Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártja orszžii

s konferenciájának határozata (Folytatás a 4 oldanol.) funkciókat töltsenek be. átmen.ienek a termelésbe olyan munkahelyekre, amely megfelel képzettségüknek és tehetségüknek. e) Ami a többi elbocsátott adminisztratív dolgozókat illeti, arra kell törekedni, hogy azok, akik számára képesítésük és egész alkalmasságuk lehetö 'é teszi a megfelelő alkalmazást a termelésben, átmenjenek a termelésbe; azok a dolgozók pedig, akik csekélyebb munkára alkalmassággal rendelkeznek, olyan munkaszakaszokra menjenek, ahol képesítésük szerint, vagy pediq rövid iskolázás után jól érvényesülhetnek. e) Ideiglenesen be kell szüntetni a minisztériumokba és központi hivatalokba új dolgozók felvételét. VI. A szocialista törvényesség megszilárdítására A CSKP országos konferenciája a biztonsági szervek, ügyészségek és bírtbúgok munkájában mutatkozó íopvatékossácjok bírálatából kiindulva megállapítja, hogy szükséges: megszilárdítani az ügyészségi ellenőrzést afölött, hogy az állami szervek, gazdasági és más közszervezetek, valamint a polgárok betartják-e a törvényeket és más jogi előírásokat; biztosítani a büntető eljárásban annak az elvnek betartását, hogy a yádlottról mindaddig azt tételezik fel, hogy a bűntényt nem követte el, míg vétkét a büntető eljáftis eredményei oe nem bizonyítják; ezért az előzetes eljárás összes szerveinek és a bíróságnak kötelessége tanulmányozni nemcsak azokat a körülményekat, amelyek a vádlott ellen szólnak, hanek azokat a körülményeket is, amelyek mellette szólnak. A CSKP országos konferenciája ezért elrendeli a következő intézkedések végrehajtását: 1. Még ebben az évben módosítani kell az 0~"észségről szóló törvényt úgv, hoqy abban teljes mértékben kifejezésre jusson az ügyészség feladata. mint a szocialista törvényesség legfőbb őrének és olyan szervnek a feladata, amely egész köztársaságunkban biztosítja a törvények eoységes alkalmazását, és amely egyaránt védelmezője az állam, a szocialista szervezetek jogainak és érdekeinek, valamint a polgárok személyi és politikai jogainak, a munkaviszony jogának, a lakáshasználat jogának, víalamint a polgárok egyéb érdekeinek és birtokjoginak. A törvényben meg kell határozni az ügyészségi ellenőrzés eszközeit az ellenőrzés minden szakaszán. 2. A büntető eljárás folyamán a szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében, a biztonsági szervek, az ügyészség és a bíróság munltáia kölcsönös ellenőrzésének biztosítására, a büniető eljárás folyamán a tárgyilagosság uiztosítására, valamint a büntető szabályzatban a vádlott védekezési jogának biztosítására 1957. január 1-i hatállyal: a) módosítani kell a vizsgálóbírói és ügyészségi szervek eljárását az előzetes eljárásban; neg kell szabni azokat a határidőket, amelyekben a kivizsgálást be kell fejezni, főleg azokban az esetekben, amikor a vádlott fogságban van; meg kell szabni azokat a feltételeket, amelyek alapján lefolyik a kivizsgálás, a kevésbé súlyos büntettek esetén; meg kell szabni azokat a feltételeket, amel"ek alapján meg lehet indítani a büntető eljárást egy polgár ellen és fogságba vetni; meg kell szabni, hogy a vádlottat a vád benyújtása előtt meg kell ismertetni a kivizsgálás eredményeivel, mégpedig a védő jelenlétében; b) módosítani kell a kereseti és kivizsgáló szervek bizonyító eljárását és a vádlott azon jogát, hogy javasolhatja bizonyítékok beszerzését. Kifejezetten meg kell állapítani, hogy a vádlott beismerése nem mentesíti a vizsgáló szerveket és a bíróságot attól a kötelezettségüktől, hogy további eszközöket alkalmazzanak a tárgyilagos igazság megállapítására és olyan vizsgálati eljárás kizárására, amely nem biztosítja annak helyss keresztülvitelét, a tárgyilagos igazság megállapítását és az igaz bizonyítékok beszerzését; c) a kivizsgáló bíró előkészítő eljárásának végzése érdekében az ünyészségi reszortban meg kell szabni a vizsgáló bíró pontos jogkörét és kötelességét. d) A szocialista törvényesség betartása felett gyakorolt ellenőrzés biztosítása érdekében az előkészítő eljárás