Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-15 / 135. szám, kedd

flz SZLKP Központi Bizottságának határozata a CMPKB márciusi ét áprilisi plenáris üléseinek határozataival és következtetéseivel kapcsolatban (Folytatás az 1. oldalról.) téssel kapcsolatos határozat széles­körű érdeklődést, a tagság és a pár­tonkívüli tömegek páratlan aktivi­tását váltotta ki Szlovákiában. Azok a végkövetkeztetések, melyeket a CSKP KB a párt, a gazdasági és ál­lami élet marxista elemzése alapjárt, tett, a pártszervek és szervezetek teljes egyetértésével találkoztak. Á szlovákiai párttagok a CSKP KB márciusi és áprilisi tárgyalásaiban a pártmunka lenini normái következe­tes érvényesítése alapján való for­dulatának kezdetét látják. Ez meg­nyilvánul a különböző fokú pártszer­vek, a párt- és államapparátus és az egyes funkcionáriusok munkája hiá­nyosságainak me'rész, félelem nél­küli kritikájában, személyekre való tekintet nélkül. Az SZLKP Központi Bizottsága fő­leg azt a tényt értékeli nagyra, hogy az üzemekben és falvakban folyó vi­ta során gyakorolt bírálat építő jel­legű, a párt szeretetétől áthatott volt és segíteni igyekezett a pártnak a hibák leküzdésében. Ez abban is meg­nyilvánult, hogy számos üzemben az SZKP XX. kongresszusa eredményei­nek és a CSKP KB ülésének meg­tárgyalásánál a dolgozók az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére irányuló igen értékes kötelezettsége­ket vállaltak. A párton belüli vitában csupán a nem termelő jellegű pártszervezetek kis része nem látta elég világosan az egyes problémákat és nem értette meg kellőképpen a CSKP KB intéz­kedéseinek hatóerejét. Ott azután in­gadozás, sőt egyes esetekben hely­telen álláspont nyilvánult meg. Az SZLKP Központi Bizottsága üd­vözli a merész, nyílt kritikát és őszinte önkritikát, mint alapvető lé­pést a szlovákiai pártélet lenini alap­elveinek érvényesítésében és fejlesz­tésében. A konkrét esetekben gyako­rolt kritika rámutatott a személyi kultusznak és következményeinek ká­ros voltára, amely a kollektív veze­tés és döntés alapelveinek megsér­tésében, a párton belüli demokrácia és a különféle formájú kritika elnyo­másában nyilvánult meg. * » * Az SZLKP KB plenáris ülésé bí­rálóan értékelte eddigi tevékenysé­gét. A párt szlovákiai vezető szerepének érvényesítése szempontjából a plénum munkájában néhány komoly hiá­nyosság mutatkozott. A plénum nem foglalkozott külön az egyes negy jelentőségű gazdasági, eszmei és nem­zetiségi kérdésekkel a Szslovák Nem­zeti Tanács, a Megbízottak Testülete, a tömegszervezetek, a szak- és ifjú­sági szervezetek munkájával, a kultu­rális, iskolaügyi stb. kérdésekkel. Az SZLKP KB irodája ugyan megoldotta ezeket az alapvető problémákat, de ezek az SZLKP KB plénumának prog­ramjába tartoztak. Igy leszűkítették az SZLKP KB plénumának, mint a kongresszusok közötti legmagasabb kollektív szervnek szerepét. Az SZLKP KB plénumának tagjai kevéssé kap­csolódtak be az egyes ülések előkészí­tésébe, valamint a határozatokból eredő feladatok megoldásába. Az SZLKP KB plénumának munkájában hiányos­ságok mutatkoztak a határozatok el­fogadásánál, melyek részletes kidol­gozásukkal korlátozták az alacsonyabb pártszervezetek kezdeményezését. Ez a gyakorlatban formalizmushoz veze­tett. Az SZLKP KB plénuma nem el­lenőrizte eléggé az SZLKP KB titkár­ságának és irodájának tevékenységét az egyes ülések között, főleg azért, mert erre nem teremtették meg a fel­tételeket. Az SZLKP KB irodájának munkájá­ban oly módon nyüvánultak meg a hiányosságok, hogy a fő kérdések mel­lett számos részletkérdést oldottak míg és sok határozatot fogadtak el. Ez megterhelte az alacsonyabb párt­szervezeteket és lehetetlenné tette i teljesítés következetes ellenőrzését. Ilyen hiányosságok voltak az SZLKP KB titkárságának munkájában is. En­nek következtében a pártapparátus és a pártszervek munkájának súlypontja gyakran az ülések előkészítésében volt ahelyett, hogy hatékonyabb segítsé­get nyújtottak volna az alacsonyabb pártszerveknek és szervezeteknek. A párt eszmei tevékenységében ko­molyan megnyilvánult az élettől valő elszakadás. Igy az elméleti munka és a pártpropaganda, továbbá a politika! pártagitáció nem adott mindig választ a szocialista építés égető kérdéseire. Főleg a párt nevelő munkájában fe­ledkeztek meg Szlovákia történelmi, politikai, gazdasági és kulturális fej­lődésének a cseh országrészektől el­térő fejlődéséről. Meg kell továbbá állapítani, hogy a pártmunka egész rendszerében kevés­sé használták a meggyőzés módszerét. Ahelyett, hogy a helytelen nézeteket elméletileg döntötték volna meg, hogy a párt vonalát éles vitában kiharcol­ták volna, a problémákat gyakran csu­pán a „halogatás" rendszerével oldot­ták meg. Hasonlóképpen a sajtó is gyakran el­szakadt az élettől. Főleg a Pravda töl­tötte be elégtelenül az SZLKP KB sajtószervének szerepét. Az ok abban rejlett, hogy az SZLKP KB szervei nem rendszeresen, csupán formálisan foglalkoztak sajtónk kérdéseivel és 3 pártfunkcionáriusok csak ritkán írtak a pártlapokba alapvető politikai és el­méleti jellegű cikkeket. Fogyatékosság k mutatkoztak a kádermunka szakaszán is, melynek je­lentőségét a pártszervek munkájában nem értékelték kellőképpen főleg a nevelésnél, a dolgozóknak politikai és szakmai színvonaluk szerinti kiemelé­sénél és elosztásánál. Nem mindig tár­gyaltak azokkal a párttagokkal, akik­ről döntöttek. Az SZLKP KB titkár­ságának és irodájának számos káder­javaslatot terjesztettek elő döntésre, melyekről az alacsonyabb pártszervek is dönthettek volna. Miután az SZLKP KB szervei nagymennyiségű káder­anyagot hagytak jóvá, sok esetben az alacsonyabb pártszervek kivizsgálásá­ra támaszkodtak, ami gyakran arra ve­zetett, hogy a javaslatokat formálisan hagyták jóvá. További komoly hiányos­ság volt, hogy a káderalapanyagot nem egészítették ki azon elvtársak párt- és közéleti tevékenységének legújabb adataival, akikről döntöttek. Helyes volt az az alapelv, hogy a ká­deranyag, amely pártszükségletet szolgál, bizalmas természetű, helyte­len volt, viszont, hogy eltitkolták ezt az anyagot azon elvtársak előtt, akik­re vonatkozott. Az SZLKP Központi Bizottsága szi­lárdan eltökélte, hogy a pártszervek és az apparátus munkájának fenti hiá­nyosságait energikusan megszünteti. Az SZLKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja az SZLKP KB ap­parátusa és az egyes dolgozók eddigi munkájának értékelését abból a szem­pontból, hogyan segítették az alacso­nyabb szerveket, milyen volt politikai tömegmunkájuk, szervező és nevelő munkájuk színvonala, hogyan ellen­őrizték továbbá a párthatározatok tel­jesítését. Ezzel összefüggésben az SZLKP KB szükségesnek és lehetsé­gesnek tartja az SZLKP KB appará­tusa dolgozói létszámának csökkenté­sét és az alacsonyabb pártszervek ap­parátusának tehetséges dolgozókkal való megerősítését. • * « Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy állást foglaljon egyes kérdésekhez és tisztázatlan dolgok­hoz, amelyek a párton belüli vita ke­retében felvetődtek. 