Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-27 / 117. szám, péntek

A kommunisták példamutatása a terv teljesítésére mozgósít A Királyhelmeci Gép- és Traktor­állomás üzemi pártszervezete, vala­mint az üzem vezetősége már a téli hónapokban, a gépek javításának idején foglalkozott a tavaszi mun­kák sikeres elvégzésével. Igyekezett odahatni, hogy a gépek javítását ha­táridőre befejezzék. Az üzemi pártszervezet tagjainak példamutatásával a gépállomás dol­gozói a gépjavítások határidejét 8 nappal lerövidítették. A tavaszi me ­zőgazdasági munkák a kedvezőtlen időjárás miatt járásunkban későn kezdődtek, de a traktorosok, brigád ­vezetők, agronómusok mindent elkö­vetnek, hogy a tavaszi mezőgazdasá­gi munkálatok első szakaszát, vagyis a szántást és az összes tavasziak ve­tését határidőre elvégezzék. A tavaszi mezőgazdasági munkála­tok sikeres elvégzése érdekében az üzemi pártszervezetnek, valamint az üzem vezetőségének kezdeményezé­sére szocialista munkaverseny indult meg az egyes traktorosbrigádok kö­zött. A királyhelmeci GTÁ vezetősége az első értékelést április 18-án ej­tette meg. A versenyben az őrösi traktorosbrigád került az első hely­re a félévi terv 54 százalékos telje­sítésével. Az eredmény a brigádköz­pont, valamint az EFSZ-ek vezetősé­ge közös munkamegbeszéléseinek, szoros kapcsolatuknak, a brigádta­nácsülések rendszeres megtartásának és a traktorosok odaadó munkájának köszönhető. A versenyzászló- átvételénél a győz­tes brigád kötelezettséget vállait arra, hogy május l-re a tavasziak vetését elvégzi és arra törekszik, hogy a május elsejei felvonuláson mint élbrigád haladjon a GTÄ dol­gozóinak sorában. A versenyben jelenleg a legnagyobb esélye az első helyre a vojkai és kis­tárkányi brigádközpontnak van. Ezért szükséges, hogy az őrösi traktoros­brigád minden erőfeszítést megte­gyen annak érdekében, hogy kötele­zettségvállalását teljesítse. Az összes brigádközpontok arra törekedjenek, hogy az első helyre kerüljenek és jó munkájukkal elnyerjék a GTÁ ván­dorzászlaját. Hogyan történhetett? A pártszervezetek gyűléseinek szá­zain újból és újból felvetődnek a sürgető kérdések, a bíráló és ötletes gondolatok, amelyek meggyőzően bi­zonyítják, hogyan szabadul fel népünk alkotó kezdeményezésének erős ára­data, hogy milyen erős és egészséges pártunk. Magától értetődő, hogy e napokban a párttagok ezrei és a szo­cializmus derék építői gondosan mér­legelik a hibákat, amelyeket a meg­előző időszakban elkövettünk és fel­teszik a kérdést: „Hogyan történ­hetett, miért nem akadályozták meg már korábban, hogy a személyi kul­tusz, a sztálini kultusz ne öltsön ak­kora méreteket, amelyek komoly ká­rokat okoztak a Szovjetuniónak és az egész nemzetközi munkásmozgalom­nak?" Ez a kérdés nemcsak a történelmi igazságok keresésének szempontjából jogos, hanem elsősorban azért, hogy ez a veszély többször be ne következ­zék, hogy kiküszöböljük mindazokat a feltételeket és körülményeket, ame­lyekből a személyi kultusz, a párton belüli demokrácia megsértése és mindaz kinőtte magát, ami idegen a nemzetközi munkásmozgalom hagyo­mányainak. A személyi kultusz gyökereinek egyikét elsősorban azok az erős ma­radi nézetek képezik, amelyek az emberi történelem évszázados fejlő­dése folyamán keletkeztek és a ki­zsákmányoló osztályok uralkodó filo­zófiai nézeteiből alakultak ki, ame­lyek a csalhatatlanság dicsfényével övezték az úgynevezett hősöket és erős személyiségeket — megvetve a tömegeket, az egyszerű embereket — a történelem egyedüli alkotóinak te­kintették őket. Ez a tény J. V. Sztá­lin nagy történelmi érdemeivel együtt a Lenin halála utáni első időszakban, amikor következetesen védelmezte a leninizmust és hatalmas, alkotó mó­don járult hozzá a Szovjetunió ipa­rosításának és a mezőgazdaság kol­lektivizálásának megvalósításához, egyike volt a személyi kultusz gyö­kereinek. Nehéz megállapítani, hogy az olyan vezető dolgozó szükséges és kétségbe nem vonható tekintélye, amilyen Sztálin volt, mikor válto­zott át marxistaellenes személyi kul­tusszá, de biztos, hogy ez fokozatos folyamat volt, ami megnehezítette munkatársainak és az egész pártnak idejében tudatosítani a minőségi vál­tozást a párt és az állami élet irá­nyításának és vezetésének módszerei­ben. Ehhez később hozzájárult az olyan gonosztevő és karrierhajhászó elemek káros tevékenysége, mint amilyen Berlja volt, aki saját céljai­ra felhasználva a személyi kultusz fojtó légkörét, az állami apparátus hatalmi eszközeivel támogatta őt. Olyan helyzet alakult ki, hogy a kol­lektív vezetés és a párton belüli de­mokrácia elveinek megsértése követ­keztében nem lehetett ezen állapot­tal szemben fellépni a párt kebelén belüli vita normális módszereivel és a párton belüli demokrácia alapelvei­nek felhasználásával. A szemé­lyi kultuszból és Berija gonosz­tevő Bandájának tevékenységéből eredő hibák és fogyatékosságok ki­küszöbölése csupán más módszerek­kel volt elképzelhető, amelyek ter­mészetesen veszélyeztették volna a párt és az állam egységét, zavart teremtettek volna és tulajdonképpen a Szovjetunió ellenségeit támogatták volna. Ha válásit adunk arra a kérdésre: „Hogyan történhetett ez?" egyszers­mind választ kapunk arra is, mit kell tennünk, hogy hasonló hibák többé ne ismétlődjenek. Ez a válasz arra emlékeztet, hogv minden kommunis­tának, az ország minden polgárának nemcsak joga van, hanem közvetlen állami felelősséggel tartozik hazája sorsának irányításáért, úgy, ahogyan azt Vlagyimir Iljics Lenin számta­lanszor említette. És a százezrek és milliók ezen élő, alkotó kezdeménye­zéséből — amelyben az alkotó fel­adatok megoldásában való részvé­tel következtében a tömegek állandó­an fejlődnek — születik és szilár­dul a vezető kollektív szervek te­kintélye is, amelyek az egész nép bölcsességére támaszkodnak. Az em­berek százezreiből és millióiból ön­tudatos gazdákat és államférfiakat nevelni, ez a feltétele a szocializmus további fejlődésének, amely az em­beri történelemben a demokrácia leg­felsőbb foka. (Pravda.) A nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Szerdán, április 25-én egybegyűlt a nemzetgyűlés mezőgazdasági bizott­sága. A gyűlést Josef Bo.-úvka kép­viselő, a bizottság elnöke vezette. A gyűlésen részt vett Vratislav Krutina földművelésügyi miniszter és Marek bmlda, az állami birtokok minisztere. A bizottság megtárgyalta a tavaszi munkák állapotát, az EFSZ-ek kiépí­tését és az erdőgazdálkodás szerve­zetére vonatkozó 1956. január 20-án hozott 2 1956. Gyűjt, számú kormány­rendeletet. Vratislav Krutina földművelésügyi miniszter elemezte a tavaszi munkák helyzetét és beszélt a távlati felada­tokról — a szénakaszálás biztosítá­sáról es az aratási munkák előkészí­téséről. A kedvezőtlen időjárásra való tekintettel ma legfontosabb fel­adat a tavasziak vetésének meggyor­sítása és a vetési idő lerövidítése, amit csupán a tavaszi munkák jobb megszervezésével lehet elérni. Eddig nem sikerült biztosítani, hogy a me­zŕaar-dasági bizottságok a GTÁ-k és munkakörzetek mindenütt aktivan dolgozzanak. Ez abban is megnyilvá­nult. hogv a kedvező tavaszi napokat nem tudtuk kihasználni a munkák meggyorsítására. Az a tény, hogy április 20-ig a mezei munkákban az összes traktorok 51,6 százaléka dol­gozott, hogy második műszakban csupán a traktorok 4,2 százaléka dol­gozott és a traktorok 24 százaléka állt, arra mutat, hogy a GTÁ-k mun­kájának irányítása nem áll a kellő magaslaton. A nemzeti bizottságok és a GTÁ-k szervezeti tevékenységé­nek nem szabad csupán adminisztra­tív intézkedésekre korlátozódnia. A kedvező tavaszi napok maximális ki­használása, a vetés és a burgonyaül­tetés befejezése megköveteli a szükséges gépeknek két műszakban való kihasználását. E műszakok biz­tosítására a gépjavítókat is ki kell használni és amennyiben a helyi for­rások nem elegendők, más üzemek gépgyári dolgozóit is be kell vonni e munkába. Emellett fontos a közös munkák megszervezése és főleg az új EFSZ-eknek való sokoldalú segít­ségnyújtás. Meg kell javítani a pro­pagandát és ezzel összefüggésben a szocialista munkaverseny fejlesztését, mely például most segítséget nyújt­hatna a burgonyaültetés, stb. idejé­nek maximális lerövidítésében. Fő feladat a burgonya, cukorrépa, len, kukorica és más termények tervezett vetésterületének biztosítása és alapos megművelése. Fontos a haladó mun­kamódszerek legszélesebb érvényesí­tése is; itt nagy feladat vár a gép­állomásokra. Beszédének további részében a földmüvelésügyi miniszter ismertette a szövetkezetek gazdasági megszilár­dításával és fejlődésük anyagi-műsza­ki biztosításával kapcsolatos, s főleg az új szövetkezetek fejlődését érin­tő .kérdéseket. Megállapította, hogy az EFSZ-ek gazdálkodásának ered­ményei 1955-ben jobbak voltak, mint 1954-ben. Ennek ellenére azonban az EFSZ-ek gazdálkodásában még ko­moly fogyatékosságok vannak, így például a jutalmazás kérdésében, mely pedig a szövetkezetek további gazdasági megszilárdításának egyik alapvető feltétele. Még vannak rosz­szul gazdálkodó szövetkezeteink is. A Földművelésügyi Minisztérium ed­dig hitelt nyújtott nekik. Ebben az évben azonban a pénzösszegeket c u­pán akkor folyósítják, ha a szövetke­zetek pontosan teljesítik a gazdasá­guk megjavítására meghatározott fel­tételeket és megteszik a kellő intéz­kedéseket gazdálkodásuk megjavítá­sára. Az EFSZ-ek fejlesztésében kedvező eredményeket értek el. A párt és a kormány helyes politikája következté­ben nálunk 1955. június 30-tól 1956. április 17-ig 1523 új szövetkezet ala­kult, melyekbe 35 ezer tag lépett kb. 200 ezer hektár mezőgazdasági föld­területtel. A szövetkezetek tagalapja tovább bővül. Marek Šmida, az állami birtokok ^ninisztere beszélt ezután az állami gazdaságok jelenlegi feladatairól. A miniszterek jelentéseivel kapcso­latban széleskörű vita indult. Nagy figyelmet szenteltek az EFSZ-ek épít­kezési beruházásának. Mindinkább kitűnik, hogy az új gazdasági épü­letek építésénél nem\ elegendők az eddigi építkezési módszerek. Kísérle­teket kell tenni új építőanyagok fel­használására a tehénistállók és más mezőgazdasági épületek építésénél. A panel-építkezéseknek kétségtelenül nagy jövőjük van a mezőgazdasági építkezé ben; kell, hogy a földműve­lés és az állami birtokok miniszté­riumainak szakemberei nagy figyel­met szenteljenek e kérdésnek. A bizottság ezután megtárgyalta és jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjesztette az erdőgazdálkodás szer­vezésével foglalkozó 1956. január 20­án kelt. 2. Gyűjt, számú kormány­rendeletet. A magyar nagykövet elutazása Szerdán, április 25-én Horváth Im­re, a Magyar Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete hazájába távozott a Csehszlovák Köz­társaságból. Horváth Imre nagykövettói dr La­dislav Šimovič külügyminiszterhe­lyettes, dr. Marta Gottwaldová-Čepič­ková, „a Külügyminisztérium osztály­vezetője és dr. Dobromil Ječný, a Külügyminisztérium diplomáciai pro­tokollfőnöke búcsúzott el. A búcsúzásnál jelen voltak a prá­gai diplomáciai testület tagjai. A Központi Szakszervezeti Tanács ülése Csütörtökön, április 26-án Prágá­ban megnyitották a Központi Szak­szervezeti Tanács IV. plenáris ülését, mely két napig fog tartani. Az első nap tárgyalási rendjén, František Zupka, a Központi Szak­szervezeti Tanács elnökének „A For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom je­lenlegi feladatairól" szóló beszámo­lója szerepelt. A beszámoló foglal­kozott a Forradalmi Szakszervezet előtt álló sürgős feladatokkal, me­lyeké Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának és Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi A CSKP Központi Bizottságának fontos intézkedései OJSZÖ 1956. április 27. (Folytatás az 1. oldalról.) foglalkozott azokkal a helytelen munkamódszerekkel, amelyek.had­seregünk munkájában mutatkoz­tak. Ápolták itt a személyi kul­tuszt, terjesztették a szerényte­lenség és becsvágy megnyilvánu­lásait. a hadseregben a pártmun­ka elszakadt a párt életétől, láb­ra kapott a formalitás a politi­kai munka minden szakaszán. Mindez nem fér össze hadsere­günk népi jellegével. A Közpon­ti Bizottság levonta ebből a bí­rálatból a következtetést és A. Cepička elvtársat, aki a felsorolt hibákat elkövette, felmentette a CSKP KB politikai irodája tag­jának funkciójától, valamint a kormányban és a hadseregben be­töltött funkciója alól. A Központi Bizottság a továb­biakban komolyan foglalkozott a tömegszervezetek, főleg a szak­szervezetek munkájával kapcsola­tos kérdésekkel. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra nagy feladat hárul dolgozóink neveié­lésében, alkotó erejüknek a szo­cializmus építésére való mozgósí­tásában. De a szakszervezetek ezt a fontos küldetésüket — kezdve a Központi Szakszervezeti Tanács­csal — nem teljesítik kielégítő módon, lemaradnak az élet kö­vetelményeivel szemben. A köz­pontosítás. mely a szakszerveze­tekben a bürokrata módszerek fő okainak egyike, kerékkötője a szakszervezetek és szervek önál­ló tevékenységének, kezdeménye­zésüknek a dolgozóink életével kapcsolatos kérdések megoldásá­ban és az ezzel kapcsolatos célok kitűzésében. A párt azt akar­ja, hogy a szakszervezetek követ­kezetesen teljesítsék legsaiátabb feladatukat, hogy törődjenek a dolgozók érdekeivel és védelmez­zék azokat. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén folytatta a pártmunka alapvető kérdéseinek megtárgya­lását, amit az áprilisi plenáris ülésen megkezdtek. Egyúttal érté­kelte az alacsonyabb fokú ' párt­szervek és az alapszervezetek ed­digi tárgyalásainak első tapasz­talatait. Már csaknem az összes pártszervezetek foglalkoztak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eredményei­ből eredő, saját munkájukra vo­natkozó tapasztalatokkal. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozta e tanulságok nyílt megtárgyalásának hatalmas jelen­tőségét. A pártgyűlések lefolyása világosan bebizonyítja, hogy pár­tunk helyesen értelmezte az SZKP XX. kongresszusának nagy fon­tosságát és eltökélt szándéka ta­nulságokat meríteni belőle. Alap­vetően emelkedett a pártszervek és a kommunisták politikai akti­vitása. Merészen és személyekre való tekintet nélkül megindult a bírálat a párt és gazdasági szer­vekben és a közéletben. Olyan kritika, mely egyúttal megmutat­ja, hogyan kell megszüntetni eze­ket a hiányosságokat. A Központi Bizottság nagy figyelemmel kísé­ri a kommunisták és az összes dolgozók biráíatát, gondosan fe­lülvizsgálja őket és levonja be­lőlük a kellő tanúiságokat és kö­vetkeztetéseket. E bírálatok hangja tanúbizony­ságot ad arról, mit jelent szá­mukra a párt; e hang a párt iránt érzett szeretetük és felelősségük kifejezője. Megmutatja, hogy a kommunisták milyen aktívan és komolyan tárgyalnak az egész párt ügyéről, az országos problé­mákról. mennyire fontos számuk­ra, hogy a párt megszüntessen mindent, ami utunkat gátolja, hogy mind sikeresebben halad­junk következetesen a lenini úton. Éppen ezért visszautasítanak min­dent, ami megsérthetné a párt egységét és harcképességét, nem tűri a párt elleni rágalmak ter­jesztését. A Központi Bizottság határoza­tainak igen nagy a jelentősége pártunk további munkájára. Fon­tos lépéseket jelentenek a CSKP KB márciusi ülése határozatainak megvalósításához. A további ko­moly problémákkal a párt orszá­gos konferenciája fog foglalkoz­ni, melynek programjába a Köz­ponti Bizottság első pontként je­lölte „A párt jelenlegi helyzete és feladatai megtárgyalását." A Központi Bizottság márciusi plénuma eredményeinek megtár­gyalása és a CSKP KB áprilisi ülése egyértelműleg megerősítet­ték, hogy pártunknak a X. kong­resszus által adott irányelvei he­lyesek. Megerősítették, hogy pár­tunk szilárd és egységes. A kommunista párt világos irányt kapott további munkája számára. Következetesen, szakasz­ról szakaszra és eltökélten fog el­járni életünk és munkánk összes helytelen jelenségeinek megszün­tetésében. Sok probléma igen mé­lyreható és bonyolult megoldásuk jó előkészítést és kollektív meg­ítélést követel, hogy elkerüljük az újabb hibákat. A helyreigazítást csupán az élet teljes menetében valósíthatjuk meg. Tovább hala­dunk a megkezdett úton, az ösz­szes hiányosságokkal szembeni könyörtelenség szellemében, hogy megoldjunk minden égető kérdést. A siker zálogát a Központi Bizott­ság és a párt a kommunisták ma­gasfokú politikai aktivitásában és érettségében, s abban a tudatuk­ban látja, hogy mindnyájunktól függ, mily gyorsan és sikeresen haladunk előre. Bizottságának az elmúlt napokban tartott értekezletéből erednek. František Zupkának, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének be­számolója után vita kezdődött. H 1 R E K —-i Az ÜJ SZÖ hétfőn, április 30-án a szokásos vasárnapi terjedelemben, kedden, május 1-én bővített ünnepi számmal, szerdán, május 2-án pedig rendes hétköznapi terjedelemben je­lenik meg. Aláírták Prágában a Csehszlovák Köztársaság és - a Német Demokrati­kus Köztársasáq kormánya közötti egyezményt az államhatárok mentén futó vasútvonalakon való szállításról. Az Iskolaügyi Minisztérium az 1956-57. iskolaévre 1956. június 15-ig hosszabbítja meg a jelentkezés határ­idejét azok részére, akik a tizenegy­éves középiskolákban és pedagógiai is­kolákban rendkívüli tanulásra jelent­keznek. A Bratislavai Központi Nemzeti Bi­zottság kiállítási termeiben megren­dezett Vietnam című kiállítást meg­nyitása óta 21 ezer látogató tekintet­te meg. Április 25-én Jozef Púčik mérnök veqyiipari miniszer fogadta a finn ipar vezető dolgozóiból álló küldött­séget. A küldöttség tagjai megtekin­tik egyes jelentős ipari vállalatainkat. A bratislavai Komenský Egyetem aulájában szerdán délután megkezdő­dött a központi nemzeti bizottság kétnapos munkaülése, amelyen meg­tárgyalják a helyi gazdálkodás válla­latai részéről a dolgozóknak nyúj­tott szolgálatok minőségének megja­vítását és a központi nemzeti bizott­ság 1956. évi költségvetésének kérdé­seit. Május 5-én tartják meg Bratisla­vában a szovjet sajtó olvasóinak és terjesztőinek második szlovákiai ér­tekezletét. Bratislavában Pierre Curie halálának 50. évfordulója alkalmából szombaton, április 28-án a Békevédők Szlovákiai Bizottsáqa és a Szlovák Tudományos Akadémia este 19 óra 30 perckor a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben ünnepi estet rendeznek. A VASÜTI KÖZLEKEDÉS ÁPRILIS 28-TÔL 30-IG Április 28-án a vonat járatok ugyan­azok. mint normális munkanapon. Április 29-én azok a vonatok járnak, melvek a menetrend szerint szom­baton közlekednek. Április 30-án úgy közlekednek a vonatok, mint a mun­kaszünet napjain, néhány vonat kivé­telével. amelyek vasárnap közleked­nek. Máius elsején azok a vonatok közlekednek, at elvek a menetrend szerint vasárnap vannak forgalomban. A várható fokozottabb forqalomra való tekintettel április 29-én csupán a munkaidő befejezése után. vagvis a délutáni órákban indítanak rendkívü­li vonatokat. * «

Next

/
Oldalképek
Tartalom