Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-04 / 95. szám, szerda

MOSZKVA SZEBB LESZ MINT VALAHA MM!MMMIM Az izlandi nép követeli az amerikai katonák távozását az országból A pánt és a kormány rendkívüli mértékben gondoskodik Moszkva tőváros lakossága életszínvonalának állandó emeléséről. Moszkvában fellendül a lakás-, iskola- és közegészségügyi építkezés, kibővül a bölcsődék, az óvodák, az üzletek és a kulturális intézmények hálózata és javul a moszkvaiak lakáskultúrája. Moszkva rendezésére és városi gazdálkodásának fellendítésére az ötödik ötéves terv során több mint húsz milliárd rubelt áldoztak. Ez annyit jelent, hogy kétszer többet, mint az első háború utáni ötéves tervben. Moszkvában csak a lakásépítkezésre 8500 millió rubelt fordítottak az V. ötéves terv keretében. A főváros jövedelme a VI. ötéves tervben töttb mint másfélszeresére emelkedik. Moszkvában öt év alatt 4 305 C00 négyzetméternyi lakást építettek. A hatodik ötéves tervben a fővárosban 9 millió négyzetméternyi lakás építését .tervezik, ami több mint a kétszerese az ötödik ötéves terv során felépített lakásoknak. Ez idén 1370 000 négyzetméternyi lakást építenek. Ily módon Moszkvában az 1956. évben csaknem annyit építenek, mint amennyit az első háború utáni ötéves terv folyamán. A lakásépítkezést a város délnyugati részén és a leqfontosabb körutakon összpontosítják: a Jaroslovska úton. a Novo-Dorogomilovszkaja, a Mozsaiszkoj körúton, a Kutuzovskaja sloboda, a Pestyani utcán és a Moszkvareka parton. A városi gazdálkodás fejlesztésének tervében fontos helyet tölt be a szállodaépítés. Ez évben fejezik be a Dorogomilov téren az Ukrajna-szálló hatalmas épületét ezer helyiséggel. Ez idén üzembe helyezik a Bolsaja Szadovaja-szállót 359 szobával, befejezek a Centráljana- és az Aurora-szálló építését 272 szobával. A főváros lakásépítkezésével egyidejűleg törődnek a meglévő lakások karbantartásával. Moszkvában fellendült az iskolaépítkezés is. A fővárosban az ötödik ötéves tervben 147 iskolái építettek. A hatodik ötéves terv során az iskolaépítés másfélszeresére emelkedik. Az 1956. évben 55 iskolát építenek. Ebből 35 általános. 15 szak- és technikai iskolát és 5 közegészségügyi oktatóintézetet. 1956-ban a lenini körzetben 4 általános iskolát építenek, a kijevi, a sztálini és a scserbakovi körzetben egyenként három, a dzerzsinszkij-, a krasznopresznyeni, a leningrádi, az októberi, a Prvomájoví proletár —, a tyimirjazcvi körzetben egyenként két, a zsdanovi, a molotovi, a moszkvarecki, a szovjet, a frunzei körzetben és a lublinszki telepen egy-egy iskolát állítanak fel. Az 1957. évi terv szerint a körzetek egész sorában megkezdik 20 iskola építését. A Moszkvai Városi Nemzeti Tanács költségvetésében az 1956. évben a kórházak építésére 173 100 000 rubelt irányoztak elő, ami 15 %-kal több mirt amennyit 1955-ben erre a célra felhasználtak. A tüdőbetegek számára a moszkvai terület vidéki körzeteiben építenek szanatóriumokat. Moszkva csaknem valamennyi körzetében óvodákat építenek, részint külön e célra szánt épületekben, részint közvetlen a lakóházakban. Meg! ezdcdött India második ötéves terve Az Indifo jelenti: Április 1-vel megkezdődött India második ötéves terve. Az áliami szektorban a terv kiadásai becslések szerint majdnem 50 milliárd rúpiára fognak rúgni. A második ötéves terv a nehéziparra helyezi a fő hangsúlyt. Krisnamacsari vas- és acélgyártási miniszter kijelentette, hogy a kormány három nagy acélművei szándékozik befejezni, egyet Bhilaiban (Madhaja Prades), egyet Raurkelában (Orissza), a harmadikat Durgapurban (Nyugat-Bengália). A Nyugat-Bengáliában, Orisszában, Pandzsabban és másutt létesített nagy vízierőművek máris kezdenek eredményeket hozni mind az öntözött terülei növekedése, mind az elektromos energiatermelés fejlődése képében. Ma már körülbelül százmillió acra termőföldet öntöznek Indiában, az ország energiatermelése pedig jóval meghaladja az egymillió kilowattot OJ S

ZÖ 1956. április 3. ** 1956-ban a kulturális célokat szolgáló építkezés is bővül. Tervbe vették 13 mozi felállítását 6 ezer néző számára a zsdanovszkij-, a zseleznodorosznij, a kijevi, a krasznopresznyeni, leningrádi, lenini, a moszkvarecki és a frunzei körzetben. Moszkva különböző kerületeiben 8 új mozi építését kezdik meg 5450 néző számára. E mozikat 1957-ben adják át rendeltetésüknek. Az akváriumkertben ismét megkezdik a Mosszoveta moszkvai prózai színház építését. Ez év első felében befejezik a luzsnyiki sportpálya és a hozzá vezető utak építését. Erre az építésre 267 millió rubelt irányoztak elő. A város körzeteinek egész sorában tervbe vették 60 kilométernyi vízvezeték és 60 kilométernyi csatornahálózat lerakását. Befejezik a jobbparti Jauzszkij-csatornahálózat építését. Moszkvában évről évre bővülnek a parkok. A tereken, utcákon és a parkokban ez évben még 232 ezer fát és 1800 000 bokrot ültetnek el. Fasorokat ültetnek a luznyiki sport-stadion területén és a hozzá vezető utakon, a Lenin-hegyen, az Ukrajna-szálló mellett és más helyeken. A múlt év során 30 kilométer trolibusz-hálózatot helyeztek üzembe és 11 kilométer villamoshálózatot raktak le. A városi közlekedés 53 trolibuszszal, 200 autóbusszal és 300 autótaxival bővült. 1956-ban a városi közlekedés fellendítésére 124 millió rubelt szántak. A városi személyszállítást ez idén 200 autóbusszal, 38 földalatti személyszállító kocsival és 50 trolibusszal bővítik. A személyszállítás ezenkívül 900 új személykocsival bóvül. Ezek közül 300 gépkocsi „ZIM" jelzésű. A Pravda március 30-i számának vezércikke a szocialista országok gazdasági együttműködésével foglalkozik. Ebben a következőket írja: A

szocialista államok gazdasági együttműködése új jelenség a világtörténelemben. Azután keletkezett, amikor Európában és Ázsiában egész sor ország kivált a kapitalizmusból és a szocializmus világrendszerré vált. A szocialista tábor országai ma már a föld területének több mint 25 százalékát foglalják el, lakosságuk' az egész föld lakosságának több mint 35 százaléka, részesedésük a világ ipari termelésében 30 százalék körül mozog. A szocialista államok szuverén államok, amelyeket a nagy célok egysége forraszt össze: együtt harcolnak az új társadalmi rend felépítéséért, a világ békéjéért. Ezek között az államok között a testvéri barátság és a szoros, együttműködés viszonya alakult ki. Minden szocialista országnak életbevágó érdeke, hogy elősegítse a többi testvérország fejlődését. Ez gyarapítja a nemzetközi szocializmus erőit, és így természetesen minden egyes szocialista ország saját erejét is. A szocializmus országainak kölcsönös viszonya alapvetően különbözik a kapitalista világban fennálló kapcsolatoktól: a kapitalista világban minden a haszonhajhászásra, az erős országok uralmára és a gyenge országok elnyomására épül. A Szovjetunió és a népi demokratikus orszáaok között szoros a gazdasági kapcsolatok fejlődése és ezen az alapon a szocialista világpiac kialakulása óriási jelentőségű a két rendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer békés versenye szempontjából. A szocialista világpiacon a vezető szerepet a Szovjetunió tölti be, amely a kommunista párt vezetésével elsőrendű ipart teremtett. A Szovjetunió a fennálló szerződések alapján jelenBefejeződott Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXIV. országos kongresszusának munkálatai hétfőn befejeződtek. A kongresszus a 486 küldött egyhangú szavazatával elfogadta a Végrehajtó Bizottság által előterjesztett politikai határozatot. Vasárnap 6 és Vi órás zárt üiést tartottak és utána a következő sajtóközleményt adták ki: „A zárt üllésen meghallgatták az ellenőrző bizottság jelentését és titkos szavazással megválaszották a Végrehajtó Bizottság tagjait. Ugyancsak meghallgatták Harry Pollit elvtársnak, a párt főtitkárának jelentését a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusáról, A zárt ülés a jelentést elfogadta és teljes bizalmát nyilvánította a Szovjetunió népe és kommunista pártja iránt. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kommunizmus felé való előrehaladás nagy távlatait ügy, ahogy azok a kongresszus által lefektetett politikai keretében feltárultak, teljes mértékben megfogják valósítani." A vasárnapi és hétfői nyílt ülésen a oárt és az ifjúság kérdését vizsgálták meg. A kongresszus több határozatot fogadott el, nevezetesen a Nagy-Britanniában foalalkoztatott Q varrna t i munkásokkal szemben alkalmazott megkülönböztető bánásmód, a pártpropaganda, a brit rádiótársaság elfogult antidemokratikus politikája, Ciprus stb. ügyében. A kongresszus záróbeszédét J. R. Campbell, a politikai bizottság tagja a Daily Worker szerkesztője mondotta. leg 391 ipari vállalat és több mint 90 vállalati részleg és létesítmény építésében nyújt segítséget a népi demokratikus országoknak. A Szovjetunió összesen 21 milliárd rubel értékű hosszú lejáratú hitelt nyújtott a népi demokratikus országoknak, a lehető legkedvezőbb feltételekkel. A Szovjetunió a kölcsönös kereskedelmi egyezmények alapján ipari készítményeket, gépéket, különféle felszereléseket, gépkocsikat, traktorokat, műszereket, valamint ipari nyersanyagokat és élelmiszereket szállít a népi demokratikus országoknak. S

ikeresen fejlődik a szovjet—• jugoszláv gazdasági együttműködés. A két ország gazdasági egyezményének megfelelően a Szovjetunió felszereléseket szállít Jugoszláviának és műszaki segítséget nyújt két nagy vegyészeti gyár és egy nagy villamoserőmű építésében. E munkák megfizetésére a Szovjetunió tíz évre szóló megfelelő hitelt nyújtott Jugoszláviának. A Szovjetunió segítséget nyújt a baráti országoknak az atomenergiatermelés megindításában és az atomenergia békés^ felhasználásában. Ékesen bizonyítja ezt az Egyesített Atomkutató Intézet megalakításáról a napokban Moszkvában aláírt egyezmény. Szállítmányaiért cserébe a Szovjetunió a népi demokratikus országoktól országunkat érdeklő készítményeket, ezen országok kivitelében szokásos anyagokat és közszükségleti cikkeket kap. A Szovjetunió például szenet és cinket vásárol Lengyelországtól, színes fémeket és mezőgazdasági termékeket Kínától, gépeket Csehszlovákiától és a Német Demokratikus Köztársaságtól, stb. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági együttműködése folyamán kialakul a nemzetközi munkamegosztás szocialista rendszere: minden ország erejének és erőforrásainak egy részét más testvéri országok közszükségleteinek kielégítésére fordítja, a maga részéről pedig baMárcius 28-ika minden bizonnyal nevezetes dátuma lesz a kis, de bátor izlandi nép történetének, emlékezetes határköve az izlandi nép küzdelmének nemzeti függetlensége megvédéséért. Az izlandi parlament — amint már tegnap jelentettük — határozatot fogadott el, amelynek értelmében haladéktalanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat az Egyesült Államok kormányával az 1951-ben megkötött amerikai-izlandi „védelmi" egyezmény felülvizsgálása iránt, az Izlandban állomásozó amerikai csapatok visszavonása és az országban lévő amerikai támaszpontok felszámolása céljából. E kis, mindössze 150 ezer lakosú állam parlamentjének határozata rendkívüli horderejű. Bizonyítja, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a kis államok szava és állásfoglalása is súlyosan esik a latba, ha ez az állásfoglalás a béke, a nemzetközi együttműködés ügyét szolgálja, ha a nemzeti függetlenség érdekeit érvényesíti. A parlament határozata az izlandi nép legszélesebb rétegei, az összes hazafias erők harcának érett gyümölcse. Pergessük vissza kissé Izland legújabbkori történelmének filmjét. 1944ben Izland elválik Dániától, független ország lesz. A hitleristaellenes háború idején először angol, majd amerikai katonák használják támaszpontként a szigetet. A háború után azonban az amerikaiak nem akartak távozni. 1946ban a parlament az amerikai légierők rendelkezésére bocsátja a keflaviki repülőteret és itt létesül a ma is fennálló amerikai katonai bázis. Az Izlandra gyakorolt amerikai nyomás mind erősebb. 1948-ban Izland bekapcsolódik a Marsall-tervbe, 1949-ben pedig belép az Északatlanti Szövetségbe. Ennek alapjSn pedig 1951 májusában az akkori izlandi kormány megköti az említett amerikai-izlandi védelmi szövetséget, amelynek értelmében az Egyesült Államok felhasználhatta az ország területének egy részét légi és tengeri támaszpontok létesítésére. Jelenleg ötezer amerikai katona állomásozik a szigeten. Az amerikai reakciós körök minden eszközt latba vetnek, hogy fenntartsák izlandi állásaikat. Nem győzik hangoztatni, milyen nagy a sziget stratégiai jelen- i tősége, hogy mindössze 2000 kilométerre van Moszkvától, hogy az ÉszakAmerikát és Európát, de elsősorban a Szovjetuniót összekötő legrövidebb út mentén fekszik, és így tovább. 1946-ban, majd 1949-ben, az Északatlanti Szövetséghez való csatlakozás idején tömegtüntetésekkel tiltakozott a lakosság, 1951-ben pedig az amerikai-izlandi egyezmény megkötése kapcsán kitört Izland történetének legnagyobb tömegsztrájkja. A múlt évben erélyes tevékenységbe kezdett a szakszervezetek és a lakosság legszélesebb rétegei által támogatott „Izland amerikai megszállása ellen küzdő bizottság". A támaszpontok fenntartása csupán táplálja a nemzetközi bizalmatlanság légkörét és szerintünk összeegyeztethetetlen a békés egvüttéléssel — hangoztatta e bi-! zottság felhívása, amely követelte az amerikai katonaság kivonását a szigetről. Izland Szocialista Egységpártja után az izlandi szociáldemokrata párt is állást foglalt a parlamentben az 1951-es szerződés revíziója érdekében. Végül néhány nappal ezelőtt összeült a haladó párt kongresszusa, azé a polgári pártté, amely annak idején megszavazta az 1951-es egyezményt. A párt elnöke emlékeztetett arra, 'hogy az Északatlanti Szövetségbe való belépése idején Izland leszögezte: béke idején nem kötelezhető idegen csapatok befogadására. A haladó párt új programja az amerikai csapatok kivonása mellett döntött. A kongresszus kérte, hogy kezdjék meg az USA-val az erre vonatkozó tárgyalásokat és ha az amerikai kormánykörök ezt megtagadnák, a szerződést egyoldalúan is fel kell bontani. A haladó párt visszahívta képviselőit a kormányból, amely a haladó és a konzervatív párt koalíciói' .iából állt. A kormány ezután beadta lemondását, majd a parlament meghozta az ismertetett döntést. Sokatmondó az izlandi parlament határozata. Egy nyugati tőkés állam par.-f larnentje hivatalosan igazolja most, hogy az amerikai katonai támaszpontok fenyegetik, sértik annak az oťjjB szágnak a függetlenségét, érdekelti biztonságát, amely területét az USit haderőinek rendelkezésére bocsátja. Az izlandi külügyminiszter ez alka-' lommal elmondotta, hogy nem akai! kilépni az Északatlanti Szövetségből — az ország következetesen demokratikus erői ugyanis ezt is követe-: lik —, de hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet nem tesz szükségessé amerikai' katonai támaszpontot Izlandban és hogy az izlandi kormány maga szándékszik azt átvenni. Ez a helyzet Izlandban is. Nemi hiába írják az amerikai lapok — rossz szájízzel persze , hogy a Szovjetunió politikája igen népszerű Izlandban és tekintélye egyre nő. Az izlandiak nem felejtették el, hogy a Szovjetunió erélyesen támogatta függetlenségi törekvéseiket, élénk gazdasági és kulturális kapcsolatokat létesített Izlanddal. amelyeket az egyenlőség alapján szüntelenül fejleszteni kíván. Az izlandi parlamenti döntés egy önállóságára büszke, függetlenségét féltve őrző nép akaratát fejezi ki. Á Szakszervezet! Világszövetség máius elsejei felhívása Prága, április 2. (TASZSZ) — A Szakszervezeti Világszövetség május elsejével kapcsolatban felhívással fordult a világ munkásaihoz és munkásnőihez. „A dolgozók már 70 éve lelkesedéssel fejezik ki rokonszenvüket a nemes eszme — a munkások nemzetközi szolidaritása iránt. Ezekben a napokban a dolgozók az egész világon megmutatják: eltökélték, hogy tömörülnek és harcolnak az őket egyesítő közös célokért — az életszínvonal megjavításáért, a szabadságért és a békéért. Ezeknek az eszméknek a jegyében ünneplik 1956. május elsejét. Az egység eszméje még sohasem vobt olyan eleven a munkások és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom számára, mint most. A Szakszervezeti Világszövetség üdvözli a dolgozók millióit, amelyek az egész világon együttesen harcolnak követeléseik kielégítéséért. A Szakszervezeti Világszövetség az idei május elsejei ünnep előtt ismét biztosítja őket feltétlen támogatásáról. A Szakszervezeti Világszövetség emlékeztet arra, hogy éppen a dolgozók minden intézkedésére jellemző egység nyitotta meg az utat a siker felé. A Szakszervezeti Világszövetség harcra hívja a dolgozókat az újabb és határozottabb győzelmekért, amelyek igen közeliek, ha a dolgozók megerősítik majd a nemzeti és nemzetközi szakszervezeti egységet. A Szakszervezeti Világszövetség hangsúlyozza, hogy ezt az egységet csak az adott feladat megvalósítására törekvő minden dolgozó, minden szakszervezeti szervezet segítségével lehet megteremteni. Öj szakasz a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlődésében I

ráti segítséget kap azoktól. Ez lényegesen megkönnyíti, hogy a szocialista államok megteremtsék hazai iparukat, I erőt és eszközöket takarítsanak meg és ezen az alapon egyre maradéktalanabbul elégíthessék ki a dolgozók növekvő szükségleteit. Ez ideig azonban a szocialista államok között nem volt meg a népgazdasági tervek kellő összehangolása és ez akadályozta a szocialista nemzetközi munkamegosztás összes előnyeinek teljes kihasználását. Az SZKP XX. kongresszusa napirendre tűzte a gazdasági tervek szorosabb összehangolásának kérdését, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok termelésének kooperációját és specializálását és ezzel új korszakot nyitott meg a szocialista államok gazdasági együttműködésének fejlődésében. A szocialista államok egyes ter**-melési ágainak fejlesztésében a kooperáció és a specializáíás lehetővé teszi az egyforma típusú vállalatok építésében mutatkozó szükségtelen párhuzamosság elkerülését, a felszerelés jobb kihasználását, lényeges megtakarításokat eredményez az anyagi és pénzügyi erőforrásokban. A népi demokratikus országokban, ugyanúgy mint a Szovjetunióban, létrejött és teljes gőzzel dolgozik a nehéz- és könnyűipar számos ága. így például a vas- és színesfém-kohászat, a szerszámgépgyártás, a mozdony- és hajógyártás, bányászati és kőolajkitermelési felszerelések, könnyű- és élelmiszeripari felszerelések gyártása, stb. Milyen tág tér nyílik így arra, hoijy megszervezzék az egyes termékek nagyméretű sorozatgyártását, a felszerelés ezzel együttjáró magasfokú kihasználásával, alacsony önköltséggel, jó minőségben! A gazdasági együttműködésnek ezen a vonalon való megszervezése nagy lehetőségeket nyit meg a munka termelékenységének növelésére, a nyersanyag-takarékosságra, a termelési költségek csökkentésére, a termékek minőségének javítására. A szocialista államok kölcsönös kapcsolatai nagyobb terveszerCségen, a kölcsönös szükségletek teljesebb figyelembevételén épülnek majd fel. Most a szocialista tábor minden országában nagyarányú munka folyik a kölcsönös gazdasági együttműködés legésszerűbb módozatainak felkutatására. Az a feladat, hogy az együttműködés új formái és módszerei a lehető legjobban megfeleljenek minden ország sajátos érdekeinek és az összes szocialista államok közös érdekeinek. A

szocialista államok gazdasági kapcsolatai egyáltalán nem akadályozzák, hogy ezek az államok széleskörű kereskedelmet folytassanak a kapitalista országokkal. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok hatalmas gyorsasággal fejlődő gazdasága a legkedvezőbb lehetőségeket nyitja meg a kereskedelem előtt. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok elvileg ellenzik a gazdasági autarchiát. a nemzetgazdasáq zártkörű elkülönítését, A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elvéből kiindulva, a szocialista államok következetesen olyan politikát folytatnak, amelynek célja a kereskedelmi kapcsolatok sokoldalú fejlesztése a világ minden országával, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Ezért tevékenyen arra törekednek, hogy elháruljon minden akadály a nemzetközi kereskedelem normális fejlődése elöl. A Szovjetunió jelenleg több mint hatvan országgal folytat széleskörű kereskedelmet. Azok a kapitalista államok, amelyek az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kívánnak kereskedni, sikeresen fejlesztik gazdasági kapcsolataikat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. A szocialista államok még szorosabban egyesíteni kívánják erőfeszítéseiket termelőerőik .további gyors fellendítésére, az új társadalom építése ütemének meggyorsítására, a világ békéjének megszilárdítására.