Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-17 / 168. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozata tív rerfdezését, a metodikai ügyeket és a szakfelügyeletet, a szak- és pedagógiai iskolák létesítését és beszüntetését biztosítja; a közlekedés szakaszán a kerületi nemzeti bizottságok végrehajtó szerveiben decentralizálni kell a gépkocsi útiforgalom közvetlen irányítását, amit eddig a csehszlovák automobilközlekedés nemzeti vállalata végzett, valamint a kis- és középjavításokat is; a közutak igazgatását a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek közvetlenül alárendelt költségvetési szervezetekre kell ruházni; ezeket az intézkedéseket 1957. január l-ig kell megvalósítani; a vízgazdálkodás szakaszán „a vízellátás és csatornázás" irányítását a kerületi szervezetekről a kerületi nemzeti bizottságok tanácsaira ke'.l átruházni és körül kell határolni a városokban a nemzeti bizottságok széles jogkörét a vízgazdálkodás egyes berendezéseinek (vízvezetékek csatornarendszer stb). irányításában; növelni kell a kerületi nemzeti bizottságok jogkörét a vízmedrek és a talajjavítás igazgatóságához tartozó szervezetek irányításában; az állami kereskedelem szakaszán a nemzeti bizottságok befolyását és a kiskereskedelmi vállalatok felett gyakorolt ellenőrzését meg kell erősíteni és 1957. január 1-től az állami kereskedelem vendéglőinek és éttermeinek irányítását a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveire kell átruházni; az egészségügy' szakaszán még ezidén a kerületi nemzeti bizottságok szerveire kell átruházni a tuberkulotikus megbetegedések gyógykezelésének közvetlen irányítását, a Magas Tátra körzetében levő gyógyintézetek kivételével; 1957. január 1-től meg kell valósítani az egészségügyi gondoskodás irányításának és az egészségügyi berendezések igazgatásának további decentralizálását e hatáskörnek a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveire való átruházáséval; a kultúra szakaszán 1957. január 1-től fokozatosan meg kell valósítani a decentralizálást az összes olyan kulturális berendezések irányításának a nemzeti bizottságokra való átruházásával, amelyek nem országos jelentőséqűek, beleszámítva a film kerületi igazgatóságait. 5. A minisztériumok hatáskörének a kerületi nemzeti bizottságokra való decentralizálásával együtt meg kell valósítani a kerületi nemzeti bizottságok kiterjedt decentralizálását is a járási, városi és helyi nemzeti bizottságokra úgy, hogy a kerületi nemzeti bizottságok elsősorban irányító szervek legyenek és hogy a gazdasági és kulturális építésben a járási, városi és helyi nemzeti bizottságoknak legyen a legszélesebb hatáskörük. 6. A CSKP országos konferenciája hangsúlyozza, hogy a nemzeti bizottságok jogkörének megerősítéséből eredő gazdasági és kulturális építés feladatai teljesítésének feltétele a nemzeti bizottságok gazdasági, szervezési és kulturális nevelő munkájának további lényeges növelése, minek következtében a dolgozók egyre nagyobb köre kapcsolódik be a nemzeti bizottságok, azok kommissziói és aktívái tevékenységébe. V. A minisztériumok és központi hivatalok számának csökkentése, minisztériumok és központi hivatalok dolgozói létszámának csökkentése és munkájuk megjavítása (Folytatás a 3. oldalról.) az állami költségvetés szlovákiai részét és megtárgyalja a Megbízottak Testületének és az egyes megbízottaknak Szlovákia szocialista építésének jelentős kérdéseivel kapcsolatos beszámolóit. b) A Megbízottak Testülete és az egyes megbízottak. Meg kell határozni a Megbízottak Testületének és az egyes megbízottaknak jogkörét Szlovákia gazdasági és kulturális felépítése egész szakaszának létesítésével kapcsolatban, amely felépítést a Megbízottak Testülete irányit és ami oszthatatlan részét képezi a köztársaság egész népgazdaságának. Ami a kormánynak és a minisztereknek a Megbízottak Testületéhez és a megbízottakhoz való kapcsolatét illeti, abból az alkotmányos alapelvből kell kiindulni, hogy a Megbízottak Testülete és annak egyes tagjai a kormány azon elvi irányvonala és utasításai szerint igazodnak, amelyek az alapvető