Új Szó, 1956. április (9. évfolyam, 92-120.szám)

1956-04-03 / 93. szám, kedd

Agregátokkal vetnek A sertesienyésztés népgazdasági fontossága a második ötéves tervben írta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus talán feleslegesen — nagy, egész országunkra kiterjedő sertés átcsoportosításokat végeztünk, s ez a nagyarányú transzportálás és a nagyszámú tenyészetből származó állatok központosítása eredményezte, hogy sokszor fertőzéstől mentes tenyészetünket idegenből hozott állatokkal fertőztük. A brucellózis messzemenő és súlyos nemzetgazdasági károkat okoz. Részben közvetlenül azzal, hogy a kocák elvetélnek, részben pedig, ha a malacok mégis élve jönnek a világra, csökkent életképességnek, születésük után pár nappal nagyrészt elpusztulnak, s ha életben maradnak is, gyenge ellenállóképességüek és ennek folytán más betegségekkel szemben is fogékonyak lesznek. A betegséget baktériumok okozzák. A fertőzés a legtöbb esetben szájon át történik. A tenyészkocák gyakran fertőződnek tehenektől, ha közös legelőre pírnak, vagy ha brucellózissal fertőzött tehenek tejét kapják forralatlanul. Tekintve, hogy a sertésbrucellózis elég nagy arányban elterjedt és mérhetetlen károkat okoz, szükségesnek tartom erről a fontos betegségről is majd egy külön cikkben részletesen beszámolni, murt csak a betegség részletes megismerésével lehetséges ellene eredményesen küzdeni. A bélférgesség gazdasági és állattenyésztési szempontból egyike a legjelentősebb betegségeknek. Sertéseinknél a legelterjedtebb belső élősködő az orsóféreg. Sertésállományunknak 30—40 százaléka fertőzött vele ; s a már fertőzött állományban, ahol a malacok turkálás közben a társaik által ürített bélférgeket felszedik, a legtöbb esetben az egész állomány fertőződik. Néha olyan nagyfokú a fertőzöttség, hogy a bélférgek a bélcsatornát teljesen elzárják és így közvetlen elhullást okoznak. Azokban az esetekben, amikor a bélférgesség nincs ilyen nagy arányban elterjedve, állattartóink nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a betegségnek, szinte már megszokták és természetesnek találják, ha a bélsárban bélféreg mutatkozik. A bélférgek a malacok táplálékát elszívják, a bél nyálkahártyáját felsértik, nyugtalanítják az állatot; a férgek által termelt mérgeknek van egy speciális hatása, amely gátolja a takarmányból felvett fehérjének emésztését és felszívódását, minek közvetlen következménye a lassú fejlődés és hiányos súlygyarapodás. Ezáltal a malacok fejlődésükben visszamaradnak, leromlanak és ellenállóképességük csökken, s így gyakran a bélférgesség a kiváltó oka a különféle fertőző és nem fertőző betegségeknek. A bélférgesség által okozott kár sokkal nagyobb, mint állattartóink hiszik, s ezért az állatok kezelésére nagyobb gondot kell fordítani, ami ma már nem probléma, mert a bélférgesség kezelése olcsó és egyszerű. A tetvesség főleg a fiatal malacoknál súlyos bajt okozhat. A tetvek a fiatal malacoknak a vérét szívják, csípésükkel nyugtalanítják őket, a malacok állandóan vakaródznak, nem tudnak pihenni, s ennek következtében kimerülnek. Az ilyen kimerült malac gyenge ellenállóképességű és hajlamossá válik más betegségekkel szemben is. Ezért a tetveket irtani kell a tenyészetekben. A tetvek irtására különféle megbízható kémiai szerek állnak rendelkezésünkre. De tudnunk kell, hogy ezek a szervek csak a tetveket pusztítják el, a petéket nem, s ezért a kezelést kétszer meg kell ismételni 8 napos időközben, hogy a megmaradt petékből kikelt tetvek is elpusztuljanak. A rühösség. A hibás higiéniai viszonyok, valamint állattartóink nemtörődömsége következtében a sertések rühössége is nagy mértékben elszaporodott és elég sok sertéstenyészetben megtalálható. E betegség leküzdésére szintén állnak rendelkezésünkre különféle gyógyszerek, melyek alkalmazásával könnyen megszüntethető ez a betegség is, amely elhanyagolva szintén a fiatal állatok leromlásához és ellenállóképességük csökkenéséhez vezet. Az elmondottakból — beleértv-í megelőző két cikkemet is — kiviláglik, hogy sertéstenyésztésünkben lényegesen több malac hullik el az úgynevezett „felnevelési betegségben", még helyesebben „felnevelési hibákban", mint a tulajdonképpeni fertőző betegségekben. Azért nevezem „felnevelési hibáknak", mert a hibás higiénia, etetés, tartás és más elégtelenségek összességének közvetlen követelménye ezek az úgynevezett „felnevelési betegségek". Sertéstenyésztésünket elsősorban a takarmányozási, tenyésztési és elhelyezési hibák hátráltatják, s csak másodsorban a fertőző betegségek. Az állattenyésztőnek és az állatorvosnak ezért kell szorosan együttműködnie. Ebből következik, hogy az állattenyésztő necsak akkor hívja segítségül az állatorvost, mikor már nagyszámú megbetegedés vagy elhullás történt, hanem forduljon tanácsért már akkor, mikor tenyésztési, takarmánytermelési, esetleg építkezési terveit készíti. És fordítva: az állatorvos ne akkor menjen csak az állományt vizsgálni, amikor már baj van, hanem rendszeres ellenőrzéssel és tanácsadással biztosítsa már előre az állatok helyes takarmányozását, elhelyezését és gondozását, és végezze idejében a szükséges preventív oltásokat. Ha ezt a szoros együttműködést biztosítjuk, és állattartóink betartják és realizálják mindazt, amit cikkeimben felsoroltam, úgy kétségnélkül meg fog mutatkozni a jó eredmény, Ezzel az eredményes mukával nem lesz probléma biztosítani fokozott sertéstenyésztésünket második ötéves tervünkben. Nagy tervek megvalósítására készülnek Jó munkának jó az eredménye A kékkői járás szövetekezetei nagy fejlődésen mentek keresztül a múlt évben. Erről tanúskodik a szelestyéni szövetkezet is, ahol magasan túllépték a tervezett hektárhozamokat. Búzából átlag 24 mázsát, kukoricából pedig 45 mázsát termeltek hektáronként. Szép eredmnyekkel dicsekedhetnek a kiszelői szövetkezet tagjai is, akik cukorrépából például 450 mázsát, őszi árpából 30 mázsát, krumpliból 160 mázsát termeltek hektáronként. A többi szövetkezetekben is szép eredményeket értek el, különösen a kukoricaterinelés terén. A zsélyi szövetkezet például 41 mázsa szemeskukoricát termelt egy-egy hektáron. Azok a szövetkezetek, amelyek kukoricából ilyen kiváló terméseredményeket ertek el, nagy gondot fordítottak a talaj előkészítésére és az említett növény ápolására. Amint látjuk is, fáradságuknak meglett az eredménye. A zsélyiek például ősszel istállótrágyát adtak a földnek. Tavasszal műtrágyáztak és amikor az idő már megengedte, négyzetes-fészkes vetési módszerrel ültették el a kukoricát. Kéren és Galabocson azonban nem dicsekedhetnek ilyen kiváló eredményekkel, mivel nem fektettek kellő súlyt a kukorica megművelésére, és a műtrágyáért is sajnálták a pénzt. Ennek következménye abban is megmutatkozik, hogy a gyenge kukoricatermés miatt nem tudnak az állataidnak szemes takarmányt adni. Ezért szükséges volt, hogy a szemes takarmányt, amit maguk is megtermelhettek volna, pénzért vásárolják meg. Eddig már sok pénzt adtak ki abraktakarmányért. Szükséges, hogy a jövőben ezek a szövetkezetek is sokkal nagyobb súlyt helyezzenek a kukorica és a többi takarmányfélék termesztésére, mint az elmúlt évben. Lendvai László, Dacsókesji. Ha nem lehet géppel, lehet lovakkal Ahol jól gazdálkodnak, ott jó soruk van a tagoknak m. Megelőző két cikkemben felsoroltam mindazokat a tényezőket, melyek sútyosan károsítják sertéstenyésztésünket népgazdasági szempontból. Ebben a cikkemben a sertések fertőző betegségeinek csoportjáról, valamint a parazitás megbetegedésekről számolok be. A helyes tenyésztésnek ugyanis első és legfontosabb alapfeltétele, hogy egészséges állománnyal rendelkezzünk. Sertésorbánc. Ez egyik legjellegzetesebb példája a hajlambetegségeknek. A betegség kórokozója csaknem minden egészséges sertésben megtalálható, betegséget ellenben mindaddig nem okoz, míg valamilyen gyöngítő körülmény a szervezet ellenállóképességét nem csökkenti. A gyöngítő körülményeket már megelőző cikkemben felsoroltam. Minthogy az orbánc kórokozója jóformán minden egészséges sertésben jelen van, ki kell küszöbölni elsősorban mindazokat a körülményeket ame« lyek a jelenlegi sertésállományunk elhelyezését — ahol súlyos hibákat követünk el főleg a higiénia terén — valamint azt, hogy takarmányozásunk nem érte még el a biológia teljes értékű követelményeit, így ezen betegség megelőzésére a preventív oltáshoz kell folyamodnunk. Ennek a preventív oltásnak második ötéves tervünkben már semmi akadálya sincs, mert egész köztársaságunk területén az oltások kötelezőleg és díjtalanul történnek. A sertéspestis sertéseink legveszedelmesebb fertőző betegsége, melyet vírus okoz. A betegség korai felismerése elég nehéz, s főképp ebben rejlik magas százalékszámú pusztítása, Tekintve a betegség fontosságát, külön cikkben fogok vele részletesen foglalkozni. A sertéspestis megelőzésére jó minőségű hatékony oltóanyagok állnak rendelkezésünkre, s azokon a vidékeken, ahol a sertéspestis időnként fel szokta ütni a fejét elengedhetelenül szükséges az ottlévő összes sertéseket preventív oltásban részesíteni. A sertések gümőkórja: Ez a betegség főleg ott okoz tömeges megbetegedést, ahol a sertések forralatlanul, vagy pasztörizálás nélkül kapnak fölözött tejet, vagy más tejtermékeket. Ez a betegség rendszerint lassú lefolyású. A fertőzött állatok lesoványodnak és fejlődésükben visszamaradnak. Ezért a betegség megelőzése céljából ott, ahol tejtermékeket etetünk, ezeket minden esetben vagy fel kell főzni, vagy pasztörizálni, ami pedig a legfontosabb, a sertéseket nem szabad olyan szarvasmarhaállomány közelében elhelyezni és közös legelőre járatni, ahol gümőkóros megbetege^st állapítottak meg. Ha már a betegség fellépett, tuberkulinozással kell a fertőzötteket az állatállományból eltávolítani. A brucellózis (fertőzés és elvetélés). Ez a betegség sertésállományainkban az utolsó 10 évben erősen elterjedt. Ennek az elterjedésnek az az oka, hogy éppen az említett időben — sokszor A királyhelmeci állami birtok 4obrogszögi gazdaságának dolgozói a második ötéves terv első éve feladatainak teljesítése érdekében széleskörű szocialista munkaversenyt és kötelezettségvállalási mozgalmat indítottak. A szocialista felajánlások a munka minőségét, a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát biztosítják. A kötelezettségvállalások értéke a növényi termelésben 503 986 koronát tesz ki, A QJ SZÖ • 1956. április 3. az állattenyésztésben pedig 26 357 koronát. A tejtermelésnél 1168 koronával csökkentik az önköltséget. A szocialista munkaversenyben a gazdaság 127 dolgozója vesz részt. Megszervezték úgy az egyéni, mint a csoportok közötti versenyeket. Laczkó Gyula és Csorosz István csoportja felajánlotta, hogy őszi búzából 3,50, cukorrépából 125, tavaszi árpából 6,20, takarmányrépából 205 mázsával termelnek többet, hektár nként, mint amennyit a terv előirányoz. Az állattenyésztésben Kása György, Szatmári József, Taskovics István, Kaskó Ferenc és Petro Andrá6 terven felül 820—820 liter tejjel termelnek többet. Hasonló felajánlást tettek Márton István, Csonka Ilona, Márton József és Magyar Miklós is. A terméshozamok emelése érdekében megtesznek minden agrotechnikai intézkedést, hogy felajánlásaikat sikeresen megvalósíthassák. Nagy súlyt helyeznek a földek trágyázására és megművelésére. K. I. A tornaijai traktorállomás dolgozói már a téli gépjavítási terv előkészítésénél nagy súlyt helyeztek arra. hogy olyan tervet készítsenek, amely teljesíthető Ezt úgy csinálták, hogy a terv készítésébe bevonták az üzem összes dolgozóit. Kikérték tanácsaikat és az így kidolgozott tervet szocialista kötelezettségvállalásokkal és munkaverseny megszervezésével támasztották alá. A lendületes munkaversenyek eredménye, hogy a kerekes traktorok javítási tervét 24 nappal lerövidítették. A lánctalpas traktorok javítását pedig pontosan a megszabott határidőre teljesítették. A vágfarkasdi szövetkezetesek meghonosították szövetkezetükben a házirendet. A házirend bevezetésének eredménye már most, a tavaszi munkáknál is megmutatkozik. Nem vártak arra, hogy a föld annyira megszikkadjon, hogy traktorokkal rámehessenek, hanem mivel a talaj még puhának bizonyult, lovakkal fogtak hozzá a vetéshez. Eddig elvetettek 32 hektár tavaszi árpát. Ezenfelül az összes őszi takarmányféléket műtrágyázták. A magasabb hektárhozam elérése érdekében a szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a tervezett 224 hektárt fészkes módszerrel vetik el. A munkában nem marad el a zöld- | A szocializmus építésében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban elért sikereink büszkeséggel és örömmel töltik el nemcsak az eredményesen dolgozókat, hanem hazánk minden polgárát is. Hisz mindnyájan tudjuk, mit jelentenek ezek a sikerek számunkra. Jobb életet hoznak, a még szebb, örömteljesebb holnapot készítik elő és további alkotó munkára lelkesítenek. A dunaszerdahelyi járásbeli mihályfai EFSZ funkcionáriusai nagy örömmel írták alá a szerződést, melyben kötelezettséget vállaltak, hogy 1956-ban szövetkezetük 260 000 liter tejet ad be terven felül. Ez szövetkezeteink egyik legszebb és legmozgósítóbb jellegű kötelezettségvállalása. Az idén 1955-hez viszonyítva 25.6 százalékkal több tejet adnak be és ily módon teljesítik vállalásukat. Ök azonban nemcsak teljesíteni akarják, de lehet, hogy túl is szárnyalják vállalásukat. A mihályfai EFSZ az, elmúlt évben a 207 000 liter tejen kívül 8,5 vagon gabonát, 14 400 tojást, 749 kg gyapjút, 80 mázsa dohányt, 253 mázsa sertéshúst és ugyanilyen menynyiségű marhahúst termelt és szolgáltatott be terven felül. A jó gazdálkodásnak az eredménye megmutatkozott az év végén, amikor a szövetkezet tagjai részesedés címén szép összeget kaptak. A betétkönyvecskékre több mint fél millió koronát helyezlek el a bankban. Természetesen, nem mindenki telte pénzét a bankba. Egyesek, mint például Matéfy József új bútort, mások Most, a tavaszi vetések megkezdése küszöbén elhatározták, hogy agregátok nélkül sehol sem vetnek. Az agregátok segítségével munkájuk gazdaságossá válik, és rövidebb idő alatt tudnak végezni a vetéssel. 'A traktorállomás dolgozói a téli hónapok folyamán 9 gépet szerkesztettek a krumpli négyzetes ültetéséhez és tízet a kukorica négyzetes-fészkes vetéséhez. A traktorállomáson tovább folynak a javítási munkák. Már a cséplő- és aratógépeket javítják. Az említett gépek javítását már 60 százalékra teljesítették. Prihradsky Lajos, Gömörhorka ségtermelő csoport sem. A csoport tagjai elsők akarnak lenni a járásban a zöldségtermelés terén. Az Idén a szövetkezet 13 hektáron termelt paprikát és más zöldségféléket. Iparkodnak minél erösebb palántákat kinevelni, hogy munkájukat minél nagyobb siker koronázza. A farkasdi szövetkezet szorgalmas munkájával bebizonyította az egyénileg gazdálkodó földművesek előtt, hogy a közös gazdálkodás sokkal előnyösebb a földművesek részére. A kézzelfogható bizonyítékok alapján az idén hat földművessel gyarapodott a szövetkezet. | Polgár József, Vágfarkasd. a családi házak építéséhez építőanyagot vásároltak. Az EFSZ-ben rendszeresen foglalkoznak a munkaszervezés kérdéseivel. Meghallgatják a tagok véleményét, tanácskoznak velük és így növelik a közös ügy iránti érdeklődést. Rendkívül nagy figyelmet szentelnek az állattenyésztés, főleg a téjhozam emelésének. A tehenek gondozását csoportokban végzik. Jelenleg a legjobb csoport Hevay Ferenc elvtárs csoportja, mely naponta átlago-. san 11 literes tejhozamot ér el. Céljuk ennek az átlagnak emelése, hogy ily módon növelhessék bevételüket és több tejet adhassanak a közellátásnak. Egy évvel ezelőtt még csak álom volt a 8 literes átlagos tejhozam. Ma már valóság. Ezt úgy érték el, hogy nem feledkeztek meg a legfontosabbr ól, a takarmány biztosításáról. A jelenlegi takarmányfejadag egy tehén

: re 15 kg silóból, 5 kg répaszeletből, 5 kg takarmányrépából, 3 kg lucernából, 5 kg takarmányszalmából, /I/4 kg magvastakarmányból és fél kiló melaszból áll. Bevezették a tejhozam szerinti pótadagolást is. Az idei kezdeti eredmények azt bizonyítják, hogy a mihályfai EFSZ az idén még szebb eredményeket fog elérni. Ezt legjobban a tagok munkaerkölcséből láthatjuk. A takarmányozást, fejést és a többi munkákat lelkiismeretesen és mindig idejében végzik. Mindnyájan tudják és érzik, hogy sajátjukon és saját maguknak dolgoznak, hogy közösen jobban és könnyebben megy a munka, s jól végzett munkájukkal hozzájárulnak a szocializmus építéséhez. J. Horváth