Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-01 / 92. szám, vasárnap

A. I. Mikojan Burmába érkezeti A szovjet kormány új leszerelési javaslata London, (TASZSZ) Londoni újságíói körökből szerzett értesülések szerint az ENSZ leszere­lési bizottsága albizottságának március 27-i ülésén A. A. Gromiko, a Szov­jetunió képviselője előterjesztette a szovjet kormány újabb leszerelési ja­vaslatát. Mint ismeretes, a szovjet kormány 1955. május 10-én olyan leszereleei javaslatokat terjesztett elő. amelyek reádis, alapot nyújtottak e fontos probléma megoldásához. A nyugati hatalmak nem értettek egyet ezekkei a javaslatokkal, nem mentek bele az atomfegyver eltiltásába, és az álla­mok fegyverzetéből való kivonásába. Ily módon az egész leszerelési prob­léma — mind az atomfegyver eltiltá­sának, mind a fegyverzet csökkenté­sének kérdése — hosszú idő óta zsák­utcában van. A szovjet kormány továbbra is hí­ve annak, hogy a magfegyvereket teljesen és feltétel nélkül tiltsák el, s vonják ki az államok fegyverzeté­ből. A szovjet kormány azonban, hogy kimozdítsa a leszerelés ügyét a holtpontról és pozitív eredmények szülessenek ebben a kérdésben, újabb javaslatot terjesztett be, amely a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdését nem teszi függővé attól, létre jön-e megegyezés az atomfegyver eltiltá­sa kérdésében. Ez nem jelenti azt, hogy a szovjet kormány lehetetlennek tartja az atom- és hidrogénfegyver eltiltásara vonatkozó megegyezés elérését. El­lenkezőleg, a szovjet kormány min­iden erőfeszítését arra szándékozik összepontosítani, hogy már a legkö­zelebbi jövőben pozitívan megoldják ezt a oroblémát, amely páratlan je­lentőségű az egyetemes béke és biz­tonság biztosítása szempontjából. Mint közlik. az új szovjet javaslat nemzetközi egyezmény megkötését írja elő a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről. Ez elő fogja mozdítani a megegye­zést az atom- és hidrogénfegyver el­tiltásában és az államok fegyverzeté­bőd való kivonásában. A javaslat sze­rint a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők korlátozására és csök­kentésére irányuló intézkedéseket 1956—1958. években hajtanák végre. A javaslat szerint) az eg.vezmwny hatálybalépésétől számított első há­rom hónapban az államok nem nö­velnék fegyveres erőiket és hagyo­mányos fegyverzetüket az 1955. de­cember 31-i színvonalhoz viszonyítva, és nem növelnék a fegyveres erők­re és fegyverzetre fordítandó kiadá­saikat az 1955. december 31-vel zá­„A brit munkásosztály egységei fellépése abból a célból, hogy a brit nép megbuktathassa a konzervatív kormányt és olyan munkáskormányt" állíthasson a helyére, amely a béke és a társadalmi haladás politikájának útjára lépne". Ez volt az alaptémája Naqy-Britan­nia Kommunista Pártja XXIV. orszá­gos kongresszusa megnyitó ülésé­nek, amelyet pénteken tartottak meg London egyik külvárosában, Bat­terssaben. Az egység kérdése vörös fonaľ-ént vonult át azon a beszá­mo'Vi is, amelyet Harry Pollitt elv­társ a párt főtitkára terjesztett elő. Ez a beszámoló szigorúan bírálta a pártmunka hiányosságait. A beszámo­ló vitájában felszólaló 14 küldött is elsősorban a kommunisták és a munkáspárti tagok akcióegységének problémájához szólt hozzá. A pártkongresszust Villiam Galla­cher elvtárs, a párt elnöke nyitotta meg. és az értekezetet „A nagy tisz­tulás kongresszusának" nevezte. Ga!