Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-27 / 117. szám, péntek

V i 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. április 27, péntek 30 fillér IX. évfolyam, 117. szám A CSKP Központi Bizottságának fontos intézkedései Lapunk mai száma kölzli Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről szóló jelentést, amely fontos in­tézkedéseket közöl a Központi Bi­zottság márciusi plénuma határo­zatának teljesítésére vonatkozó­lag. , Azon hozzászólások és javasa­tok alapján, amelyek a párt alap­szervezeteitől és a pártszervektől érkeztek, valamint saját részle­tes tárgyalásai alapján a Közpon­ti Bizottság elhatározta, hogy az országos pártkonferencia idősza­kában meg kell oldani egyes leg­sürgősebb problémákat. Az összes jóváhagyott intézke­dések alapvető vonása az a törek­vés, hogy a lenini alapelveik telje­sen áthassák munkánkat, hogy határozott harcot indítsunk a bü­rokratizmus és annak gyökerei el­len, gazdasági-, köz- és politikai életünk túlméretezett centralizá­lása és bürokratizálása ellen, hogy szüntelenül gondoskodjunk arról, hogy egyre ^kifejezőbben nyilvánuljon meg nepi rendsze­rünk demokratikus jellege. Az intézkedések első csoportja a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos kérdé­sekre, a nyilvántartási előírások­ra, a pénzügyi kérdésekre, a be­ruházási építkezésre és közigazga­tásunk túlburjánzó apparátusára vonatkozik. A párttagok főleg az üzemi szervezetekben és számos gazdasági dolgozónk gyakran rá­mutattak e téren a fogyatékossá­gok egész sorára. A párt közpon­ti bizottsága főleg a bonyolult és áttekinthetetlen adminisztratív rendszert bírálta, mely népgazda­ságunk fejlődését irányítja és a munkaerők jelentős számát von­ja el a termelő munkától. A kormány munkájában gazda­sági és kulturális építésünk fő fel­adataira fordítja a figyelmet. Ez feltételezi a vezető dolgozók sze­mélyes felelősségének és jogköré­nek kiterjesztését és növelését, kezdve a minisztertől, folytatva azok nelyetteseivel és a főosztá­lyok igazgatóival, egészen az üze­mi igazgatókig. Egyszersmind a CSKP KB irányelvei alapján előkészítik a központi hivatalok számának csökkentését és megkezdik az itt dolgozó munkaerők létszámának csökkentését is. Ezen intézkedé­sek megvalósítása lényegesen hoz­zájárul állami apparátusunk mun­kájának minőségi megjavításához és elősegíti a kettős irányítás ki­küszöbölését, ami csak zavart és felelőtlenséget szül. Ennek meg­valósításában természetesen tö­rődniünk kell azzal, hogy amit egyfelől lerombolunk, azt másfe­lől újból fel ne építsük. Joggal bírálhatják a kommunisták a pártgyűléseken a „76 ezer ad­minisztratív dolgozót a termelés­ije" akciót, aminek előnyét ma, néhány év elteltével nehezen tud­nánk bizonyítani! Ellenkezőleg, az adminisztratív apparátus dol­gozóinak száma egyre szaporodik. Szükséges, hogy ezek a tapasz­talatok intő példaként szolgálja­nak minden dolgozó és minden szerv számára. A következetes decentralizáció — főleg az egészségügy, a helyi gazdálkodás, az iskolaügy és a kultúra szakaszán — elősegíti az összes fokú nemzeti bizottságok feladatainak kibővítését és köz­vetlen ellenőrzés alá helyezi pol­gáraink munkáját azokon a mun­kaszakaszokon, amelyek vala­mennyiünk számára fontosak. A CSKP KB ülése fontos irány­elevket adott, hogyan biztosítsuk a szocialista törvényesség követ-. Emeljük magasra a proletár nemzetköziség zászlaját i Növekedjék és erősödjék az összes dolgozók egysége a békéért és haladásért folytatott harcban! (A CSKP KB és a Nemzeti Front május 1-i jelszavaiból.) I i i 1 I I i kezetes és pontos betartását. Az ebben az irányban elkövetett dur­va ' túlkapások bírálatát, melyet a párt Központi Bizottságának már­ciusi ülésén elfogadott határozat tartalmaz, mindenütt teljes he­lyesléssel fogadták. A CSKP Köz­ponti Bizottsága most rámutat ar­ra. hegy ezen a szakaszon első­sorban mire kell figyelmünket összpontosítanunk. Népünk ismeri és helyesen ér­tékeli biztonsági szerveink nagy jelentőségét és fontosságát, tudja, hogy államunk biztonsága védel­mében a belső ellenséggel és az imperialista ügynökökkel szembsn felbecsülhetetlen munkát végez­tek. Éppen ezért ítéli el oly éle­sen azokat a törvényellenes mód­szereket, amelyek ezen szervek munkájába behatoltak és üdvöz­li az erre vonatkozó határozato­kat. Elsősorban a büntető eljárás, a büntetőtörvény és a ügyészség­ről szóló törvény olyan novellizá­lásáról van szó, amely lehetővé teszi a biztonsági szervek, az ügyészségek és a bíróság munká­jának kölcsönös ellenőrzését. A kivizsgáló szervek és vizs­gálóbírák intézményének beveze­tése hozzájárul a kivizsgálás meg­javításához és elmélyíti a bizo­nyító eljárást. A szocialista tör­vényesség betartása feletti ügyészségi ellenőrzés megszilárdí­tásával együtt hathatós intézke­dést jelent az önkényesség legkü­lönbözőbb megnyilvánulásaival szemben. A javasolt intézkedések egyszersmind növelik törvényho­zó szerveink nevelő funkcióját. A pártélet lenini alapelveinek teljes érvényesítésében fontos lé­pést jelentenek azok a határoza­tok, amelyekkel növekszik pár­tunk Központi Bizottsága plénu­mának szerepe. Az utóbbi idő­szakban a Központi Bizottság ple­náris üléseinek már lényegesen jelentősebb szerep jutott, mint az előző években. A Központi Bizottságnak, mint a kongresszusok közötti időszak­ban, a párt legfelsőbb kollektív szervének feladata, hogy megold­ja a párt és országunk életében előforduló legfontosabb kérdése­ket. Az ebből eredő nagy felelős­ség vezette a Központi Bizottsá­got arra, hogy konkrét intézkedé­seket fogadott el az egész párt­ban a kollektív vezetés további elmélyítésére és sokoldalú meg­szilárdítására. A Központi Bizottság olyan el­járást tart helyesnek minden párt­szervben, amikor a pártéletben és a szocializmus építésében elő­forduló kérdések megoldásával kapcsolatos egységes nézet a vita folyamán kollektív nézetesere út­ján alakul ki. Csak ilyen eljárás nyújt biz­tosítékot arra, hogy az elfogadott határozatok az egész kollektíva nézetét fejezik ki. hogy ki lesz zárva annak lehetősége, hogy bár­melyik egyén a pártszervekre vagy a pártra erőszakolja akara­tát. A kollektív vezetés természete­sen nemcsak közös vitát és nézet­cserét követel meg, hanem a meghozott határozatok teljesítésé­ben való aktív részvételt s az azok megvalósításáért járó szemé­lyes felelősséget is. Ezen alapel­vek érvényesítésének, amelyek a CSKP KB utolsó ülésének határo­zataiban jutnak kifejezésre, alap­vető jelentőségük van az összes pártszervek — a kerületi és já­rási bizottságok és az alapszervek bizottságainak munkájában. A Központi Bizottság bírálóan (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a CSKP Központi Bizottságának üléséről Április 19-én és 20-án Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága plenáris ülést tartott. A CSKP KB ezen az ülé­sén folytatta a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszu­sából pártunk munkájára háruló tanulságokról és következtetések­ről szóló tárgyalásokat. A vita keretében 44 elvtárs szó­lalt fel; azokkal a hozzászólások­kal és javaslatokkal foglalkoztak, amelyeket a pártszervezetek ter­jesztenek elő a párt Központi Bi­zottsága utolsó ülése eredményei­nek megtárgyalásai alapján. To­vábbá megtárgyalták azokat a kérdéseket, amelyek a CSKP KB 19^6. március 30-i határozatának konkrét megvalósításával függnek össze. A Központi Bizottság megálla-" pította, hogy