Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-08 / 98. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1956. április 8, vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 98. szám Á dolgozók érdekeinek megvédése Rendszerünkben a társadalom érdeke egyezik a dolgozó egyének érdekeivel. A párt és kormány minden igyekezetét az emberről való gondoskodásra és jólétére összpontosítja. Az érdekeknek ilyen egyezése szabja meg legnagyobb és legjelentősebb társadalmi szervezetünknek — a szakszervezeteknek küldetését. Egyformán gondot kell fordítani a termelésre és az emberre, aki a termelésben dolgozik. Minél többet és jobbat fogunk termelni, minél magasabb lesz a munkatermelékenység, annál gyorsabban elégíthetjük ki dolgozóink igényeit, annál inkább emelhetjük népünk életszínvonalát. A termelés és a munkatermelékenység növekedésével erősödik a munkásosztály gazdasági és politikai ereje. Ezért a szakszervezetek az állami terv feladatainak teljesítésére vezetik tagjaikat, szocialista munkaversenyt szerveznek, a dolgozókat a szocialista munkaviszonyra nevelik. De a szakszervezetek e küldetésétől nem választhatjuk el a dolog másik oldalát. A dolgozóknak, hogy fokozhassák a termelést és a munkatermelékenységet, olyan felételekre van szükségük, amelyek biztosítják számukra a jó munkakörnyezetet, munkájuk biztonságát, szóval mindazt, ami szükséges, hogy munkájuk zavartalanul folyjon. De előfordul, hogy az emberek hez való elfogult, bürokratikus kapcsolat következtében az üzemekben gyakran túlkapások történnek, amelyek ellentétben vannak a dolgozók érdekeivel és amelyek bizony nem növelik munkakedvüket. Minden ilyen esetben, amikor megsértik az előírásokat és a törvényeket, az üzemi bizottságok és más szakszervezeti szervek kötelessége védeni a dolgozók érdekeit mindenkivel szemben, aki pártunk politikájával ellentétben, nem érti a két kérdés szoros öszszefüggését és „az egész érdekeire" hivatkozva megkárosítja a dolgozó embert, mint egyént. Nem csekély az olyan üzemvezetők száma, akik nagyhangon beszélnek, tele vannak frázisokkal a dolgozók legnagyobbfokú áldozatkészségéről a gazdasági feladatok teljesítésében, de azzal, hogy az emberek számára hogyan teremtsék meg a feltételeket, hogy ezeket a feladatokat nehézség nélkül teljesíthessék, csak utolsó sorban vagy egyáltalán nem törődnek. Vegyük például a következő esetet: a kladnói körzet Filip részlegének bányászai már régóta panaszkodnak, hogy nem tudnak rendesen mosakodni, mivel a fürdőszobában piszkos, az egészségre káros víz folyik. De eddig még nem orvosolták ezt a hibát. Nem hiába mondják a bányászok, hogy ez azért van, mivel a vezető dolgozók műszak után a Május 1. bányába, vagy pedig a Rako-alapüzembe járnak fürödni. És úgy gondolják, hogy a bányászoknak jó a piszkos víz is. Nem ritka eset, hogy a rossz szellőztetés, a hiányos világítás és hasonlók tarthatatlan helyzetet teremtenek a munkahelyen és veszélyeztetik az emberek egészségét. Ezért a szakszervezeteknek kell védelmezniük az emberek egészségét és követelniök kell, hogy betartsák az összes biztonsági és egészségügyi előírásokat. Hány komoly baleset fordult elő a termelésben csak azért, hogy a gépek nem voltak ellátva biztonsági berendezéssel. Ha ez néha szóba kerül, vállrándítás a válasz, hogy erre most nincs meg a szükséges pénz. Az üzemvezetők így kerülik meg a törvényes rendelkezéseket, míg súlyos baleset nem történik. Egyes üzemekben — főleg az ipari és