Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája A JAVASLATI BIZOTTSÁG JELENTÉSE Előterjesztette dr. Járomi r Dotanský elvtárs, a politikai iroda tagja a miniszterelnök e/ső helyettese A iavaslatl bizottság megbízásából jóváhagyás végett az országos konferencia elé terjeszteni a második ötéves terv összeállításának irányelvtervezetét. A benyújtott határozati javaslat egybefoglalja egyrészt a párt-, gazdasági-, társadalmi és állami életünk fontos területeinek direktíváit é6 elvi következtetéseit, másrészt az SZKP XX. kongresszusa eredményeinek és tanulságainak megtárgyalásából. valamint a második ötéves terv irányelveiről lefolyt vitából származó eredményeket. Ez a határozati javaslat továbbá tartalmazza a Központi Bizottság munkájából levont legfontosabb következtetéseket és országos konferenciánk tárgyalásainak eredményeit. Az egész tagság hatalmas politikai aktivitása, a nyílt kritika fejlődése a háború előtti időszak óta pártunkban, a hallatlan mértékben folyó véleménycsere lehetővé tette, hogy a konferencia megtárgyalja a legfontosabb feladatokat és olyan intézkedéseket hozzon, amelyek nélkülözhetetlenek szocialista építésünk további gyors és merész előrehaladásához. Ezek az intézkedések egészükben és kihatásukban partunk életének és népi demokráciánk fejlődésének fontos szakaszát képviselik. Miből indul ki a benyújtott határozat? Elsősorban abból, hogy előttünk ál! reális perspektívája annak, hogy elérjük azt, hogy nemzeteink életéből egyszer s mindenkorra eltűnjenek a háborúk. Ezzel együtt előttünk ál! az a forradalmi kilátás, hogy a legrövidebb történelmi időn belül gazdasági téren túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. A határozat továbbá abból indul ki, Jiogy a szocializmus építésének belső frontján hazánkban olyan fázisba léptünk, amikor napirendre kerül a szocializmus anyagi termelési bázisának felépítése és a szocialista termelési kapcsolatok teljes túlsúlyának biztosítása a mezőgazdaságban iš. A termelő erők további fejlesztésével összhangban széleskörű intézkedéseket kell megvalósítanunk a dolgozók életszínvonalának sokoldalú emelésére. Végezetül abból indul ki, hogy szocialista gazdaságunk magas színvonalának, a munkás-paraszt szövetség szüntelen szilárdulásának, a dolgozók szocialista öntudata növekedésének és népi demokratikus hatalmunk erejének alapján lehetővé és szükségessé válik, hogy további intézkedéseket, tegyünk a szocialista demokrácia elmélyítésére. A határozati javaslat abból indul ki, hogy mindezeket a feladatokat csupán a szocializmus építésében elért eredmények alapján tűzhetjük ki és oldhatjuk meg, azoknak a sikereknek alapján, amelyek bizonyítják, hogy pártunk irányvonala teljesen bevált, helyes, megfelel a gazdasági és történelmi feltételeknek. Az országos konferencia által elhatározott intézkedések komplexumának fontos részét képezi a második ötéves terv. irányelveinek jóváhagyása. Ez az irányelvtervezet a párt gazdasági programját jelenti a legközelebbi öt évre. Az irányelvtervezet első ízben alapvető arányaiban beépíti gazdasági törekvéseinket a szocialista világrendszernek abba a törekvésébe, hogy a legfejlettebb kapitalista országokat a legrövidebb történelmi időn belül elérje és túlszárnyalja. A javasolt intézkedések a marxizmus-leninizmus alkotó szellemének újjáéledését fejezik ki és azt bizonyítják, hogy a párt erélyesen valóra váltja az SZKP XX. kongresszusából levont tanulságokat, saját helyzetünk elemzésének alapján és választ aj az kra - problémákra, amelyek