feladatok teljesítésének biztosítását célozzák, mint például az allami terv fő mutatóinak teljesítését stb. A kormánynak, illetve a minisztereknek a szlovákiai állami igazgatási helyi szervekhez való kapcsolataiban elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok tanácsaihoz és azok végrehajtó szerveihez fűződő kapcsolataikban következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, amely már a nemzeti bizottságokról hozott 1954. március 3-i alkotmánytörvényben kifejezésre jut, vagyis azt, hogy Szlovákiában a kormány joghatalmát a nemzeti biz >ttságokkal és tanácsaikkal szemben a Megbízottak Testülete gyakorolja és ezen elv szerint kell következetesen irányítani a minisztériumok gyakorlatát a szlovákiai nemzeti bizottságok tanácsai végrehajtó szerveinek irányításában. A Megbízottak Testületének továbbá lehetővé kell tenni az ellenőrzés jogának gyakorlását is a szlovákiai vállalatokban és termelési berendezésekben, amelyeket közvetlenül a minisztériumok irányítanak. A célszerű egészet alkotó gazdasági és kulturális építés szakasz meghatározására Szlovákiában az egyes ágazatok (reszortok) szerint kell javaslatot kidolgozni. A javaslatnak teljes mértékben biztosítania kell a népgazdaság tervszerű és arányos fejlesztéséről szóló szocialista gazdasági törvénynek következetes érvényesülését, valamint a termelőerők célszerű elhelyezését az állam egész területén és ezért a következő elvekből kell kiindulni: a) az egyes megbízotti hivatalok reszortjai gazdasági és kulturális feladatai széleskörű decentralizálásának alapvető feltétele, hogy következetesen megőrizzék az egész államra szóló összpontosított tervezés fő mutatóinak elveit; b) biztosítani kell, hogy a Megbízottak Testülete és a megbízotti hivatalok az állami terv által kitűzött feladatok keretén belül olyan anyagiés pénzbeli eszközökkel rendelkezzenek, amelyek a megbízotti hivatalok szakaszán a tervfeladatok megvalósításához szükségesek; c) meg kell valósítani a megbízottak és megbízotti hivatalok teljes joghatalmának elvét az állami terv feüadatai szétírásának, a kiutalt alapok szétosztásának, a munkaerők elhelvezésének, a megállapított kvóta keretén belül a beruházások megállapításának stb terén; d) bővíteni kell a Megbízottak Testülete által irányított ágazatok körzetét és e célból meg kell vizsgálni új megbízotti hivatalok létesítésének lehetőségeit; e) bővíteni kell a megbízotti hivatalok által irányított vállalatok, intézetek és szervezetek számát. Ezáltal biztosítani kell a hatékony decentralizáció szükséges feltételeit, valamint az egyes szlovákiai ágazatok komplex irányításáért viselt felelősség fokozását; f) normatív módon megoldani, hogy az állami terv fő mutatói keretén belül mikor dönt a megbízotti hivatal utolsó fokon, különösen a Földmüvelésügyi és Erdőgazdálkodási Megbízotti Hivatal, a Helyi Gazdálkodási Megbízotti Hivatal hatáskörében, (emellett a Helyi Gazdálkodási Megbízotti Hivatal működését elsősorban arra kell irányítani, hogy megjavítsa a dolgozóknak nyújtott szolgálatokat és jobbá tenve a megrendelésre került munkák minőségét), az Iskolaügyi és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala (a főiskolák ügyeinek kivételével), az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terményeket Begyűjtő Megbízotti Hivatal, a vízgazdálkodási, valamint testnevelés, sport, filmügyi főigazgatóságok stb. területén. se i ben a lakásépítés fő beruházója intézményének folyamatos megteremtésével és az új lakástörvénnyel, amely lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak minden lakás kiutalásának ellenőrzését és megszabja a közszolgáltatások biztosítása érdekében az egyes reszortok által épített lakások számát; azon vállalatok és intézmények irányításában, amelyek a lakosságnak fizetett szolgálatokat tesznek, beleszámítva a karbantartásokat és javításokat is, a lehető legkiterjedtebb mértékben meg kell valósítani a decentralizálást, egészen a helyi nemzeti bizottságokig; ezt a tevékenységet el kell választani az ipari tevékenységtől és egyidejűleg meg kell oldani a tervezést, az anyagtechnikai