Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-06 / 96. szám, péntek

Vil dg proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1956. április 0. péntek 30 fillér IX. évfolyam, 96. szám Az érdemszerinti jutalmazás elvének megszilárdítása útján A CSKP KB-nak és a kormány­nak a közszükségleti cikkek kis­kereskedelmi árainak leszállításá­ról szóló határozatával egyidejűleg határozatot tettek közzé az 1956. évi bérintézkedésekről is. Itt nin­csen szó valamilyen szociális in­tézkedésről és ezen intézkedések következtében a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésé­re irányuló politikánk fő irány­vonala semmit sem változik. Az életszínvonalnak ez az emelkedé­se a termelés és a munkaterme­lékenység növekedése szerint fej­lődik. A jóváhagyott bérintézkedé­sek újabb lépést jelentenek aíelé, hogy a második ötéves terv folya­mán fokozatosan megjavuljon egész bérrendszerünk, amely né­hány irányban elmarad termelé­sünk fejlődésének szükségletei mö­gött. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a legkifejezőbben megnyilvánulhasson a munka mennyisége, minősége és társadal­mi jelentősége szerinti jutalmazás szocialista elve. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek az elvnek következe­tes érvényesítése előnyére válik rftánd az egyes dolgozóknak, mind az egész társadalomnak. Az egyének előtt világos pers­pektíváit nyitja meg annak, hogy szakképzettségük fokozásával, a gépek és berendezések tökélete­sebb kihasználásával, a haladó munkamódszerek érvényesítésével egyidejűleg emelkedik jutalmazá­suk is. A társadalom szempontjá­ból fontos tényezőt jelentenek, amelý elősegíti a termelés és a munkatermelékenység szüntelen növekedését, amiből azután újabb eszközöket fordíthatunk a terme­lés további bővítésére és tökéle­tesítésére, valamint a dolgozók anyagi és kulturális jólétének nö­velésére. Az 1956. évre szóló bérintézke­dések ezért elsősorban olyan ága­zatok és kategóriák dolgozóira vo­natkoznak, amelyek nagy jelentő­ségűek az állami terv fontos fel­adatainak biztosítása szempontjá­ból, és amelyekben az eddigi ju­talmazás nem felel meg e dolgo­zók munkája jelentőségének. Első­sorban az ötéves terv fontos épít­kezésein dolgozó szakképzett épí­tőmunkásokról van szó. Ismeretes, hogy a múlt években a beruházási felépítés jelentősen lemaradt. 1955-ben például a be­ruházási felépítés terjedelme egy­általán nem emelkedett. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a beruházási felépítés idei felada­tainak teljesítésével nem csekély mértékben eldöntjük azt, hogy az Ötéves terv következő éveiben ho­gyan növelhetjük a termelést és ezzel a dolgozók életszínvonalát. Ezért ezen a szakaszon foganato­sított bérrendelkezések éppen azt a célt szolgálják, hogy azokat az építkezéseket, amelyek jelentősé­güknél fogva valamennyi dolgo­zónkat érintik, idejében befejez­zük. Ezért a kormány már előző­leg elhatározta, hogy a beruházási építkezéseken dolgozó munkások különélési pótlékait felemeli és így elősegíti azt, hogy ezekre az építkezésekre elegendő számú szakképzett munkás menjen. Most, április elsejétől ehhez hozzájárul az ötéves terv fontos építkezésein dolgozó szakképzett építőmiínká­sok, kőművesek, ácsok, vakoló­munkások stb. prémiumainak ren­dezése és felemelése, azzal a fel­tétellel, hogy betartják, sőt eset­leg lerövidítik az építkezés rész­leges határidőit. A szénipar nagy országos jelen­tősége szintén megkövetelj hogy A MAI SZAMBAN: I. T. Grisin, a Szovjetunió prájjai nagykövete Ko­máromban (2. old.) Fogadás a magyar államünnep tiszteletére (2. old.) Az új szovjet leszerelési javaslat reális alap a a megegyezés elérésére (3. old.) „Előbb a leszerelés, aztán Németország egyesí­tése..." (3. old.) { Szibéria földjén (4. old.) Szabad az út Zakopanéba (4. old.) Az ógvallai GTÄ jól felkészült a fokozott feladatok teljesítésére (5. old.) Jól szervezett munkának megvan az eredménye (5. old.) Asztalitenisz-világbajnokságok (6. old.) május elsejétől felemeljük a mély­bányákban dolgozó segédmunká­sok prémiumait, míg a bányák többi dolgozóinak a feladatok tel­jesítésében való anyagi érdekelt­ségét (például a ciklusos grafikon betartásáért kifizetett prémiumo­kat) előzőleg biztosítottuk. Ez azonban nem történt meg kellő­képpen a közlekedési, a föld alatt dolgozó karbantartási és a mély­bányák egyéb segédmunkálatainál dolgozóknál. Ezek a munkások ke­vesebbet kerestek, mint az ugyan­ilyen szakképzettséggel rendelke­ző, ugyanabba a bérosztályba tar­tozó más ágazatok dolgozói. Ez a tény érthetően a munkaerők nagy­méretű hullámzásához és e segéd­munkaerők hiányához vezetett a mélybányákban, ami fékezte a fej­tési terv egyenletes teljesítését. A jóváhagyott intézkedések kétség­telenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók tartósan megmaradja­nak a bányászmunka nagyon fon­tos szakaszain. A második ötéves terv feladatai­nak sikeres teljesítéséért nagy fe­lelősséget viselnek az egyes ipar­ágazatok és a mezőgazdaság ku­tatóintézetei. Nem csekély mérték­ben tőlük függ majd a technikai haladás üteme. A kutatóintézetek dolgozóinak, a tudományos dolgo­zóknak fizetéseit ugyanolyan el­vek alapján rendezik, mint a tu­dományos akadémiák és főiskolák tudományos dolgozóinak fizetéseit. A mérnöki, műszaki dolgozók és adminisztratív szakdolgozók fize­téseit olyan módon rendezik, hogy a legnagyobb szakképzettséggel rendelkező dolgozókat megnyerjék felelős munkára a kutatóintézetek­ben. Az ezekben az intézetekben dolgozó munkásoknál is nagyobb mértékben értékelik a magasabb szakképzettséget. Jellegüknél fogva — a dolgozók magas szakképzettségénél fogva — ezekhez az intézkedésekhez hason­lítanak egyes közlekedési szakaszok dolgozóinak fizetésrendezései is. Az eddigi jutalmazási rendszer nem volt tekintettel a szakképzettség­re. Olyan állapot alakult ki, ami­kor például magas műszaki szak­képzettséget megkövetelő funkció­kat csaknem egynegyedrészben csupán olyan dolgozókkal töltötték be. akik befejezték a főiskolát. A jutalmazások új rendezése helyet­tesíti az eddigi fizetési rendszert, és lehetősé teszi, hogy a dolgozó­kat egyrészt annak alapján érté­keljék, hogyan felelnek meg a szakképzettségi előfeltételeknek, másrészt pedig a munkaképesség alapján. A CSKP Központi Bizottságának és a kormánynak határozata ren­dezi egyes nem termelési ágazatok dolgozóinak fizetéseit is. Ez kifeje­zésre juttatja azt a tényt, mily társadalmi fontosságot tulajdoní­tunk a tanítók munkájának az új nemzedék nevelésében, valamint az orvosok és egészségügyi nővé­rek munkájának, akiktől nagymér­tékben függ polgáraink egészsé­ge. Az új bérintézkedések itt is elsősorban azt a célt követik, hogy helyesen értékeljék a magasabb szakképzettséget. Az általános műveltséget adó és szakiskolák tanítói jutalmazásának eddigi rendszere e téren több hiá­nyosságot mutatott. Az általános műveltséget adó iskolák első év­folyamai tanítójának például 20 évi gyakorlat után fizetése csak 300 koronával emelkedhetett. Az igazgatói pótlék az átlagfizetésnek csupán 15 százalékát tette ki. A túlórában adott órákért kifizetett jutalmak csupán az átlagos óra­(Folyta tis a 2. oldalon.) A besztercebányai kerület elfogadja a kassai kerületnek a rétek és legelők rendbehozá­sóra vonatkozó felhívását A besztercebányai kerület szövet­kezeti tagjai és egyénileg dolgozó 1 földművesei, eddig 7632 hektár lege­lön és réten végezték el a gondozási munkákat. Ebből csaknem 4400 hek­táron póttrágyáztak. Kerületi mé­retben ez már a tervezett feladatok hetedrésze. 115 EFSZ-ben és község­ben elfogadták az ocsovai szövetke­zeti tagok felhívását, akik ebben az évben a rétek és legelök példás gon­dozásával másfélmillió korona jöve­delmet nyernek szövetkezetüknek. A Besztercebányai Kerületi Nemze­ti Bizottság dolgozói ezen örvendetes eredmények alapján, melyeket főleg a déli járásokban értek el, elhatározták, hogy elfogadják a kassai kerület rét­és legelőrendezésére vonatkozó ver­senyfelhívását. A Kassai Kerületi Nemzeti Bizottsághoz intézett leve­lükben többek között a következőket írják: Kerületünkben az idén összesen 48 ezer hektár rétet és legelöt hozunk rendbe, melyből 38 400 hektárt pót­trágyázunk. Ezen a területen az el­múlt évhez viszonyítva, 3072 vagon jó minőségű takarmánnyal többet nye­rünk, melyből szövetkezeti tagjaink és egyénileg gazdálkodó földműve­seink összesen több mint 30 720 000 liter tejet nyernek. Ez a beszterce­bányai kerület mezőgazdasági dolgo­zóinak több mint 60 150 000 korona jövedelmet hoz. fi „2el na -ara házb a n A prágai „Letná" áruház gyermekkonfekció osztályán nagy a forgalom. A qvermekkabátok iránt most tavasszal nagy az érdeklődés. Az érdek­lődést persze az is fokozza, hoqy akiskabátok ára 20 százalékkal csök­kent. ' ' A második bralislavai panelház építkezésén Néhány hónap múlva megváltozik a Bkultéty utca és a rendező pálya­udvar közelében levő bratislavai utcák külseje. A környék kisebb, kopottabb házai eltűnnek és az alapokból foko­zatosan 5 új panelház emelkedik ki. Most, habár a februári fagyok kö- | vetkeztében jelentékeny késéssel — a bratislavai Priemstav dolgozói a má­sodik bralislavai panelokból összeállí­tott ház építkezési helyét készítik elő. Az alapok kiásásának nagy részét már elvégezték. A betonozó munkacsoport, melyben Pavel Hájek szerelőcsoportja dolgozik, már háromnegyed részben kibetonozta az alapokat, hogy a Sta­vomontáže dolgozói megkezdhessék a zigetelési munkákat. Egyúttal az épít­kezési helyet rákapcsolják a csator­názási és vízvezetéki hálózatra. Az alapok kiásása mellett mór el­készítették a vasbetonlemezekből ösz­szeállított pályát, melyre trailerek futnak be rakományukkal. Az emelő­darupályát emellett helyezik el, te­hát nem a kiásott alap szembelevö ol­dalára, mint az első panelháznál, hogy az emelődaru kezelője még többeme­letes magasságban is figyelemmel kí­sérhesse a panel útját a trailertöl egészen rendeltetési helyéig. A Kmet téren az első panelház építkezésénél használt emelödarut már leszerelik és fokozatosan elszállítják az alkatrésze­ket az új építkezési helyre. „Most az a fontos — mondja Richard Sloboda mester — hogy minél gyorsabban el­készítsük az emelődaru pályáját és hogy az emelödarut minél előbb az építkezési helyre juttassuk. Mert enélkül nem mozdulhatunk, hiszen ezt az építkezést a földszinttől kezdve egészen az utolsó padlózatig szerelt részekből állítjuk össze." 