Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártja orszžii s konferenciájának határozata (Folytatás a 4 oldanol.) funkciókat töltsenek be. átmen.ienek a termelésbe olyan munkahelyekre, amely megfelel képzettségüknek és tehetségüknek. e) Ami a többi elbocsátott admi­nisztratív dolgozókat illeti, arra kell törekedni, hogy azok, akik számára képesítésük és egész alkalmasságuk lehetö 'é teszi a megfelelő alkalmazást a termelésben, átmenjenek a terme­lésbe; azok a dolgozók pedig, akik csekélyebb munkára alkalmassággal rendelkeznek, olyan munkaszakaszok­ra menjenek, ahol képesítésük szerint, vagy pediq rövid iskolázás után jól érvényesülhetnek. e) Ideiglenesen be kell szüntetni a minisztériumokba és központi hi­vatalokba új dolgozók felvételét. VI. A szocialista törvényesség megszilárdítására A CSKP országos konferenciája a biztonsági szervek, ügyészségek és bírtbúgok munkájában mutatkozó ío­pvatékossácjok bírálatából kiindulva megállapítja, hogy szükséges: megszilárdítani az ügyészségi ellen­őrzést afölött, hogy az állami szer­vek, gazdasági és más közszervezetek, valamint a polgárok betartják-e a törvényeket és más jogi előírásokat; biztosítani a büntető eljárásban annak az elvnek betartását, hogy a yádlott­ról mindaddig azt tételezik fel, hogy a bűntényt nem követte el, míg vét­két a büntető eljáftis eredményei oe nem bizonyítják; ezért az előzetes eljárás összes szerveinek és a bíró­ságnak kötelessége tanulmányozni nemcsak azokat a körülményekat, amelyek a vádlott ellen szólnak, ha­nek azokat a körülményeket is, ame­lyek mellette szólnak. A CSKP országos konferenciája ezért elrendeli a következő intézkedé­sek végrehajtását: 1. Még ebben az évben módosítani kell az 0~"észségről szóló törvényt úgv, hoqy abban teljes mértékben kifejezésre jusson az ügyészség fel­adata. mint a szocialista törvényes­ség legfőbb őrének és olyan szerv­nek a feladata, amely egész köztár­saságunkban biztosítja a törvények eoységes alkalmazását, és amely egy­aránt védelmezője az állam, a szo­cialista szervezetek jogainak és érde­keinek, valamint a polgárok személyi és politikai jogainak, a munkaviszony jogának, a lakáshasználat jogának, víalamint a polgárok egyéb érdekei­nek és birtokjoginak. A törvényben meg kell határozni az ügyészségi el­lenőrzés eszközeit az ellenőrzés min­den szakaszán. 2. A büntető eljárás folyamán a szocialista törvényesség megszilárdí­tása érdekében, a biztonsági szer­vek, az ügyészség és a bíróság mun­ltáia kölcsönös ellenőrzésének bizto­sítására, a büniető eljárás folyamán a tárgyilagosság uiztosítására, vala­mint a büntető szabályzatban a vád­lott védekezési jogának biztosítására 1957. január 1-i hatállyal: a) módosítani kell a vizsgálóbírói és ügyészségi szervek eljárását az előzetes eljárásban; neg kell szabni azokat a határidő­ket, amelyekben a kivizsgálást be kell fejezni, főleg azokban az ese­tekben, amikor a vádlott fogságban van; meg kell szabni azokat a feltétele­ket, amelyek alapján lefolyik a ki­vizsgálás, a kevésbé súlyos büntettek esetén; meg kell szabni azokat a feltétele­ket, amel"ek alapján meg lehet indí­tani a büntető eljárást egy polgár ellen és fogságba vetni; meg kell szabni, hogy a vádlottat a vád benyújtása előtt meg kell is­mertetni a kivizsgálás eredményeivel, mégpedig a védő jelenlétében; b) módosítani kell a kereseti és ki­vizsgáló szervek bizonyító eljárását és a vádlott azon jogát, hogy java­solhatja bizonyítékok beszerzését. Kifejezetten meg kell állapítani, hogy a vádlott beismerése nem men­tesíti a vizsgáló szerveket és a bíró­ságot attól a kötelezettségüktől, hogy további eszközöket alkalmazzanak a tárgyilagos igazság megállapítására és olyan vizsgálati eljárás kizárására, amely nem biztosítja annak helyss keresztülvitelét, a tárgyilagos igazság megállapítását és az igaz bizonyíté­kok beszerzését; c) a kivizsgáló bíró előkészítő el­járásának végzése érdekében az ünyészségi reszortban meg kell szabni a vizsgáló bíró pontos jogkörét és kötelességét. d) A szocialista törvényesség betar­tása felett gyakorolt ellenőrzés bizto­sítása érdekében az előkészítő eljárás folyamán az ügyésznek meg kell adn: a jociot arra, hoay a kivizsgáló szer­veknek utasításokat adjon, hogya végezzék az előkészítő eljárást, hogy ellenőrizhesse azok eljárását, beleszá­mítva az egyes kivizsgálási eljárások, vagy az egész kivizsgálás végzésének joqát, és hogy a kivizsgálás felada­tának végzését más kivizsgáló szer­vekre is bízhatja; e) bevezetni a vád előzetes bírósá­gi megtárgyalását a bírósági ellen­őrzés formájaként, hogy betartották-e a kivizsgálás végrehajtásáról szó'ó törvényes rendelkezéseket, és hogy a kivizsgálás eredményei, amelyekre a vád támaszkodik, elengedök-e ah­hoz. hogy a vádlottat bíróság elé ál­lítsák; f) szigorúan be kell tartani azt a? elvet, hogy a bíróság a főtárgyalás bizonyítékai alapján dönt, és meg kell szabni, hogy a főtárgyaláson kí­vül szerzett bizonyítékokra a döntés csupán megokolt határozat alapján támaszkodhat (a szóbeliség és köz­vetlenség elve). VII. A köztársaság védelmi képességének megerősítése A kommunista párt és a népi de­mokratikus kormány állandó figyel­met fordít a köztársaság védelmi ké­pességének megszilárdítására, aho­gyan ez a jelenlegi nemzetközi hely­zet fejlődéséből ered. Hazánk vé­delmi képességének megszilárdításá­ban fontos küldetése van néphadse­regünknek, amely dolgozóink legsa­játabb érdekeit védelmezi. Ezért kommunista pártunk és egész né­pünk érdeke, hogy a hadsereg jól fel legyen szerelve, a harci és politi­kai szempontból jól fel legyen ké­szülve. A Központi Bizottság foglalkozott az elmúlt időszakban hadseregünk­nek vezetésével, a hadseregünkben mu­tatkozó helyzettel és állapotokkal és intézkedéseket fogadott el a hibák kiküszöbölésére. Az országos konferencia szüksé­gesnek tartja a figyelmet ebbe az irányba összpontosítani: lényegesen meg kell javítani a had­seregben a politikai és nevelőmun­kát, amely a meggyőzés elvein ala­pul és tovább kell növelni a hadse­reg erkölcsi erejét, ami most első­rendű feladatunk. Az ehhez vezető út az alakulati pártszervezetek po­litikai és szervezési aktivitásának szüntelen fokozása, amelyeknek te­vékenységét mentesíteni kell a for­malitástól és az ország jelenlegi életétől való elszakítottságtól. A politikai nevelőmunka fejlesz­tése minden parancsnok és politikai dolgozó közös ügye. Egyszersmind meg kell javítani a káderállományt, valamint a parancsnokok és politikai dolgozók munkájának színvonalát. Minden parancsnoknak alárendeltjei figyelmes tanácsadójává és elvtársá­vá kell válnia. A hadsereg építésének sérthetetlen elve a felülről lefelé terjedő osztha­tatlan parancsnoki jogkör alapján alakuló központi vezetés és irányítás, amit állandóan szilárdítani kell. Lz eqyetlen szervezésileg szilárd és har­cos egységgé, egy célt követő egész­szé tömöríti hadseregünket. Hadseregünk erejét és szilárdsá­gát tovább kell növelni a városok és falvak dolgozó népének életével te­remtett szoros kapcsolat útján. A CSKP Központi Bizottságának, a fegyveres erők minden kommunistá­jának és parancsnokának állandóan törődnie kell azzal, hogy fegyveres erőinek harci képessége szüntelenül növekedjék, hogy egyre jobban fel­készüljön szocialista hazánk védel­mére. VIII. A pártmunka jelenlegi kérdései Az országos konferencia megtárgyal­ta a pártmunka sürgős és fontos kér­déseit. Megállapítja, hogy a CSKP KB márciusi plénumának határozata ma­gasfokú aktivitásra, a fennálló hiányos­ságok merész és nyílt bírálatára ösztö­nözte a kommunistákat. A kritika fejlődése az SZKP XX. kong­resszusa utáni időszak legértékesebb járuléka, és a pártnak, a Központi Bizottságtól kezdve mindent el kell kö­vetnie, hogy a bírálat a pártban tovább fejlődjék. Áz országos konferencia elé megtárgyalásra és jóváhagyásra ter­jesztett számos javaslat éppen ebből a bírálatból fakadt és a dolgozóknak a szocialista építés sikerei iránti szün­telen érdeklődésének kifejezője. A hiá­nyosságok éles bírálata nem csupán azokat a kérdéseket érintette, melye­ket országos szempontból kell meg­oldani, hanem azokat is, melyeket közvetlenül az egyes kerületekben, járásokban, üzemekben és városokban lehet és kell megoldani. Összes he­lyi szerveinknek ebből le kell vonni a következtetéseket, miután felelős­ségük az állami és gazdasági igaz­gatás decentralizálásával megnövek­szik. A bírálat nagyfokú fejlődése az a törekvés, hogy megszüntessünk min­den avultat, régit, ami gátolja előre­haladásunkat — ez az SZKP XX. kongreszusa tanulságainak a mi vi­szonyainkra való teremtő alkalmazá­sa. Ez igen nagy jelentőségű párt­munkánknak a lenini alapelvek kö­vetkezetes érvényesítéséért folytatott harcában, a párt vezető szerepének helyes érvényesítéséhez és megerő­sítéséhez, az ország szocialista épí­tésének új sikereihez vezet minden munkaszakaszon. A lenini alapelvek következetes ér­vényesítése nem érhető el a párt­munkában beálló alapvető fordulat nélkül. Ezt a fordulatot természete­sen nem lehet egyszerre meg/alősí­tani, ez bizonyos időt és nagy erő­feszítést igényel. Azonban határozot­tan és következetesen kell hozzáfog­ni és az egész pártnak s minden kommunistának harcolni kell érte. A KB márciusi plénuma határozata megtárgyalásának eredményei is a párt egységéről tanúskodnak, eszmei fejlődésének bizonyítékát jelentik. A párttagok túlnyomó többsége helyesen értelmezi a Központi Bizottság kö­vetkeztetéseit és teljes mértékben készen áll megvalósításukra. A pártban, az összes szervezetek­ben lefolyt vita a párt proletár mag­vának fejlettségét bizonyította, pár­tunk mindenekelőtt e proletármag politikai tapasztalataira, érettségére és szilárd osztályálláspont.iára tá­maszkodik. Hasonlóképpen bebizonyosodott, hogy a dolgozók túlnyomó többsége elismeri a párt vezető szerepét tár­sadalmunkban, a pártban a szocializ­musért és békéért folytatott harc jo­gos vezérét látja. Csehszlovákia Kommunista Pártja 35 éves tevé­kenységével kivívta a nép legszéle­sebb rétegeinek tiszteletét, mivel a munkásosztály és az összes dolgozók legsajátabb érdekeiért folytatott harc élén állt és e harcban nem riadt vissza áldozatoktól sem. A párt ve­zető szerepe a szervezeti munka és a megqyőzés alapján fejlődik, távol áll tőle az üres nyilvántartás és pa­rancsolgatás. A vita lefolyásának kedvező ered­ményei ellenére látnunk kell, hogy számos homályos és helytelen, alap­elveinktől idegen nézet merült fel ez visszatükrözi a pártpo­litika kispolgári bírálatát, mely egyes esetekben a párt és a pártelvek el­leni roszindulatú támadásokba ment át. A párt nincs elszigetelve az élet­től és ezért főként fontos momen­tumokban különféle kívülről jövő ide­gen befolyások hatnak rá és nyilvá­nulnak meg benne, elsősorban ott, ahol a kommunisták enyhítették a pártba befurakodott ellenséges bur­zsoá ideológia elleni harcukat. Min­denütt, ahol e helytelen nézetek meg­nyilvánultak, alapvetően meg kell erősíteni a párt ideológiai tevékeny­ségét. A konferenciának az a nézete, hogv a párt s zociáli s összetétele — a pártban csupán 36,3 százalékban vannak közvetlenül a termelésben dolgozó munkások és 7,3 százalék­ban földművesek — kedvezőtlen és helyenként a pártszervek összetéte­lére s ez a párthatározatok követke­zetes teljesítésére is befolyást gya­korol. Egyik halaszthatatlan felada­tunk a párt szociális összetételének megjavítása, mindenekelőtt munká­soknak és földműveseknek a pártba való felvételével. A pártszervek ösz­szetételében világosabban meg kell nyilvánulnia a munkásosztály, mint az új szocialista társadalmi rendszer legkövetkezetesebb harcosa szerepé­nek. A második ötéves terv építő fel­adatainak teljesítésére nagy befolyást qyakorol a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a dolgozók fezéles tömegei­nek és a munkásoknak szervezete. A szakszervezetek önkéntesség alapján a dolgozók milliós tömegeit fogják egybe legsajátabb életérdekei­kért folytatott harcban, ami teljes összhangban áll pártunk politikájá­nak és a szocialista építésnek ve­zérvonalával. A szakszervezetek fő feladata, hogy megnyerjék a dolgozók legszélesebb tömegeit a szocialista építésben való aktív részvételre, megszervezzék a tömeges szocialista munkaversenyt, a legjobb termelési tapasztalatok kicse­rélését és az_úi .technika érvényesí­tésé t. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak állandóan szem előtt kell tartaniok és meg kell ma­qyarázniok minden dolgozónak, hogv az új társadalmi rendszer kizárólag a volt kapitalista munkatermelékeny­ségnél magasabb munkatermelékeny­séggel győzhet. A szakszervezeti munka döntő sze­repet játszik abban, hogy az építés feladatainak teljesítése mindenütt az emberről, életfeltételeiről, kulturális színvonaláról, egészségéről és mun­kabiztonságáról való tartós gondosko­dással legyen összhangban. A szak­szervezet nem teljésíti és nem telje­sítheti feladatát ott, ahol csupán az üzemvezetőség egyik alárendelt ré­szét, nem pedig egyenrangú partne­rét jelenti, akivel egyetértésben kell dolqozni és nem a dolgozók érdekei­nek szilárd me&védelmezése kárára. Ha a szakszervezetek az eddiginél sokoldalúbban és hatékonyabban akar­ják teljesíteni jelentékeny hivatásu­kat társadalmunkban, úgy mindenek­előtt meg kell javítani közvetlen szervező és nevelő munkájukat a munkások és alkalmazottak között magukban az üzemekben, műhelyek­ben és minden munkahelyen. A szak­szervezeti tevékenységnek sokoldalú­an kell megnyilvánulnia a kollektív szerződések teljesítésében, melyek tekintélyét jelentékenyen meg kell erősítenie. A szakszervezetekben dolgozó kom­munistáknak döntő harcot kell vív­niok a szakszervezeti munka bürok­ratizmusa ellen. A szakszervezeti munka ereje min­denütt az önkéntes funkcionáriusok tevékenységében, a tagsági tömegek egységében van. Ezért helyes lesz alapvetően csökkenteni a szakszerve­zetekben, mindenekelőtt a Központi Szakszervezeti Tanácsban és a Szak­szervezeti Szövetségek Központi Bi­zottságában levő fizetett alkalmazot­tak számát és a munka túlsúlyát a szakszervezeti aktívára, mindenek­előtt az üzemi bizottságok elnökei­re, a választott szervekre és a szö­vetség munkájára kell átvinni. Cél­szerű és határozott decentralizálást kell végrehajtani, a szakszervezeti munka súlypontját az alacsonyabb szakszervezeti szervekre és az üze­mekre kell átvinni. j A párt nagyra értékeli ifjúságunk jelentős hozzájárulását a szocializmus építéséhez. Az országos konferencia azonban figyelmezteti az egész pár­tot az ifjúság közötti nevelő munka komoly hibáira. A párt mint egész, nem szentelt kellő figyelmet az ifjúság nevelésé­nek. A párt mindennapos gondja legyen mindenekelőtt megerősíteni a szocia­lista eszmék szellemében való neveló befolyást ifjúságunk körében. Az egész pártnak növelnie kell az üzemekben, falvakban levő ifjúság és a tanulóifjúság neveléséről való gon­doskodást. Ehhez az szükséges, hogy a járási pártbizottságok meilett 6—8 tagú bizottságot létesítsenek az if­júság körében végzendő munkára, mely a járási bizottság segédszerve­ként működne és a kerületi és járá­si pártbizottságok egy-egy titkára közvetlen kapcsolatban fog állni a CSISZ vezető funkcionáriusaival. Ha az ifjúság nevelésének ügye az egész párt ügyévé válik, ha a széleskörű nyilvánosság sokoldalú segítséget nyújt a CSISZ-nek, úgy ez gyorsan megszünteti a hiányosságot, tevé­kenysége közelebb kerül azokhoz a helyekhez, ahol az ifjúság él és ki­terjeszti befolyását egész ifjúságunk­ra. Az ifjúsági munka minőségének döntő mértéke az aktív építőmunká­ban való részvétele. Szükséges, hogy a CSISZ az eddiginél jobban az ifjú­ság munkásmagvára támaszkodjék. Gyenge a CSISZ-szervezet a falva­kon. A CSISZ szervezetnek jelentős ' munkát kell végeznie a munkás, a paraszt és a tanuló ifjúság egyesíté­sében. Komoly hiba, hogy a CSISZ tevékenysége kevéssé vonzó, nem tudja lekötni az egész ifjúságot az ifjúsági szövetségben való munkára és nem gyakorol reá kellő befolyást. A konferencia szükségesnek tartja az asszonyok közötti pártmunka meg­javítását. Annak ellenére, hogy az asszonyok osztályrésze az építés és a társadalmi élet különféle szakaszain jelentékenynek mondható és állandóan fokozódik, nem emelkedik ezzel arányban szakképzettségük. Nem old­ják meg mindig a nőknek a szocia­lista építésbe való bekapcsolása kü­lönféle nehézségeit sem az üzemek­ben, sem a falvakon. Ezt meg kell szüntetni. Főként a szakszervezetek­nek és a nemzeti bizottságoknak kel­lene fokozott figyelmet szentelniök e tényeknek. A nemzeti bizottságok mellett működő nöbizottságok tevé­kenységét ugyancsak magasabb szín­vonalra kell hozni, meg kell javítani körükben a nevelő munkát és na­gyobb mértékben megnyerni őket a nemzeti bizottságok tevékenysége ke­retében a kulturális és szociális kérr dések megoldására. Ezért a párt feladata, hogy sokkai figyelmesebben behatoljon e problé­mákba, az aktív nődolgozókkal együtt helyes utat találjon a feladatok meg­oldására és törődjék a nőaktívák ósz­szehívásával a pártvonalon, a szak­szervezetek és nemzeti bizottságok vonalán. Az országos konferencia egyetért egy egységes, a városokban és .üze­mekben létesített testnevelési egy­ségekre támaszkodó testnevelési és sportszervezet megalakításával, mely a demokratikus centralizmus alapel­vén épül az önkéntes dolgozók lehe­tő legnagyobb részvétele mellett. Jelentékeny intézkedés az is, hogy az egységes testnevelési szervezete­ket, a Nemzeti Front keretébe fog­lalják. Az ily módon épített, minimális ap­parátussal rendelkező szervezet a testnevelés és a sport további tö­megszervezéséhez, további sikerek­hez vezet. Az országos konferencia megálla­pítja, hogy a párt eszmei munkájú­nak megjavulása ellenére nem értünk még el teljes fordulatot, nem terem­tettük még meg az összes feltétele­ket a tartós emelkedésre. Az ideológiai munka nagy akadá­lyát jelenti az elmélet dogmatikus értelmezése és az ideológiai munka irányításában elfoglalt adminisztra­tív álláspont. A dogmatizmus % meg­csontosodott gondolkodás bizonyos módját jelenti, mely kitér a tények * elemzése elől, nem használja a mar­xizmust-leninizmust, mint a világ vál­tozásainak és megismerésének mód­szerét, hanem kész receptként az életben előforduló összes esetekben. Az a segítség, melyet a marxista­leninista elmélet nyújt a gyakorlat­nak, nem azon alapszik, hogy az el­mélet bírálat nélkül megállapít min­dent, ami a gyakorlatban felmerül, hogy az életünkben fennálló dolgokat gépiesen indokolja. Ha az elmélet­nek' és az ideológiai munkának való­ban a gyakorlatot kell szolgálnia, akkor bfrálólag kell elemeznie és ér­tékelnie a gyakorlatot, általánosítania kell gyakorlatunk új haladó vonásait és bírálnia mindazt, ami a gyakorlat­ban elavult, megszokott és meg­csontosodott. Az egész ideológiai munkának, az elméleti tevékenységtől egészen az agitációig, az eddiginél jobban kell megtanítania a kommunistákat önál­lóan gondolkozni, általánosítani a ta­pasztalatokat és ennek alapján kez- ~ deményezően, a marxizmus-leninizmus szellemében, a párt vezérvonalának szellemében kell cselekednie. Túlsúly­ba kell benne kerülnie annak a mar­xista-leninista nézetnek, hogy a nép­tömegeknek döntő szerepe van a szo­cializmus építésében. Jelenleg a propagandában és agitá­cióban előtérbe kerül a marxizmus­leninizmus elméletének ökonómiai oldala, a konkrét ökonómia kérdése. Ezzel egyidejűleg az ideológiai mun­ka előterében a pártélet lenini nor­máinak következetes érvényesítéséért, a pártépítés, a pártmunka és nem­zetközi kérdések megvilágításáért és feldolgozásáért folytatott harc áll. Abból a tényből, hogy a kapit^z­mussal versenyben állunk és békés együttélésre törekszünk, semmikép­pen sem lehet azt következtetni, hogy enyhítenünk lehet a burzsoá ideológia elleni harcot, az emberek tudatában levő kapitalista csökevények elleni harcot. Nagy feladata van a pártsajtónak. Abból az alapelvből indulunk ki, hogy a pártsajtó a pártnézetek hirdetője és a pártszervek irányítása alatt áll. A pártsajtó hasábjain a munka meg­javítására irányuló véleménycserét eszméink szellemében kell megvalósí­tani, meg kell magyarázni és le kel! győzni a helytelen nézeteket, anélkül, hogy emellett egyetlen helyes ösz­tönzés se vesszen kárba. A pártsajtó tartalmának minden élénksége és von­zóereje mellett, — melyre állandóan törekedni fogunk — sokkal fontosabb a kommunista szilárdság és a vilá­gosság, az alapvető pártpozíció. Emel­ni kell a sajtó pártos bíráló szelle­mét, tájékozottságát és készenlétét. A nevelés terén egyik legkomo­lyabb probléma az új értelmiség ne­velése. A főiskolai hallgatók közötti politikai nevelő munkában különösen (Folytatás a 6 oldalon.í OJ SZO c 1956. jünidfT?: J

Next

/
Oldalképek
Tartalom