­lacher elvtárs megállapította, hogy 10 év óta tartó heves és gátlástalan szovi^tellenes és Amerika-barát pro­paganda után már több brit vezető­nek is fel kellett ismernie, hogy a brit * nép rendkívül baráti érzelmek­Róma, március 29. (ČTK). — Az olasz kormány végleges érvénnyel el­határozta, hogy az olaszországi köz­ségi választásokat május 27-én, vasár­nap tartja mintegy hétezer község­bea A 10 000 lakost meg nem haladó községekben a többségi rendszer sze­íiint választanak, ami annyit jelent, hogy az a jelölőlista, amely szava­rulfc évben e célra fordított kiadások összegéhez viszonyítva. A már említett források szerint a szovjet javaslatok előirányozzák, hogy a háromhónapos időszak lejár­tává] az Egyesült Államok, a Szov­jetunió és Kína tegyen intézkedése­ket fegyveres erői létszámának csök­kentésére, mégpedig 1—1,5 millió főre. Nagy-Británia és Franciaor­szág pedig 650 000 főre. Megfelelő mértékben csökkentenék a hagyományos fegyverzetet, továbbá az államoknak a fegyveres erőkre és a hagyományos fegyverzetre fordított kiadásait. Ami a többi állam fegyverzete és fegyveres erői csökkentésének mér­tékét illeti, ezeket a fegyverzet és a fegyveres erők egyetemes csökkenté­sével foglalkozó vilagk nferencián határoznák meg. Ezen államok fegy­veres erőinek színvonala nem iépné tűi a 150 000—200 000 főt. A megjelölt intézkedések eredmé­nyeképpen felszabaduló anyagi esz­közöket felhasználhatnák mind a fentemlített államok népei jólétének fokozására, mind a gazdaságilag el­maradott országok megsegítésére. E célra az ENSZ keretében különleges alapot fognak létesíteni. Rámutatnak arra, hogy a szovjet /javaslatok felsorolják annak a nem­zetközi ellenőrző szervnek a jogait és meghatalmazásait, amelyet a hagyo­mányos fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésével kapcsolatos kö­telezettségek teljesítésének hatékony ellenőrzésére létesítenek. Az ellenőr­ző szerv erre a célra eléggé széles jogkörrel rendelkeznék. Egyik állam másik áilam elleni váratlan támadásának megelőzésére a nemzetközi ellenőrző szerv köl­csönös alapon valamennyi állam területén ellenőrző pontokat állít fel a nagyobb kikötőkben, vasúti gócpontokon, gépkocsi-müutakon, repülőtereken. Az új szovjet javaslatok érteimé­bon — más érdekelt államok bele­egyezésével — kellő és hatékony mó­don alkalmaznák "a felügyeleti rend­szert azokať a fegyveres erőket és eszközöket illetően Í6, amelyekkel az egyezményben részvevő államok saját határaikon kívül rendelkeznek. Az ellenőrző szervnek az egyez­ményt aláíró minden országban nem­zetközi alapon összeállított állandó felügyelői állománya lenne, amelynek tagjai ellenőrző feladatkörükön belül kel viseltetik a Szovjetunió iránt, és távolról sem barátságos érzelmekkel az Egyesült Államok irányában. „Üj légkör van kialakulóban" — jelentet­te ki a párt slnöke — és ez ig^n kedvező pártunk számára, feltéve, ha sikerül azt megerősítenünk. Harry Pollitt elvtárs beszámolója első részében a béke megnyerésének kérdésével foolalkozott. Oj, igazi bri.t külpolitika- körvonalait vázolta, amelynek célja az, hogy . megegye­zésre jussanak egy összeurópai biz­tonsági szerződés megkötése a nuk­leáris fegyverek betiltása és a gyar­mati háborúk megszüntetése érdeké­ben. Ezután Nagy-Britannia gazdasági helyzetét elemezte, majd a munkás­mozgalom helyzetéről szólva ezt mon­dotta: Itt az ideje, hogy megszüntessék azt a tilalmat, amellyel a munkás­párti vezetők meg akarják akadá­lyozni a kommunisták és a munkás­pártiak közötti együttműködést, amely egy olyan nagy, egységes munkáspárt kialakulásához vezetne, amely a marxizmus elvei alapján küzdene a brit munkásosztály érde­keiért. zattöbbségre tett szert, a mandátu­mok három ötödrészét kapja, az utána következő pedig a mandátumok két ötödrészét. A 10 000-nél több lakösú városokban a viszonylagos képviselet rendszere érvényes. A választási név­jegyzékekbe mintegy 29 