyűipart folyamatosan el kell látni nyersanyaggal és növelni kell készleteit. Fokozni kell a könnyűiparban a munka termelékenységét, elsősorban a meglevő gépi berendezések telje­sítményének növelésével és a gépek jobb kihasználásával. Ugyanakkor hozzá kell fogni a könnyűipar kor­szerűsítéséhez új, nagy teljesítőké­pességű gépek bevezetésével, neveze­tesen a fonódákban, csínozőkban, bőrgyárakban és üveghutákban. A lenfonódákban és kártolt gyapjú­fonódákban a körös utófonógépek arányát egyharmadával kell emelni. A pamut- és selyemszövődékben az önműködő szövőszékek arányát több mint 50 százalékra kell emelni. Legalább 2000 vetélő nélküli szövő­gépet kell üzembe helyezni, ebből 1500-at a pamutszövödékben. Korszerűsíteni kell a csínozókat és festődéket. Be kell vezetni a folya­matos gyártást önműködő szabályo­zással. A cipőiparban automatizálni kell a szivacsos gumitalpú, PVC-ből készült házi cipők gyártását, és teljesen automatizálni kell a gumi cipősarkak gyártását. Tovább kell növelni az új műanyagok felhasználását, elsősorban a bőrdíszműáruk gyártásánál. 2,2-sze­resére kell növelni a mikropoluáos talpú lábbelik gyártását. Biztosítani kell a csehszlovákiai üvegipar és finom kerámia vezető szerepét a világpiacokon, mégpedig elsősorban a gyártmányok művészi értékének gyarapításával, és mintá­zatának megjavításával, az üveganyag minőségének tökéletesítésével és a szállítási határidők lényeges lerövidí­tésével. Be kell vezetni a munka önműködő szabályozását legalább 5 generátor­állomáson, a munka önműködő irányí­tását legalább két táblaüveg gyártó kohóban, valamint két nyújtott üveg­csöveket gyártó kohóban. A tábla­üveg kinyomásmentes nyújtásának arányát az összes termelés legaiabb 15 százalékára kell emelni. Be kel! vezetni a szigetelő anyagul szolgáló habüveg gyártását. Harminckét szá­zalékra kell csökkenteni az anyaghul­ladékot a táblaüveggyártásnál, 16 százalékra a palacküveggyártásnál. A porcelánból készült használati cikkek gyártásánál a hulladék arány­száma nem haladhatja meg a 28 szá­zalékot, egészségügyi célokat szolgá­ló kerámiai cikkek gyártásánál a hu'­ladék és a selejt mennyisége a 13 százalékot. A finom kerámiai iparban be kell vezetni a gyártási folyamatok auto­matizálását és gépesítését elsősorban a formázó műhelyekben és egyszerű­síteni kell az üzemen belüli szállí­tásokat. A gyártmányok legalább két­harmadát alagútkemencékben kell égetni. 15. Az élelmiszeriparban a hazai nyersanyagalap gyarapodásával össz­hangban úgy kell növelni a terme­lést, hogy elsősorban az állati ere­detű élelmiszerek arányának növeke­désével lehetővé tegye a lakosság jobb ellátását. Ki kell bővíteni a gyártmányok választékát, be kell ve­zetni a jobb minőségű élelmiszerfaj­ták gyártását. Az élelmiszeripari üze­mekben biztosítani kell az egészség­ügyi előírások gondosabb betartását és a gyártmányok ízlésesebb csoma­golását. El kell mélyíteni az együttműkö­dést a mezőgazdasági termeléssel és biztosítani kiváló minőségű nyers­anyagok szállítását. A lakosság jóminőségű gyártmá­nyokkal való jobb ellátásának bizto­sítására a termelésben elsősorban a következő intézkedések foganatosítan­dók: a sertéshús arányának növelé­sével meg kell javítani a hentesáruk minőségét, 128 százalékkal növelni kell a fogyasztók számára szállított nyersszalonna mennyiségét, legalább 40%-ra kell növelni a tejes növényi zsírok arányszámát, A vajassütemé­nyek arányát az egész termelés 90 százalékára kell emelni, meg kell ja­vítani a liszt minőségét, főleg azáltal, hogy új technikát vezetnek be a mal­mokban. A több fokos sör arányát az összes termelés 55%-ára, a palack­sörét az összes termelés 44%-ára kell emelni. Fokozni kell a jobb ci­garettafajták részesedését az összes termelésben. Lényegesen csökkenteni kell az élelmiszeripar minden ágazatában a nyersanyagok tárolása és kezelése so­rán beálló veszteségeket. Be kell vezetni a műanyagokból ké­szült szappanféleségek előállítását és olyképpen fokozni, hogy részesedése az egész szappangyártásban 40%-ot érjen el. . Gépesíteni kell a kenyér- és süte­ménygyártás 50%-át, a vágóhidak legalább 80%-ában gépsorokat kell bevezetni, a hentesáru termelésben a gépesítést legalább 650/ 0-ra kell nö­velni; 90%-ra gépesíteni kell az uborkakonzervek. 40%-ra, a gyü­mölcsitalok előállítását, 50%-ra a tej begyűjtését (további ciszternák üzem­behelyezésével), 65 százalékra a répa berakodását és kirakodását, 80, illet­ve 40%-ra a malátaüzemek különbö­ző részlegeinek munkáját és 90%-ra az olajos magvak feldolgozását. A péküzemekben be kell vezetni az élesztő és a tészta folyamatos elő­állítását, a tészta folyamatos elosz­tását és formázását, valamint a fo­lyamatos kelesztést és sütést. A hús­iparban gépsorokat kell munkába ál­lítani a hús kicsontozására és a belek feldolgozására, be kell vezetni a sza­lonna folyamatos kiolvasztását és központi füstfejlesztővel ellátott hús­füstölőket kel! létesíteni. A cukor­gyárakban elő kell készíteni és be kell vezetni a folyamatos diffúziót, az oldat folytatólagos szűrését és a centrifugálás automatizálását. A beruházások szakaszán azáltal, hogv az anyagi eszközöket fő javítá­sokra és beszerzésekre összpontosít­juk, biztosítani kell az állandó üze­meltetésre szánt vállalatok fő alapjai­nak lényeges tökéletesítését és kor­szerűsítését. Üj létesítmények építésével és a meglévők rekonstrukciójával a mí­látaüzemek kapacitását 40 000 tonná­val kell növelni. Be kell fejezni a megkezdett húsüzemek építését, meg­kezdeni további három húsfeldolgozó üzem építését, fel kell építeni há­rom tejfeldolgozó üzemet, a pék­üzemek kemencefelületének kb. 9 szá­zalékát fel kell újítani, két barom­fifeldolgozó üzemet kell létesíteni és Szloviákiában meg kell kezdeni egy cukorgyár építését. 16. A helyi gazdálkodás szakaszán lényegesen meg kell javítani, ki kell I bővíteni és olcsóbbá kell tenni a la­kosságnak nyújtott szolgálatokat, ja­vításokat, és karbantartó munkákat; keretüket kereken 60%-kal kell nö­velni, és teljes egészében biztosítani kell az ehhez szükséges anyagellátást. A helyi ipar termelését legalább 50 százalékkal kell gyarapítani. Neveze­tesen fokozni kell % közszükségleti cikkek, háztartási és gazdasági szer­számok és építőanyagok gyártását. A helyi nyersanyagforrások és ipari hulladékanyagok minél nagyobb ki­használása mellett lehetővé kell ten­ni a helyiipar jobb anyagellátását. A közszükségleti cikkek termelé­sében fő feladatnak kell tekinteni új árufajták gyártásának bevezetését és fejlesztését, a választék kibővítését, az áruk minőségének megjavítását, az ízlésesebb csomagolást. Az égetett tégla gyártását legalább 55 százalékkal, az égetett tetőcsere­pekét legalább 4,8-szeresével, a for­maelemek gyártását 3,3-szeresével kell növelni, mindenekelőtt a meglévő üzemek kapacitásának jobb kihasz­nálásával. A téglagyárak célszerű re­konstrukcióját az egészéves üzemel­tetés szem előtt tartásával kell vé­gezni. Emeljük a termelés műszaki szín­vonalát, mindenekelőtt az elavult be­rendezések korszerűsítése révén, ez­zel kapcsolatban fel kell használni a nemzeti vállalatok által kiselejtezett alkalmas gépeket. II. Mezőgazdaság és erdészet 1. Biztosítsuk folyamatosan a gaz­dálkodás szocialista formái megszi­lárdításának és fejlesztésének anya­gi, szervezési és politikai feltételeit olyképpen, hogy az egész mezőgazda­sági termelés szüntelen növekedése mellett az egységes földmüvesszövet­kezetek és állami gazdaságok döntő túlsúlyra tegyenek szert. kenyérgabona + 22% takarmánygabona + 40% ebből kukorica + 126% cukorrépa + 11% olajos magvai: + 240/q burgonya + 32% komló + 21% vágómarha + 38% vágósertés + 35% tej + 460/g tojás + 21% gyapjú 4 360/o A mezőgazdasági termelés gyara­podását biztosítsuk elsősorban a hektárhozamok és a gazdasági álla­tok hasznossága növelésével, v^kmint 2. A mezőgazdasági termelés brut­tó terjedelmét kereken 30 száza­lékkal kell emelni, emellett az állat­tenyésztési termelést gyorsabb ütem­ben kell gyarapítani. A legfontosabb mezőgazdasági termények termelését a következőképpen kell emelni: Az 1960. évi termelés mennyisége 2970 ezer tonna 3910 ezer tonna 880 ezer tonna 6840 ezer tonna 83 ezer tonna 10 450 tonna 147 ezer cc 374 ezer tonna élősúlyban 600 000 tonna élősúlyban 4980 millió liter 2520 millió darab 4000 tonna a szántóföld összes terjedelmének bő­vítésével. (Folytatás az 5. oldalon.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom