Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-19 / 139. szám, szombat

(J)téig.ai Stenei ^DanaSiSL A prágai Városháza Smetana-termének homlokzatán magas orgonasípok és egy arany korong ragyog Glóriaként ölelik körül Bedrich Smetana reliéf arcélét. A szobrászfaragványokkal gazdagon díszített menynyezetröl a csehszlovák és szovjet zászlók omlanak le s a kék zászlócsíkon fehéren ragyog a fesztivál jelképét ábrázoló hegedükulcs. A terem zsúfolásig megtelt. Ünnepélyes a hangulat és az embrrek csöndben lépnek a terembe, mint a templomba. Valóban úgy érzed, hogy a Smetana nevét viselő terem a művészet nemes temploma. Az emelvényen megjelenik a Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekara. Elhalkul a beszélgetés, s belép Alois Klíma ka-mester. A terem csendjében felhangzanak Lumír mitológiai dalnok nárfájának első akkordjai és megkezdődik az ősrégi Vyšehradról szóló monda. A fuvolák játékos kettőse elvezet bennünket a Moldva forrásához, a zene visszatükrözi a cseh vidéket, magával hozza a haza illatát. A matriarhátus maradványainak régmúlt ideje hangzik a Sárkáról szóló mondában, aki elárulta és a halál kezébe adta Ctirád vitézt. Elbűvöl bennünket a cseh haza fenséges himnusza a cseh erdőkről és rétekről, • majd az ezt követőleg Tábor és Blaník hősi éposza zárja be Bedrich Smetana Hazám című hazaszeretettől izzó szimfonikus költeményét. Nem véletlen, hogy a Prágai Zenei Tavasz nemzetközi fesztiválját mindig a nép és a haza iránti szeretet ragyogó alkotásával nyitjuk meg. Ugyanúgy nem véletlen az sem, hogy a fesztivál mindig az öröm és szépség himnuszával, Beethoven IX. szimfóniájával zárul. Hisz mindkét mű a zeneművészet legragyogóbb gyöngyszemei, egyúttal a zenekarok és karmesterek fejlettségének próbakövét jelentik és illő keretbe foglalják a Prágai Zenei Tavaszt. A virágzó tavaszi Prága, a város zenei hagyománya és szépsége, a hangversenyterem pompája nem csekély mértékben emeli a hatást. Nagy élményt jelent Mozart Don Jüanjának meghallgatása abban a színházban, ahol először hangzottak fel ennek az operának akkordjai — meghallgatni a régi mesterek műveit, a Ledeburk-kert barokk pompájában vagy a Valdštejnpalota lovardájában. És idén valóban örülhetünk Az egész világból érkeznek művészek Prágába. Meghallgattuk és meghallgatjuk a kínai művészek hangversenyét, a Vlach vonósnégyest, mely éppen a napokban érkezett vissza sikerekben gazdag külföldi müvészkörútjáról és kamarahangversenyt rendez W. A. Mozart műveiből. Május 21-én és 29-én meghallgatjuk Dávid Ojsztrah világhírű szovjet hegedűművésznek hangversenyét. A berlini Komische Oper május 22-én a Smetana Színházban bemutatja Weber Bűvös vadászát. Antonio Pedrotti olasz karmester május 24-én vezényli a Smetana-teremben Ludwig van Beethoven VII. szimfóniáját és Bartók Béla harmadik zongoraversenyét, melynek zongoraszólóját Fischer Annié magyar művésznő játszsza. A Bécsi Filharmónia is vendégszerepel, Morált professzor vezetésével és a Smetana-teremben két hangversenyt ad. Dr. Hans Schmidt Isserstedt karmester, a Német Szövetségi Köztársaságból Beethoven VIII. szimfóniáját, Mozart D-moll zongoraversenyét és a híres Jupiterszimfóniát vezényli. Hosszú évek óta először üdvözlünk Prágában jugoszláv művészeket, Zs. Zdravkovics karmester és A. Jamngro és VI. Ruzsdiák szólisták személyében. Május 25-én meghallgatjuk Sviatozlav Rihter világhírű szovjet zongoraművészt, aki a Pedrotti vezénylésével Beethoven III. zongoraversenyét játssza. A fentieken kívül még számos kiváló művész lép fel a Prágai Zenei Tavasz keretében, köztük Arthur Grumiaux belga hegedűművész, André Cluytens francia karmester, Juiius Katchen amerikai karnagy, Vlad. Orlov román gordonkaművész. A Prágai Zenei Tavasz június első napjaiban éri el tetőpontját, amikor a prágai vár székesegyházában felhangzik Mozart koronázási miséje és utolsó müve, a Requiem Heinz Finger német karmester vezényletével. Ezutárk meghallgatjuk Beethoven IX. szimfóniáját, melyet Nathan Rachlin, a Szovjetunió Nemzeti Művésze vezényel, és ezzel bezárul az 1956. évf Prágái Zenei Tavasz. Az idei Prágai Zenei Tavasz az egész világ előtt szemléltetően bizonyítja, mennyire közelhozza a művészet a népeket egymáshoz és milyen alkotó szellemben vezeti őket a haladás és a béke útján. František Langmaier ü[M

K a film világából Eredeti és ötletes filmet mutattak be Párizsban. A film címe: Napernyő és esernyő. A film első részében egy napernyős fiatal nő s egy esernyős férfi szerelmi története játszódik le, csupán a két ernyővel, anélkül, hogy a szereplő személyek arca látható lenne. A második részben ugyanazt a történetet árnyjátékképpen, bábok játsszák. Rajzfilmmel végződik a játék. Egy fiatal zeneszerző eredeti muzsikát is szerzett hozzá. * * * Tel Avivben Tjorold Dickinson angol filmrendező megkezdte a 14 nem válaszol című új izraeli film forgatását. A női főszereplő Haya Hararit, a Tel Aviv-i kamaraszínház tizenkilenc éves művésznőié. £ • sk Párizsban rövidesen megkezdik a Don Quijote filmfelvételeit, Dino de Laurendis produkciójában. A címezerepet Jacques Tati, Sancho Pansát és Dulcineát amerikai színészek játsszák. Rendező: René Clément * * * Montevideóban rendezik a dokumentumfilmek nemzetközi fesztiváliát. A fesztiválon 39 ország több mint háromszáz filmjét mutatják be * * * Üj század hajnala címen Timár Ist,. ván magyar rendező korabeli dokumentumok alapján filmet készít a magyar munkásmozgalom kezdeti időszakáról, az 1905-ös forradalom magyarországi hatásáról. Történelmi dokumentumfilmet készít a DEFA, Te és néhány barátok címmel, amely a hitleri háború előzményeit mutatja be. * * * Közös szovjet-francia produkcióban viszik filmre Vietor Hugó 1793 című regényét, amelynek külső felvételei a Szovjetunióban, műtermi felvételei pedig Franciaországban készülnek * * * Walt Disney Bécsben filmet forgat Meseország a Duna partján címmel. A film népművészeti jellegű lész és megmutatja a dunatáj országainak természeti szépségét és állatvilágát. * * * A német DEFA Filmtársaság megkezdte századik művészfilmjének forgatását. A két részből álló film címe Kastélyok és kunyhók, melyet Kuba forgató könyve alapján dr. Kurt Maitzig rendez. A DEFA e jubileumának alkalmából Horst Knietsch cikket írt, melyben értékeli az NDK eddigi filmalkotásainak fejlődését. Cikkének további részében foglalkozik a második ötéves terv távlataival, mely szerint 1960-ig 32 játékfilmet fognak forgatni. Judit elpirult, és titokzatos mosoly futott az ajkára: — Csak! Nem akarta elárulni a nagy-nagy titkot senkinek. Otthon aztán rajzpapírból négy galambot vágott ki. A májusi felvonuláson Piccaso békegalambjával vonultak fel az iskolások. Erről vette a mintát. — Valami jelszót kellene ráírni, — törte okos kis fejét. — De mit? Végre kisütötte és ráírta az egyik galambra: GYŰLÖLETÉRT SZERETETET A gyűlöletet csúnya fekete tintával írta, a szeretetet piros ceruzával. Aztán alá is írta: Kiss Judit V. oszt. J

aj, ez a nagyanyó! Hát .nem olyan csendesen lépett a szobába, hogy csak akkor vette öt észre, midőn már a háta mögött mosolyogva olvasta a jelszót. Vége a titoknak. Kénytelen volt elárulni nagyszerű tervét, melyet a galambősz nagyanyó készséggel hagyott jóvá, sőt segített keresni alkalmas jelszavakat a többi galambokra is. Bea galambjára ezt írták: „Soha háborút!" Öcsiére harciasabb jelszó került, elvégre Öcsiké férfi, vagy mi, no nem igaz? „Mi nem könyörgünk, hanem harcolunk a békéért!" A kis Csöppi még magyarul se tudott rendesen, mert nem úgy mondta, hogy béke, hanem béte. az ő galambja mégis sok nyelven hirdette kicsi szíve óhaját: „Békét! Mír! Frieden! Peace! Mier! Pokój!" Hiába! Amit ketten tudnak, až már nem titok. Lassan az egész Kiss-család tudomást szerzett Judit