Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-01 / 121. szám, kedd

j™ ^ * ' '^V % V Y/'" 1.7 II ® • V^Í^Ä^ ©GOOOOOOOO0OOO0OOG e©ooe>oGO©o©©ooGooG A Kínában a Szovjetunlo segítségével épült tel a/, első automobilibem. Képünk az üzem építésének kezdetén készült és épp a napokban órkezi tt hír arról, hogy teljesen elkészüli az olso kínai autógyár. testvéri együttműködés szálait erősítve a szocializmus országai önzetlen segítséget nyújtanak egymásnak gazdasági fejlődésükben. A szocializmus országainak kölcsönös kapcsolatai gyökeresen különböznek a kapitalista világban fennálló kapcsolatoktól. A Szovjetunió jelenleg szerződések alapján 591 vállalat és több mint 90 külön műhely és berendezés építéséhez nyújt segítséget a népi demokratikus országoknak. A népi demokratikus országoknak a lehető legkedvezőbb feltételek mellett összesen 21 milliárd rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújtunk. A Szovjetunió az atomenergiatermelés megindításában és felhasznalásában is segíti a baráti országokat. Kínától és a többi népi demokratikus országtól ellenértékül a Szovjetuniót érdeklő cikkeket, anyagokat és közszükségleti cikkeket kap, olyanokat, amelyeket ezek az országok általában exportálnak. Ugyancsak ;t -?ovjetunió segítségével épül a harbinl gépgyár. (Kína) Lengyelországban a szovjet segítséggel épített Nováhuta-i kohászati kombinát amely egymaga annyi acélt termel, mint Lengyelország egész kohászata a háború előtt. 0OOO0OOOOGOOOODGX^> i A szovjet kormány már többször kijelentette, hogy valamennyi állammal kívánja a gazdasági együttműködés kibővítését. Sok állammal már létrejöttek a kapcsolatok és mindkét fél javára, eredményesen fejlődnek. A külföldi államokkal fennálló kapcsolatok során a Szovjetunió üzletfeleinek ipari kombinátok, gyárak, bányák, villamoserőművek és más vállalatok tel íee 3<írendezését szállítja. Ha a szovjet szállítások mennyiségéről akarnánk beszámolni, akkor a különféle berendezések százait kellene felsorolni. De néhány példát felsorolunk. Az új szociális viszonyok a n#pi demokrácia államainak felvirágoztatására nagy lehetőséget nyújtanak. A dolgozók szorgalmas munkájával elsőrangú gyárak, bányák, villanyerőmüvek és más vállalatok épülnek. A Szovjetunió készségesen nyújt segítséget ebben az építőmunkában. A szovjet-lengyel kétoldali áruszállítási egyezmény alapján a

/ Szovjetunió a Lengyel Népköztársaságnak 60 nagy ipari vállalat számára szállít teljes berendezést. E vállalatok között van a Nová Huta-i kohászati kombinát. Ezt a vállalatot már üzembe is helyezték. Ha a vállalat minden üzemrészlegében megindul a munka, évente 1 500 000 tonna acélt termel majd, vagyis annyit, amennyit Lengyelország egész kohászata a háború előtt produkáltN. Sz. Hruscsov, l OOOO0OOOOOOOOOG0OC Bulgáriának a második világháború előtt egyáltalán nem volt kohászati ipara. A Szovjetunió most Bulgáriának ezen iparág gyárainak és kombinátainak teljes berendezéseket szállít. A Szovjetunió a Kfnai Népköztársasággal kötött egyezmény alapján a Kínai Népköztársaság több mint 150 nagy ipari vállalata számára dolgoz ki terveket, részint a gyárak felépítésére, részint azok átalakítására és berendezésére. Az új kohászati kombinátok lehetővé teszik a Kínai Népköztársaság ecéltermelésének az 1952. évhez viszonyítva 4—41/2-szeresére való emelését. A bányáknak a Szovjetunió segítségével történő kiépítése lehetővé teszi a széntermelés 60 százalékos növelését. A Kínai Népköztársaságnak traktorgyárai, automobilgyárai, nagyolvasztói, villanyerőművei, golyóscsapágygyárai stb. lesznek. A Szovjetunió nemcsak ipari készítmények szállításával járul hozzá az egyes államok gazdasági felvirágoztatásához, hanem ezen államok kormányainak kívánságára közreműködik a tervezésben, a gyárak felépítésében, üzembe helyezésében; a Szovjetunióban tanulnak számos ország munkásai, mérnökei és technikusai. A Szovjetunió nemzetközi kapcsolatai természetesen kétoldalúak. A Szovjetunió elve a kölcsönös előnyök biztosítása. A Mongol Népköztársaság i párosításában óriási segítséget nyújt a Szovjetunió. Az iparilag teljesen elmaradott köztársaság fokozatosan iparosodik. Képünkön a Szovjetunió által Mongolián ak épített Ipari kombinátot láthatiuk. ; Bulgáriában a Dimitrovgrád I vegyikombin <t szovjet szakemberek vezetésével épült. Képünkön a' vegyiművek eav részletét látiuk. gok sikere törvényszerű eredménye annak, hogy ezek az országok a szocialista gazdasági rendszer óriási fölényére támaszkodnak. A szocializmusban ismeretlen a termelés anarchiája, a káros konkurrencia és megsemmisítő válság, amelyek a kapitalizmust jellemzik. Ezért növekszik szüntelenül a szocialista termelés terjedelme. A szovjet nemzetgazdaság történelmében gyakorlatilag soha nem csökkent vagy esett a termelés, hacsak nem vesszük figyelembe a Szovjetunióra rákényszerített háború okozta termeléscsökkenést. A szocialista nemzetgazdaság e kiemelkedő vonására kénytelenek egyre inkább felfigyelni a külföldi közgazdászok is. „Húsz év alatt hétszer torpantunk meg — írja egyik amerikai folyóirat. — Nagyon jelentős visszavonulások voltak ezek, de az oroszok a valóságban soha nem hátráltak meg." A szocialista gazdasági rendszer fölénye a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben már megmutatkozott a két világháború között is. Míg a Szovjetunió a 1928—1940-es években nagy ütemben fejlődött, a kapitalista országok gazdasága stagnált. A szovjet ipar 1938-ban az 1913as színvonallal összevetve több mint kilencszeresére növekedett, míg a főbb kapitalista országok ipara mindössze 20—30 százalékot fejlődött. Minden gazdasági adat arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista tábor óriási fölényben van a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Ismeretes, hogy minden társadalmi rendszer életképességét nemcsak a termelés és technika színvonala határozza meg, hanem sokkal inkább a nemzetgazdaság fejlődésének üteme Míg a szocialista világrendszer országaiban az ipari termelés térfogata 1955-ben az 1937-es színvonalnak csaknem négyszeresére növekedett, a kapitalista világ országaiban az ipari termelés alig kétszeresére emelkedett. Emellett figyelembe kell venni, hogy az Egyesült Államok, amely 1947—1948-ban a kapitalista világ ipari termelésének csaknem háromötöd részét produkálta, a második viláciháborúban hatvan százalékkal növelte ipari termelését. Ez azt jelenti, hogy amikor a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országok nemzetgazdaságának felbecsülhetetlen károkat okozott a háború, a kapitalista világ ipari alapjának több mint a fele — ha csak az USA-t számítjuk — ebben az időben különösen kedvező helyzetben volt. A Szovjetunió példáján különösen meggyőzően látható a termelés növekedése. Ha összevetjük a Szovjetunió főbb termelési ágait, termelésének háború előtti és jelenlegi abszolút adatait a legfejlettebb európai kapitalista országok eredményeivel, az alábbi áttekintést nyerjük: A fontosabb termékek produkciója a Szovjetunióban és a kapitalista országokban (millió tonnában) 1»37 t?55 1963 C -O 0 1 M i J S í k 0 E í .8 S iu Z a = v B O >• z£z é

1® 0 n M w .5 í S k 0 E m on Š;?