1. Szükséges volt-e kifejleszteni a pártban a saját fogyatékosságok és hibák bírálatát? Kizárólag a személyi kultusz káros hatásának megvilágítása tette lehető­vé számunkra saját hibáink feltárá­sát és ellenük a hathatós harc megindítását. Azon leleplezések után, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a személyi kultusz kérdésében és az ezzel kapcsolatos fogyatékosságok terén megvalósított, szükséges volt kifejlesztenünk a pár­ton belüli terjedelmes vitát, amely a hibák elleni harc hathatós formájává vált. Az időszerű vita lehetővé tette a párttagság nézeteinek demokratikus kifejlesztését a párt, az állami és a gazdasági élet különböző kérdéseire vonatkozóan. Igy a vita a marxizmus­leninizmus gondolata győzelmének, a lenini elvek párton belüli következe­tes érvényesítésének és a párt azon törekvésének vált kifejezőjévé, hogy ki kell küszöbölni azokat a fogyaté­kosságokat, akadályokat, helytelen né­zeteket és gyakorlatot, amelyek fé­kezték előrehaladásunkat. 2. A vitában kérdéseket tettek fel, hogy tovább fogjuk-e építeni az EFSZ-eket és hogy helyes-e a párt politikája a kulákokkal szemben. A párthatározatokon a mezőgazda­sági kérdésekkel kapcsolatban nincs mit változtatni. Helyesek, csupán életbeléptetésüket kell biztosítani. A második ötéves terv feladatai megkövetelik a mezőgazdasági terme­lés lényeges növelését. Ezt csak úgy érhetjük el, ha az egyénileg gazdál­kodó földművesek önként lépnek be az EFSZ-ekbe. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága minden a mező­gazdaság szakaszán működő kommu­nistának és pártszerveknek feladatá­vá teszi, hogy az EFSZ-ek megalakí­tásakor kizárólag a tömegpolitíkai munka módszereit és a földművesek meggyőzését alkalmazzák, magyaráz­zák meg nekik, hogy az ő legsajátabb érdekük, hogy belépjenek az EFSZ­be és ezzel járuljanak hozzá a má­sodik ötéves terv feladatainak telje­sítéséhez. Ahhoz, hogy a földművesek élet­színvonala tovább emelkedjék, hogy a földművesek életmódja jobbé, kul­turáltabbá váljék, az szükséges, hogy saját érdekükben lemondjanak a me­zőgazdasági kistermelés eddigi mara­di módjáról, hogy önként? belépjenek az EFSZ-be és hogy szoros együtt­működésben kihasználják a techni­ka és tudomány vívmányait a modern mezőgazdasági nagytermelés berende­zésére. Ami a kulákokkal szemben folyta­tott politikát illeti, a korlátozás és kiszorítás irányvonala mostani fel­tételeink mellett teljesen helyes. A korlátozásra és kiszorításra törvényes határozataink vannak. Ezeket helye­sen és igazságosan kell érvényesíte­ni. Nem azért kell büntetni a kulá­kot mert kulák, hanem azért, mert kizsákmányoló, de csak akkor, ha nem teljesíti kötelességét az állammal szemben és megsérti a törvényeket. 3. A vitában felvetődtek olyan kér­dések is, hogy Husákot és burzsoá­Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, miután Majling elvtárs beszámolója alapján megtár­gyalta Szlovákia gazdasági feladatainak a második ötéves tervben lefektetett . Tő feladatait, megállapítja, hogy Szlo­vákia dolgozó népe a CSKP IX. és X kongresszusán kitűzött fő irányvona­lat követve, a gazdasági és kulturális építés ttrén nagy sikereket ért el. Szlovákiában az ipari termelés 1955­ben 1948-hjz viszonyítva 187%-kal, 1937-hez vizonyítva pedig 5,4-szere­sére emelkedett. A szocialista építés szükségleteivel összhangban gyorsabb ütemben fejlődött a nehézipar terme­lése. Hatalmasat fejlődött elsősorban a gépipari termelés, amely az ipari ter­melés összterjedelméhez viszonyítva 1949-ben 13,5%-ot tett ki, mlg 1955-ben 22,7%-ot. Szlovákiában 187 új ipari üzem épült és ezenkívül 124 üzemet hoztak rendbe, vagy bővítették ki. A háború előtti időszakhoz viszo­nyítva a mezőgazdasági termelés mint­egy 25%-kal növekedett. A kultúra, egészségügy és közszolgálatok szaka­szán is gyors fejlődést értünk el. Szlovákiában a gazdaság és kultúra fejlődésének eme páratlan sikereit a következő dolgok tették lehetővé: a né-, pi demokratikus rendszer léte; a cseh országrészek dolgozóinak jelen­tős testvéri segítségére támaszko­dó szlovák dolgozó nép hősi igyeke­zete; a Szovjetunió hazánknak nyúj­tott önzetlen és sokoldalú segítsége, Szlovákia' iparosítása eredményei­vel nagymértékben hozzájárul egész köztársaságunk gazdasági erejének megszilárdításához, védelmi képessé­gének növeléséhez. A gazdaság eddigi fejlődésében el­ért sikerek megteremtették Szlovákiá­ban a második ötéves terv feladata­sikeres teljesítésének szilárd alapját. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a csehszlovák népgazdaság fejlődése egységes ter­nacionalista társait nem helytelen nézeteik miatt ítélték el, helyes volt-e tehát a fölöttük hozott ítélet. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a burzsoá-nacionalisták fölött hozott ítélet törvényes volt. Helyte­len nézeteiket Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa tárta fel. De nem helytelen nézeteik miatt ítél­keztek fölöttük és ítélték el őket, hanem a lakosság ellátásának szaka­szán elkövetett szabotázsokért, me­lyek következtében a dolgozók élel­mezésében, főleg Szlovákia ipari kör­zeteiben komoly zavarok keletkeztek; a Szlovák Nemzeti Tanács földreform­ról szóló törvényének szabotálása vé­gett, minek következtében a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági bi­zottságok jogkörét a földművelésügyi megbízotti hivatalban reakciós elemek kezébe adták át; a Szlovák Nemzeti Tanács Kassán elfogadott törvényei­nek kijátszásáért, amit a feloszlatott csendőrség megújításával, a nemzeti bizottságok jogköréről szóló törvény meghiúsításával, a jegyzők funkció­jának újbóli megteremtésével követ­tek el. Husák és társai a reakcióval együttműködve veszélyeztették köz­társaságunk egységét és biztonságát, valamint a munkások és parasztok azon vívmányait, amelyeket a Szlo­vák Nemzeti Felkelésben harcoltak ki. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megállapítja, hogy a párton belüli vita pozitív volt és hozzájárult a pártélet lenini nor­máinak érvényesítéséhez. A vitában előfordult nem egészen világos dol­gokat türelemmel kell megmagya­rázni. Közben előfordultak a negatív bírálat szórványos tünetei is. ame­lyek kétségeket fejeztek ki a párt fő irányvonalának helyességéről és ezeknek a CSKP Központi Bízott-ága által a gyakorlatban valő helyes ér­vényesítéséről, sőt voltak olyan han­gok is, amelyek idegenek a marx-le­nini gondolkodástól, amelyek a párt­véből kiindulva a legfontosabbaknak ezeket tartja: 1. Tovább kell folytatni Szlovákia iparosítását, amely a természeti kin­csek maximális kihasználására és a munkaerőforrásokra támaszkodik. 2. Biztosítani kell a tüzelőanyag-, energetikai és nyersanyagalap maxi­mális fejlesztését. 3. Lényegesen belterjesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelést. 4. Az ipari és mezőgazdasági ter­melés növelése alapján jelentős mér tékben emelni kell a lakosság életszín­vonalát. 5. Biztosítani kell Dél-Nyugat- és Kelet-Szlovákia gazdaságilag és kul­turális téren elmaradott körzeteinek, főleg a prešovi kerületnek további fejlődését. Az irányelvtervezet feltételezi az ipari termelés további fejlesztését, amely 1960-ig legkevesebb 61,5 szá­zalékkal növekszik. Lényegesen nö­vekszik elsősorban a gépipari ter­melés, amely az ötéves terv végén az 1955. évhez viszonyítva kétsze­resére emelkedik. Szlovákiában gyors ütemben tárják fel a nyersanyagalapokat, kiépítik a tüzelőanyag és energetikai alapokat, mint Szlovákia gazdasági fejlődésé­nek feltételét a következő évek­ben. Különös figyelmet fordítunk a me­zőgazdasági termelés fejlesztésére, amelyben a szocialista szektor teljes túlsúlyba kerül. A mezőgazdasági ter­melés 1960-ig 39,8 százalékkal nö­vekszik — ebből a növénytermelés 34,9 százalékkal, az állattenyésztési termelés pedig 