tervéről. Öcsi ugyan eleinte hevesen tiltakozott az ellen, hogy a.szép gömbölyű léggömböcskéket csak úgy nekem semmi, neked semmi a levegőbe engedjék, de nagymama kijelentése, hogy hoz majd neki másikat, megnyugtatta. Csak a széllel volt baj. Fújt az északról, délről, nyugatról, mindenfelől, csak éppen keletről nem akart fújni. Apuka minden reggel kidugta a bevizezett újját az ablakon, hogy merről fújdogál a szellő, de csak megcsóválta a fejét, mert a légáramlás nem akart kedvezni. A türelem, rózsát terem! Vasárnap délután a déli szél hirtelen keletire fordult, Nagy volt Kisséknél az öröm. Ünneplő ruhában ünneplő szívvel rándultak ki a Tatár-dombra. Apuka kezét Öcsi szorongatta, Judit nagyanyóba karolt, anyuka Csöppit tolta a kocsiban, csak Bea nyargalászott mellettük, mint a kiscsikó, mert ez a kislány olyan volt, mint a higany. Túlsá-' gosan eleven ahhoz, hogy nyugodtan menjen az anyukája mellett. A Tatár-dombon aztán apuka vezényelt. — Egy, kettő, há-rom! — és a léggömböcskék felrepültek a béke-galambokkal a kék égboltra. Irtó gyorsassággal szálltak nyugat felé. Tizet sem értél rá számolni és már nem voltak sehol. C zálltak, repültek messze-mesž- ^ sze, hogy elvigyék a magyar Kissék üzenetét a német Kloinéknek, a francia Petitéknek és a világ minden jóakaratú, egyszerű emberének: — Békét akarunk! OJ szö » 1956. május 19. J -Hol oagy g y erwie k kor 1 V Akkor még a vízparti mezőn Húsz libának királya voltam én S játékra szórtam zsendülő erőm, végigfeküdve a fü lágy ölén. Szerettem nézni az égbolt taván galambseregként szálló fellegek távolbatűnő vitorlásraját. — A gondtalanság könnyű szárnyai ragadták messze pezsgő képzetem, végtelennel versenyt száguldani: de sok boldogságot hozott nekem! Lehettem óriás, s" gazdám életét ujjaim között fogtam mint csöpp legyet, s rimánkodott, esdekelve kért, vagyont igért, csak irgalmas legyek. Ha bántottak, lettem rablóvezér, hidegszívü, szilaj, könyörtelen; táj reszketett, testben kihűlt a vér, rend felborult, hol elhangzott nevem. Kedvesem volt egy barna kislány, gyengéd tündér, a föld legszebbike, ö mosolyogta a napfényt reám, s lelkemnek volt a szentje, istene, s míg édelegtem sejtve, hogy szeret, megálmodtam egy boldog életet... — Hol vagy gyerekkor, éltem könyviből hová lettetek ábrándos sorok? Mesétek bája, mint gejzír kitör, s én cseppjét vágyva visszalapozok az emlékekbe — s hej hiába már, bűvötök száz színe immár kopott, messzi hattyú dalává változott... — Lettem azóta húszéves legény, álom helyett valóságkergető, ip eszmék szárán nő lelkem felfelé Jjí és homlokomon napsugár, eső kopogtat, nyitja bensőm szirmait... jjj Hazám táplál s érlel, mint nő fiát: |j diák vagyok, de nem kopott diák. Petrik József "i V KULTURÁLIS HÍREK Nat King Colét, a kiváló amerikai néger énekest, a Berliner Zeitung jelentése szerint, az Alabama állambeli Birminghamban banditák előadás közben megtámadták és súlyosan bántalmazták. A 3500 főnyi nézőközönség a művész segítségére sietett, mire a támadók elmenekültek. A rendőrségnek később sikerült elfognia a merényletben részt vett három KuKlux-Klan tagot. Gépkocsijukban nagymennyiségű fegyvert és terrorakciókhoz szükséges egyéb felszere-: lést találtak. .( • * » *-• ~ Szeptember első napjaiban — írja a Francé Soir — francia festők kiállítása nyílik meg Moszkvában. A megbeszélések már be is fejeződtek és így körülbelül száz francia mester műve kerül kiállításra, Dávidtól az impresszionistákig terjedő időből. Ugyanakkor Párizsban bemutatják az orosz szovjet festészet legnagyszerűbb alkotásait. .v.** XZu'XXZZZZztä^^ a z ötletet tulajdonképpen nagymama megérkezése adta. A nagymamáé aki sose jött üres kézzel. Most is mit hozott! Négy gyönyörű léggömböcskét: két pirosat és két kéket. A szerény, szelíden mosolygó nagymama eleget pironkodott a vonaton a nem mindennapi poggyász miatt, mert mindenki rámosolygott. Hát persze, hogy mosolyt fakasztottak az arcokon' a szép, kövér léggömböcskék, melyek vidáman táncoltak nagyanyó hófehér fejé fölött. Mindenki tudta, hogy a jóságos néni örömet visz apró emberkéknek. No, hogy senkiben se maradjon kétség, jó hangosan mondta a szintén mosolygó jegykezelőnőnek: — Az unokáimnak viszem, lelkem. Annyi szeretettel mondta ezt, hogy abba már több nem is fért volna ebből a szép érzésből. Az unokák: az aranyszőke Judit, aki már szép piros pionír-nyakkendőt hordott. a másodikos Bea. akibe a mamaja szerint hét ördög szorult, az elsős Öcsi, aki éppen most vívja elkeseredett harcát a kis- és nagybetűk félelmetes hadával és az aranyos kis Csöppi, aki nem régen tette meg első önálló lépéseit az életben, türelmetlenül várják a jó nagymamát, aki olyan gyönyörű meséket tud sárkánvölő hősökről, elvarázsolt királykisaszszonyokról, gonosz varázslókról és jóságos tündérekről, hogy azt igazán gyönyörűség hallgatni. Nagymama hősiesen elszenvedte a kétszeri átszállással járó feltűnést is. melyet a légpömböcskéi keltettek és végre megérkezett. — Itt a nagymama! — csatakiáltással rohamozták meg az őszhajú matrónát az unokák és hamarosan paráis vita keletkezett köztük, hogy ki kapjon piros léggömböt és ki kéket. Mindegyik pirost akart. Judit azon az AlA alapon, hogy az okosabb enged, megelégedett az egyik kekkel, Csöppiket pedig még a színek nem érdekelték, így rövid, de heves vita után mindegyikük vígan futott a léggömböcskéjével jelenteni anyukának, hogy az autóbusz meghozta nagymamát. Nagy gondot ad az ilyen léggömb! Szerencsére Csöpike csak a konyhában engedte el a cérnát, amely az imbolygó léggömböt tartotta, s így nem lett ebből nagyobb baj. Csak megszökött a hűtlen jószág, és ott himbálja magát a mennyezethez tapadva. Kint az udvaron szörnyű szerencsétlenség lett volna ebből. Felszállt volna a léggômböcske egészen a felhőkig, és lett volna sírás-rívás. így csak hamar az asztalra egy széket és a nyurga Judit elcsípte a szökevényt. Csöppike sírásra törött szájacskája hamarosan mosolyra húzódott. Este a négy léggömbocske megkötözve állt vigyázzban a két gyermekágy lábánál, ahol párosával aludtak e> kis unokák: Judit Csöppikével, Bea meg Öcsikével. T ártsuk magunkat pontosan az * igazsághoz! Az igaz, hogy a kisebbek már régen a boldogok álmát aludták, mire nagyanyó a mese végéhez ért, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak", de Judit szemére nem jött álom. Nagymama gondosan betakargatta » gyermekeket, aztán apukával és anyukával fojtott hangon komoly beszédbe kezdett. Annyi mindenféle okosságról esett köztük szó, hogy máiJudit szemére is rászállt volna az írta: Kónya József álom, ha apukája rá nem mutat a léggömböcskékre : — Ezek a szeretet léggömbjei, édesanyám. Sajnos, a léggömbök gyűlölet tet is tudnak terjeszteni. — Tudnak! — sóhajtott nagymama és halkan hozzátette: — Pedig minden ember szívében ott él a béke utáni vágy. — Nem sokat émek el vele, — toldotta meg anyuka — Minden értelmes ember csak mosolyog az erőlködésükön. Aztán még sokat beszéltek a felnőttek a gyűlölet légtjömbjeirői, majd mindig kevesebb szó esett köztük, végül nagymama egy-egy rövid mondatára csak megkésve hangzott az álmos felelet. — Alusztok? — kérdezte nagysokára, de feleletet nem kapott, mire a hosszú úttól eltörődve ő is horkolni kezdett. Judit nem aludt. A hold ezüstös fénye különös hangulatot terjesztett a szobában. A piros léggömböcskék ugyan alig látszottak, de a kékek fényesen csillogtak a holdfényben. — A szeretet léggömbjei! — mosolyodott el a kislány és furcsa terv fogamzott meg kicsi agyában. Másnap az iskolaudvaron megkérdezte a tanító nénit: — Merre van tőlünk Amerika? — Nyugatra, kislányom. — Tessék szíves lenni megmutatni pontosan, hogy merre! A tanító néni nyújtott karral a Törökhajtás felé mutatott. — De miért vagy erre kíváncsi?