Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-04 / 95. szám, szerda

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1956. március 29-30-1 ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról) rendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött. Csehszlovákiának, mint fejlett iparú országnak, melynek népe már ma magas életszínvonalat ért el, e téren nagyon fontos szerepe van. Pártunk nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tanulságot, amelyet a XX. kongresszus a gazdasági-szociális kérdésekből levont. A CSKP KB meg van győződve róla, hogy belső és nemzetközi helyzetünk lehetővé teszi, hogy hazánkban az ötéves terv második felében megkezdjük a hétórás munkanap fokozatos bevezetését. A hétórás munkanap bevezetése, ha emellett biztosítani akarjuk a gazdaság feltételezett fejlődését és az életszínvonal emelkedését, nem könnyű és egyszerű feladat. A lerövidített munkaidőre nem térhetünk azonnal és egész gazdaságunkban egy időben át, hanem meg kell hozzá teremtenünk az összes nélkülözhetetlen politikai és gazdasági feltételeket. A munkaidő lerövidítése mérhetetlenül fontos politikai feladat. A hétórás munkanap megvalósításával elérjük népünk élet- és kulturális színvonalának további emelését. Az újabb árleszállítás azt bizonyítja, hogy pártunknak dolgozóink által sikeresen megvalósított irányvonala a gazdaság szüntelen fejlődéséhez. társadalmunk gazdagságának és jólétének gyarapításához vezet. A CSKP KB jóváhagyja a politikai irodának a bérrendszer és a bérezés gyakorlati kérdéseinek megjavításában tett eljárását, amely a munka jutalmazásának szocialista elvére támaszkodik, jóváhagyja a nemzetbiztosítási törvénv előkészületben lévő nívellizálására irányuló intézkedéseit és egyetért több olyan intézkedésével, amelyeket 1956. végéig foganatosít. A termelés nagy feladatainak teljesítéséhez és az életszínvonal emeléséhez vezető út elsősorban termelésünk szüntelen fejlesztésében, a legújabb technika bevezetésében, gazdaságunk műszaki színvonalának emelésében, a munka társadalmi termelékenységének szüntelen növelésében, a termékek minőségének megjavításában és olcs.óbbátételében, a gazdaságosság érvényesítésében rejlik. Megköveteli, hogy termelésünkbe bevezessük a munkajutalmazás szocialista elveit és rendet teremtsünk a technikai munkanormákban, a munkaerők helyes széthelyezésében tekintettel termelésünk fő szakaszainak biztosítására, következetesebben harcoljunk az elterjedt egészségtelen munkaerőhullámzás és távolmaradások ellen, a munkaidő teljes kihasználásáért és a szocialista munkafegyelem megszilárdításáért. A termelés további növekedése érdekében, azért, hogy tovább haladhassunk a népgazdaság fejlesztésének útján, és ezáltal a nép életszínvonalának emelése útján, ennek minden pelitikai, technikai és szervezési előfeltételét meg kell teremtenünk. Szüntelenül növelnünk és erősítenünk kell a munkásosztály hatalmát, amely az új társadalmi rend alkotója, a szocialista társadalom progresszív és fő mozgatóereje. A munkásosztály, mint a forradalmi átalakulások fő tényezője és szervezője maga köré összpontosítja a nemzet leghaladóbb és legfejlettebb erőit, a parasztokat és dolgozó értelmiséget, s velük együtt testvéri szövetségben rendíthetetlenül halad előre. A munkásosztály kebelében naponta \i alkotó energia és aktivitás születik. A munkásosztály alkotja mindazokat az alapvető értékeket, amelyektől az állam fejlődése és a népgazdaság felemelkedése függ. A munkásosztály szüntelenül nö• / vekvő ereje biztosítja azt, hogy a forradalmi átalakulásokat sikeresen betetőzzük és végső diadalra visszük a szocializmus ügyét. A CSKP KB meq van qyőződve arról, hogy az egész nép jóléte ^okozásának örömteli perspektívái ösztökélik a dolgozók aktivitását, termékeny kezdeményezését és alkotó erejét, mea van qvőződve arról, hoqv a nép ezeket az intézkedéseket saját ügyének tekinti s ez a termelésben, valamint a gazdaságban levő tartalékok hatékony feltárásához, a műszaki haladás megvalósításához és népgazdaságunk további fejlődéséhez vezet. Pártunk feladata, hogy ezt az aktivitást és kezdeményezést támogassa és megszervezze második ötéves tervünk feladatainak teljesítése és túlszárnyalása érdekében. 2

Ú J s

zö 1956. április 4. Tovább fogjuk erősíteni és fejleszteni a párt vezető szerepét főleg azzal, hogy a kommunisták szüntelenül szilárdítsák a tömegekkel való kapcsolataikat, azzal, hogy minden tevékenységüket egyre jobban azokra a helyekre összpontosítsák, ahol a gazdasági terv sorsáról és eredményeiről döntenek. Gondoskodni fogunk arról, hogy a pártszervek és szervezetek, valamint minden kommunista tudatában legyen annak, mily nagy felelősséget visel a gazdasági felépítés kérdéseinek megoldásáért, a munkatermelékenység fokozásáért vívott harc sikeréért, a termelés gazdaságossá tételéért, a legnagyobb fokú technikai bevezetéséért. Feltétlenül szükséges fokozni az állami és a gazdasági apparátus szervező és nevelő szerepét. Ez megköveteli, hogy az állami apparátus egyre jobban működjön, s megjavuljon irányító funkciója. Hatásosabban kell harcolnunk a bürokratizmus ellen, amely fékezi a tömegek politikai aktivitását és csökkenti kezdeményezésüket. Erélyes intézkedéseket kell kidolgozni az állami és gazdasági apparátus, főleg a központi hivatalok csökkentésére és a felesleges dolgozókat az anyagi termelésbe kell átcsoportosítani. Továbbá elő kell készíteni a közigazgatás és nyilvántartás eddigi rendszerének lényeges leeqyszerüsítését, úgv, hoqy áttekinthető és célszerű legyen, lehetővé tegye gazdaságunk operatív figyelemmel kísérését és ellenőrzését. Szüntelenül szem előtt kell tartanunk, hogy a bürokratizmust csak úgy küszöbölhetjük ki, ha a tömegek a legnagyobb mértékben részt vesznek az állam irányításában. Fontos feladat a bürokratikus centralizmus erős elemeinek leküzdése és a helyes összhang meqtalálása az összpontosított irányítás ; • a munkahelyek legszélasebbkörű önállósága és kezdeményezése között. Mindazok a következések, amelyeket az SZKP XX. kongresszusa a pártmunkával kapcsolatban, e munka lenini elemzése alapján levont, megkövetelik, hogy alapos bíráló tekintetet vessünk saját munkánk problémáira. A CSKP Központi Bizottsága abból indul ki, hogy nemcsak a részleges hibák bírálatáról lehet szó, rövid lejáratú ka'mpányról, hanem alapvető fordulatot kell elérni a pártmunkában a pártélet lenini normáinak következetes érvényesítése alapján fentről egész le. Elsősorban arról van szó, hogy egész munkánkban a kijelentésekről, a párt vezető szerepének kinyilatkoztatásáról áttérjünk e vezető szerep gyakorlati megvalósítására, arra, hogy ez a vezető szerep egyre jobban megnyilvánuljon egész gazdasági és közéletünkben. A párt vezető szerepének helyes érvényesítése lehetetlen a kollektív vezetés megvalósítása és megszilárdítása nélkül fentről egészen le. Főleg a Központi Bizottságnak, mint pártunk kollektív vezető szervének szerepét kell kiemelnünk. Ezzel kapcsolatban azt is meg kell magyaráznunk és életbeléptetnünk, hogy éppúgy, mint ahogy a CSKP KB az egész ország, párt és álla'mi tevékenységinek központja, Szlovákia keretében a kerületek és járásoknak e központja az SZLKP Központi Bizottsága, a párt kerületi és járási bizottságai. A vezetés kollektivitásának megszilárdítása a választott pártszervek feladatának lényeges fokozását jelenti a kerületekben és járásokban. A gyakorlatban gyakran megsértik az alapszabályzatnak azokat a világos elveit, amelyek szerint a konferenciák közötti időben a legfelsőbb szerv a kerületi és járási bizottság, és hogy e bizottságok irodái végrehajtó szervek, amelyek felelősséggel tartoznak a kerületi és járási bizottságoknak és kötelesek beszámolni tevékenységükről. Az alapszervezetekben az a helyzet, hogy a bizottságok a fontos kérdéseket a tagság részvétele és tudomása nélkül oldják meg, nem nyújtják be őket a plenáris ülések elé döntés véqett és ebben rejlik a pártalapszervezetek gyűlései formális jellegének és alacsony színvonalának fő oka. A vezetés kollektivitása feltételezi, hogy rendszeresen dolgozzunk az aktívával, a legszorosabb kapcsolatot tartsuk fenn a kommunisták és pártonkívüliek tömegeivel, gondosan meghallgassuk hangjukat. A kollektivitás elvének érvényesítése a pártmunkában azonban egyáltalán nem azt jelenti hogy a választott pártszerveknek kell dönteniük minden apróságról, nem jelenti azt, hogy az egyes dolgozók mentesülnek a rájuk bízott munkaszakaszért viselt felelősségüktől. A kollektivitásnak ez a helytelen értelmezése az aktivitás fejlesztése helyett — ellenkező eredményekre vezetne, bürokratikussá tenné munkánkat Világosan meg kell mondani, hoqv pártunkban is kivétel nélkül mindnyájan nemcsak a személyi kultusz hibájába estünk bele, hanem azt At kell dolqozni a szlovák nemzeti szervek jogköre bővítésének kérdését, mert a politikai és gazdasági struktúra lényegesen megváltozott, a szlovák munkásosztály számban megnövekedett. Bővíteni kell a kerületi és járási nemzeti bizottságok jogkörét és nagyobb lehetőséget kell adni a helyi nemzeti bizottságok kezdeményezése és felelőssége fokozásának a helyi kérdések megoldásában. A CSKP Központi Bizottsága a politikai iroda feladatává teszi: 1. CSKP Központi Bizottságának az 1956— 1960. évi népgazdaságfejlesztési második ötéves tervre kiadott irányelvtervezetét a kerületi és járási bizottságok és az üzemi pártszervezetek elé kell terjeszteni megvitatás és hozzászólás céljából. Ezt a tervezetet megtárgyalás céljából át kell adni a szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek, a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak és a Nemzeti Front szervezeteinek. 2. Intézkedéseket kell kidolgozni a gazdasági és állami apparátus dolgozói számának csökkentésére és a felesleges dolgozóknak a termelésbe való áthelyezésére. 3. Hatásos intézkedéseket kell kitűzni az állami és a gazdasági apparátus munkája minőségének megjavítására annak érdekében, hogy megjavuljon irányító és nevelő funkciója és kiküszöböljük belőle a bürokratizmust. Ezzel kapcsolatban egyszerűsíteni kell a közigazgatást és a nyilvántartást olyan módon, hogy áttekinthető és célszerű legyen. 4. Intézkedéseket kell tenni a szlovákiai nemzeti szervek jogkörének bővítésére. Hasonló intézkedéseket kell foganatosítani a kerületi és járási nemzeti bizottságoknál. még terjesztettük is, főleg attól az időszaktól kezdve, amikor pártunk államunk teljesen uralkodó pártjává lett. Arról van szó, hogy ennek minden mai megnyilvánulását gyökeresen kiirtsuk és minden téren megszilárdítsuk a vezetés kollektivitását. A Központi Bizottság 1953-ban harcot kezdemenyezett a személyi kultusz ellen és munkájában megszilárdítani kezdte a kollektivitást. Ez a harc azonban nem volt következetes és teljes erejű annak ellenére, hogy pártunk X. kongresszusa az alapszabályzatban leszögezte a személyi kultusz megengedhetetlenségét; e kultusz megnyilvánulásaival mindmáig találkozunk. Előrevezető utunk legfőbb feltétele pártunk egysége. A személyi kultusz minden megnyľvánulásának kiirtása pártunkból és azonkívül, a kollektív vezetés elveinek rendíthetetlen betartása pártunkban megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a párt egysége tovább szilárduljon. Ez az egység annál szilárdabb lesz, minél következetesebben érvényesítjük a pártélet alapelveit, fejlesztjük a pártonöelüli demokráciát, a bírálatot és önbírálatot, továbbra is szervező munkánk minőségének lényeges megjavítására törekszünk fentről egész le. A bírálat fejlesztésének leghatásosabb útja a fentről jövő önbírálat. Nem lehet csupán lefelé bírálni és emellett í^iegtenni azt, hogy nem mondunk őszinte önbírálatot saját munkánkról. Míg nem kezdjük meg az önbírálat útját felülről, az emberek nem hiszik el, hogy a bírálat és önbírálat dolgát őszintén gondoljuk. A bírálat és önbírálat helyes kibontakoztatásáért vívott következetes harc a széleskörű pártonbelüli demokrácia, a pártfegyelem fokozását a demokratikus centralizmus elvének megszilárdítását jelenti. A párt egységének és aktivitásának, valamint a doloozr) fömegekre qyakorolt befolyásának szempontjából mérhetetlen jelentőségű a kommunisták helyes elhelyezése, a párt szabályozása és összetétele. A párttagság helyzete fejlődésének elemzést- megmutatja, hoqy a párt rendszeresen szilárdul. Az utóbbi időben emelked'k a pártba felvett tagjelöltek száma. Ez a javulás azonban távolról sem elegendő. Számos olyan járási bizottság és főleg alapszervezet van, amelyek ezzel a kérdéssel csak nagyon keveset foglalkoznak. Hangsúlyoznunk kell, hogy az új tagokat nem lehet csak alkalomszerűen felvenni, hanem felvételüket úgy kell irányítani, hogy megjavuljon a párt szociális és korbeli összetétele, megszilárduljon a párt egysége. A közélet és a társadalmi szervezetek tevékenysége további és teljesebb fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen, hogy széleskörűen érvényesüljenek munkájuk demokratikus formái és lényegesen csökkenjen apparátusuk. Az önkéntesség elvének érvényesülése társadalmi életünkben a túlzott összpontosítás mellőzése, amely fékezi az emberek saját alkotókezdeményezését és a tagok, valamint választott szerveik önállóságát, megnyilvánul a Nemzeti Front valamennyi szervének és szervezetének fokozott aktivitásában. Az a véleményünk, hogyha a párt ideológiai tevékenységében alapvető fordulatot akarunk elérni, ezt a feladatot a következő szempontokból kell megoldanunk: Elsősorban az egész párt tevékenységében fokozni kell az ideológiai munka jelentőségét, le kell küzdeni azt, hogy elszakadjon az élettől és véget kell vetnünk elméleti munkánk stagnálásának. A marxizmus-leninizmus tanainak ereje abban rejlik, hogy kapcsolatban áll a gyakorlattal, a mai feladatokkal. A marxizmus-leninizmus forradalmi tanítás, útmutató cselekedeteinkben, elsősorban a jelenre és a jövőre irányul. A múlttal csak annyiban foglalkozik, amennyiben erre a társadalom élete jelenlegi problémáinak megismerése és m goldása szempontjából rzükség van. Ideológiai munkánkban azonban éppen ellenkező a helyzet. Pártunkban gyakran a végtelenségig oktatásokat tartanak a régmúlt eseményekről, amelyeknek gyakran igen távoli a mához fűződő kapcsolatuk. A párttagok nagyon kevéssé tájékozódnak arról, hogy a marxizmus-leninizmus hogyan magyarázza belső gazdasági és társadalmi fejlődésünk kérdéseit, valamint a világban végbemenő fejlődést és hogyan kell a marxizmust-leninizmust a gyakorlatban felhasználni az időszerű problémák megoldására. Az egész pártot elsősorban azokkal a kérdésekkel kell megismertetnünk, amelyeket az SZKP a jelenlegi időben oldott és old meg. Ennek kiindulópontja az SZKP XX. kongreszszusa anyagának tanulmányozása, melynek a legnagyobb gondosságot és fi"yelmet fogjuk szentelni. Egész ideológiai munkánknak az az értelme, hogy országunkban a szocializmus építésének kérdéseit megvilágítsuk, propagandánkban és népnevelésünkben az embereknek gyakorlati segítséget nyújtsunk abban, hogyan valósítsák meg nagy tanainkat. Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi határozataiban helyesen hangsúlyozta, hogy ma az ideológiai munka előterébe a marxizmus gazdasági tana lép. Ez megnyilvánult abban, hogy elvtársaink nagyobb mértékben tanulmányozzák a politikai gazdaságtant és a konkrét gazdaságtant, de ez még távolról sem elegendő. Propagandánkat túlnyomórészt a gazdasági kérdésekre kell irányítanunk, hogy segítséget nyújtson a termelés fokozásáért vívott mindennapi harcban, az anyagi és kulturális értékek bőségének megteremtésére és a polgárok kommunista öntudatosságának növelésére irányuló törekvésünkben. Fontos feladatok várnak a marxi—lenini filozófiánkra és történelemtudományunkra is. Elsősorban a CSKP történetének területén végzett munkálatok fejlesztését várjuk, amelyekben teljesen fel kell használni az irattári anyagokat, a tudományos és népszerű irodalom anyagát arra, hogy kiküszöböljük a személyi kultusz minden megnyilvánulását, pártunk bonyolult, de sikeres és diadalmas útja indokolatlan szépítgetését. Sürgetően áll előttünk az a feladat, hogy a CSKP KB mellett felépítsük a párt elméleti kádereinek előkészítésére szolgáló intézetet. • Egész ideológiai frontunkat, az eí'méleti munkától kezdve egészen a művészetig, arra vezetjük, hogy áthassák azok az eszmék, hogy minden anyagi és kulturális értéknek a dolgozó tömegek az alkotói, a történelem egyedüli alkotói. Arra vezetjük, hogy kiküszöbölje a sze'mélyi kultusz mindeddig még meglévő megnyilatkozásait és megakadályozza az esetleges visszaeséseket. * * * A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy szüntelenül szilárdulnia kell a szocialista törvényességnek és valamennyi párt- és állami szerv feladatává teszi, hogy éberen őrködjék a törvények betartása felett, lépjen fel a jogtalanság és az önkény minden megnyilvánulása ellen. Az állami szerveknek munkájukban egyrészt meg kell követelniük és be kell tartaniok a szocialista törvényességet, a meggyőzés és a nevelés útján kell haladniok, másrészt könyörteleneknek kell lenniök az osztályellenség minden tettével szemben. A pártnak az összes államszerveket, a biztonsági szerveket, a bíróságokat és ügyészségeket arra kell vezetnie, hogy a nép bizalma e szervek iránt állandóan emelkedjen és a dolgozó nép bennük érdekei őrzőjét lássa. * * * A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy az SZKP XX. kongresszusa tapasztalatainak és következtetéscinek alkotó módon va'ó érvényesítése életünkben a part, politikai, ideológiai és szervező tevékenységünk további fejlődését jelenti majd, a párt további aktivizálásához, a tömegekkel való kapcsolatának megszilárdításához vezet országunk szocialista építése további sikerei érdekében. Az egész pártnak, minden kommunistának tudatosítania kell a megtárgyalt kérdések nagy jelentőségét, fokozott tevékenységet kell kifejtenie a párt valamennyi határozatának teljesítése érdekében. A Központi Bizottság a politikai iroda feladatává teszi, hogy előkészítse és kidolgozza az e határozatban foglalt elvi kérdéseket és ebben a szellemben irányítsa az egész párt tevékenységét. A fő feladat most az, hogy az egész pártot alaposan megismertessük a Központi Bizottság tárgyalásával és következtetéseivel, valamennyi kommunistát felfegyverezzünk abból a célból, hogy a békéért és a szocializmusért vívott harcunk politikája újabb sikereket arasson. III. l