Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-01 / 121. szám, kedd

NAGY BARÁTUNK KÍNA A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN iA barátság ÄíMfeÄ | A 600 milliós kínai nép lerázta magáról az idegen jármot és ezzel új korszakot nyitott a népek | I nemzeti önállóságáért vívott harcában. Kína a világ minden még gyarmati sorban szenvedő népé- ; I nek bíztató példakép. Hatalmas ázsiai barátunk a szocialista tábor tagjaként korszakos léptekkel ha- T Í lad a gazdasági és kulturális felemelkedés útján. A Szovjetunió és a népi demokráciák segítségével, í hős munkásosztálya szívós igyekezetével, a kommunista párt bölcs vezetésével óriási ipart teremt ; a nép. Rövid időn belül befejeződik a falvak szocialista átalakítása, győzedelmeskedik a szövetkezeti ; mozgalom. Kína az ázsiai béke őre, a békés egymás mellett élés leglelkesebb hirdetője és a soha ^ l nem látott gyorsütemü fejlődés hazája. Szorgalmas népe erős, boldog otthont teremt. A csanküocsuani földművesszövetkezétet április 24én — a vináricei Egységes Földművesszövetkezettel kötött baráti kapcsolatainak harmadi

k évfordulóján— .»• ünnepélyesen a Kínai-Csehszlovák Barátság Szövetkezetének nevezték el. A csankuocsuani szövetkezetet 1953. elején alapították 34 parasztgazdaság tömörítésével. Ezen idő óta a szövetkezet óriási mezőgazdasági komplexummá növekedett, amely csaknem 4000 hektár földön — ebből 1722 hektár szántóföld — gazdálkodik. Amikor a csankuocsuani szövetkezet 1953-ban a csehszlovák kormánytól traktort kapott, a községben ez a szenzáció erejével hatott. Ma a hétéves tervben lényegesen emelik a mezőgazdasági munkák gépesítését, űj sportteret, klubot, bölcsódét, orvosi rendelőt, alap- és középfokú iskolákat építenek a szövetkezet tagjainak. Jan Ci-sziam találmányait megbeszéli a falu tapasztalt parasztjaival A PEKINGI NEMZETI KÖNYVTÁR Ü J S Z O 1(356. május li a kormány felhívását és elsők lehessenek a parlagon heverő földek megművelésében. Végül is 60 fiatalból álló csapatot jelöltek ki, akik Heilungkiantól északi irányba keltek útra. Azok, akik nem mehettek velük, lovakat, ekéket, hangszereket, könyveket és még sok egyéb szükséges holmit küldtek számukra. Az új ifjú úttörők, amint megérkeztek, neki'áttak a nehéz munkának. Fákat döntöttek ki, feltörték a földet és művelésre alkalmassá tették. Lakóházakat építettek és gondoskodtak a téli takarmány elraktározásáról. A tél beálltával sem szünetelt a munka. Folytatták a t'airtás és nagy vadászexpedíciókat szerveztek a környező erdőkbe. A fiatalok kezdeményezése lelkes visszhangra talált egész Kínában. A főváros ifjúsága pénzt gyűjtött az önkéntes brigád felszerelésének kiegészítésére. Sok vállalat és hivatal fiataljai az önkéntes brigádmunkával szerzett pénzt elküldték a szűzföldek meghódítóinak. De a fiatalok meg is érdemelték ezt a megbecsülést. A számukra kijelölt földterületet, minden nehézséget legyűrve,- megművelték és termékennyé tették. Az első csoport példája nyomán Sanydun és Ljanin tartományokban a fiatalok tömegesen indulnak a parlagon heverő földekre. A kormány által kitűzött 300 ezer mu (1 mu = 0,675 ha) föld jelentős részét minden bizonnyal a lelkes kínai ifjúság teszi termékennyé. A szövetkezetben akarok dolgozni Elmondja: Jan Szi-szian újító Meggyőződtem róla, hogy azokkal a mezőgazdasági eszközökkel, 'amelyekkel a parasztok dolgoznak, nagyon nehéz a munka. 1953-ban vidékünkön nagy volt a szárazság. Elhatároztam, hogy olyan vízikereket szerkesztek, amely nagy vízmennyiséget képes szétlocsolni a földeken. Néhány paraszt segítségével elkészítettem a vízikerék modelljét. A kerülettől ingyen fát kaptam, ötletem bevált és az általam szerkesztett olcsó és kevés munkát igénylő kerék sokat segített a falun. 1954. decemberében részt vettem fiatal értelmiségiek értekezletén, ahol megismerkedtem több mezőgazdasági gép konstrukciójával. Ennek meg is lett az eredménye, mert számos mezőgazdasági szerszámot és gépet szerkesztettem, amelyek megkönnyítették a parasztság munkáját. Munkámat kormányunk nagyra értékelte, és 1953-ban a kiváló munka érdemrendjével tüntettek ki, 1955-ben tagja lettem a pártnak. A múlt évben megalakult a szövetkezet. Elhatároztam, hogy agronómusként fogok dolgozni a szövetkezetben. A Kínai Népköztársaság első népgazdaságfejlesztési ötéves terve, amely 1957-ben ér véget, iobb és gazdagabb életet biztosít a kínai népnek. 1957-ben Kína ipari és mezőgazdasági termelése 51,1 százalékkal lesz magasabb, mint 1952-ben, a terv kezdete előtt. 1956-ban a gépipari termelés az eredeti tervet 24 százalékkal szárnyalja túl, egyre újabb és újabb típusú gépeket gyárt, amilyeneket azelőtt az országba külföldről hoztak be. Képünk a nankingi gépipari üzemet mutatja be, amely automatikus esztergapadokat gyárt. A szorgalmas munka eredménye a szép kelengye A kínai paraszt szorgalmának jutalma A múlt év végén zárszámadás volt a „Július 1" termelőszövetkezetben Jaboa faluban (Hejhuncjan tartomány). A szövetkezet jól gazdálkodott.' Mikor Pan He nevét olvasták, hogy neki 500 yen jár, a terem felzúgott. Igen, ez már gazdagság. — Az utolsó években már örömteli napokat élek — mondotta nekem hazafelé Pan He. — Negyven évig szolga voltam, tele adóssággal. Az utolsó részletet 60 yent. már mint szövetkezeti tag fizettem ki. Mióta a szövetkezetben dolgozom, nem szűkölködöm semmiben. Másnap gabonával megrakott szekerek vitték a szövetkezeti tagoknak haza a természetbeni járandóságot. Az u(cán jókedvű lányok hangoskodtak és büszkén mutogatták a sok új holmit, a szép ruháravaWt. kendőket, mindezt, keresetükből vásárolták. A szövetkezetben tízéves tervet állítottak össze. Nem nagy a szövetkezetük, de a felszabadult kínai parasztság lelkes, szívós munkával gazdaggá teszi. A Pekingi Nemzeti Könyvtár a város egyik legszebb helyén fekszik. Kína valamennyi könyvtára közül a leghatalmasabb a Pekingi Nemzeti Könyvtár. A világ minden részén ismerik. Több mint 4,2 millió különféle könyvvel rendelkezik. Van közöttük egy néhány igen ritka, becses példány a Szun-dinasztia (XIII. század), Min-dinasztia (XV. század), és a Cin-dinasztia (XVIII. század) könyvtáraiból. A könyvtárat 1912-ben nyitották meg. A felszabadulás után lett a fővárosi könyvtárból nemzeti könyvtár. A könyvkölcsönzésen kívül a könyvtárban számos politikai, tudományos és ismeretterjesztő előadást tartanak és kiállításokat rendeznek. Az előadásokat átlag ezer ember hallgatja. A könyvtár dolgozói igyekeznek elősegíteni a tudományos kutatást. Tárgyi katalógusokat készítenek például ilyen címmel: „A sárga folyó megszel'dítése", „A hidak építése". A Pekingi Nemzeti Könyvtár 38 ország 138 könyvtárával tart fenn kapcsolatot. Évente körülbelül 30 ezer különféle könyvet kap külföldről és 120 ezer kötetet küld csereként. A könyvtárnak négy olvasóterme van. Évenként 460 ezer kötettel gazdagodik a könyvtár. A múlt évben 1 200 000 kötetnek új épületrészleget építettek. A Pekingi Nemzeti Könyvtár jelentősen hozzájárul • az ország gazdasági fejlesztéséhez és a tudományos kutató munka fellendítéséhez. A tó partján most új műutat építettek Kína északi részén, az Amur folyó partján, a puszta földeken az ifjúsági brigád zászlaját lobogtatja a szél. A határmenti területeken sok millió hektár szüzföld vár feltörésre. A múlt év augusztusában számos fiatal levelet írt az Üjdemokratikus Ifjúsági Szövetségnek Ezekben a levelekben kérték, hogy teljesíthessék a párt és A kínai fiatalok első csoportja a szűz földekre indul Az új Kína falvainak asszonyai A szövetkezetben dolgozó nőknek már könyvre is jut keresetükből Az ezeréves feudális szolgaság alól felszabadult Kína asszonyai ma a társadalom egyenrangú tagjai, a szocializmus építésének aktív résztvevői és a hatalmas ország jelentős erői. Az ország építéséből kiveszik részüket az asszonyok is. Meggyőző példaképül szolgálhat a Szinyminy termelőszövetkezet Heden faluban. A szövetkezet 402 tagjának a fele aszszony, akik majdnem mindnyájan a mezei munkacsoportokban dolgoznak. Tizenöt nő tagja a vezetőségnek, egy pedig az elnök helyettese. Sok nő élenjár a szövetkezet munkájában és sokan élénk közéleti tevékenységet fejtenek ki. Lju Juj-fan, 20 éves lány, néhány éve még semm't sem tudott a földművesszövetkezetekről, most pedig a szövetkezet tagjai elnökhelyettessé választották. Munkáját kiválóan végzi. Cen Ju-cin azok közé tartozik, akik elsőként léptek be a szövetkezetbe. -•Tíz éve özvegy és a felszabadulás előtt gyermekeivel együtt nehéz napokat élt át. Ma egyik leglelkesebb híve és népszerűsítője a szövetkezetben a hal«dó agrotechnikának és munkamódszereknek. Tagja a vezetőségnek és emellett a bölcsőde vezetője. A szövetkezet egyik kiváló munkása Huan Czsen-cin is. A régi világban családjával együtt egy viskód ban élt és sokat nyomorgott. Megpróbálta a szövetkezeti életet és most senkivel sem cserélne, élelmet kap a szövetkezettől, és ruhára, lábbelire is jut. A szövetkezetben ő .érte a legtöbb munkaegységet. Az új élet átformálja a kínai falvak életét és ezzel együtt az emberek gondolkozását is. A kínai nők ma már az építőmunkában egyenlő társai a férfinak és a szövetkezetekben csak úgy. mint az ország vezetésében és a tud "tri nyokban megálljok hrlyüket. 0HH )u-cii%, a szövetkezed földelttn