Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-12 / 132. szám, szombat

Hammorskjöld benyújtotta jelentését a Biztonsági Tanácsnak New York, május 11. (ČTK) — Dacj Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára május 10-én az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtotta jelentését kö, zép-keleti útjának eredményéről. Hammarskjöld a Biztonsági Tanács megbízásából az arab államok és Izrael vezetőivel tárgyalt az e térségben lévő feszültség megszűnte? téséröl. Hammarskjöld jelentésében megállapította, hogy a közép-keleti helyzet végleges megoldására még nincs kilátás, azonban bármilyen megoldás, akár részleges is, elősegíti e térség lakosságának jólétét és a világbéke megszilárdítását. Hammarskjöld annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy valamennyi közép-keleti nemzet békét óhajt. Szovjetunió és Nagy-Britannia az Indokínáról szóló genfi egyezmény végrehajtását követeli Moszkva, (TASZSZ) — Áprilisban és májusban Londonban megbeszélések folytak A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és Lord Reading, az angol külügyi államminiszter között, akik az indokinai kérdésben 1954-ben tartott genfi értekezlet két elnökét képviselték. A tárgyalásokon elhatározták, hogy a két elnök V. M. Molotov szovjet külügyminiszter és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter nevében üzenetet intéznek a két Vietnam kormányához, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz, valamint a francia kormányhoz. A két külügyminisztérium május 9-én az üzenetek szövegét a genfi értekezleten részt vett, valamint az ellenőrző és felügyeleti bizottságban képviselt országok kormányainak is megküldte. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam kormányához küldött üzenetben a tárgyalások eredményeképpen a két külügyminiszter aggodalmát fejezi ki a genfi egyezmények végrehajtásának elhanyagolása miatt: „Nem tartották meg a tanácskozásokat a nemzetközi bizottság ellenőrzésével egész Vietnamban rendezendő szabad választások előkészítésére s lefolytatására. A választások célja Vietnam nemzeti egységének helyreállítása lenne." Szem előtt tartva azokat az érdekeket, melyek az indokínai béke megszilárdításához fűződnek, a két A TASZSZ nyilatkozata a nyugatnémet hadkötelezettség bevezetéséről szélé emlékirat rágalmairól Moszkva, május 10. — A Német Szövetségi Köztársaság kormánya, igyekezvén megalapozni Nyugat-Németország rerr.ilitarizálására, egyebek között az 500 ezres létszámú nyugatnémet hadsereg felállítására irányuló intézkedéseit, egy' május 3-án közzétett emlékiratban ellenséges és kihívó koholmányokat * hangoztat a Szovjetunió külpolitikájáról. Az NSZK kormánya például azt állítja ebben az emlékiratban, hogy „a szövetségi köztársaság és szövetségeseinek szabad életformája veszélyben van" és hogy a Szovjetunió „katonai erővel fenyegeti a szabad világot". Az NSZK emlékirata a továbbiakban ezt mondja: „Amint a Szovjetunió vezető államférfiainak nyilatkozatai mutatják, nem riadnak vissza még az atomfegyver használatától sem... A szovjet támadás váratlanul és nagy gyorsasággal történhet. Ez szükségessé teszi, hogy fegyveres erőket tartsunk állandó harci készenlétben". A TASZSZ úgy értesül, hogy a Szovjetunió vezető köreiben a Szovjetunió békeszerető külpolitikája elleni rosszindulatú rágalomnak minősítik az NSZK kormányának emlékiratában fogalt kijelentéseket. Amikor az NSZK kormánya ilyen és haStnló, a nemzetközi érintkezésben megengedhetetlen módszerekhez folyamodik, nyilván azt reméli, — hogy igazolhatja a német közvélemény előtt a Nyugat-Németországban folyó remilitarizálási intézkedéseket. Ugyanakkor, amikor /mindenütt erősödik a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvés, és sok országban lépéseket tesznek, hogy megegyezésre jussanak a fegyverzet csökkentése kérdésében, az NSZK kormánya sürgeti a nyugatnémet hadsereg létrehozását és saját külpolitikai irányvonalának alapjaként tovább védelmezi a már kudarcot vallott „erőpolitikát". Az NSZK kormányának ez az irányvonala nyilván az európai helyzet kiélezését célozza, és szükségképpen megnehezíti a megérlelődött nemzetközi kérdések megoldását. Az NSZK kormánya, minthogy nem rendelkezik semmiféle érvvel a népek békeszerető törekvéseit, így a német nép békeszerető törekvéseit is semmibevevő ilyesféle politikája igazolására, megkísérli eltorzítani a Szovjetunió békeszerető külpolitikájának tényleges értelmét, megkísérli félrevezetni a széles közvéleményt Nyugat-Németországban, ahol, mint ismeretes, jelentős társadalmi körök szállnak szembe az crszág remilitarizálásával. Az ilyen taktika azonban nem járhat sikerrel napjainkban, amikor a Szovjetunió és a többi békeszerető állam kezdeményezésére jelentős eredmények születtek a nemzetközi feszültség enyhítésében és a béke megszilárdításában. Másfelől minden országban, így Nyugat-Németországban is egyre többen megértik, hogy nem az „erőpolitika" és a fegyverkezési hajsza, hanem a nemzetközi feszültség további enyhítését célzó politika biztosíthatja az európai népek békéjét és biztonságát. Churchill: Nem kell Oroszországot és a kelet-európai államokat a NATO-n kívül tartani London. május 10. (TASZSZ) — Winston Churchill volt angol miniszterelnök május 10-én Aachenben beszédet mondott. Mint ismeretes, Churchill azért érkezett Nyugat-Németországba, hogv az „európai egység"' meq teremtése terén szerzett érdemeiért átvegye a Nagy Károly-díjat. Churchill beszédében leginkább az „európai egység", az Északatlanti Tömb és a német újraegyesítés problémáival foglalkozott. Igazolni próbálta a NATO létrehozását és elismerő értékelést adott e katonai szervezet „minden eredményéről". Valójában azonban beismerte, hogy olyan politika mellett, amilyent jelenleg a Szoviptunió és a népi demokratikus országok folytatnak, a NATO elvesztette szovjetellenes beállítottságának minden alapját. „Nem látok semmi okot arra, — mondotta Churchill —, miért ne csatlakozhatna ilyen körülmények között az új Oroszország ennek az Ünnepélyes egyezménynek (NATO) a szelleméhez. Meq kell értenünk, milyen mélyen és őszintén nyugtalanítja Oroszországot saját területének biztonsága egy külföldi betöréssel szemben. Oroszországnak részt kell vennie az igazi európai egységben." „Elhamarkodottan cselekednénk és megrovásra lennénk méltók, '— folytatta Churchill —. ha valamilyen erőszakos cselekedettel próbálnánk megoldani az európai egység problémáját, amelynek legfontosabb része Németorszáa újraegyesítése. Kerülnünk kell az erőszakot." DULLES: L Egy jó ötletért egy királyságot (Die YVelt). Churchill hangsúlyozta, hogy nem tartja a NATO-t az európai egység irányába vezető haladás egyetlen és abszolút hatékony kifejezőjének". Kiemelte „az európai hatalmak Kanadával és az Egyesült Államokkal kibővített nagy szövetségének" - jelentőségét, majd rámutatott: „Ismétlem, hogy nem kell Oroszországot és a kelet-európai államokat kívül tartani e szerződésen. Teljes mértékben lehetséqes. hogy akkor a számunkra sok qondot okozó nagy problémákat — közöttük az egyik legfontosabbat, Németorszáa újraegyesítését — könynyebben lehetne "megoldani, mint olyan civódó tömbökkel, amelyek gyanakvók és ellenségesek egymással szemben.'' b A bonni kormány eltitkolta a nyugat-német parlamenti küldöttséget meghívó szovjet jegyzéket Bonn. május 10. (ADN). — A Nyugat-Berlinben megjelenő Tag, keddi számában közölte, hogy a Szovjetunió már hosszabb idővel ezelőtt meghívta a nyugatnémet parlamenti küldöttséget Moszkvába. A szövetségi kormány és a külügyminisztérium a meghívást tartalmazó jegyzéket eltitkolta, hogy megakadályozza a nyugatnémet képviselők utazását és hátráltassa a két ország közeledését. elnök felszólítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Köztársaság hatóságait, kövessenek el mindent a genfi egyezmények megvalósítására, ne tűrjék az egyezmények rendelkezéseinek megszegését, s biztosítsák a politikai feltételek és elvek végrehajtását. Adjanak meg a nemzetközi ellenőrző- és felügyelő bizottságnak mindennemű segítséget a genfi egyezményben előírt feladataik teljesítésére — mondja többek között az üzenet. Külön levélben fejezi ki a két külügyminiszter elismerését' a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnak, melynek tájékoztatását kéri, ha a bizottság munkája akadályokba vagy nehézségekbe ütköznék. Egy harmadik levél a francia kormányt kéri, hogy jó szolgálatait továbbra se. tagadja meg Vietnam gyakorlati problémáinak megoldásában. * * * Az üzenetekkel kapcsolatban a francia külügyminisztérium közleményt hozott nyilvánosságra, amely a többi között hangoztatja: — Igen lényeges, hogy a két elnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy a tüzszüneti egyezmény mindaddig érvényben marad, amíg nem tartják meg az ország egyesítését célzó szabad választásokat. Joggal remélhető, hogy a nemzetközi ellenőrző bizottság folytathatja működését. Fogadás a párizsi szovjet nagykövetséien Párizs, május 11. (ČTK). — Amint a TASZSZ jelenti, Sz. A. Vinogradov párizsi szovjet nagykövet Mollet francia miniszterelnök és Pineau külügyminiszter közelgő szovjetuniói látogatása alkalmából fogadást rendezett. Tekintettel arra, hogy Mollet miniszterelnököt elfoglalta a Burgiba tuniszi miniszterelnökkel való tárgyalás, a fogadáson helyettese vett részt. Megjelent továbbá Pineau külügyminiszter, Le Trocquer, a nemzetgyűlés elnöke és más közéleti tényezők. Változások a román kormányban Bukarest, május 10. (TASZSZ) — A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöksége Gheorghe Hossut a minisztertanács elnökhelyettesévé nevezte ki. egyben felmentette őt a földművelésügyi minisííer tisztsége alól. Földművelésügyi miniszterré Marin Stancut nevezték ki. Alexandru Birladeanut, a minisztertanács elnökhelyettesét és az Állami Tervbizottság elnökét felmentették az Állami Tervbizottság elnökének tisztsécje alól. Az Állami Tervbizottság elnökévé Gheorghe Gaston Marint nevezték ki. A nagy nemzetgyűlés elnöksége törvényerejű rendelettel fölmentette Dimitru Petrescut a minisztertanács elnökhelyettese tisztsége alól. Görögországban a ciprusi kivégzések után fokozódott a politikai feszültség Párizs, május 11. (ČTK). — A két fiatal ciprusi hazafi kivégzésének híre Görögország szerte a felháborodás hatalmas hullámát váltotta ki. Amint a Reuter ügynökség jelenti, az ellenzéki pártok elhatározták, felhívják a királyt, hogy azonnal oszlassa fel Karamanlisz kormányát, mert nem tudta elég erélyesen védelmezni Ciprus lakosságának érdekeit Nagy-Britanniával szemben. Az ellenzéki pártok a jövő héten a parlamentben bizalmatlansági javaslatot akarnak tenni a kormány ellen. Venízelosz, az egyik ellenzéki vezér kijelentette, hogy a ciprusi hazafiak kivégzése „helyrehozhatatlan következményekkel jár Nagy-Britannia és Görögország további kapcsolataira nézve". Amint a Francé Presse hírügynökség jelenti, a görög kormány külön tiltakozó memorandumot intéz azEgyesült Nemzetek Szervezetéhez, a NATO titkárságához és más nemzetközi szervezetekhez. Az osztrák parlamenti választások előtt Bécs, május 11. (ČTK). — Vasárnap, május 13-án az osztrák nép az osztrák köztársaság megalakítása óta kilencedik és a második világháború befejezése óta negyedik ízben lép az urnák elé, hogy megválassza az osztrák törvényhozó testület, a Nemzeti Tanács 165 képviselőjét. Az Ausztria egyes részeire eső mandátumok száma a következő: Burgenland 7, Karintia 11, Alsó-Ausztria 34, Felső-Ausztria 25, Salzburg 7, Steier 26, Tirol 10, Vorarlberg 5 és Bécs 40. Az idei választásokon 10 politikai párt és csoport vetélkedik az osztrák választók szavazataiért. E pártok és csoportok 1267 jelöltet, közülük 140 nőt jelentettek be. Feltételezhető, hogy éppúgy, mint eddig, a parlamenti mandátumok megszerzésével csupán négy politikai párt számíthat: az Osztrák Néppárt, Ausztria Szocialista Pártja, Ausztria Kommunista Pártja, amely az idei választásokon a baloldali szocialistákkal együtt vesz részt, és az Osztrák Szabad Párt, amely a volt Neofasiszta Függetlenek Szövetségének utóda. A legutóbbi parlamenti választásokon az egyes politikai pártok a következő szavazat- és mandátumszámot kapták: Osztrák Néppárt 1781777 szavazat — 74 mandátum Ausztria Szocialista Pártja 1 818 517 szavazat — 73 mandátum, Ausztria Kommunista Pártja 228 159 szavazat — 4 mandátum. A Függetlenek Szövetsége 472 866 szavazat — 14 mandátum. Az eddigi választási rendszert az osztrák sajtó nem tartja demokratikusnak, mert egyes politikai csoportokat, főleg a kisebb pártokat megrövidíti. Az új osztrák parlamenti választásokat 9 és 1/2 hónappal a régi parlament funkciós időszakának letelte előtt írták ki, mert a két legnagyobb osztrák párt, a Néppárt és a Szocialista Párt, amelyek együttműködtek a kormánykoalícióban, február végčn kormányválságot idéztek elő és elhatározták új parlamenti választások kiírását. A két kormánypárt közti ellentét fő oka az osztrák kőolaj. I Szarajevóban, Bosznia és Hercegovina fővárosában | fimiimmiiiimimnimiimiiiimiiiimiii JUGOSZLÁVIAI TUDÓSÍTÁS RE

1 lmúltak azok az idők, amikor a turista Szarajevónak és környékének csak természeti szépségeit, keleti jellegét csodálta meg. Igaz, megragadó látvány a 2067 méter magas Bjelasznica, melynek csúcsán 2—3 hónap kivételével az, egész év folyamán hósipka ül. Az emberáradattal együtt sodródunk az óváros török negyedének szűk utcácskáin, az úgynevezett Carsijában. Ez a negyed szűk, kanyargó utcák szövevénye, apró, fabódékkal, műhelyekkel, ahol a legkülönbözőbb kézműipari termékek 'áthatok. Megcsodáljuk a 450 évvel ezelőtt épült Dzsamidi mecset épületét. Mindez szép és megragadó, de az új élet másutt lüktet. A háború előtt és még néhány évig a felszabadulás után is Bosznia és Hercegovina a kevéssé fejlett köztársaságok közé tartozott. Ma az ország gazdaságának összetétele megváltozott és állandóan változik. Az ország a társadalomnak nagy mennyiségű fát, szenet, ércet és bauxitot ad. Jablonicen nagy vil- lanyerőmü épül, amelynek hat turbinája lesz. Alumíniumgyártó üzem építését is tervezik, amelynek kapacitása évi 1Ó0 ezer tonna lesz. Meglátogattuk a Szarajevó melletti falemezgyártó üzemet Blazsujban; ez az üzem 1953-ban kezdte meg próbamüködését és 1954-ben kezdődött meg a teljes termelés 800 emberrel, akiknek 50 százaléka nő. Ezek az emberek olyan munkát végeznek az üzemben, amilyenről azelőtt még csak nem is hallottak. Érthető, sok nehézséggel kell megbirkózniok. Például a selejtképzödés 10—12 százalék. De nagy sikereket is elérnek. Az üzem gyártmányainak 20 százalékát külföldre szállítja. A munkástanács, amely az üzemet irányítja, falemezszegélyek vásárlása iránt érdeklődik Csehszlovákiában. Saját tapasztalataikból győződtek meg gépeink jó minőségéről. A nagy gyárcsarnokban három „szárítógép" dolgozik egymás mellett, egyikük csehszlovák gyárt-' mány. Kevesebb üzemzavarral dolgozik és jobban lehet vele a hőmérsékletet szabályozni, pedig régebb típusú gép. Az új üzemek körül új lakóházak is épülnek. Ellátogattunk a Gavril Princíp Múzeumba. Itt is éppúgy, mint Kragujevácban, meggyőződünk arról, hogy történelmünk, népünk harcai szorosan egybefonódnak Jugoszlávia népeinek történetével. Gavril Princip lőtte le az osztrák trónörököst és azután Terezinben raboskodott, ahonnan 1916 május 12-én a szerb hazafiaknak frott levelében hangsúlyozza, hogy Európában lehetséges a szocialista forradalom. A múzeumon G. Princip unokafivére kísért végig bennünket, aki a Mlada Boszna 1910-ben alakult nemzetiségi csoportjának első titkára volt. Sok közös vonást mutat a nacionalizmus és a nemzetiségi elnyomás ellen vívott harcunk, a szabadságért folytatott küzdelmünk — sok közös vonás jellemzi mai, szocializmushoz vezető utunkat is. Erről újból és újból meggyőz bennünket a testvéri Jugoszláviában való tartózkodásunk minden napja. J. Doležal