vegyiipari üzemekben gyakran előfordul az ifjúság és nők munkájáról szóló előírások megsértése. És ha az ilyen törvénymegsértéssel kapcsolatban fellépnek a munkavédelmi felügyelők, nagyon ritkán veszik figyelembe ellenvetéseiket. Üzemeinkben sok rossznak okozója a hajrámunka. Drágábbá teszi a termelést, az embereket megfosztja a megérdemelt pihenéstől. Ezért az egyenletes tervteljesítésért, a hajrámunka kiküszöböléséért vívott harc a szakszervezetek fő feladatai egyikét képezi. De ha ennek ellenére néha szükséges a túlóra, hogy így hozzák be, amit a munkaszervezésben mutatkozó hibák okoztak, akkor a munkásoknak ezért a munkáért a törvény értelmében pótjutalmazás jár. Ezt azonban sok helyen azzal a megokolással, hogy „erre nem elég a béralap", nem tartják be. Természetes, hogy a béralapot be kell tartani. De ezt semmiképpen sem lehet úgy intézni, ahogyan ezt egyes vezetők gondolják. Ä béralap betartása elsősorban a munkaszervezést követeli meg úgy, hogy annak meglegyen az üteme és hogy & dolgozók egész hónapban egyenletesen dolgozzanak. Nem szabad előfordulnia annak, hogy a hónap első felében nincs mihez nyúlniok, a másik felében pedig azt sem tudják, mihez kezdjenek. Néha előfordul, hogy a rossz munkaszervezés és a elburjánzó adminisztratív munka arra kényszeríti az embert, hogy többet dolgozzon. Szakszervezeteinknek annál inkább támogatniok kell azokat az embereket, akik munkájukkal hozzájárulnak társadalmunk gazdagításához. Az újítókra gondolunk. Nézzük csak, milyen sok értékes kezdeményezést öl meg és fojt el egyes gazdasági dolgozó bürokrata hanyagsága és felelősségérzetének hiánya azzal, hogy felelőtlenül, hosszadalmasan döntenek az újítási javaslatok felett, amelyek a munkahelyeken születtek. Az így keletkezett károkat sem gazdasági, sem erkölcsi, sem politikai szempontból nem lehet felmérni. Mindezen fogyatékosságok okozói azt hozzák fel mentségül, hogy ők is szem előtt tartják a termelés érdekeit. De hiszen a dolgozók szükségleteire fordított figyelem, a munkahelyeken a kellemes környezet megteremtésére fordított gondoskodás, ahol mindenki jobb kedvvel dolgozik és ahol széles mértékben fejlődik az emberek kezdeményezése, éppen a termelés sikeréhez járul hozzá és ezzel egész társadalmunk sikerét is szolgálja. Az emberről való gondoskodás szakaszán a szakszervezetek nagy munkát végeztek. Elég, ha megemlítjük az oíyan vívmányokat, mint a nemzeti biztosításnak a szakszervezetek ügykörébe való átvétele vagy az egyre nagyobb méreteket öltő rekreációs- és fürdőgondoskodás. Mindez hozzájárult és hozzájárul dolgozóink jobb helyzetéhez. A dolgozók szükségleteivel szemben megnyilvánuló mindennapi gondoskodás és figyelem még magasabb fokra emeli szociális és kulturális színvonalukat. így aztán még nagyobb lelkesedéssel fognak harcolni a termelés fejlesztéséért, a munkatermelékenység gyorsabb növeléséért. Elvetették már a cukorrépát is Március második felében bizony már türelmetlenkedtek a vágkirályfai szövetkezet tagjai. A mezőgazdasági gépek mind készen QTltak, a vetőmag is a zsákokban várta a vetést. Csak az idö nem akart engedni. Fagyott, esett a hó, a puha talajra pedig ember nem tehette a lábát. Azt hitték, sohasem lesz tavasz... Végre mégis jóra fordult az idö. Az éjszakai gyenge fagyok, a nappali langyos szelek megszikkasztották a földet. így aztán a szövetkezet tagjai március 31-éri megkezdhették a tavaszi munkát. Tóth Károly traktoros hármas agregáttal végzi a vetést és naponta 