tárladalmunk fejlődése folyamán meíülnek fel. I. Az országos konferencia határozati javaslata ajánlja a CSKP KB irányelvtervezetének jóváhagyását, amelyet az 1956—1960. évi népgazdaságfejlesztési második ötéves terv öszszeállítása céljából adott ki. Tekintettel az irányelvek elvi jelentőségére, ezt a tervezetet a CSKP KB nyilvános vita tárgyává tette. A javasoltbizottság most a széleskörű vitában elhangzott hozzászólások feldolgozása alapján módosított irányelvtervezetet nyújt be jóváhagyás végett. Az irányelvtervezet közzététele után a vita célja az volt, hogy a lehető legnagyobb számú dolgozók előtt ismertesse a második ötéves terv politikai és gázdasági jelentőségét, főleg országunk további előrehaladásának szempontjából a szocializmus felé, valamint a kapitalista világgal folytatott békés versenyünk szemszögéből. Az volt a célja, hogy a dolgozókat mozgósítsa a termelésben és gazdaságban levő tartalékok feltárására. a haladó technika bevezetésére, a terv egyenletes teljesítésére és túlteljesítésére, a munkatermelékenység gyors növelésének útjában álló akadályok kiküszöbölésére és az önköltségek csökkentésére. A dolgozókat arra kell vezetnie, hogy gondosan mérlegeljék a beruházási költségeket és a beruházások hatásosságát. Ennek alapján fel kell használni a dolgozók gazdag termelési és szervezői tapasztalatait az irányelvek pontosabbá tételére és 'minőségének megjavítására. A dolgozók kezdeményezését és törekvéseit a fő feladatok biztosítására kell irányítani, amelyeknek teljesítése a második ötéves terv megvalósítása szempontjából döntő fontosságú. Az irányelvek megtárgyalásán — amit a pártszervek és szervezetek irányítottak és szerveztek — részt vett a Nemzeti Front valamennyi része. A vitában tevékenyen részt vett a dolgozók túlnyomó többsége — — kommunisták és pártonkívüliek, a szakszervezetek és ifjúsági szervezetek tagjai. A második ötéves terv irányelveinek megtárgyalása az egy.k legszélesebb körű és legtermékenyebb vita volt 1945 óta. A második ötéves tervnek konkrét számadatai alapján, amelyeket az üzemek gazdasági tevékenysége fő mutatószámai alapján dolgoztak ki, 119 kiválasztott üzemben tárgyalták meg az irányelvtervezetet. A vita biztosítására ezekben az üzemekben több mint 350 vezető gazdasági dolgozót, a Központi Szakszervezeti Tanács és a CSKP KB dolgozóit küldték ki. A többi üzemekben, hivatalokban és minisztériumokban, a járási és kerületi pártbizottságokban vita folyt az irányelvtervezet közzétett részéről, esetleg saját számadatairól és egyéb konkrét adatairól. E vita megszervezésében a központi hivatalok további néhányszáz gazdasági dolgozója, nagyrészt a pártapparátus, az' FSZM és a CSISZ dolgozói kapcsolódtak be. A vita hozzászólásait és javaslata;? bizottságok dolgozták fel, amelyek minden pártszerv mellett megalakultak, kezdve a párt alapszervezeteitől. A bizottságok összefoglalták azokat a hozzászólásokat és javaslatokat, amelyeket az üzemek keretében meg lehet oldani és feldolgozták a többieket, amelyeket a taggyűlés jóváhagyása után a CSKP járási bizottságainak adtak át, mint az irányelvtervezet módosító vagy kiegészítő javaslatait. A többi hozzászólást pedig felsőbb gazdasági szervekhez juttatták el. Hasonlóképpen dolgozták fel a CSKP járási bizottságainak hozzászólásait, a CSKP kerületi bizottságai pedig az egész kerület szempontjából dolgozták fel azokat és elküldték a CSKP Központi Bizottságának. Szlovákiában az SZLKP kerületi bizottságai az SZLKP Központi Bizottságára küldték a hozzászólásokat, ahol