ellátás és pénzellátás decentralizálásával összefüggő kérdéseket; mindezeket az intézkedéseket fokozatosan még 1956-ban meg kell valósítani ; a mezőgazdasági termelés szakaszán a nemzeti bizottságok eddigi széles jogkörén kívül a kerületileg tervezett szektor irányításában az állami gazdaságok közvetlen irányítását a kerületi nemzeti bizottságok tanápsai mellett működő mezőgazdasági osztályokra kell bízni és meg kell erősíteni a nemzeti bizottságok befolyását és az inszeminációs állomások felett gyakorolt ellenőrzését: az iskolaügy szakaszán 1956. szeptember 1-től az iskolák pedagógiai szervezési kérdésében végre kell hajtani a decentralizálást úgy, hogy az iskolaügyi minisztérium a főiskolák ügykörén kívül csupán az iskolák és iskolai berendezések alapvető normaa Az összes javasolt decentralizáló intézkedések végcélja az állami és gazdasági apparátus munkájának lényeges megjavítása és gazdaságosabbá tétele. Ezért szükséges, hogy ezen intézkedések megvalósításával egyidejűleg egyfelől megkezdjük a minisztériumok, központi hivatalok és az irányító apparátus többi ^zervei munkája színvonalának emelését, másfelől hozzálássunk azok szervezési összetételében és betöltésében a lehető legnagyobb, de egyszersmind jól átgondolt megtakarítások megvalósításához. A miniszterek, a főosztályok igazgatói, és a vállalati igazgatók jogkörének fokozására irányuló intézkedések fokozottabb személyi felelősségei feltételeznek és magasabb igényeket támasztanak a vezető dolgozók szakképzettségével szemben, gazdaságitechnikai, szervezői és politikai képességeikkel szemben. Az irányító szervek apparátusa káderszínvonalának megjavítása fontos tényező, amely a decentralizáló intézkedések sikerére és a munkaszínvonal emelésére vezet. A minisztériumok irányító munkájában mutatkozó eddigi fogyatékosságoknak a technikai színvonal emelésében, a világos koncepció cjyakori hiányénak a technikai fejlődés terve összeállításában beláthatatlan következményei vannak és csökkentik annak ütemét. Ezért feltétlenül kellő mértékben kell biztosítani azt, hogy a termelés irányításaért felelős helyekre szakképzett technikusok, közgazdászok és termelési szervezők kerüljenek. E követelmények biztosítása érdekében a CSKP országos konferenciája elrendeli: a) az irányító szervek apparátusa káderösszetételének rendszeres és tervszerű javítását, fejlett és tapasztalt dolgozókkal való kiegészítését, akik kellő termelési gyakorlattal rendelkeznek; b) a távtanulás rendkívüli formádnak továbbfejlesztését a szakképzettség növelése érdekében; ennek a tanulási módnak megszervezését és az olyan szakok tanítására való összpontosítását, amelyek a szakképzettség elnyerése érdekében döntő jelentőségűek. c) Intézkedéseket kell tenni a vezető káderek túlságos és egészségtelen fluktuációja ellen és el kell érni stabilizálásukat, ami fontos feltétele az irányítás színvonala emelésének. d) P.endszeresen iskolázni és nevelni kell kádereket az irányító szervekbe; be kell vezetni a kádertartalékok nyilvántartását és tervszerű előkészítését. • A tervezés, az anyagtechnikai ellátás, a pénzügyi kérdések, a beruházási és a nyilvántartás decentralizálása és egyszerűsítése lehetővé teszi, hogy a minisztériumok ágazatuk legfontosabb politikai, gazdasági problematikájára és a tudomány legújabb ismereteinek érvényesítésére, valamint a legfejlettebb technika bevezetésére fordított állandó gondoskodásra összpontosítsák figyelmüket. A részproblémák egész sorától való mentesítés megkönnyíti a minisztériumok és a központi hivatalok célszerűbb és takarékosabb szervezését és számuk csökkentését. A CSKP országos konferenciája célszerűnek tartja a következő intézkedések megvalósítását: a) beszüntetni: 1. Az Állami Gazdaságok Minisztériumát 2. az Erdő és Faiparügyi Minisztériumot 3. a Kulturális Ügyek Minisztériumát 4. a Begyűjtési Minisztériumot 5. az Állami Testnevelési és Sportbizottságot 6. az Egyházi Ügyek Állami Hivatalát 7. a Találmányok Hivatalát 8. a Normalizáció Hivatalát 9. az Atomenergia Békés Kihasználásának Kormánybizottságát. B) A beszüntetett minisztériumok, központi havatalok. intézmények feladatát a következőképpen biztosítjuk: 1. az eddigi Földművelésügyi Minisztériumból megalakítjuk a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztériumot, amelynek hatáskörébe tartozik majd a Földművelésügyi Minisztériumnak, az Állami Gazdaságok Minisztériumának munkaköre, valamint az Erdő és Faiparügyi Minisztériumnak erdőgazdaságra vonatkozó működési köre. Az állami gazdaságok irányítását a nemzeti bizottságokra kell decentralizálni. 