Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-01 / 92. szám, vasárnap

Gh. Gherghiu-Dej elvtárs beszámolója az SZKP XX. kongresszusának munkájáról T í Bukarest — (TASZSZ) A Scinteia csütörtöki száméban is­merteti a Román Munkáspárt kül­döttségének a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusa mun­kájáról szóló beszámolóját. A beszá­molót Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára tartotta a Roman Munkáspárt Központi Bizottságának kibővített ülésén. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa — mondot­ta Ghoorghiu-Dej — világtörténelmi jelentőségű és hosszú 'dön át hatal­mas befolyást gyakorol majd a nem­zetközi események -egész meneLére előmozdítja a szocialista tábor to­vábbi megszilárdulását, a béke, a demokrácia és a szocializmus erői­nek világméretű növekedését. Gheorghiu-Dej rámutatott, milyen rendkívüli jelentőségű az a lenini té­tel, hogy a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenetnek sokféle formája van, majd kijelentette: A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai­nak tapasztalatai, köztük a ro­mán kommunista párt és a ro­mán munkásmozgalom tapaszta­latai teljes mértékben alátá­masztják, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet polgárháború nélkül is megvaló­sítható. A XX. kongresszusnak a különböző országok szocializmus­ba való átmenetének formáiról szóló tétele a proletárforradalom lenini elméletének alkotó fejlesz­tése. Gheorghlu-Dej beszámolójának be­fejező részéb<>n a Román Munkás­párt feladataival foglalkozott. A le­nini tanítástól vezéreltetve — jelen­tette ki — a propagandában, a sajtóban az irodalmi és művészeti alkotó tevékenységben, pártunk te­vékenységének minden területén el­tökélten ki kell irtanunk a személyi kultusz minden befolyását. Az elő­mozdítja, hogy kii üszőből jük párt­propagandénk legfőbb hiányosságát: azt. hogy gyenge kapcsolatban áll 3 s-ocialista építés avakorlati kérdései­vel. Feladatunk az, hogy a legfelsőbb fórumtól a legalsóbbig biztosít­suk a Dártólet lenini normáinak legszigorúbb betartasát. Gheorghiu-Dej befejezésül kijelen­tette: „Nem kételkedem abban, hogy a teljes ülés valamennyi részvevőjé­nek egyöntetű véleményét fejezem ki, midőn üdvözlöm és teljes mértékben helyeslem a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusának határozatait. A Szovjetunió és a szocializmust épító országok hatalmas sikerei ragyogóan bizonyítják, hogy a szocializmus fö­lénvben áll a kaitalizmussal szemben. E nagv sikerek a világ dolgozói azon ' meggyőződésének kiapadhatatlan for­rásai, hogy korunk a szocializmus és a kommunizmus győzelmének kor­szaka." MINDEN PERC DRÁGA Megszikkadt a föld. Traktorok bugásától hangos mindenfelé a ha­tár. A tél, a kedvezőtlen időjá­rás sokáig tartott. Ezért kissé megkéstünk a vetéssel. Most azon­ban itt az alkalom, minden lehe­tőséget meg kell ragadni, hogy a késést minél előbb behozzuk. A lemaradás behozása érdekében traktorosok, szövetkezeti tagok mindent elkövetnek. Iparkodnak., hogy a vetőmag mielőbb a földbe kerüljön. Az alsójányoki szövetke­zetesek például még vasárnap sem pihennek „Nincs most idő az ün­neplésre'', mondta a szövetkezet elnöke a traktorosoknak múlt va­sárnap reggel. Egész nap búgott a traktor az alsójányoki határban. Vetettek, hisz most minden perc drága. Arról van szó, hogy a mag mielőbb földbe kerüljön. V Tralftorállomásaink dolgozói a vetés megkezdésének első napjaiban már kiváló munkasikereket értek el. Kiváltképpen ott halad gyors ütemben a vetés, ahol a gépek erejét gazdaságosan kihasználják, s a nagy tábla földe­ken háromrészes vetöagregátra szerelt vetőgépcsoportokat vontatnak a