ezeket komplexen egész Szlovákia viszonylatában feldolgozták és megtárgyalásuk után a CSKP Központi Bizottságára juttatták. A vita eredményei egyértelműleg megerősítik a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött fő irányvonalnak, a szocializmus építésének helyességét, kifejezésre juttatják a dolgozók egyértelmű egyetértését a második ötéves tervvel, a CSKP KB által javasolt irányelvek alapvető céljaival és feladataival. Egész közéletünk nagyfokú aktivitása és érdeklődése helyesen a fő gazdasági politikai problémák konkrét és tárgyi megoldására irányult. A dolgozók túlnyomó többsége az irányelvek megtárgyalásánál szilárd akaratról tett tanúságot, hogy teljesíti a második ötéves terv nagy feladatait, leküzdi a nehézségeket és kiküszöböli a fogyatékosságokat, amelyek fejlődésünk ütemét fékezik. Ezt bizonyítja az a sok százezer vitahozzászólás, indítvány és javaslat, amely a tárgyalásokon elhangzott. A mintegy félmillió hozzászólásból az alsóbb pártszervekben való megtárgyalás és feldolgozás után a kerületi bizottságok, az üzemek és más szervek, valamint szervezetek és egyének mintegy 40 ezer különfélébb javaslatot, indítványt és hozzászólást küldtek be a Központi Bizottság komisszióinak. Ezek a hozzászólások népgazdaságunk úgyszólván valamennyi területét érinťk, az egyes ágazatok kérdéseit, a termelőerők széthelvezését. a beruházási felénítés problémáit, a technikai fejlődést, a tudomány és a kutatás fejlesztésének kérdéseit. A munkatermelékenység és az alkalmazottsáa fokozásával, a munkáért való jutalmazás és az életszínvonal emelkedésének problémáival, a káderek nevelésével, a kultúra fejlesztésével, a szervezés, az irányítás és a tervezés, a pénzellátás, a nyilvántartás és a statisztika, a célszerű decentralizáció és egyszerűsítés problémáival foglalkoznak. Társadalmi életünknek nem volt olyan szakasza, amely figyelmen kívül maradi volna. Dolgozóink ilyen módon megmutatták, hogy igazi gazdákká válnak és felelősséget éreznek társadalmi életünk további fejlődéséért, amelyet tevékeny részvételükkel iobb eredményekhez akarnak segíteni. Ezekből a hozzászólásokból az irányelvtervezetbe — és ezt a javaslattal együtt a konferencia elé terjesztik jóváhagyás végett — csupán azokat foglalhattuk bele, amelyek tartalmuknál fogva megfelelnek az egész népgazdaság alapvető céljai, valamint az egyes ágazatok fő irányzatait és feladatait kitűző irányelvek jellegének. Emellett elkerülhetetlenül szükséges volt figyelembe venni gazdaságunk lehetőségeit és amint erről Široký elvtárs beszámolójában már említést tett, a helyes hozzászólásokat is abból a szempontból kellett megbírálni, vajon az irányelvekbe való belefoglalásuk nem zavarja e meg tervünk realitását. Az irányelvtervezetbe belesoroltuk azokat a hozzászólásokat, amelyek az irányelveket fontosabbá és jobbá teszik, anélkül, hogy változtatnánk alapvető arányain. Javasolják az irányelveknek a termelés minősége, a műszaki fejlődés egyes problémái, a gépipari "termelés irányzata, a gazdaságosság, a munkabiztonság és a dolgozókról való gondoskodás néhány kérdésével való kiegészítését, esetleg egyes további feladatok hangsúlyozását, más esetekben a javasolt direktívák konkretizálását, mint például a mezőqazdaságban és további rendelkezéseket, amelyek a benyújtott javaslatiról nyilvánvalók. Azok közé a kérdések közé. amelyeknek jelentőségét a második ötéves terv szempontjából külön ki kell emelni, a hozzászólások után a bevezető részben újból besorolták a vasúti közlekedés és