2. Az eddigi Iskolaügyi Minisztériumból meg kell teremteni az iskolaügyi és kulturális ügyek minisztériumát, amelynek hatáskörébe tartozik majd az Iskolaügyi Minisztérium, és a kultúrális Ügyek Minisztériumának eddigi működési köre, kivéve a külfölddel való kulturális kapcsolatokat, a poligrafiai és hanglemezipart, valamint az egyházpolitika alapvető kérdéseit. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mellett meg kell hagyni az egyházi ügyek osztályát. 3. Az eddigi Élelmiszeripari Minisztériumból meg kell teremteni az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Termékek Begyűjtési Minisztériumát, amelynek hatáskörében fog tartozni az Élelmiszeripari Minisztérium és a Begyűjtési Minisztérium eddigi működési köre és az Állami Gazdaságok Minisztériuma eddigi hatásköréből a nagyhizlaldák irányításának ügyköre. A begyűjtési meghatalmazottak funkcióját a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő begyűjtési osztályokra kell átruházni. Gyors ütemben meg kell oldani a mezőgazdasági ellátás megjavítását. 4. Az eddigi Könnyűipari Minisztériumból meg kell teremteni a Közszükségleti Iparcikkek Minisztériumát, amelynek hatáskörébe tartozik majd a Könnyűipari Minisztérium eddigi működési köre, valamint a Kulturális Ügyek Minisztériumának eddigi hatásköréből a poligrafia és hanglemezipar irányításának ügyköre, az Erdő és Faiparügyí Minisztérium eddigi hatásköréből a fafeldolgozó ipar és a fűrésztelepek. A cellulóze- és papíripart a Vegyiipari Minisztérium hatáskörébe kell bekapcsolni. 6. A külfölddel való kulturális kapcsolatokat a Külügyminisztérium hata-skörébe kell tK;>Sítarr>. 7. Az Állami Testnevelési és Sportbizottság feladatait az Egységes önkéntes 'lestnevelési Szervezetre kell átruházni. 8. össze kell vonni a Találmányok Hivatalát és a Normalizáció Hivatalát és meg kell teremteni a Találmányok és Normalizációk Hivatalát. 9. Az atomenergia békés felhasználása kormánybizottságának feladatát az Energetikaügyi Minisztériumra kell átruházni. Az Atomfizikai Intézetet a Csehszlovák Tudományos Akadémiához kell csatolni. Az összes javasolt intézkedések teljes egészükben rugalmasabbá teszik gazdaságunk irányítását és megteremtik a feltételeket az adminisztratív apparátus elburjánzásának kiküszöbölésére, amely az irányítás központi rendszer© mellett egymagában is forrása és szülője a bürokrata munkamódszereknek. A népgazdaság irányítása, tervezése, ellátása és pénzellátása egyszerűsítésével kapcsolatban szükséges, hogy minden szakaszon megkezdjük a felesleges és gyakran kettős vágányon futó adminisztrálás kiküszöbölését és ennek alapján elérjük az apparátus munkájának megjavítását, valamint a dolgozók létszámának csökkentését. Ebből a célból a CSKP országos konferenciája elrendeli a minisztereknek, hogy 1*956. október l-ig olyan javaslatokat terjesszenek elő a dolgozók létszámnak csökkentésére, amelyek a minisztérium irányító tevékenysége megjavításának és munkája megjavításának követelményeiből indulnának ki. A javaslat kidolgozásában a következő elvekhez kell igazodni: a) a minisztériumokat kicsiny, valóban irányító apparátussá kell leszűkíteni. b) Minden intézkedést meg kell tenni az Adminisztratív munkák gépesítésének lényeges meggyorsítására úqv, hoov az apparátus adminisztratív szervei minimális számú dolgozóval teljesítsék feladataikat. c) A nyilvántartási, kimutatási és más adminisztratív munkákat a lehető legkisebb terjedelemre kell korlátozni. d) A párt és szakszervezetek vona'án széles meggyőző kampányt kell indítani abból a célból, hogy elsősorban a technikai végzettséggel rendelkező dolgozók, akik adminisztratív (Folytatás az 5, oldalon.) IV. A nemzeti bizottságok feladatainak további lényeges növelése A népi demokratikus rendszernek nagy előnye, hogy 'á gazdasági és kulturális építés összes növekvő feladatait a néptömegeknek az állam irányításában vai egyre szélesebb részvételével oldja meg. Jelentős szerep jut ebben a nemzeti bizottságoknak, mint a városok és falvak dolgozói legnagyobb szervezeteinek és egyszersmind a népi demokratikus állam államhatalma helyi szerveinek. A nemzeti bizottságok körzeteikben a szocializmus gazdasági és kulturális építését a párt és a kormány irányelvei és a köztársaság törvényei alapján irányítják. Közvetítésükkel a dolgozók legszélesebb rétegei vesznek részt az államigazgatásban. Ezért szüntelenül bővíteni kell a nemzeti bizottságok jogkörét és fokozni kell felelősségüket az államhatalom kezeléséért és körzeteik igazgatásáért. A CSKP országos konferenciája ezekből a tényekből kiindulva, abból a célból, hogy a gazdasági és kulturális építésben a dblgozók legszélesebb tömegeinek részvétele és kezdeményezése tovább érvényesüljön, a nemzeti bizottságok feladatainak további lényeges növelése érdekében a következőket határozza: 1. Az állami tervel összhangban a nemzeti bizottság tervének és költségvetésének közvetítésével a nemzeti bizottságok főleg a mezőgazdaság, helyi gazdálkodás, iskolaügy, kultúra és egészséqüg.v szakaszán végleges érvénnyel dönthetnek. Azoknak a minisztériumoknak, amelyeknek hatáskörébe tartoznak a fent említett gazdasági-szervezési tevékenység feladatai, fokozatosan át kell térniök elsősorban a normáló és ellenőrző munkára. A terv erre Vonatkozó részeiben (a beruházási építkezés terve, a munkaterv, az anyagtechnikai ellátás terve, a pénzügyi terv) lehetőséget kell adni a nemzeti bizottságoknak a döntésre, az anyagi beruházási és pénzügyi eszközök, valamint a munkaerők felhasználására a népgazdaság feladatainak biztosítására, a kerületBen, a járásokban és az egyes helyeken a sürgősség sorrendje, a szükségletek és a helyi viszonyok szerint. 4 OJ SZÖ 1956. június 17, 1 Letietővé kell tennie, hogy a nemzeti bizottságok ebben a tevékenységükben teljes mértékben kihasználhassák az összes helyi forrósokat. 2. A nemzeti bizottságoknak az alárendelt szervezetek gazdasági eredményeiben való fokozottabb érdekeltségére: a) az alárendelt szervezetek gazdasági eredményeit be kell kapcsolni a nemzeti bizottságok költségvetéseibe; b) tovább kell bővíteni a nemzeti bizottságok pótköltségvetéseit és felhasználásuknak lehetőségét; c) egyszerűbbé kell tenni a terv és a költségvetés összetételét és így lehetővé kell tenni a nemzeti bizottságoknak aat, hogy a rájuk bízott eszközökkel a helyi szükségletek alapján gazdálkodjanak; ki kell küszöbölni ezen eszközök eddigi merev, egy célt szolgáló kötöttségét és lehetővé kell tenni a nemzeti bizottságoknak azon célszerű költségvetési átviteleket, amelyek a tervfeladatok biztosításához szükségesek. 3. Emelni kell a tervezőbizottségok és a nemzeti bizottságok tanácsai munkájának színvonalát; ezt a műnkét a kerületekben, járásokban és egyes helyeken a komplex gazdasági és kulturális építés tervezésére, valamint a helyi források nyersanyagának és anyagának célszerű szétosztására kell összpontosítani. 4. Ki kell bővíteni a gazdasági és kulturális építés ügykörét, amelyben a nemzfeti bizottságok döntenek, úgyhogy a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei kettős alárendeltsége elvének betartása mellett közvetlen irányításuk alá kerülnek a vállalatok további kategóriái és rájuk bizzák a döntést más ügyekben is. Ebből a célból a helyi gazdálkodás szakaszán orvosolni kell a javítások és karbantartások anyagellátását, szélesebb mértékben kell lehetővé tenni a helyi források nyersanyagának és az ipari hulladékának kihasználását, egyszerűsíteni kell a beszerzésük menetét; ugyancsak meg kell oldani a dolgozók jutalmazásának rendszerét és a javító és karbantartó munkatermelékenység meghatározását: meg kell oldani a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítését a lakásépítés és a lakásgazdálkodás kérdé-