millió válasz­tót jegyeztek be. bármely időben akadálytalanul felke­reshetnék az összes ellenőrzési ob­jektumokat. Ilyen ellenőrzési objek­tumok lennének: katonai egységek, katonai felszerelés- és hadianyagrak­tárak, szárazföldi, haditengerészeti és légitámaszpontok, hagyományos fegy­vereket és hadianyagot előállító üze­mek. Közlik továbbá, hogy a szovjet javaslatok szerint az át­fogó leszerelési program megvalósí­tásának meghatározott szakaszában, ha erősödik a bizalom az államok között, az érdekelt országok meg­vizsgálják majd azt a kérdést, ho­gyan lehetséges a légifelvételeket ellenőrzési módszerként felhasz­nálni. A javaslatok szabatosan meghatá­rozzák az ellenőrző szerv egyéb funk­cióig is. Akadálytalanul betekintést nyer az államok katonai költségveté­sére vonatkozó anyagokba, így az ál­lamok törvényhozó és végrehajtó szerveinek e kérdéssel kapcsolatos minden döntésébe. Az egyezményben részvevő államok fővárosaiban meg­alakítja • kirendeltségeit, ezek feladata lesz a kapcsolat fentartása a kor­mányszervekkel, az i'lető állam terü­letén működő ellenőrző pontok és fel­ügyelők munkájának vezetése, to­vábbá az államok által benyújtott tá­jékoztatások elemzése. A szovjet javaslatok szerint. a nemzetközi ellenőrző szerv indítvá­nyokat terjesztene a Biztonsági Ta­nács elé azokra a figyelmeztető és megakadélycfeó intézkedésekre vo­natkozóan, amelyeket a hagyomá­nyos fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről szóló egyezmény meg­szegőivel szemben foganatosítaná­nak. Az egyezményben részvevő al­lamok a nemzetközi ellenőrző szerv megalakulását követő egy hónapon ti-iül teijes hivatalos adatokat o­csátanak e szerv rendelkezésérc sa­ját fegyveres erőikről, hagyományos fegyverzetükről és katonai kiadá­saikról. Felhívják a figyelmet arra, hogy a szovjet javaslat a leszerelés prob­lémájának megoldása felé közelítő lépésként előirányozza Európában a fegyverzet korlátozása é s felügyelete övezetének megteremtését. Ez az övezet magában foglalná Németor­szág mindkét részét, valamint a ve­le szomszédos államokat. Az illetékes államoknak az egyez­ményben elő keli írniok, mekkora csapatokat tarthat az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország ebben az övezetben levő más államok területén. E had­erők színvonalának kérdését az érde­keit államoknak kell megvizsgálniok, Az egyezménynek elő kell írnia, hogy az említett övezetben nem állomásoz­hatnak atomharci egységek, nem le­hetnek atom- és hidrogénfegyverek. Az övezethez tartozó területeken levő fegyverzet korlátozását előíró köte­lezettségek végrehajtására kölcsönös felügyeletet létesítenek az egyez­ményben részvevő államok fegyveres erői és fegyverzete fölött. Az újságírók megjegyzik, a szov­jet javaslat kifejezésre juttatja azt a reményt, hogy addig is, amíg megegyezésre jutnak ennek az öve­zetnek a kérdésében, a négy hata­lom. amelynek csapatai vannak Né­metország területén, haladéktalanul intézkedéseket tesz e csapatok lét­számának csökkentésére, mégpedig olyan arányban, amilyent e nagyha­talmak mindegyike saját belátása szeriint jónak lát. Sajtókörökben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy a szovjet javlslat előírja: az álla­mok függetlenül a leszerelési meg­állapodás létrejöttétől, egyezzenek meg részleges leszerelési intézke­dések végrehajtásában, így a hő­magfegyver-kísérletek azonnali be­szüntetésében, abfciaü, hogy a Né­metország területén állomásozó csapatok fegyverzetéből rekesszék ki az atomfegyvert — a megfelelő intézkedéseket három hónap lefor­gása alatt kell végrehajtani —, to­vábbá abban, hogy az államok kato­nai költségvetését az előző év kato­nai költségvetéséhez képest leg­alább 15 százalékkal csökkentsék. Mint megjegyzik, a szovjet javas­lat tartalmazza azt a kikötést, hogy Kína kötelezettségeinek, mégpedig a hagyományos fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentéséről szóló egyez­ményből következő kötelezettségei- I nek kérdését a Kínai Népköztársaság részvételével kell megtárgyalni. Rangún, március 30. (TASZSZ). A I. Mikojan, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének első helyettese március 30-án kíséretével együtt baráti látogatásra a Burmai Szövet­ség fővárosába érkezett. A vendé­geket a repülőtéren U Nu, a Burmai Szövetség miniszterelnöke, a burmai kormány miniszterei és a diplomáciai testület képviselői fogadták. U Nu miniszterelnök A. I. Mikojan helyet­tes elnököt orosszul üdvözöLte. A. I. Cseljabinszk, március 30. (TASZSZ). — A csehszlovák nemzetgyűlés kül­döttségének egyik csoportja pénte­ken, március 30-án délelőtt Magnito­gorszkból Cseljabinszkba utazott. A nap folyamán meglátogatták a város bányásznegyedét, ahol megismerked­tek a lakóházak építésének új ipari módszereivel és megtekintették az New York, március 31. (ČTK). — A New Ýork Herald Tribúne washing­toni tudósítója hírmagi arázatában foglalkozik az izlandi parlament ha­tározatával, amely az amerikai kato­naságnak Izland szigetéről való visz­szahívását követeli. A hírmagyarázó rámutatott arra, hogy ez a határozat komoly nyugtalanságot keltett az USA kormányköreiben, azonban a kormány vezető tényezői remélik, hogy még megegyezésre kerül sor A cikk rámutat arra, hogy az izlandi parlament határozata precedenst idéz elő, amely hatással lehet az amerikai katonaságnak olyan más államokból való visszahívására, amelyek tagjai a NATO-nak, mint például Norvégiá­ból és Dániából. Pénteken délután . befejeződött Né­metország Szocialista Egységespárt­jának III. értekezlete, amely egy hé­tig folytatta munkáját a berlini Wer­ner-Seelenbinder-csarnokban. A pártértekezlet egyhangúlag jóvá­hagyta Ottó Grotewohl „A munkás­paraszt hatalom szerepéről a Német Demokratikus Köztársaságban" című beszámolóját, valamint a beszámoló­ban javasolt rendszabályokat. Németország Szocialista Egységpárt­jának III. pártértekezlete „A demokrá­cia széleskörű kifejlesztéséről a Német I ' Demokratikus Köztársaságban" cím­mel határozatot hozott. A határozat a többi között megálla­Mikojan a repülőtéren rövid beszédet mondott. Dr. Ba U, a Burmai Szövetség el­nöke március 30-án A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének tiszteletére ebé­det adott. Az ebéden részt vett S. R. Rasidov, az üzbég SZSZK legfel­sőbb tanácsának elnöke, A. D. Scsi­borin, a Szovjetunió burmai nagykö­vete, valamint A. I. Mikojan és S. R. Rasidov kísérete. építőmunkások lakásait. Ezután fel­kerestek egy hengergyárat. Antpnín Fiala, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése elnökének helyettese a hengergyárban az összegyűlt mun­kások előtt beszédet mondott. Este a csehszlovákiai vendégek a városi operában és a balettszínház­ban a cseljabinszki dolgozók képvi­selőivel. ünnepi esten vettek részt. A diplomáciai körök nézete szerint — folytatja a hírmagyarázó — az izlandi határozatnak óriási nsmzet­közi jelentősége van. A külügyminisz­térium, a nemzetvédelmi miniszté­rium és a Fehérház az izlandi ha­tározatot n°mcsak stratégiai jelentő­sége miatt, hanem nemzetközi kö­vetkezményei szempontjából is vizs­gálják. A Daily News láp szerkesztőségi cikkében felszólítja az USA kormá­nyát, hogy gyakoroljon nyomást az izlandi kormányra abbsn az irányban, hogy a parlament határozatát hagyja figyelmen kívül. A lap követeli, hogy