a külkereskedelem problémáit. Javítottunk, illetve elhagytunk néhány számadatot és nem pontos fogalmazást. Számos olyan hozzászólás, amely a kerületek egyes ágazatainak problémáira és különféle részletkérdésekre vonatkozik, nem érvényesülhetett a második ötéves terv irányelveiben, mert ezek az irányelvek csupán az alapvető feladatokat oldják meg. Ezek a hozzászólások azonban segítséget nyújthatnak a minisztériumok perspektíva terveiben, amelyeknek összeállítását az irányelvek jóváhagyása után kezdjük meg és ezért azokat eljuttattuk az egyes minisztériumokhoz. Rendkívüli értéke van a dolgozók kezdeményezésének, amely kifejezésre jut a tervezés, a népgazdaság irányítása. a pénzelés egyszerűsítése, az anyagi-műszaki ellátás, a decentralizálás, a jogkörök fokozása kérdéseihez benyújtott hozzászólásokban. E hozzásszólások túlnyomó részére választ ad az országos konferenciának e kérdésekkel kapcsolatos határozati javaslata. A javasolt intézkedések bővítik a nemzeti bizottságok jogkörét a gazdasági és kulturális országépítésben és számos eddig központilag irányított vállalatot a nemzeti bizottságok hatáskörébe helyeznek át. Ez intézkedések előkészítését — amelyek nagy részét 1957. január l-ig kell megvalósítani — azonnal meg kell kezdenünk, mégpedig a nemzeni bizottsáaok legszélesebb körű részvételével és biztosítani kell, hogy valamennyi decentralizált vállalat és intézmény az átvétel idejében is hibátlanul dolgozzék. Ebben segítséget kell nvúitaniok a minisztereknek és a minisztériumok apparátusának. A vitában nagy figyelmet szenteltek a beruházási felépítés kérdéseinek/ Sok követelmény hangzott el az üzemek, vállalatok és kerületi bizottságok részéről, hogy fokozzák folyamatban levő beruházásaikat és új beruházásaikat egyrészt a termelési alapok, másrészt a lakás, iskola, kulturális, egészségügyi és szociális berendezések, közlekedési vonalak ős közszolgáltatási intézmények felépítése terén. Ezek a követelmények abból a törekvésből erednek, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítsék a lakosság szükségleteit, továbbá előnyös munkalehetőségeket teremtsenek a kerületben vagy járásban, a legrövidebb időn belül felhasználjanak minden helyi lehetőséget egyes ágazatok fejlesztésére. Nyíltan meg kell azonban mondanunk, hogy a felsorolt követelmények — jóllehet helyi szempontból egyenként jogosultak is — nem valósíthatók meg egészükben, mert a beruházás terjedelmének legalább 30—35 milliárd koronával való növelését jelentenék, ami a tervezett terjedelmet kb. 20 százalékkal haladja meg. A második ötéves terv irányelveiben meghatározott berttházások terjedelmét maximálisnak kell tartanunk egyrészt a nemzeti jövedelem felosztása, másrészt pedig e beruházások építőanyaggal, gépekkel és berendezésekkel, munkaerővel és tervekkel való reális biztosítása szempontjából. Ha másként osztanánk fe! ezt a jövedelmet, megváltoztatná a terv koncepcióját, amelynek elvi helyességét a vita megerősítette. Hogy jobban kielégíthessük a beruházá;: felépítésre tett javaslatokat, különös figyelmet kell szentelni a legnagyobb takarékosság, a beruházási építkezés legnagyobb hatékonysága elérésére irányuló ötleteknek. Jelenleg ez a legfőbb út, ami a beruházási építkezés magasabb igényeinek kielégítéséhez vezet. Ez okból a módosított irányelvtervezet feladatul tűzi ki, hogy valamennyi minisztérium a második ötéves tervben készülő építkezések építészeti szerelési munkáin átlagosan 5 százalékos megtakarítást, érjen el. A beruházások felosztásával kapcsolatban komoly hozzászólások hangzottak el, amelyek rámutatnak egyes területek arányos fejlődése ellen elkövetett hibákra. Ilyen jellegűek voltak a kelet-szlovákiai kerületekre, főleg a prešovi kerületre, de épp így a Karlovy Vary-i, budejovicei, jihlívai és hbereci kerületekre vonatkozó hozzászólások. Komoly kérdések ezek, de megítélésüknél abból kell kiindulnunk. hogv minden intézkedésünk ellenére, amelyeket megvalósítottunk, vagy meg akarunk valósítani ebben az ötéves tervijen, már nem elégíthetjük W valamennyi kerület szükségleteit és nem oldhatjuk meg mindazokat a problémákat, amelyek közül sok a kapitalizmus időszakának egyenlőtlen fejlődéséből maradt viszsza. Annál bonyolultabb a helyzet, mert arról van szó, hogy számos járás gaedagabb fejlődését biztosítsuk főleg a határvidéki járásokét. Az egyes területek tervezett fejlődési ütemének a második ötéves terv irányelvtervezetében levő ezen hiányosságait ismerjük és nem húnyunk előttük szemet. Kiküszöbölésüket a népgazdaság tervezése további elmélyítése egyik legfontosabb feladatának tartjuk. Azzal tudjuk alaposan megoldani, ha megkezdjük gazdaságunk hosszú évekre, 10—15 évre szóló fejlesztési perspektivikus tervének kidolgozását. A kérdés megoldása továbbá attól függ, mennyire tökéletesítjük és fokozzuk országunk további nyersanyagforrásaira vonatkozó ismereteinket. A helyzet megjavításához bizonyára hozzájárul a nemzeti bizottságok jogkörének fokozására irányuló intézkedés és szükséges lesz, hogy az Állami Tervhivatal és a minisztériumok a problémák megoldása politikai és gazdasági Jelentőségének teljes tudatában felelősségteljesen osszák fel az újonnan épülő beruházási kapacitásokat. Nyíltan megmondjuk azonban, hogy lehetőségeinket e téren korlátozza az a tény, hogy a beruházási felépítés alapvető iránya elsősorban a már megállapított és ellenőrzött nyersanyagéi tüzelőanyag alapok feltárására irányul amelyeket a leghatékonyabban és a leggyorsabban felhasználhatunk. A javasoló bizottság tekintetbe veszi a konferencia küldötteinek hozzászólásait és szem előtt tartva a komoly gazdasági és politikai problémákat, ajánlja, hogy az irányelveket egészítsék ki Kelet-Szlovákia, főleg a svidníki, stropkói és medzilaborci járások fejlesztése perspektivikus terveinek kidolgozásával. Gazdaságunk lehetőségeinek szempontjából kell megítélni azt a sok hozzászólást is, amelyek az életszínvonal gyorsabb emelkedését célozzák a bérek és fizetések emelésének, az árak leszállításának, a személyes és társadalmi fogyasztás fokozásának és főleg a iáradék- és szociális biztosítás megjavításának kérdéseire vonatkoznak. E hozzászólások túlnyomó része helyesen a munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás elvének következetesebb érvényesítésére, a bérrendszer és a munkák normázásának megjavítására, a lakosság élelmiszerellátása további megjavítása, a fogyasztási árucikkek minőségének javítására, a lakosságnak nyújtott szolgálatok mennyiségének és minőségének fokozására irányulnak. Az egyre fokozódó igények hajtóerőként hatnak a termelés fejlődésére, a munkatermelékenység növekedésére. Ezeket az igényeket csak olyan mértékben lehet kielégíteni, ami megfelel a munkatermelékenység elért színvonalának. A vitában fontos helyet kell adni a munkatermelékenység emelését célzó, valamint a gazdaságosság fokozásával foglalkozó hozzászólásoknak. A dolgozók ezekben a tényezőkben helyesen látják a termelés növelésének, az életszívonal emelése nagy feladatai biztosításának fő eszközét. Ezzel kapcsolatban nagy figyelmet szenteltek a munka megszervezése konkrét kérdéseinek és a munkaszervezés megjavítására irányuló intézkedéseknek, az új technika bevezetésének a munkahelyeken, a műhelyekben. az üzemekben és vállalatokban, a népgazdaság valamennyi ágazatában. A pártszervezetek kötelességé lesz, hogy ezeknek az ötleteknek és hozzászólásoknak megvalósítása az üzemek és vállalatok vezetőségének elsőrendű feladatává váljék és ebben hatásos segítséget és támogatást nvújteanak a fő osztályok és minisztériumok. Nagy érdeklődést keltettek a mezőgazdasági termelés problémái a második ötéves terv irányelveivel kapcsolatos vitában. Ez az érdeklődés és figyelem kifejezésre juttatja, hogy a dolgozók helyesen értelmezik, mily nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés fejlődése a második ötéves terv fő céljainak és feladatainak teljesítése, a népgazdaság arányos fejlődésének biztosítása és a nép élete színvonalának növelése szempontjából. A vita azokra a kérdésekre irányult, amelyek a szövetkezeti gazdálkodási formák további bővítésének anyagi, szervezési és politikai feltételeit vizsgálták a falvakon. Azokra a kérdésekre irányultak, hogyan lehet a legteljesebben kihasználni a megfelelő temészeti és gazdasági feltételeket a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozására és a mezőgazdasági termelés irányításának meg>javítására. A második ötéves terv feladatainak megítélésénél a dolgozók értékelték a szakképzett káderek jó előkészítésének nagy fontosságát és számos hrzzászólásban foglalkoztak a káderek nevelésével, a különböző fokú iskolák tanításának megjavításával, az általános műveltséget adó szak- és főiskolák kérdéseivel, az iskolaügyek szervezésével. Foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a szakképzett káderek és szakemberek nevelését gazdaságunk és társadalmunk szükségleteihez kell idomítani. A hozzászólások ajánlották, hogy fokozott gondoskodásban részesítsük az iskolák anyagi és káderbeli ellátását, biztosítsuk azt, hogy jobb kapcsolatban álljanak a gyakorlattal. A második ötéves terv irányelveivel kapcsolatos vita egészben véva tehát megerősítette a dolgozók magasfokú öntudatosságát és azt, hogy helyesen értelmezik gazdaságunk problémáit. Megerősítette azt is, hogy a dolgozók gondolkozásában szilárd gyökereket vertek a szocialista országépítés elvei, melyek megkövetelik a nehéziparnak, mint az ország gazdasági erőalapjának és a nép életszínvonala tartós emelése alapjának elsődleges fejlesztését. A szervezetek egész sora hozzászólásokat fűzött az irányelvek megvitatási határidejének meghosszabbításához, ami arról tanúskodik, mily magasfokú felelősséget éreznek további fejlődésünk létproblémái iránt. Igaz, hogy az irányelvek megtárgyalásának határideje nem volt túlságosan hosszú, ami öszszefüggött azzal, hogy már előre biztosítani kellett a második ötéves terv irányelveinek maximális mértékben való összehangolását a szocialista tábor többi országai népgazdaságának fejlődésével is. Ezért a Központi Bizottság az irányelveket akkor bocsátot ta vita alá, amikor e kérdések lényegükben már világosak voltak. Külön hangsúlyozni kell, hogy az irányelvek elfogadásával nem ér véget a problémák megvilágításáról folvó alkotó vita és munka, a népgazdaságunk egyes ágazatainak fejlődésével kapcsolatos kérdések megvilágítása. Ellenkezőleg, ennek csak az elején tartunk, -mert előttünk áll a feladat, hogy az irányelvek alapján kidolgozzuk az egyes ágazatok fejlő(Folytatás a 8 oldalon.) 0 J S 7 ö 1956. június 17. 7