10—12 hektár földet is bevet. A munka jó trjegszervezése és a szövetkezeti tagok lelkesedése lehetővé tette, hogy április 4-ig elvethessék az árpát és zabot, sót 19 hektárnyi cukorrépamagot is a földbe tettek. Halász Ambrus, Vágsellye Az Ifjúsági Falu vendége !. T. Grisin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szlovákiai látogatása folyamán megtekintette h7 ifjúsági Falut. A kedves vendéget föieg a zöldség meleg Fsazi termelese érdekelte. I. T. Grisint az Ifjúsági Falu EFSZ-ének dolgozói nagy szeretettel fogadták. A BRATISLAVAI ÉPÍTÉSZETI DOLGOZÓK VÁLASZOLNAK A PRÁGAI KEROLET FELHÍVÁSÁRA A prágai kerület üzemi dolgozóinak a CSKP országos konferenciája és a CSKP megalapítása 35. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenyt elfogadták Szlovákia legnagyobb építészeti üzemének, a Bratislavai Magasépítészeti Vállalatnak dolgozói is. A vállalat az első negyedévben a kedvezőtlen időjárás ellenére a második műszak és a meghosszabbított műszakok megszervezésével teljesítette a termelés térfogatának, valamint a lakások átadásának tervét. A Bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói a második negyedév feladatainak teljesítését lemaradás nélkül kezdték meg. A lakások építése gyors befejezésének érdekében a bratislavai kerület különös feladatokkal megbízott építészeti dolgozói kollektív kötelezettségvállalást fogadtak el, amely szerint a második negyedév tervét határidő előtt, június 28-ig teljesítik. Emellett a munkatermelékenység tervét 101 százalékra teljesítik. JOBB MUNKÁVAL... Április első napjaiban a galántai járás községeiben az emberek újsággal a kezükben csoportosultak, s arról beszéltek, mennyivel emelkedik az életszínvonaluk azáltal, hogy pártunk és kormányunk újból határozatot hozott a közszükségleti cikkek árának leszállítására. Nagy örömmel fogadta mindenki az árleszállítást, és voltak olyanok, akik nyomban ígéretet tettek, hogy ezután még többet termelnek, hogy a következő árleszállításnál a mezőgazdasági termékek ára is lényegesen csökkenhessen. Boros elvtárs, a pálóci EFSZ elnöke az árleszállítással kapcsolatban így vélekedik: — Nálunk fiatalok, öregek, nők és férfiak egyaránt nagy örömmel fogadták az ötödik árleszállítást. Szövetkezetünk tagjai az árleszállításra jobb munkával válaszolnak. Az állatgondozók elhatározták, hogy az idén minden egyes tehénnél elérik a 2400 literes átlagos tejhozamot. A sertésgondozók azt vállalták, hogy az idén .122 mázsa sertéshúst termelnek terven felül. A növénytermelő csoport tagjai pedig úgy határoztak, hogy búzából 28 mázsát, árpából 27 mázsát takarítanak be minden egyes hektárról. Lcros elvtárs még azt is megemlítette; hogy az idén a cukorrépa hektárhozamát is lényegesen növelik, olyanformán, hogy az idén 12 hektáron előcsíráztatott vetőmagot vetnek a jól előkészített talajba. Krajčovič Ferdinánd, Galánta Az akikumuláció terén keletkezett elmaradást a vállalat dolgozói június végéig kiegyenlítik és az akkumuláció tervét az első félévben 100 százalékra teljesítik. A dolgozók igyekezetének kihasználásával és műszaki-szervezési intézkedésekkel április 30-ig 167 lakást adnak át a szerelővállalat dolgozóinak és ezzel biztosítják a lakásátadás ter^ vének teljesítését. A 710-es üzem gépesítési részlege kötelezettséget vállalt, hogy meghosz-: szabbított és vasárnapi műszakok be8 illesztésével a szükség szerint fog dolgozni, hogy zavartalanul szállíthassa a szükséges anyagokat az építkezésekre. Ezzel a kötelezettségvállalással válaszolnak a Bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói a prágai kerület üzemi dolgozóinak felhívására. (Tudósítónktól) Partizánske válaszol Moszkvának A múlt napokban a Partizánske! Augusztus 29. Üzemek dolgozói levelet kaptak a moszkvai Párizsi Kommün Cipőüzem dolgozóitól. Levélben kicserélik termelési és szervezeti tapasztalataikat. A levél tartalma, melyben a moszkvai cipőüzem dolgozói részletesen leírják a bőrfeldolgozási és a szabási módszereikét, rendkívüli érdeklődést keltett Partizánskeban. Az egyes osztályokon és a műhelyekben beszélgettek a levélről és összehasonlították termelési módszereiket a Párizsi Kommuna Cipőüzem termelési módszereivel. A vita és a megjegyzések alapján a Partizánske Augusztus 29. Üzemek dolgozói válaszoltak moszkvai barátaiknak. Levelükben többek között ezt írják: „A különféle fajtájú bőrök feldolgozási módja nálunk hasonló, mint az önöké, de nálunk a szabász mindig csak egyfajta lábbelit dolgoz fel. Csak ritkán fordul elő, hogy másfajta részeket is szab. Ezt azért tesszük, hogy TIZENNÉGY HEKTÁR ÁRPÁT... ... vetettek el a vetés első napján a dévényújfalusi EFSZ tagjai. A mezei munka múlt évi tapasztalataiból tanulva idén jobban előkészítették a munkát. Egész vetőmagkészletüket kicserélték az állami gazdaságon. Összesen 27 hektár árpát, 40 hektár zabot, 33 hektár tavaszi keveréket vetnek és 52 hektáron négyzetes-fészkes kukoricául tetést végeznek. A talajnak tárcsás ekékkel és boronákkal való előkészítése után műtrágyát szórtak szét. A trágyát Anna Fošnárová és Františka Kubinová szórják. Az első napon 14 hektár árpát vetettek el. a szabász körül ne legyen sok kés • munkánál, mivel az időveszteség jelentősen emelkedik a kések cserélgetésével. Az anyagot lehetőleg mindig úgy osztályozza, hogy az megfeleljen a cipöfajtának és a mintának." A levél további részében részletesen megmagyarázzák a bőrfeldolgozás és a szabás mikéntjét és ezt írják: „Hogy a legjobbak tapasztalatait elterjesszük és ezzel emeljük a munkaközösség átlagos képzettségét és eredményeit, a férfi félcipők készítésénél Kovaljev mérnök módszere segítségével és a legjobb szabászok tapasztalatainak felhasználásával kidolgozzuk a legjobb munkafolyamatot, melyet levelünkhöz csatolunk. Egyúttal mellékeljük az alsó bőrök feldolgozási módszerét, melynél ugyancsak szép eredményeket érünk el. A levél befejező részében sok sikert kívánnak a moszkvai Párizsi Kommuna Cipőgyár dolgozóinak a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítésében. Az újonnan termővé tett földterületekről milliós értékeket nyernek A Rimaszombati Állami Gazdaság dolgozói a múlt évben több mint 1100 hektai parlagon és kihasználatlanul neverť szántóföldterületet müveitek meg. E területen még az ősszel 247 hektáron kenyérgabonát és 62 hektáron takarmánykeverékeket vetettek. Ebben az évben a rimaszombati járasfoan további 148 hektárnyi szántóföldterületet vettek át megművelésre, s húsz hektáron már e napokban elvetették a gabonát. A Rimaszombati Állami Gazdaság dolgozói az eddig kihasználatlan földterületről milliós értékeket nyernek. Csupán kenyérgabonából — melyből e tavaszon 115 hektárt vetettek be — csaknem 60 vagon gabonát termelnek. Alapvetően megjavították a takarmányfalapot is. A takarmánygabona, kukorica és más takarmányok első termésével — melyet csaknem 25 hektárnyi eddig kihasználatlan földterületről nyernek, — jó takarrr.ányalapot biztosítanak a téli időszakra.