e kérdések megtár­gyalása a pártszervezetekben és szervekben a tagság aktív részvé­tele mellett a párt- és közéletben mutatkozó fogyatékosságok éles bírálatának jegyében folyik. A pártszervezetek kifejezésre juttat­ják ama elhatározásukat, hogy ak­tívabban akarnak harcolni a fo­gyatékosságok kiküszöbölésért és hathatósabban akarják biztosíta­ni a párt fő irányvonala megva­lósításából eredő feladatokat. A CSKP Központi Bizottsága elhatározta, hogy a párt országos konferenciájáig kidolgozzák a leg­sürgősebb intézkedéseket a nép­gazdaság tervezésének és irányí­tásának megjavítására, a gazda­sági és közigazgatási apparátus dolgozói számának csökkentésére, az eddigi adminisztratív rendszer leegyszerűsítésére, a kormány munkája színvonalának emelésére és a közigazgatás további decent­ralizálásának megvalósítására a nemzeti bizottságok feladatainak egyidejű emelése mellett. A CSKP KB továbbá irányelvet adott ki, hogy a szocialista törvényszerű­ség megerősítése érdekében gyors ütemben egész sor intézkedést ké­szítsenek elő, amelyek a bírósá­gokra. ügyészségekre és a vizsgú­lóbírák intézményeinek megszerve­zésére vonatkoznak. Egyszersmind számos intézkedést fogadtak el, amelyek feladata a párt Központi Bizottságának plénumára, mint a pártkongresszusok közötti időszak legfelsőbb szervére háruló felada­tok növelése. A CSKP KB egyben megegye­zett azokban az intézkedésekben, amelyek lényegesen megerősítik a tömegszervezetek, elsősorban a szakszervezetek szerepét és előké­szítik az egységes önkéntes test­nevelési tömegszervezet megaia-; kítását. Tekintettel a Központi Bizott­ság legutóbbi két ülésén tett vég­következtetések jelentőségére a további pártmunka szempontjából, a CSKP KB határozatot hozott, hogy az országos pártkonferencia programjába napirendi pontként elsőnek vegyék be a következő pontot: „A jelenlegi helyzet és 3 párt feladatai". A CSKP Központi Bizottsága a CSKP KB politikai_ irodájának ja­vaslatára Alexej Cepička elvtár­sat visszahívta a CSKP politikai irodája tagjának funkciójából, va­lamint a miniszterelnök első he­lyettesének és a nemzetvédelmi miniszternek funkciójából ama fo­gyatékosságai és hibái miatt, amelyeket az állami és pártfunk­ciók végzésében elkövetett. A köztársasági elnök kinevezte az új nemzetvédelmi minisztert Antonín Zápotocký köztársasági el­nök Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának határozata alapján és a Nemzeti Front Központi Bizottságában való megtárgyalás után Viliam Široký miniszterelnök előter­jesztett javaslatára dr. Al?xej Čepičkát felmentette a miniszter­elnök első helyettese és a nemzet­védelmi m'niszter funkciójától, és Bohumír Lomskvt, a nemzetvédelmi miniszter első helyettesét nevezte ki miniszterré s megbízta őt a Nemzet­védelmi Minisztérium vezetésével. Bohumír Lomský újonnan kineve­zett nemzetvédelmi miniszter 1956. április 25-én Antonín Zápotocký köz­társasági elnök kezébe ietette az al­kotmányban előírt esküt. Eredményesen befejeződtek a szovjet-brit tárgyalások Londonban London, (ČTK). — A szovjet és a brit államférfiak hét napig tartó megbeszélései szerdán este véget ér­tek. E nyílt megbeszélések eredményeit, amelyeket nagy figyelemmel kísért nemcsak Nagy-Britannia és a Szov­jetunió népe, hanem az egész világ népei is, csütörtökön este a szovjet államférfiak skóciai látogatása után kiadott részletes kommünikében köz­lik. A Downing Street 10. sz. alatt tar­tott kétórás ülésen az utolsó simítá­sokat eszközölték a kommüniké szö­vegén és azt mindkét fél jóváhagyta. A formális és nem formális meg­beszélések hét napja alatt a követ­kező kérdésekről tárgyaltak: Az an­gol-szovjet kapcsolatokról, a közép­keleti helyzetről és a leszerelésről. Az államférfiak megbeszéléseik fo­lyamán röviden érintették Európa helyzetét és a német kérdést is. Londoni politikai és diplomáciai körökben a megbeszéléseket, még mielőtt azok végleges eredménye köztudomásúvá vált volna, nagyon pozitívan értékelték. Az Associated Press hírügynökség diplomáciai tu­dósítója azt írja, „a brit szakértők ma azon a nézeten vannak, hogy a tárgyalások nagyon termékenyek voltak, mert a brit államférfiaknak személyes tapasztalataik alapján le­hetőségük nyílott a szovjet béke- és baráti politika őszinteségének érté­kelésére." A szovjet és a brit államférfiak szerdai ülése után 18 órakor hivata­los közleményt adtak ki, amely a következőket mondja: „Ma délután véget ért az angol­szoviet megbeszélések utolsó szaka­sza. A tárgyalások eredményeit csütör­tökön, a szovjet államférfiak skóciai látogatása után teszik közzé." ££ KÉSZÜL AZ ORSZÁG Május 1 előtt a kassai üzemekben A Keletszlovákiai Gépgyárak kas­sai üzemének kohászati részlegén már napok óta készülnek a májusi ünnepségekre. Az öntöde, az asztalos­múhely és a modellező dolgozói lel­kesen váltják valóra május 1. tiszte­letére tett felajánlásaikat. Az öntöde két műhelycsarnoka versenyben áll egymással. Kollektív kötelezettségvállalások a selejt csök­kentésére és a termelés növelésére irányulnak. Az egyik műhelycsarnok­ban fiatalok doloiznak. A CSlSZ-szer­vezetekben 17 kötelezettségvállalást tettek május 1. tiszteletére. Gresgovics László, Pavol Štefus és Štefan Lalkovič öntöknek az egyik alumíniumüzem részére 530 darab szürke öntvényt kellett készíteniük. Ígéretet tettek, hogy a selejt meg­engedett százalékát nem lépik túl. ígéretüket beváltották, az öntvénye­ket idejében elkészítették. Július Boscan és Štefan Zevik öntők 300 darab keverökerék selejt nélküli ön­tésére tettek felajánlást. A 130 kg súlyú keverökerék öntését sikerrel elvégezték. (gy) A dolgozók nagy ünnepét köszöntik... Munkabrigádok serény építőmun­kájától hangos a kassai Csermely­völgy. A pionírvasút, amely tavaly a Vasutasok Napján, szeptember 20­án nyílt meg, tovább épül. A gyer­mekvasút második szakaszát a dol­gozók nagy ünnepén, május 1-én nyitják meg. A kis vasút ismét egy új állomással böviil, a „Pionírral". A kassai vasúti körzet dolgozói május elsejét köszöntik Ígéretük be­váltásával, hogy a Pionírvasutat eb­ben az évben tovább építik. Vállalá­suk teljesítése nem volt könnyű fel­adat. Sok ezer köbméter föld elszál­lítását, épületek, hidak, átereszek es biztonsági berendezések, valamint a vasúti töltés felépítését kellett ez év tavaszán elvégezniök. Az építkezésre a kassai vasúti körzet minden részé­ből érkeztek munkabrigádok. A poprádi, žiiinai, prešovi és rimaszom­bati vasutasok brigádjai most feje ­zik be a vasúti töltés még hátralévő munkálatait. Ma fejezik be az első csehszlovák Pionírvasút új szakaszát, melyen a gyermekek és felnőttek nagy örömére május elsején megin­dul a forgalom. (m) Több mint 196 millió korona értékű kötelezettségvállalást tettek Szlo­vákia EFSZ-einek tagjai. A felajánlások tételében igen ser­kentőleg hatott az SZKP XX. kongresszusa. Bizonyíték erre az a tény, hogy a dolgozók legna­gyobb ünnepére, május l-re és a CSKP országos konferenciájának tiszteletére vállalt kötelezettségek zöme a XX. kongresszus után született. Szlovákia szövetkezeteinek tag­jai elhatározták, hogy túlteljesítik a második ötéves terv megnöve­kedett feladatait és marhahúsból, tejből, tojásból, birkagyapjúból, gabonából, kukoricából, krumpli­ból cukorrépából és egyéb mező­gazdasági fontos termékből lénye­gesen többet adnak be, mint amennyit a tervek előírnak. Ezek­nek a termékeknek összértéke sok millió koronát tesz ki. ; »

Next

/
Oldalképek
Tartalom