nagyteljesítményű traktorokkal. Kelet-Szlovákiában is megkezdték a vetést Nehru élesen bírálta Pakisztán politikáját és a bagdadi paktumot Delhi, (TASZSZ). A ť-»!hi rádió jelentése szerint Nehru indiai miniszterelnök felszó­lalt a népi kamara külügyi költség­vetési vitájában. Elitélte a bagdadi tömböt és a SEATO-t és kijelentette: e tömbök célja India bekerítése. A bagdadi tömb — mondotta — tény­legesen fokozta Ázsiában a feszült­séget é^s a konfliktusok légkörét ala­kította ki. Szembeállította egymással az- országokat. Pakisztán kormánya állítólag azért csatlakozott e tömb­höz, mert tart a Szovjetunió részé­ről közvetlen vagy távolabbi támadás veszélyétől. Nehru kijelentette: ez egyáltalán nincs így. Aki olvasta a pakisztáni ­lapokat és figyelemmel követte pa­kisztáni hivatalos személyiségek nyi­latkozatait, arra a következtetésre ju­tott, hogy Pakisztán azért csatlakozott a bagdadi tömbhöz, hogy az erő helyzetéből beszéljen Indiával. Ezek a tömbök helytelen útra so­dorták a világot — folytatta Nehru. — Nem használják ki olyan új tények megjelenését, amelyek a leszerelést és a béke biztosítását mozdítanák elő. India politikája — szögezte le Ne­hru — a barátság övezetének kiszé­lesítésére és a konfliktusok övezeté­nek csökkentésére jrányyl. CIPRUS TOROKORSZAG Süli In Területe: Ciprus, a Földközi-ten­ger harmadik legnagyobb szigete, 70 kilométernyire a török és 95 kilomé­ternyire a szíriai partoktól a Födközi­tenger keleti medencéjében fekszik. Területe 9251 négyzetkilométer, ha­zánknak körülbelül egytizede. Toros­hegység két vonulata között termé­keny síkságok terülnek el. Lakossága: Közel félmilliós la­kossága nyolcvan százalékban görö­gökből és 18 százalékban törökökből tevődik össze. Fővárosa Nicosia, 38 700 lakossal. Nagyobb városai: Li­massol, Famagjsta és Varnaca. Gazdasága: A brit gyarmatosí­tók akadályozzák a sziget termelőerői­nek fejlődését. Ciprus gazdaságára a gyarmati helyzet nyomja rá bélyegét. A lakosság fő foglalkozása a mezőgaz­daság. A föld méhe gazdag ásványi kin­csekben. Mindenekelőtt rézlelöhelyei­ről ismerik a szigetet, elnevezése is a latin Cuprum — rézből származik. Évi 553 000 tonna vasércet, 103 000 tonna rézkoncentrátot, 7800 tonna krómércet termelnek. A bányaipar csaknem valamennyi termékét nyers­anyagként exportálják, elsősorban Angliába. Államrendszere: Ciprus tör­ténete az ókorba nyúlik \ vissza. Év­századokon keresztül törölk uralom t% o J SÍZ o 1956. április L alatt állt. 1878-ban Törökország tit­kos megegyezés alapján „ideiglenesen" átadta a szigetét Angliának, aminek tejében Anglia megígérte, hogy támo­gatja ázsiai birtokainak megvédésé­ben. Az első világháború idején Ang­lia annektálta Ciprust, majd 1925-ben brit gyarmattá nyilvánította. Ciprust a brit gyarmatbirodalom részeként angol katonaság tartja meg­szállva. Az „oszd meg és uralkodj" módszerét alkalmazva, a brit gyarma­tosítók állandóan szembe állítják a török és görög nemzetiségeket. A szi­get lakossága azonban szüntelenül folytatja harcát függetlenségéért. A görög lakosság, élén a ciprusi nemzsti bizottsággal, a Görögországhoz való csatlakozás mellett foglal állást. Emel­lett nyilatkozott az 1950-ben megtar­tott népszavazás alkamával a lakosság döntő többsége. A ciprusi do'gozók pártja a sziget legbefolyásosabb. haladó ereje. A cip­rusi szakszervezetek 14 000 tagjától körülbelül tíz«er az Összciprusi Szak­szervezeti Szövetség nevű haladó, a Szakszervezeti Világszövetséghez tar­tozó szervezet tagja. Ciprus fontos stratégiai pont. Fa­magusta Nagy-Britannia jelentős hadi­kikötője. Fontos légiközlekedési góc­pont a Közel-Kelet és Egyiptom, va­lamint Európa között. Stratégiai helyzetének fontossága nyilván az oka annak, hogy a brit im­perializmus oly görcsösen ragaszkodik a sziget birtoklásához. A kedvező tavaszi időjárás lehető­vé tette, hogy a királyhelmeci járás szövetkezeteiben is hozzákezdhetnek a vetéshez. Első volt a bodrogszerdahelyi szö­vetkezet, március 24-én kezdte el a vetést. Ezen a napon 10 hektár bor­só vetését végezték el. A járás többi szövetkezeteiben is teljesen felké­szültek, s a napokban mindenhol tel­jes ütemben megkezdik a vetést. Bár az idő eddig kissé hátráltatta a ta­vaszi vetés megkezdését, a jó felké­szültség, a tökéletesen kijavított gé­pek biztosítékot nyújtanak a vetés gyors befejezésére. * * * A királyhelmeci járás után a szep­, si járásban is megkezdték a tavasziak vetését. Elsőnek — március 30-án — a méhészkei, perényi és udvamoki szövetkezeti tagok vetették el a ta­vaszi árpát. A járás többi községeiben még nedves a föld, de pár nap múl­Tőrén is benépesedett a határ Tőrén e napokban 86 hektár földet (készítettek elő a vetés alá és ebből i 20 hektárt be is vetettek. A szövetke­>zeti tagok elhatározták, hogy a ked­^ vezötlen időjárás ellenére is a kora ^tavasziak vetésével április 5-ig vé­t geznek. A dohánytermelő csoport tag­jai is szorgoskodnak a melegágyak k körül. Céljuk az, hogy minél jobb pa­lántákat neveljenek és minél gazda­fgabb termést takarítsanak be ősszel. ! A kertészeti csoport dolgozói is meg­kezdik a napokban a palánták kiülte­( tését. Iparkodnak, hogy tervüket mi­nél magasabban túlszárnyalják, mert .ezáltal a csoport tagjai pótjutalma­[zásra is számíthatnak. Szkacsan István, Tőre va mindenhol hozzáfoghatnak a ve­téshez. Jelenleg teljes ütemben fo­lyik a rétek és legelök 'rendbehozása, valamint a talaj előkészítése a vetés­hez. (k. i.) Győztesen akarunk kikerülni a versenyből Mi, a lévai szövetkezet tagjaj is megkezdtük a tavaszi munkákat. Négyszázhúsz hektár vetés alá szánt területet műtrágyáztunk és az is­táliótrágyat is rendeltetési helyére szállítottuk. Bár az időjárás még ed­dig nem volt a legmegfelelőbb a ve­tésre, mégis a hét elején már 20 hektár árpát vetettünk el és a ve­tés tovább folyik. Iparkodunk minden munkát idejében és jól elvégezni, mert versenyre keltünk a felsőszecsei szövetkezettel és a versenyből győz­tesen szeretnénk kikerülni. DRAHOS MÁRIA, Léva Versenyben... Az Állami Birtokok Ipolysági Igazí gatóságához tartozó gazdaságokon a kedvezőtlen időjárás ellenére is már a múlt héten több mint 70 hektár árpát vetettek el. Az üzemi pártszer­vezetek kezdeményezésére minden gazdaságban összüzemi gyűlést hív­tak össze, amelyekben részletesen megbeszélték a teendőket. Az ipolysági gazdaságban tartott gyűlésen Fejes elvtárs, a gazdaság vezetője tartotta a beszámolót az előkészületekről. A vitában többen felszólaltak. Elhatározták, hogy ver­senyre kelnek a többi gazdasággal és ünnepnapokon ;s dolgozni fognak. A többi gazdaságok sem akarnak le­maradni a versenyben és szerdán a déméndi, ipolyviski és túri gazdasá­gokon 11 háromvetőgépes agregát és 14 lánctalpas traktor dolgozott. A traktorosok kötelezettséget válla tak, hogy éjjel előkészítik a földet és nappal vetnek. Az igazgatósághoz tar­tozó összes gazdaságok dolgozói min­den erejüket megfeszítve dolgoznak, hogy a vetést 6 nap alatt befejezzék. Előcsíráztatott korai burgonyát ültetnek (i—n) A szepsi járásban tavaly kezdték a korai burgonyát előcsíráz­tatással termeszteni. Kezdetben ugyan idegenkedtek tőle a szövetkezetek, s csak 1—2 hektáron til:ették így a burgonyát kísérletképpen. így volt ez a bodolói szövetkezet­ben is. Herkó János, a JNB agronó­musa egy héten át látogatta a bodo­lói EFSZ-tagoket. Naponta beszélt