folyamán az ügyésznek meg kell adn: a jociot arra, hoay a kivizsgáló szerveknek utasításokat adjon, hogya végezzék az előkészítő eljárást, hogy ellenőrizhesse azok eljárását, beleszámítva az egyes kivizsgálási eljárások, vagy az egész kivizsgálás végzésének joqát, és hogy a kivizsgálás feladatának végzését más kivizsgáló szervekre is bízhatja; e) bevezetni a vád előzetes bírósági megtárgyalását a bírósági ellenőrzés formájaként, hogy betartották-e a kivizsgálás végrehajtásáról szó'ó törvényes rendelkezéseket, és hogy a kivizsgálás eredményei, amelyekre a vád támaszkodik, elengedök-e ahhoz. hogy a vádlottat bíróság elé állítsák; f) szigorúan be kell tartani azt a? elvet, hogy a bíróság a főtárgyalás bizonyítékai alapján dönt, és meg kell szabni, hogy a főtárgyaláson kívül szerzett bizonyítékokra a döntés csupán megokolt határozat alapján támaszkodhat (a szóbeliség és közvetlenség elve). VII. A köztársaság védelmi képességének megerősítése A kommunista párt és a népi demokratikus kormány állandó figyelmet fordít a köztársaság védelmi képességének megszilárdítására, ahogyan ez a jelenlegi nemzetközi helyzet fejlődéséből ered. Hazánk védelmi képességének megszilárdításában fontos küldetése van néphadseregünknek, amely dolgozóink legsajátabb érdekeit védelmezi. Ezért kommunista pártunk és egész népünk érdeke, hogy a hadsereg jól fel legyen szerelve, a harci és politikai szempontból jól fel legyen készülve. A Központi Bizottság foglalkozott az elmúlt időszakban hadseregünknek vezetésével, a hadseregünkben mutatkozó helyzettel és állapotokkal és intézkedéseket fogadott el a hibák kiküszöbölésére. Az országos konferencia szükségesnek tartja a figyelmet ebbe az irányba összpontosítani: lényegesen meg kell javítani a hadseregben a politikai és nevelőmunkát, amely a meggyőzés elvein alapul és tovább kell növelni a hadsereg erkölcsi erejét, ami most elsőrendű feladatunk. Az ehhez vezető út az alakulati pártszervezetek politikai és szervezési aktivitásának szüntelen fokozása, amelyeknek tevékenységét mentesíteni kell a formalitástól és az ország jelenlegi életétől való elszakítottságtól. A politikai nevelőmunka fejlesztése minden parancsnok és politikai dolgozó közös ügye. Egyszersmind meg kell javítani a káderállományt, valamint a parancsnokok és politikai dolgozók munkájának színvonalát. Minden parancsnoknak alárendeltjei figyelmes tanácsadójává és elvtársává kell válnia. A hadsereg építésének sérthetetlen elve a felülről lefelé terjedő oszthatatlan parancsnoki jogkör alapján alakuló központi vezetés és irányítás, amit állandóan szilárdítani kell. Lz eqyetlen szervezésileg szilárd és harcos egységgé, egy célt követő egészszé tömöríti hadseregünket. Hadseregünk erejét és szilárdságát tovább kell növelni a városok és falvak dolgozó népének életével teremtett szoros kapcsolat útján. A CSKP Központi Bizottságának, a fegyveres erők minden kommunistájának és parancsnokának állandóan törődnie kell azzal, hogy fegyveres erőinek harci képessége szüntelenül növekedjék, hogy egyre jobban felkészüljön szocialista hazánk védelmére. VIII. A pártmunka jelenlegi kérdései Az országos konferencia megtárgyalta a pártmunka sürgős és fontos kérdéseit. Megállapítja, hogy a CSKP KB márciusi plénumának határozata magasfokú aktivitásra, a fennálló hiányosságok merész és nyílt bírálatára ösztönözte a kommunistákat. A kritika fejlődése az SZKP XX. kongresszusa utáni időszak legértékesebb járuléka, és a pártnak, a Központi Bizottságtól kezdve mindent el kell követnie, hogy a bírálat a pártban tovább fejlődjék. Áz országos konferencia elé megtárgyalásra és jóváhagyásra terjesztett számos javaslat éppen ebből a bírálatból fakadt és a dolgozóknak a szocialista építés sikerei iránti szüntelen érdeklődésének kifejezője. A hiányosságok éles bírálata nem csupán azokat a kérdéseket érintette, melyeket országos szempontból kell megoldani, hanem azokat is, melyeket közvetlenül az egyes kerületekben, járásokban, üzemekben és városokban lehet és kell megoldani. Összes helyi szerveinknek ebből le kell vonni a