z 'c 3 « C -O 0 1 M i J S í k 0 E í .8 S iu Z a = v B O >• z£z 'e 3 «* « é

1® 0 n M w .5 í S k 0 E m on Š;?

z £ e 3 8 e M VI C -O 0 1 M i J S í k 0 E í .8 S iu Z a = v B O >• z£z 0 H V> 0 ; i ZitZ S </> szén 127 427 391 414 593 olaj 31 1 71 4 135 villamos energia m i II. 36 80 170 200 320 kw-ban acél 18 37 45 54 68 Tehát míg a második világháború előtt közel kétszer kevesebb acélt es villamosenergiát és kb. háromszor kevesebb szenet termelt a Szovjetunió, mint Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország, ma már csaknem ugyanannyit produkál, mint ez a három ország együttvéve A háború utáni gazdasági fejlődés egyik jellegzetes sajátossága, hogy a Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország a kommunista és munkáspártok vezstéséve! és a Szovjetunió testvéri támogatásával gyorsan modern ipari álammá alakul. Ezen országok mindegyike jelentősen elhagyta a kapitalista országokat az ipari termelés növekedésének ütemében. A Népi Kína megkétszerezte fpaw termelését a háború előtti maximális színvonallal összehasonlítva. Az európai népi demokratikus országokban az 1937-es háború előtti szinthez viszonyítva 2,5—5-szörösre nőtt az ipari termelés. Lengyelországban. Csehszlovákiában. Magyarországon és Romániában együtt 1955-ben — öszszehasonlítva a háború előtti időszakkal — a nyersvastermelés több mint 2,5-szer, az acél közel 2-szer, a villamosenergia 4-szer, a szén 2,2szer magasabb. Arról, milyen rohamosan nő a fő iparágazatok termelése, meggyőződhetünk Lengyelország szemléltető példájából. Míg Olaszország 1938-ban 40 százalékkal több acélt állított elő, mint Lengyelország, az acéltermelés Lengyelországban 1954-ben már túlszárnyalta az olaszokat. A második világháború után a Szovjetunióban a termelőerők rohamos fejlődése a V. I. Lenin által a szovjet nép elé tűzött fő gazdasági feladatoknak reális alapja lett. Ezek a problémák összehasonlítva a kor legfejlettebb országaival, a cári Oroszország társadalmi-ökonómiai berendezése történelmi elmaradottságában gyökereznek. Ismeretes, hogy 1913-ban az USAhoz mérten a cári Oroszországban az egy főre eső termelés nyersvasban 11-szer, acélban 11-szer, villamosenergiában 17-szer, és széntermelésben 26-szor volt kisebb. A Szovjetunió iparosításának lenini tervével egyszer s mindenkorra végett vetett a Szovjetunió gazdasági elmaradottságának. A Szovjetunió az ipari termelésben a világon már régen a második helyen áll és biztosan utóiéri az USA-t. Az egy főre eső termelésben még elmaradunk a nagyobb kapitalista országok mögött. A számítások bizonyítják, hogy a Szovjeutnió most egy lakosra nyersvasból, acélból és szénből kétszer, villamosenergiából 3,4-szer többet termel, mint a háború előtt. Nem kétséges, hogy a hatodik ötéves terv lesz a legjelentősebb korszak a Szovjetunió fő gazdasági feladatai megvalósításának útján. A szocialista gazdasági rendszer túlsúlya olyan jelentős, hogy a Szovjetuniónak lehetővé teszi, hogy egykettőre utóiérje az USA-t, ennek különösen kedvezd történelmi feltételei ellenére ís (elég megemlíteni, hogy az amerikai polgárháború befejezése óta, azaz 1865-től, az USA területén nem pusztított semmiféle háború és a háborúk, amelyekben az USA résztvett, csak a kapitalista monopóliumok gazdagodásának további forrásai lettek.) Erről meggyőződhetünk hozzávetőleges számításokkal is. Mint ismeretes, a második világháború a szovjet ipar fejlődését két ötéves tervvel visszatartotta. Ha a háború nem zavarja meg a Szovjetunió békés gazdasági építését, a háború után elért ütem mellett a Szovjetunió 1955-re 75 millió tonna acélt, 560 millió tonna szenet, 125 millió tonna olajat, 250 milliárd kW villamosenergiát és 40 millió tonna cementet termelt volna. Ez azt jelenti, hogy már a hatodik ötéves tervben elértük volna az USA jelenlegi termelési színtjét és egy sor fontos ágazatban túl is szárnyaltuk volna. Annak reális lehetőségét, hogy békés gazdasági versenyben a Szovjetunió gyorsan utóiéri az USA-t, még az amerikai burzsoá lapok sem tudják kétségbevonni. így a Wall-Street pénzügyi köreinek lapja, a Analyst Journal 1955 novemberében számítások alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Szovjetunió az ipari termelés terjedelmében 1970-re utóiéri az USA-t. Hasonló következtetésre jut az amerikai New York Times is. Ez a lap így ír: „Az oroszok kétségtelenül nagy eredményeket érnek a következő öt évben és gazdasági téren kezdenek utóiérni minket". Kína és az európai népi demokráciák sikerei arra vezettek, hogy a fontosabb ipari termékek egy főre eső produkciója lényegesen emelkedett. Különösen nagy sikert ért eí Csehszlovákia. Csehszlovákiában az egy főre eső acéltermelés 1955-ben 345 kg volt. Ez azt jelenti, hogy a Csehszlovákia egy lakosára eső acéltermelés magasabb volt, mint Franciaországban és megközelítette NagyBritanniát. Ilyenek a két rendszer békés gazdacáoí versenyének perspektívái, ami a szocializmus elkerülhetetlen győzelmét ioazolia. A szocialista gazdasáil rendszer fölénve olyan jelentős, honv gazdasáal ereje belátható időn belül a kapitalista tábor gazdaság* ereje fölé kerekedik. A jövő tehát a kommunizmusé. (\ moszkvai Pravda 1956. ápr. 14-1 számábőí.) Komániának is több üzem berendezését és felseerelését szállította a Szovjetunió a kölcsönös gazdasági szerződés értelmében. Képünkö n a 2-es számú hőerőmű szűrötelepét. látjuk. Nagy tervek a Visztulán A népi Lengyelországban gyors ütemben valósul meg az úgynevezett NagyVisztula terv, amely arra irányul, hogy a Visztulát hatalmas vlziúttá és a vízierőművek hajtóerejévé tegyék. Dél-Sziléziában a folyó felső folyásán most fejezik be a gocsalkovicei nagy vlzitároló építését, amely megoldja a Visztula felső folyásának szabályozását és a Felső-Sziléziában uralkodó vízhiányt is. Krakkó mellett felépítették az első vízierőművet, amely villamos árammal látja el a krakkói vajdaság ipari üzemeit. További három vízierőmű építését tervezik. Az ötéves tervben megkezdik őt új vizierőmü építését a Visztulán, amelyek egy energetikai egységet képeznek majd. Más építések is folyamatban vannak. Varsóban és Nová Hután a folyami kikötők építése folyik. A Visztulát a Bug folyóval 100 kilométernyi hosszú csatorna fogja összekötni, mely teljes hosszúságban hajózható lesz. Építése ugyancsak folyamatban van. Öntés a Bobrek kohászati rníteekben (Lengyelország) ÜJ S Z Q 1956. május 1.