835 új EFSZ alakult az idén A nagyüzemi gazdálkodás jó ered­ményeivel együtt nő szövetkezeti tag­jaink jóléte. Jövedelmük 1951-ben egy mezőgazdasági hektárra átszá­mítva 327 korona volt, 1954-ben már 958 koronára emelkedett, és az eirnúlt évben biztatóbb volt az ered­mény. A szövetkezetek összjövedel­me 1955 háromnegyed évében egy mezőgazdasági hektárra átszámítva 22 százalékkal nagyobb volt mint 1954 ugyanezen időszakában. Az egyénileg gazdálkodó földmű­vesek nagy figyelemmel kísérik az egységes földművesszovetkezetek si­kereit. A szocializmus ellenségeinek nagy szomorúságára ebben az évben sok földműves lépett az EFSZ-ekbe, és naponta újabb szövetkezetek ala­kulnak. 1956 első negyedévében a töld­művesek í 55 új EFSZ-t alakítottak és a szövetkezeti tagok száma 33 000­rel emelkedett. Az EFSZ-ek földalap­ja 150 000 hektárral növekedett. To­vábbi 121 községben EFSZ előkészí­tő bizottságokat alakítottak. Fásítás Ipolyságon Szlovákia építömunkásai mozgósítják erőiket A kormánynak az erdőgazdálkodás megjavításáról és a fával való ta­karékosságról szóló március 3-án közzétett felhívására a besztercebá­nyai kerületben fekvő Ipolysági Er­dészeti Üzem dolgozói azzal vála­szoltak, hogy április 20-ig 205 hektár földterület fásítását vállalták. Ké­pünk az egyik szakasz vezetőjét, Jú­lius Jánoríkot mutatja be Konz Mar­gittal, a fák helyes ültetésénél. Az Építészeti Megbízotti Hivatal építő-szerelési üzemei 93,3 százalékra teljesítették negyedévi feladataikat. A Megbízottak Testülete és a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács felhívásá­nak alapján sok építkezésen rendkí­vüli műszakot is dolgoztak, ami már­ciusban a termelékenység 10 százalé­kos túlhaladásában nyilvánult meg. Rendkívüli szombati és vasárnapi mű­szakokon Szlovákiában 180 000 mun­kaórát dolgoztak le és számos vál­lalat jelentékenyen csökkentette né­hány napos lemaradását. 6 vállalat teljesítette negyedévi fel­adatait. A legjobbak közé tartozik a žilinai Váhostav. A krpeľanyi, sucanyi és a lipoveci vízierőművek építői negyven százalékkal túlhaladták a tervezett termelékenységet. A Hydro­stav építői — főleg Nosicén és Skal­kán — jól szervezett vasárnapi mű­szakokkal és kiterjedt betonozás meg­kezdésével túlhaladták a negyedévi tervfeladataikat. A vízierőművek épí­tői megszervezik a második műsza­kokban végzett munkát, melyekben már a dolgozóknak körülbelül egy­harmada dolgozik. A bratislavai Magasépítkezési Vál­lalat évi feladatainak egyötödét tel­jesítette és 161 lakást adott át a dolgozóknak. Az eperjesi Magasépít­kezési Vállalat és a bratislavai Termo­stav vállalat is teljesítette negyedévi tervfeladatait. Legnagyobb lemaradást —• csaknem 14 napot — állapítottak meg a bratislavai Doprastav és a ži- linai Magasépítkezési Vállalatnál. Az év első három hónapjában az építőmunkások 221 lakást adtak hasz­nálatba, emellett még 400 lakásegy­séget kell felépíteniük. Ezért jobb munkát akarnak végezni főleg a va­kolásnál és kiegyenlíteni a jelenté­keny hiányokat a falazásnál és a föld­szinteken. A téglakészítők jelentékenyen túl­haladták a negyedévi égetett tégla­gyártási tervet, és ebben az évben a múlt évhez viszonyítva 10 millió tég­lával többet adtak ugyanezen időszak alatt. A szlovákiai építőmunkások előtt április hónapban nincsenek komolyabb akadályok, melyek meggátolnák jel­szavuk „a május elsejei felvonulásra száz százalékos tervteljesítéssel" valóraváltását. Behozzák a lemaradást A Dunaszerdahelyi Állami Birtok igazgatóságához tartozó gazdaságokon a dolgozók nagy lelkesedéssel kezdték meg a tavaszi vetést. Ott, ahol a ta­laj már művelhető, a z árpa hetvenöt százaléka már a földben van. A len, répa, zab, krumpli alá folyamatban van a föld előkészítése Ott pedig, ahol a vizes talaj hátráltatja a ve­tés megkezdését, minden intézkedést megtettek, hogy a lemaradást minél előbb behozzák. Mondok Gábor, Dunaszerdahí\Iu

Next

/
Oldalképek
Tartalom