Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-18 / 138. szám, péntek

cgyiptom elismerte a Kinai Népköztársaságot Kairó, május 16. (ČTK). — A kairói rádió közlése szerint az egyiptomi kormány május 16-i ülésén, amelyen Gamal Abdel Nasszer miniszterelnök elnökölt, elhatározta a Kínai Népköz­társaság elismerését. Eltemették Alekszandr Fagyejevet Moszkva, május 16. — Tizenkét óra­kor a Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnok-ajtaja bezárult, az író hoz­zátartozói és barátai vállukra emelve kivitték a koporsót a Szakszervezetek Házából. Megindult a gyászmenet a temetőbe. A temetőben gyászgyülést tartot­tak, melyet Szurkov, a Szovjet író­szövetség vezetőségének titkára nyi­tott meg. Utána Fegyin, majd Kor­nyejcsuk tartott beszédet. A moszk­vai dolgozók nevében Lebegyev, a Di­namó gyár munkása szólalt fel. Meg­hatottan vettek búcsút a halottól az Ifjú Gárda krasznodoni földalatti Komszomol-szervezet volt tagjai is. Újabb csapaterősítések érkeztek Algériába Párizs, május 16. — A francia saj­tó jelentése szerint hétfőn és kedden ismét körülbelül tízezer katona szállt partra Algériában. A csapatszállítások folynak. A Constantine városában szombaton és vasárnap lezajlott heves inciden­seknek több mint 40 áldozata volt. A város még mindig ostromállapotban van; a rendőrség több utcát elzárt a közlekedés elöl. * Nagy-Britannia Kommunista Pártjának feladatairól London, május 16. (ČTK) — Nagy-Britannia Kommunista Pártjá­nak Végrehajtó Bizottsága május 13-i ülésén határozató' fogadott el, amelyben a Szovjetunió Kommunista Pártja XX kongresszusának eredmé­nyéből eredő tapasztalatokkal, va­lamint a párt jelenlegi politikai fel­adataival foglalkozik. A határozat kifejezi Nagy-Britan­nia Kommunista Pártjának azt az eltökélt szándékát, hogy küzdeni fog a legszorosabb barát; kapcsolatok ápolásáért » Szovjetunióval és hogy továbbra is terjeszteni fogja a szo­cialista vívmányokat. A határozat a továbbiakban Nagy­Britannia Kommunista Pártjának po­litikai feladataival elsősorban a mun­kásmozgalom egységének kérdésével és a szocializmus felé vezető út programjának kidolgozásával foglal­kozik. Az Egyesült Államok csökkenti gazdasági támogatását Jugoszláviának Washington, május 16. (ČTK). — Az . AFP hírügynökség közlése szerint James Richards, a képviselőház kül ­ügyi bizottságának elnöke május 16­án bejelentette, hogy a külügyi bi­zottság elhatározta, leszállítja az Egyesült Államok gazdasági támogatá­sát Jugoszláviának az 1957. évre az eredeti 30 millió dollárról 15 millió dollárra. James Richards az amerikai gazda­sági támogatás csökkentésének okát nem közölte. •'"«• 1 «'•»: ' '•''•''•"•ll«lll"» lll»I»llllll»lll!llllIlllllllllllIlltllllllMIMIIIlllllllllllllIIIIIIllllllllllIIIIIII|l||l||l|||!I|||||«|||nilI|||| KÜLP OLIT IKAI JEG YZETEK Szingapúr második Ciprus lehet Már megszoktuk, hogy Ázsiában mindennap történik jalami, ami a világ figyelmét magára vonja. Ez a hatalmas földrész újjászületik, ki­emelkedik a híres utazók festette egzotikus, furcsa világból és a tör­ténelem színpadára lép, hogy ne csak mint láncravert rabszolga szemlélje a sorsdöntő nagy eseményeket, ha­nem maga is beleszóljon az emberi­ség jövőjét tárgyaló nagy tanács­kozásokba. Persze ez nem olyan egy­szerű. A régi hatalmasok nem szí­vesen cseresznyéznek egy tálból a szabadságot és önállóságot követélő népekkel. Pedig egyszer úgy is le kell ülniök a zöld asztalhoz, mert az elnyomott népek anélkül is meg tudják oldani felszabadulásukat. Malájföldön a brit gyarmatosítók már több mint hét éve f<""'verrel harcolnak a nemzeti önállóságukat követelő hazafias erők ellen. Cipru­son is a kegyetlenkedések tetőfoká­ig szították a gyűlölet tüzét. A gyarmati katonaság megvédi őfelsé­ge zászlaját, de MacM'llan a minap már elpanaszolta, hogy Nagy-Britan­nia gazdasági élete képtelen a vég­telenségig elviselni a katonai kiadá­sokat és a „tengerentúli beruházá­sokat". (Az utóbbin nem Malájföld. Ceylon vagy valamelyik más ország iparosítását kell érteni, hanem ugyan­csak a katonai kiadásokat). A gyarmati népek felszabadító mozgalma napjainkban nagyon ha­sonlít egy mindent elsöpríj árvízhez, amely ha egyszer átszakítja a gáta­kat, nincs erő, amely megállíthatná. Hiába állítják útjába az állig felfegy­vezett katonák gátját. Malájföldön és Cipruson. A megzabolázhatatlan erő utat tört magának a cyloni válasz­tásokon és a legutóbb-' már Szinga­púrban, Távol-Kelet kapujában, a britek féltve őrzött ázsiai pajzsán is hallatta hangját. Mint ismeretes, az egymillió két­százezernyi lakosú Szingapúrban is egyre erősödik a nemzet önállósá­gért folyó küzdelem. A harc nyitánya az éppen két évvel ezelőtt kirobbant nagyarányú politikai sztrájk volt. A politikai pártok az önrendelkezés mellett foglaltak állást, és a szinga­púri törvényhozó gyűlés is kiállt mellette. Az angol gyarmatügyi minisz­térium kénytelen volt tárgyalóasztal­hoz ülni a Marshall föminiszter ve­zette szingapúri küldöttség a el. A há­rom hétig tartó londoni tárgyalást május 16-án megszakították. A sikertelen megbeszélések után Dávid Marshall föminiszter bejelen­tette lemondását és ''ozzáfüzte: „A londoni tárgyalás azért végződött ku­darccal, mert a brit kormány eluta­sította Szingapúr önrendelkezési jo­gának megadását és nem hajlandó lemondani a külpolitika, a honvéde­lem és a belső biztonság ellen'órzésé­•öl." Es az a Szingapúr, amelyet a brit gyarmati hatalom katonai tá­maszpontnak használ, a tárgyalások kudarca után ellensége lesz a brit nemzetek közösségének. Az amúgyis gondterhelt gyarmat­ügyi minisztérium nyakán ott egy újabb nehézség, amelyet valószínűleg nem lehet elsimítani távoli ködös perspektívák felvillantásával, csalóka Ígéretekkel. Az angol lapok sem igen derűlátók, mikor a tárgyalások után a brit impérium ázsiai helyzetének ingatagságára célozgatnak. A Glasgow Herald szerint „A si­kertelen tárgyalások súlyos csapást jelentenek a britek délkelet-ázsiai po­litikájára". A tárgyalások megszakí­tását tragikusan látja a Jorkshire Post is. A Manchester Guardian pe­dig felveti a félelmetes lehetősé­get, hogy Szingapúrból második Cip­rus lehet. Komoly figyelmeztetés, érdemes el­gondolkozni rajta. Li Szin Man demokratizálódása Az újságolvasónak bizonyára szo­katlan ez a cím. Pedig egyik-másik amerikai burzsoá lap, ha nem is mondta így ki, de hasonló következ­tetésekre jutott a dél-koreai elnöki választásokkal kapcsolatban. Sze­rintük a demokratizálódás tünete az, hogy a választásokat egyáltalán meg­tartották, és hogy első ízben az el­lenzéki pártok is jelöltet állíthattak Li Szin Mannal szemben. Aki egy kicsit is tájékozott a dél­koreai viszonyokról, pillanatig sem mert kételkedni abban, hogy Li Szin Man lesz harmadszor is az elnök. Hi­szen nem titok, hogy Dél-Koreában a legerősebb tábora neki van: ez a tábor pedig nem más, mint az óriá­sira duzzasztott rendőrség. A válasz­tási hadjáratban pedig Li Szin Man alkalmazta a leghatásosabb „meg­győző módszert": a terrort. E választásnak csúfolt cirkusz elő­OjJ szo 1,956. május 18. játékából elég megemlíteni, hogy a fő vetélytárs Szin Ik Ni, a választá­sok előtt 10 nappal „váratlanul meg­halt". A Demokrata Párt azonban nem állíthatott helyette más jelöl­tet, hanem híveit csak a halott je­löltre szavaztathatta. Cso Bon An, a másik jelölt pedig a választási harc idején kénytelen volt elrejtőzni, ne hogy a túlvilágon érje meg a válasz­tási győzelmet. Li Bu Szu, az egyik alelnök jelölt a választás előestéjén fegyverrel volt kénytelen védekezni a bérencek ellen, mert a rendőrség nem akart beavatkozni a választási küzdelembe. A Francé Presse szerint Li Szin Man harmadszor is Dél-Korea elnö­ke lett. Az alelnökségre pedig a De­mokrata Párt jelöltje kapta a leg­több szavazatot. Igaz, hogy nem nagy jövőt jósolunk neki és életbiztonsá­gáért nem adnánk egy fabatkát sem, mert a rettenthetetlen Li Szin Man épp most indult el a demokratizáló­dás útján. Sz. B. A Francia Szocialista Párt küldöttségének beszámolója a Szovjetunióban tett látogatásról Párizs, május 16. — A Francia Szocialista Párt főtitkára, Pierre Commin sajtónyilatkozatban számolt be a párt küldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról. — Mindent elkövettek — mondotta —, hogy tájékoztatásunk tökéletes le­gyen. Sokat láttunk, tapasztaltunk, sok kérdést vetettünk fel, s ezek fel­ölelték a szovjet élet minden terü­letét. Commin ezután kijelentette: Orosz­országot vagy úgy tüntetik fel, mint paradicsomot, vagy úgy beszélnek ró­la, mint „lázálomról". Az igazság a két véglet között van. Commin ezután hangsúlyozta: A Szovjetunió „nemzetközi realitás", bé­kés világ nem alakulhat ki nélküle. Kijelentette, hogy ebből a látogatás­ból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a francia szocialisták most már készek a Francia Kommu­nista Párttal egységakcióba lépni. — A Szovjetunió Kommunista Párt­jának vezetői sohasem igyekeztek ben­nünket arra bírni, hogy válaszoljunk a Francia Kommunista Pártnak a nép­frontra és egységakcióra felhívó meg­kereséseire. Megegyeztünk, hogy saját országában mindegyikünk a szabad együttműködést és a világbéke meg­erősítésére a népek közötti kölcsönös megértést segíti elő. * * * A l'Humanité Commin nyilatkozatá­hoz a következő megjegyzést fűzi: — Sajnáljuk, hogy Pierre Commin jónak látta az egységakcióval és nép­fronttal szemben vallott ellenséges felfogását kiemelni. Nap nap után számos tény bizonyítja, hogy a szo­cialista dolgozók távolról sem osztják ezt a felfogást. Osztrák államférfiak táviratai szovjet államférfiakhoz Bécs, május 16. (TASZSZ) — Július Raab szövetségi kancellár az oszt­rák államszerződés aláírása első évfordulójának alkalmából N. A. Bul­ganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez a következő szövegű táviratot intézte: Nyikolaj A. Bulganyin marsall, a Szovjetunió Minisztertanácsa e'nöke őexcellenciájának. Moszkva. Kérem, fogadja őszinte köszönete­met a rendkívül kedves és figyel­mes jókívánatokért, amelyeket excel­lenciád küldött az osztrák államszer­ződés évfordulója alkalmából. Az osztrák nép és az osztrák szö­vetségi kormány a szuverenitás fel­újítására és a semlegességre, ame­lyet országunk választott, úgy te­kint, mint jelentőségteljes előfelté­telekre, amelyek hozzájárulnak azon közös törekvés sikeres folytatásához, hogy megvédjük a világbékét. Ebben az értelemben a magam személyében és az osztrák szövetsé­gi kormány nevében kifejezem azon reményemet, hogy az országaink kö­zötti kapcsolatok állandóan fejlődni fognak a kölcsönös megértés és ba­rátság szellemében. Július Raab, szövetségi kancellár. Hasonló hangú táviratot intézett Theodor Korner szövetségi elnök K. •3. Vorosilovhoz, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnöksége elnökéhez és Leopold Figl osztrák szövetségi kül­ügyminiszter Vjacseszlav Molotovhoz, a Szovjetunió külügyminiszteréhez. A szovjet küldöttség sajtóértekezlete Belgiumbon Brüsszel, május 17. (ČTK) — Ä Szovjetunió Legfelső Tanácsának kül­döttsége belgiumi látogatását befeje­zően a belga és külföldi újságírók részvételével sajtóértekezletet rende­zett. V. T. Lacisz, a küldöttség veze­tője kijelentette, hogy a küldöttség tagjai belgiumi útjukon a lakosság különböző rétegeinek képviselőivel folytatott beszélgetéseik során min­denütt az őszinte öröm és baráti ér­zések megnyilvánulásával találkoztak, amellyel a belga nép viseltetik a szov­jet nép iránt. „Ügy véljük — mon­dotta V. T. Lacisz —, hogy mind a belga parlamenti küldöttség látogatá­sa a Szovjetunióban, mind a mi lá­togatásunk Belgiumban nem csekély mértékben hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, valamint a nemzetközi kapcsolatok megszilárdítá­sához és fejlesztéséhez. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Egyiptomba érkezett Kairó, május 17. (ČTK) — A Német Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttsége Heinrich Rau, az NDK he­lyettes miniszterelnöke, kül- és bel­kereskedelmi miniszter vezetésével május 16-án Kairóba érkezett. A kül­döttség már ezelőtt felkereste Szu­dánt, Szíriát és Libanont. Az Al-Gum­huria című lap közlése szerint az NDK kormányküldöttsége az egyipto­mi kormány képviselőivel a gazdasági együttműködés további kibővítéséről és az NDK segítségéről fog tanács­kozni, amelyet a népgazdaság fejlő­dése tervének megvalósításában nyújt. Hazánk a Milánói Nemzetközi Vásáron M int a múlt években, Csehszlo­vákia ez idén is részt vett a Milánói 34. Nemzetközi Vásáron, amely, mint az európai, sőt a világ nagy vá­sárjainak egyike, dicső hagyománnyal rendelkezik. A Nemzetközi Vásár tel­jes kiterjedése 400 ezer négyzetmé­ter, ami oly nagy terület, hogy a tavalyi csehszlovák gépipari ki­állítás tizenkétszer férne el rajta. Meglátogattam a csehszlovák kereske­delmi kamara dolgozóit, akik részt vettek a csehszlovák részleg megszer­vezésében, hogy mondjanak néhány szót a nagy vásárról annak csehszlo­vák részlegéről. A kiállítási területről már beszél­tünk. Fűzzünk ehhez még néhány számadatot. A kereskedelmi és pro­pagációs anyagról képet alkothatunk, ha elmondjuk, hogy a Milánói Nem­zetközi Vásáron 13 500 olasz és 4000 külföldi cég állította ki gyártmányait. A látogatók száma elérte az öt mil­liót. A külföldi cégek közül a legtöbb kiállítási anyaggal Csehszlovákia, a Szovjetunió, Nyugat-Németország, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy­Britannia rendelkezett. Szóljunk néhány szót Olaszország­gal való kereskedelmi kapcsolataink­ról, amelynek fejlesztése volt részvé­telünk előfeltétele a milánói nagy vá­sáron. Az Appennini-félszigetre fát, árpát, naftalint, cellulózét, traktort és egyéb gépipari, valamint közszük­ségleti árucikket szállítunk. Olaszor­szágból kendert, ként, déligyümöl­csöt, bort és ipari árut kapunk. Mind­két állam másféle ipart képvisel és így a kivitelben nem versenytársak. Mind Csehszlovákiának, mind Olaszor­szágnak érdeke, hogy fokozza az árucikkek kicserélését. Külkereskedelmünk vállalatai a Mi­lánói Nemzetközi Vásárra nagy gond­Képek a Milánói Nemzetközi Vásárról dal készültek és lényegesen nagyobb területen állították ki gyártmányaikat, mint az elmúlt években. így például a Nemzetek Palotájában a Szovjet­unióval együtt a legnagyobb teret foglaltuk el. Itt nagy sikert arattak közszükségleti cikkeink, mint például a csiszolt üveg, a textiláruk, továbbá a vadászpuskák, az ékszerek és a mé­rőeszközök. Külkereskedelmi vállala­taink az élelmiszeripar készítményei­vel is sikereket értek el. A plzeni sör, a csehszlovák keramika stb. köz­kedveltségnek örvendtek. A Nemze­tek Palotája azonban nem volt az egyedüli hely, ahol Csehszlovákia ki­állította ipari cikkeit. A megmunkáló­gépek csarnokában esztergapadokat, fényező-, fúrógépeket, a motorkerék­párok csarnokában a csehszlovák Jawa motorkerékpárok legkülönfélébb fajtáit, a textil- és cipőosztályon ez-o áruk gyártására szolgáló legkorszerűbb gépeket, a többi osztályon hangszere­ket, orvosi műszereket, keramikát és hasonló árut állítottunk ki. Egészben mintegy 1800 négyzetméternyi terüle­tet foglaltunk el, ami a nemzetközi vásár teljes kiállítási területéhez vi­szonyítva csekélynek tűnik; de tekin­tettel arra, hogy a kiállításon részt vevő cégek legtöbbje belföldi volt, a mi területünk — a külföldiek között — nem tartozott a legkisebbek közé, A Milánói Nemzetközi Vásár jelen­tőségéről tanúskodik az olasz hivata­los tényezők érdeklődése is. Az ünne­pélyes megnyitáson részt vett Gron­chi olasz elnök, a kormány tagjainak kíséretében. Ez festői látvány volt, mivelhogy az elnököt egy lovasszá­zad kísérte. Az elnök megtekintette a kiállítás csehszlovák részét is, ahol őt Jura, Csehszlovákia római követe, valamint külkereskedelmi dolgozóink fogadták, akik elkísérték az elnököt a kiállítási terület egyes osztályaiba. Követünk Gronchi elnököt zongorával és gramofonlemez-albummal ajándé­kozta meg, amelyben zenetörténel­münk kimagasló művei foglaltak he­lyet a mozarti időktől egészen Janá­čekig. Az elnököt, aki a zene lelkes híve, ez a figyelmesség kedvesen meglepte. A kiállítás megnyitása után a cseh­szlovák osztályokat a hivatalos kül­döttségek egész sora kereste fel. A szovjet vendégek élén maga Bogo­molov nagykövet érkezett. Röviddel utánuk a lengyelek, majd a sziámi, a pakisztáni és más küldöttségek egész sora jött. A látogatókat meg­lepte kiállítási csarnokunk eredetisé­ge. Üvegből készült várkastélyként hatott, amelyben a látványos áruk különbözősége gyönyörködtette a sze­met. A Fiera di Milano, a Milánói Nem­zetközi Vásár egyike volt azon szá­mos nagyvásárnak és kiállításnak, amelyeken külkereskedelmi vállala­taink ez idén részt vesznek. E nagy­vásár különösen sikerültek közé tar­tozott üzleti szempontból is, mert a kereskedelmi eredmények ez évben túlszárnyalták az előirányzatot. Az ékszerek, a cipőkészítő-gépek, az üvegárú, a vegyi készítmények a leg­keresettebbek közé tartoznak. Jő! keltek el azonban a külkereskedelem azon vállalatainak gyártmányai is, amelyek gépipari cikkeket mutattak be. Ez további bizonyíték volt arra, hogy mindkét ország érdekében áll az árucsere terjedelmének bővítése, mert éppen úgy, mint ahogyan az olasz cégek érdeklődést mutattak a csehszlovák készítmények iránt, a mi piacunkon az olasz gyártmányok ta­lálnak széleskörű érvényesülésre. dr. Frant. Šuíc

Next

/
Oldalképek
Tartalom