Izland szigetét tartsák meg a NATO rendszerében. pítja, hogy az új szocialista jogrend további megszilárdítása, a szocialista törvényesség tisztel etben tartásának biztosítása és az állampolgárok jo­gainak védelme érdekében számos rendszabályra van szükség. BOLGÁR KERESKEDELMI KÜLDÖTT­SÉG utazott Indiába. Burmába és In­donéziába. A küldöttséget Iv an Per­peldejev, a Bolgár Népköztársaság kül­kereskedelmi miniszterének helyettese vezeti. (ČTK) ÜJ SZ O c 1956. április 1. ** Nagy-Britannia Kommunista Pártjának .országos kongresszusa a munkásosztály akcióegységéről Május 27-én lesznek Olaszországban a községi választások Erlander svéd miniszterelnök sajtóértekezlete a svéd—szovjet kapcsolatokról Moszkva, (TASZSZ) Tage Erlander svéd -miniszter­elnök, aki a szovjet kormány meghí­vására a Szovjetunióba érkezett, már­cius 29-én sajtóértekezletet tartott. A svéd miniszterelnök megelége­déssel nyilatkozott arrói a meleg fo­gadtatásról, amelyben Moszkvában részesítették. Kijelentette, reméli, hogy látogatása Svédország és a Szovjetunió kapcsolatainak megerő­sítését fogja szolgálni. Erlander miniszterelnök ezután válaszolt szovjet és külföldi újság­írók kérdéseire. Arra a kérdésre, mit vár a Szovjetunióban tsett látogatás­tól, Erlander elmondotta, hogy véle­ménye szerint igen értékesek a ta­lálkozók olyan emberek között, aki­ket a népek az állam élére állítot­tak. E találkozók révén számos olyan kérdést megvitathatnak, amelyhez kölcsönös érdekek fűződnek. Hasznos továbbá megismerkedni egy olyan hatalmas ország gazdasá­gi és műszaki fejlődésével, amilyen a Szovjetunió. Köztudomású — mondotta Erlan­der —, hogy a Szovjetunió sok mű­szaki eredménnyel büszkélkedhet, hogy a Szovjetunióban sikerrel ol­dották meg a műszaki szakemberek képzésének problémáját Svédország most kutatja e feladat megoldásának útjait. Svédországban 1950-ben kezd-' tek egy iskolareformot, amelv egy­séges iskolai oktatást irányom elő. Ennek egyfelől emelnie kell a svéd nép általános művelődési színvona­lát. másfelöl egyszerűsítenie kell az áttérést az általános oktatásról a szakoktatásra. Arra a kérdésre vá­laszolva, hogyan mozdítja elő Svéd­ország a nemzetközi feszültség eny­hítését, Tage Erlander ezt mondotta: Svédország nem csatlakozott kato­nai szövetségekhs*, de n°m igyek­szik elszigetelődni a világtól. Az Egyesült .Nemzetek Szervezeté­ben fellépéseivel igyekszik segíteni a nemzetközi feszültség enyhítését. Svédország ezen a területen igen ak­tív. —Az ENSZ keretében kell fejlesz­teni a tudományos együttműködést az atomerő vonalán is — mondotta Er­lander. — Sv 'vi.,zígi]ak ko; etien érdekei fűződnek ilyen együttműkö­déshez. Kedvező kezdeményezés volt. ebben a vonatkozásban az az értekez­let, ameiy Genfben nemzetközi sí­kon foglalkozott az atomerő békés fel­használásával. Az olyan országoknak, mint Svédország, nagy hasznuk van az ilyen együttműködésből. Ezen a vonalon Svédország érdekelt a Szov­jetunióval való együttműködésben is. Április elején — közölte a minisz­terelnök — hét tekintélyes svéd fi­zikus érkezik a Szovjetunióba. Svédország hasonló küldöttségeket in­dított az Egyesült Államokba és Ang­liába. Erlander miniszterelnök válaszolt az újságírók több más kérdésére is. *** N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és V. M. Molotov elvtársak március 30­án megbeszélést folytattak Erlander svéd miniszterelnökkel. A Csehszlovák parlamenti küldöttség , Cseljabinszkban tartózkodik Amerikai sajtóvélemény az izlandi parlament határozatáról Véget ért Németország Szocialista Egységpártjának Ili. pártértekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom