Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-08 / 98. szám, vasárnap

I. T. Ivan limofejevics Grisin, a Szov­jetunió prégai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete pénteken, ápri­lis 6-án az estét Szliácson töltötte. A besztercebányai kerület képviselői­vel folytatott beszélgetésen, melyen Pavol Tomhauser, a kerületi pártbi­zottság vezető titkára, Ján Sipos, a kerületi nemzeti bizottság elnöke és mások vettek részt, a nagykövet élénken érdeklődött a vidék népének élete és munkája iránt. A kiváló ven­dég előtt az očovai EFSZ népi ének­és táncegyüttese gazdag műsort mu­tatott be. * Szombaton, április 7-én Ivan Timo­fejevics Grisin és kísérete megtekin­tették Szliács fürdővárost és röviddel ebéd után visszatértek Bratislavába. A Csehszlovák Tudományos Akadémia közleménye A Csehszlovák Tudományos Aka­démia április 12. és 15-ra hívja ösz­sze a prágai Kongresszusi Palotába a tudományos és kutató dolgozók or­szágos konferenciáját. A konferen­cia feladata, hogy megtárgyalja a CSKP KB és a kormány határoza­tait a tudomány feladatairól a cseh­szlovák ipar fejlesztése és technikai színvonala emelésének biztosításával kapcsolatban, hogy feltárja a fogya­tékosságokat, amelyek fékezik a tu­dományos munka fejlődését és intéz­kedésekef javasoljon a határozatban kitűzött" reiádatok biztosítására. A konfere'ncrrrn részt vesznek az aka­démiák, az egyes reszortok és főis­kolák tudományos és kutató dolgo­zói, a minisztériumok, központi hi­vatalok és üzemek kiváló dolgozói. Magyar képzőművészek meglátogatták a Klement Gottwald Múzeumot Szombaton, április 7-én délelőtt Ká­dár György Kossuth-díjas, munikaér­demrenddel kitüntetett festőművész a „Harcolunk és harcolni fogunk" című kép festője, aki 1955-ben e képet a Klement Gottwald Múzeumnak ajándé­kozta, megtekintette a Klement Gott­wald Múzeumot. Kádár Györggyel együtt megtekintette a múzeumot Do­manovszky Endre Kossuth-díjas festő­művész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke is. A külföldi utazási irodák képviselői Csehszlovákiában Szombaton, április 7-én Prágába érkezett negyven külföldi utazási iroda és légiforgalmi társaság kép­viselője, köztük Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és szá­mos nyugati ország képviselői. A CSEDOK meghívására jöttek Cseh­szlovákiába, hogy megtekintsék or­szágunk érdekesebb turistaközpont­jait és a nyugat-cseh fürdővároso­kat, Brnót, a Morva hegyvidéket, Židlochovicet stb. Az Állami Járadékbiztosító Hivatal figyelmeztetése Az Állami Járadékbiztosító Hiva­tal figyelmezteti a nyugdíjasokat, hogy lehetőségük nyílik jövedelmük növelésére, s egyúttal segítenek nép­gazdaságunknak, ha bekapcsolódnak a mezőgazdasági és erdészeti mun­kákba. Főleg a tavaszi mezőgazda­sági munkák csúcs- és idénymun­kálatairól, az aratásról, komlószedés­ről, burgonya és cukorrépa betakarí­tásról és a kolorádó-burgonyabogár irtásának akciójában való részvétel­ről van szó. Az erdészetben munka­alkalom nyílik az erdősítésnél, az erdei területeken való szénagyüjtés­nél és a kéregbogár terjedésének megakadályozására hozott intézkedé­sek megvalósításánál. A fenti mun­kákban résztvevő nyugdíjasoknak 1956-ban e keresetük miatt nem vonják meg és nem szállítják le nyugdíjaikat. Ugyanez vonatkozik azokra a nyugdíjasokra is, akik III. vagy IV. típusú földművesszövetke­zetekbe lépnek. Közelebbi tájékozta­tást a járási nemzeti bizottságok ta­nácsainak szociális biztosítási szak­osztályai nyújtanak. A Csehszlovák Vörrskereszt segítsége a jugoszláviai elemi csaoások áldozatainak Dr. Vilem Pithardt, Csehszlovákia jugoszláviai nagykövete az elmúlt na­pokban 1 600 000 dinár értékű aján­dékot adott át dr. Pavol Gregorics­nak, a Jugoszláv Vöröskereszt elnö­kének a Csehszlovák Vöröskereszt ajándékaként a jugoszláv lakosságot a téli hónapokban ért elemi csapások áldozatainak megsegítésére. A Bartók Béla ünnepségen ré$7vevő magyar küldöttség Bratishvóban Április 7-én a kora reggeli órákban Bratislavába érkezett a Magyar Nép­köztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen Bartók Béla nemzetközi béke­díjas, nagy magyar zeneszerző szüle­tése 75-ik évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttség tagjai Kadosa Pál Kossuth-díjas, a Magyar Zeneművészeti Szövetség el­nökségének tagja és Bartók Béla mér­nök, a zeneszerző fia. Afgán katonai misszió az Ismeretien Katona sír jánál Pénteken délután az afgán katonai misszió tagjai Abdul Razak vezérőrnagy vezetésével koszorút helyeztek a vít­kovi hegyen lévő Ismeretlen Katona sírra. Ezután az afgán katonai misszió tagjai a Mauzóleumba mentek, ahol tisztelegtek Klement Gottwald emléke előtt. A kegyeletes aktus befejezése­képpen a küldöttség megtekintette a Nemzeti Emlékmű szovjet hadsereg termét. A CSISZ művészcsoportja elutazott a lillei kuStúrfesľtiválra A franciaországi Lille városában a jövő héten nyitják meg a IV. Nem­zetközi Diák-Kultúrfesztivált. A kü­lönböző franciaországi egyetemi vá­rosok művész-együttesein kívül a fesztiválon részt vesznek Belgium, Jugoszlávia, az NDK, a Nemet Szö­vetségi Köztársaság, Lengyelország, a Szovjetunió, az USA és további nyolc ország művészcsoportjai. Szombaton, a CSISZ 43-tagú művészcsoportja is Franciaországba utazott. Közlemény a koordinációs bizottság ülésérői Szombaton, április 7-én Prágában összeült a Nemzeti Front Központi Nemzeti Bizottsága mellett működő koordinációs bizottság az országos ünnepségek és akciók egybehangolá­sára. A tanácskozáson megtárgyal­ták a május 1. és Csehszlovákia fel­szabadítása 11. évfordulója ünnepsé­geinek előkészítését. A májusi ünnepségeket az SZKP XX. kongresszusa által a nemzetközi munkásmozgalom és a világ dolgozói előtt feltárt távlatok jegyében ren­dezik. A májusi ünnepségek dolgo­zóinknak azt a szilárd akaratát fog­ják kifejezni, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a Nemzeti Frontban szilárdan egybe­forrott csehszlovák nép sokoldalúan tovább fejleszti és megszilárdítja népgazdaságát és a második ötéves tervben döntő győzelmeket ér el a szocializmus építésében. Gondoskodunk gyermekeink egészségének védelméről Szocialista egészségügyünk rendsze­res figyelmet szentel gyermekeink egészségének. A múlt évben a szlová­kiai gyermekorvosok minden egy évet elért gyermeket átlag 12,1-szer meg­vizsgáltak. Az egészségügyi központok 485 gyermekosztályán és 683 gyer­mekegészségügyi tanácsadójában több mint 2 078 600 orvosi viszgálatot vé­geztek. Az egészségügyi dolgozóknak a gyermekek egészségéről való gon­doskodásban elért sikereit meggyő­zően bizonyítja a csecsemőhalandó­ság szüntelen csökkenése. 1938-hoz vi­szonyítva, mikor 1000 élveszületett gyermek közül 143 halt meg, a múlt évben mindössze 44,1 ezrelékes volt a halandóság. Ebben az évben tovább növekszik a gyermekegészségügyi berendezések hálózata Szlovákiában. A bölcsőlék 232 ággyal bővülnek, a legköze­lebbi hónapokban a nyitrai kerület­beli Farkasdon új csecsemögondozó intézetet rendeznek t>e. Ezenkívül a bratislavai Dúbravkán csecsemőgon­dozó fiókintézetet létesítenek. Néhány tanács a lentermelőknek A len hasznos növény és igen sze­reti a kissé nyirkos, könnyen felme­legedő vályogos talajt és az agyagos­homokos talajt. Kötött, hideg-agya­gos talajban, szikes kavicsos talaj­ban termést nem ad, a magasan vagy túl alacsonyan fekvő vizes talaj­ban igen gyenge rosttermést ad. A rostlennek a talajállapot iránt való rendkívüli érzékenysége feltétlenül megköveteli, hogy a talajt a legna­gyobb gonddal készítsük elő és a leg­újabb agrotechnikai eljárásokat al­kalmazzuk. A rostlen termelésének alapja a helyes agrotechnikai eljár i­sok betartása. Helyes, szakszerű ta­lajmunkával ellensúlyozhatjuk a ked­vezőtlen időjárást, a jő talajmunkával viszont biztosíthatjuk legalábbis a len fejlődésének megindulását. Ha jó lentermést akarunk elérni és a gyo­mok ellen sikeresen akarunk véde­kezni, a téli nedvességet a talajban meg akarjuk tartani, úgy a lenter­meléshez a talaj előkészítését már az előző növény betakarítása után meg kell kezdeni, A tarlóhántás után, ami­kor a gyomok erőre kapnak, kb. 4— 5 hét után újból keverőszántást vé­gezzünk, hogy a gyomnövényeket megsemmisítsük. A keveröszántás után végezzük el az őszi mélyszántást, melynél az ekét oly mélyre kell eresztenünk, amennyire ezt a talaj termőrétege csak megengedi. Vigyáz­ni kell arra, hogy a talaj nyers ré­tegét felszínre ne hozzuk. Az ősszel jól megművelt talajt tavasszal szán­tani nem szabad. Első munka tavasz­szal tárcsás boronával simára dolgoz­ni a földet. A tárcsás borona után nehéz fogast, utána könnyű fogast kell használni mindaddig, amíg kert­szerűen, rögmentesen elő nem készí-. tettük a földet. Ha azt akarjuk, hogy a len jól fej­lődjék, mind a négy alapvető táp­anyagot meg kell adnunk neki éspe­din a nitrogént, foszfort, káliumot és kalciumot. A nitrogén elősegíti a fej­lődést, a foszfor a magképződést, a k Hiúm előnyösen befolyásolja a szár­képződést, a kalcium pedig a talaj­szerkezetre és a jó fejlődésre hat előnyösen. A nitrogénes trágyák kö­zül a len részére legjobbnak bizo­nyult az amrnoniumszulfát vagy az ammoniumhidrát 60—100 kg meny­nyiségben. A kálitrágyák közül periig a 40 százalékos kálisó hektáronként 200—250 kg mennyiségben. A szuper­foszfáttal és kálisóval koratavasszal, vaqyis mindjárt hóolvadás után törté­nik a trágyázás. A nitrogén tartalmú trágyával legalább egy héttel a ve­tés előtt trágyázzunk. Csémi Lajos, Tany a szocialista államok nagy feladatainak színvonalára V. Širokýnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének cikke a moszkvai Pravdában A moszkvai Pravda „Gazda­sági együttműködésünket emel­jük a szocialista államok nagy feladatainak színvonalára" cím­mel április 6-án közölte V. Ši- rokýnak, a Csehszlovák Köz­társaság miniszterelnökének cikkét. A cikk a következőket írja: A szocialista tábor országainak sok­oldalú testvéri együttműködése, mely az osztályhelyzet, valamennyi szocia­lista állam érdekei és céljai egységé­ből indul ki, olyan hatalmas ténye­ző, amely meggyorsítja a szocialista világrendszer egész gazdasági erejé­nek növekedését, megkönnyíti az egyes országoknak a szocialista or­szágépítést. Két gazdasági rendszer — a gazdasági kapcsolatok két típusa A háború utáni időszakban, a fel­dúlt gazdaság helyreállításának kor­szakiban a szocialista államok gaz­dasági együttműködése főleg a kül­kereskedelem útján valósult meg. A kölcsönös segítséget és együttműkö­dést hosszútartamú kereskedelmi egyezmények fejezték ki, amelyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok állandó kölcsönös gazdasági kapcsolatai kialakításának kezdetét jelentették és fontos szerepet ját­2 ÜJ szö 1956. április 8. szottak az új világpiac kialakításá­ban és kifejlesztésében. Ezek az egyezmények lehetővé tették, hogy figyelemmel kísérjük a kölcsönös árucserék terveit a gazdaság helyre­állítása kérdéseinek megoldásával és a népgazdaság fejlesztésével össze­függésben. A szocialista államok kölcsönös gazdasági együttműködése 1949-ben mélyült el, amikor az iparosítás bo­nyolult kérdései megoldásának és az imperialista országok diszkriminációs intézkedései ellen vívott harc érde­kében megalakult a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa. Megalaku­lása időben megegyezik az európai népi demokratikus országoknak a hosszútartamú népgazdasági tervek, a szocializmus alapjai felépítésére irányuló tervek teljesítésére való át­térésével. A gazdasági együttműkö­dés lényegesen elősegítette a kitű­zött programok teljesítését, amelyek­nek fő pontja a szocialista iparosí­tás volt. Az utóbbi időben azonban egyre nyilvánvalóbban megmutatkozik, hogy a szocialista országok közötti gazda­sági együttműködés eddigi formája és terjedelme már nem felel meg az új feltételeknek és lehetőségeknek. A kölcsönös gazdasági együttműkö­dést magasabb minőségi fokra kell emelni, a szocialista tábor országai­nak népgazdaságfejlesztési távlati terveit egybe kell hangolni. A népgazdasági tervek koordinálása a szocialista világrendszer országai­ban a világ történetében új és na­gyon fontos jelenség. Kétségtelenül a leggondosabban elemezni és tanul­mányozni kell nemcsak gazdasági, hanem politikai és ideológiai szem­pontból is. Arról van szó, hogy a nemzetközi munkamegosztás tervsze­rű alapokon nyugodjék. Marx Károly annak idején rámuta­tott arra, hogy a tőke nem ismer nemzeti határokat. A tőkés terjesz­kedés szétzúzta a feudális elzártsá­got és a kapitalista világrendszer megalakulásához vezetett. Ennek a rendszernek megalakulása, amely fo­kozatosan magába foglalta valameny­nyi világrész országait, a kapitaliz­musban a termelőerők hatalmas fej­lődésének fontos feltétele lett. Az egyes országok azonban e rendszerbe nem léptek be egyenjogú partnerek­ként. Néhány erős imperialista állam uralkodó helyzetet foglalt el a ka­pitalista világpiacon és alárendelte a többi országokat. Ilyen ösztönösen alakult ki a kapitalista nemzetközi munkamegosztás, amikor is a maga­san fejlett ipari országok csekély számával szemben az elmaradott, ipa­rilag nem eléggé fejlett agrárorszá­gok nagy száma áll, amelyek arra a szerepre vannak ítélve, hogy olcsó nyersanyagokat szállítsanak és nincs lehetőségük saját gazdaságuk fej­lesztésére. A második világháború után a bur­zsoá ideológusok és közgazdászok egész sora, akiket megijesztett a nemzeti felszabadító mozgalom növe­kedése, azt igyekszik bizonyítani, hogy a régi kapitalizmus ragadoz? kizsákmányolásával, a gyenge álla­moknak erős államok által való meg­rablásával már a múlté, szerintük állítólag bekövetkezett a tőkés orszá­gok termékeny együttműködésének korszaka, amely biztosítja valameny­nyi ország gazdaságának virulását. A valóság azonban ennek éppen az el­lenkezőjét mutatja. Most már ve­szélyben forog még olyan nagyha­talmak gazdasági önállósága és füg­getlensége is, mint Franciaország, amelyek minden téren igyekeznek ér­dekeiket alárendelni az Amerikai Egyesült Államoknak. A kapitalizmusban a nemzetközi munkamegosztás ilyen módon meg­mutatja, hogy egyes országok ural­kodnak mások felett, azokat gazda­ságilag kizsákmányolják és elnyom­ják, könyörtelen konkurrencia-harcot mutat a nyersanyagforrásokért és piacokért. Teljesen érthető, hogy a gyarmati, félgyarmati és függő or­szágok nem akarnak belenyugodni ebbe a helyzetükbe és arra töreksze­nek, hogy megdöntsék a gyarmati rendszer uralmát és az önálló gaz­dasági és politikai fejlődés útjára lépjenek. Most, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok fennál­lásának, a szocialista államokkal való gazdasági együttműködésüknek kö­vetkeztében a gyarmati 'és függő or­szágok függetlenségi harca lényege­sen könnyebb. A szocialista államok terveinek egybehangolása sürgető szükségesség Aligha szorul bizonyításra, hogy a szocialista gazdaság fejlődése szem­pontjából a nemzetközi méretekben történő tervszerű munkamegosztás óriási jelentőségű. Az ilyen munka­megosztásnak fő előfeltétele abban a tényben rejlik, hogy létrejött és • yoran fejlődik a szocialista világ­rendszer. A szocialista államok nem­zetgazdasági terveinek konkrét egy­behangolására való áttérés eszközül szolgál majd e rendszer keretén be­lül az új nemzetközi munkamegosz­tás megteremtésére. A szocialista tábor országai nép­gazdasági terveinek egybehangolása — minden egyes ország gazdasága maximális fejlesztésének biztosítása mellett — azt a célt követi, hogy ez a fejlődés teljes összhangban álljon az egész szocialista rendszer érdekei­vel. El kell érnünk azt, hogy a szo­cialista országok gazdasági tevékeny­sége egymást kölcsönösen kiegészít­se, hogy a népgazdaság tervszerű fejlesztésének elve biztosítva legyen az egész szocialista rendszer viszony­latában. Emellett természetesen a legkedvezőbb feltételek alakulnak a 4 tőkés országokkal való termékeny gazdasági kapcsolatok fejlesztésére is. Magától értetődő, hogy a népgazda­sági tervek egybehangolása az egyes államok önállósága és függetlensége tiszteletben tartásából, nemzeti és állami érdekeinek és sajátosságainak tiszteletben tartásából indul ki. A koordináció ilyen módon a szocialista tábor minden országa gazdasági és kulturális fejlődésének új, eddig nem sejtett lehetőségeit nyitja meg. Fő­leg az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztési ütemének meggyorsítását te­szi lehetővé, s a műszaki színvonal nvorsabb emeléséhez, a munkaterme­lékenység fokozásának gyorsabb üte­méhez, az egyes országok és az egész szocialista tábor gazdasági és polit'­kai erejének megszilárdulásához ve­zet. A népi demokratikus országok kom­munista és munkáspártjainak, vala­mint kormányainak és valamennyi dolgozójának természetes érdeke az, hogy a szocialista felépítés meggyor­suljon, hogy a szocialista gazdasági rendszer fölénye egyre teljesebb mér­tékben és kifejezőbben nyilvánuljon

Next

/
Oldalképek
Tartalom