Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-04 / 95. szám, szerda

Üdvözlő táviratok a magyar áilamünnep alkalmába Prá.qa, április 3. f ČTK) — Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnökségének elnöke, Budapest. Önnek, tisztelt elnök elvtárs és az ön útján az egész magyar népnek szívélyes üdvözletemet és jókíván­ságaimat küldöm a Magyar Népköz­társaság állami ünnepe alkalmából. A magyar nép az elmúlt években sokat tett a szocializmus építéséért hazájában és e téren kiváló ered-' menyeket ért el. A szocializmus épí­tésében nagy jelentősége van a Szov­jetunió vezette szocialista tábor or­szágai kölcsönös együttműködésének és segítségének. Meg vagyok győződ­ve arról, hogy ez irányban mindkét ország együttműködése továbbra is fejlődni és mélyülni fog népünk jó­léte és a világbéke érdekében. További sikereket kívánok a magvar népnek szocialista hazája békés épí­tésében és a világbéke biztosításáért vívott küzdelmében. Antonín Zápotocký, a Cseh­szlovák Köztársaság elnöke. Hegedűs András elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Budapest. Tisztelt Elnök Elvtárs! Magyarország felszabadítása alkal­mából a csehszlovák kormány és a magam nevében legforróbb üdvözle­teimet küldöm önnek. . A magyar nép hazája úi életének építésében jelentős sikereket ért el; nem fér kétség ahhoz, hogy a szo­cialista építés további útja úi si­kereket, új dicső győzelmeket hoz. Az elmúlt években országaink kö­zött minden téren fejlődött az együtt­működés. Ez az együttműködés a Szovjetunió vezette szocialista tábor valamennyi országa baráti együtt­működésével közös útunk jelentős tényezőjévé vált. Ezen előrevezető út további bővítése és elmélyítése ki­váltképpen gazdasági téren még job­ban hozzájárul országainkban a szo­cializmus építéséhez és közös béke­harcunk és a nemzetek közötti ba­rátság küzdelmének további megszi­lárdításához. Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. Boldoczki János. elvtárs, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Budapest. A Magyar Népköztársaság állam­ünnepe alkalmából fogadja miniszter elvtárs legszívélyesebb jókívánságai­mat. Hála a Szovjetunió vezette szocia­lista tábor valamennyi országa köl­csönös együttműködésének és testvé­ri támogatásának, a többi békeszerető országokkal és népekkel együtt sike­rült megőriznünk a békét. Hiszem, hogy országaink népe továbbra is el­mélyíti együttműködését és minden erejével arra törekszik majd, hogy győzzön a népek békés együttélésé­nek gondolata és így az egész vilá­gon megóvjuk a tartós békét. Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere. A szabad Magyarország tizenegy éves 1945. április 4-én a szovjet hadse­reg kiűzte Magyarország területéről az utolsó fasiszta osztagokat és Ma­gyarország felszabadult. De az egész ország romokban hevert. A fasiszták kirabolták és tönkretették a gyárakat, a bányákat, a közlekedést — az egész gazdaságot. A háború felbecsülhetet­len károkat okozott — alig akadt olyan család, ahol ne sirattak volna halottat, eltűnt hozzátartozót. A ro­mokat és a pusztítást látva sok em­ber felsóhajtott: mikor lesz itt újra élet? Akad-e olyan erő, amely képes lesz a magyar népet felemelni abból a szakadékból, amelybe a háború dön­tötte? Az országban volt ilyen erő! A ma­gyar kommunista párt a háború folya­mán illegalitásban megszervezte a magyar nép legjobb fiainak harcát a fasiszta megszállók ellen az ország felszabadításáért. A háború után a ha­talmas építő munka élére állt, felhív­ta a munkásokat, a parasztságot és a néphez hü értelmiség tagjait, hogy harcoljanak az ország gazdasági,meg­újításáért. A dolgozó nép bizalommal sorakozott a kommunisták zászlaja alá. A párt vezetésével és a Szovjetunió önzetlen segítségével a dolgozó nép mindent megtesz, hogy Magyarország gazdaságilag megerősödjék, hogy emel­kedjék az életszínvonal. Teljesült a dolgozó parasztság több százéves vá­gya is: a földreform után a föld iga­zi gazdája lett. Az országépítés és a reakció elle­ni kemény harc megteremtette a mun­kásosztály egységét: A dolgozók a Magyar Dolgozók Pártja köré tömö­rültek, harcot indítottak a hároméves terv teljesítéséért, befejezték az or­szág újraépítését és megteremtették az új nagyszerű terv teljesítésének feltételeit. Az első ötéves terv (1950—1954) már a szocialista építée terve volt. A népgazdaságban a szocialista szektor kiszorította a kapitalista elemeket az iparból, kereskedőimből és jelentős eredményeket értek el a mezőgazda­ság szocialista átépítésében is. Kiépí­tették a magyar nehézipar szilárd alap­ját és megteremtették a dolgozók életszínvonala állandó emelésének fel­tételeit. Az ötéves terv eredménye, hogy a magyar agráripari államból ipari-agrár állam lett. 1954-ben az ipar csaknem 64 szá­zalékát tette ki a nemzeti jövedelem­nek. Az ipar 1954-ben 1949-hez viszo­nyítva 231 százalékkal növekedett. Az ötévé? terv folyamán 75 nagy ipari üzem építését fejezték be. több száz üzemet pedig korszerűsítettek. A me­zőgazdaságban szintén figyelemreméltó eredményeket értek el. A mezőgazda­sági termelés 12 százalékkal emelke­dett. Az 1955. évben, amikor a második ötéves tervet készítették elő, újabb lépést tettek előre. Az ipari termelés az 1954. évhez viszonyítva további 8,2 százalékkal emelkedett. 1955-ben a párt és kormány hatá­rozata nagy segítségben részesítette a mezőgazdaságot is. Ilyen segítség pl. a szakemberek és pártdolgozók átcso­portosítása a mezőgazdaságba. Az el­múlt évben tovább emelkedtek a mun­kások és alkalmazottak reálbérei. 1955-ben további 30 ezer új lakás, építését fejezték be. A szabadság 11 évének sikerei újabb áldozatos munkára serkenti a dolgo­zókat és biztosítéka annak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja köré tömö­rülve feltartóztathatatlanul és bátran halad előre a szocializmus építésének útján. „Ha Franciaország és a Szovjetunió egyesíti erőfeszítései^ sokat tehet a nemzetközi bizalom helyreállításáért" Franciaország nagykövetének beszéde a moszkvai rádióban és televízióban Maurice Dejean, Franciaor­szág rendkívüli és meghatal­mazott moszkvai nagykövete április 1-én este beszédet mon­dott a moszkvai rádióban és televízióban. A nagykövet beszédében — mint a TASZSZ jelenti — a többi között a következőket mondotta: Még három hónapja sincs, hogy a Francia Köztársaság nagyköveteként Moszkvába érkeztem. Persze ez kis­sé rövid idő ahhoz, hogy meg le­hessen ismerni egy olvan nagy or­szágot, mint a Szovjetunió. Ez az idő azonban elég ahhoz, hogy benyo­mást lehessen szerezni az emberek­ről és az emberek életéről, annál is inkább, mert ei alatt a három hó­nap alatt nagyfontosságú események történtek. Ezért nagyon örülök, hogy a moszk­vai televízió szívességéből közvetle­nül fordulhatok a Szovjetunió lakos­ságához, az emberek millióihoz, akik Kijevtől Vlagyivosztokig, Arhangelszk­től Alma-Atáig ma este rádión és te­levízión hallgathatják ezt az adást. Ez a tény, már önmagában is fényes bizonyítéka annak a haladásnak, ame­lyet a Szovjetunió néhány évtized alatt elért. Kétségtelen hatást gyakorolt rám francia emberre az, hogy kép és hang segítségével kapcsolatba kerülhettem a szovjet állampolgárok millióival. A francia nép mindig rokonszenvet érzett a szláv népek iránt. Ez a ro­konszenv nyelvünkben is tükröződik, különösen a „szláv varázs" kifeje­zésben. A barátságnak ez az érzése nem maradt csupán plátói érzés. A nagy történelmi események ide­jén ezt az érzést tettekkel is alá­támasztottuk országaink kapcsolatai­ban. Az egész emberiséget megrázó események idején népeink sorsa nem ritkán összefonódott. A francia nép úgy haladt át a világtól elszenve­dett viharokon és fordulatokon, hogy megőrizte szívében a hagyományos barátságot az orosz nép és a Szov­jetunió minden népe iránt. A két nemzetnek a béke megszilár­dítására irányuló mélységes törekvé­se már megvalósult Franciaország és a Szovjetunió kulturális téren való együttműködésének kiterjesztésében. A gazdasági téren való együttműkö­dés alapját is megvetették. Az imént emlékeztettem a fran­cia nép hagyományos rokonszenvére a szláv világ iránt. E rokonszenvnek, amelyet megszilárdított a Szovjetunió eredményei iránti élénk érdeklődés, a legkedvezőbb légkört kell terem­tenie a kulturális kapcsolatok fej­lesztése számára. Az önök irodalmá­nak, zenéjének és színművészetének mindig sok lelkes csodálója volt a francia nép minden rétegében. Az utóbbi két évben sok sikeres és gyümölcsöző lépést tettek, hogy felújítsák a cserét kulturális és mű­vészeti téren. Nemrég megbeszélést folytattam Mihajlov úrral, az önök kulturális­ügyi miniszterével. Széleskörű kultu­rális csereprogramot dolgoztunk ki Több mint százezres tömeg fogadta Hanoiban Hikojan elvtársat Hanoi, április 2. (TASZSZ). — A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese a Vietnimi Demokratikus Köztársaság kormá­nyának meghívására hétfőn Hanoiba érkezett. Mikojannal együtt érkezett Rasidov, az Üzbég SZSZK Legfelső lanácsa Elnökségének elnöke. Mikojan elvtárs fogadására a repülőtéren meg jelent Pham Van Dong. a Vietnami De­mokratikus Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere, Tronug Chinh, a Vietnami Dolgozók Pártja főtitkara, Nguen Van Ziap tábornok, miniszter­elnökhelyettes és nemzetvédelmi miniszter, több miniszter, a nemzetgyűlés több képvselőie, a vietnami és külföldi újságírók. Pham Van Dong elvtárs üdvözlő be­szédében hangsúlyozta, hogy a vietna­mi nép rendkívül nagy örömmel és lelkesedéssel fogadja a szovjet kor­mányküldöttséget. „Az egész vietnami nép — mondotta — északtól délig, a hegyvidékektől a síkságokik. a lakos­ság különböző rétegei és a különböző nemzetiségek nagy tisztelettel juttat­ják kifejezésre önnek és a szovjet népnek a szolidaritás és a barátság érzését, a vietnami nép határtalan hi­tét és mélységes háláját azon testvéri szovjet nép irínt, amely a felszaba­dulásért vívott harcban megmutatta nekünk és a világ népeinek a tömö­rülés útját." A viharos, hosszantartó tapssal fo­gadott üdvözlés után Mikojan elvtárs lépett a mikrofon elé. „A szovjet kormány és a szovjet népek nevében azt kívánom, — mon­dotta Mikojan elvtárs —, hogy a viet­nami nép a világbéke érdekében si­keresen megvalósítsa nemes felada­tait." A vendégeket a főváros lakói és a környező falvak parasztjai lelkesen üdvözölték a repülőtértől a köztársa­sági elnöki rezidenciáig vezető úton, ahol Mikojan és Rasidov hanoi tartóz­kodásuk során laknak majd. A szov­jet vendégeket több mint 100 000 em­ber fogadta. Ho Sin Minh elvtárs, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke hét­főin estebédet adott A. I. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese tiszteletére. Az estebéd rendkívül szívélyes és baráti légkörben folyt le. K. J. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Iszkander Mirzának, a Pakisztán Köz­társaság elnökének táviratot küldőit, amelyben jókívánatait fejezi ki Pakisz­tánnak köztársasággá való kihirdetése és Iszkander Mirzának köztársasági elnökké való választása alkalmából. Pakisztán elnöke K. J. Vorosilovhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökéhez köszönő táviratot intézett. (TASZSZ). A TOKIÖI SAJTÖ közlése szerint 13 nagy japán bányatársaság bányászai­nak 13-napos sztrájkja arra kénysze­rítette a bányaüzemeket, hogy április­tól a bányászok bérét havi 450 jennel emeljék és egyúttal valamennyi bá­nyásznak személyenként 3200 jent, egyszeri Dótdíiat fizessenek. A sztrájk tehát április 2-án a munkások győzelmével végződött. (ČTK). CSU TE MARSALL, a Kínai Népköz­társaság alelnöke. Kina Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára április 2-án este a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban tet" látogatása után visszatért Pekingbe. (ČTK). A ROMÁN SAJTÓÜGYNÖKSÉG köz­lése szerint a Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozatával összhangban április elsejétől jelentős mértékben emelték az alap- és közép­iskolák tanítóinak fizetését. (ČTK). AZ ÜJ KlNA sajtóügynökség közö­se szerint a Kínai Népköztársaság londoni konzulátusénak kereskedelmi tanácsosa és a londoni olasz nagykó­vetséo kereskedelmi tanácsosa között tanácskozások folynak a két állam '-özötti kereskedelmi kapcsolatok kér­déséről. (ČTK). vele erre az évre. Moszkvában és Le­ningrádban új francia képzőművésze­ti kiállítást mutatnak be. Párizsban XIX. és XX. századbeli orosz képzőművésze­ti kiállítás nyílik. Júniusban a moszk­vai Sztaniszlavszkij és Nyemirovics­Dancsenko Színház balettje lép fel az egyik nagy párizsi színházban. Szep­temberre tervezzük a francia nagy Nemzeti Színház együttesének moszk­vai szereplését. Ugyancsak ősszel szervezik meg Franciaországban a szovjet építészeti kiállítást. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egyetemi tanárok és az egyetemi hall­gatók cseréjének. Az ilyen csere első eredményei reménytkeltőknek bizo­nyultak. Más tervek is tanulmányo­zás alatt állanak. Meggyőződésem, hogy mind a fran­cia, mind pedig szovjet részről min­dent elkövetnek, hogy a francia és a szovjet nép egyre jobban megért­hesse és tisztelhesse egymást. A gazdasági együttműködés szintén fontos ösztönzője a jobb kölcsönös megértés megteremtésének. Országa­ink 1953-ban kereskedelmi egyez­ményt írták elá. Azóta Franciaország és a Szovjetunió kereskedelme állan­dóan és észrevehetően bővült. Foly­tatjuk ebben az irányban az erőfe­szítéseket. Örömmel közlöm, hogy az említett egyezmény keretein belül Moszkvában március 31-én jegyző­könyvet írt alá a francia és a szovjet küldöttség. Ez a jegyzőkönyv az idei évre 35 milliárd francia frankos áruforgalmat irányoz elő. Az import és az export megközelítően egyenlő lesz. Végezetül, Franciaországnak és a Szovjetuniónak nemzetközi téren két­ségtelenül vannak közös érdekei. Mindössze néhány hónapja élek itt, de máris számba tudom venni a Szovjetuniónak az ipari termelésben elért sikereit. Az ötödik ötéves terv eredményei és a hatodik ötéves terv irányelvei annál inkább megleptek, mert 1944 .végén a Szovjetunióban töltött rövid tartózkodásom alkalmá­val saját szememmel láttam a há­ború okozta sebeket. Jól tudom, mekkora áldozatába, mennyi munkájába került a szovjet népnek a háború elpusztította nép­gazdaság helyreállítása és azok a mai eredmények, amelyek ipari nagyhata­lommá teszik a Szovjetuniót. Meg­győződésem, hogy inost, amikor a Szovjetunió a fejlődés ilyen fokára eljutott, különösen érdeke az, hogy népei folytassák alkotó munkájukat, és a béke, a nemzetközi egyetértés közepette arassák le munkájuk gyü­mölcsét. Franciaország szinte a békére és a nemzetek közti egyetértésre törek­szik. Más népekkel együtt Francia­ország is a fegyveres terhének eny­hítését, a biztonság megszilárdítását és az egyetemes jólét növekedését kí­vánja. Hatalmas működési tér nyílik a két oly nagymúltú és — biztosan hiszem — ragyogó jövőjű nép előtt. Bármilyen bonyolultak is az előttünk álló prob­lémák, meggyőződésem, hogy amint hozzákezdünk gyakorlati megoldásuk­hoz, nem merül fel olyan nehézség, amelyet a kölcsönös megértésre és egyetértésre irányuló szilárd akarat le ne küzdhetne. Az utóbbi években megismertük a türelem és a kitartás erejét. Tud­juk, hogy csakis hosszas munkával vívhatjuk ki a tartós békét, amelyre mindannyian törekszünk. Ha Franciaország és a Szovjetunió egyesíti erőfeszítéseit más baráti or­szágokkal, akkor sokat tehet azért, hogy helyreállítsa a béke megszilár­dításához, a népek gazdasági haladá­sához és a nemzeti géniusz felvirág­zásához szükséges bizalmat. GtJY N0LLET francia miniszterelnök beszélgetése az üs News and World Report című lop képvisel, jével New York, március 3. (ČTK) — Guy Mollet francia miniszterelnök az US • News and World Report című amerikai folyóiratnak adott interjújá­ban bírálta Nagy-Britannia és főkép­pen az Egyesült Államok külpolitiká­ját. „A francia kormány, melynek élán a szocialisták állanak, nem szándéko­zik megszakítani szövetségét az an­golokkal és amerikaikkal, de meg akar­ná nekik mondani: ha igy folytatjuk, vesztünk" — mondatto Mollet. Németország újraegyesítésének kér­désével kapcsolatban kijelentette, hogy ezt a problémát csupán az általános leszerelés keretében lehet megoldani. „Nehéz mérlegelni Németország újra­egyesítését az újrafelfegyverkezés idő­szakában Európa szívében — folytatta Mollet. — Az emberek azt mondják: a Szovjetunió békét akar. Az Egye­sült Államok az, amely nem akarja a békét." A francia miniszterelnök interjújá­ban továbbá foglalkozott azzal az ún. segéllyel, amelyet Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a gazdaságilag kevéssé fejlett országoknak nyújt. Ez­zel kapcsolatban rámutatott, mily óriási visszhangot keltett a szovjet segítség felajánlása Indiának és az egész Távol-Keletnek, míg az Egye­sült Államok mindig gyűlöletet kelt, ahányszor valamilyen „segítséget" nyújt. Az amerikai külügyminiszté­rium a segítséget fennhéjázó gyám­kodó módon osztja. Ez nem imód a barátok szerzésére, — mondotta Mol­let. A francia miniszterelnök ezután át­tért az USA és Franciaország kapcso­latainak kérdésére * * * Amint a Reuter jelenti, Mollet in­terjúja a londoni és vashingtoni kö­rökben nagy felháborodást keltett. A News Cronicle című brit lap Molletet kommentárjában azzal vádolja, „hogy megsemmisítő csapást mért a nyugati nagyhatalmak külpolitikájának alapel­veire". A Daily Mail jelenti Washing­tonból, hogy Mollet nyilatkozata „a külügyminisztérium hivatalnokait fel­háborította". A szovjet kormány új leszerelési javaslatának visszhangja Párizs, párilis 2. (TASZSZ) — Az új szovjet leszerelési javaslatról szóló tu­dósítás. amely javaslatot az ENSZ le­szerelési albizottsága elé terjesztettek, nagv visszhangot váltott ki francia po­litikai körökben. A Francé Presse hírügynökség e ja­vaslatról szóló tudósításában hangsú­lyozza. a szovjet kormány továbbra is kijelenti, hogy a nukleáris fegyverek betiltásának híve, azonban, hogy a le­szerelés kérdését kivezesse a zsákutcá. ból és pozitív eredményeket érien el, úi javaslatokat terjeszt elő, amelyek a fegyveres erők állományának csök­kentését és a rendes típusú felszere­lés korlátozását nem teszik függővé a nukleáris fegyverek betiltásától. Ezen ügynökség hírmagyarázója rámutat ar­ra. hogy Párizsban az új szovjet le­szerelési javaslatot sokkal pozitívabb okmánynak ismerik el. mint ahogv azt az első hírek alap ián feltételezték. A hírügynökség kijelenti: „Ez a terv úi és hasznos elemeket tartalmaz a fegvverzet korlátozásának kérdésében. Az új szovjet javaslat elsősorban a szokásos típusú fegyverzetre vonatkozik és a Szovjetunió nem ragaszkodik ah­hoz. hogy az általános lefegyverzés problémájának bárminemű megoldása az atomfegyverek általános betiltásá­tól füoaiön. Moszkva azt tartja, hogv a szokásos típusú fegyverzet korláto­zásáról szóló egyezmény előkészíti a nukleáris fegyverek betiltására vonat­kozó eavezménv útját." A Franc Tireur címú lap véleménye szerint a szovjet leszerelési javaslatot a táravalások alapjául lehet tekinteni. A Figaro részletesen közli a szovjet javaslat magyarázatát -és kijelenti, hogy ez a javaslat hozzájárul a ta­nácskozások folytatásához. A Combat azt írja, hogy a szovjet kormány ía­vaslata hozzájárul a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez. Az United Press sajtóügynökség lon­doni tudósítója közli, hogy az USA az új szovjet leszerelési javaslatot fő vo­nalaiban komolynak ismeri el. a tu­dósító hangsúlyozza, rogy az USA el­utasít ia az atomfegyverek betiltását és az idegen támaszpontok megsem­misítését. A tudósító hozzáfűzi, az a ténv. hogv a Szovjetunió a meddő zsákutca hosszú évei után ú j javas­latot terjesztett elő a rendes típusú fegvverzet és ellenőrzés tekintetében, magára vonta az Egyesült Államok fi­gyelmét. A tudósító szavai szerint az Egye­sült Államok a szokásos típusú fegy­verek ügyében előterjesztett követe­lést olvan lépésnek tekinti, amely új lehetőségeket tárhat fel az egyezmény elérésére. A News Chronicle szerkesztőségi cikkben írja. hogy az új szovjet ja­vaslat meglehetősen megközelíti az előző nvucpti iavail"to'-at és részletes konstruktív ttw'nrônvozást igénvei. OJ SZÖ 1956. április 3. **

Next

/
Oldalképek
Tartalom