a burgonya előcsírázta tásának és a négyzetes ültetésnek előnyeiről. Ne­hezen ment a meggyőzés. Nem hit­ték, hogy ez a módszer beválik és nagyobb hasznot hajt. Végül azon­ban mégis elhatározták, hogy megkí­sérelik. Az eredmény nem maradt el. A 3 hektáf korai burgonya, melyből hektáronként 160 mázsát értek el, szép jövedelmet hozott a szövetke­zetnek, 30 000 koronát tisztán. Ebben az évben már 5 hektáron ültetnek négyzetesen és előcsírázta­tással korai burgonyát. A bodolói EFSZ példáját követve a szepsi járás valamennyi szövetkezetében nagyban végzik a burgonya előcsíráztstását, hogy mihelyt az idő megengedi föld­be tehessék az így előkészített bur­gonyát. A bő takarmánytermésért A kassai járásban Hodkovce azok közé a falvak közé tartozik, ahol ide­jében kidolgozták a rétek és legelők rendezésének tervét / Februárban és március első felében a nemzeti bizottság tagjai sorra jár­ták a falu kis- és középparasztjait, s elbeszélgettek velük az akció jelen­tőségéről. A beszélgetések, hozzászó­lások és javaslatok alapján azután húsz hektárnyi területen közösen végzik el a munkát. Soká vératOtt magára a tavasz, de végre mégis beköszöntött. Most aztán neki kell gyíírközni a munká­nak. Minél előbb el kell szórni a ma­got, hogy gazdag kalászt arathas­sunk. Ezt mondta Dej János, az Üj­vásári Állami Gazdaság trakt oros ­brigádjának vezetője, amikor meg­enyhült az idő. így mondta Dej Já­nos, de a brigád többi tagjai is így gondolták. A traktorok, az agregátok már in­dulásra készen várták azt a pilla­natot, hogy a föld megszikkadjon. A traktorosok is sokat szidták a rossz időt. Most aztán végre beköszöntött a tavasz. A gazdaság vezetőjét is ki­csalta a tavaszi fuvallat a határba. A brigádvezetöt is magával vitte. Ta­pogatták, morzsolgatták a földet, va­jon alkalmas-e már vetés alá. Nap­hosszat járták a határt, de a föld még nagyon puhának bizonyult. Vetni még nem lehetett. Amikor visszatértek a gazdaságba, a. traktorosok kíváncsian lestek a szavukat. Dej János, mielőtt szólt volna, legyintett egyet a kezével. Ami­kor megszólalt, ezt mondta: — Várni kell. A föld még puha. A brigádv$zetö szavait megbeszé­lés követte. A traktorosok közül so­kan azt javasolták, hogy ha az új­vásári gazdaságban még nem lehet vet­ni, menjenek át valamennyien a csen­kei gazdaságba, ott korábban szik­kad a föld. Tudnunk kell, hogy az újvásári traktorosbrigád feladata a csenkei gazdaság földjeinek a megművelése is. Ezért gondoltak hát arra, hogy ha az újvásári határban nem vet­hetnek, megpróbálják a csenkei gaz­daság földjein. Am!a n traktorosok tanakod­tak, a gazdaság irodájában megszó­lalt a lelefon. A csenkei gazdaság vezetője beszélt. Jelentette, hogy mag­ra vár a csenkei határ. Megszikkadt a föld, lehet vetni. A brigád azonnal induljon .hozzájuk és kezdje meg d vetést. A terv szerint a csenkei gazdaság­ban két traktornak kellett volna el­végeznie a vetést. Mivel azonban Oj­vásáron még nem lehetett megkez­deni a munkákat, négy Zetor indult a csenkei határba. Négy traktor négy agregáttal kezd­te meg a vetést a csenkei határban. Bátran használhatjuk azt a kifeje­zést: úgy ment a munka, akár a ka­rikacsapás. Három nap alatt elvetet­ték a koratavasziakat. Amíg a trak­torosok a csenkei határban dolgoztak, a tavaszi szellő és a napsugár kiszá­rította az újvásári határt is. Porha­nyóssá vált a rög. Alkalmassá vált a vetés alá. A tra torosok meg is kezdték a vetést. A négy Zetor most már az újvásári határban dübörög Az agregátokból hull a mag a földbe Né­hány nap múlva az újvásári gazdaság is elmondhatja: befejeztük a tava­sziak vetését. (sz. i.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom