Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája A JAVASLATI BIZOTTSÁG JELENTÉSE (Folytatás a 7. oidalról.) désének ötéves terveit, a munkások, parasztok, technikusok, tudósok, termelési szervezők tapasztalatainak maximális felhasználásával. Egészben véve csak csekély Mértékben mutatkoztak olyan helytelen nézetek, mint például a főosztályok általános megszüntetése, a természetbeni juttatások felújítása, a termelés tervezésének és a mezőgazdasági beadásoknak telies megszüntetése, stb. A helytelen nézetek nem voltak tömeges jellegűek, de ennek ellenére nem hagyhatjuk őket figyelmen kívül, hanem alaposan meg kell világítani e kérdéseket. A második ötéves terv irányelveihez fűzött hozzászólások, javaslatok és ötletek kifejezik a dolgozók bizalmát Csehszlovákia Kommunista Pártja, népi demokratikus rendszerünk iránt. Arról van szó, ne rendítsük meg ezt a bizalmukat, hanem maximális mértékben használjuk fel a dolgozó tömegek gazdag tapasztalatalt, figyelmesen bíráljuk és vizsgáljuk meg ötleteiket és hozzászólásaikat. A megtárgyalt, irányelvek tapasztalatainak érvényesítése és a dolgozók kezdeményezéseinek továbbfejlesztése és helyes irányítása, kell, hogy a pártszervezetek naponkénti gondoskodásának központjában álljanak és a társadalmi szervezetek, a qazdasági vezetőségek valamennyi fokon gondoskodjanak megvalósításukról. Főleg a vállalaton belüli és helyi létproblémákra vonatkozó jogos hozzászólások és javaslatok megvalósítását azonnal meg kell kezdeni minden további felülről jövő külön intézkedés vagy utasítás nélkül. Hasonlóképpen azokhoz a javaslatokhoz és hozzászólásokhoz, amelyeknek megvalósítása hosszabb időt követel meg, azon a helyen, amelyre vonatkoznak, világos álláspontot kell elfoglalni a dolgozók előtt, ismertetni kell megvalósításukat és a sajtó, rádió útján előadásokkal aktívákon stb. át kell adni az így nyert tapasztalatokat a többi dolgozóknak. A dolgozókkal továbbra is meg kell beszélni ezeket a problémákat és nem szabad megengedni, hogy a dolgozók kezdeményezését — ami a kitűzött feladatok teljesítésének legértékesebb biztosítéka — bármilyen formában figyelmen kívül hagyják, vagy elnyomják. Az irányelvekkel vagy a tervezett szervezési intézkedésekkel kapcsolatban számos kezdeményező hozzászólás, ötlet és javallat hangzott el közvetlenül itt a konferencián. Egyes kül- j döttek írásban fejtették ki álláspont- ' jukat. A javasoló bizottság a javaslatokat alaposan megtárgyalta és egyeseket közülük szükségesnek tartja ajánlani. A küldöttek elé írásban csak azokat terjesztettük, amelyeket elfogadásra ajánlunk. A többi hozzászólásról, amelyek itt a konferencián hangzottak el, csak az összes lehetőségek és összefüggések felülvizsgálása után lehet majd dönteni. A CSKP KB titkársága tájékoztatni foqja róluk az illetékes qazdasági <fcs állami szerveket és ellenőrizni fogja, hogy valamennyit felelősségteljesen bírálják meg és amelyek alkalmasak közülük, a lehetőségeken belül megvalósítsák. A pártszervezetek határozatai alapján összefoglalhatjuk azt, hogy pártunk egészében helyesen értelmezi az SZKP XX. kongresszusának eredményeit. Azok a határozatok, amelyeket most az országos konferencia hoz és e határozatok következetes teljesítése hozzájárul ahhoz, hogy ez a pártunkban végbement pozitív folyamat tovább folytatódjék és befolyásolja a párttagoknak azt a kisebb részét, amely eddig nem látta és nem értette teljes egészében és minden öszszefüggésében az SZKP XX. kongresszusának eredményeit. Bizonyosan hatással lesz olyan elvtársakra — s ezek voltak a legkevesebben —, akik a kispolgári nézetek, valamint az osztályellenségnek kishitűségét terjesztő kísérletei és a párt erejének aláásására irányuló igyekezete befolyása alatt meginogtak. Már a XX. kongresszus után az első aktívákon sok szó esett a hadseregünkben folyó politikai munkáról, arról, hogy hadseregünknek szorosabban kell együttélnie népünkkel és ki kell küszöbölni belőle a személyi kultusz minden következményét. Ez a bírálat segítségére volt a Központi Bizottságnak abban, hogy áprilisi plénumán határozatokat hozzon e kérdésekben. A Központi Bizottság intézkedései arra irányultak, hogy hadseregünk minden téren hazánk védelmi képességének megbízható záloga legyen. Az országos konferencia határozati javaslata olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a hadsereget még szorosabban összefűzi népünk életéve' és megszilárdítja azokat az elveket, amelyeken a szocialista állam hadserege épül. A pártszervezetekben és közéletünkben sok bírálat hangzott el a szocialista törvényesség megsértéséről. A párt Központi Bizottsága már 1953 ,tól intézkedéseket tett a szocialista törvényesség megsértése ellen. Hiba volt, hogy ezekről a dolgokról nem tájékoztattuk egész pártunkat és közvéleményünket. Jogos volt az a követelmény, hogy olyan intézkedések történjenek, amelyek megakadályozzák a szocialista törvényesség megsértésének hasonló eseteit. Ez kifejezésre jut a javaslatban, amely olyan intézkedések egész rendszerének fő vonalait tartalmazza, amelyek gyakorlatilag kizárják egyej egyének önkényeskedését és biztosítják a szocialista törvényesség betartását. Az illetékes pártszervek világos utasításokat kapnak, hogy fokozzák befolyásukat és felelősségüket a biztonsági és bírósági szervekben. A határozati javaslat zárórésze a pártmunka olyan kérdéseivel foglal•koziK. amelyek a jelenleqi időben lépnek előtérbe. Ezek az intézkedések azt a célt követik, hogy a lenini elvek elsajátításának folyamata a pártban a legintenzívebben haladjon előre. Nem kétséges, hogy minél gyorsabban behatol valamennyi pártszervezetbe a felelősségteljes bírálat és önbírálat, a széleskörű pártonbelüli demokrácia, az eszmei szilárdság és az alkotó kezdeményezés egységes szelleme, annál kevesebb hely jut a pártban a személyi kultusznak és a belőle származó ártalmas jelenségeknek. Ez azt jelenti, hogy következetesen kell érvényesíteni és helyesen kell értelmezni a kollektív vezetés elvét, amint arra Novotný elvtárs beszámolója rámutatott, a pártszervekben kell megoldani az elvi kérdéseket, hogy a lehető legtöbb idő jusson az alapszervezeteknek adandó segítségre, mert ott van a politikai munka súlypontja. E politikai munka fő értelme az, hogy szervezeteink, funkcionáriusaink és valamennyi párttagunk teljes mértékben elsajátítsák a szocializmus építésének problematikáját. Ennek érdekében tovább kell javítani a tagok tájékoztatását, eszmei nevelését, meg kell javítani a pártapparátus munkáját, főleg szervezői szerepét, helyesebb káderpolitikát kell folytatni, nem szabad félni attól, hogy felelős funkciókat bízunk öntudatos I munkásokra és parasztokra. A határozati javaslat megfogalmazza a tömegszervezetekben működő kommunisták munkájának alapvető irányelveit. Ami a Nemzeti Front egyes társadalmi szervezetei struktúrájának leegyszerűsítésére tett javaslatokat illeti, a javasoló bizottság úgy véli, hogy a Központi Bizottságnak rjiinél előbb foglalkoznia kell e kérdésekkel és intézkedéseket kell előkészítenie az üzemek és falvak társadalmi életének jobb megszervezésére. Számos hozzászólás hangzott el a sajtó tevékenységével kapcsolatban. Egyes javaslatokat és a konferencián elhangzott bírálati hozzászólásokat mérlegelik majd a sajtónk kiadásával kapcsolatos kérdések megoldásánál, mind központi viszonylatban, mind pedig a kerületekben és járásokban. A határozati javaslat megfelel ama vita szellemének, amely az egész pártban lefolyt és megfelel konferenciánk lefolyásának is. Ezért úgy véljük, hogy a javasolt intézkedések idejében jöttek és valamennyi párttag segítségére lesznek politikai munkájuk megjavításában. Érthető, hogy ez még nem meríti ki a párt sokrétű tevékenységét. Pártunk egész további munkájában rendkívül fontos, hogy még következetesebben támaszkodjunk a leninizmus szellemének megfelelő pártalapszabályzatára. III. Zárom szavaimat, a határozatok, amelyeket országos konferenciánk hoz — mihelyt őket a Központi Bizottság jóváhagyja —, kötelezővé válnak valamennyi pártszervezet és párttag számára, hogy megmagyarázzák, megvalósítsák, védelmezzék őket és minden erejüket latba vessék azért, hogy az életben magvalósuljanak. Emellett nem közönséges, formális kötelességről van szó. Az a fontos, hogy a jelen időszakban minden egyes kommunista teljesen megértse, mily nagy felelősség hárul az egész pártra és ö maga is az alapszabályzat szellemében felelősséget érezzen mindazért, amit a párt tesz. Minden egyes kommunistának meg kell értenie, hogy a határozat azokat a legfontosabD, legfőbb dolgokat fejezi ki, amelyeket i az adott szakaszban meg kell tenni, I

hogy jóvátegyük a múlt hibáit és biztosítsuk a szocializmus további győzelmes előrehaladását hazánkban. Az SZKP XX. kongresszusából levont következtetések megtárgyalásának eredményei és a második ötéves terv irányelvtervezete meggyőzően bizonyítja népünk bizalmát a szocializmus, a kommunista párt iránt. Ezek az eredmények bebizonyították, hogy népünk a második ötéves tervben a jobb élethez vezető biztonságos utat látja. A második ötéves terv feladatainak teljesítéséért és a konferencia határozatai valamennyi cikkelyének és valamennyi fokon való megvalósításáért vívott harc legyenek munkánk fő tartalma. Kell, hogy az előttünk álló összes feladatok teljesítését az egész párt biztosítsa. Ezért tovább kell erősíteni a párt egységét, erejét és akcióképességét, eszmeileg és szervezésileg meg kell szilárdítani a párt minden láncszemét. A mai időszak megköveteli, hogy a párt az eddiginél sokkal nagyobb mértékben érvényesítse vezető szerepét az eszmei, gazdaság,, állami felépítés valamennyi szaka-szár., hogy minden egyes pártszeľvííH a tömegek igazi szószólójává é£ vezérévé váljék. Éppúgy, mint azelőtt, ma is nyíltan megmondjuk, hogy nem kevés nehézség és akadály áll előttünk. A második ötéves terv feladatainak teljesítése nem kis fáradságot igényel, nagy erőfeszítést kell kifejtenünk a meg nem értés, a kényelmesség, a bürokratikus szokások elleni harcban. Meggyőződésünk azonban, hogy egész népünk magáévá teszi a második ötéves terv irányelvtervezetét és az országos konferencia többi intézkedéseit, mert azok helyesen fejezik ki a nép legsajátabb érdekelt és szükségleteit. A teljesítésükért vívott harcban tovább szilárdul a pártnak, mint társadalmunk mindenki által elismert vezető erejének tekintélye. Elvtársak, a javasoló bizottság nevében ajánlom, hogy a konferencia hagyja jóvá a Csehszlovák Köztársaságnak az 1956—1960-as évekre szóló második népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez kiadott irányelveit és az országos konferencia határozat: javaslatait, amint azokat a konferencián lefolyt vitából és a javasoló bizottság tárgyalásaiból származó módosításokkal és kiegészítésekkel a konferencia elé terjesztettük. (Hoszszantartó taps.) Viliam Široký elvtárs, a CSKP KB politikai irodája tagja, miniszterelnök zárszava "Elvtársak! Ügy vélem, valamennyi küldött nézetét fejezem ki, amikor, azt mon'dom, hogy országos konferenciánknak a pártpolitika valamennyi kérdésében elfoglalt egyértelmű álláspontja és tömör szilárdsága úgyszólván feleslegessé teszi a záróbeszédet. (Viharos taps.) A párt egységes nézeteiben és tetteiben. Teljes tudatában van erejének és feladatainak. Ezért csak néhány megjegyzést fűzök munkájához. A széleskörű vita megmutatta és megerősítette, hogy pártunk az alkotó marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméire támaszkodva szilárdan tömörült Központi Bizottsága köré, amely teljes összhangban munkásosztályunk és egész dolgozó népünk legsajátabb érdekeivel pártunkat hazánk szocialista győzelmének lenini útján vezeti. A gazdag vita megmutatta, hogy konferenciánk küldöttei fenntartás nélkül egyetértenek a szocializmus felép

f

t;ésének vezérelvével, valamint a népgazdaság fejlesztése második ötéves terve összeállításának irányelvtervezetével. Ez a dokumentum pártunk és egész dolgozó népünk gazdasági programja lesz a következő öt évben. A széles vita végül megmutatta, hogy az SZKP történelmi XX. kongresszusa eredményeinek megtárgyalása, valamint azok a következtetések, amelyeket ennek alapján pártünk Központi Bizottsága vont le és valósít meg,' a kezdeményezés, az egészséges és sokoldalú bírálat mily hatalmas áradatát szabadította fel életünk valamennyi szakaszán. Magmutatta, hogy ez az elvi és alkotó bírálat egyre világosabban alakult át a kommunisták és pártonkívüliek elszánt akaratává, amellyel ki akarják küszöbölni a fogyatékosságokat, és pártunk egész munkáját, egész -.népgazdaságunkat, a lakosság anyagi- és kulturális szükségletéinek kielégítését újabb, magasabb, a szocializmus alapvető céljainak megfelelő színvonalra akarják emelni. A vita lefolyása to8 ü J s z O 1956. június 17. vábbá arról tanúskodik, hogy egész pártunk helyesen tudatosítja a szocialista országépités jelenlegi szakaszának fő feladatait, világosan látja e feladatok teljesítésének útjait és módszereit. Ha a vita végén nem reagálunk valamennyi komoly bírálati hozzászólásra vagy a decentralizálás, a tudományos- és kutatómunkák szervezése, a népgazdaság irányításának szervezése, stb. terén tett indítványozó javaslatra, ez nem jelenti azt, hogy e hozzászólásoknak kisebb fontosságot és jelentőséget tulajdonítunk. A Központi Bizottság az országos konferencia eredményeinek összefogó feldolgozása folyamán valamennyi bírálati és kezdeményező javaslatból levonja a megfelelő következtetéseket. A második ötéves terv sikeres teljesítésének legfontosabb alapfeltétele az, hogy helyesen értelmezzük ötéves tervünk gazdasági összefüggéseit és sikeres teljesítésének politikai feltételeit. Aat mondhatjuk, hogy a legnagyobb figyelem és egyben a legszélesebb bírálat a népgazdaság második ötéves tervben való fejlesztése terén gépipari termelésünk kérdéseit, egyes gépipari üzemek homályos termelési programjainak komoly hiányosságait illette. A termelési programok arányos stabilitása megköveteli, hogy pártunk Központi Bizottsága és a kormány állandó és naponkénti figyelmet szenteljenek e fontos kérdésnek, mert lényegében ettől függ népgazdaságunk gépipari ágazatának általános további megfelelő konszolidációja. Mi okozza a jelenlegi állapotot, amelyet jogosan bírálnak? Látni kell, hogy az egyes üzemek kapacitásának elégtilen kihasználása, valamint minden eýyes üzem fontos termelőhelyének meghatározásában mutatkozó nehézségek egyes objektív okokkal is öszszefüggnek. Mik ezek az objektív okok? A termelési programokban levő homályos pontok és gyakori változtatások okainak megítélésében elsősorban tekintettel kell lenni arra a fontos tényre, hogy gépipari termelésünkben nagyon magas arányban részt vesz a külkereskedelem. Ez természetesen főleg a jelenlegi időszakban a gépipari export terén szükségessé teszi, hogy gyakran eléggé mély beavatkozásokat eszközöljünk gépipari üzemeink termelési programjaiban. Ezzel összefügg az a tény, hogy az ötéves terv megkezdése előtt még nem fejeződtek be a népgazdaság fejlesztési perspektíva-tervek egybehangolásán végzett munkák a szocialista tábor államai között, amelyek éppen gépipari üzemeink termelési programjai stabilizálásának szempontjából lényeges jelentőségűek, úgy hogy e munkákat még az idén is folytatni kellett. Továbbá komolyan mérlegelni kell a katonai technikai termelésben eszközölt módosításokat, amelyek a katonai technika gyors fejlődéséből származnak. Ezeket a módosításokat továbbá szükségessé teszi az az érdek is, hogy hadseregünket magasfokú, legkorszerűbb technikával szereljük fel. A harmadik ok a gépipari üzemek anyagellátási, főleg nemesacélból készült anyagellátási nehézségeiben rejlik. A nemesacél kis százalékaránya az egész kohászati termelésben kedvezőtlenül nyilvánult meg abban a tényben, hogy a színesfémekkel, elsősorban a nikkellel és rézzel való ellátás egész helyzete szószerint kényszerít bennünket arra, hogy gondosan takarékoskodjunk ezekkel az anyagoknak minden egyes kilogrammjával. Ez objektív okokon kívül látni kell a szubjektív jellegű komoly okokat is. Nem másodrangú okok ezek. Elsősorban nehézkességünkben rejlenek, olyan esetekben, amikor az előforduló hibákat gyorsan és rugalmasan kellene megoldani és kiküszöbölnie Ez többé-kevésbé vonatkozik valamennyi gépipari minisztériumra és fő ügyosztályaira, de elsősorban a Nehéz Gépipari Minisztériumra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg a Nehéz Gépipari Minisztérium dolgozó elvtársai nem fejtenek ki megfelelő erőfeszítést, hogy üzemeinknek idejében megmagyarázzák és meghatározzák termelési programjukat, vagy legalább részben gondoskodjanak más termej lési programról. Sokszor inkább úgy tűnik, hogy a Nehéz Gépipari Minisztérium vezető dolgozói jobban és meggyőzőbben tudnak beszélni az objektív okokról és nehézségekről, mint arról, milyen intézkedéseket tettek vagy tesznek, a nehéz gépipari üzemek kapacitásának legnagyobb fokú és legnagyobb mértékben egyenletes kihasználására, arra, hogy a vállalatok egyenletesen teljesítsék tervüket, teljesítsék ama készítmények termelésének tervét, amelyek technikailag tisztázottak, pontosan betartsák és lényegesen megrövidítsék a szállítási határidőket. Elsősorban a Nehéz Gépipari Minisztériumnak kell lényegesen emelnie az irányítás színvonalát, mert e minisztérium üzemeiben gyártják a kulcsfontosságú gépeket és berendezéseket hazai beruházási építkezésünk és külkereskedelmünk céljaira. Szükséges lesz, hogy elsősorban a Nehéz Gépipari Minisztérium dolgozói vonjanak le további munkájukra nézve komoly tanulságot a konferenciánkon elhangzott éles és igazságos bírálatból. A gépipari ternjelés kérdéseivel kapcsolatos vita egyben megmutatta, hogy elkerülhetetlenül szükséges, hogy a pártszervezeteket, valamint a vállalatok gazdasági aktíváit idejében és nyíltan tájékoztassák a termelés valamennyi problémájáról, a kommunistáknak és a többi dolgozóknak ismerniök kell a hibák okait, hogy annál sikeresebben harcolhassanak azok ellen a jelenségek ellen, amelyeknek nincs objektív jellegük. Nagy politikai jelentőséget kell tulajdonítani annak a ténynek, hogy az országos konferenciánkon lezajlott széleskörű vita megerősítette, hogy gazdasági és politikai tevékenységünkben egyre jobban előtérbe kerül a termelőerők széthelyezésének kérdése és azoknak a területeknek gyorsabb gazdasági fejlesztésének kérdése, amelyek a népgazdaság fejlődésének átlagos üteme mögött maradtak. Ezért helytelen volna, ha nem szentelnénk megfelelő figyelmet a jihlavai, a České Budejovice-i és főleg a prešovi kerületekből jött elvtársak elvi kritikájának és hozzászólásainak. A termelőerők egyenlőtlen széthelyezésének komoly hibája több súlyos okból ered. Egyrészt abból, hogy a földtani kutatásnak még nincs meg a kellő időbeli előnye és ezért az egyes területek gazdasági és természeti viszonyait gyakran nem veszik döntő szempontként a termelőerők széthelyezésénél. E hibák továbbá abból származnak, hogy a területi tervezés népgazdaságunk fejlődése tervezésének még mindig a leggyengébb pontja, végül pedig abból, hogy a termelőerők széthelyezésének helyes politikája megköveteli a szocializmus építése valamenynyi gazdasági problémájának helyes perspektivikus megoldását. Éppen most tűzzük ki célunkul népgazdaságunk egyes ágazatai problémáinak 10—15 évre szóló- perspektivikus kidolgozását. Jóllehet az ipar építésének nagy jelentősége van, mégsem az egyedüli útja a kerület vagy a járás gazdasági színvonala emelésének. Nem becsülhetjük le azokat az óriási lehetőségeket, amelyek egész járások és területek előtt állanak a gazdasági fejlődés, valamint lakosságunk életszínvonalának lényeyes emelkedése szemszögéből, azáltal, hogy emelkedik a mezőgazdasági termelés. Vannak államok, amelyek lakosságuk életszínvonalának magas fokát úgyszólván kizárólag a mezőgazdasági termelés fejlesztésével érték t el. Itt van például Dánia. Igaz, lényeges különbségek vannak egyes vidékeink és Dánia viszonyai között. De mégis hangsúlyoznunk kell, sok függ attól, hogyan fejlesztjük a mezőgazdasági termelést, hogyan emeljük magasabb színvonalra. A befektetések nemcsak új üzemekben fizetődnek ki, a földbe való befektetés is meglepően eredményes lehet, főleg a termelőerők egyenletes elosztásában az egész állam területén. Természetesen ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy ez az elv helyesen érvényesül akkor, ha valamennyi kerületben, sőt valamennyi járásban egyforma az iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó lakosság százalékaránya. A munkaerők ilyen (folytatás a 9. oldalon)