47,1 százalékkal. Ez­zel a mezőgazdasági termelés bel­terjessége Szlovákiában lényegesen megközelíti a cseh országrészek me­zőgazdasági. termelésének szintjét. A mezőgazdasági termelés fejlődé­sének szakaszán Szlovákiában fő fel­adatnak kell tekinteni a mezőgazda­ellenes burzsoá- nacionalista ideológiá­ban gyökereznek. Az ilyen nézeteket gyökerestől ki kell forgatni és mind­járt a helyszínen erélyesen vissza­utasítani. A bírálat gyakorlásának teljes sza­badságából és helyes érvényesítésének lenini elveiből kiindulva a Központi Bizottság figyelmezteti az összes nárttagokat, hogy a bírálat szabadsá­ga alapelveinek betartása mellett egyszersmind biztosítani kell a párt egységét és szilárdságát a felsőbb Dártszervek határozatainak teljesíté­sében és meg kell őrizni a pártakciók egységét. * * * Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megvan győződ­ve arról, hogy a jelenlegi vita segít­ségére volt a pártnak Szlovákiában a saját hibák felismerésében, amelye­ket a fő irányvonal betartásában el­követett. A párt ezzel jobban fel­készül munkájának végzésére, az űj körülmények között, amikor a szo­cializmus építésének még bonyolul­tabb feladatai várnak ránk. A lenini normák következetes ér­vényesítése Szlovákia Kommunista Pártjának munkájában nagy hozzájá­rulás lesz a CSKP KB határozatainak teljesítéséhez és ezáltal Csehszlová­kia Kommunista Pártja egységének és akciőképességének megerősítéséhez. A feladatok teljesítése minden párttagtól, minden pártszervezettől és attól függ, hogy Szlovákia dolgo­zó népének minél szélesebb rétegeit nyerjük meg és tegyük érdekeltté a szocializmus építésének felemelt fel­adatai teljesítésében. * é * \ Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az iroda felada­tául tűzi a határozatban foglalt kér­dések feldolgozását és a megvalósí­tásukhoz szükséges intézkedések vég­rehajtását a párt munkájának lénye­ges megjavítása és szlovákiai vezető szerepének érvényesítése érdekében. sági növények hektárhozamainak, az állatállomány hasznosságának, a szarvasmarhaállomány számának és az eladásra termelt termékek meny­nyiségének lényeges növelését. A mezőgazdasági termelés fejlődését a második ötéves tervben a mező­gazdaság anyagi-technikai alapjának további növelése útján érjük el. A népgazdfság, elsősorban az ipar és mezőgazdaság gyors fejlődése ha­tékonyan nyilvánul meg Szlovákiá­ban a lakosság életszínvonalának emelkedésében is. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megállapítja, hogy Szlovákiában a népgazdaság fejlő­dése távlati tervének kidolgozásában feltétlenül szükséges lesz biztosíta­ni a munkaerők további forrásamak gazdaságos kihasználását, a gépúze­mek kapacitásának teljes kihaszná­sát, meggyorsítani az iskolaügy és la­kásépítés fejlődését az építkezési költségek csökkentésével és a lakos­ság kezdeményező hozzájárulása ré­vén — önsegély útján. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hangsúlyozza a népgazdaság fejlesztésének irányelv­tervezetéről folytatott vita nagy je­lentőségét. Az irányelvekben kitűzött feladatokat csupán a dolgozók széles­körű mozgósításával valósíthatjuk meg. Szlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a vita hatha­tósan hozzájárul a további tartalé-. kok feltárásához a népgazdaság gyor­sabb fejlesztése érdekében mind a termelés, mind a gazdaságosság, mind pedig a munkatermelékenység növelése szakaszán a létező berende­zések maximális kihasználása és az új technika bevezetése alapján. OJ szO 1936. május 15. ** SzhvákiaKommunistaPártjaKözponti Bizottságának 195Smájus11-én elfogadott határozata Szlovákia gazdasági fejlődésének feladatairól a második ötéves tervben

Next

/
Oldalképek
Tartalom