Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-01 / 121. szám, kedd

Tito elnök a Szovjetunióba látogat Moszkva, április 29. — Josip Broz­Tito, a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak meghívására ez év júniusában hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Magyarország lakosainak számr nemsokára eléri a lízrrilliót A „Magyarországi útikönyv" adatai szerint Magyarország lakosainak szá­ma 1955-ben 9 75C 000. Az ország leg­nagyobb városai: Budapest 1 757 000 lakos, Miskolc 136 000 lakos, Debre­cen 113 000 lakos. A legérdekesebb a városi és'a falusi lakosság szám­arányában a felszabadulás után be­következett változás. Míg 1935-ben Magyarországon városokban az or­szág népességének mindössze 14,5 százaléka lakott, addig 1955-ben ez a szám 36,8 százalékra, vagyis több mint két és félszeresére emelkedett. Ez a változás is szemléltetően mu­tatja, hogy az egykori agrár Magyar­országból fejlett iparral rendelkező népi demokratikus ország lett. Árleszállítás az Albón Népköztársaságban Tirana, április 29. (ČTK). — .Az Al­bán Népköztársaság Minisztertanácsa az Albán Munkapárt Központi Bizott­ságának javaslatára elhatározta, hogy 1956. ápr. 30-tól leszállítja az ipari cikkek és élelmiszerei árait. Az ár­leszállítás különösen a textil- és ci­pőáru. ielentős és átlagban eléri a 25 százalékot. A KOREAI MUNKAPÁRT NYILATKOZATA az ország két részének békés egyesítéséről A kongresszus ülése Phenjan, április 2). (TASZSZ)' — A Koreai Munkapárt harmadik kong­resszusának április 28-i délelőtti ülé­sén befejeződött a központi bizottság és a központi revíziós bizottság be­számolójának megvitatása. A kongresszus a központi revíziós bizottság beszámolójának jóváha­gyása után áttért a napirend har­madik pontiának megvitatására. Erről Pak Den Aj, a KMP Központi Bizott­ságának e'nökhelyettese tartott be­számolót. A vita után a küldöttek egyönte­tűen elfogadták a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét. A kongresszus küldöttei egyhangú­lag nyilatkozatot .ogadtak el, s eb­ben felhívják Dél- és Észak-Korea lakosságának minden rétegét a haza békés egyesítésére. A koreai kérdést demokratikus ala­pon a koreai nép akarata szerint kell megoldani és az egységes kormányt egész Koreára kiterjedő választások útján kell megalakítani — mon^'a a nyilatkozat. A nyilatkozat követeli, hogy ves­senek véget az Egyesült Államok be­avatkozásának, amely az ország megosztására és Dél-Koreában gyar­mati uraljm kialakulására vezetett. A koreai béke fenntartása és a ko­reai kérdés békés rendezése érdeké­ben nemzetközi egyezményt kell köt­ni. Követeljük a koreai kérdésban érdekelt államok olyan nemzetközi tanácskozásának összehívását — mondja a nyilatkozat —, melyen sok ázsiai' országnak, valamint Észak- és Dél-Korea kormányképviselőinek kell részt vennie. Változások a Lengyel Népköztársaság államtanácsának összetételében Varsó, április 29. (TASZSZ) — A Lengyel Népköztársaság szejmje ápri­lis 27-én egyhangúlag jóváhagyta a Lengyel Népköztársaság államtanácsa személyi összetételének megváltoz­tatását. Az ülésszak ország fő­ügyészévé Rybicki képviselőt válasz­totta meg és felmentette az állam­tanács t'tkárának tiszte alól. Az ál­lamtanács tikárává Skrzeszewski kép­viselőt választották meg: Domönski képviselő az államtanács tagja lett. Az ülésszak elfogadta az államta­nács határozatát és a minisztertanács elnökének javaslatát miniszterek kinevezéséről. Város- és községgaz­dálkodási miniszter Mijal, bányászati miniszter VVantolka, munkaügyi és Történelmi jelentőségű látogatás Seiwyn Lloyd brit külügy.niniszter beszéde London, április 29. — A Press Asso­ciation sajtóügynökség közlése szerint Seiwyn Lloyd, brit külügyminiszter április 28-án Hylakeban (Cheshne grófság) beszédet mondott. Beszédé­ben foglalkozott N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek és N. Sz. Hruscsovnak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának nagy-britanniai látogatasa eredményeivel. A többi között kijelen­tette: Nem fér kétség ahhoz, hogy ez a látogatás történelmi jelentőségű. A látogatás előtt nehéz volt jósolgatni, hogyan fog lefolyni, hogyan fog vi­selkedni az angol nép a vendégekkel szemben és hogyan fognak a vendé­gek reagálni a fogadtatásra. Az én személyes véleményem az, hogy ez a látogatás eredményes volt. Amikor ezt a nézetet vallom, szük­séges, hogy arra gondoljunk, mit :s vártunk ettől a látogatástól. A látoga­tás célja elsősorban az/volt. hogy sze­mélyes kapcsolatokat kössünk a szov­jet vezető államférfiak és a brit kor­mányférfiak között. Mindig előnyös, hogyha megbeszéléseket tartunk. Ez bizonyos mértékben segítségünkre van abban. hogy megérthessük kartársaink gondolkozási módját. Az utolsó tíz napon át a minisz­terelnökkel együtt sok órát töl­töttünk vendégeinkkel. Meg vagyok győződve róla, hogy ezek a tanácsko­zások hozzájárulnak a kölcsönös meg­értéshez. Ezenkívül személyes kapcsolat jött létre vendégeink és az angol nép kö­zött. Vendégeink .sok mindent láttak országunkban és megismerkedtek an­nak lakosságával. Ügy gondolom, hogy a szovjet államférfiakra kedvező ha­tást gyakorolt az angol néppel való közvetlen érintkezés, és hogy azt a benyomást keltette bennük, hogy Anglia szilárd állam, és hogy a brit nép életproblémáinak megoldásához nyugodtan és megfontoltan fog hozzá. Tanácskozásaink szívélyes és barát­ságos légkörben folytak és egyik rész­ről sem lehet azt mondani, hogy a beszélgetések ne lettek volna közvet­lenek. Meg vagyok győződve róla, hogy a Rézetek kicserélése hasznos volt. Eredményes tanácskozások N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov nagy-britanniai látogatásának sajtóvisszhangja ANGLIA. — A Birmingham Post a többi között ezt írja. A szovjet és a brit államférfiak közötti tanácskozás célja a nézetek kicserélése volt. Ezt a célt kétségkívül elérték. Mindkét tárgyaló fél sok olyat mondott, ami hozzájárulhat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Az angol lapok feltűnő helyen hoz­tak hírt arról, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov meghívták A. Edent a szovjet kormány nevében Moszkvá­ba, és az angol miniszterelnök ezt a meghívást elfogadta. A Daily Express erről így ír: „Figyelemreméltó, hogy a meghívás megtörtént, és hogy elfo­gadták. Ez szívélyes kapcsolatokra mutat és megdönti a borúlátó jóslato­kat." A Yorkshire Post állást foglal a Szovjetunió és a nyugati országok kö­zötti burátsági kapcsolatok megszilár­dítása mellett. USA. — Arnínt azt az amerikai saj­tóügynökségek washingtoni tudósítói­nak híreiből kitűnik, az USA hivatalos körei figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a brtt kormánykörök N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsov­nak Edennel, Nagy-Britannia minisz­terelnökével folytatott tanácskozásait pozitívan ítélik meg. Washingtonban megkísérlik, hogy bizalmatlanságot keltsenek a Szovjetunió politikájával szemben, fio-'eimen kívül hagyva, hogy a Szovjetunió a különböző szociális és politikai rendszerű országok közöt­ti békés eayüttélésre törekszik. Az amerikai sajtó részletesen fog­lalkozik a brit-szovjet tanácskozások­ka'. A tanác-skizás eredményeinek ér­tékelésében azonban eltérőek a véle­mények, ami nyilvánvalóan abból ered, hogy a sajtó különböző módon akar nyomást qyakorolni a nagy-britanniai közvéleményre. FRANCIAORSZÁG. — A Liberation a szovjet-brit tanácskozásokat „a bé­kéhez vezető új lépésnek" minősíti. Az Echos felteszi a kérdést, hogy a szovjet-brit tanácskozások „buzdító előjátékot jelentenek-e a közvetlen francia-szovjet kapcsolatokban tekin­tettel arra, hogy Guy Mollet és Chri­stian Pineau májusban Moszkvába lá­togatnak. EGYIPTOM. — Az összes egyiptomi lapok közölték N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége tag­jának Anthony Edennel, az Egyesült Királvság miniszterelnökével folytatott tanácskozásairól szóló beszámolót. Az N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov sajtóértekezletéről szóló közlemény­ben a lapok kiemelik azt a részt, amely a Szovjetunió és Nagy-Britannia államférfiai közötti tanácskozásokról számol be a Közel- és Közép-Keleti kérdésről. NORVÉGIA. — A Verdens Gang ve­zércikkében hangsúlyozza: ha a lon­doni tanácskozások lefektették a Ke­let és Nyugat országai közötti továb­bi tárgyalások alapját, már ezt a tényt is pozitív eredménynek kell tekinteni. A Friheten ezt írja: mind az angol, mind a szovjet sajtó megegyezik ab­ban, hogy a londoni tanácskozások sikeresek voltak. Megteremtették a Nagy-Britannia és a Szovjetunió ál­landó jó kapcsolatainak alapjait. társadalombiztosítási miniszter S. Za­wadzki, kulturális és művészetugyi miniszter Kuryluk, a közbiztonsági b^ottság elnöke Pszczólkowski, a földmüvelésügyi miniszter Kuligowski. az állami gazdaságok minisztere Mó­czár, külügyminiszter Rapacki, felső­oktatási miniszter Zolkíewski, igaz­ságügyi miniszter Wasilkowska lett. A szejm április 28-i ülésén meg­erősítette az államtanács több törvény­erejű rendeletét, majd Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke válaszolt a képviselők interpellációira. Ezzel a szejm ülésszaka véget ért. Szovjet Kórházat ajándékoztak Kínának Lusun Talieben (oroszul Dalnij, ré­gente Port Artúr) a Szovjetunió Vö­röskereszt és Vörösfélhold társaságok által épített kórházat a Kínai Nép­köztársaságnak ajándékozták. Ez év elején két kórházat már átadtak Kí nának Urumcsiban és Ininben. Moszkvába érkezeit a francia szocialista párt küldöttsége Moszkva, április 29. (TASŽSZ). A Francia Szocialista Párt küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására, április 28-án este Moszkvá­ta érkezett. A küldöttség vezetője Pierre Commin, a Francia Szocialista Párt főtitkára, a köztársasági tanács tagja, tagjai: George Brutelle, a párt főtitkárhelyettese, Christian Caillieret, a párt végrehajtó titkára. André Philip, a járt vezetőségének tagja, Róbert Verdier nemzetgyűlési képvi­selő, Marceau Pivert, a párt vezetőségének tagja, Róbert Coutant, a párt vezetőségének tagja, nemzetgyűlési képviselő, Lamine Gyueye, a párt ve­zetőségének tagja, Lucien Peyrassol, a párt vezetőségének tagja, Maurice Deixonne nemzetgyűlési képviselő, a párt Tan megyei szervezetének tit­kára, Charles Naveau, a köztársasági tanács tagja, Orest Rosenfeld, a párt vezetőségének tagja. A küldöttséggel együtt francia újságírók is érkeztek. A vendégeket a vnukovói repülőtéren D. T. Sepilov és J. A. Furceva, az SZKP Központi Bizottságának titkára, J. V. Kapitonov, az SZKP moszkvai bizottságának titkára, az SZKP Központi Bizottságának fele­képviselői, szovjet és külföldi újságírók A FRANCÉ PRESSE sajtóügynökség Pnom Penhu-i tudósítójának közlése szerint a kambodzsai vezérkar április 29-én jelentette, hogy az utolsó na­pokban a dél-vietnami haderők fegy­veres alakulatai két ízben is betörtek kambodzsai területre. A néhány száz főből áll dél-vietnami katonai egysé­gek sok kambodzsai földművest hur­coltak magukkal. (ČTK). A LIVORNOI Ansaldo Hajógyár munkásainak 42 napig tartó sztrájk­ja a dolgozók győzelmével végződött. Az elbocsájtott munkások egy livornói vállalatban kapnak munkát. (ČTK). INDIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK IV. kongresszusa a Madrasz állambeli Palghatban április 29-én befejeződött. A kongresszuson ismét Adzsoj Kumar Ghost választották meg a párt főtit­kárává. Megválasztották egyúttal In­dia Kommunista Pártjának 39 tagú Központi Bizottságát is. (ČTK). lős munkatársai, a társadalom fogadták. A vendégeket a repülőtéren nak titkára üdvözölte. D. T. Sepiíov beszéde Elvtártak! A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága nevében üdvözlöm önöket és az önök személyében a francia szocialista dolgozókat. A szovjet emberek mély megbecsü­lést éreznek a francia nép iránt, amelynek forradalmi hagyományai a munkásosztály harcosainak egész nemzedékeit lelkesítették. Jól tudjuk, hogy a francia munkások hősles har­cukkal döntő módon hozzájárultak Franciaországban az abszolút monar­chia ós a feudális rendszer szétzúzá­sához. Nagyrabecsüljük a szocialista eszmék első hirdetőinek — Fourier­nek, Saint Simonnak és híveiknek műveit, első forrásait a marxizmus­nak, amelynek győzelmes zászlaját ma a föld lakosságának jelentős ré­sze követi. A párizsi kommünardok halhatat­lan hőstette lelkesítette az orosz for­radalmárokat és tapasztalataik pél­dát mutattak. az orosz munkásoknak és más országok munkásosztályának. A szóvjet emberek felismerik azt a fontos szerepet, amelyet Francia­országnak, mint nagyhatalomnak be kell töltenie abban a harcban, ame­lyet a népek a békéért, a nemzetközi biztonságért, a különféle társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek megvalósítá­sáért vívnak. Engedjék meg annak a (meggyő­ződésemnek a kifejezését, "hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Francia Szocialista Párt vezetői közti személyes kapcsolatok, az önök Sepilov, az SZKP Központi Btzottságá­! küldöttségének látogatása a Szovjet­' unió városaiban, üzemeiben és kol­hozaiban, a küldöttség tagjainak ta­lálkozása a szovjet emberekkel elő fogja segíteni pártjaink kölcsönös megértésének megteremtését, né­peink barátságának és együttműkö­désének megszilárdítását. Reméljük, hogy a Francia Szocialista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja kapcsolatainak megteremtése a bé­kéért, a társadalmi haladásért és az emberiség boldogságáért küzdő ösz­szes erők egységének fejlődését és megszilárdítását szolgálja. Melegen üdvözlöm önöket, elvtár­sak! Pierre Commin beszéde A beszédre Pierre Commin, a kül­döttség vezetője válaszolt. A küldöttség, amelyet vezetek, a szocialista párt delegációja. Pártunk vezetőségének megbízásából jöttünk a Szovjetunióba, hogy tanulmányoz­zunk egyes gazdasági, társadalmi és politikai problémákat, amelyek ér­deklik az általunk képviselt francia munkásosztályt. Köszönjük önöknek a szívélyes fo­gadtatást és úgy gondoljuk, megta­láljuk itt a feltételeket, amelyek le­hetővé teszik t hogy a legjobban elvé­gezzük küldetésünket, amelyről be­számolunk vezetőségünknek. Csak vezetőségünk vonhatja le a követ­keztetéseket és a tanulságokat. Eleve köszönjük önöknek a szívé­lyes fogadtatást. A vendégek gépkocsiba ültek, és a városba, a Szovjetszkaja Szállóba hajtattak. A Szovjetunió Külügyminisztériumának válasza a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetségének jegyzékére Moszkva, április 29. — A Szovjet­unió Külügyminisztériuma április 27­én válaszolt a Német Szövetségi Köz­társaság 1956. március 27-i jegyzé­kére. A válaszban a külügyminiszté­Épül a krasznojarszki vízierőmü kw teljesítménye A jeniszeji (Ke­let-Szibéria) fo­lyam partjain te­vékenyen dolgoz­nak a kraszno­jarszki vízierőmü építésén, amelynek több mint 3 200 000 lesz. A vízierőmü duzzasztógátja csaknem 100 méter­rel emeli a Jeniszej folyó szintjét, s Kelet-Szibériában 400 kilométer hosszú új tenger alakul. Az a hely, amelyen a krasznojarsz­ki vízierőmC duzzasztógátja épül, Su­michi falucska közelében fekszik. A Jeniszej itt magas sziklák között fut. alapja szilárd, és a folyam medré­ben végzett kutató munkálatok a duz­zasztógát helyén már befejeződtek. A Jeniszej partján lakóházak épülnek A vízierőmü területén serényen folynak az előkészületi munkálatok. Vasutat és országutakat kell építeni Krasznojarszkból és néhány lakótele­pet létesítenek az épftőmunkások­nak. A Jeniszej jobb partján kikötőt, fakombinátot és autóparkot építenek. A hegyek gerincén át magasfeszültsé­gű villamos vezetéket szerelnek. La­letino faluban mechnikai üzem és betonozó műhely készül, amely az országút építéséhez szolgáltatja majd a betont. rium tudtára adja a nagykövetségnek, hogy a nagykövetség által beküldött névjegyzéket az Illetékes szovjet szervek áttanulmányozzák s megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy azok a német polgárok, akik a Német Szöve^égi Köztársas gba akarnak visszatérni, érintkezésbe léphessen k az NSZK nagykövetségével. A Haza­térés kérdésének elintézése ez eset­ben természetesen nem fog nehézsé­gekbe ütközni, és a Szovjetunió ille­tékes hatóságai a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetségének ebben szükséges segítséget nyújtanak. A szovjet kormány felhasználja ezt az alkalmat, hogy emlékeztessen arra, hogy Nyugat-Németországban a mai napig nagy számú elhurcolt szovjet polgár él és hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége 1955. szeptemberi moszkvai tanácskozásai során azt ígérte, a szovjet állampol­gároknak segítséget nvújt, hogy ha­zájukba visszatérhessenek. Olasz sajtóvisszhang a francia-olasz tárgyalásokról Róma, április 29. (ČTK) — Az olasz lapok foglalkoznak azzal a közlemény­nyel, amelyet René Coty, a Francia Köztársaság elnöke és Giovanni Gron­chi, az Olasz Köztársaság elnöke kö­zötti megbeszélésekről adtak ki Pá­rizsban. Az Unita hangsúlyozza, hogy a köz­lemény az általános megállapításon kívül sok olyan szöveget tartalmaz, amely változást jelent az eddigi fran­cia-olasz kapcsolatokban, főképpen a Nyugat és Kelet közötti viszony, va­lamint a közép-keleti kapcsolatokat illetőleg. „Gronchi párizsi útja — ír­ja a lap — az olasz diplomácia szá­mára lehetővé tette, hogy radikális revizió alá vegye irányzatát. Francia­ország nem javasolta nekünk, hogy bdntsuk fel szövetségünket, hanem azt ajánlotta, hogy egyezzünk meg vele azon eljárásra vonatkozólag, amely hozzájárulna a tartós leszerelés po­litikájának meggyorsításához és az egymással szemben levő tömbök fal­számolásához". Az Unlta hozzáfűzi: „megbocsáthatatlan hiba volna, ha az olasz diplomácia kihagyná ezt a felkí­nált alkalmat, amely az utolsó évek eshetőségei közül a legkedvezőbb". A többi olasz lap Martino külügy­miniszter különböző kijelentéseit idé­zi, amelyekből kitűnik, hogy az olasz kormánynak nem áll szándékában le­mondani a Németország egyesítésé­nek kérdésében elfoglalt álláspontjá­ról. Martinohoz az egyik újságíró azt a kérdést intézte, hogy az olasz kor­mány kedvező álláspontot foglalna-e el N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov római látogatásával kapcsolatban. Martino azt felelte, hogy „erről még senki sem beszélt, azonban minden egyes olyan személyi kapcsolatot és minden találkozást szívesen fogad, amely hatékonyan hozzájárulhatna a nemzetközi egyetértéshez". O J S 7 0 Q 1956. május J. ^ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom