Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-18 / 138. szám, péntek

Május 16-án a Kremlben moszkvai időszámítás szerint 10-órakor megkezdték Quy Mollet, a Francia Köztársaság miniszterelnöke, Christian Pineau külügyminiszter és a szovjet kormány vezetői közötti tanácskozásokat. E jelvétel a szovjet és francia államférfiak közötti tanácskozásról készült. Balról N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és V. M. Molotov. Jobbról Guy Mollet és Cristian Pineau látható. Folynak a szovjet és francia államférfiak tanácskozásai Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) Journal de Mosco címmel jelent meg. Látogatás a Kremlben Guy Mollet francia miniszterelnök és Christian Pineau külügyminiszter május 16-án ellátogatott a moszkvai Kremlbe és megtekintette annak nevezetességeit. A Kreml-palotában megtekintették a Szovjetunió Legfelső Tanácsának üléstermét, a Georgijev és a Vlagyimir csarnokot. A francia vendégek megszemlélték az arhangelszki és az uszpenszki katedrálist. A Kreml Ivanovszkaja terén az idegenvezető elmondotta a vendégeknek, hogy a régmúltban itt olvasták fel hangosan a cári rendeleteket. Innen származik az a kifejezés, hogy „kikiáltani az egész Ivanovszkaja térre". Amikor a vendégek odamentek az úgynevezett „Király ágyúhoz" (a Kreml legnagyobb régi ágyúja), Guy Mollet ezt mondotta: „Szeretném kikiáltani az egész Guy .vlollet megnyitotta a moszkvai francia könyvkiállítást Moszkva, május 17. (ČTK). — A Szovjetunió Művészeti Akadémiájában május 17-én összegyűltek a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviselők, a Szovjetunió és Franciaország kulturális életének képviselői, valamint* sok szovjet és külföldi újságíró. Megjelent Guy Mollet francia miniszterelnök és Christian Pineau külügyminiszter is, akiket V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminiszter') kísért. Pineau francia külügyminiszter és N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere beszédet mondtak. A beszédek elhangzása után Guy Mollet francia miniszterelnök megnyitotta a kiállítást és a vendégek érdeklődéssel szemlélték a kiállított műveket. Mikor a francia vendégek elhagyták a kiállítás épületét, a moszkvai közönség lelkes tapssal üdvözölte őket. Ivanovszkaja térre, hogy az összes országok katonai költségvetéseit az ilyen régmúlt megmaradt ágyúk restaurálására kellene felhasználni, nem pedig arra, hogy új tömegpusztító fegyvert készítsenek". A fegyverteremben a francia vendégek és kíséretük érdeklődéssel szemlélték a múzeum gyűjteményét. A szemle befejezése után A. N. Andrejev, a fegyverterem igazgatója Guy Molletnek a múzeumban őrzött régiségekről szóló tudományos könyvet. adott át. Este a francia vendégek a Szovjetunió Nagy Színházában megtekintették P. I. Csajkovszkij „Hattyúk tava" balettjének előadását. K. J. Vorosilov fogadta a francia államférfiakat Moszkva, május 17. (ČTK) — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke május 17-én 9.30 órakor fogadta Guy Moilet francia miniszterelnököt és Christian Pineau külügyminisztert. A fogadáson jelen volt V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és külügyminiszter. Közös sajtóértekezlet a szovjet-francia tárgyalásról Május 16-án az újságírók Moszkvai Központi Házéban sajtóértekezlet folyt a Szovjetunió és Franciaország kormányküldöttségei közötti tanácskozásokról. A sajtóértekezleten a szovjet, a francia, valamint más országok sajtójának több mint 100 képviselője volt jelen. A sajtóértekezletet L. F. Iljicsev, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője irányította. Jelen volt Pierre Baraduc, a francia külügyminisztérium tájékoztató és sajtóosztályának vezetője is. L. F. Iljicsev közleményt olvasott fel a Szovjetunió és Franciaország kormányküldöttségei közötti tanácskozás megkezdéséről, amely az őszinte barátság légkörében folyt. BejelentetA szov jet és francia államférfiak folytatják tanácskozásaikat Moszkva, május 17, (ČTK) — Május 17-én 10 órakor a Kremlben folytatták a Szovjetunió és Franciaország kormányküldöttségei közötti tanácskozásokat. A tanácskozás baráti légkörben folyt. Franciaország Kommunista Pártja XIV. kongresszusa téziseinek javaslata Párizs, május 17. (ČTK) —,A I'Humanité, Franciaország Kommunista Pártjának központi iapja, május 16-án közölte a párt XIV. kongresszusa téziseinek javaslatát. A javaslat nyolc fejezetre oszlik. Az első két fejezet Franciaország jelenlegi gazdasági helyzetével foglalkozik. Á tézisek az 1929-től kezdődő időszakot az általános gazdasági pangás korszakának minősítik. A tézisek a továbbiakban a francia tudomány és kultúra helyzetével foglalkoznak. A további két fejezet a jelenlegi világhelyzettel és a francia külpolitika problémáival foglalkozik. A tézisek elemzik azokat az új feltételeket, amelyek megváltoztatták az imperializmus erői és a béke erői közötti viszonyt, öaszehasonlítják az állandóan erősödő szocializmus rendszerét a naponta elmélyülő ellentétekkel az egyes imperialista államok között, és ezzel kapcsolatban rámutatnak a francia népnek a békeharcban elért sikereire. A tézisek a további fejezetekben emlékeztetnek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának jelentőségteljes nyilatkozatára, hogy a háború ma nem elkerülhetetlen és hangsúlyozzák, hogy azon kérdések egyike, amely döntő a béke megőrzése érdekében, a leszerelés kérdése. A tézisek a további fejezetekben kitűzik Franciaország Kommunista Pártja programját, amelynek célja a frar*ia munkásosztály életszínvonalának emelése. A befejező fejezet a Francia Kommunista Párt kérdéseivel. Központi Bizottsága tevékenységével és a párt további feladataival foglalkozik. te, hogy a francia és szovjet kapcsolatok kérdéseiről és a nemzetközi problémákról folytatott délelőtti véleménycsere után N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ebédet adott a Kremlben a vendégek tiszteletére. L. F. Iljicsev és Pierre Baraduc ezután válaszoltak az újságírók kérdéseire, akik a Szovjetunió és Franciaország vezető államférfiai tanácskozásainak részleteiről érdeklődtek. „A Kremlben növekszik a békébe veteti bizalom hangulata" Az angol kormány a katonai kiadások csökkentésere készül • Az USA továbbra is kitart a fegyverkezés mellett • Bonni hivatalos körök óvakodnak nyilatkozni A szovjet kormány leszerelési bejelentését továbbra is élénken kommentálja a világsajtó. A hírmagyarázók véleménye mellett a lapok hasábjain már megjelennek a nyugati felelős politikusok nyilatkozatai is, amelyekből félreérthetetlenül kiviláglik, hogy még a legelfogultabb nyugati politikusok is kénytelenek beismerni, miszerint a szovjet leszerelési intézkedés a nemzetközi feszültség enyhítésére tett komoly lépésnek számít. A brit kormány csatlakozni kíván a szovjet kezdeményezéshez Kedden este ülést tartott a brit kormány, amelyen megtárgyalták a szovjet hadsereg létszámának csökkentésére tett szovjet kezdeményezést. A kormány még nem nyilatkozott, de brit politikai körökben úgy vélik, hogy Eden miniszterelnök a kormány nevében üdvözölni fogja a szovjet kezdeményezést, sőt bizonyos mértékben követni is kívánja a szovjet példát. Ogy vélik, hogy Eden bejelenti a katonai kiadások bizonyos csökkentését és akadnak olyan politikai megfigyelők is, akik lehetségesnek tartják a kétéves katonai szolgálat időtartamának csökkentését ls. Az angol lapok hangja is egészen más, mint az első visszhangokban. A Daily Express felszólítja Angliát, hogy kövesse a szovjet kezdeményezést és így ír: „Egymillió ember leveti az egyenruhát. Ezt a drámai döntést jelentette be Moszkva. A Kremlben növekszik a békébe vetett bizalom hangulata. A brit poltikának bátorítania kell ezt, Nagy-Britanniának hasonlóval kell válaszolnia az új orosz gesztusra. Azonnal lépést kell tenni a brit fegyveres erők létszámának csökkentésére. Ez lökést adna a leszerelésnek." A Daily Herald támadja a szovjet bejelentéssel kapcsolatos „tétovázást" és így ír: „Nem csupán azonnal csökkenteni a kötelező katonai szolgálat idejét, hanem a lehető leghamarabb meg kell szabadulni tőle." A Birmingham Post szerint: „A kormány nézete az, hogyha az oroszok bebizonyítják, hogy a megígért csökkentés megtörtént, az alapul szolgálhat a leszerelés felé való elöhaladásra." Egy lépés a helyes irányban Wilson amerikai hadügyminiszter kedden kijelentette, hogy a szovjet haderőcsökkentés „egy lépés a helyes irányban". De azt is hozzátette, hogy ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy változtassanak az Egyesült Államok jelenlegi katonai erőin. Fulbright, a külügyi bizottság demokrata párti tagja rámutatott: Az Egyesült Államok külföldi segélyprogramja „még mindig a régi háborús szellemet sugározza, az oroszok viszont a gazdasági és politikai tevékenységre való áttérésükkel az egyik táborhoz sem tartozó országokkal kiépített kapcsolataikban sikereket érnek el." Georghe, a külügyi bizottság elnöke „örvendetes jelenségnek" mondotta a „hadsereg csökkentéséhez vezető irányzatot". Mély hallgatás Bonnban A bonni kormánykörök a szovjet leszerelési nyilatkozatról továbbra is mélyen hallgatnak. A DPA bonni jelentése mindössze annyit árul el, hogy „illetékes bonni körök a nyugati hatalmakkal való megbeszélés során kívánják tisztázni" a szovjet kezdeményezést. A Kereszténydemokrata Unió parlamenti csoportjának véleménye: „A parlamenti csoport illetékes körei meglehetősen örvendetesnek, a feszültség bizonyos enyhülési jelének tartják a szovjet leszerelési lépést." A nyugatnémet polgári sajtó józanabb lapjai azon a véleményen vannak, hogy a szovjet bejelentés őszinteségéhez nem fér semmi kétség. A Mittag szerint a moszkvai döntés „rendkívül hatásos". A lap úgy véli, hogy a Nyugatnak újból nehéz, vagy egyszerűen lehetetlen lesz a semleges világ előtt úgy feltüntetni á szovjet döntést, mint kényszerlépést. A diplomáciai kapcsolatok felvétele Csehszlovákia és Kambodzsa között ' A Csehszlovák Köztársaság kormánya és Kambodzsa királyi kormánya az ENSZ alapelveiben lefektetett békés együttélés fejlesztése céljából elhatározták a diplomáciai kapcsolatok felvételét és követek kicserélését. A JUGOSZLÁV színművészek Belgrádból a Szovjetunióba utaztak vendégszereplésre. Moszkvában, Leningrádban, Kijevben és Gorkijban lépnek fel. (ČTK) A TAJVANI SAJTÓ közlése szerint a taivani Nalo-szénbányában bányalégrobbanás történt, melynek következtében 26 bányász életét vesztette. (ČTK) BRAZÍLIA parlamenti küldöttsége, amely jelenleg Csehszlovákiában tartózkodik, a magyar nemzetgyűlés elnökének meghívására Magyarországba. látogat. A brazil képviselők Magyarországon kívül felkeresik még Lengyelországot és Jugoszláviát is. (ČTK). A leszerelés kérdésq — francia szemszögből A francia miniszterelnök és külügyminiszter moszkvai látogatásaik középpontjába a leszerelés kérdését kívánják tenni — legalább is ezt jelentették ki ismételten elindulásuk előtt. Ezért érdemes közelebbről megismerkedni a leszerelés kérdésében elfoglalt francia állásponttal, amire jó lehetőhogy az államférfiaknak négy évre volt szükségük még a termonukleáris fegyverek felfedezése után is, amíg egyetemlegesen eljutottak eddig a felismerésig. 3. Micsoda katonai előny: feleslegessé teszi, hogy ezek a katonák továbbra is lényegében a múlt háború fegyverforgatásait gyakorolják az interkontinentális, távolból irányított ter2. Immár mindkét fél belátja,"hogy monukleáris fegyverek idején. a másik nem tör okvetlenül a megsemmisítésére, vagy amint Moch szó séget ad Jules Mochnak, a francia sze

rint írja: „Amerika már nem vár kormány állandó leszerelési megbi- kozá

k rohamokat, s az oroszok impezottjának „Londontól — Moszkváig című cikke a Le Monde keddi számában. Jules Moch mindenekelőtt megállapítja, hogy nincsen igazuk azoknak, akik eredményteleneknek tartják a leszerelési albizottságnak a napokban lezárult ülésszakát. Igaz, — írja Moch 4. Végül az önkéntes leszerelés feleslegessé teszi az ellenőrzést. Érdekes megismerni, hogyan látja a francia leszerelési megbízott, tehát egy kapitalista állam hivatalos kép3. Hogy a^ nagy tömegeknek már ele- viselője az egyoldalú szovjet leszerelésből eredő előnyöket. A különös csak rialista támadást." gük van a fegyverkezési versenyből, a százmilliárdnyi összegek értelmetlen az — ha már ilyen nagyok az önkéntes leszerelés előnyei —: miért nem követik tüstént — ha már nem előzelfecséreléséből. Moch szerint ennek a három alapelvnek a leszerelési albizottság tár— az albizottság hathetes tárgyalás gyalásai folyamán megnyilvánult elután látszólag konkrét eredmény nélkül ment széjjel, mégis mind Gromiko, a szovjet küldött, mind pedig Stassen, az amerikai megbízott egyismerése a további türelmes és kitartó tárgyalásokon többet fog érni, mint „bármilyen azonnali megegyezés, amely lényegében csak a hidegháború aránt optimista kijelentéseket tett a folytatását jelenti a békés együttélés tárgyalások befejezésekor. A maga ré- feltételei között". széről is megállapítja Moch, hogy „a leIgen nagyra értékeli a francia Ieszeték meg a Szovjetuniót — a kapitalista nagyhatalmak is a szovjet példát? A válasz egyszerű, világosan megmondta az SZKP XX. kongresszusa: a gazdaság militarizálása, a fegyverkezés az egyik legfontosabb eszköz a tőkés államok jelenlegi ipari foglalkoztatottságának fenntartására, a maszerelési tárgyalások ezúttal alaposab- relési megbízott a szovjet kormány ximális profitok biztosítására a mobak, komolyabbak és hasznosabbak voltak, mint eddig bármikor". Mire alapozza Jules Moch ezt az optimizmusát? elhatározását, amely szerint egy év leforgása alatt további egymillió kétnopóliumok számára. Ezért csak a legszélesebb tömegek százezer fővel csökkenti haderejét, egyre fokozódó békeakarata s tiltaMoch ennek a lépésnek az előnyeit — A francia megbízott a londoni le- jellegzetes polgári megfogalmazásban szerelési tárgyalások eredményeit há- — a következőkben látja: rom pontban foglalja össze — jóllehet 1. Micsoda hatalmas propaganda: ezeket az eredményeket semmiféle Oroszország békeakarata olyan erős, közös nyilatkozat vagy okmány írásban nem szögezi le. A három fontos eredmény szerinte a következő: 1. Manapság már az egész világ elhogy a leszerelést egyedül is megkezdi. 2. Micsoda gazdasági előnyök: évente négy milliárd gazdaságilag haszismeri, hogy a modern fegyverek ko- nos munkaóra-többlet, aminek értéke rában egy új világháború elképzelhe- francia pénznemben kifejezve, ezer tetlen. Moch ironikusan megjegyzi, milliárd, vagyis egy billió frank. kozása a fegyverkezés roppant pénzügyi terhei ellen tudják az imperialista államok kormányait arra kényszeríteni, hogy a békés együttélésnek a Szovjetunió által konkrétan megmutatott útjára lépjenek. Sz. L. 0 J S Z A «! 1956. május 18. V