következtetéseket, miután felelősségük az állami és gazdasági igazgatás decentralizálásával megnövekszik. A bírálat nagyfokú fejlődése az a törekvés, hogy megszüntessünk minden avultat, régit, ami gátolja előrehaladásunkat — ez az SZKP XX. kongreszusa tanulságainak a mi viszonyainkra való teremtő alkalmazása. Ez igen nagy jelentőségű pártmunkánknak a lenini alapelvek következetes érvényesítéséért folytatott harcában, a párt vezető szerepének helyes érvényesítéséhez és megerősítéséhez, az ország szocialista építésének új sikereihez vezet minden munkaszakaszon. A lenini alapelvek következetes érvényesítése nem érhető el a pártmunkában beálló alapvető fordulat nélkül. Ezt a fordulatot természetesen nem lehet egyszerre meg/alősítani, ez bizonyos időt és nagy erőfeszítést igényel. Azonban határozottan és következetesen kell hozzáfogni és az egész pártnak s minden kommunistának harcolni kell érte. A KB márciusi plénuma határozata megtárgyalásának eredményei is a párt egységéről tanúskodnak, eszmei fejlődésének bizonyítékát jelentik. A párttagok túlnyomó többsége helyesen értelmezi a Központi Bizottság következtetéseit és teljes mértékben készen áll megvalósításukra. A pártban, az összes szervezetekben lefolyt vita a párt proletár magvának fejlettségét bizonyította, pártunk mindenekelőtt e proletármag politikai tapasztalataira, érettségére és szilárd osztályálláspont.iára támaszkodik. Hasonlóképpen bebizonyosodott, hogy a dolgozók túlnyomó többsége elismeri a párt vezető szerepét társadalmunkban, a pártban a szocializmusért és békéért folytatott harc jogos vezérét látja. Csehszlovákia Kommunista Pártja 35 éves tevékenységével kivívta a nép legszélesebb rétegeinek tiszteletét, mivel a munkásosztály és az összes dolgozók legsajátabb érdekeiért folytatott harc élén állt és e harcban nem riadt vissza áldozatoktól sem. A párt vezető szerepe a szervezeti munka és a megqyőzés alapján fejlődik, távol áll tőle az üres nyilvántartás és parancsolgatás. A vita lefolyásának kedvező eredményei ellenére látnunk kell, hogy számos homályos és helytelen, alapelveinktől idegen nézet merült fel ez visszatükrözi a pártpolitika kispolgári bírálatát, mely egyes esetekben a párt és a pártelvek elleni roszindulatú támadásokba ment át. A párt nincs elszigetelve az élettől és ezért főként fontos momentumokban különféle kívülről jövő idegen befolyások hatnak rá és nyilvánulnak meg benne, elsősorban ott, ahol a kommunisták enyhítették a pártba befurakodott ellenséges burzsoá ideológia elleni harcukat. Mindenütt, ahol e helytelen nézetek megnyilvánultak, alapvetően meg kell erősíteni a párt ideológiai tevékenységét. A konferenciának az a nézete, hogv a párt s

zociáli

s összetétele — a pártban csupán 36,3 százalékban vannak közvetlenül a termelésben dolgozó munkások és 7,3 százalékban földművesek — kedvezőtlen és helyenként a pártszervek összetételére s ez a párthatározatok következetes teljesítésére is befolyást gyakorol. Egyik halaszthatatlan feladatunk a párt szociális összetételének megjavítása, mindenekelőtt munkásoknak és földműveseknek a pártba való felvételével. A pártszervek öszszetételében világosabban meg kell nyilvánulnia a munkásosztály, mint az új szocialista társadalmi rendszer legkövetkezetesebb harcosa szerepének. A második ötéves terv építő feladatainak teljesítésére nagy befolyást qyakorol a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a dolgozók fezéles tömegeinek és a munkásoknak szervezete. A szakszervezetek önkéntesség alapján a dolgozók milliós tömegeit fogják egybe legsajátabb életérdekeikért folytatott harcban, ami teljes összhangban áll pártunk politikájának és a szocialista építésnek vezérvonalával. A szakszervezetek fő feladata, hogy megnyerjék a dolgozók legszélesebb tömegeit a szocialista építésben való aktív részvételre, megszervezzék a tömeges szocialista munkaversenyt, a legjobb termelési tapasztalatok kicserélését és az_úi .technika érvényesítésé

t. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak állandóan szem előtt kell tartaniok és meg kell maqyarázniok minden dolgozónak, hogv az új társadalmi rendszer kizárólag a volt kapitalista munkatermelékenységnél magasabb munkatermelékenységgel győzhet. A szakszervezeti munka döntő szerepet játszik abban, hogy az építés feladatainak teljesítése mindenütt az emberről, életfeltételeiről, kulturális színvonaláról, egészségéről és munkabiztonságáról való tartós gondoskodással legyen összhangban. A szakszervezet nem teljésíti és nem teljesítheti feladatát ott, ahol csupán az üzemvezetőség egyik alárendelt részét, nem pedig egyenrangú partnerét jelenti, akivel egyetértésben kell dolqozni és nem a dolgozók érdekeinek szilárd me&védelmezése kárára. Ha a szakszervezetek az eddiginél sokoldalúbban és hatékonyabban akarják teljesíteni jelentékeny hivatásukat társadalmunkban, úgy mindenekelőtt meg kell javítani közvetlen szervező és nevelő munkájukat a munkások és alkalmazottak között magukban az üzemekben, műhelyekben és minden munkahelyen. A szakszervezeti tevékenységnek sokoldalúan kell megnyilvánulnia a kollektív szerződések teljesítésében, melyek tekintélyét jelentékenyen meg kell erősítenie. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak döntő harcot kell vívniok a szakszervezeti munka bürokratizmusa ellen. A szakszervezeti munka ereje mindenütt az önkéntes funkcionáriusok tevékenységében, a tagsági tömegek egységében van. Ezért helyes lesz alapvetően csökkenteni a szakszervezetekben, mindenekelőtt a Központi Szakszervezeti Tanácsban és a Szakszervezeti Szövetségek Központi Bizottságában levő fizetett alkalmazottak számát és a munka túlsúlyát a szakszervezeti aktívára, mindenekelőtt az üzemi bizottságok elnökeire, a választott szervekre és a szövetség munkájára kell átvinni. Célszerű és határozott decentralizálást kell végrehajtani, a szakszervezeti munka súlypontját az alacsonyabb szakszervezeti szervekre és az üzemekre kell átvinni. j A párt nagyra értékeli ifjúságunk jelentős hozzájárulását a szocializmus építéséhez. Az országos konferencia azonban figyelmezteti az egész pártot az ifjúság közötti nevelő munka komoly hibáira. A párt mint egész, nem szentelt kellő figyelmet az ifjúság nevelésének. A párt mindennapos gondja legyen mindenekelőtt megerősíteni a szocialista eszmék szellemében való neveló befolyást ifjúságunk körében. Az egész pártnak növelnie kell az üzemekben, falvakban levő ifjúság és a tanulóifjúság neveléséről való gondoskodást. Ehhez az szükséges, hogy a járási pártbizottságok meilett 6—8 tagú bizottságot létesítsenek az ifjúság körében végzendő munkára, mely a járási bizottság segédszerveként működne és a kerületi és járási pártbizottságok egy-egy titkára közvetlen kapcsolatban fog állni a CSISZ vezető funkcionáriusaival. Ha az ifjúság nevelésének ügye az egész párt ügyévé válik, ha a széleskörű nyilvánosság sokoldalú segítséget nyújt a CSISZ-nek, úgy ez gyorsan megszünteti a hiányosságot, tevékenysége közelebb kerül azokhoz a helyekhez, ahol az ifjúság él és kiterjeszti befolyását egész ifjúságunkra. Az ifjúsági munka minőségének döntő mértéke az aktív építőmunkában való részvétele. Szükséges, hogy a CSISZ az eddiginél jobban az ifjúság munkásmagvára támaszkodjék. Gyenge a CSISZ-szervezet a falvakon. A CSISZ szervezetnek jelentős ' munkát kell végeznie a munkás, a paraszt és a tanuló ifjúság egyesítésében. Komoly hiba, hogy a CSISZ tevékenysége kevéssé vonzó, nem tudja lekötni az egész ifjúságot az ifjúsági szövetségben való munkára és nem gyakorol reá kellő befolyást. A konferencia szükségesnek tartja az asszonyok közötti pártmunka megjavítását. Annak ellenére, hogy az asszonyok osztályrésze az építés és a társadalmi élet különféle szakaszain jelentékenynek mondható és állandóan fokozódik, nem emelkedik ezzel arányban szakképzettségük. Nem oldják meg mindig a nőknek a szocialista építésbe való bekapcsolása különféle nehézségeit sem az üzemekben, sem a falvakon. Ezt meg kell szüntetni. Főként a szakszervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak kellene fokozott figyelmet szentelniök e tényeknek. A nemzeti bizottságok mellett működő nöbizottságok tevékenységét ugyancsak magasabb színvonalra kell hozni, meg kell javítani körükben a nevelő munkát és nagyobb mértékben megnyerni őket a nemzeti bizottságok tevékenysége keretében a kulturális és szociális kérr dések megoldására. Ezért a párt feladata, hogy sokkai figyelmesebben behatoljon e problémákba, az aktív nődolgozókkal együtt helyes utat találjon a feladatok megoldására és törődjék a nőaktívák ószszehívásával a pártvonalon, a szakszervezetek és nemzeti bizottságok vonalán. Az országos konferencia egyetért egy egységes, a városokban és .üzemekben létesített testnevelési egységekre támaszkodó testnevelési és sportszervezet megalakításával, mely a demokratikus centralizmus alapelvén épül az önkéntes dolgozók lehető legnagyobb részvétele mellett. Jelentékeny intézkedés az is, hogy az egységes testnevelési szervezeteket, a Nemzeti Front keretébe foglalják. Az ily módon épített, minimális apparátussal rendelkező szervezet a testnevelés és a sport további tömegszervezéséhez, további sikerekhez vezet. Az országos konferencia megállapítja, hogy a párt eszmei munkájúnak megjavulása ellenére nem értünk még el teljes fordulatot, nem teremtettük még meg az összes feltételeket a tartós emelkedésre. Az ideológiai munka nagy akadályát jelenti az elmélet dogmatikus értelmezése és az ideológiai munka irányításában elfoglalt adminisztratív álláspont. A dogmatizmus % megcsontosodott gondolkodás bizonyos módját jelenti, mely kitér a tények * elemzése elől, nem használja a marxizmust-leninizmust, mint a világ változásainak és megismerésének módszerét, hanem kész receptként az életben előforduló összes esetekben. Az a segítség, melyet a marxistaleninista elmélet nyújt a gyakorlatnak, nem azon alapszik, hogy az elmélet bírálat nélkül megállapít mindent, ami a gyakorlatban felmerül, hogy az életünkben fennálló dolgokat gépiesen indokolja. Ha az elméletnek' és az ideológiai munkának valóban a gyakorlatot kell szolgálnia, akkor bfrálólag kell elemeznie és értékelnie a gyakorlatot, általánosítania kell gyakorlatunk új haladó vonásait és bírálnia mindazt, ami a gyakorlatban elavult, megszokott és megcsontosodott. Az egész ideológiai munkának, az elméleti tevékenységtől egészen az agitációig, az eddiginél jobban kell megtanítania a kommunistákat önállóan gondolkozni, általánosítani a tapasztalatokat és ennek alapján kez- ~ deményezően, a marxizmus-leninizmus szellemében, a párt vezérvonalának szellemében kell cselekednie. Túlsúlyba kell benne kerülnie annak a marxista-leninista nézetnek, hogy a néptömegeknek döntő szerepe van a szocializmus építésében. Jelenleg a propagandában és agitációban előtérbe kerül a marxizmusleninizmus elméletének ökonómiai oldala, a konkrét ökonómia kérdése. Ezzel egyidejűleg az ideológiai munka előterében a pártélet lenini normáinak következetes érvényesítéséért, a pártépítés, a pártmunka és nemzetközi kérdések megvilágításáért és feldolgozásáért folytatott harc áll. Abból a tényből, hogy a kapit^zmussal versenyben állunk és békés együttélésre törekszünk, semmiképpen sem lehet azt következtetni, hogy enyhítenünk lehet a burzsoá ideológia elleni harcot, az emberek tudatában levő kapitalista csökevények elleni harcot. Nagy feladata van a pártsajtónak. Abból az alapelvből indulunk ki, hogy a pártsajtó a pártnézetek hirdetője és a pártszervek irányítása alatt áll. A pártsajtó hasábjain a munka megjavítására irányuló véleménycserét eszméink szellemében kell megvalósítani, meg kell magyarázni és le kel! győzni a helytelen nézeteket, anélkül, hogy emellett egyetlen helyes ösztönzés se vesszen kárba. A pártsajtó tartalmának minden élénksége és vonzóereje mellett, — melyre állandóan törekedni fogunk — sokkal fontosabb a kommunista szilárdság és a világosság, az alapvető pártpozíció. Emelni kell a sajtó pártos bíráló szellemét, tájékozottságát és készenlétét. A nevelés terén egyik legkomolyabb probléma az új értelmiség nevelése. A főiskolai hallgatók közötti politikai nevelő munkában különösen (Folytatás a 6 oldalon.í OJ SZO c 1956. jünidfT?: J